EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRAmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2010_december.pdf · g iv sz ony kat.N ámb líó ,r üföd cé - g ekh a zi épv sl t, j n ôr d . A látogatók

3SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

4 EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRA (Szûcsborus János)avagy gondolatok a Hangfoglalás Sceni-Tech 2010 közös kiállí-tásról.

Vetítéstechnika

5 A WATCHOUT-RENDSZER A MADÁCH SZÍNHÁZBAN (Farsang Áron)A multiprojektoros vetítést könnyíti meg ez a számítógépes rend-szer. Nagy elônye, hogy segítségével gömbre, hengerpalástra, ill.akár nonfiguratív alakzatra is torzításmentesen vetíthetôk képek, fil-mek. A rendszert a Madách Színházban már sikerrel alkalmazzák.

Hangtechnika

9 AZ AJKAI MÛVELÔDÉSI KÖZPONT ÚJ HANGRENDSZERE(Volár Ferenc)Az „Ajka Belváros I. Rehabilitáció” program keretében felújítottNagy László Városi Mûvelôdési Központ hangrendszerét idénmájus végén adták át.

Szabadtéri színpadok

11 A VÁROSMAJORI SZABADTÉRI SZÍNPAD LEFEDÉSE (Kárpáti Imre)2010 tavaszán esôvédô tetô épült a Városmajori Szabadtéri Szín-pad nézôtere és színpada fölé. Szolga Istvánnak, a Szabad TérSzínház mûszaki igazgatójának beszámolója.

Hangfoglalás

13 SCENI-TECH 2010. SZÍNHÁZTECHNIKAI KIÁLLÍTÁS(Német Tibor és Pelyhe János)Néhány gondolat és értékelés a Hangfoglalással együtt, 2010.október 1–3. SYMA Sport és Rendezvényközpontban megrende-zett kiállításról.

In memoriam

15 HELMUT GROSSER (1927–2010)A színháztechnika világhírû alakja, meghatározó személyisége 83éves korában elhunyt. Barátok, kollégák visszaemlékezései.

Hazai hírek

17 SZÍNITANHÁZ ÉS STÚDIÓSZÍNHÁZ BÉKÉSCSABÁN

18 MEGALAKULT A SZIN-TEK

Jelmeztervezés

19 GRATULÁLUNK (Kárpáti Imre)A Pécsi Országos Színházi Találkozón 2010-ben a legjobb jelmezdíját Ignjatović Kristina kapta.

Színpadvilágítás

22 A FÉNYVEZÉRLÔ PULTOK FEJLÔDÉSE – EGY PRODUKCIÓ SZEMSZÖ-GÉBÔL (Kiss Péter)A sikeres Naplegenda táncprodukció a tízéves születésnapját ésegyben a századik elôadását ünnepelte idén. Az elôadáshoz hasz-nált színpadvilágítási eszközök nagyot fejlôdtek egy évtized alatt.

Followspot

26 RDM – MIRE JÓ, ÉS FOGJUK-E VALAHA IGAZÁN HASZNÁLNI?(Böröcz Sándor)A DMX vezérlési protokoll 25 éve a szórakoztatóipar világításve-zérlési szabványa. A vezérlôhálózatok bonyolultabb felépítése mamár más megoldást kíván. Az Ethernet alapú vezérlési szabványlassú elfogadási folyamata közbensô megoldás után kiáltott, és ezlett az RDM…

Technikai újdonságok

29 MARTIN ÚJDONSÁGOK A LISYSNÉL

30 HIGH END SYSTEMS - DL.3 (Szatmári Sándor)

Külföldi hírek

32 KONCERTEK, FESZTIVÁLOK, ÜNNEPSÉGEK SZERTE A VILÁGBAN

A színpadvilágítás történetébôl

36 A STRAND ELECTRIC ÉS A BUDAPESTI OPERAHÁZ (Peter Fitzwater)A fényszabályozás hihetetlen fejlôdésen ment keresztül az elmúltévtizedekben. A technológiaváltásokat az angol Strand Electricoperaházi munkáján keresztül is követhettük.

42 AZ OPERAHÁZ FÉNYSZABÁLYOZÓJA MÁS SZEMMEL ÉS SZEMPONTOK-BÓL (Borsa Miklós)

Színházi menedzsment

44 A SZÍNHÁZI VEZETÉS STRUKTÚRÁJA (Dr. Venczel Sándor)Az elmúlt 30 évben nagyot változott a színházigazgatás szerkezete.Mi okozta ezeket a változásokat, és milyen tendenciák várhatók?

Kiállítás

47 BAROKK POMPA A SZÍNPADON – BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMAz Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikaigyûjteményében lévô jezsuita díszletképek és látványtervek.

Könyvismertetés

47 CARSTEN JUNG: HISTORISCHE THEATERTörténelmi színházak Németországban, Ausztriában és Svájcban

Színházi gazdálkodás

48 LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNYBEN(Burg Péter)Amelyek 2010. szeptember 15-vel hatályosak.

Színházépítészet-történet

50 SZÍNHÁZÉPÜLET ÉS TÁRSADALOM (Ordasi Zsuzsa)A színház mint a politika színhelye. A színház városa nemzetközikonferencián elhangzott elôadás III. befejezô része.

T AR TA LOM

5

1336

47

SZÍNPADElôadómûvészetek techniká ja

4

2010. október 1–3. Budapest,SYMA Sport és Rendezvényközpont

A mára már hagyományosnak mondható Sceni-Tech kiállítás –amely kétévenként kerül megrendezésre a Magyar Színháztech-nikai Szövetség szervezésében – most elsô ízben gazdagodott aHanosz (Hangszeresek Országos Szövetsége) szervezeti körébetartozó kiállítókkal.

A rendezôk és a kiállító cégek az elôzô évek tapasztalatai alap-ján rájöttek, hogy az általuk képviselt szövetségek mûködési terü-letükön a hétköznapokban részben átfedik egymást. Ezen az ala-pon célszerûnek látszott összefogni a reprezentatívabb kiállítás, anagyobb látogatószám és a hatékonyság növelése érdekében.

A Sceni-Tech kifejezetten színháztechnikai szakmai kiállításnakindult, melynek mindig valamelyik színház adott otthont. De jóltudjuk, hogy a színháztechnika területén egyre jelentôsebb he-lyet foglal el a hangtechnika. A hangtechnikán belül nem csak azelektroakusztikai berendezések arzenálja található a színházak-ban, hanem jelentôs mennyiségben hangszerek is.

A helyzet megfordítva is igaz. A hangtechnikai eszközök alkal-mazása a hétköznapi életben – a stúdiótól a rendezvényekig –együtt találhatók meg a színháztechnikában használt világítási,gépészeti berendezésekkel, eszközökkel.

Ilyen megközelítés alapján telitalálat a két szövetség egymásratalálása a kiállítás megszervezése kapcsán. Természetesen a ta-pasztalatokat a szövetségeknek értékelni kell, az egyes kiállítókbenyomásai és a látogatók véleménye alapján.

Maga a kiállítás nagyon emlékeztetett a berlini Showtech ren-dezvényre. Az is professzionális kiállítási terekben jön létre. Ter-mészetesen nem kívánom a két kiállítást összehasonlítani, de aSYMA Csarnokban rendezett kiállítás jól tükrözte a magyarorszá-

gi viszonyokat. Nagy számban voltak kiállítók, rangos külföldi cé-gek hazai képviseletei, akik jelentôs része kereskedô.

A látogatók számára a standok az EU-ban kapható és gyártottvilágszínvonalú termékeket kínálják, de ugyanígy bemutatják avilág bármely részén, Távol-Keleten vagy a tengerentúlon gyár-tott árukat is.

Arányában kisebb részt képviseltek a magyar gyártók és a ma-gyar fejlesztôk. Szerencsére azonban ôk is jelen voltak a kiállítóksorában.

Természetesen a kiállító cégek számára elsôsorban az a fontos,hogy milyen az érdeklôdés, milyen a felvevôpiac? Mindig van.Még a legnehezebb helyzetben, gazdasági válság idején is tör-ténnek fejlesztések, beruházások, még kis hazánkban is. Ezértfontos a megmutatkozás.

A látogatókban bizonyosan sokféle érzést válthat ki egy ilyenkiállítás. Attól függôen, hogy találkozott-e elképzelésének, érdek-lôdésének megfelelô termékkel, látott-e valami újdonságot, ka-pott-e valamilyen jó ötletet.

Sokan a kiállítást vásárnak, szakmai találkozóhelynek, eszme-cserék színhelyének is tartják. Számukra is volt kínálat. A standoklehetôséget adtak a szakmai érdeklôdôk számára egyedi kérdése-ik felvetésére és a cégek képviselôivel a részletek megtárgyalásá-ra. Ez a fajta, profizmusra törô Sceni-Tech hangulatában azonbanmár nem hasonlítható össze az elôzôekkel, azok közvetlen, bará-ti, színházi atmoszférájával. A nosztalgikus hangulatot és a szín-házi mûszaki szakemberek vitathatatlanul szükséges személyestalálkozóját a másik rendezvényünk, a Színháztechnikai Fórum vi-szi tovább.

Összességében a közös kiállítás megrendezését a felhasználókrészérôl sikeresnek ítélem, és a jövôben is hasonló együttgondol-kodást és cselekvést kívánok.

Egy kiállítás margójára,avagy gondolatok a Hangfoglalás Sceni-Tech 2010 közös kiállításról

Szûcsborus János

Megjelenik: negyedévente(március, június, szeptember, december hóban)Kiadja: a Magyar SzínházTechnikai Szövetség,1011 Budapest, Corvin tér 8., www.msztsz.huFelelôs kiadó: Kiss István, az MSzTSz elnöke.Fôszerkesztô: Szabó-Jilek Iván,Tel./fax: (+36-1) 375-6566, [email protected]ôbizottság: Kárpáti Imre, Kiss Péter, Krisztiáni István,Kovács Bálint, Rétfalvi János, Dr. Sirató Ildikó, Dr. Venczel Sándor,Wettstein TiborSzerkesztôség: Magyar SzínházTechnikai Szövetség titkársága,1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79. Tel./fax: 329-0841

Korrektor: Darnay LászlóGrafikai munkák: Fabricartio Kft., Sára Ernô Grafikai Mûterme.1056 Budapest, Falk Miksa u. 6. Tel./fax: (+36-1) 411-0833,[email protected]. Tördelô szerkesztô: Lusztig TiborNyomdai munkák: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft.Terjesztés: elôfizetéssel, színházi árusoknálÁr: 945 Ft/példány Elôfizethetô: a szerkesztőség címén vagy a www.msztsz.hu hon-lapról letölthető megrendelőlapon.2010. évi teljes évfolyam ára 3255 Ft Régebbi lapszámok – korlátozott számban – még kaphatók. Szá-monként 420 Ft, egy-egy évfolyam (négy lapszám) ára 1680 Ft.


VI. évfolyam 4. szám 2010. december

A Magyar SzínházTechnikai Szövetség szaklapjaHU ISSN 1786-6995

I M PRE S S ZUM

Napjainkra a vetítési rendszerek meghatáro-zó kiegészítôvé váltak a különbözô színháziprodukciókban. Bár ez a folyamat már sokévvel ezelôtt elkezdôdött, a filmipar és ashowtechnika látványos fejlôdésével a kö-zönség elvárásai megnôttek, és ízlése is meg-változott. Ha meg akarunk felelni ennek a ki-hívásnak, mind a zenés, mind a prózai szín-házi daraboknál egyre kifinomultabb lát-ványvilágot kell tervezni. Az ízlésesen hasz-nált vetítési megoldások ebben megfelelô se-gítséget tudnak nyújtani. A Madách Színház-ban is hosszú évek óta szívesen alkalmazzáka rendezôk ezeket a megoldásokat.

A Madách Színházban – Magyarországegyik vezetô színházában – a fent említetttechnikai fejlôdést nem lehetett figyelmen kí-

vül hagyni. Szirtes Tamás igazgató-fôrende-zô ezért úgy döntött, hogy a 2010-es évadegy prózai és egy zenés darab bemutatójánála látvány nagy részét a vetítésre építi. A kö-vetkezôkben a Sors bolondjai és a Jézus Krisz-tus szupersztár bemutatókon keresztül fo-gom szemléltetni a WATCHOUT-rendszermûködését színházi körülmények között.

Mielôtt részletesebben belemennénk arendszer konkrét elemzésébe, érdemes sorravenni, hogy egy színházban milyen kihívá-sokkal és feladatokkal kell szembesülnünk, haegy darab folyamán nagy teret engedünk aprojektoroknak, a vetítésnek.

Természetesen bármilyen új technikai fej-lesztést, mûszaki megoldást választunk egyszínházi elôadás során, a legfontosabb, hogy

számtalan dolog hosszú idô óta változatlan.A színészek, akik az állandóság ellenére min-den este másképp játszanak, a gyors öltözé-sek, a díszletek, kellékek, bútorok, a világításés a hang, és hogy minden darabot egyadott színpadi térben kell megoldanunk.

Ebbôl a következô megoldandó problé-mák adódnak:

1. Az elhelyezés nehézségei. A legelsô,amivel szembesülünk, a vásznak és a projek-torok elhelyezése. Alkalmazkodni kell egy-részt a színészek, a technikai személyzetmozgásához, a díszletváltozásokhoz, világí-táshoz. Valahol ebben a rendkívül összetettrendszerben kell megoldanunk, hogy a vetí-tési jelek esetén a projektor és a vásznak köz-ti térbe ne kerüljön semmi és senki.


A multiprojektoros vetítés mindig is kuriózumnak számított a vizuáltechniká-ban. Különösen, ha a több projektornak egy adott állóképet, esetleg mozgó-képet kell megjelenítenie. A WatchOut-rendszer ennek megvalósíthatóságárahivatott. Színpadi alkalmazásánál nagy elôny, hogy segítségével gömbre,hengerpalástra, ill. akár nonfiguratív alakzatra is torzításmentesen vetíthe-tôk képek, filmek. A rendszert a Madách Színházban már sikerrel alkalmazzák.

A WATCHOUT-rendszera MadáchSzínházban

VETÍTÉSTECHNIKA

➤

Jelenet Tim Rice–Andrew Lloyd Webber: Jézus Krisztus szupersztár Madách színházi elôadásából

Fotó

k: t

heat

er.h

u

2. A szinkron kérdése. Mivel élô produk-cióról van szó, minden bejátszásnak elsôsor-ban a színészek játékához kell alkalmazkod-nia, de eközben nem hagyhatjuk figyelmenkívül a színpadtechnika mûködését sem.

3. Minden eddig felsorolt kihívás mellett alehetô legjobb minôséget kell produkálni,hogy a nézôk korunk technikai színvonalá-hoz szokott elvárásainak meg tudjunk felelni.

Abban az esetben még inkább, ha a többprojektornak egy adott állóképet, esetlegmozgóképet kell megjelenítenie. A WATCH -OUT-rendszer ennek megvalósíthatóságárahivatott. A továbbiakban azt próbálomszemléltetni, hogy miért éppen a WATCH -OUT szoftverre esett a választásunk. A komp-lett rendszer egységei egy speciális szoftver-bôl, egy nagy teljesítményû számítógépbôlés egy vagy több megjelenítôbôl állnak.

A WATCHOUT-rendszer mûködéseA WATCHOUT a svéd Dataton cég terméke.Ez egy számítógépes hálózatra épülô rend-szer, ahol a szerkesztést és a szerkesztett ké-pi anyag bejátszását külön számítógépekvégzik. A bejátszó (Display) gépek IP-cím ala-pú hálózaton kommunikálnak a szerkesztô-vezérlô (Production) géppel. Ennek elônye,hogy tulajdonképpen a hálózat a végtelensé-gig bôvíthetô, egy Production géphez, a tel-jesítményétôl függôen, akármennyi Displaygépet kapcsolhatunk. A Production gép csakaz utasítást küldi ki, a bejátszandó anyagot aDisplay gép(ek)en tároljuk, így a hálózatoncsak nagyon kis adatforgalom halad. Ez

gyorsabbá és biztonságosabbá teszi a rend-szert. Hátránya, hogy így minden egyes pro-jektorhoz (monitorhoz stb.) egy külön számí-tógépet kell csatolnunk, aminek egyrésztanyagi vonzatai is vannak (minden géphezkülön licencet kell vásárolni), másrészt a pro-jektor mellett a számítógép elhelyezését ismeg kell oldani.

A Production gépen lévô program vezérli aDisplay gépeket. Ebben a programban állítjukössze a „show”-t, ami azt jelenti, hogy nem-csak a bejátszandó anyagok sorrendjét adhat-juk meg, hanem szerkesztési lehetôségeink isvannak. Miután elindult a program, két abla-kot látunk, a Stage és a Timeline ablakokat.

A Stage ablakban tudjuk beállítani a Dis -playek tulajdonságait, amelyek tulajdonkép-pen a projektorokat (monitorokat stb.) jelö-lik. Itt adhatjuk meg a kívánt felbontást, ésállíthatjuk be a képtorzítást. A WATCHOUT-

program nagy szabadságot ad nekünk ezutóbbiban, a képet virtuálisan négyzetháló-san bontja fel, ahol a négyzetrácsok szintebármelyik pontja szabadon torzítható. Az elô -adás folyamán a Stage ablakban tudjuk fi-gyelemmel kísérni a különbözô kijelzôkön(display) megjelenô képi információkat is.

A rendszerben szereplô megjelenítôk ad-hatnak egy összefüggô képet (általában pa-norámavetítés), vagy külön képeket egy köz-pont által vezérelve. A WATCHOUT segítsé-gével gömbre, hengerpalástra, ívelt felületek-re vagy akár nonfiguratív alakzatra is kivitelez-hetô a vetítés. A szoftver „warp” funkciója le-hetôvé teszi, hogy a megjelenítendô anyagot– akár mozgókép – rácshálóként kezelve annakmetszéspontjainak elmozdításával „ráhúzhas-suk” bármilyen alakú vetítôfelületre. Így anem kívánt torzításokat ki lehet küszöbölni,pl. ami egy körpanoráma-vetítésnél létrejön.


6

➤

Jézus Krisztus szupersztár –Madách Színház, 2010.(Rendezô: Szirtes Tamás)

A Timeline ablakban magukat a fájlokatláthatjuk. Ez az ablak sok más kép- és video-szerkesztô programhoz hasonlóan Layereselrendezésû. Ez azt jelenti, hogy a fájlokat atimeline-on vertikálisan és horizontálisan iselhelyezhetjük. A horizontális elhelyezéskoraz egymásutániságot, a vertikális rendezés-kor pedig azt állíthatjuk be, hogy a bejátsza-ni kívánt anyagok közül éppen mi látszódjon.Értelemszerûen a „feljebb” elhelyezkedôlayerrel takarjuk ki az alsót. Ebben az ablak-

ban van lehetôségünk a képi anyag szerkesz-tésére is. Mivel ez alapvetôen egy megjelení-tô szoftver, a szerkesztésben nem olyan tá-gak a lehetôségeink, mint a kifejezetten ecélra alkalmazott programokban.

A timeline-on elhelyezhetünk „pause” és„play” cue-pontokat, melyekkel értelem-szerûen megadhatjuk a bejátszásra kerülô ké-pi anyag induló- és végpontjait. Mivel mostalapvetôen színházi felhasználás szempontjá-ból vizsgáljuk a rendszert, a WATCHOUT egy

nagyon fontos tulajdonsága a mozgó anya-goknál a „free-running” mód. Ez tulajdonkép-pen azt jelenti, hogy bár a lejátszás a timeline-on egy pause ponton áll, a mozgókép fut to-vább, amíg a következô jelhez nem érkezünk.

A fô (main) timeline-on kívül használhatunksegéd (auxilary) timeline-okat is. Ezek rendkí-vül hasznosak lehetnek, mivel a fô timeline-tólfüggetlenül indíthatjuk ôket. A szoftverben le-hetôségünk van ehhez valamilyen célszerûkülsô vezérlôeszköz használatára.


➤

Jézus Krisztus szupersztár –Madách Színház, 2010.(Rendezô: Szirtes Tamás)

Frederick Stroppel:Sors bolondjai – MadáchSzínház, 2009.(Rendezô: Szirtes Tamás)Jelenetek az elôadásból,vetített háttérrel

A WATCHOUT-tal természetesen hangfáj-lokat is be tudunk játszani (hangkártyátólfüggôen akár több sávon is), így tulajdon-képpen nem fordulhat elô, hogy a vetítettanyag és a hang nincs szinkronban

Ha valamelyik Display géphez olyan video-kártyát csatlakoztatunk, amely képes külsô vi-deojelet is fogadni, akkor akár élô kameraké-pet is beilleszthetünk a ’show’-ba. Ezt a külsôképi információt ugyanúgy helyezhetjük el atimeline-on, mint bármelyik fájlt, azaz szer-keszteni is ugyanolyan mértékben vagyunkképesek. Élô kép esetén persze felmerül a kér-dés, hogy mekkora lesz a késés a többi képianyaghoz képest. Ez természetesen függ aszámítógépek gyorsaságától, memóriájától is,azonban tapasztalatok alapján elmondható,hogy közepes szintû számítógépekkel is na-gyon jó eredmények érhetôk el.

A WATCHOUT szoftver „online” és „off -line” módban használható. Offline módbanállítjuk össze a show képi anyagát. Ha ezzelelkészültünk, akkor váltunk online módba.A production gép ekkor küldi át a show-banlévô fájlokat a hálózaton a display számítógé-pekre. Ez elsô alkalommal a fájlok nagyságá-tól függôen hosszabb ideig is eltarthat. Elô -adás alatt online módban vagyunk. Ilyenkoris elérhetôek a szerkesztési funkciók, azon-ban bármit módosítunk, az nem jelenik megegészen addig, amíg nem frissítjük („upda-te”) a show-t. Ha offline módba váltunk, ak-kor a legutolsó megjelenített online kép ma-rad kivetítve. Ez az elôadás biztonsága szem-pontjából is jó, hiszen ha bármi probléma

van, a production gépet akár ki is kapcsol-hatjuk (ez tulajdonképpen egyenlô ilyenkoraz offline módba váltással).

A WATCHOUT-rendszer a gyakorlatbanAmint azt a cikkem elején ígértem, egy párszót ejtek arról, hogy hogyan alkalmaztuk aWATCHOUT-rendszert, milyen tapasztalata-ink vannak.

A Sors bolondjai elôadásból az élô kamera-kép használatát említeném mint érdekességet.A Sors bolondjai darabban négy szereplô ját-szik. Az ötödik szereplô (a prológust és az epi-lógust kivéve) csak a vásznakon, illetve hangjá-val szerepel. A koncepció azonban az volt,hogy ezek a megjelenések is élôk legyenek. Eh-hez a hátsó színpadon berendeztünk egygreen-boxot. A WATCHOUT szoftver, a green-key használatával probléma nélkül képes „ki-maszkolni” a zöld színt, így a szereplôket azéppen kívánt háttér elôtt helyezhettük el.

A Jézus Krisztus szupersztár elôadásban há-rom vetítôsíkot használunk, amelyek tulaj-donképpen a színpad teljes mélységét ki-használják. Az elsô és a középsô sík vásznaimozognak, szétnyílnak, összezárnak. A meg-oldandó feladat ebbôl adódott, az összezártsíkok mögé úgy kell elhelyezkedni a tánckar-nak, szereplôknek, hogy ne látszódjanak avásznon. Ehhez a projektorokat 8-10 és 15méter magasan helyeztük el, hogy igen me-redek szögben vetítsenek a vászonra, ígymögöttük a tér tulajdonképpen szabaddávált. Az ebbôl a szögbôl adódó torzításokatnagyon könnyen tudtuk a szoftverben korri-

gálni. Erre a korrekcióra a hátsó, kör alakú vá-szonnál igen nagy szükség volt.

A másik probléma, amirôl már esett szó, aprojektorhoz tartozó számítógép elhelyezé-se. A CAT5 hálózati kábelt, ami összeköti aszámítógépeket, nem nehéz nagy távolságraelvinni, azonban a DVI kábellel (amely a gép-bôl a projektorhoz viszi a jelet) már adódhat-nak problémák nagyobb távolságnál. Mivel aprojektorokat igen magasra kellett felemel-nünk, a számítógépeket – hogy elérhetôk le-gyenek – nem helyezhettük el ugyanott.

Ennek megoldására az optikai kábelesrendszer kiépítését találtuk megfelelônek, azüvegkábel ugyanis szinte bármilyen távolság-ra használható. A Display gépeket így egy he-lyen tárolhatjuk (a Madáchban a hangpá-holyban), a Production gép közelében, ezál-tal a hálózati kábelezés sem jelent problémát.

Az elmúlt egy év tapasztalati alapján ösz-szegzésként elmondható, hogy a WATCH -OUT bizonyított színházi körülmények közöttis. A rendszerben azonban még rejlenek eddigki nem használt lehetôségek. Az egyik ilyen aDMX által történô vezérelhetôség, amellyelesetleg nagyobb szinkront tudnánk elérni a vi-lágítással is. Ugyanez vonatkozik a MIDI kont-rollerek használatára, ugyanis zenés színházlévén számtalan ilyen eszközt használunk azelôadások folyamán. Az irány azonban adott,és mivel a vetítés egyre nagyobb teret nyer ez-zel a rendszerrel, a jövôben még biztosanszámtalan érdekes megoldást láthatunk.

Farsang Áronhangtechnikus, Madách Színház


8

➤

Jelenet a Sors bolondjaielôadásból multiprojektoros

háttérvetítéssel

A nagy elôadóterem és kapcsolódó helyisége-inek rendszerei lehetôvé teszik könnyûzenei,színházi elôadások, konferenciák, elôadásoklebonyolítását. Az színházterem hangrend-szerében Shure, AKG és Audix vezetékes, va-lamint Sennheiser és Shure vezeték nélkülimikrofonok kaptak helyet a legkülönbözôbbhangosítási feladatok megoldásához. A hang-vezérlôbe professzionális Tascam CD- és MD-lejátszókat telepítettünk. A források és a szín-

padról érkezô 32 hangvonal jelét egy Signexpatch panel és a Yamaha LS9-32 digitális ke-verôpult fogja össze. A 64 csatorna kezelésé-re képes keverôpult ideális választásnak bizo-nyult, hiszen beépített effektparkja révén bár-milyen élôhangosítási feladatra alkalmas.

A keverôpult kimenete a QSC két beme-nettel és nyolc kimenettel rendelkezô SC28típusú rendszerprocesszorához csatlakozik,amely FIR-szûrôk és a szabadalmaztatott Int-

rinsic CorrectionTM segítségével ideális frek-vencia- és fázismenetet, valamint természe-tes, színezetlen hangzást biztosít. A teremszélességét figyelembe véve ideális választásvolt a QSC ILA V2 line-array rendszere. Az ol-dalanként 1db WL118-sw mélysugárzóból,valamint 6 db WL2082 háromutas, széles sá-vú dobozból álló frontrendszer 140°-os lesu-gárzási szöge egyenletes hangnyomást ésbeszédérthetôséget biztosít a nézôtér min-


Az „Ajka Belváros I. Rehabilitáció” program keretében felújított Nagy László VárosiMûvelôdési Központ hangrendszerét idén május végén adta át az Interton Kft.

A színháztermet és a kapcsolódó öltözôi blokkot a ház a korábbi, 2007-es renoválá-sa nem érintette, a program most ezt a hiányosságot pótolta.

Az AjkaiMûvelôdési

Központúj hangrendszere

HANGTECHNIKA

➤

den pontján. A rendszert aktív négy útban(triamp + szub) hajtjuk, amelyhez a QSC le-gendásan megbízható RMX-sorozatú erôsí-tôi biztosítják a szükséges teljesítményt.

Színpadi monitorként a QSC K12-es aktívhangsugárzóit alkalmaztuk, melyek elektroni-kája számos szabadalommal büszkélkedhet:DEEPTM, GuardRailTM, Intrinsic CorrectionTM,DMTTM. 2×500 W-os D osztályú erôsítô mo-dulja nem csak kisebb tömeget, de nagyobbhatásfokot is jelent. 131 dB-es csúcs hang-nyomása, az állítható dôlésszögû állványhü-vely és a függesztôpontok számos felhaszná-lási lehetôséget biztosítanak, így kisebb ren-dezvények mobil hangosításához is ideálisak.

A teremben elvégzett mérés 114 dB-es átla-gos hangnyomást, valamint üres állapotban is0,637-es beszédérthetôséget (0,6–0,75 GOOD,azaz JÓ minôsítés) mutatott. A kiváló eredmé-nyeket megerôsítette a terem üzemeltetôje is,aki elismeréssel nyilatkozott mind a lefedettsé-get, mind a hangminôséget illetôen.

A színházteremhez kapcsolódó kiszolgáló-helyiségekbe, öltözôkbe 100 V-os hangsu-gárzó hálózatot telepítettünk, amelyhez jólbevált TOA oldalfali és álmennyezeti hangsu-gárzókat és erôsítôket alkalmaztunk. Az elô -adások lebonyolítását nagymértékben segítôügyelôi rendszert a Szcenika SC2108MPAközpontjával és SC2908A duplex ügyelôiegységével valósítottuk meg.

A rendszer kialakítását az üzemeltetôkkeltörtént egyeztetések nagyban megkönnyí-tették, így olyan rendszert adhattunk át,amely túlmutat elôzetes várakozásaikon, éshosszú távon is megelégedésükre szolgálhat.

Volár FerencInterton Kft.


10

➤

A Városmajori Szabadtéri Színpadon évente40-50 elôadást tartunk június 1. és augusztus30. között. Az idôjárási viszonyokat nem tud-juk elôre kiszámítani, így nagyon sok esôna-pot kellett betervezni. Elôfordult, hogy többelôadás kritikus idôjárási körülmények közöttzajlott le az elmúlt években. Régi, dédelge-tett vágyam volt a Városmajori SzabadtériSzínpad lefedése. Erre minden technikai le-hetôség adott volt. A nézôtér szélessége 20m, így a lefedés mûszaki szempontból köny-nyen megoldhatónak tûnt. 2010-re sikerült

Bán Teodórának, a színház igazgatójának, azanyagi forrásokat megteremteni az ötletmegvalósításához.

A tervezésre és a kivitelezési munka elvég-zésére közbeszerzési pályázatot írtunk ki.A pályázati kiírásban megadtuk a mûszakiparamétereket, igényeinket kiegészítve az ál-talam készített skiccekkel. Meghatároztuk,hogy a szabadtéri viszonyokat megtartva anézôk és a mûvészek védelmét egy tetôvelkell biztosítani. Az volt a fôszempont, hogyegy bontható és szerelhetô nézôtér és szín-

pad feletti összefüggô fedést tervezzenek astatikusok, amely kibírja a 85 km-es szélse-bességet és 35 cm-es hó terhelést. Reméltük,hogy a hatóság engedélyezi a fennmaradást,– hiszen eddig is volt a színpad felett tetô.

Nem csak kényelmi, hanem színháztechni-kai szempontokat is figyelembe vettünk atervezésnél. Olyan tartókat szereltettünk fel,amelyek a világítási és hangtechnikai eszkö-zöket is elbírják. Már a tervezés során szemelôtt tartottuk, hogy ezek az eszközök ho-gyan fognak elhelyezkedni a nézôtér felett.


SZÍNPADTECHNIKA

A Városmajori Szabadtéri Színpad2010 tavaszán esôvédô tetô épült a Városmajori Szabad-téri Színpad nézôtere és színpada fölé. A tervezés folya-matáról és a kivitelezés történetérôl kérdeztem SzolgaIstvánt, a Szabad Tér Színház mûszaki igazgatóját.

lefedéseFo

tók:

Szo

lga

Istv

án

➤

Így minôségileg javítani tudtuk a színpad vi-lágítását, hiszen olyan pozíciókba helyezhet-tünk fel világítótesteket, ahova szabadtéri vi-szonyok között – egyébként – nem lehetsé-ges. A nézôtér fölé helyezett hangfalakkal ja-vítottunk a hangosításon, tehát a hangzásminôsége javult. A tetôszerkezet tartóit úgytervezték meg, hogy a pluszterhelést elbírják,és a kivitelezés is úgy történt, hogy a lámpákés hangfalak elhelyezésén az elôadások igé-nye szerint változtatni lehessen.

A városmajori nézôtér és a színpad alapte-rülete 44 m hosszú és 20 m széles, ezt a te-rületet kellett lefedni. A tervezôk mobil rend-szerû, kültéri színterezett, fekete zárt szelvé-nyes tartószerkezetet terveztek. Ez a tartó-szerkezet elegáns és karcsú, mégis elbírja azemlített terheléseket. Az építmény alapjai atalajban elhelyezett 1 x 1 m-es betonkockák-ba vannak rögzítve, minden ponton csavaroskötéssel a bonthatóság miatt. A ponyva, amilefedi a szerkezetet, speciális, nehezen éghe-tô, PVC anyag, öntisztulást elôsegítô bevo-nattal. Különleges minôsítéssel rendelkezik,amelyre 5 év garanciát vállalt a gyártó, és atûzoltóság is elfogadta. A ponyvát 8 m-essávokban készítették el a súlya miatt. Azegyes sávok átfedéssel egymás alatt vannakösszefûzve és feszítôgumikkal kihúzva. A tetôvízelvezetésérôl is gondoskodtunk.

A befogadóképesség rovására, de az elô -adások technikai színvonalának emelése ér-dekében, az eredeti nézôtér utolsó háromsorát megszüntettük. (Eddig 31 sor volt,most csak 28 van.) A kiemelt három sorhelyére tudtuk beállítani középre a hang- ésfénykeverô pultokat. Így a technikusaink isideális helyrôl látják az elôadásokat, illetôlega nézôkkel azonos hangzást hallanak. Igényesetén pedig a pultok mellett további pót-székeket helyezhetünk el.

A közbeszerzési pályázatra három pályamûérkezett. Közülük választottuk ki a legkedve-zôbbet, amelynél – a tárgyalások során – si-került további árcsökkenést elérnünk. A nyer-tes pályázat vállalási összege 27,5 millió fo-rint volt, a tárgyalások során elért végsô kivi-telezési összeg 26,5 millió forint lett.

A kivitelezô cég (Gege Hungary Kft., Tata-bánya) a nagyméretû sátrak építésében nagytapasztalattal rendelkezik. Számukra is fontosvolt a munka megszerzése, valamint a minô-ségi megvalósítás, annak érdekében, hogy akésôbbiek során ezt az extraméretû lefedéstis referenciaként használhassák fel.

Nagyon rövid határidô állt a kivitelezésrendelkezésére. A szerzôdéskötéstôl az át-adásig csak 32 nap, mert június 1-jével kez-dôdött a szezon. A tervezôknek sikerült rend-kívüli szervezéssel rövid idô alatt mindentelô készíteni. A kivitelezés során folyamato-san, feszes tempóban dolgoztak az emberek.

A nézôtér lefedésének jótékony hatásátmár a 2010-es elôadások során is éreztük.Növekedett a nézôszám, mert tudhatták a

nézôk, hogy az elôadás rossz idô esetén semmarad el. Továbbá lehetôvé vált az elôadás-szám növelése, hiszen nem volt szükség esô-napokra. Az elôzô évekhez viszonyítva 20-25%-kal tudtuk megnövelni a nézôszámot,és ezzel arányosan a bevételt is. Mivel a né-zôtér oldala nyitott maradt, sikerült – a zava-ró idôjárási körülmények kizárásával – mégismegôrizni az igazi szabadtéri színházi at-moszférát.

A statikusok tervei, a kivitelezôk munkájanagyon jónak bizonyult, mert ezen a nyáronbizony voltak „szellôs”, viharos napok ésnagy esôk, de a tetôszerkezet nagyon jólvizsgázott.

Lejegyezte:Kárpáti Imre


12

➤

A Városmajori szabadtériszínpad korábbi állapota

2010 volt az az év, amikor szakítottunk többévtizedes hagyományainkkal. Több minthúsz éve határozta el a színházi mûszakiszakma, hogy saját szervezésû színháztechni-kai kiállításokon rendszeresen találkozik, ésmegismerkedik a legújabb technikai lehetô-ségekkel, és – ami talán még ennél is fonto-sabb – véleményt, tapasztalatot cserél. Idénez másképp történt.

Mivel a hûséges kiállító cégeink közül töb-ben HANOSZ-tagok, akik jelezték, hogy túlnagy megterhelés nekik két kiállításon is résztvenni, az a döntés született, hogy a Hang-foglalás nevû rendezvény keretein belül vo-nul fel a Sceni-Tech is. Az alábbiakban kizá-rólag személyes érzéseimet szeretném meg-osztani a kiállításról, anélkül hogy a kiállítottrendszerekrôl, eszközökrôl szót ejtenék.

Az elôkészítés során az új helyzetben el-sôdleges feladatunk az volt, hogy a hatalmaskiállítási területen elkülönítsük a Sceni-Tech

helyét, hogy valamiféleképpen egyértelmûvétegyük kiállításunk autonóm voltát. A HA-NOSZ-szal és a SYMA-val történt egyezteté-sek eredményeként végül a terem egyik szél-sô utcájában kaptuk meg területünket, kiállí-tóink egymás mellett helyezkedhettek el.Önállóságunkat – a lehetôségeket kihasznál-va – jellegzetes bordó színû szônyeg segítsé-gével és néhány Sceni-Tech felirattal sikerült

hangsúlyoznunk. Mindemellett úgy éreztem,hogy kiállítóinknak anyagi okokból az eddigmegszokottnál kisebb területeket állt módjá-ban kibérelni, de lehet, hogy csak az óriásitér tett bennünket törpévé.

A tér nagysága természetesen magávalvonta a látogatók hatalmas tömegeit is, akik-rôl azt hiszem, nem túlzás azt mondani,hogy a legkisebb mértékben nevezhetjükôket szakmaibelinek. Sokan a szomszédos ci-pô- és ruhavásárról sétáltak át újabb kedvez-

mények reményében, mások a muzikálisgyermeküket szerették volna valódi hangsze-rek mögé ültetni, de némely standról profimuzsikosuk akkordjai is felhangzottak. Való-jában elenyészô lehetett azok száma, akikkonkrét érdeklôdéssel érkeztek a Hangfogla-lásra, s így a Sceni-Tech-re. Az egész legin-kább a klasszikus BNV-k hangulatát idézte.Remélem, egyedül voltam az élményemmel,de én személy szerint kinttartózkodásom óráialatt egyetlen színházi kollégával sem talál-koztam, s jellemzôen még saját munkatársa-immal sem tudtam idôpontot egyeztetni aközös látogatásra. Éppen ebbôl adódik a ren-dezvény legnagyobb szakmai hátránya is: ezalkalommal elvesztettük a személyességet, a

„bandázást”, a lehetôséget arra, hogy ahelyszínen végigbeszéljük a látottakat, atechnikai tapasztalatokat. Mintha a kiállítóinkis zavarban lettek volna – ami tulajdonkép-pen érthetô is – hiszen nem voltak „otthon”.Mi azonban a korábbiakban megszoktuk,hogy eszmét cserélünk a kollégáinkkal, hogyráérôsen elbeszélhetünk, hogy semmi sem

tereli el a figyelmünket, hogy sehová sem ro-hanunk, kétévente egymásra is szánjuk azt anéhány napot. Idén azonban ezzel a speciá-lis öszvér megoldással az a benyomásom tá-


2010. október 1–3. SYMA Sport és Rendezvényközpontban

Sceni-Tech 2010.Színháztechnikai kiállítás a Hangfoglaláson

HANGFOGLALÁS

➤

Fotó

k: s

zji

Színháztechnikai szemmel néz-ve megállapítható, hogy ez a ki-állítás nem rólunk és nem ne-künk szólt. A Sceni-Tech 2010 aHangfoglalás kiállításba integrá-lódva a Sceni-Tech – a hangsze-rek dömpingje és az audiorend-szerek hangzavara mögött – ki-csit háttérbe szorulva jelentmeg. A látogatók érdeklôdése iselsôdlegesen a zeneipar és ahozzá kapcsolódó szórakoztatóhangtechnika termékeire kon-centrálódott. Ezen a kiállításonnem lehetett különleges színhá-zi technikákat bemutatni, ittnem lehetett bensôséges szak-mai beszélgetéseket folytatni,ezért ez a kiállítás nem volt egy színháztechnikai szakmai találkozó.

A látogatók a Hangfoglalásra a SYMA Csarnokba elsôdlegesen nema szakmai érdeklôdés miatt jöttek. Ez a kiállítás egész napos szórakoz-tató idôtöltést kínált – különösen a családoknak – a különbözô hang-szerek megszólaltatásától a legújabb „parti” szórakoztató technikákgyakorlati kipróbálásáig. Másrészrôl azonban maga a kiállítás igénye-sen megvalósult, profi, európai szintû rendezvény volt.

És ezen a ponton fogalmazódhat meg, válik értelmezhetôvé a mijelenlétünk ezen a kiállításon, hiszen nagyon sok „civil” látogatónak

tudtunk betekintést nyújtani a színháztechnika világába, kicsit bemu-tathattunk, érzékeltethettünk különbözô színháztechnikai érdekessé-geket, szakmai eszközöket. A jövôben a Sceni-Tech a Hangfoglalá sonarra ad lehetôséget a kiállító szakcégek számára, hogy nyithatnak a„civil” felhasználók felé, míg a „színházszakmai látogatók” megis-merkedhetnek egyéb periferikus technikákkal.

Természetesen ez a kiállítás nem helyettesítheti az eddigi Sceni-Tech-kiállítások szakmaiságát, nem pótolhatja a személyes beszélge-téseket, a szakmai konzultációkat, a közös baráti találkozót. Ezeket azértékeket a késô tavaszi Színháztechnikai Fórumon kell megôrizni éstovábbvinni. A fórumon kell lehetôséget biztosítani a szakcégeknekkülönbözô szakmai újdonságok, fejlesztések és érdekességek bemu-tatására. A Színháztechnikai Fórumot évenként és továbbra is „szín-házi környezetben” kell megtartani.

A Hangfoglaláson látogatóként érdekes megoldásokat fedeztemfel különbözô installációk kivitelezésében, több ötlet megvalósításá-hoz találtam eszközöket.

Kiállítóként hasznos volt, hogy szélesebb körben lehetett megis-mertetni a céget és szolgáltatásaink szélesebb körét.

A jövôre nézve összefoglalva a tapasztalatokat, azt kell hangsúlyoz-ni, hogy más-más szakmai értékrendben kell megjelenni a Sceni-Te-chen és a Színháztechnikai Fórumon, hiszen ezek egymástól teljeseneltérô, különbözô rendezvények, amelyeken – sajátosságaikat figye-lembe véve – kiállítóként és látogatóként is érdemes és tanulságosrészt venni.

Pelyhe JánosPelyhe Kft.

madt, mintha a Sceni-Tech csupán egy –meglehetôsen hangsúlytalan – mellékágalett volna egy monumentális felvonulásnak,amely bár nagyot merített, de nem sokat fo-gott. Mielôtt azonban végképp a csalódott-ság érzôdne ki a mondataimból, fel kell hív-nom a figyelmet a Hangfoglalás egyik legna-

gyobb látványosságára, amely kétségtelenültöbbet nyújtott, mint a korábbi, családiasszakmai találkozóink. Egyik férfitársam semmehetett el szó nélkül ugyanis a kiállításonkeresztül-kasul sétálgató élô reklámhordo-zók: a félmeztelen csodálatos lányok mellett.

Néhányuk olyannyira szemrevaló volt, hogysajnos nem is tudnám felidézni, mely cége-ket hirdettek, tudniillik nem mertem köze-lebb hajolni a feliratot tartalmazó területheza pontosabb kibetûzés céljából. De mentsé-gemre el kell mondanom, hogy rendületle-nül próbálkoztam – csakis szakmai érdeklô-désemtôl vezérelve.

Óriási terület, rendkívül széles spektrumú,látványos és hangos kiállítók, hatalmas (és lô-dörgô) tömeg, személytelenség, benézünk acipôsökhöz is, és rohanunk tovább… – legin-kább így tudnám jellemezni az idei találko-zónkat. Amibôl csupán a legfontosabb hi-ányzott: a találkozás.

Német TiborThália Színház

mûszaki igazgató


14

Néhány gondolat és értékelés a Sceni-Tech 2010-rôl

➤

A Pelyhe stand részlete

2010. május 23-án, 83 éves korában – hosszantartó betegség után – elhunyt Helmut Grosser,a színháztechnika világhírû alakja, meghatározószemélyisége. Az OISTAT egyik alapítóját, szer-vezôjét, nagyformátumú vezetôjét vesztette el.1974-tôl 1978-ig a szervezet programbizottsá-gát vezette, majd 1979 és 1997 között az OIS-TAT elnökeként rendkívül sokat tett a nemzet-közi szervezet munkájának kiszélesítése és fej-lesztése érdekében, hogy meg tudja valósítaniálmát, a nemzetközi színházi mûszaki közösségmegteremtését. Mindenki bölcs diplomatának,nagyra becsült kollégának ismerte. A hozzá kö-zelebb állók megtapasztalták segítôkész barát-ságát.

Tanítómestere Walter Unruh, a német szín-háztechnika nagy öregje volt. Helmut életébôlcsaknem ötven évet szentelt a színháznak, me-lyet nagy rajongással, de határozott vezetôi ésmûszaki képességével, nagy hivatástudattalszolgált. Több mint negyven évet töltött el Né-metország nagy színházainak mûszaki vezetôje-ként, többek között a kölni és a müncheni ope-raházaknál. 1966-tól 1983-ig az általa alapítottrecklinghauseni színháztechnikus oktatóbázis el-nökségében dolgozott. Mindvégig a NémetSzínháztechnikai Szövetség (DTHG) aktív tagja,1976-és 1983 között a DThG elnöke volt.Ugyancsak Unruht követte a BühnentechnischeRundschau fôszerkesztôi posztján. 1978 és1997 között szerkesztette, fejlesztette a világ el-sô színháztechnikai szaklapját. Munkásságávalkiérdemelte a „Linnebach”-gyûrût, melyet a né-met színháztechnika kiemelkedô mûvelôit díjaz-zák.

Drezdában született és élte át a világháborúborzalmait. A háború után Nyugat-Németor-szágban telepedett le, rokonságának jelentôsrésze azonban az NDK-ban maradt. Ezen ala-pult érdeklôdése a nemzetközi együttmûködésés párbeszéd iránt. Az OISTAT remek lehetôsé-get jelentett számára, hogy a hidegháborúsmegosztottságot – legalább a szakmán belül –feloldja. Nemcsak az aktív magyar részvétel azOISTAT munkájában, a magyar kollégák és ba-rátok – elsôsorban Vajda Ferenc – alapoztákmeg érdeklôdését Magyarország iránt, hanemnyaranta a Balaton mellett lehetôsége volt azNDK-ban élô rokonaival is találkozni.

Rajongással szeretett felesége Rosemary el-vesztése feletti bánatából nem tért magához, és

az utóbbi években visszavonultan, betegen élt.De mind a Német Színháztechnikai Szövetség-ben (DThG), mind a BüchnentechnischeRundschau szaklapban és az OISTAT-ban vég-zett munkássága meghatározta az utána követ-kezô generációk színház- és életszemléletét. Hel-mut hitvallása az volt, hogy a színházi mûszaki-ak és mûvészek azonos célért dolgoznak, mun-kájukkal egy békésebb világ megteremtéséhezjárulnak hozzá, dacára a politikai határoknak,nemzetközi ellentéteknek.

Nagyszerû egyénisége talán legjobban bará-tainak megemlékezéseibôl rajzolódik ki:

Jarmila Gabrielová (az OISTAT prágaifôtitkárságának volt vezetôje:Helmut halálának szomorú híre ismét megerôsí-tette, hogy az OISTAT alapítóinak gárdája lassaneltûnik. Az élôk sorából Eva Soukupová és JosefSvoboda eltávozása még inkább megerôsítettebennem, hogy az alapítók és az OISTAT koraiidôszakának emlékét különféle publikációkbanmeg kell ôrizni. Bár ezek csak szavak, és meg va-gyok gyôzôdve, hogy nem tudják hitelesen éséletszerûen visszaadni annak az idônek a lelkesatmoszféráját, amelyet az új nemzetközi szerve-zet megalapítása követett abban az egyáltalánnem könnyû társadalmi és politikai helyzetben.

Mára az OISTAT megváltozott, más lett. Akikaktívan részt vesznek a munkában, már mások,nagy részük csak hallomásból vagy az OISTATtörténelmébôl ismeri Helmut Grosser nevétmint az OISTAT egyik alapítóját. Helmut 18

éven át volt az OISTAT elnöke – nemes gondol-kodású, toleráns és megértô a hibákkal és néhaa nevetséges és irreális ötletekkel szemben. Eze-ket csodálatra méltó eleganciával, diplomáciá-val és nagyvonalúsággal kezelte. Gyakran gon-dolok rá.

Maija Pekkanen (Az OISTAT volt finnelnöke)Helmut az OISTAT-vezetôk következô generá -ciójának nagy tanítómestere. Nagyon hálás va-gyok barátágáért és azért a sok segítségért, me-lyet 1997 és 2001 között, OISTAT-elnökségemidején számomra nyújtott.

Tisztelettel és szeretettel búcsúzom Tôle.

Richard Pilbrow (a Theatre ProjectsConsultants alapítója és elnöke)Helmut egyike volt korunk kiváló embereinek.Drága barát, aki mindig elôrelátó tanácsokkal lá-tott el… Talán a német színházi világ legnyitot-tabb és legeredetibb gondolkodója volt. Ô va-lóban történelmi figura volt.

Len Auerbach (az Amerikai SzínháziKonzulensek Szövetségének (ASTC)alapítója, az USITT tagja)Helmut Grosser élô kapocs volt az USITT és azOISTAT között azokban az idôkben, amikor akeleti blokkban élô kollégáink nem tudtak Nyu-gatra utazni. Helmut és Joel Rubin aktív szerve-zésének köszönhetôen számos találkozó jött lét-re a csehszlovák, keletnémet, lengyel, magyarés román színházi szakemberekkel, és ezeken miis részt tudtunk venni. A nemzetközi kapcsola-tok erôsödésével lehetôvé vált, hogy Svoboda,Vychodil, Soukupova, Wever és még sokan má-sok az Egyesült Államokba látogathattak. Hel-mut színháztechnológiai szakértelme és mûsza-ki intelligenciája valósította meg a MüncheniOperaház korszerû díszletgyártó, díszletszállítóés raktározási rendszerét. Elôremutató mûszakimegoldásait számosan átvették és alkalmazták.Hiányolni fogjuk mosolygós arcát és barátságosközvetlenségét. Emlékét nem felejtjük el.

John Faulkner (Az OISTAT publikáció-és kommunikációbizottságának volt el-nöke)Hajlamosak vagyunk Helmut Groserre elnök-ként, diplomataként, sôt politikusként emlékez-


I N M EMOR I AM

Helmut Grosser

➤

Német színházak mûszaki igazgatóival elôször a Kranich I.kötetének bevezetô fejezetében találkoztam, akik komorarccal tekintettek rám a könyvbôl. Mind férfi, és mind való-ban komoly ember. Még Walther Unruh is nagyon hason-lított elôdeire, pedig ô egy késôbbi generációhoz tartozó,nagypapa típusú személyiség volt. Walther igen komolyanvette a tanácskozásokat, mindegyiknek kôbe vésett napi-rendje volt.

Helmut Grosserrel való találkozásom azonban gyökere-sen más élmény volt. Úgy emlékszem, hogy 1966-ban aCsehszlovák Szocialista Köztársaságban rendezett, Intersce-na konferencia egyik tanácskozásán történt. Amerikából ésa Német Szövetségi Köztársaságból is érkeztek meghívot-tak. A Prága központjától messze, a Vinoradska villamosvo-nal végén található, átutazóknak készült szállodában helyeztek el minket.A hotelnél éjjel és nappal folyamatosan érkeztek és indultak a turistabu-szok. A szálló bárjában a sörkészletek mindig kimerültek, mire visszaér-tünk a délutáni tanácskozásról. Mi, amerikaiak sok közös vonást fedez-tünk fel az akkor Kölnben dolgozó, mosolygós, bajuszos német férfiban,aki csatlakozott a pilseni felkutatására indított expedíciónkhoz, miközbenfolyamatosan próbálgatta rajtunk angoltudását. Helmut Grosserrel ígykezdôdött kapcsolatom, ami már több mint négy évtizede tart.

Két évvel késôbb ismét Prágában, az OISTAT alakuló ülésén találkoz-tunk, Helmut akkor Unruh professzort kísérte. Csodálatos élmény volt aHelmut szeretett feleségével, Rosemaryval való találkozás. Rosemarynaknéhány szóból állt angol szókincse, amit gondolatai kifejezésére kitûnôgesztikulációs készségével egészített ki. Feleségem és Rosemary példáulhosszú, mélyreható beszélgetéseket folytatott egymással, miközben ekét feltûnô, bûbájos nô elfeledkezett arról, hogy kölcsönösen nem be-szélik egymás nyelvét. Feleségem és én közeli személyes barátságot kö-töttünk Helmuttal és Rosmaryval. Szeretetük és egymás iránti odaadá-suk rögtön szembeötlött. A következô évtizedek során megismertük,milyen közel állnak egymáshoz, ami a hosszú házasság új dimenzióitmutatta meg számunkra.

Helmut Unruh professzor segítôje volt az OISTAT elsô elnöki periódu-sa alatt, majd a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos képviselôje lett.Nagy csodálói voltunk Helmutnak, ahogyan ezt a feladatot végezte, va-lamint elvállalta a Bühnentechnische Rundschau szerkesztését, miközbenmûszaki igazgatója volt a kölni, majd pedig a müncheni operaháznak.Elsôsorban az OISTAT bizottságainak és kongresszusainak tanácskozása-in találkoztunk. A tanácskozások napirendjén lévô témákból Helmut kü-lönösen jól felkészült. Nyugodtan vitatkozott a témáról mindaddig,amíg úgy nem érezte, hogy a tanácskozás eltért a témától. Ekkor elô -bújt belôle az agresszívebb, lendületesebb, sokkal erôteljesebb Helmut.

Humorral és vidámsággal, biztos kézzel visszaterelte med-rébe a tanácskozást. A komoly céltudatosság, humorral pá-rosulva igen irigylésre méltó jellemvonása volt Helmutnak.Emlékszem a minden évben a Bajor Állami Operaháztól ér-kezô karácsonyi üdvözletekre, melyek középpontjábanmindig a szezon operaprodukciójának valamelyik részleteállt egy apró tárgyban testet öltött, humoros célzással ki-egészítve.

1973-ban felkértem Helmutot, hogy tartson egy hóna-pos színháztervezési és színháztechnikai mesterkurzus elô -adás-sorozatot az USA Színházi és Technológiai Intézete(USITT) szponzorálásában. Az egyes kurzusok az EgyesültÁllamok tíz településén szervezett két- vagy háromnaposelôadásból álltak. A hallgatóság az oktatási intézmények

végzettjeinek és hallgatóinak körébôl került ki szigorú szelekció alapján.Helmut alaposan felkészült ezekre az órákra, melybe beletartozott an-goltudásának bôvítése is. A Helmut által átadott üzenetbôl sugárzott aszínház és az opera szeretete, foglalkozott a színházi szakemberek köte-lességeivel, a mûszaki igazgató vezetô szerepével és a biztonság fontos-ságával a színházakban. Helmut a színházba egyértelmû professziona-lizmust hozott, mely átitatta a színházi szakma iránti szeretetét. E láto-gatás és az azt követô számos látogatás során ô és Rosemary tartós ba-rátságokra tett szert mindenfelé az Egyesült Államokban.

Helmut oly magasra tette a mércét a mesterkurzus-sorozattal, hogymég 1985-ben is emlékeztek kimagasló professzionalizmusára. Abbanaz évben a USITT Special Citation kitüntetést adományozott neki (egytucatnál is kevesebb személy kapott ilyen elismerést az ötvenedik szüle-tésnapja felé közeledô intézettôl). A méltatás zárószavai a következôk:„a színházi produkciók és színházi szervezet fejlesztésére és tökéletesíté-sére tett folyamatos és szerteágazó erôfeszítéseiért”.

Amikor 1997-ben Helmut az OISTAT-elnökség 18 éves idôszakánakvégére ért, abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy átadhattamneki az OISTAT Aranytû kitüntetését. Ugyanennek az ünnepségnek a ke-retében a USITT az intézet tiszteletbeli tagjává választotta Helmutot.Rajta kívül még senki olyan nem kapta meg ezt az elismerést, aki nemtagja az intézetnek.

Az ünnepségen jelen volt az OISTAT nagyjai közül Josef Svoboda is.Mi hárman az OISTAT alapítói közül sokat tettünk eredeti küldetésünksikeréért, hogy megkönnyítsük a Kelet és Nyugat közötti párbeszédet ahidegháború által emelt politikai határok fölött.

Dr. Joel E. Rubin New York város színháztervezô tanácsadója,

a USITT egyik alapítója és korábbi elnöke,valamint Helmut Grosser elôdje az OISTAT elnöki székében

ni, mert az OISTAT egy nagy nemzetközi szer-vezet, mely megköveteli hosszú éveken át veze-tôjétôl mindezen képességeket. Mint aktív szín-házi emberre és mûszaki vezetôre is emléke-zünk.

Amikor az 1980-as években a New TheatreWords szótár megújításán dolgozó csoportbakerültem, ennek Helmut is tagja volt a gyakorla-ti tapasztalatokon alapuló, a színházi mûszaki ki-fejezések óriási enciklopédikus tudásával.

Lenyûgözô volt, ahogy a szervezet elnökekéntdolgozott ebben a munkabizottságban. Ha Hel-muttal egy mûszaki problémáról beszéltünk,mindig a gyakorlat felôl közelítette meg a meg-oldást. Bár Németországban igen sok magasanképzett színházi mûszaki szakembert találunk,Helmut ezek között is igazi mester volt, széles el-méleti és gyakorlati ismereteivel, melyeket a da-rabok színpadra állítása során szerzett meg.

Megértette a színháztechnika és a színház

mûvészete közötti kapcsolatot, az extrémmûvészi igények összhangba hozását a mûszakirealitásokkal. Mint minden jó színházi mûszaki,ô is naiv, érdeklôdô, türelmes és a produkció si-kerére koncentráló volt, ezt jól megfigyelhettüknála a hosszú évekig tartó OISTAT-elnökségeidején. A huncut szellemesség és az elegáns ke-délyesség is a sajátja volt.

Nagy szerencsémnek tartom, hogy ismerhet-tem.


16

Helmut Grosser – a mintakép

➤


HAZAI HÍREK

Színitanház ésstúdiószínházBékéscsabán

➤

Szeptember 24-én nyílt meg Békéscsaba fô-utcáján az Ibsen Ház, Békés megye mûvésze-ti, oktatási és közmûvelôdési központja, aholegy új stúdiószínház is helyet kapott. Ennekoktóber 1-jén tartották színházavató bemu-tatóját.

Az Ibsen Ház nemcsak színház, de olyanmultikulturális intézmény, amelyben otthon-ra lelt a Napsugár Bábszínház, a Fiatal Szín-házmûvészeti Tanház és növendékei, a szim-fonikus zenekar, egy nonprofit kulturális iro-da, a közösségfejlesztôk egyesülete, egykézmûves-szakiskola, ezenkívül az AlapfokúMûvészeti Iskola is az épületben folytathatjaa munkát. A nagyközönség több évtizedután, újra vendéglátó-ipari egységeket, kávé-házat-cukrászdát, éttermet láthat az utca-frontra nyílni.

A régi épületben közel tíz tantermet ésmûhelyt alakítottak ki. Köztük ének-, balett-és próbatermet is, ezek a színitanházasok, il-letve a kézmûvesképzésekben részt vevôkszolgálatába állnak majd. Szintén az Ibsen-palota fenntartható mûködését segíti ahang- és videostúdió és azok a többfunkcióstermek, amelyek továbbképzések, konferen-ciák színhelyei is lehetnek.

A színitanház tanulói négy különbözô sza-kon (színész, színházi designer, színpadtech-nikus, színpadi táncos) szerezhetnek, OKJ-sszakmát és szakmai tapasztalatokat. A szako-kon – a szigorúan vett szakmai képzés mel-lett – többek között – esztétikát, dráma- ésszínháztörténetet, dramaturgiát, mûvészet-történetet, angolt, hangképzést, beszédtech-nikát, éneket, táncot és színpadi mozgást,valamint díszlet- és jelmeztörténetet tanul-nak. A színitanház tanulói a gyakorlatbanhasznosítják az elméleti tudnivalókat, cél az,hogy olyan színházi szakemberekké váljanak,akik önállóan is képesek saját területükön te-vékenykedni.

Mindebbôl látható: a Békés Megyei JókaiSzínház által üzemeltetett Ibsen Stúdiószín-ház csak vezérhajója az intézménynek. Ilyenértelemben is újdonság maga az átadottépület, amely a Norvég Alapnak köszönhetô-en valósult meg: 595 millió forint pályázatipénzt nyertek a békéscsabaiak. Ez és a me-gye áldozatkészsége, valamint az európaiuniós Önerô Alap 52,5 millió forintos támo-

gatása tette lehetôvé, hogy létrejöhessen azúj kulturális központ.

A mûemlék épület udvarán épült 130 férô-helyes Stúdiószínház alsó és felsô gépezettel,beépített forgóval rendelkezik.

Fekete Péter színházigazgató mindeneset-re joggal büszke a négy esztendeje megál-modott épületre, s legfôképpen arra, hogy aszínház mûszaki-technikai színvonala szinteminden, az elôadást szolgáló trükkre alkal-mas.

Az átadást követôen, október 9-én „Új stú-diószínház az Ibsen Házban” címmel FeketePéterrel készült interjúból idézünk (www.el-lenfény.hu, szerzô eseli):

Mit tud ez az új színházterem?

Ez egy profi stúdiószínház. Nagyon kevesentudják, hogy mitôl jó egy stúdiószínház. Pél-

dául attól, hogy körbejárható: minden olda-lán van három ajtó, bárhonnan be tud lépnia térbe a színész, bárhonnan be lehet ültetnia nézôket. Ugyanakkor többszintû munka-karzattal is rendelkezik, a teteje teljesen bevan hálózva, nagyon komoly technikát lehetelhelyezni benne. Ez jelenti az alapot egy jóstúdiószínháznál. De itt vannak „extrák” is.Általában a stúdiószínházak a fény- és hang-technikán kívül más berendezéssel nem ren-delkeznek. Ebben viszont van egy forgó. Egyolyan forgó, amely a tér bármelyik pontjánfölállítható. Ugyanakkor a terem egyik felealatt van egy alsó gépészet is, három süllye-dô utca, amely két méter magasra emelhetivagy két méter mélyre süllyesztheti a teret.Fölötte pedig egy komplett zsinórpadlás van.Ami pedig a „bonuszt” jelenti: az egyik falakinyílik ennek a színházi térnek, és az udvar-ból be lehet ide látni, így szabadtéri színpad-dá is alakítható.

Fotó

k: K

öles

Istv

án J

r.

A Szin-Tek – Magyar Színpadtechnikai Társa-ság 2010 szeptemberében alakult meg négymagyar cég részvételével. Az alapítók, aBosch Rexroth Kft., a Színpad- és Emelôgép-technika Kft., a Woodland Plusz Kft. és aStage-Electronic Kft. az elmúlt években aszínpadtechnika területén külön-külön is ko-moly eredményeket értek el, amelyekkelmegalapozták szakmai hírnevüket.

A Magyar Színpadtechnikai Társaság alapí-tásának célja olyan együttmûködés létreho-zása volt, amelynek keretein belül a társultcégek közösen tudnak fellépni, egymást se-gítve, de önállóan vállalkozva kívánják azösszetett színpadtechnikai feladatokat meg-oldani. Együttmûködésük révén a megren-delôk igényeit teljeskörûen ki tudják elégíte-ni, legyen szó egyszerûbb feladatokról vagya legmagasabb mûszaki színvonalú megol-dásokról. Mind az építész, mind a színháziszakma igényel egy olyan színpadtechnikaiszervezetet, amelyre biztosan számíthatnak.

A Szin-Tek Magyar Színpadtechnikai Tár-saság szolgáltatásai felölelik a megrendelôkáltal elvárt valamennyi tevékenységet:

– tervezés – fejlesztés – tanácsadás– kivitelezés – szervizszolgáltatás– oktatás.A Szin-Tek Magyar Színpadtechnikai Tár-

saság megalakulásával példa nélküli csopor-tosulás jött létre az országban: tapasztalt ha-zai szakemberekkel, magyar piaci árakkal, azitthoni elvárásoknak megfelelô rendelkezésreállással, de nemzetközi szakértelemmel ésszakmai háttértámogatással. Ezáltal a lehetôlegjobb kiszolgálást tudják biztosítani a hoz-zájuk forduló tervezôk, beruházók, építôiparikivitelezôk és színházi szakemberek részére.

A Szin-Tek alapítói már korábban is többszínház felújítása során mûködtek sikeresenegyütt, többek között a budapesti NemzetiSzínház, a debreceni Kölcsey Konferencia- ésRendezvényközpont felépítésén. Jelenleg aPécsi Konferencia- és Koncertközpont szín-padgépészeti munkáinak befejezésén dol-goznak, és már megkezdték az ÚjlipótvárosiKözösségi Ház színpadtechnikai munkáinakkivitelezését is.

A Szin-Tek Magyar Színpadtechnikai Társa-ság interneten az [email protected] érhetô el.

Mivel sokat tud a stúdiószínház, gon-dolom, nagyon sok pénzbe került.

Nem, ez nem került nagyon sok pénzbe.A csoda az volt, hogy el tudtam érni, megtudtam értetni, hogy mindenbôl csináljukmeg a legegyszerûbbet, a legpuritánabbat.Azért, hogy a rendelkezésünkre álló pénzbôlminél több dolgot tudjunk megvalósítani.Komoly vita volt ebbôl. Például abból, hogyegy forgószínpad 10 millió forint alatt nemvalósítható meg. Ez a forgószínpad 1,6 millióforintba került. Persze nem olyan, mint ami10 millióba kerül, egy picit hangosabb, talánnem is mozgatható olyan gyorsan, mint egy10 milliós berendezés, de jól mûködik. És atér bármelyik pontján fölépíthetô – ez is fon-tos volt. Ugyanakkor 100 millió forint alattnem ajánlottak süllyedô utcát. Ez 15 millióforintból lett megcsinálva. Nem olyan, minta Nemzeti Színházé, nem lehet komputerrelvezérelni, de ha föl kell emelnünk két méter-rel valamit, akkor azt föl tudjuk emelni, haazonmód föl akarunk „építeni” vele egy újdíszletelemet, azt is meg tudjuk csinálni.A diákok meg tudják tanulni a használatát.A tanházban ugyanis nagyon komoly szín-padtechnikus-képzés is folyik. És a színház-technikát nem lehet anélkül megtanulni,hogy azt a gyakorlatban ne próbálja ki az

ember. Például azt, hogy ütemre hogyan le-het elindítani a forgót, hogyan lehet meg-mozdítani a süllyedôt, hogy ne vágja le sen-kinek a lábát. Hogyan, miképp kell egy dísz-letet úgy leengedni a zsinórpadlásról, hogyez összhangban legyen a süllyedô mûködé-sével. Ezt is megtapasztalják a diákok.

Nem értem, hogyan lehet elérni azt,hogy egy 10 milliós ajánlat utánmásfél millióból készüljön el egy be-rendezés.

Nagyon komoly viták és hosszadalmas ver-senytárgyalások után. A gyártók persze bi-zonygatták, hogy tízmillió alatt nem lehetforgót csinálni. De akkor el kell menni a hu-szonnegyedik gyártóhoz, és kompromisszu-mot kell vele kötni, mert azt meg lehet ma-gyarázni, hogy az nem baj, ha középen nincsrajta elektromos csapda. A beruházóval, aki aközbeszerzésen megnyerte az épület kivitele-zését, hosszasan dolgoztunk ezen. Én segít-séget nyújtottam abban, hogy miképp tár-gyaljunk az egyes kivitelezôkkel, akik a gépé-szetet csinálják. Hogy mi a kompromisszum-nak az a legalsó szintje, ami még optimális,de kivitelezhetô és megfizethetô.

További információk:www.jokaiszinhaz.hu


18

Megalakult a Szin-Tek

➤

Kérem, hogy mutatkozzon be lapunkolvasói számára, hogyan kezdôdött apályája?

1973-ban születtem Belgrádban, édesapámszerb, édesanyám magyar. A szüleimmel so-kat utaztunk, hat évig Stockholmban éltünk,azután New Yorkban. New Yorkban divatter-vezôi fôiskolát végeztem. 1993-ban jöttemelôször Magyarországra. Itt a Budapesti Kép-zômûvészeti Egyetemen jelmez- és díszletter-vezô szakon szereztem diplomát.

Az egyetem elvégzése után Rusznyák Gá-bor rendezô felkért a Családtörténetek címûszerb színdarab kaposvári bemutatójának jel-meztervezésére. Az elôadásnak olyan nagysikere volt, mint most a Bagossy László általrendezett Kasimír és Karoline-nak, több díjat

is nyertünk vele. Ezután három évre szólószerzôdést kaptam Kaposváron. Innen szár-maznak a szakmai barátságok Rusznyák Gá-borral, Ascher Tamással, Réthly Attilával. Ve-lük a késôbbiek során sokat dolgoztam Buda-pesten, és az utóbbi négy évben BagossyLászlóval is.

Jelenleg szabadúszóként a Katona JózsefSzínház Kamrája, a Radnóti Színház és az Ör-kény Színház bemutatóihoz, valamint azutóbbi pár évben filmekhez tervezek díszle-teket és jelmezeket.

Nehéz volt beilleszkedni a magyaror-szági színházi világba?

Nagyon kellemes emlékeim vannak a kezde-tekrôl, szeretettel, megértéssel, sôt érdeklô-

déssel fogadtak. Sok munkatársam késôbbbarátommá vált. Nem mindenütt van ez így,dolgoztam máshol is külföldön, ahol sokkalnehezebben tudtam beilleszkedni.

Hogyan zajlik a tervezés folyamata,terveinek megvalósítása, kivitelezése?

A rendezô felkér az általa rendezendô darabjelmezének tervezésére. Elmondja nekem akoncepcióját, hogy miért választotta ezt a


GratulálunkJELMEZTERVEZÉS

A Pécsi Országos Színházi Találkozón 2010-ben a legjobb jelmez díját IgnjatovicKristina kapta az Örkény Színház Ödön von Horváth: Kasimír és Karoline címûelôadásának jelmezeiért

Ödön von Horváth: Kazimír és Karoline – Örkény István Színház, 2009

➤

Fotó

k: t

heat

er.h

u

színdarabot, mi érdekli ebbôl a történetbôl,mit akar elmondani vele a közönségnek. Elol-vasom a darabot, majd szakirodalmat olva-sok hozzá segítségül. Kialakul az elsô elkép-zelésem, amit lerajzolok. Ezt átnézzük, átbe-széljük a rendezôvel. Így alakítjuk ki közös el-képzelésünket. Mivel általában a rendezôkkelmár korábban kialakult munkakapcsolatomvan, könnyen megértjük egymást az éppenaktuális darabra vonatkozó kérdésekben. Ar-ra törekszem, hogy a jelmezeim segítsék, tá-mogassák a rendezôi elképzelést. Így alakul-nak ki a végleges tervek. Az elsô tervezôi sza-kasz a legfontosabb, mert ekkor még kon-cepcionális kérdések dôlnek el.

Milyen hatással van a mûvészi csa-patmunka a terveire? Mennyire ját-szik szerepet a kialakuló terveiben,hogy kik fogják játszani a szerepe-ket?

A színészek is hatnak rám egy-egy jelmez ki-alakításában. Nem csak a testalkatukat és akarakterüket veszem figyelembe, hanem avéleményüket is. Nyitott vagyok a gondola-taikra, és hagyom magam befolyásolni a kö-zös siker érdekében. Kölcsönösen hatunk

egymásra, mert a jelmez is segít a színésznekaz általa alakított figura megformálásában.

Amint mondta, díszlet- és jelmezter-vezô szakon végzett, díszlettervezés-sel nem foglalkozik?

Dehogynem, hát hogyne, persze! Sokszorúgy kérnek fel a rendezôk, hogy díszletet ésa jelmezeket együtt tervezzek. Így volt ezmár az említett elsô tervezésemnél, a Család-történetek címû darabnál is. Ezzel Díszletter-vezôi Díjat nyertem Újvidéken, Rusznyák Gá-bor pedig az elôadásért elnyerte a LegjobbRendezés Díját.

Melyek voltak az eddigi fontosabbmunkái?

A Kopasz énekesnô és a Különóra címû elô -adásban, amelyeket Ascher Tamás rendezett,díszlettervezôként dolgoztam. A Vesztegzár aGrand Hotelben címû produkcióban, szinténAscher Tamás rendezése Kaposváron, és aNyaralás címû elôadás számára, amit Rusz-nyák Gábor rendezett, jelmezeket terveztem.Szerbiában is dolgoztam néhányszor, a belg-rádi rendezô partnerem Egon Savin, aki Buda-

pesten az Új Színházban fog rendezni egy elô -adást, tavasszal. Belgrádban vele készítettemShakespeare Velencei kalmár és Osztrovszkij Azerdô címû darabjait. Az utóbbi számára jel-mezt és díszletet is terveztem. A filmek közül

Irmgard Keun: A mûselyemlány – Örkény István Színház,2008

➤

szeretném megemlíteni Pejó Róbert filmjét,a Látogatást, jelmezeket terveztem hozzá.A film svájci–magyar–osztrák koprodukció, azidén szerepelt a Magyar Filmszemlén, ahol el-nyerte a Legjobb Rendezô Díjat.

A díszlet- és a jelmeztervezés nem álltávol egymástól? Kétféle felkészüléstigényel, a díszlet inkább technikai:fával, fémmel foglalkozó, a jelmezegészen más alapanyagokat használ,hogyan tudja összeegyeztetni a kétdolgot?

Mind a kettô érdekel, és mind a kettôt na-gyon szívesen csinálom. Bár két különbözôdolog, de színpadon, színházban illetve fil-

men nagyon közel áll egymáshoz. Egységesképet kell teremteni, és ez sokszor egy-szerûbb, ha egy mûvész alkotja meg mind akettôt.

A terveibôl hogyan készül el a jelmez?

Mindig van konkrét elképzelésem a szüksé-ges anyagokról, de nem ragaszkodom fog-gal-körömmel hozzá, sokszor véletlenül talá-lok az elképzeltnél is jobbat. Részt veszek akészítés folyamatában. A jelmezpróbákon aszínészek is hozzászólnak, hiszen fontos,hogy jól érezzék magukat a ruhákban. A fô-próba hetében látják az alkotók elôszöregyütt a teljes látványt, ilyenkor történnekmég apróbb változtatások.

Vannak még Magyarországon olyanmûhelyek, ahol megfelelô színvonalújelmezeket képesek készíteni?

Sajnos a színházak többségének nincs mársaját mûhelye. Kevés az igazi színházi jelmez-készítô szakember. Van azért pár jelmezkészí-tô mûhely, amelyekkel rendszeresen dolgo-zom. A jelmezkészítésnél a szabó az, aki amunka legfontosabb részét végzi. A szabászimunka szinte mûvészi hozzáértést igényel,amit nem lehet szakkönyvbôl megtanulni,csak szakmai érzékenységbôl és tapasztalat-ból lehet tudni.

A díszletek kivitelezése hogyan zajlik?

A terveim mûszaki megoldását kidolgozom,mûszaki rajzokkal keresem fel a díszletgyártómûhelyeket. Az ottani mûszaki szakemberek-kel alakítom ki a végleges megoldást. Figye-lembe veszem a technikai javaslataikat, tá-maszkodom a tudásukra. Díszletgyártómûhelyekbôl jobb az ellátottság, mint jel-mezkészítô mûhelyekbôl.

Hogyan alakult ki a POSZT-díjas pro-dukció, a Kasimír és Karoline jelmez-terve?

Bagossy László olyan rendezô, aki már az el-sô megbeszélésen is pontosan elmondja,hogy hogyan képzeli el az elôadást. Óriási se-gítség ez a tervezônek. Így volt az a Kasimírés Karoline elôadás esetében is. A díszletet arendezô öccse, Bagossy Levente készítette.Olyan lett a díszlet, mint egy keskeny mozi-vászon. Ez a filmszerûség határozta meg ajelmezeket is, amelyek fekete-fehérek, ésegyben a 30-as évek válságát idézik

Jelenlegi feladatai, munkái?

A tervek szerint Gianina Carbunariu románrendezônô, a Budapesti Tavaszi Fesztiválra, aThália Színházban egy dokumentarista elô -adást fog rendezni. Ehhez a produkcióhozkértek fel a díszlet és jelmezek tervezésére.Januártól Bagossy Lászlóval ismét együtt fo-gunk dolgozni a következô rendezésében azÖrkény Színházban. Film területén pedig kül-földi produkciók magyarországi forgatásaindolgozom. Jelenleg az Angelina Jolie rendez-te filmben, amely a boszniai háborúról szól.

Köszönöm a beszélgetést, kitünteté-séhez gratulálok, munkájához továb-bi sikereket kívánok

Kárpáti Imre


Jelenet a Kazimír és Karoline elôadásból

Eugène Ionescu: A kopasz énekesnô – Örkény István Színház, 2003

Ezen a nyáron, a margitszigeti színpadon ün-nepelte a Naplegenda produkció a tízévesszületésnapját és egyben a századik elôadást.Különösen táncprodukciók esetén kiemelke-dô teljesítmény, ritkán látható ilyen sikerszé-ria.

Szerencsém volt a száz elôadás jelentôs ré-szénél közremûködôként jelen lenni, és vé-gigkövethettem a produkció élete mellet atechnikai eszközök fejlôdését is. Most rövid,távolról sem részletes keresztmetszet követ-kezik a produkció világítástechnikai vetületei-rôl.

Tíz év elég nagy idô, különösen a vezérlés-technika fejlôdési üteméhez viszonyítva, ígykomoly keresztmetszetet nyújt a produkcióéletében felvonultatott eszközök változásai-ról is.

A tíz év alatt lefutott száz elôadás azt mu-tatja, hogy nem egy nagyszériában, rövididôtartam alatt elôadott sorozatról van szó.(Átlagosan évi tíz elôadás kifejezetten ritkaeloszlásnak tekinthetô.) Az idôk során sokfé-le eszközpark, vezérlési rendszer megfordulta produkció létrehozásában, lebonyolításá-ban, és ez nem csak a technika fejlôdését, dea gazdasági lehetôségek, menedzselési

konstrukciók, szolgáltatási színvonal hullám-zását is jól tükrözi.

A kezdetek az akkor még üzemelô Erkelóriási épületében villantak fel, a Naplegendatáncprodukció hivatalos bemutatójára ebbenaz épületben került sor 2000-ben.

A hagyományos világítás mellet CLAYPAKY robotlámpák és egy GRANDMA fény-pult fémjelezte a produkció kimagasló tech-nikai színvonalát. (A technikai szolgáltató aLAJTER LIGHT cég volt.) Az elôadás igen sokvilágítási jelbôl, még szinkronizált lejátszásnélkül került bemutatásra. A háttér vetítésétkét PANI diavetítôvel, a képek manuális cse-réjével oldottuk meg.

Viszonylag rövid ideig mûködött ez a felál-lás, de elég pontos irányvonalat szabott mega technikai eszközök elvárt színvonalát illetô-


22

SZÍNPADVILÁGÍTÁS

egy produkció szemszögébôlA fényvezérlô pultok fejlôdése

en. Némi közjáték, és néhány elôadás után,nyári turnéra indult a produkció.

Az elôzetes egyeztetések alapján egy újszolgáltató vette át a technikai szolgáltatást,(a DP AUDIO cég „személyében”), és a turnéindítása elôtt néhány napra felköltözött a pro-dukció a Várszínházba. Három nap alatt kerültleprogramozásra a produkció új világítása, éselkészült a szinkronizált vezérléshez szükségeselôkészítés. Ebben a felállásban egy JANDS1000 pult a vezérlést, 6 CLAY PAKY STAGEZO-OM, 6 VARILITE VL5 és 6 VARILITE VL5 pe-dig a robotlámpaparkot adta.

Az elôadások lebonyolítása már MIDI TIMECODE felhasználásával, szinkronizált formá-ban futott. A háttérvetítés még mindig a dia -vetítôkkel történt. Ez a turné csak az orszá-gon belül, de igen változatos helyszínekenzajlott, sportcsarnok, színház és szabadtérihelyszín is volt az állomások között.

Ebben az évben bôven átléptük a tíz elô -adásos átlagos számot.

A következô idôszakban erôsen hullámzottaz elôadások száma, és az épp rendelkezésreálló technika színvonala is. Sikerült érdekeshelyszínekre eljutnom a produkcióval minditthon, mind a néhány külföldi fellépés során.Néhány érdekes példa:

Jártunk az Aggteleki-cseppkôbarlangban.A nagyteremben található színpad megközelí-tése logisztikai szempontból elég körülmé-nyes: egy bányacsille segítségével lehet le -ereszkedni, majd a turistaösvényen, gyalogo-san folytatni az utat. Természetesen semmi-lyen eszközt nem lehet befüggeszteni, korláto-zott a rendelkezésre álló áram, így jelentôsencsökkentett, robotlámpákat és háttérvetítéstnem tartalmazó eszközlistát lehetett használni.

Az igen magas páratartalom problémákat oko-zott mind a fényvezérlô pultnak, mind a hang-rendszer erôsítôinek. Az elôadás végül egy rö-vidített változatban, egy felvonásban kerültbemutatásra, és igen nagy sikert aratott.

A következô érdekes helyszín az autóverse-nyekrôl világhírû francia Le-Mans volt. Itt egyszûkre szabott költségvetésû, egy elôadást tar-talmazó kiruccanást tettünk. A technikai eszkö-zök egy részét a helyi színház adta, a további


Naplegenda, 100. elôadás a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

➤

Fotó

: Zs

ono

eszközöket egy mikrobuszban vittük magunk-kal. Komoly eszközpark nem fért be, így 6CLAY PAKY 300 robotlámpa, és egy DLT fény-pult utazott kerek 24 órát. Egy nappal a fellé-pés elôtt érkeztünk a helyszínre, és a helyi, igenlelkes szakemberek segítségével próbáltunk azeredetihez hasonló körülményeket kialakítani.Az elôzetes egyeztetések alapján még otthonelkészült a fényprogram, de a megadott csa-tornakiosztás, gépelhelyezés már nem volt ér-vényes. Némi átépítés és kompromisszumután indulhatott az elôadás, és bár nem volttelt ház, egy kirobbanó sikert arató elôadásután jöhetett az újabb 24 órás autózás.

Más szempontból volt érdekes a helyszínMakedóniában, a világörökség részét képezôOhrid festôi városában. Az óvárosban, egy aII. századból megmaradt római színház rom-jai állnak, itt került megrendezésre egy fesz-tivál, amelynek keretében kerül bemutatásraa Naplegenda.

A nézôtér az ovális, nagyrészt épen maradtkôlépcsôkrôl néz a színpadra, amelynek hát-terében a tó lélegzetelállító látványa tárulelénk. Itt bár nem volt szükség háttérvetítés-re, de némi akrobatikus mutatvány segítsé-gével (az elmúlt években már nem diavetítô-ket alkalmazva, hanem projektort) a napko-rongokat itt is vetítettük. A problémát a szín-pad óriási méretei és az erre felállított alumí-nium hídrendszer adottságai, arányai jelen-

tették. Igen kevés hagyományos gép állt ren-delkezésre, és ide is csak a kicsi robotlámpá-kat tudtuk magunkkal hozni. Már építéskorlátszott, hogy igen gyenge lesz a világítás, éshiába mondtunk le a színezô világításról a fe-hér fény javára, a hat robotlámpa nem leszképes beszínezni az egész színpadot. A ma-gunkkal hozott öreg COMPULITE fénypult ismakacskodott, az erôs napsütésben többszörtúlmelegedett. Az elôadás elvileg sötétbenkezd, majd jön fel a nap. Itt, az ókori színház-építés hagyományaiból következôen, a le-menô nap teljesen bevilágította a színpadot.Ez a látványon túl a koreográfiában is válto-zásokat kényszeríttet ki, de a helyi adottságo-

kat nem lehetett megváltoztatni. Az elôadássodró lendülete persze itt is meghozta a si-kert, de ehhez a világítás most csak nagyonkeveset tudott hozzáadni.

Néhány év múlva megépült a MûvészetekPalotája, és mint a táncszínházi kultúrát is tá-mogató intézmény, befogadta és színpadraállította a Naplegenda produkciót.

A technikai feltételek területén is ugrás-szerû javulást jelentett ez az esemény. Az ed-digi hat helyett tíz robotlámpa adja a felsôfényköröket, nyolc kisrobot áll a színpad szé-lein, és tizenkét robot színezi a színpadot.A háttérvetítést már videokivetítô jelenítimeg. Egy idô után már a vezérlés is szinkro-

nizált formában, SMPTE jelek segítségévelfut. Ezzel a produkció egy állandó játszásihelyre költözött, mindig azonos technikai fel-tételek mellet, azonos formában, magastechnikai színvonalon tud megjelenni.

Ez nem jelenti, hogy a Naplegenda ne len-ne más helyszíneken is látható. A produkciómenedzselését átvette a TOM-TOM RE-CORDS, stabil hátteret biztosítva az elôadásmegjelenítéséhez. A technikai szolgáltatáso-kat jelentôs részben azonos szolgáltató bizto-sítja (A MobilAudio „személyében”) így azo-nos technikai színvonalat tud biztosítani akülönbözô helyszíneken. A vezérlést mindenesetben az ETC CONGO pultja látja el, így


24

Az Aggteleki-cseppkôbarlang nézôtére

Le-Mans Kongresszusi Központ, FranciaországOhrid (Macedónia) – római amfiteátrum

➤

ugyanazzal a világítási programmal futnak leaz elôadások. (A pult a LUMINIS támogatásá-val kapcsolódott a lebonyolításba.) A vezér-lés MIDI szinkronnal fut, a háttérvetítés márkörvászonra, videokivetítôvel történik.

Ebben a felállásban is igen szépszámú elô -adást sikerült lebonyolítani, jártunk színházak-ban (Például Pécsen, Székesfehérváron, Szom-bathelyen) szabadtéri helyszíneken (példáulSiófokon, Hatvanban, Gyôrben, Szigetszent-miklóson) és kôfejtôben is (Fertôrákoson).

Voltak olyan helyszínek, ahol vagy azadottságok, vagy a helyi szolgáltatók nehezí-tették az elôadás lebonyolítását. (Ahogymondani szoktuk: Mindig van „valami”…)

Gyôrben a folyópartra épült szabadtériszínpad, az elôzô napi kiadós esô után, szin-

te megközelíthetetlen volt. Nem lehetett te-herautóval beállni, így a nem épp könnyû ro-botlámpák a nézôtér lépcsôin keresztül, kéz-ben cipelve kerültek le a színpadra.

Makón a helyi szolgáltató alultervezte astáb létszámát, így már építés közben sike-rült jelentôs késést összeszedni. Ahhoz, hogya fényprogramozás idôben elkezdôdhessen,minden eszköznek beállítva, leszínezvemûködnie kell. Ebben végül már minden el-érhetô ember segített, kábeleztek a hangosí-tók, robotokat pakoltak a színpadépítôk, sôta darab jelen lévô producere is színezett, ro-botokat címzett.

A századik elôadásra a Margitszigeti Sza-badtéri Színpadon került sor. Mint a produk-ció születésénél, itt is igen magas technikai

színvonalat sikerült megvalósítani. A technikaiszolgáltató az OMEGA, a robotlámpák MAR-TIN gyártmányok, a háttérvetítéshez már LEDfalat használtunk. A vezérlést, hasonlóan akezdetekhez, a kor egyik legjobb fénypultjabiztosítja. (Az eredeti bemutatón egy Grand-MA, itt, a századik elôadáson egy ETC EOS)A vezérlés természetesen SMPTE szinkronbanfut. (Tervezünk egy hosszabb cikket ennek aszázadik elôadásnak a bemutatására, az ösz-szes technikai vetület részletezésével.)

Ez a produkció minden alkalommal elvará-zsolta az aktuális nézôközönséget, tíz éve fut,és a századik elôadás is óriási sikert tudottaratni. A technikai eszközök mindig ezt a si-kert igyekeznek kiszolgálni. A végére egy rö-vid összefoglaló a tíz év alatt használt fényve-zérlô pultokról idôrendi sorrend és kommen-tár nélkül:

GrandMA full size, Compulite SparkCerebellum JOYJANDS HOG 1000, MIDIZERO 88 Leapfrog 48Compulite PHOTONADB MENTORWORK 24/48Compulite VECTOR, SMPTEAvolites PEARL 2000DLT Light Command CenterETC CONGO JR, MIDIWholehog IIADB TENORSGM PILOT 2000AVAB prontoAvolites AZUREETC EOS, SMPTE

Kiss Péter


Jelenet a Naplegenda a Fesztivál Színházi elôadásából – Mûvészetek Palotája

Fotó

: D

usa

Gáb

or

Az elôzményekEgy kicsit ismételjük át, mit is kell tudnunk azRDM-rôl? Mi ez egyáltalán, és mire használ-hatjuk?

A jól ismert DMX512 vezérlési protokoll –mint jól tudjuk – egy soros adatátviteli szab-ványra, az EIA-485-re épülô adatátviteli, ve-zérlési szabvány. Sok elônye mellett egyiknagy hátránya, hogy az adatátvitel csak egy-irányú. A vezérlési jel forrása általában a ve-zérlôpult, és a vezérelt eszközöknél – dimme-rek, intelligens fényvetôk, füstgépek stb. –végzôdik a vezérlési lánc. Ugyanakkor a dim-merek nem tudnak visszajelezni a vezérlôpultfelé, hogy a kiadott vezérlési utasítást sike-rült-e végrehajtaniuk, vagy esetleg a mûköd-tetni kívánt fényvetô nincs is rájuk csatlakoz-tatva. A mai DMX vezérlési hálózatok mármessze túlnôttek az eredetileg nekik szántfelhasználási területükön, így a megtöbbszö-rözött DMX-protokollok ma már rendkívülösszetett eszközparkot vezérelnek a dimme-rektôl a médiaszervereken keresztül akár azelosztott hangrendszerekig.

Ezen egyirányú adatáramlás feloldására azESTA (Entertainment Services and TechnologyAssociation, azaz Szórakoztatóipari Szolgálta-tások és Technológia Társasága – USA) az ez-redfordulón két munkacsoportot állított fel.Az egyik munkacsoport az Ethernet alapúACN (Architecture for Control Networks – ve-zérlô hálózatok felépítése, struktúrája) névenfutó kétirányú, nagy adatátviteli sebességû,és minden tekintetben a jövô vezérlési igé-nyeinek kiszolgálásra alkalmas vezérlési szab-

ványt kezdte el kidolgozni, mely – fizikai fel-építését tekintve – nem kompatibilis a DMXvezérléssel. A másik munkacsoport is izgal-mas feladatot kapott: olyan vezérlési szab-ványt kellett kidolgozzon, mely kétirányúadatátvitelt tesz lehetôvé, de kompatibilitása100%-ban megmarad a jelenlegi DMX-rend-szerével. A „keresztségben” ez a szabvány azRDM (Remote Device Management – távolieszközkezelô) nevet kapta, és 2006 márciu-sában – fél évvel korábban, mint az ACN – azalábbi hivatalos néven az ANSI (AmericanNational Standard Institute – Amerikai Szab-ványügyi Hivatal) szabvánnyá is avatta:

E1.20 – 2006: Entertainment Technology –RDM – Remote Device Management overUSITT DMX512 networks (távoli eszközkezelôUSITT DMX512 hálózaton keresztül).

Vajon túl késôn készült-e el eza szabvány? Hiszen majdnem egy idôben vele megjelentaz Ethernet alapú ACN vezérlési szabvány is,mely a világításvezérlésnek teljesen új arcotképes adni – egészen addig terjedôen, hogya hálózatra csatlakoztatott fényvetô a vezér-lôpulton egy felugró ablakon keresztül ilymódon jelentkezhet be pl.: „Ön egy MartinMACIII effektgépet adott hozzá a vezérlésihálózathoz”. A ma már egészen bonyolultDMX-hálózatok, DMX-címzések, összefûzé-sek, különbözô DMX vezérlési módok mind-mind megszüntethetôk lennének az ACNszéles körû bevezetésével.

Miért használjuk akkor még ma is szinte ki-

zárólag a meglehetôsen lassú és korlátolt le-hetôségekkel rendelkezô DMX vezérlési pro-tokollt?

A válasz egyáltalán nem technikai jellegû,inkább a gyártók és felhasználók gondolko-dásmódjában, és persze marketing-, meg üz-leti filozófiájában kell keresni. Egyértelmû,hogy az elmúlt 25 évben a DMX olyan mér-tékben terjedt el a szórakoztatóiparban, olyanmennyiségû eszköz és berendezés mûködikilyen vezérléssel, hogy egyszerûen a DMXszabvány nem tehetô parkolópályára. A fel-használók már jól ismerik a DMX-kábelezését,az eszközök felfûzési rendszerét, címzésimódját, de még a rendszer hibáit és gyors,hatékony javítását is. Nem véletlen, hogy anapjainkban egyre népszerûbb Ethernet ala-pú vezérlési rendszereket is (pl. Art-Net) elsô-sorban arra használják, hogy rajtuk többDMX-vonalat továbbítsanak. A gyártók márarengeteg, igen olcsó, DMX-kommunikációtvégzô célcsippel rendelkeznek, és ezeket az újeszközeikbe is automatikusan, igen verseny-képes áron be tudják építeni. Nem kell jósnaklenni ahhoz, hogy meglehetôs biztonsággalkijelenthessük: a DMX alapú vezérlés a belát-ható jövôben még velünk marad.

De mindez hogyan kapcsoló-dik az RDM-hez?Mivel láttuk, hogy a DMX alapú vezérlésmég sokáig életben marad, egy vele kompa-tibilis, de kétirányú adatáramlási lehetôségetbiztosító vezérlési szabványra akár nagy kar-rier is várhat. Nézzük meg tehát, hogy ez a


26

FOLLOWSPOT

A DMX vezérlési protokoll lassan 25 éve már a szórakoztatóipar világításvezérlési kvázi szabványa. Ugyanakkor a vezérelt esz-közök ugrásszerû növekedése, valamint ezen eszközök „csatornaéhsége” a vezérlô hálózatok mind bonyolultabb felépítéséteredményezték. Az Ethernet alapú vezérlési szabvány sok vitával járó, rendkívül lassú elfogadási folyamata egy közbensô meg-oldás után kiáltott, és ez lett az RDM…

RDM – mire jó, és fogjuk-e valaha igazán használni?

MAKE

AFT

ER BRE

AK

START

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

STOP BIT 1

STOP BIT 1

INTE

R-SL

OT DEL

AYt

START CODE

RESET SEQUENCE

TELJES DMX CSOMAG KÜLDÉSE - MIN 22,62 mSec, MAX 1 Sec

SZÜNETEK KÖZÖTTI IDŐ

1 CSATORNA ADATA 2–511

START

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BITû

STOP BIT 1

STOP BIT 1

INTE

R-SL

OT DEL

AYt

BREAK PERIOD

1. ábra. DMX-vezérlés tipikus szekvenciális folyamata (512 csatornára)

kétirányú kommunikáció hogyan tud meg-valósulni?

Emlékeztetôül nézzük meg a DMX-jel fo-lyamát az 1. ábrán. Láthatjuk, hogy a DMX-jel folyamatában olyan idôzített szünetekvannak, melyek kiválóan alkalmasak arra,hogy információt visszafelé is áramoltathas-sunk. Ezt használja ki az RDM-protokoll, azazily módon lesz kétirányú az adatáramlás úgy,hogy közben a teljes DMX-kompatibilitás ismegmarad. Ez még azt az elônyt is magábanhordozza, hogy a hagyományos DMX-kábe-lezés és csatlakozók (1. láb – gyengeáramúnulla, 2. láb – inverz adatvonal, 3. láb – nor-mál adatvonal) is tökéletesen használhatókaz RDM-rendszerekben, nem kell a már meg-lévô kábelezést újrahúzni. Az XLR csatlakozó4. és 5. lába sem a DMX, sem az RDM szab-ványban nem használatos, azt a gyártók máscélokra felhasználhatják.

Az RDM-protokoll tehát beilleszti a DMX-jel rövid szüneteibe a visszaküldeni kívánt in-formációt, így annak igen pontos idôzí-tésûnek kell lennie. Ahhoz, hogy egy eszközvisszaküldjön információt, elôször egy kérés-nek kell érkeznie az eszközhöz (általában avezérlôpultról). Ez úgy történik, hogy aDMX-jelfolyam START kódját „0”-ról „204”-re változtatják, mely az RDM-jel feldolgozá-sára alkalmas készülékeknél azt jeleni, hogyegy kérés fog érkezni. A kérés kódjában elô -ször az eszköz egyedi azonosító kódja (UID –Unique Identification) szerepel, ezt pedigegy parancs követi, pl. „változtasd meg aDMX-címedet”. Az eszköz a megfelelô idô-ben pedig ezt a parancsot, illetve annak vég-rehajtását fogja visszaigazolni. A jobb érthe-tôség kedvéért a 2. ábra leegyszerûsítve mu-tatja az DMX-jelfolyamba ágyazott RDM-in-formációkat.

Fontos megjegyezni, hogy a vezérelt esz-köz soha nem küld vissza adatot magától,csak ha kérés érkezik hozzá, így a DMX-rend-szert még véletlenül sem tudja lelassítani.

Az RDM-protokoll egyik fantasztikus funk-ciója az un. Device Discovery Pocket (Eszköz-felismerô Adatcsomag) használata. Ezt azRDM-mel rendelkezô vezérlôpult futtatja le ahozzá csatlakoztatott vezérlôhálózaton, ésezzel a folyamattal felismeri és azonosítja azösszes, a vezérlôhálózatra csatlakoztatotteszközt. A felismerés a fentebb említett egye-di azonosító kód (UID) segítségével történik,mely egy 6 byte (48 bit) hosszúságú kód. Azelsô két byte (16 bit) a gyártót azonosítja be,a fennmaradó 32 bit pedig magának az esz-köznek a sorszámát/sorozatszámát tartal-mazza. Hogy a biteket egy kicsit jobban le-hessen érzékelni: ebben a rendszerben64 000 gyártó, gyártónként 4 milliárd termé-kének lehet egyedi kódja, mely kódot a gyár-tók az eszközök belsô elektronikájába éget-nek bele.

Összefoglalva tehát: az RDM egy olyan ve-zérlési szabvány, mely a DMX-szabvánnyalteljesen kompatibilis, ugyanakkor kétirányúadatáramlást tesz lehetôvé a meglévô DMXkábelhálózaton keresztül. Ugyanakkor a kül-dô és a fogadó, továbbá a köztük lévô adat -elosztó (splitter) egységeknekis mind hardver, mind szoftveroldalról alkalmasnak kell lenni-ük a kétirányú adatfolyam ke-zelésére. Az így felkészítetteszközöket ellátják az „RDMready” (RDM-re felkészített)jelzéssel.

Az RDM alatt mûködô rend-szer legfontosabb elônyei, jel-lemzôi a következôk:

– a vezérlôpult fel tudja címezni a vezérelteszközöket (nincs többé kódtárcsás, DIP kap-csolós vagy elektronikus címbeállítás!)

– a vezérlôpult a kábelhálózaton lévô esz-közöket meg tudja keresni, beazonosítani éssaját összerendelési táblázatát (patch) beállí-tani,

– az effektfényvetôk el tudják küldeni apultra a teljes csatornakiosztásukat, ha a pultsaját könyvtárában nem lenne az meg,

– a vezérelt eszközök állapotinformációtküldhetnek vissza a pultra saját mûködésük-rôl, vagy éppen valamilyen meghibásodás-ról.

Mennyire terjedt el már azRDM használata?A nagy gyártók, mint pl. a Martin Professio-nal, Robe Lighting, de még a hollandQMAXZ is bemutatott RDM-mel vezérelhetôeffektfényvetôket, míg a vezérlôpultok olda-láról pl. a Martin Professional mellett az ETCés a ZERO88 említhetô meg, mint olyan ne-ves gyártók, akik már RDM-re felkészítettpultokat gyártanak. Fontos emlékeznünk ar-ra, hogy ezeknél a pultoknál a hardver mel-lett fontos az adatok megfelelô szoftveres ke-zelése is. Ezeken felül a kétirányú adatforga-lomhoz megfelelô adatelosztó és egyéb in-


512 CSATORNA ADATA CSAT.ADATA

INTE

R-SL

OT DEL

AYt

START

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BIT

1st DATA

BITû

STOP BIT 1

STOP BIT 1

INTE

R-SL

OT DEL

AYt

BREAK PERIOD

3. ábra. RDM-vezérlés fogadására alkal-mas effektfényvetô (Martin – MACIII)

2. ábra RDM- és DMX-adatcsomagok elhelyezkedése a vezérlési adatfolyamban

ÜRES IDŐELÔREMENÔ ADAT (VEZÉRLÔTÔL VEZÉRELT ESZKÖZHÖZ) VISSZAJÖVÔ ADAT ELÔREMENÔ ADAT (VEZÉRLÔTÔL VEZÉRELT ESZKÖZHÖZ)

DMX CSOMAG ÜRES IDŐ RMD KÉRÉS ÜRES IDŐ RMD VÁLASZ ÜRES IDŐ DMX CSOMAG ÜRES IDŐ ÜRES IDŐDMX CSOMAG

➤

terfész egységek is kellenek – nos, ma márezek is rendelkezésre állnak, mások mellettpl. az Artistic Licence, a Wireless Solutions ésa Goddard Design gyártmánypalettáján. (3.ábra)

Az RDM elfogadása, szabvánnyá válás óta4 esztendô telt el, és ez a négy év nem a tö-retlen fejlôdés és elterjedés idôszaka volt. Mi-

vel a visszaküldendô adatok precíz idôzítéserendkívül fontos, ezért az elmúlt években azRDM vezérlési eszközök együttmûködése,kommunikációja nem volt felhôtlen. A gyár-tók zömmel elszigetelten fejlesztik eszközei-ket, és jelenleg nincs egy olyan nemzetközitestület, mely valamilyen kritériumrendszeralapján alaposan letesztelve az eszközök

pontos idôzítési beállításait, egyféle garanci-át adhatna az eszközök valódi RDM-kompa-tibilitásáról. Most, mivel az ESTA (USA) és aPLASA (UK) a közeljövôben összeolvad, talánvan remény arra, hogy egy ilyen munkávalfoglalkozó testület is létrejöhet, mely igennagy lendületet adhat az RDM fejlôdésének.(4. ábra)

Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy azRDM nagyfokú elterjedése milyen elônyökkeljárna – pl. gondoljunk csak bele egy nagyobbkoncert effektfényvetôinek felcímzésébe, fel-programozásába (Patch) – mindez gyakorlati-lag automatikusan megtörténne, és ha apultban egy-egy eszköz csatornakiosztásátnem találjuk, az az eszközbôl lekérhetô lenne.És akkor még nem is beszéltem a hibaüzene-tek visszaküldésérôl, az érzékelôk állapotáról,a fényforrás-élettartam lekérdezésérôl…

Jól látható, hogy a DMX-vezérléssel mégsok-sok éven keresztül együtt fogunk élni, éserôsen remélem, hogy ez a sokkal nagyobbtudású, de a DMX-szel kompatibilis rendszerhamarosan sokunk életét jelentôsen megfogja könnyíteni.

Böröcz Sándor

4. ábra. RDM-vezérlésre felkészített fényvezérlô pult(ETC – EOS)

➤


A Martin legújabb generá-ciós LED-fala – EC 20TMA Martin Professional legújabbfejlesztésû, mind beltéren, mindkültéren használható LED-fala fé-lig áttetszô kialakítású és a ko-rábbi modelleknél finomabb, 20mm-es ponttávolsággal és kábel-mentes szerelhetôséggel készül.A rendkívül kifinomult mechani-kai kialakítás ívelt szerelhetôsé-get is megenged, és egy emberis elegendô a rendkívül gyorsépítéshez vagy bontáshoz – ésmindezt szerszám nélkül!

A kalibrált színû pixeleket tar-talmazó panelek szintén szer-szám nélkül cserélhetô alap LED-modulokból épülnek fel, és ma-ximális (kalibrált) fényerejük4000 Nit. Az egyedi pixelekbenlévô LED-eknek mind a színe,mind a fényereje kalibrálható ésa modulban lévô memóriábaégethetô. A pixelekben lévôLED-ek színe 16 bites felbontás-sal vezérelt. A modulok az elekt-romos betáplálást és a vezérlô je-leket egy IP védettséggel rendel-kezô kombinált csatlakozón ke-resztül kapják.

Az EC 20-hoz használhatószintén új fejlesztésû, rendkívülerôs P3 rendszerprocesszor akárfélmillió képpont vezérlésére isalkalmas, és a panelekkel Gigabitalapú Ethernet hálózaton kom-munikál. A rendszerprocesszor adigitális DVI bemeneten kívültöbbféle analóg (kompozit vi-deó, S-videó) bemenetet is fo-gadni tud.

További információk:www.martin.com, www.lisys.hu

Egy rendkívül hasznos se-gédeszköz a Martintól –fénysugár-analizáló egységA Martin Professional mindig is afényvetôfejlesztések élén járt, dea segédeszközökrôl sem feledke-zik meg, így most egy igen hasz-nos eszközt mutathatunk be: afényvetôk fénysugár-analizálókészülékét (Fixture Beam Anali-zer – FBA).

Az eszköz fô rendeltetése,hogy a fényvetôkben cseréltfényforrások beállítását meg-könnyítse, illetve a fényforrásokpontos beállításával a fényvetôkfényminôsége és fényereje a le-hetô legjobb legyen.

Az eszköz mind profil, mindwash jellegû fényvetôkhöz hasz-nálható, gyártótól függetlenül. Azanalizáló-készülék egy kiváló mi-nôségû webkamerából, a kame-rához szükséges szûrôkészletbôlés egy speciális szoftverbôl áll,melynek kezelése rendkívül egy-szerû. A mért fényvetô analizáltfénye egy számítógép-monitoronjelenik meg, így a fényvetô beállí-tásához nem kell többé a fényve-tôk fénysugarát nézni. Megszûnikaz szemrontó, kápráztató folya-mat, mely a fényforráscseréketkövette, így a fényvetôk fényétkönnyedén beállíthatjuk a maxi-mális fényerôre, fényminôségre.

Mind színházak, mind bérlés-sel foglalkozó cégek számáraideális segédeszköz! Érdeklôdjöna LISYS-nél!

A Martin legkisebb mozgó-fejes LED wash fényvetôje– MAC 101A Martin Professional legújabbLED-es effektfényvetôje különö-sen kisméretû, szuper nagy fény -erejû, ugyanakkor egyszerûen ke-zelhetô. A wash jellegû RGB szín-keverést használó fényvetô min-den színes LED-je színkorrigált,így rendkívül egyforma színeketprodukál, akárhány gépet is hasz-nálunk egy elôadásban. A 2200lumen fényáramú fénysugarat 13fokos optikák vetítik ki, és 33 dbelôre programozott standardszínt, valamint CTC színhômér-séklet-korrekciót is megtalálha-tunk a gépben. A rendkívül gyorsmozgású gép nagyon finom, 16bites elektronikus dimmert is tar-talmaz, és négyféle dimmerkarak-terisztikát állíthatunk be rajta.

A fényvetô kiválóan használha-tó akár PAR 64-ek kiváltására is,hiszen fénysugara rendkívül erôs,jól koncentrált, gazdagon színez-hetô, ezenfelül mozgása olyangyors, hogy a régi mozgótükrösfényvetôk gyorsaságát idézi.

A MAC 101 maximális fo-gyasztása 123 W, és a gép hasz-nálatát, telepítését rendkívülimódon megkönnyíti, hogy nemcsak a DMX vezérlése, de elekt-romos betáplálása is felfûzhetô.A gyártó 50 000 óra élettarta-mot garantál a gép LED-jeire.

A fényvetô a LISYS Zrt.-nél ki-próbálható, illetve tesztelésre elis vihetô!

Elkészült a népszerû Mar-tin MAC 401 újabb változa-ta – MAC 401 CT ZoomA Martin Professional méltán nép-szerû, igen fényerôs LED-es washfényvetôjének újabb változata aMAC 401 CT Zoom névre hallgat,és változtatható színhômérsékletûfehér LED-ekkel készül.

A 36 db, 10 W-os hideg- ésmelegfehér multichipes LED-ek-kel szerelt fényvetô színhômér-séklete 3000 °K és 7000 °K közöttfokozatmentesen változtatható. Akétféle fehér LED spektruma jólegészíti ki egymást, így a fényve-tô színvisszaadása egészen kiváló.

A fényvetô 20 és 50 fok közöttállítható zoom optikával rendelke-zik, de az ún. „hyper” üzemmód-ban 16 fokos koncentrált fénysuga-rat vetít. Társához, a MAC 401 Du-alhoz hasonlóan a fényvetô LED-jeinégy részre osztottan pixel-mapfunkcióban is használhatók. A fény-vetô szuper finom, 16 bites dim-mere négy különbözô szabályzásikarakterisztikával rendelkezik.

A fényvetô hamarosan Ma-gyarországon is kapható lesz aLISYS Zrt.-nél.

További információk:www.martin.com, www.lisys.hu

Martin újdonságok a LISYS-nél

TECHNIKAI ÚJDONSÁGOK

A High End Systems új, DL.3 di-gitális intelligens lámpája a ma-napság használt mozgófejeslámpák új generációja. Az eszközmagában foglal egy 7000 ANSIlumen fényerejû projektort (cse-

rélhetô optikai rendszerrel), egymédiaszervert tartalommal fel-töltve, illetve egy Super HADCCD technológiájú Sony kame-rát, és egy infravörös LED ágyút,hogy a beépített kamera teljessötétben is kiváló képet készít-hessen.

A DL.3 könnyedén beleilleszt-hetô a jelenlegi színpadvilágításirendszerekbe, mivel ugyanúgyelhelyezhetô, kezelhetô és vezér-elhetô, mint egy hagyományosintelligens lámpa. Használatá-hoz mindösszesen egy DMXvagy egy Art-Net protokollt tá-mogató fényvezérlô pultra vanszükség. Az eszköz használható

kivetítôként, videók, állóképek,prezentációk megjelenítésére, il-letve természetesen hagyomá-nyos intelligens lámpaként is, az-zal a különbséggel, hogy ennélaz eszköznél nem találkozunk az

intelligens lámpák technológiá-jának hátrányaival. Soha többénem kell végignéznünk, ahogyegy gobo vagy egy színtárcsa vé-gigpörög fényváltásnál az esz-közben, illetve soha nem látottváltozatossággal és élettel tölt-hetjük meg a fénycsóvát, ha amegszokott gobok helyett ani-mációkat vetítünk a térbe.

Windows Xp és DirectX alapúmédiaszerver egyszerre 9 videóréteg zökkenômentes lejátszását,valós idejû effektezését, torzítá-sát és méretezését teszi lehetôvé.

Az eszköz gyárilag több mint1400 szabadon felhasználhatóvideóval és állóképpel rendelke-

zô gyûjteménnyel érkezik. Ezzela gyûjteménnyel minden szituá-cióhoz megtalálhatjuk a megfe-lelô képi tartalmat. Természete-sen saját gyártású videókat illet-ve állóképeket is feltölthetünk azeszközre, illetve külsô élô video-forrásból (RGBHV, SDI és S-Videobemenetek) is visszajátszhatunkképet, amelyeket szintén valósidôben effektezhetünk, méretez-hetünk és torzíthatunk.

Az intelligens lámpa továbbáképes 2 illetve 3 dimenziós ob-jektumokat kezelni, amelyeketszabadon mozgathatunk, mére-tezhetünk, alakíthatunk a virtu-ális térben, majd a vetítendô fe-

lületünkre feszíthetjük az álta-lunk kiválasztott képi tartalmat,legyen ez akár egy videó a mé-diaszerverrôl, vagy akár egy élô -kép.

A beépített „Collage Genera-tor” (kollázskészítô) funkciónakköszönhetôen könnyen készíthe-tünk horizontális, vertikális pano-rámát, vagy egy hatalmas 4:3arányú képet 2 vagy több DL.3

géppel, külsô eszközök és speciá-lisan ilyen célra készített tartalomnélkül. Ezzel mind a vetített képméretét, mind a fényerejét meg-növelhetjük.

Szintén a beépített szolgálta-tások közé tartozik a nem hagyo-mányos felületekre történô vetí-tés megkönnyítésére kifejlesztett„Curved Surface” (ívelt felületek)támogatás, amely segítségévelkönnyûszerrel vetíthetünk olyanszabálytalan formákra is szabá-lyos képet, mint a gömb- vagyhengerfelületek és egyéb nemszokványos formák.

A DL.3 intelligens lámpa fôbbmûszaki adatai:

• DMX / Art-Net vezérlés• 170 illetve 481 DMX csator-

na (Lehetôség van összesen 3vagy 9 videoréteg használatára)

• 7000 Lumen fényerejû pro-jektor cserélhetô optikával

• Integrált médiaszerver:– Windows XP és DirectX

alapú– Gyárilag több mint 1400


30

High End Systems – DL.3


szabadon felhasználhatóálló és mozgókép

– 9 grafikus réteg egyidejûmegjelenítése, méretezé-se, effektezése

– 1 grafikus rétegen egyszer-re 3 különbözô effekt isfuthat párhuzamosan

– Intel Core 2 Quad procesz-szor

– 2 GB Memória– 750 GB Háttértár– Ati Radeon grafikus kártya– Decklink HD SDI kártya– 2 USB port– Gigabit Ethernet csatlakozó

• Integrált kamera:– Sony Super HAD CCD ka-

mera– 18x optikai zoom– Éjjellátó mód

RGBHV, SDI, S-Video be és ki-menetek (a lámpák sorba fûzhe-tôk, külsô forrásból érkezô képesetén nincs szükség külön video-osztóra)

Javasolt felhasználási területek:

Az eszköz felhasználásának csaka kreativitás szabhat határt, telje-sen univerzálisan használható ha-gyományos intelligens lámpa-ként, effektvilágításnak, illetve ki-vetítôként ahol hagyományosprojektorok elhelyezése nem, vagynehézkesen megoldható. Beépí-tett szolgáltatásainak köszönhetô-en nem kell külön eszközökre köl-teni (videovágó, videoosztó, sca-ler) a képi megjelenítéshez. Sokol-dalúan használható színpadokon,sportcsarnokokban, klubokban,

bárokban, koncerteken, díjátadó-kon, konferenciák prezentációinál.

Eddigi jelentôsebb Magyaror-szági alkalmazások:

– Vígszínház (Hegedûs a ház-tetôn – háttérvetítés)

– Szombat esti láz (Padlóvetítés)– Magyar Olimpiai Bizottság

rendezvényei (hangulatvetítés,videobejátszás, effektvilágítás)

– MyClub diszkó (hangulatve-títés, effektvilágítás)

– Adaggio-koncert– Esküvôk– Koncertek, stb.További információk a

www.showcase.hu illetve awww.highend.com honlapokontalálhatók.

Szatmári Sándor


A királynô napja Hollandiában, 2010.A királynô napja, azaz Koninginnedag állami ünnep Hollandiában anemzet és a királyi ház megünneplésére. Az ünnepségek a királynôszületésnapján, április 29-én kezdôdnek, és másnap is folytatódnak.A legtöbb városban utcabálokat rendeznek és a város fôterén színpa-dot állítanak elôadások és koncertek számára.

Groningenben már évek óta az AVL Concept rentál cég kap meg-bízást az ünnepség technikai hátterének tervezésére, és telepíti azaudiovizuális és világítási rendszereket. Idén a megbízás kibôvült azesemény teljes programjának megszervezésére, beleértve a mûsorokösszeállítását, a szereplô szerzôdtetését, a Prolyte elemekbôl építetttetôt a színpad felett egészen az öltözôk, WC-blokkok biztosításáig.

A világítás tervezését wysiwyg segítségével készítették el, melyneknagy elônye, hogy a program lehetôséget adott arra, hogy be tud-ták elôzetesen mutatni a mûszaki stábnak és a megbízóknak a mûsorlátványvilágát. A világításhoz Clay Paky Alpha Spot HPE 700 és Al phaBeam 700 gépeket használtak. Avolites Pearl Expert vezérlôpult Titanszoftverrel biztosította a világítási rendszer zökkenômentes vezérlé-sét.


32

KÜLFÖLDI HÍREK

KONCERTEK,FESZTIVÁLOK,ÜNNEPSÉGEKszerte a világbanA nemzetközi sajtó hatalmas méretû rendezvényekrôl számolbe. Hihetetlen méretek, hihetetlen számú technikai eszköz,hihetetlen számú nézôtömegek… Ezek a szuperprodukciók alegkitûnôbb rendezvénytechnikát igénylik, különösen fény- éshangrendszerek tekintetében. Ezért kerülhetett be a Clay Pakynagy teljesítményû, kitûnô mozgófejes fényvetôivel abba akörbe, ahol ezt a csúcstechnikát alkalmazzák. Természetesenmég sok kiváló, nagynevû cég terméke kapott szerepet ezekenaz eseményeken, még nevüket felsorolni sem lenne elegendôhelyünk… Bár ez a lépték messze meghaladja a hazai lehetô-ségeinket, mégis érdemes tudni róluk, és megtanulni egy-egyvilághírû látványtervezô nevét. Az alábbi kiragadott példákata Clay Paky sajtóközleményei segítségével adjuk közre.


➤

A Salalah Kharif Fesztivál, 2010Ománban a fôvárostól, Maszkattól mintegy ezer kilométerre min-den nyáron megrendezik a Salalah Kharif Fesztivált a monszun (Kha-rif) idején. Ezen a tropikus vidéken ez a leghíresebb turistalátványos-ság.

A szultánság a hat héten át tartó fesztivált az ország gazdag örök-ségének bemutatására rendezi, a számos program között vannaknépzenei hangversenyek, tradicionális játékok, mûvészeti és költésze-ti versenyek, bemutatók, gyermekvetélkedôk, szemináriumok, sport-rendezvények stb. Az ünnepségsorozat nagy része a Lake Amphithe-atre-ben zajlik, míg a többi rendezvényeket a környezô településekentartják meg.

Az idei fesztivál nyitóünnepségét július 15-én tartották a WilayatsSzabadtéri Színházban, amely az üdülôhely kulturális központjábantalálható. A színpompás ünnepségen 2500 szereplô négy operettetmutatott be a háromezer nézô szórakoztatására. A zenés darabok a„Haladás és Eredmények” témára voltak felfûzve.

A nyitóünnepség látványvilágát Ali Saab világítástervezô dolgoztaki több mint 130 Clay Paky mozgófejes fényvetô felhasználásával: 20db Alpha Beam 1500, 20 Alpha Beam 300, 40 db Alpha Spot HPE1200 és 56 Alpha Wash 575 fényvetô és 11 nagyméretû Ignition FZLED fallal kombinálva. A fényvetôket a LED falak oldalán helyezték el,további fényvetôket az íves lépcsô mentén, amely megosztotta aszínpad elsô, lesüllyesztett felét. Kísérô fejgépként négy Clay PakyShadow QS-LT használtak, a világítás vezérlésére két grandMA FullSize 1,3 vezérlôpultot, grandMA médiaszervert és három grandMANSP-t használtak.

Az idei fesztiválnak olyan nagy volt a sikere, hogy az Ománi Turisz-tikai Minisztérium szeptember végéig meghosszabbította a progra-mot.

World Expo 2010 – Sanghaji világkiállítás Két éven belül már a második világtalálkozót látta vendégül Kína,minden eddigi méreteket és látványosságot felülmúló szinvonalon.A 24 milliárd dollár összköltséggel, 240 ország részvételével megren-dezett 2010. évi világkiállítást – hat hónap alatt – 73 millió látogatótekintette meg. A kiállítás 2010. október 31-én zárta kapuit.

A nemzetközi kultúrát ünnepelték a hihetetlenül látványos és nagy-szabású nyitó- és záróünnepségen. A szabadtéri program Sanghajbelvárosában, a 300 m széles Huangpu folyó két oldalán mintegy há-rom kilométer hosszan elnyúló „színpadon” fénykavalkáddal, lézer -show-val, látványos szökôkutakkal, hajók felvonulásával és sziporkázótûzijáték alkalmazásával – több ezer szereplôvel – zenére megkompo-nált bemutatóról csak szuperlatívuszokban számolnak be a szemta-nuk. „Az eddigi legnagyobb méretû szabadtéri multimédiás bemutató!”„A legnagyobb és legdrágább show a történelemben!”

A világkiállítás megrendezésének az volt a célja, hogy megerôsítseés öregbítse Sanghaj reputációját, mint a világ egyik legnagyobb vá-rosáét. Semmi pénzt nem sajnáltak, hogy felvonultassák a világ leg-jobb rendezvénytechnikáját. Így kerültek a kiválasztottak közé a ClayPaky Alpha 1500 nagy teljesítményû intelligens lámpái is, amelyek je-lentôs szerepet kaptak a produkciókban.

A szabadtéri elôadás méretére jellemzô, hogy alapterülete ezer fut-ballpálya méretével egyezett meg. Ezek a méretek rendkívül fényerôsmozgófejes fényvetôket kívántak meg, erre a feladatra legjobban azAlpha Wash 1500 Long Throw-k feleltek meg. Csak ezekkel tudtáksúrolófénnyel átvilágítani a folyót, így lett a Clay Paky az egyetlen –nem kínai – beszállító a világítástechnikában. A folyó mindkét partjamentén 12 méterenként voltak 4 és 7 kW-os fényágyúk elhelyezve, a

Clay Paky Alphákat a VIP-lelátó elôtt szerelték fel, hogy kiemeljék ezta területet.

Az esti szabadtéri elôadásnak a világítását Bob Dickinson és TedWells tervezte, a bemutató világítási felügyelôje Paul Collison volt.

A szabadtéri bemutatót megelôzôen az Expo Kulturális Központ-ban volt egy pazar elôadás, melynek a világítását LD Sha Xiao Lantervezte, aki már elôzôleg a 2008-as pekingi olimpián a nyitó- és zá-róünnepségek rendkívül látványos világításának megkomponálásávalalapozta meg hírnevét. A zárt térben rendezett elôadáson a ClayPaky Alpha Profile 1500 és Alpha Beam 1500 gépek dolgoztak.A központban a színpad mögött hatalmas felületre vetített multivízi-ós vetítést mindenképen meg kell említeni.


34

➤


A gyôzelem napja MoszkvábanIdén Moszkvában a II. világháború gyôztes befejezésének 65. évfor-dulóját ünnepelték. A Vörös téri díszszemle és ünnepségsorozat szí-nes fényárban, látványos tûzijáték kíséretében zajlott. Az ünnepségdélután kezdôdött a Szovjetunió felbomlása utáni legnagyobb kato-nai díszszemlével: 11 135 csapattest vonult fel, 127 repülôgép és he-likopter a Kreml felett elrepülve „65”-ös számot írt az égre. Most elô -ször más országok katonái is felvonultak, egyrészt a volt szovjet tag-államok hadseregébôl, de magas rangú katonai küldöttségek érkez-

tek Franciaországból, Lengyelországból, az Amerikai Egyesült Álla-mokból és a NATO tagállamaiból. Több mint két tucat állam- és kor-mányfô vett részt az ünnepélyen. Az estébe nyúló seregszemle fény-pontja a – minden eddigi rekordot megdöntô – hatalmas tûzijátékvolt a Kreml felett. Csajkovszkij és Rimszkij Korszakov zenéibôl össze-állított 10 perces zenére 4500 sziporkázó fényjelenség volt látható.

Az orosz PRG cég szállította a teljes világítási rendszert, amely96 db Clay Paky Alpha Spot HPE 1500 és 48 Alpha Beam 1500 moz-gófejes fényvetôt tartalmazott, melyekkel a Kreml és a Vörös tér tör-ténelmi épületeinek díszvilágítását oldották meg. A hatást több százlégvédelmi fényszóró kaszáló fénye fokozta.

A világítástervezô Jerry Appelt koncepciója az volt, hogy az épüle-tek, a Kreml falának és a folyópartnak az építészeti díszkivilágítása ésa show világítása együttesen adják a látványt a változó színekkel, amozgó fénycsóvákkal, amelyeket a tûzijáték koronázott meg. A vilá-gítás és a tûzijáték jeleit egy, a zenét tartalmazó hangszalagon hoz-ták egymással szinkronba. A vezérlést két grandMA Fullsize pultrólvégezték, Két wysiwyg programot használtak, és az egész show egyProtools rendszer timecode-jával futott.

A látványos ünnepség az oroszok ezreinek arcára varázsolt büszke-séget.

(Clay Paky News)

A budapesti Operaházba 1967-ben telepítettStrand Electric angol fényszabályozó rendszergyökerei a II. világháború elôtti idôkre nyúl-nak vissza, amikor a Strand a színpadvilágítá-si berendezések jelentôs szállítója és szerelôjevolt az Egyesült Királyságban, Európában és avilág több más országában. 1932-ben aStrand 42 csatornás Grand Master fényszabá-lyozókat gyártott, amelyek az áramkörök fe-szültségét keretbe szerelt huzalellenállásokkalszabályozták. Ezeken a csúszkák mindegyikekülön mozgatható volt föl- és lefelé, ami afény növelését vagy csökkenését eredmé-nyezte, de forgó tengelyekre is lehetett kap-csolni ôket, így több, vagy akár az összes sza-bályozó csúszka egyszerre is mozoghatott.A forgó tengelyek mozgatását nagy kerekekkel,kézzel végezték. A csúszkák egy része felfelémozgott, míg egy másik csoport lefelé moz-dult a FEL, LE vagy STOP fokozatok megfele-lô kiválasztásával. Ezeket a rendszereket álta-

lában a színpadhoz nagyon közel helyeztékel, hogy minél rövidebbek legyenek a fényve-tôkhöz menô áramkörök. Ha a kezelônek(operátornak) szerencséje volt, akkor belátha-tott a színpadra a színfalak között, ugyanak-kor a színpad tulajdonképpen mögötte volt,mert a Grand Master a színpad egyik oldalfa-lára volt felszerelve! E rendszer fontos tulaj-donsága volt, hogy mindegyik csúszka meg-ôrizte beállított helyzetét, miután lekapcsol-ták a forgó tengelyrôl. Úgy mondták, hogy acsúszkák „tehetetlenséggel” rendelkeznek, ésígy a világítási vezérlôtáblán csak az áramköriváltozásokat kellett beállítani.

Ebben az idôszakban került a húszévesFred Bentham a Strand Electric céghez. Azttapasztalta, hogy minél nagyobb lett GrandMaster – az áramkörszámok növekedése mi-att – annál korlátozottabbak voltak a fénysza-bályozási lehetôségek. Tudta, hogy a mozik-ban Mansell-féle tengelykapcsolót használ- nak a díszes színváltások távolról történô sza-

bályozására. Ebben a rendszerben 2 kisfe-szültségû elektromágneses tengelykapcsolóvan annak a forgó vaskeréknek mindkét ol-dalán, mely felfelé és lefelé mozgatja a csúsz-kákat, amivel kellemes színváltások hozhatóklétre. A vezérlôpultot a feszültségszabályo-zóktól távol lehetett elhelyezni, mivel csakFel, Le és Sebesség parancsokat küldött a ki-választott tengelykapcsolóknak és a csúszkákmozgatását végzô villanymotornak. 1934-reFred kifejlesztette a Compton moziorgona-vezérlô pultot és egy olyan ellenállásos fe-szültségszabályozó készletet, amelyben el-lenállásonként egy-egy elektromágneses ten-gelykapcsoló hozta mûködésbe a motorhaj-tású forgótengelyt, így szabályozva a szín-padvilágítást. A Compton-vezérlôpult, vagyahogyan ismertté vált, a Light Console-t a fe-szültségszabályozást végzô ellenállásoktól tá-vol lehetett telepíteni, így a nézôtéren ülôoperátor már jól rálátott a színpadra. Az or-gonán különbözô hangszereket kiválasztó


36

A SZÍNPADVILÁGÍTÁS TÖRTÉNETÉBÔL

A Strand Electricés a budapesti Operaház

A színpadvilágítás fényszabályozása hihetetlen fejlôdésen ment keresztül az elmúltévtizedekben. A 30-as években nagy áttörést jelentett az elektromechanikus távve-zérlés, a 60-as évek már az elektronikus vezérlés, majd adatfeldolgozás korszaka,mely hamarosan a számítógépes vezérlésnek adta át a helyét. A technikai fejlesztésfolyamata – az angol Strand Electric cég küzdelmes munkája – az Operaházban, aszemünk elôtt zajlott. A folyamatról egy aktív szemtanú számol be.

Az 1906-ban a színpad bal világítási tornyába beépített, ellenállásos feszültségszabályozó SIEMENS gyártmányú állí-tómûve. A „modulátor” 1967-ig üzemelt, az Operaház 110 V feszültségû egyenáramú elektromos hálózatát ekkorcserélték át háromfázisú, 220 V-os rendszerre.

A SIEMENS-féle feszültségszabályozó ellenállásai, ame-lyek a „modulátor” alatt voltak elhelyezve. Az ellenállá-sok csúszó érintkezôit vékony sodronykötelekkel mozgat-ták az állítómû húzói.

billentyûkbôl lettek az áramkörválasztók, ésaz orgonabillentyûkön „játszva”‘ valósultakmeg a szelekciók és az elô beállítások úgy,hogy a szabályozó csúszkák a kívánt pozíció-ba mozdultak, teljesen fel, vagy teljesen le,és az összest egyidejûleg is lehetett mozgat-ni. A blackoutokat is elôre be lehetett állítani.Ezek a feszültségszabályozók is rendelkeztek

inerciával, és csak a változásokat kellett beál-lítani a vezérlôpulton.

A Compton moziorgonán a sok stop bil-lentyûhöz is volt egy programozható válasz-tókapcsoló, így az eszközöket egyetlengomb lenyomásával ki lehetett választani.Ezt használták a Light Console-ban a mûköd-tetendô áramkörcsoportok kiválasztására,melynek során az áramkörök billentyûi auto-matikusan „ki” vagy „be” helyzetbe álltak.Általában hét vagy tizennégy memória álltrendelkezésre, és további újdonságként amemóriákat egy lábpedál és a kiválasztottmemóriagomb együttes lenyomásával lehe-tett beállítani. Hogy csak néhány funkciótemlítsünk: például lábbal lehetett mûködtet-ni a generál szabályozási folyamatok indítá-sát is, így a kezek felszabadultak a következôelôbeállítási feladatokra. A Drury Lane Theat-re és a London Coliseum mindegyikébenegy-egy 216 áramkörös rendszer mûködött.

A Light Console gyengesége az volt, hogya fényerôszinteket nem lehetett elôre beállí-

tani. Gyakorlott operátorok teljeskoncentrációval végzett munkájáravolt szükség ahhoz, hogy estérôlestére reprodukálni lehessen a vilá-gítástervezô által kért világításiképeket. Nagyjából 1950-ignem volt olyan kereskede-lemben kapható eszköz,amely megoldotta volna afényerô elôzetes beállí-tását a Light Conso-le-on. Ez végül a Te-lephone Manufactu-ring Company általkészített polarizált relé-

vel sikerült. A vezérlôpulton lévôszabályozókart a polarizált relé se-gítségével összekapcsolták a fe-szültségszabályozón lévô szer-vo-potenciométerrel, és ígyhozták mûködésbe a feszültségszabályozóna FEL vagy LE tengelykapcsolót. Ezáltal a sza-bályozócsúszka pozíciója úgy képezte le aszabályozókar pozícióját, mintha azt azáramkört a billentyûzeten választották volnaki. Ezzel most már rendelkezésre állt a követ-kezô világítási jelek elôzetes beállítása. Ez arendszer Strand CD vagy Console Preset né-ven vált ismertté. A CD-pult az áramköri sza-bályozókarok egy vagy két elôzetes beállítá-sát, valamint az áramkör-kiválasztás memóri-áját tartalmazta, és igen jól eladhatónak bi-zonyult Angliában és külföldön is, színházak-nak és televízióknak egyaránt. A televízióknálkülönösen nagy igény volt a világítási szintekprecíz szabályozására az akkoriban kaphatókamerák miatt. A rendszer tehetetlenségenagy elônyt jelentett, ugyanakkor korlátozástis rejtett magában. Mintegy 2 másodpercvolt a teljes felsô pozícióból a teljes alsó po-zícióba jutás legrövidebb ideje, de ezt mint -egy 4,5 másodpercre kellett korlátozni, hogya feszültségszabályozók ne szaladjanak elôrea korábban beállított közbensô szintekre, ésne akarjanak ott megállni.

A reprodukálható világítási adatok rögzíté-se a próbák során kétlépéses folyamatot je-lentett. Elôször minden egyes világítási jeletbe kellett állítani a pulton, ami tartalmazta azáramkör kiválasztását és a szintekre vonatko-zó adatokat, valamint az átúszás sebességétés típusát, azaz a fény erôsítésérôl vagy tom-pításáról, be- vagy kikapcsolásáról van szó.Ezután a pultot átnézték, és ekkor vált egyér-telmûvé, hogy az egyes áramkörök mit csi-nálnak az egyes jeleknél. Most már a memó-riaválasztó segítségével rögzíteni lehetett,hogy melyik beállítás mely memóriába vantárolva, mikor kell aktivizálni az adott elôbe-állítást, vagy mikor lehet azt törölni, mert

már nincs rá szükség. Ezáltal egy memóriatárfelszabadul az új felhasználásra. Egyidejûlegleírták a kezdô áramköröket és az azokhoz

tartozó húzó-karok beállítását egy lap-ra. Bármilyen késôbbi jel ennek azinduló állapotnak a módosítása, kiegészíté-se, érvénytelenítése vagy fenntartása volt.Végül rendelkezésre állt az elôre beállítotthúzók szintjének adatsora, a kiválasztási me-mória száma és a mûveletterv. A módosítá-sok átvezetéséhez az adatlapok nagyon fon-tosak voltak. Ahhoz, hogy a világítási szcená-rió a kívánt módon valósuljon meg, a rend-szert teljes egészében ismerni kellett. A CD-rendszer egyik hátránya az volt, hogy nehe-zen lehetett visszafelé futtatni, hogy egy bi-


➤

A Miskolci Nemzeti Színház számára gyártottStrand CD (Console Preset) fényorgona – 1953

A Lighting Console elektromechanikus állítóműve a feszültségszabá-lyozóknál

Thyratron csöves feszültségszabályozó

JTM tirisztor szekrény levett elôlappal. A ventilátorosszellôzés alul szívja be a hideg levegôt, és felül kifújja ameleget. A betáp és a fôbiztosítók a biztosítók táblájaalatt vannak. A magyar szerelôk számára meglepetésvolt, hogy a fázisvezetô piros színû volt. (1968)

zonyos jelet ismét lejátsszon. Az operátornak10 jellel vissza kellett mennie az egyik elôbe-állítás adataihoz (ahol minden aktív kiválasz-tás és szint fel volt tüntetve), majd nyolc jel-lel elôre kellett léptetnie az adattárolót, hogyelérje azt a jelet, ami az elôtt volt, ahol arendszer pillanatnyilag állt.

Két dolog volt szükséges a beállítások és apróbák problémamentes lebonyolításához:valamilyen gyors adattároló (memória) – aholaz összes világítási áramkör szintje fel volttüntetve, legyen az nulla vagy maximum –ezek a rögzített világítási jelek azonosítószám-mal voltak ellátva, valamint minden áramkör-höz egy olyan elektromos feszültségszabályo-zó eszköz, aminek nem volt tehetetlensége,és azonnal reagált a vezérlô parancsra.

A legkevésbé reakcióképes teljesen elektro-mos feszültségszabályozó a vasmagú fojtóte-kercs volt, amelynek az impedanciáját a köz-ponti tekercs egyenárammal vagy tranzisz-torral vezérelt árammal lehetett változtatni.A Strandnál a transduktoros feszültségszabá-lyozás korai példája volt az SR-rendszer,melyben minden egyes áramkör húzóján 21lépés táplálta a fojtótekercset. A fojtótekercskisimította ezeket a lépéseket. Az áramkörön-kénti csoportválasztó kapcsolókkal lehet A, Bcsoportot képezni, valamint egy függetlencsoportokat és a blackoutot. Az A és B cso-port közötti átúsztatásokat egy harmadik hú-zóval lehetett beállítani. Ezt a koncepciót to-vábbfejlesztve jutottak el az LC-rendszerhez,melyben tranzisztoros erôsítô mûködött azegyes fojtótekercsek visszacsatoló vezérlésé-vel. Az erôsítô elegendô mértékben csökken-tette az áramköri húzó vezérlôáramát ahhoz,hogy két elôzetes beállítást lehessen használ-ni, melyek mindegyike választható volt a há-rom csoportgenerál-húzó egyikére. Mindenáramkörhöz blackout választó is tartozott.Ezekkel a funkciókkal jól lehetett tervezni azátúsztatásokat és a csoportok fényszabályo-zását. A tranzisztorral vezérelt fojtótekercseksokkal kevésbé voltak érzékenyek a terhelés-re az erôsítôben lévô vezérlô visszacsatolásiáramkör miatt. A Strand Electric az 1960-asévek elején úttörô szerepet játszott a tran-zisztoros áramkörök alkalmazásában olyanterületeken, ahol korábban elektromechani-kus megoldásokat használtak a gyártásban.A fent említett „LC’ jelentése Len’s Choke.Len alatt Len Leggett-et kellett érteni, aki ko-


38

A harmadik elôbeállító mezôn látható a fehér és piros cso-portokba választott áramkörök világító húzói.

Az LP rendszer két elôbeállító mezôje és a mesterszabályo-zó panelek jobbra. Mindegyik áramkör húzója könnyenelérhetô ülve is. Színekkel jelölték a színpadvilágítási rend-szer egyes csoportjait. (Magyar Állami Operaház 1969)

Az LP mesterszabályozó panel 3 fehér és piros generálhúzót tartalmazott a 3 elô beállításhoz. A sárga generálhúzó anézôtéren lévô áramkörök külön szabályozására szolgál.

➤

moly tudással rendelkezett a tranzisztorosáramkörök területén, és ô tervezte a követke-zô dimmert, mely egy tirisztorpáron alapult.De elôbb még térjünk vissza az elôbeállításo-kat, valamint egy átúsztatást és egy azonnalreagáló feszültségszabályozót tartalmazó ve-zérlôpulthoz, a Strand Electronichoz.

Az egyik teljesen elektromos feszültségsza-bályozó a három elektródás Thyratron csôvolt, mely nem volt érzékeny a terhelésre. Eh-hez háromfázisú csillag/delta transzformátortkellett beszerelni a rackszekrények háromfázi-sú betápvezetékébe, a nulla áramvezetô elle-nôrzése érdekében. Mindegyik elektródamegszakította a váltóáramú betáp egy fázisátaz áramköri húzó beállításának megfelelôen,és a 3 fázis teljesítménye egyenárammal táp-lálta a színpadvilágítási áramkört. A rendszerhasználatakor az elektródák fûtéséhez folya-matosan 30 watt teljesítményt kellett biztosí-tani az azonnali válaszreakció eléréséhez, ésaz elektróda tényleges hômérséklete befolyá-solta annak stabilitását és teljesítményét.A rendszer üzemeltetôi szakértôk lettek ahûtôlevegô fúvókáinak olyan beállításában,hogy a csô külsô üvegjét megfelelôen hûtsék.A rendszert J. T. Wood tervezte, és StrandElectronic néven vált ismertté, melyet 1950és 1955 között gyártottak. A rendszer áram-körönként két elôbeállítást és ezek között spe-ciális átúsztatást kínált. Többek között a man-chesteri Operaházban és a reykjavíki Nemze-ti Színházban mûködött ilyen berendezés.

A kéttirisztoros feszültségszabályozó a há-rom elektródás Thyratron csôhöz hasonlóanmegszakította a váltóáramú hullámformát, éstöbb vagy levesebb feszültséget továbbított acsatlakoztatott terheléshez a vezérlôjel alap-ján. Nem volt érzékeny a terhelésre, de szûrô-re volt szükség a kisugárzott elektromos, fel-harmonikus zavarok, valamint a lámpában lé-vô izzószál zümmögésének csökkentésére.Két verziót, a JTM modult és az STM modultgyártották. Ezek a modulok – a használattólfüggôen – különbözô méretû szekrényekbevoltak beépítve. A Budapesti Operaház szín-padvilágítása 220 áramkört használt, amihez11 JTM rackszekrényre volt szükség, ezekmindegyikében 20-20 tirisztoros feszültség-szabályozó kapott helyet. Mindegyik dimmer5 kW-os volt, így a maximumig bármilyenterhelés csatlakoztatható volt bármelyik vilá-gítási áramkörre. Mindegyik szekrényben 20


A mesterszabályozók paneljei, balra az LP, jobbra a IDM Mark Irendszeré. Mindkét panel kezelôszerveit lehet az elôadás alatthasználni, speciális effekteket elôkészíteni az LP oldalon, míg a

programozott világítást az IDM rendszerrôl bejátsszuk.

Az IDM elôbeállító mezôn bármelyik áramkör húzóját meg-nyomva a mûszer jelzi az áramkör pillanatnyi feszültségét.Ezzel gyorsan ellenôrizhetô, melyik áramkör nem mûködik.

Az IDM Mark I rack szekrényében látható a mágnesesdob adatrögzítô. Nyáron minden rackszekrény ajtaját

levették, és külsô ventilátor hûtésével mûködött a vissza-játszás. Ez a rack közvetlenül az LP harmadik elôbeállító

és az IDM beállítómezô rackszekrénye mellett volt afényvezérlô helyiségben.

Az elsô mágnesdob mechanikája, a tartószerkezet mögött látható a dob mágnesezhetô felülete. A dob fordulatszáma3000 volt percenként, a felvevô és lejátszó fej a felületén „úszva” olvasta le a sávok adatait. Egy ponton az órajelkülönösen megsérült az egyik adatrögzítésnél, de a Stand embere megmentette a sávot az órajel erôsítô áthangolásá-val, és az órajelek ismét elérhetôk lettek. (1971)

➤

Fotó

k: s

zji a

rhív

dimmer volt elhelyezve, mert a Strand leg -újabb vezérlôrendszereit 20 áramkörös blok-kokban tervezték. (Korábban az áramkörökettizenkettesével számolták, talán azért, mert atojást is tucatra árulják, az iskolában a 12 órásórarend van, és mert 1 shilling 12 pennyvelvolt egyenlô.) A JTM modulok nagyon meg-bízhatóak és stabilak voltak, és már több évegyártották ôket. A rackegységek viszonylagnem kerültek sokba, mert a benne lévô összescsatlakozás csak sorkapoccsal volt szerelve.

A Strand Electric cég korábban is szállítottfényszabályozó berendezéseket Magyaror-szágra. Mindkét rendszer CD típusú volt. Azegyiket a Miskolci Nemzeti Színházban tele-pítették, a másikat pedig a Magyar Televízióbudapesti stúdiójába. 1967-ben – amikor azOperaház elektromos rendszerét háromfázi-sú váltakozó áramúra szerelték át – az Ope-raház fényvezérlôt keresett, és erre a Strandaz Instant Dimmer Memory rendszert tudtaajánlani. Az IDM-rendszer már mágnesdobothasznált a kiválasztott áramkörök és azok in-tenzitásszint adatainak tárolásához. A fény -erôt beállító áramköri húzóktól az egyes ti-risztoros egységekhez menô analóg vezérlô-feszültségeket ötbites digitális adatblokkokkáalakították, amelyeket a dobon rögzítettek.A dobról történô visszajátszás során megfor-dult a folyamat, és az ötbites blokkokat ana-lóg feszültséggé alakították, amiket ugyan-azokon a vezetékeken küldtek a dimmerek-hez. A dob percenkénti 3000 fordulatszám-mal forgott, és az egy jelhez szükséges összesadatot egy sávon tartalmazta. Az ehhez azadatfeldolgozáshoz szükséges idô millisze-kundumokban volt mérhetô. A korábbi sza-bályozási követelményekhez képest ez azon-

nalinak számított! Két speciális sáv kezelte abejövô világítási jelenet és a kimenô világítá-si jelenet adatait, a vezérlôpult pedig megfe-lelô vezérlôpanellel rendelkezett a jelek kivá-lasztására és az átúsztatási sebesség kézi sza-bályozására. Az elôbeállító mezôkön jelölé-sek mutatták, hogy mely áramköröknek vanszerepe a változásokban.

A fényszabályozás támogatására – bizton-sági berendezésként – egy három elôbeállítá-sos LP-rendszert is beszereltek, aminek kü-lönálló mesterpultja volt a világítási csopor-tok és az elôzetes beállítások közötti átúszta-tások vezérlésére. A vezérlôfeszültség ugyan-

azokon a vezetékeken futott végig, amelyekaz IDM-rendszertôl vezettek a 98 méter tá-volságra található tirisztorhelyiségben lévôdimmerszekrényekhez. Ez a konstrukció le-hetôvé tette az LP-rendszeren beállított vilá-gítási képek rögzítését az IDM-rendszerben,vagy ahogy az a helyiek körében ismerttévált, az Automaticon. Az LP-rendszer aStrand Electric másik fényszabályozási inno-vációja volt. Nem csoportválasztókat hasz-nált áramkörönként, ugyanis itt 220 áramkörvolt, és ezek mindegyike három elôbeállításilehetôséggel rendelkezett. Ez az áramkör-szám nagyon nagy pultokat igényelt volnaaz áramkörök húzóinak és a csoportválasztókapcsolók elhelyezéséhez. Ezért mindegyikhúzó áttetszô skálája mögött egy mikrokap-csoló és egy piros illetve fehér miniatûr lám-pa volt beépítve. Az elôbeállító mezôn a pi-ros vagy fehér csoportválasztó gombot meg-nyomva és az egyik húzót egyidejûleg le-nyomva az áramköröket a két piros/fehér ge-nerál csoporthúzó alá lehetett beválasztani.Valójában az áramköröket mindkét generál-húzóra ki lehetett választani, ha a világításijelenet azt megkívánta. A három elôbeállításelegendô rugalmasságot biztosított ahhoz,hogy megvalósíthatók legyenek az Operaházelôadásain szükséges világítási változások.

A rendszer LP részének elsô üzembe helye-zése nem okozott meglepetést azonkívül,hogy a horizontfüggönyön a világítás lassú


40

Az IDM Mark 2 számára új vezérlôpanelt helyeztek el a vezérlôpultba, besüllyesztve a tárolásnál és a lejátszásnálszükséges átúsztatás és automatikus sorrend jelek kezelôszerveit. (A panelen már a Rank és Strand Electric logója lát-ható.)

Az IDM Mark 2 rackeket már egy légkondicionált helyi-ségbe helyezték el, amely közvetlenül a fényvezérlô alattvolt. A bal oldali szekrényben volt felül az új mágnesdob,alatta a lyukszalag lyukasztó és olvasóval. Az elôadásvilágítási jeleit ki lehetett olvasni a dobról és átvinni a8 sávos lyukszalagra. Ha ismét szükség volt a szalagraelmentett elôadás anyagára, a szalagról vissza lehetetjátszani az adatokat a dobra. A másik két szekrénybenaz IDM elektronikái kaptak helyet, amelyek tartalmaztáka 220 áramkör kártyáját, a 11 kártyakészletet a rögzí-téshez és kiolvasáshoz, valamint a generál master kár-tyák 2 készletét. A betápok a szekrények tetején helyez-kedtek el. Ezzel a frissítéssel a rendszer biztosítani tudtaa követelményeket. (1973)

➤

A fényvezérlô helyiség képe, balra az LP mesterpult, mel-lette az IDM Mark 2 mesterpultja. A mesterpult mögöttvan a rendszerhez tartozó rackszekrények erősáramúbetáplálásának a vezérlôpultja. A jobbra látható pultonfelül a harmadik elôbeállító, alatta a memóriarögzítés-hez szükséges áramköri beállító mezôk. A vendégjátékraérkezô társulatok át tudták tenni világítási jeleiket erre apultra.

átúszásakor esetenként egy villámeffektus je-lent meg, de a kísérô mennydörgés elmaradt.Ennek okát végül a horizontvilágítás korábbikábelszerelési módjában találtuk meg. Azelektromos hálózat háromfázisú, 0 vezetôsrendszer volt, és amikor ezt a kábelezést a ho-rizontvilágítást szabályozó Strand JTM feszült-ségszabályozó moduljaira kötöttük, az egyikáramkör nullás visszatérô vezetéke nem amegfelelô tirisztoregységhez csatlakozott. En-nek következtében jelent meg feszültség egyleszabályozott dimmer nulla vezetékén, és afeszültség a tirisztor zavarszûrô transzformá-torán keresztül egy pillanatra begyújtotta a ti-risztorokat, azok felvillantották a fényt. A ha-tás akkor volt a legerôsebb, amikor átúsztatásközben a horizontvilágítás feszültsége a válta-kozó áram hullámformájának felezôpontjánvolt. A proszcénium falán lévô óriási csatlako-zószekrény tartalmazta a horizontvilágításösszes kábelét, és amikor a tirisztortól jövô,megfelelô nulla vezetékeket a dugaszolókhozmenô áramköri kábelezéssel korrekten össze-kötöttük, akkor a villámlás eltûnt.

Komoly problémák merültek fel az IDM és arendszer DL részének használatakor. A StrandElectric londoni King Streeten található irodá-jában lévô eredeti bemutatómodell nem voltpontosan az, aminek lennie kellett volna. Atervezési hibák akkor jelentkeztek, amikor a 20áramkörös rendszert túl sok csoportképzésreakarták alkalmassá tenni. A Strand piacvezetôvolt az egész világon az elektromechanikus

fényszabályozó rendszerek területén, de ta-pasztalatlan volt abban, hogy a fényszabályo-zó rendszerekben hogyan lehet az integráltáramköröket használni, és azok mennyire ér-zékenyek az alacsony feszültségekre. A 20áramkör csoportjait kezelô analóg-digitáliskonverterek stabilak voltak a 2 foktól a maxi-mumig, vagy a 0–8 tartományban attól füg-gôen, hogyan adták meg a két felsô és alsóbeállítási korrekciót. Amikor ismételt rögzítésiés visszajátszási mûveleteket kellett végrehaj-tani egy-egy kiválasztott áramköri csoporton,az azokra dugaszolt fényvetôk fokozatosan fel-kúsztak a maximumra, vagy teljesen kihuny-tak. Ahogy melegedett a berendezés, úgy lettegyre instabilabb az eredmény.

A mágnesdob korlátozott kapacitása miatta dobon rögzített világítási jelenetek adataitki lehetett írni egy lyukszalagra. Errôl a tartóstárolóról minden elôadás teljes színpadvilágí-tási jelét egy lyukszalagolvasó segítségévelvissza lehetett játszani a dobra, ezzel egymeghatározott opera- vagy balettelôadásraát lehetett programozni a dobot. Kezdetbenez az utolsó áramkör kivételével az összes219 áramkört lefoglalta. A szalag generál-szabályozó kártyáján lévô áramkörszámlálómódosítása megoldotta ezt a problémát.A csoport- és generálszabályozó vezérlôkár-tyák többszöri tökéletesítésével és cseréjévelaz Automatic rendszert használni tudtuk élôelôadásban, amelyek közül az elsô a Bûn ésbûnhôdés címû opera volt. A Strand helyszí-nen lévô mérnöke folyamatosan dolgozottaz LP-rendszer harmadik elôbeállító mezô-jén, és vésztartalékként az Automaticon, ha adobról történô visszajátszás elektronikájameghibásodna, de az szerencsére mûködött.

Ha már elkészült az elôadás világítása lyuk-szalagon, ki is lehetett nyomtatni az összesvilágítási jelet a lyukszalagolvasóhoz csatla-koztatott printeren. Ez lassú folyamat volt alyukszalagon lévô információ mennyiségemiatt. A kinyomtatott példányra életbevágószükség volt, ha a produkció vendégjátékraindult, vagy az Automatic meghibásodott, ésaz LP-rendszert kézzel kellett beállítani.

A teszteléshez a papírt betöltöttük a prin-terbe, és hosszú tesztszalag futott végig azolvasón. A Strand munkatársa a délelôtt kö-zepén visszavonult a büfébe, és kávézás köz-ben várta ki a teszt befejezését. Ritkán fordultelô, hogy a teszt sikeres volt. A délutáni és azesti tesztek jól mentek, de a délelôttiek nem.Ez a rejtély végül úgy oldódott meg, hogyegyszer a szokásosnál korábban tért vissza aStrand munkatársa a kávézásból, éppen ak-kor, amikor arra járt a takarítónô ôsrégi pad-lókefélô gépével, annak szikrázó motorjával,és a nyomtatási folyamat ekkor meghalt.

A szikrázás elektromos zavara interferált aStrand elektronikájával!

Az Operaház rendszer iránti teljes bizalmá-nak elnyerése érdekében az 1973. évi nyáriszünetben az IDM/DL Mark 2 elektronika ésaz új mágnesdob adatrögzítô légkondicio-nált helyiségbe lett áttelepítve, közvetlenül afényvezérlô alá, és légkondicionálás került afényvezérlôbe is.

Az Automatic mesterpultba beépítették azátúsztatás és az automatikus sorrendjelek ke-zelôszerveit a felvételhez és a visszajátszáshoz.A papírszalagrendszer is megújult. Hosszantartó javítás volt, de megérte. A Strand Elect-ric, melynek neve idôközben Rank StrandElectric lett, visszaszerezte jó hírnevét, és vég-re az Operaház is elégedett volt a rendszerrel.

Peter Fitzwater


Az IDM Mark 2 mágnes dobos rendszer és lyukszalaglyukasztó szekrényének közelképe. Figyelemre méltó,hogy négy év alatt mennyire lecsökkent a mágnes dobés a hozzá tartozó elektronika mérete. A tároló kapaci-tás ugyanakkora maradt.

Az Operaház 1967-ben történt fényszabályo-zó-cseréjét több szempont befolyásolta.

A legelsô, hogy a – hatvanegy évig –mûködô Siemens fényszabályozó 1906-bankerült telepítésre az egyenáramú színpadvilá-gítási hálózatra. Az elsô világháborút meg-elôzô idôk technikáját képviselte, és nemcsodálható, hogy nem volt megbízható aszínpad világítási tornyába épített ellenállá-sos, sodronykötél áttétellel mûködô múzeu-mi példány.

Az új berendezés külföldi – valutás – be-szerzése egyértelmû volt, ugyanakkor a há-rom, egymással versengô cég ajánlatai, egy-formán tirisztoros megoldással, jelentôseneltértek egymástól.

Az ADB egy már kiforrott, bár nem a leg -újabbak közé tartozó szabályozóját ajánlotta,aminek memóriája a nem túl nagy méretûIBM lyukkártyával mûködött.

A Siemens rendszere saját fejlesztésû, A4méretû lyukkártyát használt a memóriához,ami azzal az elônnyel jár, hogy a kártya lyu-kasztása közvetlenül is olvasható, így a me-móriaegység esetleges meghibásodásakor,vagy az akkoriban gyakori külföldi vendégjá-tékoknál egyszerûen használható. Ugyanak-kor az új fényszabályozó meglehetôsen terje-delmes lett volna, igénybe véve a földszintinézôtér mögötti teljes zártszéket, ezzel a fé-rôhelyek számát, így a jegybevételt is jelen-tôsen csökkentve.

A Strand Electric fényszabályozójánakmegvételét, mely nem rendelkezett különfantázianévvel, végsô soron nem mûszakimegfontolások, hanem a pénz és az impor-tôr Transelektro egyéb üzleti megfontolásaidöntötték el. Elônyös volt, hogy az angol cégtöbb tucat fényvetôt is „mellékelt” fénysza-bályozójához, és vállalta, hogy a lehetô leg-

kisebb területen, a zártszék mindössze 22 he-lyének felhasználásával megoldja a telepítést.Memóriarendszere merôben újnak számí-tott, csak fél évvel korábban mutatták be egysvájci kiállításon. A Peter Fitzwater említettemelegedési problémákról, a késôbb szüksé-gessé vált légkondicionálásról az elsô idôk-ben nem esett szó. Annál is inkább, mertamikor elôzetes angliai gyárlátogatásunkonrózsaszínre, kék pöttyösre festett, már szállí-tásra elôkészített fényszabályozókat meglát-va megkérdeztük, hogy ez hová lesz, válaszulegy, az Egyenlítô közeli trópusi országot je-löltek meg büszkén mondván, hogy a StrandElectric fényszabályozója hômérsékletre éspáratartalomra nem érzékeny. A prototípus-nak számító fényszabályozó megfelelômûködésének biztosítására Peter Fitzwaterbarátunk egy évnél is hosszabb idôt töltöttaz Operaházban, igyekezve a gyerekbetegsé-


42

Az Operaház fényszabályozójamás szemmel és szempontokból

(Kiegészítések Peter Fitzwater cikkéhez)

Ma a fényvezérlô helyiség ugyanaz, csak tágasabb. Az AVAB Transtechnik PANTHER digitális vezérlôpult 1995 óta mûködik.

geket javítani. Nem tudni, ez okozta-e, vagya technológiaváltás, de a Strand Electricetegy idô után magába olvasztotta a RANKCo., és hamarosan küldött is egy szakemberta helyzet áttekintésére. Az illetô az eléje kira-kott eredeti elektromos terveket, mint egytanársegéd az egyetemen, piros tollal javítot-ta, ahol szükségesnek gondolta, és mi a kí-vánt változtatásokat megcsináltuk.

Összességében a Strand Electric fénysza-bályozója bevált, a rendezôk elsôsorban akorábbinál (1906-os!) nagyobb gyorsaságot,az addiginál jóval több világítási jel lehetôsé-gét és a „nagyjából” 80 helyett kapott 220szabályozott áramkört értékelték, bár eleintenehezen barátkoztak meg vele, és lassan is-merték fel lehetôségeit. Mindenképpen nagyelôny volt, hogy a forgó memóriadobra rá-fért egy – naponta a lyukszalagról beírt – elô -adás és egy másik, délelôtt próbált, világítottopera vagy balett teljes világítási „anyaga”.A minôséget jelzi, hogy az 1967-ben gyár-tott tirisztoros szabályozóegységek 43 évután is különösebb probléma nélkül ma ismûködnek. Említést érdemel, hogy vala-mennyi szabályozóegység 5 kW-os azért,hogy az általában 2 kW-os fényvetôkbôl ket-tôt is rá lehessen kötni, megduplázva (és ki -építve!) a világítási pozíciók számát. Árbanugyanis alig volt különbség a kisebb (2,5 kW)és a nagyobb szabályzóegység között. Amiváltoztatásra szorult, az a szabályozópult és a

memóriamegoldás. Mindkettô már a digitá-lis korszak követelménye volt.

Az Operaház 1980–84 között teljes felújí-táson esett át, ennek keretében került telepí-tésre a Rank Strand GALAXY vezérlôpultja.Kezelése egyszerûbb és gyorsabb volt, me-móriarendszere már a Rank Strand saját fej-lesztése, keményen beleégetve különbözôkártyákba, lapokba. 11 évig használtuk, deelöregedett, ezért váltani kellett. A váltást azis indokolta, hogy a forgódobot kétéventeLondonba kellett küldeni karbantartásra, ésaz utolsó alkalommal megüzenték, hogy ezttöbbé nem tudják vállalni, mert nyugdíjbament az egyetlen emberük, aki még értetthozzá, most is csak szívességbôl jött vissza amagyarok kedvéért.

1995 óta az AVAB Transtechnik PANTHERpultja dolgozik hibátlanul. Megvásárlásakornagy elônyének számított, hogy ellentétbenmás cégekkel, melyek saját fejlesztésû, egye-di számítógépeket használtak, az AVAB aszinte minden utcasarkon kapható számító-gépek, ill. alkatrészek felhasználása mellettdöntött. Ezután nem volt szükség speciálisraktárkészletre, vagy arra az idôre, amíg azanyacégtôl a javítást végzô szakember és al-katrész megérkezik. A kisebb hibákat az Ope-raház jól képzett személyzete is kijavítja.

Ma már ismét szükség lenne a vezérlôpultcseréjére, hogy a DMX rendszerû vezérlés maikét áramköre teljesen kibôvíthetô legyen, már

csak az idôközben a maguk útján fejlôdô intelli-gens lámpapark, színkeverôk stb. miatt is. Egyúj, többet tudó fényszabályozóval szükségeslenne az elhasználódó – a mai vezérlés gyorsa-ságához és adatmennyiségéhez már elégtelenüllassú – eredeti tirisztoros egységek cseréje is.

Borsa Miklós


A tirisztorhelyiség az eredetiStrand Electric feszültségsza-bályozó szekrényekkel, 2010.

Az 1967-ben telepített, analóg vezérlésû tirisztoregysé-gek 2010-ben. A PANTHER pult D/A átalakítón keresztülcsak idôkéséssel tudja vezérelni a feszültségszabályozást.

Fotó

k: s

zji

1979 nyara – színházi pályám kezdete – ótanagyot változott a közösségi színházak1 ve-zetési struktúrája. Abban az évben még nemismertük az ügyvezetô igazgatói beosztást,de ugyanúgy idegen volt a marketing, a me-nedzser, a produkciós igazgató megnevezésis. Ugyanakkor 31 év múltán már alig néhá-nyan emlékeznek az igazgatóhelyettesi és azüzemigazgatói pozíciókra. Az emlékek meg-ôrzése és egy hatékony, gazdaságos színházivezetési struktúra kialakítása érdekében írtamezt a tanulmányt.2

Jogszabályok

Tapasztalataimon kívül az alábbi forrásokatvettem figyelembe. Jogszabályok közül 1) a150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet a közal-kalmazottak jogállásáról szóló 1992. éviXXXIII. törvény végrehajtásáról a mûvészeti,a közmûvelôdési és a közgyûjteményi terüle-ten foglalkoztatott közalkalmazottak jogvi-szonyával összefüggô egyes kérdések rende-zésére (továbbiakban 150-es) 2) 2008. éviXCIX. törvény az elôadó-mûvészeti szerveze-tek támogatásáról és sajátos foglalkoztatásiszabályairól (továbbiakban EMT), 3) 1992.évi XXXVIII. Törvény az államháztartásról (to-vábbiakban ÁHT), 4) 292/2009. (XII. 19.)Korm. rendelet az államháztartás mûködésirendjérôl (továbbiakban Ámr).

Igazgatók

Mióta közösségi színházak vannak, a színhá-zak hétköznapi vezetôi mindig is az igazga-tók voltak. Így volt igazgató Bajza József, deígy Várkonyi Zoltán és Zsámbéki Gábor is.A legegyszerûbb és legtisztább megnevezés,ezért felettébb ajánlatosnak tartom hosszúideig való fennmaradását. A legszebb elneve-zés számomra ma is a színigazgató, deugyanúgy kedvelem a színidirektor elneve-zést is.

Az Operában és a Nemzetiben volt néhányév a XIX. és a XX. században, amikor inten-

dánsok voltak a legfôbb vezetôk. Az inten-dáns magas társadalmi rangú, vagyonos sze-mély volt, aki a színház és az országgyûlésközött tartotta a kapcsolatot. Csak ritkánszóltak bele a színház napi életébe, annak ve-zetése az igazgató feladata volt.3

A nonprofit kft. formában mûködô színhá-zak igazgatói ügyvezetô igazgató néven dol-goznak. Az ügyvezetô szó a gazdasági társa-ságokról szóló törvényben található: azt hív-juk ügyvezetônek, aki a tulajdonosok megbí-zásából a cég ügyeit vezeti, irányítja. Hogymiért nem jó a kft. formában mûködô szín-házakban csak az igazgató elnevezés, errenem sikerült választ találnom.

A részvénytársasági formában mûködôNemzeti Színházban az igazgató vezérigaz-gató. Mosolyognivaló valódi (elfogadható)okát hiába is keressük. Az Operaházban alegfôbb vezetô a fôigazgatói névre hallgat.

A névrôlA szó gyökere az igaz, ehhez járul a „gat”igeképzô, majd az „ó” fônévképzô. Az eti-mológiai szótár szerint az igaz szavunk elô -ször az 1200-as évek közepén (Bánk bán ide-je) jelent meg a magyar nyelvben. „Alapsza-va feltehetôleg a jog fônév egy régi nyelviváltozata lehet.” Igazgatónknak naponta felkellene idézni, hogy foglalkozásuk nevénekmi is az eredeti értelme: igazság, jog szerintintézni ügyeinket, megfelelni az igaznak, ajognak, az igaz, a jogos felé terelni a dolga-ink sorát és sorsát.

FeladatokAz igazgató feladatköre nem sokat változottaz elmúlt évtizedekben. Jelenleg az ÁHT, azÁmr, és a gazdasági társaságokról szóló tör-vény tartalmazza az igazgatók feladatait.

ÉletkorValamikor még 2010 nyár elején, de már ak-kor, amikor kiderült, hogy pályám következônéhány éve nem a fejlesztésrôl és nem a réginagy ötletek megvalósításáról, hanem vál-ságmenedzselésrôl fog szólni, hajnalban,amikor nem tudtam aludni, lexikonok és az

internet segítségével összeállítottam egy táb-lázatot arról, hány évesek is voltak igazgató-ink az elmúlt 25 évben. Talán nem meglepô,de a budapesti átlagéletkor több mint 6 év-vel megnôtt, vagyis ennyit öregedtek szín-házigazgatóink az elmúlt negyedszázadban.A legalacsonyabb átlagéletkor 1989-ben és1991-ben volt (49,8 év), a legmagasabb pe-dig tavaly, 2009-ben, amikor a 62 évet ismeghaladta. A tavalyi és idei változások mi-att a budapesti átlagéletkor 56,3 évre csök-kent. A legfiatalabb igazgató 30 évével Csá-nyi László volt 1996-ban (Bárka Színház), ôt„követi” 39 évesen Csiszár Imre, aki 1989-ben lett a Nemzeti Színház igazgatója.

Végzettség és genderHarminc évvel ezelôtt még bárkibôl lehetettszínházigazgató, csak az illetékes tanács,pártbizottság, minisztérium kegyeit kellett el-nyerni. A legegyszerûbben azonban AczélGyörgyön keresztül vezetett az út, aki az ôsakkjátszmájába belefért, annak jutott pozí-ció.

Az igazgatók döntô többsége rendezôvolt, de ha jól állt a szénája, akkor újságíró-ból, tanácsi vagy párthivatalnokból, de mégközönségszervezôbôl is lehetett igazgató.4

Ma már többségben vannak a színészbôllett igazgatók. Budapesten 2011 elejéig mégvan egy rendezô-igazgató (Zsámbéki Gá-bor), majd onnantól már a Kamaraszínhá-zon, a Thálián és az Új Színházon kívül min-denhol színész vagy táncos az igazgató. Du-nántúlon a társulatos színházak között márcsak Nagy Viktor rendezô tartja magát.A Dunán innen csak Kecskeméten és Szolno-kon van színész-igazgató, a rendezô-igazga-tók ma még többségben vannak. Hogy mi azoka a színészek fôvárosi és dunántúli elôretö-résének, azt csak találgathatjuk. Lehet, hogya színészek jobb kommunikációja, nagyobbközéleti szerepvállalása, gyorsabb alkalmaz-kodóképessége az, ami alkalmasabbá tesziôket az igazgatói pozíció betöltésére. (Félvemerünk gondolni Szabó István Mefisztójára!)

Az EMT 40.§ (1) szerint: „A vezetô munka-körének ellátásával szakirányú felsôfokú vég-


44

SZÍNHÁZI MENEDZSMENT

A SZÍNHÁZI VEZETÉSstruktúrája

zettséggel és legalább ötéves szakmai gya-korlattal rendelkezô személy bízható meg.Szakirányú felsôfokú végzettségnek minôsüla felsôfokú oktatási intézményben szerzett,az intézmény alaptevékenységének megfele-lô diplomával vagy oklevéllel, továbbá a jo-gász, illetve a közgazdász oklevéllel tanúsí-tott végzettség.” A jogszabály nem tér ki ar-ra, hogy például színház esetében milyendiploma felel meg az alaptevékenységnek,5

arra azonban igen, hogy a miniszter a leg-magasabb mûvészeti kitüntetések esetébenfelmentést adhat a végzettség kötelme alól.

1979-ben egyetlen nôi igazgató sem voltMagyarországon. Az elmúlt három évtized-ben csak két helyen, Veszprémben (Kolti Hel-ga) és a Mûvész Színházban (Töröcsik Mari)volt nôi igazgató. Ma már hét is van: a fôvá-rosban a Vígszínházat, a Tháliát, a SzabadTér Színházat, és a Nemzeti Táncszínházat,vidéken Dunaújváros, Szekszárd és Sopronszínházait vezeti nôi igazgató. Alföld ésÉszak-Magyarország egyelôre nem kér a nôk-bôl!6

Mûvészeti vezetô, fôrendezô,vezetô rendezô

A három elnevezés között komoly különbségvan, ám nem akkora, hogy külön tárgyaljukôket. Különösen akkor, ha észrevesszük,hogy a háromból két beosztás – tudomásomszerint – csak egyszer-kétszer fordult elôegyütt egy színház vezetésében.

A színházi gyakorlat szerint a három közüla mûvészeti vezetô a legmagasabb beosztás,hisz hozzá nem csak a rendezôk, hanem va-lamennyi mûvészeti munkakör tartozik. A fô-rendezô magasabb beosztás a vezetô rende-zônél, mivel ô általában munkáltatója is volta rendezôknek és a mûvészeti ügykezelés-nek, míg a vezetô rendezô – munkáltatói jo-gok nélkül – csak elsô a rendezôk közül.

Harminc évvel ezelôtt még kötelezô beosz-tása volt a színházi vezetésnek. A színházakfelügyeletét gyakorló minisztériumi, tanácsiés pártszervek úgy vélték, hogy a színházakideológiai kézben tartásához két mûvészem-ber (egy igazgató és egy fôrendezô) is kell,akikbôl nagy valószínûséggel az egyik köz-vetlenebb kapcsolatban állt az illetékesekkel,mint a másik. Néhány esetben – amikor nemmûvész igazgatók irányították a színházat –szükségszerû volt valamilyen mûvészeti veze-tô részvétele, hisz végül is a színház mûvé-szeti intézmény.

Ma már a színházak alig egytizedében ta-lálható meg valamelyik pozíció. Oka egy-szerû: ma már a színházak többségében

mûvész emberek az igazgatók, így szükség-telen és a társulatra nézve veszélyes is, hogykét mûvészember irányítson egy színházat.

Gazdasági igazgató

Az igazgató mellett a színházi vezetési struk-túra legbiztosabb beosztása. Minden szín-házzal kapcsolatos jogszabály foglalkozik agazdasági igazgatói beosztással és feladat-körrel. A 150-es a gazdasági, mûszaki, igaz-gatási szakterület irányításával megbízott ve-zetôrôl ír, kerüli az igazgató megnevezést.Gazdasági igazgató megnevezést nem talá-lunk egyetlen jogszabályban sem, a jogalko-tók minden esetben gazdasági vezetôbengondolkodnak.

A gyakorlatban a gazdasági igazgató funk-ció minden színházi vezetési struktúrábanmegtalálható. Az EMT már idézett paragra-fusa (2) bek. úgy is értelmezhetô, hogy nemkell gazdasági vezetôt alkalmazni abban azesetben, ha az elsô számú vezetô, vagyis azigazgató pénzügyi-gazdasági végzettséggelrendelkezik. (Magyarországon, ma Zalaeger-szegen és Nyíregyházán is jogász végzett-ségû az igazgató, így elméletileg nem kelle-ne alkalmazni gazdasági vezetôt.) Ennek el-lentmond az ÁHT, amelynek 98. § (2) bek.szerint költségvetési intézményben a kötele-zettségvállalás „a gazdasági vezetônek vagyaz általa kijelölt személynek az ellenjegyzéseután” történhet.7

Gazdasági társaságok gazdasági vezetôirenincsenek elôírásaink, ám a költségvetésiszínházakra vonatkozóan gazdag források ál-nak rendelkezésünkre. Az ÁHT ugyan csak azelôbb említett helyen említi a gazdasági ve-zetôt, ám az Ámr gazdagon (két-két paragra-fusban) foglalkozik a gazdasági szervezettelés a gazdasági vezetôvel.

Végzettség és genderA gazdasági igazgatók végzettségét mindigis szabályozták jogszabályok, így csak egy-két esetben fordult elô alulképzettség. Ámezt is kitûnôen megoldotta a színházi szak-ma: a nem megfelelô végzettséggel rendel-kezô gazdasági igazgatót átsorolták ügyve-zetô igazgatónak vagy igazgatóhelyettesnek.

Jelentôs változás következett be a nôiegyenjogúság szempontjából. Míg 1979-ben egyetlen nô gazdasági igazgató semvolt a szakmában, addig ma már többség-ben vannak a szakmában. Talán az általánosemancipáció, talán a relatíve egyre alacso-nyabb fizetések, talán a pozíció csökkenôpresztízse, talán igazgatói döntések kereshe-tôk az okok között.

FeladatokA jogszabályok pontosan meghatározzák aköltségvetési színházak gazdasági igazgatói-nak feladatát. A nonprofit kft. formábanmûködô színházak általában jogelôdjük gya-korlatát veszi át. Fontos megjegyezni, hogyaz elmúlt 25 évben a színházi struktúrába be-kerülô új funkciók (ügyvezetô, produkciós,marketing-, menedzserigazgató) munkakö-rei általában csökkentették a gazdasági igaz-gatói munkakör tartalmát, és szûkítették ter-jedtségét.

Ügyvezetô igazgató,menedzserigazgató

Itt nem a nonprofit kft.-k igazgatóira, hanema költségvetési színházak ügyvezetô igazga-tóira gondolunk, akik általában az igazgatókbizonyos értelmû helyetteseikként mûköd-nek. A 80-as évek elején Kaposváron Ba-barczy – Vajna Palinak – hozta létre az ügyve-zetô igazgatói beosztást. Budapesten azOperettben és a Katona József Színházban,vidéken például Gyôrött, Pécsett és Szege-den van ilyen pozíció, minden helyen más-és más tartalommal. Menedzserigazgató maa József Attila Színházban és a Magyar Szín-házban dolgozik.

Az ügyvezetô igazgató mindenütt az igaz-gató közvetlen munkatársa. Általában azokaz ügyek tartoznak hozzá, amelyeket az igaz-gató saját munkakörébôl átruház, de gyak-ran a gazdasági igazgató területébôl is le-le-csíp. Idônként elôfordul, hogy az igazgató agazdasági igazgató felügyeletét is megpró-bálja áttestálni az ügyvezetô igazgatóra, áma gazdasági igazgatók – jogszabályokkalmegtámogatva – általában sikeresen küzde-nek meg ellene.

Produkciós igazgató

Szaporodik a produkciós igazgatók foglal-koztatása is. Általában a nonprofit kft.-benfordul elô, talán amiatt, mert itt csak az igaz-gató használhatja az ügyvezetô igazgató be-osztást. A fôvárosban, a három nagyban(Madách, Víg, Operett) és a középszínházak-ban (Magyar Színház, a Centrál, Új Színházés a József Attila Színház) dolgozik produkci-ós igazgató, vagy van ilyen beosztás. Vidé-ken Miskolcon és Szolnokon találkozhatunkilyen pozícióval.

A produkciós igazgatók általában az igaz-gatók vagy az ügyvezetô igazgatók alá tar-toznak. Feladatuk a produkciók gazdaságiügyeinek intézése, illetve azok menedzselé-


➤

se. Általában a gazdasági igazgató munkakö-rét csökkentik, de elôfordul, hogy a mûszakivezetô produkciós feladatkörét veszik át.

Érdemes megfigyelnünk, hogy az ügyve-zetô, menedzser-, produkciós igazgatók kö-zött ma még csak egy nô dolgozik!

A trend

Fentiekbôl jól kirajzolódik a színházi vezetésistruktúrák átalakulása és annak iránya.A színház 25-30 évvel ezelôtt még alapjábanmûvészeti intézmény volt, amelyet igazgató,fôrendezô vagy mûvészeti vezetô és gazda-sági igazgató vezetett: a háromszög élén azigazgató állt, alatta egymás mellé rendelvemûködött a színház mûvészetéért, illetvegazdaságáért felelôs két vezetô.

Az elmúlt negyedszázadban az állami tá-mogatás folyamatos értékvesztése és így asaját bevételek súlyának növekedése miattegyre erôsebbé vált a színházi vezetôk közöt-ti munkamegosztás. Egyre fontosabbá vált aprodukció sikere, egyre jelentôsebbé vált agazdaságosság és hatékonyság. Ehhez a ko-rábbi gazdasági igazgatókon túl vagy inkábbmellett, olyan felkészült szakemberekre van

szükség, akik a színházat piaci szereplônektekintik, és akiknek legfôbb feladata a színhá-zat pénzügyileg is sikeressé tenni. Az ügyve-zetô, menedzser-, produkciós igazgatók mel-lett ezt a célt szolgálják a marketing- és kom-munikációs igazgatók is.

A feladatok nehézsége miatt rugalmasabbés teherbíróbb vezetôkre lesz szükség, ígyegyre fiatalabbak lesznek igazgatóink. A nôkáltalános elôretörése miatt a nôk részarányanövekedni fog, nem csak az igazgató, de atöbbi vezetôi poszton is.

A fôrendezô, vezetô rendezô, mûvészetipozíciók száma tovább fog csökkeni, mind-addig, amíg a közgazdászok át nem veszik ahatalmat. Akkor újra értéke és értelme leszezeknek a beosztásoknak.

A gazdasági igazgatói pozíció súlya és tar-talma tovább csökken a következô évtizedek-ben, mindaddig, amíg el nem éri a fôköny-velôi szintet. Ott meg is marad, hisz a köz-gazdászoknak bôven elegendô egy kitûnôcontroller is.

Ma, többféle ok miatt, a színész igazgatókkora jött el. Mellettük szaporodni fog a kü-lönféle szakigazgatók sora, akiknek nincs másdolga, mint igazgatójukat és vele együttszínházukat sikerre vinni. De nincs már mesz-

sze az a kor sem, amikor olyan kvalitású éskapcsolatú pénzügyi-gazdasági szakemberekjelennek meg a színházi piacon, akik képeseklesznek a színész igazgatók ambícióit, presz-tízsét is felülmúlni. És hogy akkor mi lesz aszínházzal mint mûvészettel? Hát…

Dr. Venczel Sándorszínházi közgazda

1 Közösségi színházaknak nevezem az állami és önkor-mányzati tulajdonban lévô színházakat.2 Terjedelmi okok miatt nem foglalkozom most a báb-színházakkal és a mûszaki vezetéssel. Mindkét témaolyan gazdag, hogy megér egy-egy külön tanulmányt.3 Az operaházi fôigazgatókat gyakran elfogja a vágy,hogy intendánsok legyenek. Legutóbb, a XXI. századelején Szinetár Miklós tett erre kísérletet, sikerrel.4 A 80-as évek második felében egy vidéki színház igaz-gatójával jártam a SZFE színházelméleti szakára.Akkoriban módosultak az igazgatói végzettség elôírá-sai, így gyorsan meg kellett szereznie egy szakmainaknevezhetô végzettséget.5 Így fordulhatott elô az elmúlt évben, hogy a fôváros-ban hosszú vita után eredménytelennek minôsítettekegy igazgatói pályázatot, majd mégis eredményt hir-dettek, mivel a pályázó rendelkezett bölcsészdiplomá-val.6 A bábszínházak kivételek, hisz az említett régiókbantöbb nô igazgató is van.7 Nem igazán érthetô, miért is gondolta úgy a jogsza-bályalkotó, hogy ki kell térnie az igazgató és a gazdasá-gi vezetô pénzügyi-számviteli végzettsége duplázódá-sának veszélyére. Feltétlenül szükség lenne a jogszabá-lyok harmonizálása.

➤

A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban még december 31-ig lát-hatók az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikaigyûjteményében lévô jezsuita díszletképeket és látványterveket be-mutató kiállítás.

A jezsuita díszlettervekbôl Európában körülbelül 15-20 darab talál-ható, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet pedig egy106 darabból álló kollekció tulajdonosa. A kiállításon a gyûjteményválogatott darabjait tekinthetik meg az érdeklôdôk.

Az 1720-as évekbôl származó jezsuita iskoladrámák elôadásainakkézzel festett, egyedülálló díszlettervei, kelléktervei, színpadi tereinekmetszetei, kerti architektúraképeinek színes ceruza- és tusrajzai, kézimerítéssel készült, jó minôségû rongypapíron láthatók.

A kivételes anyagra már az 1990-es években felfigyelt a nemzetkö-zi kulturális világ is. Európában ez az egyetlen, nagy számban fenn-maradt korai vizuális anyag. A kiemelkedô mûtárgyakat Magyaror-szágon elôször Csatkai Endre ismertette 1936-ban, a Színpad címûfolyóirat hasábjain. Az európai színháztörténet kiemelkedô jelentô-ségû jezsuita tervgyûjteményét az Országos Színháztörténeti Múze-um és Intézet 1965-ben vásárolta meg a Storno Gyûjteménybôl.A díszletkönyvet Storno Ferenc – a Ferenc József-rend lovagi címévelés a pápai Szilveszter-rend lovagkeresztjével kitüntetett festômûvész,építômûvész, restaurátor – mûgyûjtôként 1890-ben vásárolta megSopronban öt guldenért. (Innen ered a gyûjtemény elsô elnevezéseis: soproni jezsuita díszletkönyv.)

A számos mûvész kezétôl származó metszetek, rajzok tartalmilagsokszínû képet mutatnak. Díszlettervek, jelmezrajzok, kelléktervek,elô- és háttérfüggönyök, térkompozíciók, a barokk spektákulumokdíszlettípusai. A rajzokat 2000-ben a Soros Alapítvány és a NemzetiKulturális Alap segítségével restaurálták.

A tárlat nemcsak a barokk képzômûvészetrôl ad árnyalt képet, ha-nem a jezsuita kollégiumok szerepét is bemutatja az oktatás és szín-játszás fejlôdésében. A barokk színpadtervek, dekorációk a világ kul-turális örökségének kiemelkedôen fontos mûvészeti, mûvelôdéstörté-neti és színháztörténeti dokumentumai és páratlan értékei.

További információk: Bajor Gizi Színészmúzeum

(1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)[email protected]

Egy kitûnô, gazdagon illusztrált kézikönyvés a szakmai érdeklôdôknek szóló útikalauzjelent meg nemrégiben. A könyv teljes átte-kintést ad a 17. századtól a 19. század elejé-ig Németország, Ausztria és Svájc területénépült és fennmaradt, mûemlék színházépüle-tektôl. A bemutatott harminc színház építé-szeti stílusa a barokktól egészen az art deco-ig terjed. A szerzô minden színházépület tör-ténetét és a hozzá fûzôdô kulturális, társadal-mi események kronológiáját ismerteti. Atöbb mint 130 gyönyörû kép zöme a színhá-zak legjellemzôbb terét, a nézôtereket ábrá-zolják. Külön fejezetet szentel a szerzô a hí-res, bécsi Fellner & Helmer színházépítészpárosnak, összefoglalva rendkívül termékenytevékenységüket, és röviden bemutatvamindazon mértéket adó színházaikat, ame-lyek ebben a három országban – a 19. szá-zad végén – jöttek létre.

A színháztörténet iránt érdeklôdôk számá-ra egy különleges turistaútvonalat állítottössze. A „Történelmi színházak Európai útja”praktikusan fûzik fel a mûemlék színházakat,látnivalókat.

A könyv végén táblázatos összeállítást talá-lunk a színházi mûemlék épületekrôl, azokfontosabb adatait összegyûjtve. A színház-történész tudományos igényességével össze-állított irodalomjegyzék zárja a kötetet.

A szerzôrôlCarsten Jung 1963-ban született, BécsbenSzínháztudományi tanulmányait a BécsiEgyetemen végezte, majd rendezôként, dra-maturgként és fesztiválvezetôként dolgozott.Alapító tagja és fôtitkára a PERSPECTIV – Tör-ténelmi Európai Színházak Társaságának.

A könyv a Deutscher Kunstverlag GmbH(Berlin, München) kiadásában jelent meg

2010 októberében. Német nyelvû, 160 ol-dal, mérete 23,6x16,4x1,2 cm. A könyv bo-rítóján a Kasseli Városi Színház számára,1890 körül készített színpadi elôfüggönyrészlete látható. Ára 12,80 euró.

-szji-


KÖNYVISMERTETÉS

Carsten Jung: Historische Theatert

KIÁLLÍTÁS

Barokk pompa a színpadon

Történelmi színházak Németországban, Ausztriában és Svájcban

A közbeszerzések szabályrend-szere

A közbeszerzéseket a közbeszerzésekrôlszóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) átfo-góan szabályozza. Az alábbiakban a Kbt.2010. szeptember 15-tôl hatályos változása-it foglaljuk össze, különös tekintettel a szín-házi mûködés szempontjaira.

I. Általános elôírások, melyekmind a közösségi, mind pediga nemzeti eljárási rendbenérvényesek

Fogalmi meghatározások változása:– alvállalkozó fogalma– ajánlattevô fogalmaÖsszeférhetetlenség fogalmi meghatá-

rozása pontosításra került.– Már az iratokba való betekintés vagy annak

lehetôsége is összeférhetetlenséget eredményez.– Kiterjesztették az összeférhetetlenséget

az erôforrás-szervezetre is.Változtak a közbeszerzési eljárások nyil-

vánosságával kapcsolatos elôírások.Az ajánlatkérô honlapján a következô in-

formációkat kell közzétenni:a) a 2/A. § alkalmazásával megkötött szer-

zôdéseket (in house beszerzések);b) az elôzetes vitarendezéssel kapcsolatos

96/A. § (2) bekezdése szerinti adatokat;c) a közbeszerzési eljárás kapcsán indult

jogorvoslati eljárás vonatkozásábanca) a kérelem e törvényben meghatáro-zott adatait [396. § (1) bekezdés f) pont]cb) a Közbeszerzési Döntôbizottságszerzôdés megkötését engedélyezôvégzését [332. § (4) bekezdés];

d) az éves statisztikai összegzést [16. § (1)bekezdés].

e) éves közbeszerzési tervetf) a közbeszerzési eljárás eredményeként

megkötött szerzôdést és a nyertes ajánlatot,ha az a szerzôdés részeValamennyi igazolás valamennyi eljárás-

ban egyszerû másolatban is benyújtható.A tisztességtelen piaci magatartás és a

versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénymegsértését nevesített esetekben az aján-latkérôknek vélelmezniük kell.Fontos !!! Változtak az egybeszámítás

szabályai is.Kbt. 40. §

(2) A becsült érték kiszámítása során mind-azon árubeszerzések vagy építési beruházá-sok vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek

a) beszerzésére egy költségvetési évbenkerül sor [a 39. § (1) bekezdése szerintieset kivételével], ésb) amelyek beszerzési tárgya és rendel-tetése azonos, vagy felhasználásuk egy-mással közvetlenül összefügg

(5) az egy építménnyel kapcsolatos 25. §szerinti szerzôdés becsült értékét nem kellmás építménnyel kapcsolatos építési beruhá-zás becsült értékével egybeszámítani, kivéveaz általános javítási munkálatokra vonatkozóépítési beruházásokat, melyek becsült értékét– ha a (2) bekezdés szerinti feltételek fennáll-nak – egymással akkor is egybe kell számíta-ni, ha több építménnyel kapcsolatosak.

(6) A (2) bekezdéstôl eltérôen. a becsült ér-ték kiszámítása során más közbeszerzés becsültértékével nem kell egybeszámítani az olyanközbeszerzést, amelynek általános forgalmiadó nélkül számított. becsült értéke szolgálta-tás és árubeszerzés esetében 21 031 200 fo-rintnál, az építési beruházások esetében pedig262 890 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogyezen egybe nem számított közbeszerzés értékenem haladja meg annak az értéknek a húszszázalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazásaesetén állapított volna meg az ajánlatkérô ezenközbeszerzés és a vele a (2) bekezdés szerintegybeszámítandó közbeszerzések együttes be-csült értékeként.A kötelezô hirdetmény ellenôrzés meg-

szûnik, és ezzel a szerkesztési díj fizetésikötelezettség is.Változtak az ajánlati biztosíték, a teljesí-

tési biztosíték és a jóteljesítési biztosítékmegkövetelésének feltételei is.Bôvült a kizáró okok köre, az alvállalko-

zók védelme érdekében.Közösségi eljárási rendben a kizáró

okok alá nem tartozást az ajánlatban iga-zolni kell.

Eddig elég volt az ajánlatban nyilatkozni,és csak a nyertesnek kellett igazolnia.Változott a pénzügyi és mûszaki alkal-

masság igazolásának módja is.– Az újonnan piacra lépô cégek érdekeire

tekintettel.– 10%-on aluli alvállalkozó bevonásával is

lehet alkalmasságot igazolni.

Változtak az ajánlattevô és alvállalkozórészvételét szabályzó rendelkezések is.

– 25%-on felüli alvállalkozó már nem alvál-lalkozónak minôsül, hanem közös ajánlatte-vônek.

– Kötelezôen elôírásra kerültek az ajánlatformai követelményei.Változtak a kirívóan alacsony ár megíté-

lésének szempontjai.– A kamarai állásfoglalások helyett más,

matematikai módszerek alapján kell vélel-mezni a kirívóan alacsony árat. (Cseberbôlvederbe tipikus esete.)Megszûnt az eljárás kötelezô ered-

ménytelenné nyilvánításának kötelezett-sége, akkor, ha a több benyújtott ajánlatközül csak egy érvényes van

II. Az egyszerû (nemzeti általá-nos) eljárás szabályai

A szerzôdéskötési moratórium 20 napról10 napra csökkentA kivételi körbe kerültek (ismét) a 4.

számú mellékletben szereplô, szórakozta-tó és kulturális szolgáltatások.

Ide tartoznak többek között:– színházi produkciók vétele– produceri szolgáltatások– mûvészeti létesítmény-üzemeltetési szol-

gáltatás– tánc és elôadó-mûvészeti szolgáltatásokNem kötelezô dokumentáció készítéseNem kötelezô szerzôdéstervezet készí-

téseKizáró okokról elegendô nyilatkozniNem kell eredményhirdetést tartani,

csak az összegzést megküldeniAjánlattételi határidô rövidült– 25 napról 20 napra– közvetlen ajánlattételi felhívás megkül-

dése esetén 15 napraKözvetlenül lehet ajánlattételre felkérni

3 ajánlattevôt– árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés

esetén nettó 25 millió Ft-ig– építési beruházás esetén 80 millió Ft-ig– ha nem érkezik be 3 ajánlat, akkor is le-

het bontaniAz ajánlati felhívás, illetve a dokumentá-

ció módosításáról nem kell hirdetménytközzétenni, ha közvetlen ajánlattételi fel-hívást küldtünk 3 ajánlattevônek.


48

SZÍNHÁZI GAZDÁLKODÁS

Legfontosabb változások a közbeszerzési törvényben melyek 2010. szeptember 15-vel hatályosak

III. Színházakat érintô leggya-koribb közbeszerzések:

DíszletbeszerzésCsak egy elôadás díszletét kell egybeszá-

mítani, különbözô elôadások díszleteit nem.Technikai eszközök beszerzése– fénytechnika– hangtechnika– színpadtechnika– gépjármû– iroda- és számítástechnikaNyomdai szolgáltatások beszerzéseÉpületüzemeltetési szolgáltatások– ôrzés, portaszolgálat– takarításJegy- és bérletértékesítô rendszer be-

szerzéseTechnikai eszközök bérlése, személyzettelElsôsorban szabadtéri színházak esetében.Energiabeszerzés– Villamos energia beszerzése esetében 2008.

január 01-tôl nem lehetett (volna) új szerzôdéstaláírni, 2010. január 01-tôl pedig már kötelezôvolt a közbeszerzés, mert addigra minden meg-lévô szerzôdés hivatalból megszûnt.

– Gáz beszerzése területén a 100 m3/órafogyasztás felett 2010. július 01-tôl, a 100

m3/óra alatti fogyasztás esetében 2011. július01-tôl kötelezô a közbeszerzés alkalmazása.Építési beruházások– átalakítások– felújításokAz értékhatárok nem változtak meg:árubeszerzés: 8 millió Ft szolgáltatásmegrendelés: 8 millió Ftépítési beruházás: 15 millió Ft

Határidôk számítása hirdetménnyel in-duló egyszerû eljárás esetén:

– Ajánlati felhívás + közbeszerzési mûszakileírás megküldése 0. nap

Csak a szükséges engedélyek és fedezetesetén indítható Ajánlatkérési dokumentációt felelôs sze-mélynek ellen kell jegyezni

– Hirdetmény megjelenése 5. nap– Konzultáció (szükség esetén)– Ajánlatok bontása (nyilvános) 20. nap– Ajánlatok vizsgálata 23. nap– Érvényesség vizsgálata– Alkalmasság vizsgálata

– Hiánypótlás elrendelése (szükség esetén)24. nap

– Hiánypótlásra nyitva álló határidô 28. nap– Tárgyalás lefolytatása (adott esetben) 30. nap

– Eredményhirdetési eljárás (összegezésmegküldése) 32. nap

– Szerzôdéskötés idôpontja (10 napos mo-ratórium) 42. nap

Határidôk számítása közvetlen ajánlatifelhívással induló egyszerû eljárás esetén:

– Ajánlati felhívás + közbeszerzési mûszakileírás megküldése 0 . nap

Csak a szükséges engedélyek és fedezetesetén indítható Ajánlatkérési dokumentációt felelôs sze-mélynek ellen kell jegyezni

– Konzultáció (szükség esetén)– Ajánlatok bontása (nyilvános) 15. nap– Ajánlatok vizsgálata 18. nap– Érvényesség vizsgálata– Alkalmasság vizsgálata

– Hiánypótlás elrendelése (szükség esetén)19. nap

– Hiánypótlásra nyitva álló határidô 23. nap– Tárgyalás lefolytatása (adott esetben) 25. nap– Eredményhirdetési eljárás (összegezés

megküldése) 27. nap– Szerzôdéskötés idôpontja (10 napos mo-

ratórium) 37. napBurg Péter

hivatalos közbeszerzési tanácsadó

A szórakoztatási funkción kívül a színháznakfontos szerepe volt és van az egyes országok,társadalmak politikai életében, s ez különö-sen a 19. századra érvényes, de ma semhagyható figyelmen kívül. És ebben a funkci-óban is csupán egyik tényezô az elôadás.A 19. század Európában a nemzetállamok ki-alakulásának évszázada, színházmûvészetiszempontból pedig az opera évszázada.

A színház már a 18. században is volt sze-replôje politikai proklamációnak. Milánóbana Scala1 nyitóelôadásának programját MáriaTerézia fia, Habsburg Ferdinánd nagyherceg,Milánó kormányzója határozta meg. Az ün-nepélyes nyitóelôadást 1778. augusztus 3-ántartották, amelyen részt vett a nagyherceg aszámára kialakított központi „királyi páholy-

ban”, s a mûsor a Habsburg Birodalom poli-tikai proklamációja volt: Antonio Salieri(1750–1825) udvari zenész az eseményreMária Terézia megbízásából operát írt Europariconosciuta címmel, amely egy antik témát,a hatalom igazságos megszerzésének témá-ját dolgozza fel. Az opera végén EuropaTyros, s ezzel Fönícia legális királynôje lesz,ily módon a Habsburg Birodalom legalizálá-sát hirdették ki a birodalom legnyugatibbbástyáján.

Majdnem egy évszázaddal késôbb is politi-kai színtér volt a Scala: Ferenc József a felesé-gével 1856-ban hivatalos látogatást tett Mi-lánóban, amihez hozzátartozott az arisztok-

rácia elôtti uralkodói megjelenés. Ekkorazonban már a lázadások és forradalmak idô-szakában Milánó nem fogadta örömmel acsászárt: az arisztokrácia és a polgárság nemment el a színházba, hanem a szolgáikatküldték maguk helyett, hogy megmutassáktiltakozásukat, a színpadon pedig GiuseppeVerdi Nabucco c. operáját adták elô, amely-nek Szabadságkórusát együtt énekelte a kó-russal a közönség. 1859. Február 1-jén VerdiNorma c. operájának elôadásán a közönségegyütt kiabálja a szereplôkkel, hogy „hábo-rút, háborút”, s 1859. május 30-án Piemontsegítségével döntô harcban legyôzik az oszt-rákokat, akik 1859. június 5-én kivonulnakMilánóból, majd a június 24-i solferinói csa-tával végleg el is vesztik Lombardiát. A Scala

jó példa a színház direkt politikai szerepénekkonkrét bemutatására. Más színházakat isidézhetnék akár Európa többi városából is.De elég, ha a magyar helyzetre gondolunk.

A 19. század elsô felében a színházakMagyarországon rendkívül fontos szerepetvállaltak fel, s ez elsôdlegesen politikai sze-rep. Itt a magyar nemzetért, a magyar iden-titás vállalhatóságáért, a magyar nyelv hasz-nálatáért kellett még harcolni, amely csak1844-tôl hivatalos nyelv az országban.A vándortársulatok magyarul játszottak amagyar városokban, de színházépületünknem is volt. Pesten, az ország adminisztratívközpontjában is csak német színház volt, te-hát nemzeti politikai kérdésként merült fel amagyar színház építése.2 Széchenyi István


50

SZÍNHÁZÉPÍTÉSZET TÖRTÉNET

A színház mint a politika színhelye III. rész

Színházépület és társadalom

Az elsô elôadásplakátja – 1778.

augusztus 3.

Milano, Teatro alla Scala, páholyok középen a királyi páhollyal(a színház a 2008-as felújítás után, építész Mario Botta)

állt az ügy mellé, röpiratokat készített, s fo-lyamatosan harcolt a bécsi udvarral az enge-délyért. Csakhogy Széchenyi a pesti Dunaparton akarta felépíteni a színházat,éppen a budai várral szem-ben, mintegy ellenpont-jaként a Habsburgb i r o d a lm ipoliti-

kai vezetésnek, amely a várban székelt. Máraz épület elhelyezése is politikai demonstrá-

ciónak minôsült, nyilvánvaló, hogy na-gyon sokáig nem kapott rá enge-

délyt. Pedig az idô sürge-tett. A színház nem-

zeti üggyévált, s

Földváry Gábor, Pest vármegye fôispánja ahazai viszonyokra építve oldotta meg a kér-dést: Grassalkovics gróftól kizsarolta a telket,az épületet nem az utca vonalába, hanemegy kerítéssel körbezárt területen pavilon-ként építtette meg, ezzel megkerülte az en-gedélyezési procedúrát. Nem várta meg,amíg az ország legnagyobb építésze, PollackMihály igent mond, aki Széchenyi megbízá-

sára számított, hanem felkért egy fiatalépítészt, ifj. Zitterbarth Mátyást,

hogy építse meg a szín-házat.


Párizs, Odeon, 1782, építészek: Marie-Joseph Peyre, Charles de Wailly (a színház a 2004-es felújítás után)

19. századi képeslapa Nemzeti Színházról

➤

Zitterbarth nem csak nem épített elôtteszínházat, valószínûleg nem is látott, a pári-zsi Odeont, amit Földváry mintául állított ne-ki, pedig egészen biztosan nem. De itt márnem ez volt a kérdés. 1837-ben már nemze-ti szükséglet volt Pesten a Magyar Színház.Összefogtak a város lakói, nemesek és nem-nemesek, hordták lelkesen a téglát, csak ké-szüljön el végre a Magyar Színház. 1837. au-gusztus 22-én nyitották meg. „A megnyitásraaz egész környék lobogódíszbe öltözött. A Hat-vani utca olyan volt, mint búcsújárók lombékít-ményes útja az úrnapi oltár felé. A színházhomlokzatának falát nemzetiszínszalagos ko-szorúk fedték, ormáról hosszú zászló csüngöttalá. … a hintók megtorlódtak, a vidék is sûrûnontotta a vendégeket, a színházügy legigazibbápolói, a vármegyék, díszruhás küldöttségekkelvettek részt az ünnepen” – olvasható RédeyTivadarnak a Nemzeti Színházról írt 1937-

ben kiadott könyvében3. Rédey a belsôrôl isír: „Belül a nézôtér kezdetben ugyancsak tar-ka-barka lehetett, a páholybérlôk kedvükre bú-torozták be fülkéiket; a belsô kárpitozást is rá-juk bízták. A páholyajtók nyitását kis csengôkjelezték, akkor is, ha játék közben kilincseltek abérlôk.” És a nemzeti érzés kifejezését szol-gálta a plateau berendezése és színvilága is:„A földszinti ülôhelyek zöld üléseihez fehér kar-fák s azokon piros könyöklôpárnák tartoztak.”A közönség Földváry Gábort állva ünnepelte,majd helyet foglalt, és áhítattal hallgattaHeinisch József „hangászati karmester” erreaz alkalomra írt Thália diadalma az elôítéletenc. nyitányát. A függöny felgördülése utánpedig „látható lett az új színház festôjének,Otto úrnak hatásos távlati képe: „Budapestlegszebb része a Duna parton”, ahogyVörösmarty prológjának szerzôi utasítása elô -írja. „Vörösmarty erre az alkalomra írta Árpádébredése c. prológját, amelynek zárószavanem is lehetett más, mint »Éljen a haza!«”.Rédey a következôképpen zárja a megnyitó-ról készült beszámolóját: „Aligha akadt az el-sô elôadás nézôterén bárki is, aki a magyar jö-vôre ne gondolt volna, mélyen át ne érezte vol-na, hogy az új intézmény felvirágoztatása anemzetre nézve életkérdéssé súlyosult.” Vörös-marty pedig így jellemezte az estét: „A kö-zönség olyan volt, milyet várni lehete: kíméle-tes, komoly s minden tiszteletre méltó, tisztahazafi örömében egészen elmerült; s ki e han-


52

Id. Lendvay Márton (1807–1858) Bánk bán címszerepében

Budapest,a Nemzeti Színházavatóünnepsége:

2002. március 15.

A Nemzeti Színháznézôtere

az 1850-esévekben

➤

gulatot nem ismeri, hidegnek mondhatná zaj-talanságáért. De e zajtalanságban ámulat,mély érzelem s egy magát becsülô népnek mél-tósága volt.”

A Nemzeti Színház az 1848-as forradalom-ban is fontos szerepet játszott. Megváltoztat-va a mûsort, március 15-én Katona JózsefBánk bán c. drámáját adták elô, de a II. fel-vonást már nem tudták folytatni, mert az ut-cai tüntetôk benyomultak a nézôtérre, a ze-nekar a Rákóczi-indulót játszotta, majd aMarseillaise-t és a Hunyadi László c. operábóla „Meghalt a cselszövô” kezdetû kórusdaltmár együtt énekelte a társulat és a közönség.Utána pedig Egressy Gábor elszavalta a„Talpra magyart!”, amit a testvére, EgressyBéni aznap megzenésített, és az egész kö-zönség együtt elénekelte. Utána következetta Himnusz, majd pedig népdalok. Az 1848.március 15-i elôadás a forradalom egyik leg-fontosabb momentumává vált, a nemzetegységes politikai megnyilatkozása.

A Nemzeti Színház majdnem kétszáz évestörténetét végigtekintve kiderül, hogy aNemzeti Színház ügye minden történeti fázi-sában politikai ügy volt: hadszíntér a nemze-ti identitás megszerzéséért, s ugyanakkor apolitikai hatalom demonstrációja. Ez alólnem kivétel a 2002. március 15-én megnyi-tott Nemzeti Színház sem: nem szín-házmûvészeti, építészeti, urbanisztikai ténye-zôk határozták meg, hogy hova és milyen-

nek épüljön, hanem politikai harcok. És amegnyitó ebben az esetben is politikai de-monstráció volt.

Ez a kevés példa is jól mutatja, a színházkomplex intézmény, amelynek csupán egyik,bár nagyon fontos eleme a színpadon folyóelôadás. A színházépületek építési körülmé-nyei, városokban való elhelyezése, stílusa,építésze, egész konstrukciója és mindezekmotivációja az egyes társadalmakról nyújt ké-pet, olyan rendkívüli történeti dokumentum,amely történelmünk és jelenünk jobb megis-meréséhez elengedhetetlen elem, mert ben-ne egy-egy rendszer, politikai szisztéma, tár-sadalmi szokások és hagyományok, kulturálisirányultságok koncentráltan jelennek meg.

Magisztrális példákkal kezdtem, zárásnakis ilyet választottam: a 2000-es évekbenépült színházak közül többek között a 2008-ban átadott oslói Opera az egyik kiváló bizo-nyítéka annak, hogy egy mai korszerû és ko-runk igényei szerint kialakított színházépületképes megfelelni a 21. század megváltozottkörnyezeti, társadalmi, politikai, gazdasági,gazdaságossági, mûvészeti, kulturális, turisz-tikai elvárásainak.

Ordasi Zsuzsa

1 P. Isotta, E. Rescigno, L. Molinari: Teatro alla Scala.Skira, Milano, 20042 Szekér László: A nemzet színháza építésének 150 évestörténete. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 19873 Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története. KirályiMagyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1937


Oslo Operaháza, 2007, építész: Snøhetta építésziroda

Budapest,Nemzeti Színház,2002,építész: Siklós Mária

Fotó

: sz

ji


54

4 THOUGHTS ABOUT AN EXHIBITION (by János Szûcsborus)

Projection Technology

5 WATCHOUT SYSTEM IN MADÁCH THEATRE (by Áron Farsang)A computer system supporting multi-visual projection has beenapplied in Madách Theatre for several years successfully.

Sound Technology

9 NEW SOUND SYSTEM IN THE CULTURAL CENTRE IN AJKA(by Ferenc Volár)The sound system of the reconstructed City Cultural Centre wasput into operation in May this year.

Open-Air Theatres

11 COVERING OF THE OPEN-AIR THEATRE IN VÁROSMAJOR(by Imre Kárpáti)Covering against rain has been constructed over the auditoriumand stage of the Open-Air Theatre in Városmajor.

Soundquest Music Industry Trade Show

13 SCENI-TECH 2010 EXHIBITION OF THEATRE TECHNOLOGY(by Tibor Német and János Pelyhe)Thoughts and evaluation of the exhibition organized in parallelwith SOUNDQUEST 1–3 October 2010.

In memoriam

15 HELMUT GROSSER (1927–2010)World-famous determinant personality of theatre technology di-ed with 83 years of age. Reminiscences of friends and colleagues.

News from Hungary

17 THEATRE SCHOOL OF STAGE CRAFTS AND STUDIO THEATRE INBÉKÉSCSABA

18 SZIN-TEK HAS BEEN ESTABLISHED

Costume Design

19 CONGRATULATIONS (by Imre Kárpáti)Ignjatovic’ Kristina was awarded the prize for the best costume atthe Hungarian Theatre Festival in Pécs 2010.

Stage Lighting

22 DEVELOPMENT OF LIGHT CONTROL CONSOLES – FROM A PERFOR-MANCE’S POINT OF VIEW ((by Péter Kiss)The successful dance performance Sunlegend celebrated itstenth birthday and also the hundredth performance this year.Equipments used in the performance undergone an immense de-velopment during this period.

Followspot

26 RDM – WHAT IS IT FOR AND WILL IT BE USED ACTUALLY AT ANYTIME? (by Sándor Böröcz)The protocol of DMX-controll is nowadays already outdated. Theslow acknowledgment process of the Ethernet based control stan-dard called for an interim solution, and it was found in RDM…

Technological Novelties

29 MARTIN’S NOVELTIES AT LISYS

30 HIGH END SYSTEMS - DL.3 (by Sándor Szatmári)

News from Abroad

32 CONCERTS, FESTIVALS, CELEBRATIONS ALL OVER THE WORLD

History of Stage Lighting

36 STRAND ELECTRIC AND THE BUDAPEST OPERA HOUSE(by Peter Fitzwater)We could witness an unbelievable development and technologychanges in light control on the work of the English companyStrand Electric in the Opera House.

42 LIGHT CONTROLS IN THE OPERA HOUSE FROM DIFFERENT POINTS OFVIEW (by Miklós Borsa)

Theatre Management

44 THEATRE MANAGEMENT STRUCTURE (by Dr. Sándor Venczel)Structure of theatre management has experienced great changesin the past 30 years. What caused these changes, and whattrends can be expected?

Exhibition

47 BAROQUE GLORY ON THE STAGE – “BAJOR GIZI” ACTOR MUSEUMJesuit stage and scenery designs from the scenic collection of theHungarian Theatre Museum and Institute.

Books

47 CARSTEN JUNG: HISTORISCHE THEATERHistorical theatres in Germany, Austria and Switzerland.

Theatre Management

48 MAJOR CHANGES IN THE ACT ON PUBLIC PROCUREMENT(by Péter Burg)

History of Theatre Architecture

50 THEATRE BUILDING AND SOCIETY (by Zsuzsa Ordasi)Theatre, as scene of politics. Closing part 3 of the lecture read atthe international conference The Theatre and the City.

CON T EN T S

STAGE Technology for Performing ArtsHungarian Society for Theatre Technology

Bosch Rexroth Kft . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o.Chromatica Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. o.Chromatica Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. o.Elimex Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38. o.EMI-TÜV SÜD Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46. o.INTERTON Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56. o.LISYS Fényrendszer zRt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55. o.Linea Bútor Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49. o.

Logen Bt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35. o.Luminis Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23. o.Pelyhe & Társa Kft.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33. o.Show Case Hungary Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29. o.Színpad- és Emelôgéptechnika Kft.. . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. o.ZAJ Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20. o.ZAJ Kft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. o.

H I RDE TÔ I NK

Documents

EGY KIÁLLÍTÁS MARGÓJÁRAmsztsz.hu/wp-content/uploads/2019/03/Szinpad_2010_december.pdf · g iv sz ony kat.N ámb líó ,r üföd cé - g ekh a zi épv sl t, j n ôr d . A látogatók