36Kép

es beszá

moló – Juhás

z Gáb

or: Kerék

párr

al T

örök

ország

ba

Yen

i –

új

– m

ás

név

en V

ali

de

dzs

ám

i

A k

lass

ziku

s tör

ök é

pítő

műv

észe

téne

k ez

t az

alko

tásá

t 159

8-ba

n ke

zdté

k ép

íteni

III.

Mur

ad sz

ultá

n fe

le sé

ge,

Sa' y

e re

ndel

etér

e, D

avut

Aga

épí

tész

terv

ei a

lapj

án. A

z ép

ítész

azo

nban

egy

év

után

meg

halt,

és

az e

lkez

dett

m

unká

t m

ás fo

lyta

tta,

de

csak

160

3-ig

, am

ikor

újb

ól a

bbam

arad

t az

épí

tés.

A s

züne

t 60

évi

g ta

rtot

t. E

kkor

IV

. Meh

met

szu

ltán

anyj

a, T

urha

n H

atic

e –

Hat

idzs

e-ne

k ej

tend

ő –

rend

elte

el a

dzs

ámi b

efej

ezés

ét, a

mel

y íg

y vé

gül M

uszt

afa

Aga

épí

tész

irán

yítá

sáva

l kés

zült

el, 1

663-

ban.

A d

zsám

iba

3 ol

dalr

ól le

het b

elép

ni. A

bel

ső té

r 160

0 né

gyze

tmét

er n

agys

ágú,

nég

yzet

ala

kú a

mel

yet e

gy

közp

onti

kupo

láho

z cs

atla

kozó

nég

y fé

lkup

ola,

és

a sa

rokb

an to

vább

i kis

kup

ola

fed

be. A

nég

y, s

zínp

ompá

s ké

k és

zöl

d cs

empe

borí

tású

, un.

„el

efán

tláb”

-pill

ér, h

uszo

nnég

y ab

lako

kkal

tag

olt

kupo

lado

bot

tart

, am

ely

saro

kbol

toza

ti el

emek

köz

beik

tatá

sáva

l 17,

50 m

átm

érőj

ű, 3

6 m

mag

as k

upol

át k

apcs

ol a

nég

yzet

es k

özpo

nti

térh

ez. A

tető

zete

n kí

vülr

ől ö

ssze

sen

nem

kev

eseb

b m

int 6

6 ki

sebb

-nag

yobb

kup

olát

szá

mol

hatu

nk ö

ssze

.A

dzs

ámi b

else

jébe

n a

gazd

ag c

sem

pedí

szíté

s m

elle

tt m

egcs

odál

hatju

k m

ég a

feh

ér m

árvá

nybó

l kés

zült

szós

zéke

t és

imaf

ülké

t . E

z ut

óbbi

tól b

alra

47

drág

akőv

el é

kesí

tett

gyö

nyör

ű m

ozai

ktab

lót t

alál

unk!

Nek

em az eg

yik legsze

bb d

zsám

i, am

it egé

sz u

tam

alatt lát

tam

!

11. szám

, 2014.

Sze

rkes

ztő:

Nag

y P

éter

, pet

er.n

agi@

t-on

lin

e.h

uIn

tern

et: h

ttp:

//w

ww

.kar

pate

gyes

ulet

.hu

Post

acím

: 124

4 B

u da p

est,

Pf.:

800.

A tu

rist

aság

, a h

onis

mer

et é

s a

ter m

é sze

t vé d

e lem

ter j

esz t

é sé r

e

Kia

dja

a M

a gya

r or s

zá gi

Kár

pát

Egy

e sü

let

Me

rre

tová

bb

MK

E 2

. ré

sz

Ké

t ke

réke

n 5

00

0 k

m

Erd

ély

i h

ava

so

kb

an

Arc

ké

pc

sa

rn

ok

MK

E s

ítá

bo

r

Cso

dála

tos

gip

sz le

pel,

Toro

slar

– T

oro

sok,

Bitl

is fele

tt a

hágóban. F

otó

és

besz

ám

oló

Juhász

Gábor

KÁRPÁTILAPOK

2Egy

esületi hírek

– M

erre tov

ább M

KE

Me

rre

tová

bb

MK

E?

Azo

nnal

töb

b ké

rdés

is

adód

ik,

de c

sak

kett

őre

kívá

nok

fóku

szál

ni:

– M

agya

rors

zágo

n le

galá

bb h

árom

szö

vets

ég

fogl

alko

zik

turi

sztik

ával

, spo

rttu

risz

tikáv

al, h

egym

á-sz

ássa

l. M

iért

kel

l nek

ünk

egy

negy

edik

et a

lapí

tanu

nk,

ráad

ásul

a tö

rtén

elm

i Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t Egy

esül

et

nevé

nek

beál

dozá

sáva

l?–

Tegy

ük f

el,

hogy

máj

usba

n a

tags

ág a

tör

té-

nelm

i eg

yesü

let

neve

elle

n sz

avaz

és

egye

süle

tünk

a

kárp

át-m

eden

cei k

árpá

tos e

gyes

ület

ek sz

övet

sége

lesz

. H

onna

n le

sz a

szö

vets

égün

k m

űköd

teté

sére

, tis

ztvi

s-el

őine

k ' z

etés

ére

eleg

endő

– „

fenn

tart

ható

” –

anya

gi

forr

ása?

Kik

lesz

nek

az a

lkal

mas

vez

etői

nk?

A 2

013-

as é

v ké

t je

lent

ős é

vfor

duló

t ta

rtog

atot

t a

haza

i tur

ista

ság

szám

ára.

Az

első

, a M

agya

rors

zági

K

árpá

t E

gyes

ület

140

évv

el e

zelő

tti

1873

-as

tát-

rafü

redi

meg

alak

ulás

át,

a m

ásik

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

ség

kere

k 10

0 év

vel e

zelő

tti

meg

alak

ulás

ának

év

ford

ulój

át.

Nag

y Pé

ter,

Kár

páti

Lapo

k 20

13. 4

.szám

, Egy

esü-

leti

híre

k ro

vatá

ból:

– K

edve

s Weh

ner G

éza

elnö

kség

i ta

gunk

a (M

KE

) ka

rács

onyi

par

tit k

övet

ően,

kez

embe

ny

omot

t eg

y ig

énye

sen

kial

akíto

tt, r

emek

be s

zabo

tt

füze

tecs

két,

mel

ynek

cím

olda

lán

az á

ll:

„Mag

yar

Tu

rist

a S

zöve

tség

19

13

– 2

01

3.

A M

agya

r Tú

rasp

ort

és T

erepfu

tó S

zöve

tség

(to

-vá

bbia

kban

: MT

TSz)

jub

ileum

i ki

advá

nya”

Am

ikor

Sző

cs E

rnő

(MK

E) e

lnök

ünk

a M

agya

r-or

szág

i K

árpá

t E

gyes

ület

140

. sz

ület

ésna

pját

és

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

ség

cent

enár

ium

át a

ros

szem

-lé

kű M

agya

r Ter

més

zetb

arát

Szö

vets

ég in

dítv

ányá

ra,

2. ré

sz

egy

közö

s bö

rzsö

nyi

rend

ezvé

nyen

aka

rta

meg

ün-

nepe

lni,

enyh

én s

zólv

a, n

em k

elte

tt b

enne

m k

itör

ő le

lkes

edés

t. E

lősz

ör i

s: a

z M

KE

-nek

min

imum

öt

éven

te a

Tát

rába

n a

hely

e. M

ásod

szor

: nem

tud

ón a

ké

t sz

övet

sége

t eg

ynek

vél

tem

. A d

ohán

yfüs

tös

Ma-

gyar

Ter

més

zetb

arát

Szö

vets

égge

l és f

őleg

a m

últjá

val

– ne

m ig

en e

gyez

tem

.

Az

1990

. sz

epte

mbe

r 20

-án,

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

ség

jogu

tódj

akén

t m

egal

akul

t M

agya

r Sp

ort-

turi

szti

kai

Szöv

etsé

g. E

nnek

a s

zöve

tség

nek

tagj

a az

MK

E,

sőt

az M

KE

eln

öksé

gi t

agok

at i

s ad

ott

az

MST

Sz-n

ek (B

ánhi

di A

ttila

és W

ehne

r Géz

a). P

rakt

i-ku

s oko

kból

az

MST

Sz 2

013.

már

cius

26-

án M

agya

r Tú

rasp

ort

és T

erep

futó

Szö

vets

éggé

vál

tozo

tt é

s m

ég

min

dig

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

ség

jogu

tódj

ának

te

kint

i m

agát

. A

z M

TT

Sz j

ubile

umi

kiad

vány

ában

W

ehne

r G

éza

elnö

kség

i tag

unk,

az

MT

TSz

ale

lnök

e ír

ta a

bev

ezet

ő kö

szön

tőt.

Szu

rka-

pisz

ka m

onda

tá-

val

„Örö

mm

el t

ölt

el b

ennü

nket

, ho

gy –

a k

oráb

bi

meg

taga

dást

sut

ba d

obva

– a

Mag

yar

Term

észe

tbar

át

Szöv

etsé

gből

meg

újul

t M

agya

r Te

rmés

zetj

áró

Szöv

et-

ség

is u

tódk

ént

teki

nt a

z ün

nepe

lt M

agya

r T

uris

ta

Szöv

etsé

gre…

” fr

icsk

át d

obva

a fe

ledé

keny

term

észe

t-ba

ráto

knak

. U

gyan

is 1

946-

ban,

bel

ügym

inis

zter

i re

ndel

etre

az

MK

E-t

, az

MT

E-t

és

több

más

tur

is-

ta e

gyes

ület

tel

együ

tt a

Mag

yar

Turi

sta

Szöv

etsé

get

is f

elos

zlat

ták.

(A

z M

TSz

fel

oszl

atás

ának

ide

jérő

l, 19

45-t

ől 4

7-ig

töb

b ad

at is

ker

ing.

) A

Mag

yar

Ván

-do

rspo

rt S

zöve

tség

jogu

tódj

akén

t 19

48. s

zept

embe

r 12

-én

meg

alak

ult M

agya

r Ter

més

zetb

arát

Szö

vets

ég-

nek,

jogu

tódl

ás s

zem

pont

jábó

l nin

cs k

öze

az M

VSz

ve

zető

i álta

l fel

oszl

atot

t Mag

yar T

uris

ta S

zöve

tség

hez.

A K

árpá

ti L

apok

201

3. év 3.

szá

máb

an a M

erre tov

ább

MKE? cikk

embe

n m

ár tettem

egy

kísér

letet Bán

hidi

Attila ta

gtár

sunk ja

vaslat

ának

meg

értésére. A

z eg

yesü

let ko

ntra szöv

etség ké

rdésbe

n azó

ta töb

ben is

kifejtették

gon

-

dolata

ikat

. Attila in

dítván

ya röv

iden

az, hog

y a M

agya

rorszá

gi K

árpá

t Egy

esület s

zűnjön m

eg, h

elyé

be az újonnan

alak

uló valam

i Kár

pát-m

edencei Sp

ort T

urista Sz

övetség lépj

en. A

z új név

még

bizon

ytalan

.

35Kép

es beszá

moló – Juhás

z Gáb

or: Kerék

párr

al T

örök

ország

ba

A v

onat

gyö

nyör

ű tá

jon

a M

urat

foly

ó m

el-

lett

sok-

sok

alag

úton

át h

alad

t. H

ol sz

űk sz

urdo

k,

hol p

edig

szé

lese

bb m

eden

cébe

n.Eg

yik

útitá

rsam

– k

b 45

éve

s em

berk

e –

foly

a-m

atos

an m

agya

rázt

a, m

it lá

tunk

és f

ényk

épez

ésre

bi

ztat

ott.

Látt

unk

mél

yen

a fö

ldbe

sülly

eszt

ett k

ő-há

zaka

t föl

d te

tőve

l. M

ondt

a, é

s buz

gón

vony

ított

m

int

a fa

rkas

ok, m

ajd

füty

ült

min

t a

szél

, hog

y em

iatt

éln

ek a

z em

bere

k itt

a fö

ld a

latt

!M

ikor

lesz

állt

még

hiá

nyzo

tt is

. Nag

yon

szem

-lé

lete

sen

tudo

tt m

agya

rázn

i és

még

val

amif

éle

itten

i tán

cot i

s bem

utat

ott n

ekem

, mik

özbe

n én

e-ke

lt m

ellé

! A b

andi

ták

nélk

ül is

jól t

elt a

z id

őm.

Manisa

1410

-ben

I.

Meh

met

szu

ltán

ural

-ko

dása

ide

jén

ker

ült

végl

eges

en a

z os

zmán

bi

roda

lom

fen

nhat

óság

a al

á. A

z os

zmán

ok s

a-já

tos

rang

ot b

izto

síto

ttak

Man

isa

váro

sána

k.

Évs

záza

doko

n ke

resz

tül

az a

gya

korl

at a

laku

lt

ki, h

ogy

a tr

ónör

ökös

ök, a

szu

ltán'

ak

itt v

olta

k ko

rmán

yzók

, mie

lőtt

a tr

ónra

lépt

ek v

olna

. 139

0-15

95 k

özöt

t 16

trón

örök

ösje

lölt

gyak

orol

ta it

t a

korm

ányz

ói h

atal

mat

.K

özül

ük t

ényl

eges

en ö

t le

tt s

zultá

n. M

ind-

egyi

k ur

alko

doje

lölt

igy

ekez

ett

sajá

t ne

véne

k m

egőr

zésé

re d

zsám

ikat

, fü

rdők

et,

közi

ntéz

mé-

nyek

et é

pítt

etni

.A

vár

os le

gnag

yobb

bec

sben

tart

ott o

szm

án-

törö

k ko

ri é

píté

szet

i alk

otás

a a M

ura

diye-d

zsám

i.

A I

II.

Mur

ad s

zult

án á

ltal

158

2-15

85 k

özöt

t ép

ítte

tett

kom

plex

um a

nag

y m

este

r Si

nan

ké-

sői a

lkot

ása.

A h

omlo

kzat

elő

tti k

eres

ztfo

lyos

ót ö

t ku

pola

fe

di. A

bej

árat

i kap

u m

este

ri fa

fara

gáso

kkal

éke

s. A

dz

sám

in b

elül

a sz

ép fa

ragá

sú m

árvá

ny sz

ószé

k, a

z ab

lako

k sz

ínes

üve

gei,

a fa

laka

t bor

ító c

sem

pék

cso-

da s

zépe

k. A

dzs

ámin

ak k

ét k

arcs

ú m

inar

etje

van

, am

elye

ken,

kül

önös

en sz

ép a

z e

rkél

y ki

képz

ése.

Nag

y élm

ény vo

lt ebb

en a tö

rtén

elm

i vár

osban

és d

zsám

iban

– egy

éb m

ások

mellett –

járni!

A d

zsám

ikró

l

Min

dez

t azé

rt ír

om, m

ivel sz

erin

tem

csa

k így lehe

t job

ban m

egism

erni e

gy nép

, és n

em utolsósor

ban egy

meg

ha-

táro

zó birod

alom

életét, és ku

ltúrájá

t! A

hol jár

tam

min

dig pró

báltam

min

él töb

bet m

egtu

dni a dolgo

król!

34Kép

es beszá

moló – Juhás

z Gáb

or: Kerék

párr

al T

örök

ország

ba

Ber

gam

ába

(= P

erga

mon

- ók

ori g

örög

vár

os)

érve

az

Akr

opol

is ut

án é

rdek

lődv

e eg

y m

otor

ostó

l, el

mag

yará

zta

mer

re m

enje

k. V

issza

kel

lett

mon

da-

nom

, miv

el n

em sz

eret

te v

olna

, ha

elté

vesz

tem

az

utat

! Az

Akr

opol

isho

z ve

zető

út,

ami 3

00 m

éter

pl

usz

szin

tet

jele

ntet

t, s

egy

hely

en 1

5-20

%-o

s em

elke

dőve

l, úg

y 15

0 m

éter

hos

szon

. Sz

emem

m

ajď

kiug

rott

, aho

gy a

Rár

ót t

olta

m f

elfe

lé. T

a-lá

lkoz

tam

hár

om tö

rökk

el, ő

k is

ola

szna

k né

ztek

, m

ire

én f

elvi

lágo

síto

ttam

őke

t, ho

gy k

i ' a

-bor

-ja

vag

yok.

Aki

még

nem

hal

adt

el m

elle

ttem

, m

egve

rege

tte

a vá

llam

at,

és n

evet

ve m

ondt

a:

A M

AG

YAR

AZ

JÓ

!”

Am

it te

gnap

leer

eszk

edte

m a

bban

a n

agy

szél

ben,

hát

ma

viss

zaad

tam

a te

rmés

zetn

ek. V

égül

is 2

óra

ala

tt

felé

rtem

. Nag

yon

szép

vol

t a tá

j. R

övid

ere

szke

dés u

tán

újra

nek

ives

elke

dés é

s tol

ás. E

z m

ár rö

vid

volt,

s ut

á-na

hos

szú

eres

zked

és G

azia

ntep

ig. K

özbe

n vé

gre

tudt

am v

izet

sze

rezn

i. E

gy b

uszm

egál

lóba

n le

ülte

m k

ajál

ni:

keny

ér, p

arad

icso

m v

íz, e

z az

ebé

d. V

iszo

nt m

egje

lent

egy

pár

, aki

k a

busz

ra v

árta

k, sz

óba

eleg

yedt

ünk.

Ked

-ve

ző v

olt

a m

agya

r sz

árm

azás

– e

gész

nap

kita

rtot

t. K

apta

m k

ét, j

ó na

gy m

arék

cse

resz

nyét

– n

agyo

n ' n

om

és é

des v

olt!

Beé

rve

a vá

rosb

a, v

ízpó

tlás c

éljá

ból m

egál

ltam

egy

dzs

ámin

ál. M

egné

ztem

mily

en a

víz

, és k

ifelé

jö

vet,

az o

tt á

lló a

utób

ól g

yere

kek

és a

sszo

nyok

inte

gett

ek. A

z em

berk

e, m

ivel

bef

elé

men

et e

lhan

gzot

t a v

a-rá

zssz

ó, tu

dták

ki v

agyo

k. K

apta

m 4

db

forr

ó m

ákos

süt

emén

yt, j

éghi

deg

pala

ckos

viz

et é

s 5

lirát

, hog

y ne

a

dzsá

mi r

ossz

víz

ét ig

yam

!

Sok

segítsé

get ka

pta

m a

képeke

n lá

tható

em

bere

ktı

l. K

ülö

n k

iem

elv

e a

boltb

an lé

vı k

ed

ves

hölg

yet, a

ki

kife

lé is

már

soka

t se

gített. Ig

az

nem

hitt

a s

ikere

mben, de a

nnál b

old

ogabb v

olt

mik

or

viss

zajö

vet m

eg-

láto

gattam

. E

kkor

kész

ült

a k

ép is

.

Von

atta

l a V

an-t

ótól

Ank

ara

felé

Tatv

an á

llom

ásró

l von

atom

7:3

0 ko

r ind

ult E

lazi

g. N

em a

kárm

ilyen

útit

ársa

im v

olta

k: n

égy

állig

felfe

gy-

verz

ett k

aton

a fé

szke

lte b

e m

agát

az

utol

só k

ocsi

ba! E

ngem

szép

en e

ltess

ékel

tek

a va

súti

kocs

i ele

jére

, mon

dván

m

ajd

ők v

igyá

znak

a k

iköt

ött

Rár

ómra

. Ugy

anis

az

elkö

vetk

ező

300

km s

oksz

or f

egyv

eres

rab

lótá

mad

ások

-na

k va

n ki

téve

. Ezt

csö

kken

tve

járn

ak a

von

atta

l kat

onák

. Min

t mon

dták

ett

ől m

ég e

lőfo

rdul

így

is tá

mad

ás!

Nag

yon

jó: l

egal

ább

nem

telik

una

lmas

an a

mai

nap

om s

em!

3Egy

esületi hírek

– M

erre tov

ább M

KE

Így

tehá

t, ez

két

kül

ön v

onal

. Miv

el a

z 19

13-b

an m

eg-

alak

ult

Mag

yar

Turi

sta

Szöv

etsé

g el

ső e

lnök

ét,

gróf

Te

leki

Sán

dort

, az

MK

E a

dta

az ú

j sz

övet

ségn

ek,

ezér

t (i

s) b

üszk

én v

álla

lhat

ó az

MT

Sz.

Az

ügyv

eze-

tő e

lnök

öt a

Mag

yar

Turi

sta

Egy

esül

et b

izto

síto

tta

Dr.

Q ir

ring

Gus

ztáv

föl

draj

ztud

ós,

egye

tem

i ta

nár

szem

élyé

ben.

Így

tehá

t je

lenl

eg v

an k

ét e

gym

ástó

l kü

löná

lló

turi

sta

szöv

etsé

günk

(Mag

yar T

úras

port

és T

erep

futó

Sz

övet

ség

illet

ve a

Mag

yar

Term

észe

tjáró

Szö

vets

ég)

mel

lett

a h

egym

ászó

k M

agya

r H

egy-

és S

port

más

zó S

zö-

vets

égév

el m

ár h

árom

.

Egy

esül

eti h

írek

: „A

Mag

yar T

úras

port

és T

erep

-fu

tó S

zöve

tség

(M

STSz

) no

vem

ber

29-é

n, a

Mag

yar

Term

észe

tjáró

Szö

vets

ég (

MT

Sz )

nov

embe

r 30

-án

tart

ott c

ente

nári

umi m

egem

léke

zést

.”E

rre

a hí

re N

agy

Péte

r gy

anút

fog

ott:

„H

oppá

! K

ét u

tóds

zerv

ezet

van

! Mel

yik

a va

lódi

jogf

olyt

onos

, m

elyi

k a

trón

köve

telő

? Mel

yik

a m

agya

rors

zági

turi

z-m

ust ö

ssze

fogó

és a

z or

szág

os v

alam

int a

nem

zetk

özi

szin

ten

egye

süle

tein

k ér

deke

it k

épvi

selő

sze

rvez

et?

Melyik a ko

ncra éh

es, ta

lán m

indke

ttő?

”

Péte

r m

egké

rt, h

ogy

véle

mén

yezz

em a

z ő

írás

át.

A v

ak f

elké

rte

a vi

lágt

alan

t, ho

gy v

ezes

se á

t eg

y fo

r-ga

lmas

zeb

rán.

De

kell-

e eg

yálta

lán

belső

info

rmác

iók

ismer

ete

nélk

ül, t

ávol

a tű

ztől

, fog

lalk

ozno

m m

inde

n-fé

le s

zöve

tség

ek á

tláth

atat

lan

dolg

aiva

l?

Sajn

os k

ell,

mer

t a n

év (

MK

E)

és a

hag

yom

ány

köte

lez!

Bán

hidi

A

ttila

kez

dem

énye

zésé

ről m

ájus

ban

az M

KE

köz

gyű-

lésé

n dö

nten

ünk

kell.

A jo

gu

tód

lást

már

tisztá

ztu

k,

mo

st

a

„ko

nco

t” b

on

co

lgassu

k!

Egy

más

ik, k

oráb

bi h

ír: B

ánhi

di A

ttila

a M

agya

r-or

szág

i Kár

pát E

gyes

ület

Szö

vets

éggé

ala

kítá

sa ré

vén,

eg

y új

abb,

val

ami k

árpá

tos,

spor

tos t

uris

ta sz

övet

sége

t sz

eret

ne lé

treh

ozni

. Enn

ek h

átte

re, m

otiv

áció

ja, k

ö-ve

tkez

mén

ye, é

rtel

me,

a h

azai

tur

izm

usra

gya

koro

lt vé

lhet

ően

kedv

ező

hatá

sa t

elje

sség

gel h

omál

yos,

ke-

sze-

kusz

a, á

tláth

atat

lan

szám

omra

.K

érdé

seim

: van

hár

om s

zöve

tség

ünk.

A k

énye

l-m

es –

nyu

gdíja

s te

rmés

zetj

árás

tól

a le

gkem

énye

bb

spor

tos

tere

pfut

ástó

l az

ext

rém

heg

ymás

zási

g m

in-

den

tém

akör

t lef

edne

k. K

ielé

gítv

e az

új i

dők

spor

tos

túrá

zásr

a vo

natk

ozó

köve

telm

énye

it, a

z M

KE

tagj

a a

meg

újul

t M

agya

r Tú

rasp

ort

és T

erep

futó

Szö

vets

ég-

nek.

Az

MK

E tö

rtén

elm

i nev

ét b

eáld

ozva

, mié

rt k

ell

oszt

ódás

sal s

zapo

rodv

a eg

y új

abb

túra

spor

t–sp

ortt

úra

szöv

etsé

get l

étre

hozn

unk?

Évek

óta

hal

lani

a m

átés

zalk

ai G

aran

csi

Istv

án-

ról,

egy

jó k

épes

ségű

, eg

ykor

i Fa

zeka

s gi

mná

zium

i, m

atem

atik

a sz

akos

diá

król

(Pé

csen

köz

gazd

ászk

ént

dipl

omáz

ott)

és t

alán

még

ügy

eseb

b pé

nzem

berr

ől, a

V

ideo

ton

FC la

bdar

úgóc

sapa

t tu

lajd

onos

áról

, aki

t a

2012

. máj

us 1

2-én

meg

szűn

t Mag

yar T

erm

észe

tbar

át

Szöv

etsé

g jo

gutó

dján

ak, a

Mag

yar T

erm

észe

tjáró

Szö

-ve

tség

els

ő el

nöké

vé v

álas

ztot

tak.

201

1. á

prili

s 18-

tól

min

iszt

erel

nöki

meg

bízo

ttké

nt fe

lelő

se a

haz

ai te

rmé-

szet

járó

és k

erék

páro

s tur

izm

us fe

llend

ítésé

nek.

Éve

k ót

a, á

rgus

sze

mm

el,

léle

gzet

vis

szaf

ojtv

a fi

gyel

jük

min

den

turi

sztik

ával

kap

csol

atos

lépé

sét,

inté

zked

ését

, re

form

jait.

Az

bizt

os, h

ogy

sok

min

den

meg

válto

zott

m

ár a

mag

yar t

erm

észe

tbar

átok

szöv

etsé

ge h

áza

tájá

n,

de m

ég n

em é

rtün

k G

aran

csi r

efor

mja

i vég

ére.

Aki

k a

köze

lébe

n va

nnak

, biz

ton

rem

élhe

tik, h

ogy

lépé

sei

nyom

án k

izöl

dül a

fű é

s elő

fehé

rlik

a h

óvir

ág, t

uris

ta-

útja

ink

újul

hatn

ak m

eg, t

uris

ták

álta

l is m

eg' z

ethe

tő

turi

sta

szál

lási

nk lé

tesü

lhet

nek.

Itt

van

már

az

idej

e!

Idej

e va

n az

épí

tésn

ek! A

z bi

ztos

tén

y, h

ogy

a m

os-

tani

kor

mán

yunk

az

orsz

ágos

Kék

-túr

a B

udap

estt

ől

kele

tre

eső

rész

ének

fel

újítá

sára

a M

agya

r Fe

jlesz

tési

B

ank

Zrt

-n k

eres

ztül

, hat

alm

as p

énze

ket b

izto

sít.

Ez

való

szín

űleg

Gar

ancs

i érd

eme

és p

ersz

e va

n be

nne

egy

kis

fűsz

erez

ett

embe

ri g

őg i

s (O

rbán

Vik

tor

kont

ra

Q ur

óczy

Laj

os).

Nem

az

irig

ység

bes

zél b

elől

em, d

e eg

y ki

s ös

z-sz

ehas

onlít

ás:

a K

ék-t

úra

köze

l 60

0 km

fel

újít

andó

sz

akas

zára

köz

el k

ét m

illiá

rd f

orin

t –

eu-s

és

álla

mi

pénz

– f

ordí

that

ó. A

z É

szak

i Z

öld

ötsz

áz k

ilom

é-te

réne

k ki

alak

ítás

ára

az i

lleté

kes

min

iszt

ériu

m b

tt.

2.30

0.00

0,-

fori

ntot

biz

tosí

tott

. A

z É

Z k

ivit

elez

ése

két é

vig

tart

ott m

inde

n bé

r-, a

dó-,

any

ag- é

s útik

ölt-

ségé

vel e

gyüt

t. N

agy

anya

gi v

eszt

eség

gel j

áró,

de

szép

m

unka

vol

t. E

zúto

n is

kös

zönö

m a

Meg

bízó

mna

k cs

ak a

mun

kát,

a ve

szte

sége

t m

ár n

em ig

azán

. A k

ö-ze

l ké

t m

illiá

rd f

orin

tból

nem

csa

k a

jelz

őtáb

láka

t,

4Egy

esületi hírek

– M

erre tov

ább M

KE

oszl

opok

at é

s a

turi

staj

elzé

seke

t le

het

nagy

sza

kmai

ho

zzáé

rtés

sel,

a M

agya

r Sz

abvá

nyna

k m

egfe

lelő

en

és g

azda

ságo

san,

a k

ivit

elez

ő vá

llalk

ozók

nag

y-na

gy

anya

gi m

egel

éged

ésér

e el

kész

íten

i. M

ég l

egal

ább

180-

190

dara

b, 1

00-1

00 m

illió

fori

ntbó

l újjá

építe

tt

turi

stah

ázza

l is

meg

leh

etne

lep

ni Q

uró

czy

Lajo

st,

a M

agya

r Ter

més

zetb

arát

Szö

vets

ég k

oráb

bi e

lnök

ét,

a je

lenl

egi

orsz

ágos

pén

zeke

t le

oszt

ó tu

rist

a sz

övet

-sé

g, a

Mag

yar

Term

észe

tjár

ó Sz

övet

ség

tisz

tele

tbel

i 88

éve

s el

nöké

t és

a t

uris

ták

népe

s tá

borá

t. P

ersz

e,

amin

t hal

lom

, kev

eseb

b fe

lújít

andó

turi

stah

ázró

l, de

tö

bb,

a tu

rist

aház

akho

z ve

zető

mur

vás

és a

szfa

ltút-

ról,

park

olók

ról i

s szó

van

. És e

hhez

mit

szól

a m

ásik

' n

ansz

íroz

ó, p

l. a

Pilis

i Pa

rker

dő Z

rt.,

aki

szin

tén

szív

eseb

ben

látn

a eg

y a

baka

ncso

s tu

rist

áktó

l men

tes

hábo

ríta

tlan

erdő

sége

t a m

aga

keze

lési

terü

leté

n?

„Vilá

goso

dik

lass

acsk

án a

z el

mém

.” N

incs

pén

z és

m

ost v

alah

ogya

n m

égis

sok

mill

ió e

rős f

orin

t érk

ezet

t a

haza

i tu

rist

ákho

z, a

kor

ábbi

Sza

bó I

mre

(M

SzP-

s or

szág

gyűl

ési k

épvi

selő

) és Q

uró

czi L

ajos

vez

ette

Ma-

gyar

Ter

més

zetb

arát

Szö

vets

éghe

z, a

jele

nleg

Gar

ancs

i Is

tván

eln

ököl

te M

agya

r Ter

més

zetjá

ró S

zöve

tség

hez.

A

kár

egy

bank

ban.

A s

zínf

alak

mög

ött

nagy

mos

t a

hely

ezke

dés.

A m

ézes

mad

zag

beló

gatv

a. K

örül

dong

-já

k a

kiéh

ezte

tett

legy

ek –

telje

sen

jogo

san.

A g

yőzt

es

min

dent

vis

z. A

tur

ista

utak

fes

tésé

nek,

a t

uris

tahá

-za

k ép

ítésé

nek,

fenn

tart

ásán

ak, a

kilá

tók

építé

séne

k,

a fo

rrás

ok fo

glal

ásán

ak, k

arba

ntar

tásá

nak

lehe

tősé

gét.

A t

öbbi

egy

esül

et n

émi p

ályá

zati

pénz

ek m

egsz

erzé

-sé

nek

rem

ényé

ben,

bon

yolu

lt pá

lyáz

atok

meg

írás

ával

to

rnáz

tath

atjá

k ag

yuka

t. Is

mer

etle

n em

bere

k, i

sme-

retle

n sz

obák

mél

yén

dönt

enek

a G

aran

csi c

sapa

tán

kívü

l m

arad

otta

k m

űköd

ési

tám

ogat

ásár

ól.

Az

víg-

aszt

al, h

ogy

újra

épü

lnek

turi

stah

ázai

nk, m

egúj

ulna

k tu

rist

aútja

ink.

Nag

y Pé

ter

kérd

ésér

e „m

elyi

k a

konc

ra é

hes”

ne

m k

érdé

s, h

isze

n ni

ncs

„kon

c”.

Az

álla

mi

és e

u-s

pénz

ek a

Mag

yar

Term

észe

tjár

ó Sz

övet

ségn

él l

ando

l-

nak,

kül

önbö

ző é

pítk

ezés

ekre

„sz

étos

ztás

ra v

árva

”. A

Te

rmés

zetjá

ró s

zöve

tség

en k

ívül

i tur

ista

egy

esül

etek

, sz

övet

sége

k go

ndos

an '

gye

ljék

a m

egje

lenő

pál

yá-

zato

kat!

Ott

is

van

elér

hető

tám

ogat

ási

kere

t, c

sak

ügye

sen,

val

ahog

yan

„ki k

ell é

rdem

elni

”!

Vis

sza

térv

e B

án

hid

i k

ezd

em

én

ye

zés

éh

ez

Biz

tosr

a ve

szem

, hog

y eg

y es

etle

gese

n fe

lálló

szö-

vets

ég,

nem

fog

tud

ni a

nnyi

tám

ogat

ást,

pál

yáza

ti

pénz

eket

eln

yern

i, ho

gy a

bból

egy

' z

etet

t el

nöks

é-ge

t, ve

zető

sége

t fen

n tu

djon

tart

ani.

Biz

tosr

a ve

szem

, hog

y ha

a t

örté

nelm

i M

agya

r-or

szág

ter

ület

én j

elen

leg

műk

ödő

Kár

pát

turi

sta

egye

süle

teke

t egy

Kár

pát S

zöve

tség

ern

yője

alá

kív

án-

ná g

yűjte

ni, a

z E

rdél

yi K

árpá

t E

gyes

ület

nem

lépn

e be

val

ami M

agya

rors

zági

(Spo

rt) K

árpá

t Szö

vets

égbe

, hi

szen

Erd

élyb

en a

z E

KE

ors

zágo

s ve

zető

sége

oly

an,

min

t egy

ors

zágo

s szö

vets

ég. S

zőrö

stül

-bőr

östü

l, pi

lla-

nato

kon

belü

l bef

alná

a m

i kis

Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t E

gyes

ület

ünke

t. 1

997

óta

prób

álko

zunk

a h

atár

on

túli

kárp

átos

okat

fel

kuta

tni,

szor

os k

apcs

olat

okat

ki

építe

ni v

elük

. Az

EK

É-v

el k

apcs

olat

ban

még

-még

va

lam

i er

edm

ény

felm

utat

ható

, de

a v

ajda

sági

-, a

ká

rpát

alja

i-,

felv

idék

i m

agya

r tu

rist

a sz

erve

zete

kkel

–

szin

te s

emm

i.

Ja

va

sla

tok

- Weh

ner

Géz

a állásp

ontja szer

int, „A K

árpá

tok Szö

-

vetség

et jón

ak tar

tom

, de jól elő ke

ll k

észítenünk

az

útját

, vá

rnunk ke

ll m

ég a m

egalakítás

ával. M

eg kell

találn

unk a ve

zetésére alkalm

as em

berünke

t”.

- Sajá

t vé

lem

énye

m p

edig a

z, h

ogy a M

agya

rorszá

gi

Kár

pát Egy

esület nev

ének

és szerve

zeti felépítésén

ek

megfelelően

, alapító előd

eink nyo

mdok

ain h

aladjon

tová

bb. A

hat

ályo

s spo

rtörvényn

ek m

egfelelve eleg

endő

az alaps

zabá

lyunka

t ki

s m

értékb

en m

ódosítan

i.

A t

ém

átó

l fü

gg

etl

en

meg

jeg

yzése

m

- B

eleo

lvas

va a

z M

KE

néh

ány

kora

beli

évkö

nyvé

be,

több

ször

' gy

elm

esen

elo

lvas

va D

r. Q

irri

ng G

uszt

áv,

az ö

tven

éve

s M

agya

r Tu

rist

a E

gyes

ület

jubi

leum

ára

kész

ítet

t eg

yesü

leti

öss

zefo

glal

óját

és

„sző

rmen

tén

meg

ism

erve

” az

ő fa

ntas

ztik

us s

zerv

ező

mun

káss

ágát

úg

y az

MT

E é

lén,

min

t a

Mag

yar T

uris

ta S

zöve

tség

-be

n, a

haz

ai t

uris

ta t

ársa

dalo

mna

k sz

ívbő

l kív

ánom

, ho

gy t

ámad

jon

vala

honn

an e

gy h

ason

ló n

agys

zerű

, ön

zetle

n tu

rist

a-sz

erve

ző v

ezet

őnk!

- A

kor

abel

i tur

ista

egy

esül

etek

vez

etős

égét

az

akko

ri

társ

adal

om g

azda

sági

és s

zelle

mi e

litje

adt

a. M

ajdn

em

min

den

veze

tősé

gi t

ag,

vala

mily

en d

okto

rand

usz,

33Kép

es beszá

moló – Juhás

z Gáb

or: Kerék

párr

al T

örök

ország

ba

Részle

tek J

uh

ász G

áb

or

úti

nap

lójá

bó

l

Efe

zosz

ba é

rve

25 lí

rátó

l fos

ztot

tak

meg

. Elő

ször

nem

aka

rtam

bem

enni

enn

yi p

énzé

rt –

bő

kéth

eti k

e-ny

ér á

ra –

de

végü

l rás

zánt

am m

agam

! Sze

men

is k

öpte

m v

olna

mag

am, h

a ké

sőbb

láto

m, m

it ha

gyta

m k

i! Le

írha

tatla

nul f

anta

sztik

us lá

tván

y. M

inde

nkin

ek lá

tnia

kel

lene

itt,

a he

lysz

ínen

! 5

nap

múl

va A

ntal

yába

érv

e a

teng

er fa

ntas

ztik

usan

kék

vol

t. Te

le v

olt k

irán

duló

kat s

zállí

tó v

itorl

ások

kal,

neke

m rö

gtön

a k

alóz

ok ju

tott

ak ró

luk

esze

mbe

. Gat

yaro

hasz

tó a

mel

eg. H

iába

a te

nger

part

, egy

' ka

rcny

ival

si

ncs

hűvö

sebb

!H

ullá

mos

terü

lete

n ha

ladt

am. U

rfát

ól ú

gy 1

0 km

-re

meg

látt

am a

szik

lába

váj

t nyí

láso

kat.

Meg

-ál

ltam

és

odam

ente

m. E

zt a

máz

lit! E

gy k

itudj

a m

ilyen

régi

oáz

isra

buk

kant

am! V

olt i

tt k

emen

ce,

lakó

ház,

tevé

knek

kar

ámbó

l ket

tő is

!A

z eg

yike

t eg

y vé

rcse

pár

nagy

on v

édet

t.

Bem

ente

m,

és o

tt r

ende

sen

iszk

olt

a m

ég f

é-lig

-med

dig

repü

lés

képt

elen

' ó

ka.

Nem

cso

da

a na

gy r

iada

lom

vér

cséé

knél

. A

mut

ert

sike

rült

lefé

nyké

pezn

em,

miv

el t

öbbs

zör

is r

ám t

ámad

t na

gy v

isítá

sok

köze

pett

e! P

ersz

e, e

zzel

csa

k a

poc-

koka

t rém

iszt

gett

e.N

ézel

ődés

em te

tőpo

ntja

, am

ikor

meg

talá

ltam

az

t a

vály

út, a

mib

e fe

lhúz

ták

és ö

ntöt

ték

a vi

zet.

Mel

lett

e tá

tong

ott a

nyí

lás,

és

úgy

5-6

mét

er m

é-ly

en o

tt fé

nyes

kede

tt b

enne

a v

íz! L

eülte

m m

elle

tte

és le

galá

bb e

gy fé

l órá

t elm

eren

gtem

az

embe

risé

g fa

ntas

ztik

us k

alan

dján

, am

ivel

idái

g ju

tott

!A

táj

kop

asz,

fát

lan,

ped

ig o

ázis

ok c

sak

dús

növé

nyze

ttel

bor

ított

táj

on s

zoko

tt le

nni.

Lehe

t, ho

gy e

z it

t ez

er é

ves

is m

egva

n! V

alam

ikor

err

e ve

zete

tt a

Sel

yem

út e

gyik

ága

.

Kiv

ála

szto

ttnak

ére

ztem

magam

, hogy

ezt

lá

thattam

!

32Kép

es beszá

moló – Juhás

z Gáb

or: Kerék

párr

al T

örök

ország

ba

Ke

rék

pá

rra

l T

örö

ko

rszá

gb

a

Juhás

z Gáb

or 2

013. 04. 17-én „világg

á m

ent”.

Elköszö

ntü

nk tőle, de visszavá

rjuk!

A K

árpá

ti L

apok

201

3/2.

szá

máb

an e

zen

kép a

láír

ássa

l je

lent

meg

az

útjá

ra i

ndul

t bi

cikl

is

társ

unk

fotó

ja.

Úti

célja

Tör

ökor

szág

jel

entő

sebb

nev

ezet

es-

sége

inek

meg

teki

ntés

én t

úl a

z or

szág

legn

agyo

bb

tavá

nak,

a V

an-t

ónak

az

elér

ése.

Am

ely

az o

r-sz

ág k

elet

i ré

szén

Ana

tóliá

ban

feks

zik,

köz

el a

z ir

áni h

atár

hoz.

A k

evés

pén

zzel

rend

elke

ző, é

tlen-

szom

jan,

nag

y m

eleg

ben

kere

kező

bar

átun

kat

a tö

rök-

mag

yar

test

véri

ven

dégs

zere

tet

segí

tett

e vi

szon

tags

ágos

útjá

n.

Gá

bor

ha

zaté

rése

utá

n í

gy f

oga

lma

zott

:

Van

-tó

körn

yéke

, heg

yeiv

el, t

erm

észe

ti sz

épsé

geiv

el m

inde

n fá

rads

ágot

meg

ért!

Az

egys

zerű

em

bere

ken

kívü

l kam

iono

sok,

ren

dőrö

k és

még

a k

aton

ák is

ete

ttek

-ita

ttak

, még

Bul

gári

ában

is!

A m

egte

tt 8

5 na

pom

on –

500

0 km

ker

ékpá

rral

és g

yalo

gosa

n, v

alam

int 1

400

km v

onat

ozva

– a

bul

gári

ai

kolo

stor

ok é

s tö

röko

rszá

gi d

zsám

ik c

sodá

lato

s kö

ríté

st a

dtak

ehh

ez a

fant

aszt

ikus

kal

ando

mho

z!A

z E

ufrá

tesz

en á

tmen

ni n

agy

élm

ény

volt,

miv

el e

z a

foly

am a

Tig

riss

el e

gyüt

t fo

gja

közr

e a

term

éken

y há

rom

szög

et! S

ok s

egít

sége

t ka

ptam

a k

épek

en lá

that

ó em

bere

ktől

. Kül

ön k

iem

elve

a b

oltb

an lé

vő k

edve

s hö

lgye

t, ak

i kife

lé is

már

soka

t seg

ített

. Iga

z ne

m h

itt a

sike

rem

ben,

de

anná

l bol

doga

bb v

olt m

ikor

vis

szaj

övet

m

eglá

toga

ttam

. Ekk

or k

észü

lt a

kép

is. A

hat

alm

as s

áska

is r

ende

sen

csod

álko

zásr

a ny

ittat

ta a

szá

mat

!A

Sel

yem

út m

enté

n lé

vő o

ázis

pedi

g az

uta

m e

gyik

meg

hatá

rozó

em

léke

i köz

ött l

esz.

Az

anat

ólia

i táj

a fö

ldbe

sü

llyes

ztet

t há

zaiv

al h

ihet

etle

n vo

lt sz

ámom

ra. P

ersz

e vo

lt el

képz

elés

em m

ár K

irgi

zisz

tán

után

, de

azér

t m

égis

re

ndes

en m

eres

ztet

tem

a sz

emem

. Kéz

műv

esek

cso

dasz

ép d

olgo

kat a

lkot

nak,

min

t az

a vá

za k

észí

tő e

mbe

rke

Ga-

zian

tepb

en! O

líva

olaj

feld

olgo

zás m

agas

szin

ten

áll,

és n

em a

kárm

ilyen

a k

ínál

at a

zokb

an a

cso

dasz

ép ü

vege

kben

! E

nnyi

t aka

rok

leír

ni rö

vide

n az

uta

mró

l. M

inde

nkin

ek so

k vá

llalk

ozó

kedv

et é

s mer

ész

kala

ndok

at k

íván

ok!

Kedve

s nyu

gatia

s tö

rök

háza

spár

a R

áró

mm

al

Kim

erü

lten m

egpih

enve

egy

kisb

olt

elı

tt

5Élm

ényb

eszá

moló – Som

heg

yi-turistah

áz

Nem

szo

kta

m c

salá

di es

emé-

nye

imrő

l a Kárp

áti Lapok

olva

sóin

ak b

eszá

molni. Ú

gy

gondol

om, hog

y „én é

s az

én

kisfiam

kir

ándulá

sok”

nem

érdek

elhetik

az M

KE T

agsá

gát.

Most m

égis k

ivételt teszek

kivé-

teles esem

énye

k m

iatt.

A h

azai

tur

ista

ságu

nk s

zü-

leté

seko

r, ke

zdet

ben

vala

nag

y le

lkes

len

düle

t, t

uris

tahá

zak,

tu

rist

a út

vona

lak

épít

ése,

szé

p na

gy o

rszá

gunk

szi

nte

telje

s te

-rü

leté

n a

Mag

as-T

átrá

tól k

ezdv

e,

a M

áram

aros

i-hav

asok

on k

eres

z-tü

l E

rdél

yig

és a

z A

lpok

-aljá

ig.

Soka

sodt

ak h

ázai

nk, a

nyag

ilag

és tu

rist

a ta

gság

teki

n-te

tébe

n gy

arap

odta

k az

osz

tódá

ssal

sza

poro

dó é

s az

új

abba

n al

akul

ó eg

yesü

lete

ink.

Gyö

nyör

ű fe

jlődé

si ív

lá

that

ó 18

73 é

s 192

0 kö

zött

, de

a ké

t vilá

gégé

s köz

ötti

idős

zakb

an is

. Nap

jain

kig

bezá

róla

g, m

inde

n ta

gtár

-su

nk jó

l ism

erhe

ti a

turis

ta tö

rtén

elm

ünke

t, m

ost n

em

rész

lete

zem

. Jel

enün

kben

szom

orúa

n ta

pasz

talh

atju

k,

hogy

alig

mar

adt

hasz

nálh

ató

turi

stah

ázun

k az

alig

m

arad

t ors

zágu

nkba

n. E

zért

örö

mte

li sz

ámom

ra, n

é-há

ny fr

iss,

a h

azai

turi

zmus

t éri

ntő

hír.

Nem

sze

retn

ék a

bba

a cs

apdá

ba e

sni,

hogy

bár

-m

ilyen

pol

itika

i old

alna

k a

Kár

páti

Lapo

k ha

sábj

ain

So

mh

eg

yi-tu

rista

há

z

tudó

s, e

gyet

emi

okta

tó v

olt.

Kap

csol

atai

k ré

vén,

ha

talm

as á

llam

i és

mag

án p

énze

ket

tudt

ak a

vir

ágzó

tu

rizm

usna

k m

egsz

erez

ni.

A m

ai (

haza

i) t

uris

ta t

ársa

dalm

at,

legi

nkáb

b az

ag

yong

yötö

rt k

özép

oszt

ály

alko

tja. S

aját

erős

tur

ista

-há

z ép

ítésr

e, fő

leg

a fe

nnta

rtás

ára,

egy

előr

e go

ndol

ni

sem

tudu

nk.

Azé

rt i

gyek

ezzü

nk,

a n

év kö

tele

z!

Má

lyi

Jó

zs

ef,

MK

E

rekl

ámot

csi

nálja

k (e

zt e

gyéb

ként

az

egye

süle

t vez

ető-

sége

és a

lap

szer

kesz

tője

jogo

san

meg

sem

eng

edné

).

„Nev

e el

hallg

atás

ával

, cím

e m

egem

lítés

e né

lkül

” m

égis

sz

óvá

tenn

ém, h

ogy

orsz

águn

k je

lenl

egi v

ezet

ése

sok-

sok

böjti

évt

ized

utá

n, v

égre

a b

akan

csos

turi

sták

felé

fo

rdít

otta

tek

inte

tét!

Ez

öröm

hír!

2013

. júl

ius

3-án

D

obog

ókőn

, tö

bb s

zázm

illió

for

int

álla

mi

tám

oga-

tás b

izto

sítá

sára

, tur

ista

háza

k fe

lújít

ásár

a, tu

rist

auta

k ka

rban

tart

ásár

a te

tt íg

éret

et. A

z eg

ykor

i Mag

yar T

er-

més

zetb

arát

Szö

vets

ég, j

elen

leg

Mag

yar T

erm

észe

tjáró

Sz

övet

ség

öreg

jein

ek m

egny

ugta

tásá

ra, 2

013.

ősz

én,

nett

ó 70

mill

ió fo

rint

álla

mi k

ölts

égbő

l (M

agya

r Fej

-

For

rásm

un

kák:

- Sz

emél

yes

besz

élge

tés W

ehne

r G

ézáv

al.

- Mag

yar T

urist

a Sz

övet

ség

1913

– 2

013.

A M

agya

r Tú-

rasp

ort é

s Ter

epfu

tó S

zöve

tség

jubi

leum

i kia

dván

ya.

- M

agya

r H

egyi

spor

t és T

uris

ta E

ncik

lopé

dia.

- Sv

áb L

ászl

ó: S

záz

éve

alak

ítot

ták

meg

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

sége

t.-

Dr.

Polg

árdy

Géz

a: S

záz

éve

alak

ult

meg

a M

agya

r Tu

rist

a Sz

övet

ség.

- Tur

istá

k La

pja

– 50

esz

tend

ő.

6Élm

ényb

eszá

moló – Som

heg

yi-turistah

áz

lesz

tési

Ban

k Z

rt. é

s Pi

lis P

arke

rdő

Zrt

. bev

onás

ával

, kö

zrem

űköd

ésév

el) l

óhal

áláb

an fe

lújít

otta

a P

iliss

zent

-ke

resz

t kö

zelé

ben

talá

lhat

ó So

mhe

gyi-

turi

stah

ázat

. 20

13.

októ

ber

29-é

n, ü

nnep

élye

s ke

rete

k kö

zött

m

aga

a m

inis

zter

elnö

k av

atta

fel,

adta

át.

Nos

, 201

4. ja

nuár

első

szom

batjá

n, k

is c

salá

dom

-m

al e

lmen

tünk

meg

láto

gatn

i a c

sodá

t. K

ödös

, sár

os,

hóm

ente

s jan

uári

nap

on k

eres

géltü

k Pi

lissz

entk

eres

zt

hatá

rába

n, a

Kék

-túr

a út

vona

láró

l a

leág

azó

jelz

ést

a fe

lújít

ott

Som

hegy

i-tu

rist

aház

hoz

és a

z az

t je

lölő

út

baig

azít

ó tá

blák

at. T

áblá

kat

nem

tal

áltu

nk,

pedi

g a

nett

ó 70

mill

ióbó

l fut

hatt

a vo

lna.

A 2

013-

as P

ilis-

hegy

ség

térk

épe

a K

ék-t

úra

útvo

nalá

ról n

em ta

rtal

maz

je

lzet

t tur

istaú

t let

érőt

. Meg

lepe

tésü

nkre

hev

enyé

szet

t ké

k né

gyze

tbe

botlo

ttun

k. B

ár s

zabá

lyos

„ka

puka

t és

behí

vó je

lzés

eket

” he

lyez

tek

el, d

e a

MSz

-tól

távo

l ma-

radt

ak. M

aga

a sz

abvá

ny n

em sz

okot

t láz

ba h

ozni

, de

a m

agas

álla

mi p

roto

kolla

l áta

dott

ház

kör

nyék

ének

je

lzés

énél

csa

k jo

bban

oda

' gye

ltem

vol

na. S

étál

tunk

, sé

táltu

nk, m

íg c

sak

sajá

t je

lzés

ében

hár

mas

elá

gazá

s-ho

z ne

m é

rtün

k…!

Útb

aiga

zító

táb

lács

ka s

ehol

, té

rkép

en tu

rist

ajel

zés

seho

l. A

lulr

ól, a

kék

jelz

és fe

lől

érke

ztün

k, a

ház

hoz

fris

sen

mur

vázo

tt ú

ton

jobb

ra

kelle

tt fo

rdul

nunk

.

A tu

rista

ház z

árva

. Kis

A4-

es p

apiro

s hird

ette

, hog

y a

turi

stah

ázat

a P

ilisi

Par

kerd

ő Z

rt. P

iliss

zent

kere

szti

Erd

észe

te k

ulcs

os h

ázké

nt m

űköd

teti.

Szá

llást

elő

zete

s be

jele

ntke

zés

alap

ján

lehe

t fo

glal

ni. E

lőző

leg

gond

ol-

kodt

am, v

ajon

ki,

vagy

mel

yik

turis

ta e

gyes

ület

lehe

t az

üzem

elte

tő á

ldoz

at? M

ost k

ider

ült,

hogy

Par

kerd

ő az

.A

tur

ista

ház

tula

jdon

képp

en t

öbb

épül

etbő

l áll.

A

kor

ábba

n kő

ből

épít

ett

szol

gála

ti é

püle

tre

épít

ett

bőví

tmén

yből

, nyá

ri (

udva

ri)

közö

sség

i épü

letb

ől é

s eg

y de

kora

tív, d

ugig

tele

rako

tt fa

táro

lóbó

l. A

min

t kö

rbes

zagl

ászt

uk a

val

óban

cse

cse-

becs

e aj

ándé

k há

zat,

meg

jele

nt a

par

kerd

ő eg

yik

tere

pjár

ó-ja

. E

gy '

ata

lem

ber

jött

a h

ázba

bef

űten

i. A

z ép

ület

sz

uter

énjé

ben

egy

gazd

agon

fel

szer

elt

kazá

nhel

yisé

g ta

lálh

ató.

Nag

y fa

tüze

lésű

kaz

án,

min

denf

éle

csö-

vek,

„pu

_ er

tar

tály

”. A

míg

az

erdé

sz k

azán

t et

ette

, ké

rdés

eim

mel

meg

soro

ztam

. K

ider

ült,

hogy

14

ágy

van,

plu

sz,

ha k

ell,

még

pót

ágya

k, m

atra

cok

várj

ák

a ve

ndég

eket

. Ö

ssze

sen

harm

inc

főt.

Egy

főr

e id

e-

genf

orga

lmi a

dóva

l egy

ütt,

vala

miv

el k

eves

ebb,

min

t 3.

500,

- fo

rint

a s

zállá

s. C

seré

pkál

yha,

rad

iáto

rfűt

és,

nagy

tár

salg

ó, f

ér' -

női

vécé

k és

zuh

anyz

ók v

árjá

k a

vend

égek

et.

A t

uris

tahá

zat

és k

örny

ékét

hár

om h

ónap

ala

tt

újíto

tták

fel.

A k

őműv

es-á

cs m

unká

kat s

zaks

zerű

nek,

sz

épne

k ta

lálta

m. A

főép

ület

et v

ízel

veze

tő D

reen

-csö

-ve

zéss

el lá

tták

el.

A fa

lubó

l nyo

móv

ezet

ékes

ivóv

izet

és

hár

om fá

ziso

s vi

llany

áram

ot h

ozta

k fe

l. A

sze

nny-

vize

t a

házn

ál lé

vő a

prító

ber

ende

zés

dolg

ozza

meg

, m

ajd

eres

ztik

le a

tele

pülé

s sze

nnyv

ízhá

lóza

tába

. Álta

-lá

ban

a gé

pész

eti é

s egy

éb já

rulé

kos k

ölts

égek

drá

gítjá

k m

eg e

gy-e

gy tu

rist

aház

létr

ehoz

ását

– é

píté

sét.

Szeg

ény

erdé

sz h

atár

ozot

tan

elhá

ríto

tta

mag

áról

(c

égér

ől)

a m

osta

ni t

uris

ta j

elzé

sek

fest

ését

. Ő

nem

tu

dja,

hog

y ki

k kö

vett

ék e

l, de

már

terv

be v

an tá

blák

ki

hely

ezés

e és

a je

lzés

ek s

zaks

zerű

kiv

itele

zése

.

A 2

013.

okt

óber

vég

i ház

avat

ó be

széd

ekbe

n (G

a-ra

ncsi

Ist

ván,

Orb

án V

ikto

r) t

erve

k, f

orin

t m

illió

k re

pked

tek.

Bef

ejez

és e

lőtt

állt

Vis

egrá

d–M

ogyo

ró-

hegy

en a

jur

ta k

empi

ng f

ogad

óépü

leté

nek

épít

ése.

K

özel

i át

adás

a no

vem

ber

13-á

n vo

lt e

sély

es.

Már

m

egke

zdté

k a

Pom

áz f

ölöt

ti K

őheg

yi-t

uris

tahá

z fe

l-új

ításá

t. K

öszö

nett

el m

ondo

m: e

zek

jó h

írek

, csa

k íg

y to

vább

, az

egés

z or

szág

ban!

Eg

y k

is v

isszaem

lékezés

Hel

yi o

kos,

dipl

omat

ikus

tárg

yalá

sok,

lobb

izás

ok

ered

mén

yeké

ppen

, gig

ászi

mun

káva

l a M

agya

rors

zági

K

árpá

t E

gyes

ület

egr

i egy

esül

ete,

a K

árpá

t E

gyes

ület

,

Ege

r a

rom

okbó

l 20

13-i

g m

ár a

hat

kul

csos

ház

at t

ett

alka

lmas

sá a

bak

ancs

os t

uris

ták

szám

ára.

Nem

vol

-ta

k na

gy m

egny

itó b

eszé

dek

és n

em v

olta

k re

nget

eg

mill

ió f

orin

tok.

Hun

niáb

an a

zért

, tö

rtén

nek

még

sz

ép d

olgo

k!A

z M

KE

min

dig

úttö

rő v

olt,

soka

n hi

vatk

ozna

k is

a k

oráb

bi e

gyes

ület

ünk

péld

amut

ató

mun

káir

a.

Van

mir

e bü

szké

k le

nnün

k és

van

ebb

ől a

dódó

fele

-lő

sség

ünk,

köt

elez

etts

égün

k –

ha m

ár m

i, m

osta

ni

kárp

átos

ok v

agyu

nk a

z 18

73-b

an m

egal

akul

t Mag

yar-

orsz

ági K

árpá

t Egy

esül

et „

jogu

tódj

ai”.

Mály

i Jó

zsef,

MK

E

31Élm

ényb

eszá

moló – M

KE Sítáb

or, M

adar

asi-H

argita

, 2014.

Harg

ita

i ö

t n

ap

Ez év

elején a n

éptá

nco

s tá

rsai

mtó

l tu

dta

m m

eg,

hogy

febr

uár

25-

én erd

élyi sí

túrá

ra le

sz le

hetőség. M

i-

vel rendszeres E

rdély láto

gató

vag

yok, érd

ekelt, h

ogy

milyen odak

int eg

y sípá

lya és azon a le

siklás

élm

énye

,

mer

t ez

ek m

ég szá

mom

ra ism

eretlenek

volta

k.

Eljö

tt a

z in

dulá

s nap

ja. A

hel

yi b

alat

onfü

redi

szer

-ve

ző B

rózs

Józs

ef k

is bu

száb

a be

pako

ltunk

, maj

d A

radi

Fe

renc

és

a cs

abre

ndek

i Bén

dek

Zol

tán

társ

akka

l elu

-ta

ztun

k B

udap

estr

e. A

Hős

ök te

rén

vára

kozó

Sco

rpio

n sz

ékel

yudv

arhe

lyi t

ársa

ság

busz

ába

átsz

álltu

nk, m

ajd

19 ó

rako

r elin

dultu

nk a

hav

as c

élpo

ntun

k irá

nyáb

a. A

z 52

szem

élye

s bus

zra

28-a

n gy

űltü

nk ö

ssze

, így

vol

t hel

y az

éjsz

akai

pih

enőh

ely

kite

rjesz

tésé

re. R

egge

l meg

érke

z-tü

nk a

hos

szú

Ivó

falu

ba, a

hol á

trak

tuk

csom

agja

inka

t, sí

léce

ket

a tr

akto

r vo

ntat

ta u

tánf

utór

a, a

mik

re m

i is

felü

ltünk

. A k

anya

rgós

, sze

rpen

tines

heg

yi ú

ton

egy

óra

alat

t fe

lért

ünk

a tu

rist

aház

akho

z. A

z út

fel

étől

lá

ttun

k el

őszö

r ha

vat.

A s

zűz

havo

n ha

talm

as m

edve

lá

bnyo

mok

at fe

dezt

ünk

fel,

tehá

t az

élőv

ilágn

ak r

észe

a

nagy

term

etű

Dör

mög

ő is

. Mi a

Súg

ó ne

vű 3

szin

tes,

legn

agyo

bbik

turi

stah

ázba

n le

ttün

k el

szál

láso

lva.

M

egve

ttük

a n

égy

napo

s jeg

yeke

t, am

iket

de.

10

órát

ól d

u. 1

6 ór

áig,

a s

ífelv

onók

üze

mid

ő ta

rtam

áig

telje

s m

érté

kben

kih

aszn

áltu

nk. E

z an

nyit

jele

ntet

t, ho

gy ó

ránk

ént k

b. 5

-6-s

zor

sikl

ottu

nk le

a k

ülön

bö-

ző m

ered

eksé

gű/h

ossz

úság

ú pá

lyák

on. H

át b

izon

y az

el

ső n

ap iz

omlá

zat k

aptu

nk.

Jó e

lhel

yezé

sünk

vol

t a sz

obák

ban.

A sv

édas

ztal

os

regg

eli i

gen

tápl

áló,

vál

toza

tos

kíná

latú

vol

t, m

ely

a sí

elés

ide

jére

fed

ezte

az

ener

gias

züks

égle

tünk

et.

Ebé

dszü

net

mel

lőzé

séve

l, sz

inte

meg

szak

ítás

nél

kül

csús

zkál

hatt

unk,

a le

hető

legj

obba

n ki

hasz

nálv

a a

fel-

vonó

k na

pi 6

órá

s üz

emid

ejét

. Sz

erda

i és a

csü

tört

öki b

emel

egítő

rutin

síelé

s utá

n a

szer

vező

k m

űles

ikló

ver

seny

t sz

erve

ztek

az

ehhe

z al

kalm

as p

ályá

n. P

énte

k dé

lutá

n pe

dig

a sz

lalo

m v

er-

seny

re n

evez

tek

be s

okan

a le

gmer

edek

ebb

pály

a al

só,

enyh

ébb

lejtő

s fel

én. A

lesik

lás n

em v

olt k

önny

ű, m

ert

néhá

ny k

aró

körü

l m

egle

hető

sen

jege

s vo

lt a

pály

a,

amin

csa

k jó

felsz

erel

ésse

l és é

les l

écek

kel v

olt é

rdem

es

elin

duln

i. Én

két

szer

is k

isodr

ódta

m a

kar

ókná

l, ez

ért

még

a c

él e

lőtt

ott

hagy

tam

a p

ályá

t. En

nél a

ver

seny

-sz

ámná

l már

kor

szer

int é

rték

elté

k az

időe

redm

énye

ket.

Meg

lepő

vol

t szá

mom

ra, h

ogy

alsó

tago

zato

s, va

gy ta

lán

még

óvo

dás g

yere

kek

is m

ilyen

szép

stílu

sban

ver

seny

ez-

tek

és sz

ép e

redm

énye

ket é

rtek

el.

A k

ülön

böző

ver

seny

szám

okba

n a

bala

tonf

üred

i cs

apat

unkn

ak n

em k

elle

t sz

égye

nkez

nie.

A h

egym

á-sz

ásba

n gy

akor

lott

Bró

zs Jó

zsef

sífu

tásb

an 2

. a fé

r' I

I.

műl

esik

lásb

an 3

. hel

yezé

st é

rt e

l. A

radi

Fer

enc

a fé

r'

II. m

űles

iklá

sban

3. a

fér'

szu

per-

G-b

en 2

. let

t.

A h

azau

tazá

s na

pján

, sz

omba

t dé

lutá

n 5

órár

a vá

rtuk

az

után

futó

s tr

akto

rt. C

som

agja

ink

felr

akás

át

köve

tően

gya

log

vágt

unk

neki

a k

ét ó

rás ú

tnak

. Kb.

660

m

éter

es e

resz

kedé

s ut

án le

értü

nk I

vóba

, aho

l már

vár

t m

inke

t a S

corp

ion

autó

busz

a. H

azaf

elé S

zéke

lyud

varh

e-ly

en m

egál

ltunk

egy

szup

erm

arke

t elő

tt, a

hol m

arad

ék

lejü

nket

elv

ásár

oltu

k. Ú

tköz

ben

Kol

ozsv

árho

z köz

elítv

e pá

r mon

datb

an m

egem

léke

ztem

a v

áros

távo

li és

köz

eli

múl

tjáró

l. R

egge

lre m

egér

kezt

ünk

a H

ősök

ter

ére.

Itt

bú

csú

min

denk

i min

denk

itől é

s irá

ny h

aza.

A k

özös

étk

ezés

ek i

dejé

n ös

szei

smer

kedt

ünk

a bu

szos

társ

akka

l és

a vé

gén

már

úgy

ére

ztük

, min

tha

test

vére

k le

nnén

k. A

mi h

ozzá

járu

l azo

n sz

ándé

khoz

is

, ho

gy e

gy i

lyen

túr

át k

ésőb

b m

egis

mét

eljü

nk.

Nag

y kö

szön

et L

indm

ayer

Évá

nak

a sz

erve

zésé

rt é

s a

jó h

angu

latú

tábo

rért

.T

óth

Att

ila

Bró

zs J

ózs

ef

30Élm

ényb

eszá

moló – M

KE Sítáb

or, M

adar

asi-H

argita

, 2014.

busz

utaz

ás u

tán

regg

el 9

kör

ül

befu

tó M

KE

csa

pato

t. A

pál

yák

a m

ár j

ól i

smer

tek,

a h

áz e

lőtt

ke

zdő

tere

pkén

t in

duló

, m

ajd

mer

edek

ebbé

vál

ó Sú

gó-p

álya

, a

Nag

y-M

ihál

y fe

kete

-pir

os le

j-tő

je, a

val

amiv

el e

nyhé

bb K

icsi

M

ihál

y, é

s a

kett

őt ö

ssze

kötő

H

adak

�