TRUNCUS CEREBRITRUNCUS CEREBRI

Az agytAz agytöörzs funkcionrzs funkcionáális lis anatanatóómimiáájaja

2012. okt2012. októóber 18.ber 18.

SzempontokSzempontok

•• AgytAgytöörzs makroszkrzs makroszkóópos anatpos anatóómimiáája, ja, kisagykarok lokalizkisagykarok lokalizáácicióója.ja.

•• AgytAgytöörzsbrzsbőől kill kilééppőő agyidegek lokalizagyidegek lokalizáácicióója.ja.

•• A fossa rhomboidea A fossa rhomboidea éés a IV. agykamra.s a IV. agykamra.

•• AgytAgytöörzs keresztmetszetei I.: rzs keresztmetszetei I.: éérzrzőő éés s mozgatmozgatóó magok lokalizmagok lokalizáácicióója.ja.

•• AgytAgytöörzs keresztmetszetei II.: felszrzs keresztmetszetei II.: felszáállllóó éés s leszleszáállllóó ppáálylyáák lokalizk lokalizáácicióója.ja.

•• AgytAgytöörzsi formatio reticularis funkcionrzsi formatio reticularis funkcionáális lis jelentjelentőősséége. ge.

MakroszkMakroszkóópos anatpos anatóómia I.mia I.

•• Medulla oblongata (bulbus): pyramis, oliva, Medulla oblongata (bulbus): pyramis, oliva, sulcus preolivaris et retroolivaris, sulcus preolivaris et retroolivaris, pedunculus cerebellaris inferior, obex, pedunculus cerebellaris inferior, obex, tuberculum gracile et cuneatum.tuberculum gracile et cuneatum.

•• Pons: sulcus bulbopontinus, sulcus Pons: sulcus bulbopontinus, sulcus basilaris, pedunculus cerebellaris medius et basilaris, pedunculus cerebellaris medius et superior, velum medullare superius.superior, velum medullare superius.

•• Mesencephalon: pedunculus cerebri, fossa Mesencephalon: pedunculus cerebri, fossa interpeduncularis, substantia perforata interpeduncularis, substantia perforata posterior, lamina quadrigemina, colliculus posterior, lamina quadrigemina, colliculus inferior et superior, brachium colliculi inferior et superior, brachium colliculi superioris, brachium colliculi inferioris.superioris, brachium colliculi inferioris.

MakroszkMakroszkóópos anatpos anatóómia II.mia II.(agyidegek kil(agyidegek kilééppéése)se)

•• Sulcus retroolivaris: XI, X, IXSulcus retroolivaris: XI, X, IX

•• Sulcus preolivaris: XIISulcus preolivaris: XII

•• Sulcus bulbopontinus (medialisan): VISulcus bulbopontinus (medialisan): VI

•• Angulus pontocerebellaris (sulcus Angulus pontocerebellaris (sulcus bulbopontinus lateralis rbulbopontinus lateralis réésze, PCM msze, PCM mööggöött): tt): VIII, VIIVIII, VII

•• Pons lateralis felszPons lateralis felszííne (PCM rne (PCM réégigióója): Vja): V

•• Colliculus inferior mColliculus inferior mööggöött, dorsalisan tt, dorsalisan (kil(kilééppééskor keresztezskor keresztezőődik, ezutdik, ezutáán ventralis n ventralis iriráányban megkernyban megkerüüli az agytli az agytöörzset): IVrzset): IV

•• Fossa interpeduncularis (sulcus nervi III): IIIFossa interpeduncularis (sulcus nervi III): III

A negyedik agykamraA negyedik agykamra

•• Alapja: fossa rhomboidea (sulcus medianus, eminentia Alapja: fossa rhomboidea (sulcus medianus, eminentia medialis, colliculus facialis, area postrema, striae medialis, colliculus facialis, area postrema, striae medullares, recessus lateralis).medullares, recessus lateralis).

•• Velum medullare superius (kVelum medullare superius (kéét felst felsőő kisagykar kkisagykar köözzöött).tt).

•• Velum medullare inferius: apertura mediana ventriculi IV, Velum medullare inferius: apertura mediana ventriculi IV, apertura lateralis ventriculi IV apertura lateralis ventriculi IV →→ cisterna magna.cisterna magna.

•• Fastigium. Fastigium.

•• Obex Obex →→ canalis centralis.canalis centralis.

•• A harmadik agykamrA harmadik agykamráához az aqueductus mesencephali hoz az aqueductus mesencephali kapcsolja.kapcsolja.

•• Plexus choroideusa van.Plexus choroideusa van.

AZ AGYTAZ AGYTÖÖRZS PARASAGITTALIS METSZETERZS PARASAGITTALIS METSZETE

IVIV

IIIIII VV

IIII

VII, VIIIVII, VIIIIX, X, XIIX, X, XI

XIIXII

VIVI

VIIVII

VIIIVIII

Az agytAz agytöörzs szakaszai MRI krzs szakaszai MRI kéépenpen

ME: mesencephalonME: mesencephalonP: ponsP: ponsMY: medulla oblongataMY: medulla oblongataCE: kisagyCE: kisagyNyilak: tentorium cerebelliNyilak: tentorium cerebelli

AgytAgytöörzs belsrzs belsőő szerkezeteszerkezete

•• Basis:Basis: a ha híídban dban éés a s a mesencephalonban elkmesencephalonban elküüllöönníítjtjüük (a k (a ventralis szektor).ventralis szektor).

•• Tegmentum:Tegmentum: a basis feletti szektor a a basis feletti szektor a hhíídban dban éés a mesencephalonban. Itt s a mesencephalonban. Itt vannak az agyidegmagok vannak az agyidegmagok éés a kisebb s a kisebb ppáálylyáák.k.

•• Tectum:Tectum: a mesencephalonban la mesencephalonban lééteztezőőfelsfelsőő szektor = a lamina quadrigemina szektor = a lamina quadrigemina terterüülete.lete.

AgytAgytöörzs szrzs szüürkerkeáállomllomáánya I.nya I.

•• Agyidegek motoros, Agyidegek motoros, éérzrzőő éés paraszimpatikus s paraszimpatikus magjai.magjai.

•• ÖÖnnáállllóó agytagytöörzsi magok: a hrzsi magok: a háátstsóó kköötegi tegi felszfelszáállllóó ppáálylyáák magjai; oliva inferior k magjai; oliva inferior complex, oliva superior complex, formatio complex, oliva superior complex, formatio reticularis magrendszerei, nucleus ruber, reticularis magrendszerei, nucleus ruber, substantia nigra, substantia grisea centralis, substantia nigra, substantia grisea centralis, colliculus inferior et superior colliculus inferior et superior szszüürkerkeáállomllomáánya, nuclei pontis.nya, nuclei pontis.

•• A szA szüürkerkeáállomllomáány magrendszerei nem ny magrendszerei nem mindig respektmindig respektááljljáák az agytk az agytöörzs rrzs réészei szei (medulla, pons, mesencephalon) feloszt(medulla, pons, mesencephalon) felosztáást.st.

AgytAgytöörzs szrzs szüürkerkeáállomllomáánya II.nya II.

•• AgytAgytöörzsi reflexek:rzsi reflexek: a gerincvela gerincvelőőhhööz hasonlz hasonlóóan az agyidegeknek an az agyidegeknek is van szegmentis van szegmentáális/loklis/lokáális reflexfunkcilis reflexfunkcióójuk. A bejuk. A beéérkezrkezőő primpriméér r szenzoros afferensek (X, IX, VIII, VII, V) motoros magokon szenzoros afferensek (X, IX, VIII, VII, V) motoros magokon kapcsolkapcsolóódnak dnak áát (X, IX, VII, V, IV, III). Pt (X, IX, VII, V, IV, III). Pééldldáák: cornea reflex, k: cornea reflex, kkööhhööggéési reflex, masseter reflex.si reflex, masseter reflex.

•• ÍÍzzéérzrzéékelkelééss agytagytöörzsi krzsi köözpontja zpontja éés kivs kiváálthatlthatóó reflexek.reflexek.

•• FFáájdalomjdaloméérzrzéékelkelééss agytagytöörzsi krzsi köözpontja zpontja éés reflexek.s reflexek.

•• Paraszimpatikus regulParaszimpatikus reguláácicióó:: nynyáálelvlelváálasztlasztáás (IX, VII), s (IX, VII), nynyáákszekrkszekréécicióó (X, IX) (X, IX) éés ks köönnyszekrnnyszekréécicióó (VII).(VII).

•• FunkcionFunkcionáális klis köözpontok a formatio reticularisban: vasomotor zpontok a formatio reticularisban: vasomotor kköözpont, pneumotaxikus kzpont, pneumotaxikus köözpont zpont (l(léégzgzéés, szs, szíívmvműűkkööddéés s ééssvvéérnyomrnyomááss szabszabáályozlyozáása).sa).

•• PrecerebellPrecerebellááris magokris magok (kisagyi (kisagyi öösszeksszekööttetttetéések): oliva inferior sek): oliva inferior szerepe.szerepe.

•• A nervus vestibulocochlearis agytA nervus vestibulocochlearis agytöörzsi magjairzsi magjai éés szereps szerepüük a k a kisagyi funkcikisagyi funkcióókban valamint a motoros reflexvkban valamint a motoros reflexváálaszokban laszokban (szemmozg(szemmozgáásokkal kapcsolatos agytsokkal kapcsolatos agytöörzsi reflexek).rzsi reflexek).

Transzmitterek az agytTranszmitterek az agytöörzsbenrzsben

•• Acetilkolin:Acetilkolin: a motorosa motoros-- éés paraszimpatikus agyidegmagok s paraszimpatikus agyidegmagok neuronjai. Mesencephalon alsneuronjai. Mesencephalon alsóó rréészszéében lben léévvőő medialis medialis (magnocellularis) FR ter(magnocellularis) FR terüület kolinerg neuronjai a thalamus let kolinerg neuronjai a thalamus intralaminaris magjaihoz kapcsolintralaminaris magjaihoz kapcsolóódva alkotjdva alkotjáák az k az úún. felszn. felszáállllóóaktivaktiváállóó rendszert (a FR rrendszert (a FR réésze).sze).

•• Szerotonin:Szerotonin: rapheraphe--magok (FR) neuronjai.magok (FR) neuronjai.

•• Noradrenalin:Noradrenalin: locus caeruleus neuronjai (FR). A hlocus caeruleus neuronjai (FR). A híídi di éés s nynyúúltvelltvelőői ventrolateralis FR elszi ventrolateralis FR elszóórt neuronjai.rt neuronjai.

•• Adrenalin:Adrenalin: a nya nyúúltvelltvelőői ventrolateralis FR tartalmaz adrenerg i ventrolateralis FR tartalmaz adrenerg neuronokat.neuronokat.

•• Dopamin:Dopamin: dopaminerg neuronok a mesencephalonban vannak dopaminerg neuronok a mesencephalonban vannak (substantia nigra).(substantia nigra).

•• Az agyidegek primAz agyidegek priméér afferensei a gerincvelr afferensei a gerincvelőőhhööz hasonlz hasonlóóan an glutaminsavglutaminsav-- éés s peptidpeptid--transzmitterekkel mtranszmitterekkel műűkköödnek.dnek.

Formatio reticularis I.Formatio reticularis I.

•• Az agytAz agytöörzsi szrzsi szüürkerkeáállomllomáány azon rny azon réésze, amely nem sze, amely nem sorolhatsorolhatóó az agyidegi nucleusok az agyidegi nucleusok éés s öönnáállllóó agytagytöörzsi rzsi magok kategmagok kategóóririáájjáába. Az agytba. Az agytöörzsi tegmentumban rzsi tegmentumban taltaláálhatlhatóó, feloszt, felosztáása nem az agytsa nem az agytöörzsi szakaszokhoz rzsi szakaszokhoz kkööttőődik.dik.

•• KKöözzéépvonali FR:pvonali FR: a raphe magok rendszere. A a raphe magok rendszere. A neuronok tneuronok tööbbsbbséége szerotonin transzmittert ge szerotonin transzmittert tartalmaz.tartalmaz.

•• Medialis FRMedialis FR (magnocellul(magnocellulááris FR): nagyris FR): nagy-- éés ks köözepes zepes mmééretretűű idegsejtek alkotjidegsejtek alkotjáák a tegmentum medialis k a tegmentum medialis rréészszéében.ben.

•• Lateralis FRLateralis FR (parvocellul(parvocellulááris FR): a tegmentum ris FR): a tegmentum lateralis rlateralis réészszéében, kismben, kismééretretűű neuronok rendszere. neuronok rendszere. Ehhez a csoporthoz tartozik a locus caeruleus, Ehhez a csoporthoz tartozik a locus caeruleus, melaninmelanin--tartalmtartalmúú noradrenerg neuronjaival.noradrenerg neuronjaival.

Formatio reticularis II.Formatio reticularis II.

•• Medulla oblongata ventrolateralis rMedulla oblongata ventrolateralis réésze: az sze: az oliva inferior oliva inferior éés a spins a spináális trigeminusmag lis trigeminusmag kköözzöötti tertti terüület (a nucleus ambiguus klet (a nucleus ambiguus köörrüül, ill. l, ill. attattóól lateralisan): szl lateralisan): szíívritmusvritmus--szabszabáályozlyozóó éés s lléégzgzééss--szabszabáályozlyozóó terterüület.let.

•• Parabrachialis magok: a hParabrachialis magok: a hííd felsd felsőő rréészszéében, a ben, a pedunculus cerebellaris superior kpedunculus cerebellaris superior köörrüül (a l (a tegmentumban) taltegmentumban) taláálhatlhatóó magok vazomotormagok vazomotor--éés ls léégzgzééss--szabszabáályozlyozóó (integr(integráállóó) m) műűkkööddééssel ssel bbíírnak.rnak.

KeringKeringéés s éés ls léégzgzéés agyts agytöörzsi szabrzsi szabáályozlyozáásasa

•• Vasomotor kVasomotor köözpont:zpont: nucleus tractus solitarii, FR a nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullventrolateralis medulláában. Innen leszban. Innen leszáállllóó axonok axonok haladnak a felshaladnak a felsőő thoracalis gerincvelthoracalis gerincvelőőbe be éés a s a nucleus intermediolateralis neuronjainak nucleus intermediolateralis neuronjainak kköözvetzvetííttéésséével csvel csöökkentik a szimpatikus tkkentik a szimpatikus tóónust nust (cs(csöökken a vkken a véérnyomrnyomáás, lassul a szs, lassul a szíívmvműűkkööddéés).s).

•• LLéégzgzééss--szabszabáályozlyozóó kköözpontok:zpontok: nucleus tractus nucleus tractus solitarii, FR a ventrolateralis medullsolitarii, FR a ventrolateralis medulláában leszban leszáállllóóaxonok raxonok réévvéén szabn szabáályozzlyozzáák a phrenicus k a phrenicus motoneuronokat motoneuronokat éés a bordaks a bordaköözti izmok zti izmok motoneuronjait. A nymotoneuronjait. A nyúúltvelltvelőői ki köözpontot a hzpontot a híídi di parabrachialis area (pneumotaxikus kparabrachialis area (pneumotaxikus köözpont) zpont) befolybefolyáásolja.solja.

AgytAgytöörzs fehrzs fehéérráállomllomáánya I.nya I.•• AgykAgykééregbregbőől eredl eredőő leszleszáállllóó ppáálylyáák: (1) k: (1)

corticospinalis corticospinalis éés (2) corticobulbaris ps (2) corticobulbaris páálylyáák; (3) k; (3) corticopontin pcorticopontin páálylyáák. Az (1) k. Az (1) éés (2) motoros ps (2) motoros páálylyáák; a k; a (3) kisagyi regul(3) kisagyi reguláácicióóban rban réészt vevszt vevőő ppáálya.lya.

•• AgytAgytöörzsben eredrzsben eredőő leszleszáállllóó (motoros) p(motoros) páálylyáák k (gerincvel(gerincvelőőbe): vestibulospinalis be): vestibulospinalis éés reticulospinalis s reticulospinalis ppáálylyáák, tractus rubrospinalis.k, tractus rubrospinalis.

•• ÉÉrzrzőőppáálylyáák (agytk (agytöörzsben eredrzsben eredőő felszfelszáállllóó ppáálylyáák): k): lemniscus medialis (epikritikus), lemniscus lateralis lemniscus medialis (epikritikus), lemniscus lateralis (hall(hallóó), lemniscus trigeminalis (epikritikus ), lemniscus trigeminalis (epikritikus éés s protopathiprotopathiáás). Tractus solitariothalamicus (s). Tractus solitariothalamicus (íízzéérzrzőő).).

•• ÉÉrzrzőőppáálylyáák (k (ááthaladthaladóó): tractus spinothalamicus ): tractus spinothalamicus (thalamusban v(thalamusban véégzgzőődik), spinocerebelldik), spinocerebellááris pris páálylyáák k (kisagyban v(kisagyban véégzgzőődnek).dnek).

•• SzSzáámos egymos egyééb rostrendszer van mb rostrendszer van méég, amelyeket g, amelyeket mmáásutt msutt méég emlg emlííttüünk majd (vagy nem).nk majd (vagy nem).

AgytAgytöörzs fehrzs fehéérráállomllomáánya II.nya II.

•• FehFehéérráállomllomáányhoz tartoznak a kisagykarok: pedunculi cerebellares nyhoz tartoznak a kisagykarok: pedunculi cerebellares (inferior, medius, superior).(inferior, medius, superior).

•• PPáályakeresztezlyakeresztezőőddéések: decussatio pyramidum, decussatio sek: decussatio pyramidum, decussatio lemniscorum. Corpus trapezoideum (halllemniscorum. Corpus trapezoideum (hallóóppáálya keresztezlya keresztezőőddéése); se); olivocerebellolivocerebellááris pris páálya keresztezlya keresztezőőddéése, pontocerebellse, pontocerebellááris pris páálya lya keresztezkeresztezőőddéése, felsse, felsőő kisagykarok keresztezkisagykarok keresztezőőddéése se –– ezek nagy ezek nagy keresztezkeresztezőőddéések, a metszeteken lsek, a metszeteken lááthatthatóók.k.

•• PPáályalya--szomatotszomatotóópia: a spinothalamikus ppia: a spinothalamikus páálya meglya megőőrzi a Kahlerrzi a Kahler--szabszabáály szerinti rendszerly szerinti rendszeréét t éés az ingerts az ingertíípusok elkpusok elküüllöönnüülléésséét. Ennek t. Ennek azonban nincs olyan gyakorlati jelentazonban nincs olyan gyakorlati jelentőősséége, mint a gerincvelge, mint a gerincvelőőben. A ben. A pyramisppyramispáálya is mutat szomatotlya is mutat szomatotóópipiáát (testrt (testréészekhez haladszekhez haladóó rostok rostok elkelküüllöönnüülve futnak).lve futnak).

•• A fehA fehéérráállomllomáány (pny (páálylyáák) a szk) a szüürkerkeáállomllomáánnyal keveredve haladnak nnyal keveredve haladnak (nincs olyan elk(nincs olyan elküüllöönnüülléés, mint a gerincvels, mint a gerincvelőőben). Megjegyzendben). Megjegyzendőő, hogy , hogy a pyramispa pyramispáálya (corticospinalis, corticobulbaris axonok) az agytlya (corticospinalis, corticobulbaris axonok) az agytöörzs rzs egegéész hosszsz hosszáában ventralisan, a felszban ventralisan, a felszíínhez nhez éés a ks a köözzéépvonalhoz kpvonalhoz köözel zel halad.halad.

•• A nyA nyúúltvelltvelőőben a felszben a felszíínhez knhez köözel halad mzel halad méég a tractus spinalis nervi g a tractus spinalis nervi trigemini (ftrigemini (fáájdalomjdaloméérzrzőő ppáálya).lya).

Medulla zMedulla záárt rrt réészsz(decussatio pyramidum)(decussatio pyramidum)

Medulla nyMedulla nyíílt rlt réészsz

HHííd alsd alsóó metszetmetszet(nucleus facialis)(nucleus facialis)

HHííd felsd felsőő metszetmetszet(trigeminus motoros magja)(trigeminus motoros magja)

Mesencephalon felsMesencephalon felsőő metszetmetszet(nucleus nervi oculomotorii)(nucleus nervi oculomotorii)

Mesencephalon alsMesencephalon alsóó metszetmetszet(nucleus nervi trochlearis)(nucleus nervi trochlearis)

AgytAgytöörzs vrzs véérellrellááttáásasa

•• VVéérellrellááttáássáát a vertebrobasilaris t a vertebrobasilaris éérrendszerbrrendszerbőől kapja.l kapja.

•• Arteria vertebralis: (1) a. inferior posterior cerebelli, Arteria vertebralis: (1) a. inferior posterior cerebelli, (2) a. spinalis anterior, (3) a. spinalis posterior (1.(2) a. spinalis anterior, (3) a. spinalis posterior (1.--bbőől l is eredhet).is eredhet).

•• Arteria basilaris: (1) a. inferior anterior cerebelli, (2) Arteria basilaris: (1) a. inferior anterior cerebelli, (2) arteriae pontis, (3) arteriae mesencephalicae, (4) a. arteriae pontis, (3) arteriae mesencephalicae, (4) a. superior cerebelli, (5) a. cerebri posterior superior cerebelli, (5) a. cerebri posterior (mesencephalon fels(mesencephalon felsőő rréészszéét, pedunculus cerebri t, pedunculus cerebri alsalsóó rréészszéét lt láátja el). Az arteria labyrinthi nem ad tja el). Az arteria labyrinthi nem ad áágat gat az agytaz agytöörzshrzshööz.z.

•• Az artAz artééririáák a gerincvelk a gerincvelőői vasocoronai vasocorona--hoz hasonlhoz hasonlóókköörbefutrbefutóó áágaikbgaikbóól ll láátjtjáák el az agytk el az agytöörzset.rzset.

Az agyidegek funkcionalis rosttípusai és magvai

Érző rostok Általános somaticus afferens - GSA (proprioceptiv,

epicriticus and protopathiás modalitások) Specialis somaticus afferens - SSA (halló-

egyensúlyozó érzékszervből) Általános visceralis afferens – GVA (zsigeri információ

a zsigerekből, erekből, stb) Specialis visceralis afferens - SVA (ízérző rostok)Motoros rostok Általános somaticus efferens – GSE (vázizmot idegez

be) Általános visceralis efferens – GVE (simaizmot,

szívizmot és mirigyeket idegez be) Specialis visceralis efferens - SVE (a kopoltyúívek

izmait idegzi be)

Agyidegmagvak és rosttípusaik

n. III: GSE, GVEn. IV: GSEn. V: GSA, SVEn. VI: GSEn. VII: SVA, SVE, GVEn. VIII: SSAn. IX: GSA, SVA, GSE, SVEn. X: GSA, SVA, GSE, SVEn. XI: GSE, SVEn. XII: GSE