Támogatónk

h́ ́ b

2013. JANUÁR – TEVET-SVÁT 5773. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XI. REG. ÉVF. 1. SZÁM, 200. SZÁM

AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden érdeklődőt az ENSZHolokauszt emléknapja és TuBiSvat ünnepe alkalmából tartandó összejö-

vetelére, melyre 2013. január 27-én, vasárnap a Menház Zsidó Kulturális és Kö-zösségi Központban (Eötvös utca 15., www.menhaz.sk) kerül sor. A két nyel-ven, szlovákul és magyarul folyó program mindenki számára nyitott és ingye-nes. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap és a Szlovák Köztársaság Kormá-nya támogatásával valósul meg.

14:30 – A Horthy rendszer Az előadás témája a magyar politikai elit és az államapparátus szerepe és fe-

lelőssége a holokauszt előkészítésében és végrehajtásábanDr. Csősz László a budapesti Holokauszt Emlékközpont történésze. PhD fokozatát

2011-ben szerezte a Szegedi Tudományegyetemen (Tettesek, szemtanúk, áldozatok. A ho-lokauszt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében). Kutatási területe a magyarországi zsidó-ság modernkori története és a holokauszt.

15:15 – Recepteskönyv a halál torkából... (Túlélési startégiák a koncentrációs táborokban.) – dr. Czingel Szilvia előadásaKolozsvári rakott káposzta, diós stangli, krumplifánk, mogyorós habcsók, tü-

dőshurka, karfiol palacsintatésztában, rostonsült borjúhús, kocsonya, narancsrúd, Gerbaud szelet, hamis velő tojással, töltött libanyak… egykor közismertételfinomságok. A sztárszakácsok főzősműsoraiban, a recepteskönyvek szélespalettáján és a mostanában oly divatos gasztrobloggerek által írt honlapok szin-te mindegyikében fellelhetők a receptek variánsai, modernebb, átdolgozottváltozatai. Első olvasatra az ételek fajtái a második világháborút megelőző kor-szak polgári konyhájának világát idézik, mégis van bennük valami egészenrendkívüli és megrázó (hátborzongató).

(Folytatás a 3. oldalon)

ENSZ Holokauszt emléknapés TuBi Svat

HITKÖZSÉGI HÍRADÓA komáromi zsidó focicsapat

Purimielőzetes

AKomáromi Zsidó Hitközség Sha-lom klubja 2013. február 24-én,

vasárnap tartja purimi összejövetelét.A programot Riszovannij Mihályelőimádkozónk vezeti. Mindenkitszeretettel várunk! �

A felvétel a Holokauszt előtt készült – rájuk is emlékezünk január 27-én...

Nyertespályázatok

ANemzeti Kulturális Alap támogat-ta „Mi is itt vagyunk” című előa-

dássorozatunkat. A KZSH munkáját2013-ban ismét segíti a Holland ZsidóHumanitárius Alap. Köszönet érte! �

Magyarországiadományozás

Kedves Olvasóink, Magyarország-ról az alábbi módokon adomá-

nyozhatnak:– a mellékelt sárga csekken

– átutalással a Budapesti Zsidó Hit-község 11707024-20228521-es bank-számlaszámra (OTP), ahol a közle-mény rovatban a Komárom szót kellmegjelölni

– nemzetközi átutalással a KZSH 2.oldalon megjelölt bankszámlaszáma-ira, minimális költséggel, ha az OTPBank (a KZSH OTP számlájára) vagyaz ERSTE bank (a KZSH SlovenskáSporitelna számlájára) utalnak

– paypalon keresztül: help@menhaz.sk

Támogatásukat előre is köszönjük!

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t, a KZSH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Ágnes és Smuel Na-von (Bnei Brak, Izrael) Megová Mária(Komárom), Bruckner Ibolya (Ógyal-la), D.V, Alena Bugárová (Bratislava),Karol Fenyves (Liptovský Hrádok), ésanonimitásukat kérő adományozók.Köszönjük!

� Pályázati támogatásokból új pado-kat szereztünk be, melyeket tavasztól aMenház udvarán helyezünk el.

� Tovább bővítettük könyvtárunkat, akiadványok mellett CD-k is érkeztek.Minden olvasót várunk!

� Januárban számos új pályázatotadunk be, ezek sikerességétől függ,milyen programokat tudunk megvaló-sítani ebben az évben.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporou Úradu vlády SR –program Kultúra národnostných menšín 2012. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

Jelvény ajándékbaJozef Dukes úr Pozsonyból egy érdekes

jelvényt adományozott közösségünknek.A komáromi zsidó énekkar jelvényét eddigsoha sem láthattuk. Mostantól kiállításunkrésze lesz a Schnitzer Ármin Mikromúze-umban. �

Kóser pékárurendelhető

Kóser barchesz és egyéb pékáruk azalábbi hétvégékre rendelhetők:

2013. január 25. és 2013. február 22.Rendelés az adott héten szerdáig a

titkárságon lehetséges. Elérhetőségek:kile@menhaz.sk, Tel: 7731-224. �

�

Készülő kiadványunkMárciusban megjelenik a Mozaikok a komáromi zsidó közösség történe-

téből című kiadványunk. Ennek kapcsán hamarosan elkészül SchnitzerÁrmin főrabbi német nyelven írt, Zsidó kultúrképek, az életemből címűkönyve Komáromról szóló fejezetének magyar (fordítja: Riszovannij Mihály)és szlovák (fordítja: Katarína Potoková) változata.

Az ortodox zsinagóga héber nyelvű ülésrendjét pár éve kaptuk ajándékbaIzraelből. Toronyi Zsuzsanna átírta a neveket magyarra, ez is hozzáférhetőlesz. �

3

Sokak számára a Hitközségi Híradóaz egyetlen zsidó hírforrás, ezért min-dig is a kiegyensúlyozott tájékoztatás,a széleskörű információáramlás bizto-sítása volt a cél. Különösen fontos azújság a világgal való kapcsolattartásszempontjából, ma öt kontinensenkomáromiak és leszármazottaik olvas-sák a lapot papíralapon vagy elektro-nikusan.

Sokan, sajnos már nincsenek közöt-tünk azok közül, akik 1996 júniusá-ban örömmel fogadták az indulást,rájuk mindig fájó szívvel emlékezünk.

A jubileumon a hangsúly a köszö-neté. Egy ilyen kis lap megjelenése fő-ként az önkéntesekből álló csapaton,az évi 4-5 sikeres pályázatból össze-gyűjtött forrásokon, adományokonmúlik. Ez kemény munkával hónap-ról hónapra sikerül.

A kerek évfordulón ezúton szeret-ném megköszönni azoknak, akik évekóta segítik ezt a munkát:

Paszternák Andrásnak, a lap ötlet-gazdájának, aki Izraelből is ugyan-olyan energiával vesz részt a munká-ban, mint itthonról,

Vadász Magdikának Budapestről ésKatarína Potokovának Nyitráról, akika szlovák részt gondozzák, sokat dol-goznak a fordításokon,

Paszternákné Kertész Zsuzsának,aki az első számtól a magyar oldalakkorrektúráját végzi,

Piczek Ferencnek, aki minden in-formatikai problémánkat megold, azelső években pedig a nyomtatásban issegítségünkre volt,

Orna Mundscheinnak, aki hónap-ról hónapra receptekkel, izraeli élet-történetekkel lát el minket,

Saláth Richárdnak, tördelőnknekköszönhetjük a lap ízléses, színesmegjelenését,

a Nec Arte nyomda csapatának,ahol 2008 szeptembere óta készülneka HH számai,

Pasternák Antalnak, aki tanácsaimellett az újságot havonta elszállítja anyomdából a Menházba,

Haas Juditnak, a KZSH irodavetőjé-nek, aki a terjesztésről gondoskodik,és mindazoknak, akik a 200 szám va-lamelyikében közreműködtek.

A jubileumon azt kívánom, hogy azÖrökkévaló még sokáig adjon erőt acsapat minden tagjának, hogy résztvehessen a Hitközségi Híradó szer-kesztésében. �

Paszternák Tamás, főszerkesztő

Ünnepel a Hitközségi Híradó

A200. szám jelentős jubileum a Hitközségi Híradó életében, tizenhét év nagyidő. Lapozgatva az archívumot, Raab Feri bácsi már a nyolcvanas években

az üresedő padsorokról, a kihaló közösségről írt. 2013 elején még mindig ittvagyunk, minden pesszimizmus ellenére létezik a hitközség, amely nagyrészt alapnak köszönhetően új tagokkal bővült az elmúlt másfél évtizedben, színesprogramok várják a hozzánk látogatókat.

ENSZ Holokauszt emléknapés TuBi Svat

(Folytatás az 1. oldalról)A szakácskönyvet ugyanis az egykori lichtenwörti kon-

centrációs tábor női barakkjának öt, Budapestről depor-tált foglya írta a halál árnyékában, flekktífusztól, bolháktólés tetvektől szenvedve, az éhségtől csontsoványra fogyva,kimerülten. A receptek 62 év után egy véletlen folytán ke-rültek elő, amit a recepteskönyv íróinak egyetlen túlélőjeőrzött meg az utókor számára.

Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató-muzeológus, kulturális antro-pológus. Kutatási területe a higiénia és tisztálkodás kultúrtörténete,zsidó néprajz és folklór, oral history kutatások. Számos tanulmányajelent meg a feltüntetett témákban. Több fotó és néprajzi kiállítás társ-kurátora. Jelenleg a Centrópa Zsidó Családtörténeti Kutatóközpontmunkatársa. Pozsonyban született. A Duna utcai gimnáziumbanérettségizett. Az Ifjú Szívek Tánckarának hosszú ideig volt tagja. Bu-dapesten végezte el az egyetemet. A szülei ma is Pozsonyban élnek.

16:00 – Tu Bi SvatA zsidó hagyomány szerint Svát hó 15-én a Fák Újévét

ünnepeljük. Az ENSZ Holokauszt emléknapjával való egy-beesés szimbólum is, jelképezi, hogy a komáromi zsidó kö-zösség a vészkorszak után is tovább él. Az ünnepről TothaPéter Joel rabbi ad elő.

Totha Péter Joel: Felsőfokú tanulmányait a budapesti OrszágosRabbiképző Zsidó Egyetemen, illetve a Jeruzsálemben lévő Ohr Sa-mayach, és Torah VöEmunah Jesivákban végezte. 2006-ban ka-pott egyetemi diplomát. 2007 márciusától a budapesti Páva utcaiBét Élijáhu zsinagógában rabbi, ahol sikerült újraindítani a val-lási életet.

2009-ben került a Honvédelmi Minisztérium Tábori Rabbiná-tusára, mint rabbi, majd 2012. március 15-én a Honvédelmi Mi-niszter vezető tábori rabbivá nevezte ki. Negyedik éve minden má-sodik héten a Győri Zsidó Hitközségnél tanít, részt vesz az ünne-peken és temetéseken. �

-p-

4

Rutinszerűek ezek a mozzanatok,bár annak idején 1996. június 16-án, aMártírnap előtt, az Aranyember utcaitemető bejáratánál egyikünk sem gon-dolta volna, hogy még 17 év múlva ismegjelenik, az akkor háromoldalas (2magyar, 1 szlovák), első számát kö-szöntő közösségi kiadvány.

Lassan felnőtt a lap, meghízott terje-delmében, időről, időre szebb ruhátöltött. Az otthoni nyomtatást és fény-másolást felváltotta a profi nyomdaimegjelenés. Az újsággal együtt csepe-redtünk mi is a bátyámmal. Gimnazis-tából egyetemisták lettünk, majd dol-gozó emberek. Jöhetett az érettségi, azh-k és vizsgák végeláthatatlan sora, ál-lamvizsga,… egy dologban mindig biz-tosak voltunk, legkésőbb a hónap vé-gén, esetleg a következő első hetébenmeg kell jelennie a Hitközségi Híradó-nak. Amikor a második vagy a harma-dik szám tördelésénél lapunk mento-ránál, Feri bácsinál ültünk, s ő hosszú-távú terveket vázolt elénk, csak legyin-tettem: „Ugyan, hogy érnénk mi meg a10., a 25., az 50. esetleg a 100. számot?”

Igaza lett, kézbe vehettük, a századi-kat, s most nekivágunk a kétszázadik-

nak. Egy havilap esetében ez nem kisidő. Nyolc éve raktuk össze az első há-romjegyű sorszámmal ellátott HH-t. Sabba még belegondolni sem merek,hogy a 300. szám, ha így haladunk2021-ben jelenik majd meg.

Ideje hát megállni, egy kicsit vissza-tekinteni, megvonni a mérleget, erőtmeríteni, s aztán folytatni, amíg csak alehetőségek engedik.

Hogy mi maradt meg leginkább eb-ből az elmúlt 199 hónapból? Az olva-sók, a szerzőtársak arca… egy-egy mo-soly, kedves szó, kézszorítás… A kez-detekben személyesen vittük házhozKomáromban a lapot. Beültünk apamellé az autóba, s nekivágtunk a min-den hónapban azonos útvonalnak.Kézbe adtuk vagy a postaládába tettükaz újságot. Hosszú időbe telne össze-gyűjteni mindazok nevét, akik akáregy-egy cikkel vagy rövid olvasói levél-lel olyanná tették a Hitközségi Hír-adót, amilyennek szeretjük. Nélkülükaz önkéntes munkájuk nélkül nemünnepelhetnénk ma.

Jó ideje már a posta kézbesíti a havirendszerességgel megjelenő tizenkétol-dalas kiadványt. Eljut a városon kívül a

környező településekre, könyvtárakba,a Komáromtól távolabb szakadt hittest-véreinkhez, szimpatizánsainkhoz. Többmint 400 nyomtatott és közel 250 elekt-ronikus példány lett mára az 1996-ban30 darab fénymásolt újságból.

Új olvasók jöttek, sajnos jó páran tá-voztak is a lelkes csapatból. Ők ma márodafentről tekintenek le egy-egy újabblapszámra, de véleményüket, észrevéte-leiket már nem halljuk. Nincs nehe-zebb dolog egy közösségi lap kiadói szá-mára, mint neveket törölni a címlistá-ból, gyászkeretes írásokban búcsúzni astabilitást jelentő olvasóktól.

200 hónap… ha 100-150 év múlvavalaki elkezdi majd kutatni a helyi zsi-dóság történetét, elég lesz fellapozniaa 90-es évek derekától napjainkigmegjelent hasábokat, és hű, részleteskrónikáját kapja a 221 éves közössé-günk utóbbi tizenhét évének.

Köszönet illeti szüleinket, a nagy-szülőket, a rokonokat, akik mindig tá-mogattak minket, és elviselték, ha egy-egy lapszám tartalma miatt kicsit „ös-szecsaptunk” szerkesztőtársammal.Hálásak vagyunk az újság minden tá-mogatójának, korábbi és jelenlegimunkatársának: fordítóknak, az olva-só- és tördelőszerkesztőknek, a hit-község titkárainak, hazai és külföldi„tudósítóinknak”…Sosem terveztünkhosszú évekre előre, de azt megígér-hetjük, ameddig erőnkből, időnkbőltelik, folytatjuk a munkát.

A Hitközségi Híradó szerkesztőineknevében:

Dr. Paszternák AndrásRamat Gan, 2012. december 29.

Mintha tegnap lett volna…,avagy 200 hónap margójára

Újra megnyitok egy üres Word dokumentumot. Lassan, gépelem be a nevét amegfelelő helyre: hh2013január… Jubileumi számhoz érkeztünk, ez lesz a

200. Hitközségi Híradó. Összegyűjtögetem az állandó rovatok cikkeit, helyére ke-rül a recept, a Stetl rovat, az útinaplóm soron következő részlete. Ezzel párhuza-mosan elindul a képek kiválogatása, majd megy az anyag Tomihoz, a főszerkesz-tő társhoz. Dolgozunk rajta, s továbbküldjük Ricsinek, a tördelőnknek, akinekmunkája nyomán elnyeri majd a megszokott, nyomdaképes formáját a lap.

Könyvajánló:

Gantner Ádám:A siksze

Gantner Ádám negyedik könyvében A Sikszében afőszereplő, aki egyben a könyv narrátora is az inter-

netes társkereséstől való ön- és közveszélyes függőségétőlmegszabadulni indul Izraelbe. A Szentföldön azonbannyugalom helyett élete legnagyobb kísértése és szerelmevárja a bábeli nyelvek zűrzavarában, egy ellenállhatatlanulszép dél-afrikai zsidó lány személyében, megtetézve egyszintén elragadó, ám katolikus és bizony alkalmanként an-tiszemita elveket valló felvidéki, magyar hölgy iránti von-zalommal.

Mindeközben bepillantást nyerhetünk a nagyszámú kül-földi önkéntesek és a kibucban élők nyári táborok hangula-tát megidéző munkával, szerelemmel teli mindennapjaiba.

Hősünk gyötrő magánéleti dilemmája és valós identitá-

sának keresése végigkíséri útját a kibuctól beköszönve Je-ruzsálembe, ahol vallásos ortodoxokkal próbál zöldágravergődni a nyakában lógó kereszttel, amelyet átmenetilegfelcserél a hőn szeretett Dávid-csillagára, megpihenve Tel-Avivban, majd a kíváncsiságtól és szerelemtől vezérelve apuskaporos, kődobálós Palesztina felé veszi az irányt, né-mi dunaszerdahelyi és fokvárosi kitérővel.

A megválaszolásra váró kérdések végig ott sorakoznak aregény folyamán, mint a hovatartozás a holokauszt árnyé-kában, az identitás égető problémája, döntés a szerelemkét fajtája között és a magyarországi antiszemitizmus ’meg-értése’ és azzal együtt a megélése.

Gantner Ádám könyve egymás elfogadásáról szól. A me-rész, helyenként provokatív, tabuk sorozatát döntögető,sokakat érintő problémákat feszegető, lefegyverző őszin-teséggel tárgyaló fordulatos regény más - más okokból,egyformán fontos mondanivalót tartogat zsidóknak, nemzsidóknak, félzsidóknak egyaránt, levonva a legfőbb ta-nulságot: mind egyformán értékesek vagyunk, identitástól,származástól, vallástól függetlenül. �

5

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

AHitközségi Híradó egyik nyári szá-mában beszámoltam arról, hogy

Budapesten részt vettem a HolokausztEmlékközpont által rendezett „Olykorban éltek ők...“ tematikus tábor-ban, ahol rengeteget tanultam a ho-lokausztról; megértettem, hogy egyesemberek, hogyan viselkedtek azokbanaz időkben, amikor saját életük és csa-ládjuk életben maradásáról volt szó.

Ebben a táborban nemcsak nagyonérdekes előadásokat hallhattunk ezek-ről a borzalmas évekről, de rengeteghelyszínre is ellátogattunk, ahol ezek aborzalmak folytak. Egy tábor nagyon jó

hely arra, hogy barátokra, ismeretségretegyünk szert. Nos, megismerkedtemegy nagyszerű lánnyal, aki elmesélte,hogy amikor csak ideje engedi, törté-nelmi pályázaton vesz részt. Többszörvolt sikeres. Augusztus végén felhívta a

figyelmem egy érdekes pályázatra, amitegy híres portugál egyetem és alapít-vány írt ki. Témája egy választott országés a saját országom vészkorszakának be-mutatása volt. Nem sokat gondolkoz-tunk rajta, hogy ezen a kétszemélyes pá-lyázaton részt vegyünk-e, mivel ebben atémában otthon érezzük magunkat, ésamúgy is ez volt életem első pályázata.Nagy kihívást jelentett számomra! A pá-lyázat témájának Magyarország és Fran-ciaország vészkorszakát jelöltük meg. Apályázat portugál nyelven folyt, de ne-künk ez sem volt probléma, mivel a ba-rátom, akivel közösen készítettük a

munkát folyékonyan beszéli a nyelvet. Aregisztráció során megtudtuk, hogy afelhívásra mintegy ötezren jelentkeztekszerte a világból. Nem meglepő, hiszennagyon értékes díjak vártak a verseny-zőkre. Az első helyezés egy tíznapos ki-

rándulás Spanyolországba, a másodikhelyezés Portugáliába, a harmadik he-lyezés pedig Franciaországba. Az ötez-res regisztráció hallatán sem riadtunkvissza, hisz nem veszíthettünk semmit,maximum egy jó kirándulást, de tapasz-talatot annál inkább szerezhettünk! Apályázat két részből állt. Az első részbenmegírtuk magyarul a két ország holo-kausztjának történetét a jogfosztástól anépirtásig, több mint negyven oldalon.A szövegbe rengeteg, túlélők általi visz-szaemlékezést is beillesztettünk. A ma-gyar szöveg portugál nyelvre igazi kihí-vás volt, de szerencsére sikerült! A má-sodik része a képek voltak. Egy különdokumentumba kellett helyeznünk aholokauszt idején készült képeket, kép-magyarázattal egybekötve. Ebben a pá-lyázatban többhónapos munkánk vanbenne, de megérte! Az eredményhir-detéskor ideje, alig hittem a szemem-nek, amikor megtudtuk, hogy a törté-nészekből, tudósokból és nyelvészekbőlálló zsűri a mi pályázatunknak ítélte akülöndíjat, ami egy kirándulás volt amesés Rómába. Tanulmányaim során,rengeteg versenyen vettem részt kisebb-nagyobb sikerrel, de most úgy éreztemmeghozta a sok belefektetett munka agyümölcsét. Nemcsak tapasztalatot gyűj-töttünk és sokat tanultunk a munkánksorán, de rengeteg élménnyel tértünkhaza december végén Rómából. �

Balogh Ákos

Rómában jártam

Izrael lakossága a hivatalos szervekfelmérései alapján megközelíti a 8

millió főt. 2012. december 31.-ei becs-lések szerint 7.981 millió lakója volt azországnak.

A jelentés szerint a népesség 75.4%zsidó, 20.6% arab és további 4 száza-

lék egyéb csoporthoz tartozik. 2012-ben 1.8%-al növekedett a Zsidó Államlakosainak száma (ami folyamatosnaktekinthető az évtizedben), becslésekszerint 170 000 gyermek született, va-lamint 16 500 új bevándorló érkezettIzraelbe.

Ha a növekedés ilyen ütemben foly-tatódik, akkor az ország még 2013-ban átlépi a nyolcmilliós küszöböt. Ajelentés nem tér ki arra, hogy a zsidóvagy az arab lakosság száma növekszik-e majd erőteljesebben. �

Izrael Állam Külügyminisztériumaadatai alapján: Miklós Dóri

Közel a 8 millióhoz

Aközelmúltban Petr Papoušekurat, az Olmüci Zsidó Hitközség

elnökét választották a Csehországi Zsi-dó Hitközségek Szövetsége élére.Rendszeres olvasónknak ezúton gra-tulálunk! Mazl Tov! �

Elnökváltás ABudapesti Zsidó Hitközség dec-

emberben Tordai Pétert válasz-totta elnöknek. A Komáromi ZsidóHitközség nevében ezúton gratulá-lunk. Új megbízatásához sok sikert éserőt kívánunk! �

Új elnök

6

6. fejezet 5. rész

Apámnak, aki tényleg okos embervolt, nem volt elég fantáziája ah-

hoz, hogy az emberi sátán rosszaságátel tudja képzelni, gondolkodott egykicsit: „Én nagyon jól meg tudom ezt a fi-út érteni. Biztos, hogy rövid életében bor-zalmas dolgokat élt át. Itt is papírok nél-kül van, és minden percben letartóztathat-ják. Idegen országban, idegen emberek kö-zött, akiknek a nyelvét sem érti, segítségrevan szüksége, és mindent elkövet, hogyrészvétet keltsen tényleg meg kell adni nekiminden lehető segítséget, de ez nem jelentiazt, hogy el kell hinni minden szavát. Biz-tos, hogy rettenetes dolgok történnek mostLengyelországban, de halálgyárak Európaszívében a huszadik században?! És azonfelül te képes vagy elhinni, hogy a néme-teknek most, a sztálingrádi vereség utánelég vonat áll a rendelkezésükre ahhoz,hogy sok tízezer családot furikázzanak akontinensen keresztül, csak azért, hogymeggyilkolják őket? És mi az, hogy eladnimindent és menekülni? Ez először is tilos.Másodszor, melyik ország lesz hajlandó be-fogadni téged? Átszökni a szigorúan őrzötthatárokon, hivatásos csempészek segítségé-vel, az biztosan nagyon veszélyes. És milesz az öregekkel és a betegekkel, azokat itthagyod? És mindenekfölött, mind a kettentudjuk, hogy Horthy Miklós kormányzó so-hasem lesz hajlandó kiadni a magyar zsi-dókat a németeknek.”

Volt valami abban, amit apámmondott. Tényleg lehetetlen, hogyilyesmik történhetnek. És ha ez ténylegigaz lenne, a szövetségesek és a londo-ni rádió ezzel lenne tele, fenyegetnéka bűnösöket és figyelmeztetnék a zsi-dókat, tiltakoznának a gyilkosságok el-len. Igaz hogy itt-ott beszélnek a bor-zalmakról, de elvétve és hihető részle-tek nélkül. Jugoszláviában vannak par-tizánok, akik harcolnak a németek el-len. Itt, Kassán nincsenek. Igaz, erdőkvannak, de mit csinálsz majd az erdők-ben? Hol alszol, mit eszel? És külön-ben is itt egyelőre nincs semmi és talánnem is lesz, hogy az apám mondja. Ésha mégis megszállnák a németek Ma-gyarországot, ami nem nagyon valószí-nű, hiszen a szövetségesei vagyunk aSzovjetunió elleni háborúban, akkor

majd gondolkodunk, mit is tegyünk.Mint mondtam az élet folyik, mint

rendesen. A tanuláson kívül egy kiscsoportunk a „földalatti” cionista moz-galomban is részt vesz.. A cionista moz-galom ugyan be van tiltva, de senkisem foglalkozik evvel komolyan. Tanu-lunk egy kicsit héberül. A központbólmegérkezik egy kiküldött és feliratko-zunk egy félig legális alijára, ami annyitjelent, hogy az alijá maga legális, de átkellesz szökni a romániai határon, ésmajd értesítenek, ha a dolog aktuálislesz. A szüleim nem tiltják meg, csakarról beszélnek, hogy nem kéne-e vár-ni az érettségiig, hogy mit fogok ott csi-nálni egyedül.

Az üzletben apunak fényes ötlete tá-madt. Látta az újságban, hogy Pesten anői turbánok nagyon divatba jönnek,anyám tanácsa ellenére rendelt egynagy szállítmányt különböző model-lekből, ő biztos volt benne, hogy Kas-sán ezt senki sem fogja megvenni. Ki-derült, hogy nem volt nő Kassán, aki-nek nem lett volna sürgősen szükségelegalább egy turbánra. Apám ragyo-gott. De a rémhírek napról napra sza-porodtak. Földrengés ugyan még nemvolt, de a talaj a lábunk alatt fenyege-tően ingott.

Úttalan utakon cenzúrázatlan le-vél érkezik Eperjesről. Zsinát és Fülö-pöt, anyu nővérét és Ilus szüleit„munkára” deportálták. Micsodamunkára? Licht Zsina egy idős asz-szony, aki alig tud mozogni és Fülöpegy öreg melamed, akinek a Gemoretanulásán kívül az egyetlen élvezete ahosszú szárú tajtékpipája volt, amely-nek a meggyújtásában annyira szeret-tem segíteni, amikor náluk vendéges-kedtem. Lenkét, anyu másik nővérétés a férjét Baumel Jóskát is el hurcol-ták, ki tudja hová. Ők gyerektelenekvoltak, Lenke a tisztaság rabja volt éscsaládi viccnek számított, hogy ha be-kopogtál hozzájuk a válasz nem azvolt, hogy: „Szabad”, hanem az, hogy:„Ne lépj a küszöbre!” Jóska egy nemkevésbé pedáns főkönyvelő volt, akitévente Londonba szoktak küldeni,ami akkor ritka dolog volt, könyvvizs-gálatra. Erős dohányos volt, Angliá-

ból kapott cigaretta dohányt, amelyetegy nedvességmentes cserépedény-ben tartott, és egy külön gépezettelkellett a „hülznibe” töltött. Volt a tál-ban egy külön kis olló és evvel kelletta fölösleges dohányt a kész cigarettakét oldaláról levágni, ami az én fel-adatom volt. Nagyritkán különlegesmegtisztelésként megengedte, hogyén töltsem a dohányt a papirhülzni-be, bár látszott, hogy a dolog fizikaifájdalmat okoz neki, mert pedánsvolt, mint a felesége.

Anyámnak egy harmadik nővére,Dóra és a férje, Krauss Ármin, ők vol-tak a tulajdonképpeni tulajdonosai akorcsmának, a vendéglőnek, a szállo-dának és a teleknek is. Dóra néni de-portálás közben, de még Szlovákiában,Zsolnán halt meg, 1942. szeptember ki-lencedikén és ott is temették el. A fér-je, Ármin, a fia Fülöp és a felesége,Irén és a három hónapos kislányuk,deportálásban pusztultak el, anyukámnem volt képes a sírást abbahagyni.

Egy szép napon, 1943. szeptembervége felé, anyu egy üzenetet kapott abátyjától, hogy este látogassuk meg.Altmann Zoltán, hatvan év körüli jó-módú magánzó, volt bőrgyáros, aki,miután a gyárát eladta, nyugdíjbament. A felesége, Erna halála után,vett egy szép villát a város peremén, ésott élt Sárival, a házvezetőnőjével, akimindenben a gondját viselte. Megszoktuk látogatni Zoltánt, minden kü-lön meghívás nélkül. Akkoriban privátházakban nem nagyon volt telefon ésmindenki, aki érkezett általában szíve-sen lett fogadtak, ezért találtuk külö-nösnek a külön meghívást. Zoltán lá-nya Erzsike, a férjével, Haim Gerstellel1939-ben alijázott, ezzel bebizonyítot-ták, hogy több eszük volt, mint sokmásnak. A fiukat, Izsót munkaszolgá-latra hívták be és ott lelte halálát. Min-dig nagyon szerettem Zoltán bácsitmeglátogatni. Volt egy nagy könyvtár-szobája, üvegajtós könyvszekrényei te-le díszkötésű magyar klasszikusokkal,nagy, mély bőrkarosszékekkel és álló-lámpákkal. Ha egy könyvet kaptam tő-le kölcsön, mindig nagyon vigyáztamrá, hogy be ne piszkolódjon. Egésznap találgattuk, hogy mi lehet a külö-nös üzenet oka. �

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

XVI. részKutatói gondolatok

(2011. július 13., szerda)

Ma reggel a buszról leszállva azontöprengtem, hogy eddig min-

den munkahelyemre valamilyen 1-esszámú tömegközlekedési eszköz vitt,Pesten a 91-es, itt a 61-es…

Furcsa dolog kutatónak lenni, van-nak napok, amikor szárnyal az ember,élvezi a felfedezés örömét, a lombi-kok, kémcsövek, küvetták, műszerekvarázslatos világát… és persze vannaknapok, amikor a kísérletek nem úgysikerülnek, ahogy elterveztük, mikorszórnak az adatok, mikor a mikro-szkópban valami egészen mást látunk,mint amit szerettünk volna…

Szerencsére a mai nap az első kate-góriába tartozott. Mérés, elmélkedés alátottakon, műszer tesztelés, szakmaimegbeszélés… s a munka gyümölcse-ként végre megkaptam a laborkulcsot.Így már nem lesz gond, ha én leszek azutolsó esténként; esetleg valakineknem tűnik fel, hogy ott mérek még ahátsó sarokban, s rám zárja az ajtót (er-re is volt már kétszer példa – szeren-csére a reggeli órákban)…

Egyszóval minden ment a megszo-kottak szerint, teljesen elmerülve ananotechnólógia rejtélyes útjain, ami-kor egyszer csak fura érzés fogott el…Mintha valaki sms-et küldött volna,gondoltam. 16:58 volt, előszedtem a

telefonom, s tényleg. 15:11-kor kap-tam egy szöveges üzenetet Dávid ba-rátomtól: „Kepzeld, átfestik ma azimatermet!”

Próbálok úrrá lenni a néha előtörőakut Szarvas-hiányomon (lásd egy-kétkorábbi bejegyzést). Már majdnem si-került, erre az egyik szarvasi példaké-pemtől kapok egy sms-t!!! Hihetet-len,… persze jól esett.

Este végignéztem a tábori archívu-mom, az eredmény a mellékelt videólett ( http://youtu.be/bgDFA5Dvzws).

U.i.: Ma egy macska rám ijesztett.Az egyetemről sétáltam hazafelé, ami-kor hirtelen kiugrott egy szemetes ko-sárból…

(2011. július 14., csütörtök)Szenior kutatóktól azt tanultam, a

hét utolsó munkanapján nem érde-mes új, nagyszabású kísérletekbe kez-deni, mert ha nem sikerül, rossz leszaz ember egész hétvégéje. Oktalan fi-atalként, gyakran igyekeztem megcá-folni ezt a „babonaságot”, s erről aszokásomról még itt Ramat Ganbansem tettem le… Megjegyzem, több-ke-vesebb sikerrel jártak ma a tudományrögös útjain tett lépéseim… szóval va-lami van a „nagy öregek” mondatai-ban, de azért tétlenül sem ülhet azember!

Egy izgalmas e-mail keltette fel a fi-gyelmemet. Budapestről érkezett és aKémai Kutatóközpont most publikált

2010-es Krónikáját ajánlotta a munka-társak figyelmébe. Egészen a 73. olda-lig élvezettel lapozgattam a kiadványt,ekkor ugyanis az év PhD-védéseineklistájához értem. Legnagyobb meg-döbbenésemre kihagytak a 15 fős fel-sorolásból. Nem álltam meg, írtamegy „köszönő levelet” az évkönyvetgondozó tudományos titkárságnak.Erre mondta volna az otthoni főnö-köm: „Paszti, mielőtt levelet írsz, aludjrá egyet!” Hát nem aludtam, én márcsak ilyen azonnal reagáló maradok…

E kellemetlen élmény után egyörömtelibb is idézte az otthoni hét-köznapokat. Kedves kollégám, oktató-társam, Spatula Sára a Klub Rádióvendége volt a Szertáros Zsiros LaciTöbbet ésszel című műsorában. Ere-detileg a nanotechnológiáról beszél-gettek volna, de szóba került a közösNanomozaikunk, az ovis programok,sőt még a Nanopaprika is.

U.i.: Lassan kezdem beazonosítani,melyik macskának hol van a vadászte-rülete. Minden utcának, boltnak, ku-kának megvannak a maga cicái.

(2011. július 15., péntek)Lassan beköszönt a Shabat, megáll

az élet, leállnak a buszok, vonatok… aférfiak elindulnak a zsinagógák felé, aháziasszonyok megterítik a sabati asz-talt, elvégzik az utolsó, a vacsorát meg-előző műveleteket a konyhában…

Egy nap a pihenésre, családi, barátitalálkozásokra. Pihenni tér most ablogíró is egy kellemes ashkeloni (vá-ros Dél-Izraelben) ebéd és a Földközi-tenger üdítő habjai után.

Mai blogbejegyzésem állítson emlé-ket Bartha Vilmosnak, a komáromiBéke Utcai (ma Jókai Mór) Alapisko-la egykori igazgatójának, aki évtize-deken át vezette az oktatási intéz-ményt. Hosszan tartó betegeskedésután ma kísérték utolsó útjára Komá-romban. Ha otthon lennék, biztos el-mentem volna a temetésére…

A Béke utca nélkül sosem lettemvolna vegyész, s ha nem lennék kémi-kus, nem lenne most ez a PosztdokNapló sem.

Köszönet egykori iskolám!Kedves Igazgató Úr, nyugodjon bé-

kében!U.i.: Itt ül mellettem Stella macska,

aki már a kapuban köszöntött! �

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Héberül van egy mondás „Kínát szof-rim tárbé chochmá"- A bölcsek irigysé-ge a bölcsességet növeli. Az irigység eb-ben az értelemben pozitív, mert ered-ménye hozzájárul a tudomány és a böl-csesség fejődéséhez, de a mindennapiéletben is ajánlatos ezt a mondást elfo-gadni, pl. a konyhai munkában.

A média tele van sütés-főzés progra-mokkal, híresebb szakácsok tanítják anézőket finom, érdekes és ízletes éte-lek elkészítésére. A TV-ben Be vala-hogy úgy tudják bemutatni a konyhaiműveleteket, hogy elhisszük a folya-mat könnyűségét, ha a szakács utasí-tásait lépésről lépésre betartjuk. Sokatlehet tanulni, irigyelni a pompáskonyhai felszerelést, főleg a legmo-dernebb eszközöket, amelyeket leg-többször úgy mutatnak be, hogy fel le-het ismerni a gyártó logóját. Ha be-térsz, egy villamossági üzletbe meg-döbbenve látod, hogy egy átlagos há-ziasszony nem engedheti meg magá-nak az ilyen a luxust.

De nem Mira. Ő órákig tudta néznia legnépszerűbb sütés-főzés műsoro-kat, szorgalmasan jegyzetelt, felvettevideóra és azt mondta, hogy amit ezmeg ez szakács készít, ő is el tudná ké-

szíteni. Hamarosan majdnem teljesenkicserélte a konyhai felszerelését. Elé-gedetten a változással, elhatározta,hogy itt az idő a bemutatásra. MivelMira eddig csak szorgalmas háziasz-szony volt, elhatározta először is aszűk családi és baráti körben haszno-sítja magát. Ünnepélyes találkozókrakészít megrendelésre pompás étele-ket. Álma megvalósult, ma már nem-csak család és baráti kör a megrende-lői. Szép sikerei vannak.

Ezt a példát azért meséltem el, merta Mira étlapjához én is hozzájárultama képviselőfánk receptjével. Mira el-határozta, hogy ő a TV minta szerintkészít egy nagyon komplikált recep-tet, Krokombust. Ennek az alapja aképviselőfánk, de a különlegessége azösszeállítása. A töltött fánkokat egyösszeragasztjuk karamell szósszal, kb.8-10 sort toronyformában és ezt cso-koládé mázzal díszítjük. Nagyon szép,mutatós, de nem könnyű.

A mai recept ennek egy könnyű vál-tozata, mindenki tetszése szerint töltseés díszítse. Nem muszáj semmi tornyotalakítani, elég egy szép tálon tálalni.

Hozzávalók:: 1 pohár víz, 10 dkgvaj, 1 pohár liszt, kis só, 4 egész tojás.

Elkészítés: Felforraljuk a vizet, bele-tesszük a vajat, és addig főzzük, mígelolvad. Levesszük a tűzről és beleke-verjük a lisztet és a sót. Visszatesszük atűzre és vigyázva addig keverjük, míga massza elválasztható a lábastól, ésgombóc lesz. A tűzről levéve megvár-juk, míg langyos lesz. A tojásokategyenként keverjük a főt masszába.Ha az elején úgy néz, ki mintha nemkeverődne, kis türelem percek múlvasikerülni fog. A tepsit sütőpapírral bé-leljük, kissé megolajozzuk. 2 kanál se-gítségével vagy nyomózsákkal halmo-kat rakunk. 180 fokra előmelegített,sütőben 30 percig sütjük. Óvatosan afelső harmadát bevágjuk, hogy a me-leg levegő távozzon és elzárt sütőbenmeg 15 percig szárítjuk.

A megszokott töltelék tejszínhab. Azajánlott variációk: 1. a keményre fel-vert tejszínbe. vanília vagy csoki pu-dingot keverünk. 2. Csak pudingothasználunk. 3. A tejszínbe olvasztottcsokit keverni. 4. A tejszínbe 1 kávés-kanál kávét keverünk. 5. A tejszínbeepret, málnát vagy más piros lekvártkeverünk.

Díszítésre 1 tábla jó minőségű cso-koládét megolvasztunk 2 dkg vajjal éskis kanállal cseppegtetünk a fánk te-tejére vékony csíkokat.

Jó étvágyat! �

Orna Mondschein

Ünnepi képviselőfánk

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Évekig biztos voltam abban, hogy képtelen vagyok képviselő fánkot otthonkészíteni. Nem tudom, hogy miért féltem megpróbálni, talán mert főleg

cukrászdában láttam. Gondoltam, hogy különleges konyhai felszerelés kellhozzá. Ismerőseim is elkerülték képviselőfánkot és a nehéz, komplikált süte-mények közé tették.

Temetőihírek

Folyik a bejárat mel-letti kerítésének cse-

réje. Ezzel hamarosanbiztonságosabbá válik asírkert, és szebb látványfogadja az érkezőket. Amunkálatokat a kivite-lező az időjárástólfüggően végez. �

�

4

Tieto veci sú teraz pre nás už ruti-nou, hoci vtedy 16. júna 1996, predDňom martýrov, keď sme stáli predbránou cintorína, si ani jeden z násnemyslel, že aj po 17 rokoch budemevydávať časopis, s ktorým sme vtedyzdravili komunitu a ktorý mal vtedy tristrany (2 maďarské a 1 slovenskú).

Časopis pomaly dozrieval, rozšíril saobsah – strany a z času na čas dostalkrajšie oblečenie. Domácu tlačiareň arozmnožovanie nahradila profesionál-na tlačiareň. Spolu s novinami sme do-spievali aj my s bratom. Z gymnazistovsme sa stali vysokoškolákmi, následnesme vstúpili do zamestnania. Prichá-dzala maturita, nekonečný rad skúšok,štátnica...ale v jednej veci sme si boliobidvaja istí, že najneskôr koncom me-siaca musí Spravodajca vyjsť. Keď smepri zalamovaní druhého alebo tretiehočísla sedeli u nášho mentora Feri bácsi-ho, ktorý nám načrtával dlhodobé aveľkolepé plány, iba som kývol rukou apovedal: „Ale, ako by sme sa mohli do-žiť 10., 25., 50. prípadne 100. čísla?”

Mal pravdu, dožili sme sa toho, že smemohli zobrať do ruky sté číslo a teraz sapúšťame do dvestého. V prípade mesač-

níka to nie je krátka doba. Je to už osemrokov, čo sme skladali prvý exemplárSpravodajcu s trojmiestnym číslom. Užsa ani neopovážim myslieť na to, že akbudeme takto pokračovať v práci, taknaše 300. číslo vyjde v roku 2021.

Nastal čas, aby sme sa zastavili, obzre-li sa dozadu, urobili si bilanciu, nabrali

silu a pokračovali až dovtedy, pokýmbudeme mať možnosti.

Čo sa zachovalo z uplynulých 199mesiacov? Zostali čitatelia, tváre auto-rov... niekoľko úsmevov, milých slov, sti-sky rúk... Na začiatku sme časopis roz-nášali po Komárne osobne. Sadli smesi do auta vedľa otecka a každý mesiacsme absolvovali tú istú trasu. Novinysme odovzdávali z ruky do ruky, alebosme ich hodili do poštovej schránky.Trvalo by veľmi dlho, keby sme muselizozbierať mená tých, ktorý prispeličlánkom, alebo nám napísali list aurobili zo Spravodajcu také noviny, akésme my chceli mať. Bez nich, bez ichdobrovoľnej práce, by sme dnes ne-mohli oslavovať.

Už dlhšiu dobu roznášajú poštáripravidelne naše noviny, ktoré majú te-raz 12 strán. Noviny putujú aj mimo

mesta, do okolitých obcí, do knižníc aaj k našim čitateľom a sympatizantom,ktorí žijú vzdialene od Komárna. Má-me viac ako 400 vytlačených adries a eš-te približne 250 elektronických. Totovzniklo z tých novín, ktoré v roku 1996vyšli ako doma rozmnožené, v 30exemplároch.

Máme nových čitateľov, ale z nadše-ného tímu nás, žiaľ, mnohí opustili. Onisa už zhora pozerajú na naše nové čísla,ale už nepočujeme ich názory a pripo-mienky. Nie je nič ťažšieho pre vydava-teľa komunitných novín, ako vymazaťniekoho z adresára, písomne sa rozlúčiťs niekým v novinách, s niekým, kto zna-menal predtým istý, stabilný bod.

200 mesiacov... ak niekto za 100-150rokov začne študovať históriu miest-nych Židov, bude mu stačiť to, ak nali-stuje rubriky v novinách od polovičky

90. rokov a obdrží podrobnú, vernúkroniku posledných sedemnástich to-kov našej komunity, ktorá vlani oslavo-vala 220 výročie vzniku.

Naša vďaka patrí rodičom, starým ro-dičom, príbuzným, ktorí nás vždy pod-porovali, a ktorí zniesli aj to, keď sme sana obsahu niektorého čísla so spoluau-torom trochu pohašterili. Sme vďačníkaždému, kto podporoval naše noviny,predchádzajúcim a terajším spolupra-covníkom: redaktorom, grafikovi, ta-jomníkom komunity, zahraničným adomácim „spravodajcom“... Nikdy smeneplánovali na dlhé roky dopredu, alemôžeme Vám sľúbiť, že kým budemestačiť so silami a časom, tak budeme vpráci pokračovať.

V mene redaktorov Spravodajcu:Dr. András Paszternák

Ramat Gan, 29. decembra 2012

Ako keby to bolo včera...alebo na margo 200 mesiacov

Znovu otváram prázdny dokument vo worde. Pomaly, dôstojne vpisujem navhodné miesto: hh2013 január ... Toto bude jubilejné číslo, toto bude 200. čís-

lo Spravodajcu! Zozbieral som články do stálych rubrík, na mieste je už recept,rubrika Stetl, nasledujúci článok z môjho denníka. Paralelne s tým sme začalizbierať fotografie a už posielam materiál Tomimu, spoluredaktorovi. Ešte natom pracujeme niekoľko týždňov, a už to dávame Ricsimu, ktorý časopis zalamu-je a vďaka ktorého blahodarnej práci dostávajú noviny obvyklý vzhľad a môžu ísťdo tlačiarne.

3

Píšeme rok 2013 a napriek pesimiz-mu sme ešte stále tu, ŽNO existuje avďaka našim novinám sme sa za po-sledných pätnásť rokov obohatili nový-mi ľuďmi a pestré programy čakajú nanašich návštevníkov.

Pre mnohých je práve Spravodajcajediným zdrojom židovských informá-cií, preto je našim cieľom, podávať vy-vážené informácie a rozširovať ich v ši-rokom okruhu čitateľov. Z hľadiskaudržiavania kontaktov je dôležité aj to,aby naše noviny v papierovej či elektro-nickej forme čítali Komárňania a ichpotomkovia, ktorí žijú na piatich konti-nentoch.

Žiaľ, mnohí spomedzi tých, ktorí v jú-ni 1996 s radosťou vítali náš štart, už niesú medzi nami, spomíname na nich sbolesťou v srdci.

Pri príležitosti jubilea je hlavné slovo

– ĎAKUJEME! Vydávanie takéhoto ma-lého časopisu je na pleciach dobrovoľ-níkov, resp. závisí od zdrojov, ktoré smeschopní zozbierať v priebehu roka zo 4-5 miest a z darov. Je to tvrdá práca a zmesiaca na mesiac sa nám to darí.

Pri príležitosti okrúhleho jubilea bysom sa chcel poďakovať každému, ktouž dlhé roky, skoro dve desaťročia, po-máha v našej práci:

Andrásovi Paszternákovi, ktorý to ce-lé vymyslel a v súčasnosti sa z Izraelazúčastňuje na našej činnosti s takým na-sadením, ako keby bol doma.

Magde Vadászovej z Budapešti a Ka-taríne Potokovej z Nitry, „dievčatá“ sazaoberajú slovenskou časťou, nesmier-ne veľa pracujú na prekladoch.

Zsuzse Paszternák Kertész, ktorá odprvého čísla robí korektúru maďar-ských stránok.

Ferencovi Piczekovi, ktorý rieši všet-ky problémy v oblasti informatiky a nazačiatku nám pomáhal aj s tlačou no-vín.

Orne Mundscheinn, ktorá nás z me-siaca na mesiac z Izraela zásobuje re-ceptami, životnými príbehmi.

Ricsimu Saláthovi, ktorému ďakuje-me za zalamovanie strán a za to, že na-še noviny majú pekný vzhľad, sú vkusnéa farebné.

Tímu tlačiarne Nec Arte s.r.o., kdeod roku 2008 tlačia pre nás Spravo-dajcu.

Antonovi Pasternákovi, ktorý okremdobrých rád mesačne odnáša noviny ztlačiarne do Menházu.

Judite Haasovej, riaditeľke našej kan-celárie, ktorá sa stará o distribúciu.

Ďakujeme každému, kto spolupraco-val v niektorom z 200 vydaných čísiel!

Pri príležitosti jubilea prajem každé-mu členovi nášho tímu veľa síl od Vše-mohúceho, aby sa ešte dlho mohol zú-častňovať na tvorbe Spravodajcu! �

Tamás Paszternák, redaktor a spolutvorca Spravodajcu

Spravodajca oslavuje

Jubilejné číslo (200) Spravodajcu je v našom živote významné jubileom, lebo se-demnásť rokov, to už niečo znamená! Keď si prelistujeme archív, zistíme že Ra-

ab Feri bácsi už v osemdesiatych rokoch písal o prázdnych laviciach v komunite,ktorá pomaly vymiera.

Petr Papoušek...(Pokračovanie zo strany 2.)Od poloviny roku 2004 po ukonče-

ní studia ve Švédsku pracuji na ŽOOlomouc, kde působím i nyní jakopředseda. V období 2004-2012 jsembyl zvolen do Prezidia a podílel se navedení FŽO. Dále jsem byl delegovándo mezinárodních organizací, jakojsou ECJC (Evropská rada židovskýchkomunit), ITF (Mezinárodní výborpro vzdělávání, připomínku a výzkumholocaustu) a v poslední řadě jsem za-stupoval FŽO ve správní radě ESLI(Evropský institut odkazu šoa). 18.prosince 2012 mě Rada FŽO zvolilapředsedou FŽO na období 2012-2016.Jsem ženatý a mám dvě děti. Nedávnoste boli zvolený za predsedu FZO v ČR.Aké sú najdôležitejšie úlohy zväzu nanajbližšie obdobie? Aké plány máte nanajbližšie obdobie?

Prvním úkolem bude nastavení pra-videl pro finance, které FŽO získá nazákladě zákona o majetkovém vyrovná-ní státu a církví. Do roku 2012 byly círk-ve a to i FŽO částečně financovány zestátního rozpočtu. Peníze směřovalipředevším na platy duchovních a tímtozpůsobem byla zabezpečena významnáčást činnosti většiny židovských obcí vČR. Od roku 2013 již klasické financo-

vání církví neplatí. Budeme dostávatčástku na podporu činnosti po dobu17 let a po dobu 30 let finanční od-škodnění. Federace a židovské obce se

musí připravit, že za 30 let peníze odstátu vyschnou. Je třeba nyní získanéprostředky využít a investovat efektivně,aby byl zajištěn příjem do budoucna.

Ako hodnotíte súčasný stav židovských

komunít v ČR? Aké plány máte ohľadnebudúcnosti v oblastiach vzdelávania, kul-túrneho a náboženského života?

V dnešní době existuje 10 židovskýchobcí v České republice. Jejich stav jerůzný, přesto se většina z nich potýká sezákladním problémem, který předsta-vuje pokles členské základny. Rád bych,aby FŽO vytvořila stabilní projekt naprincipu setkání ČR-SR nebo tolik ob-líbeného Limmudu. Všechny tři zmí-něné aspekty by měly být součástí pro-jektu, vzdělávání, kultura a nábožen-ství. Věřím, že je to jeden z možnýchnástrojů, jak udržet stávající členy a po-případě přilákat nové.

Ako sa rozvíjajú medzinárodné vzťa-hy FZO v ČR? Aké kontakty máte s ko-munitou na Slovensku a v strednejEurópe?

Mezinárodní vztahy FŽO jsou nadobré úrovni. Jsme členy EJC a EJF.Spolupracujeme s JDC a WJC. V rámciprojektů podpory přeživších provádí-me pravidelně konzultace s Claimskonference. Asi před dvěma lety jsemse setkal s předsedou ÚZ ŽNO na Slo-vensku Igorem Rintelem a věřím, že tonebylo naše poslední setkání. Až budepříležitost, rád bych navštívil Slovenskoa navázal na naše dobré vztahy. �

-p-

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, Komárňanskú židovs-kú náboženskú obec a klub Šalompodporili: Ágnes a Smuel Navon (BneiBrak), Megová Mária (Komárno),Bruckner Ibolya (Hurbanovo), D.V,Alena Bugárová (Bratislava), Karol Fe-nyves (Liptovský Hrádok) a darcovia,ktorí si priali zostať v anonymite. Ďa-kujeme!

� Z nadačnej podpory sme kúpili no-vé lavice, ktoré na jar umiestnime nadvore Menházu.

� Rozšírili sme našu knižnicu, popriknihách už máme aj CD-čka. Čakámena Vás, milí čitatelia!

� V januári sme sa prihlásili do via-cerých súťaží, od ich úspechu závisíto, aké programy budeme môcť reali-zovať v priebehu roka.

Žiadame Vašu podporu

Správyo cintoríne

Prebieha výmena oplotenia pribráne cintorína, takže zanedlho

už bude bezpečnejší. V neposlednomrade sa zlepší aj esteticky vzhľad, kto-rý víta uvíta návštevníkov. Práce pre-biehajú v závislosti od počasia. �

Do daru sme dostali odznakPán Jozef Dukes z Bratislavy daroval našej ŽNO zaujímavý a cenný odznak.

Odznak židovského spevokolu v Komárne sme doteraz nevideli, nepozna-li. Odteraz bude vystavený v Mikromúzeu Ármina Schnitzera. �

Pripravujeme publikáciu Vmarci vydáme publikáciu s názvom Mozaiky z histórie židovskej komunity

v Komárne. V tejto súvislosti pripravujeme výňatok z nemecky písanej pu-blikácie hlavného rabína Ármina Schitzera Židovské kultúrne obrázky. Publi-káciu do slovenčiny prekladá Katarína Potoková a do maďarčiny Mihály Riso-vannij.

Pred niekoľkými rokmi sme obdržali dar z Izraela – zasadací poriadok orto-doxnej synagógy v hebrejčine. Zsuzsanna Toronyi prepísala mená domaďarčiny a zanedlho budú sprístupnené. �

Predbežneo Purime

Klub Šalom pri ŽNO v Komárne ajv tomto roku usporiada v nedeľu

24. februára 2013 stretnutie pri príle-žitosti sviatku Purim. Program budemoderovať Mihály Risovanni j .Srdečne Vás pozývame! �

Narodil jsem se v Olomouci v roce 1977 do asimilované židovské rodiny.Židovskou obec v Olomouci jsem začal navštěvovat po té, co se můjděda Miloš Dobrý stal v devadesátých letech jejím tajemníkem. Účast-

nil jsem se židovských táborů v zahraničí a setkání evropské mládeže. Běhemstudií na ekonomické fakultě jsem strávil jeden školní rok v Jeruzalémě na He-brejské univerzitě. Po dokončení vysokoškolského vzdělání v oboru makroe-konomie jsem následně získal roční stipendium ve Stockholmu na Evropskéminstitutu pro židovská studia – Paideia.

(Pokračovanie na strane 3.)

Petr Papoušek – nový predsedaFZO v ČR

h́ ́ b

JANUÁR 2013 – TEVET-SVÁT 5773. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XI. ROČNÍK 1. REG. ČÍSLO, 200. ČÍSLO

SPRAVODAJCA

ŽNO v Komárne Vás srdečne pozýva na stretnutie pri príležitosti Celosve-tového pamätného dňa holokaustu a sviatku TuBi Švat, ktoré sa uskutoční

v nedeľu 27. januára 2013 v Menháze (Ulica Eötvösa 15.). Program je bezp-latný, bude prebiehať v slovenskom a maďarskom jazyku. Stretnutie sa reali-zuje s finančnou podporou vlády Slovenskej republiky a Národného kultúr-neho fondu Maďarska.

14:30 – Horthyho režimTéma prednášky je úloha a zodpovednosť maďarskej politickej elity a štát-

neho aparátu pri príprave a realizácii holokaustu.Historik Pamätného centra holokaustu Dr. László Csősz. Titul PhD. získal na Univerzi-

te v Segedíne (Páchatelia, očití svedkovia, obete – holokaust v župe Jász-Nagykun-Szolnok).Zaoberá sa výskumom maďarských Židov v modernej dobe a taktiež holokaustom.

15:15 – Receptár z tieňa smrti... (Stratégie prežitia v koncentračných táboroch) – prednáška dr. Szilvie Czingel.Segedínsky guláš, orechové tyčinky, zemiakové šišky, snehové pusinky s ori-

eškami, hurky, karfiol v palacinkovom cestíčku, teľacie na rošte, pomarančovétyčinky, zákusky na spôsob Gerbeaud, falošný špik s vajíčkom, plnený husacíkrk.... a iné známe dobroty. Tieto môžete nájsť v televíznych reláciách, v širo-kej palete kuchárskych kníh, v moderných blogoch gastroblogerov aj v mo-dernej prepracovanej alternatíve.

Keď čítame tieto riadky, objaví sa nám meštianska kuchyňa z doby pred dru-hou svetovou vojnou, ale v tejto je niečo mimoriadneho, otrasného, až člove-ku naskočí husacia koža. Túto kuchársku knihu napísalo päť budapeštianskychzajatkýň v ženskom baraku koncentračného tábora v Lichtenwörte, keď už bo-

Celosvetový pamätný deňholokaustu a TuBi Švat

Zimná nálada v Komárne

Od začiatku tu je sídlo redakcie Spravodajcu

li v tieni smrti, trpeli zavšivavením,mali týfus, od hladu boli vychudnuéna kosť. Recepty sa našli náhodou 62rokov po vojne a pre budúce generá-cie ich zachovala jediná z nich, ktoráprežila tieto útrapy.

Dr.Szilvia Czingel je etnografka – mu-zeologička, vyštudovala kultúrnu antro-pológiu. Jej oblasť výskumu zahŕňa histó-riu kultúry osobnej hygieny, židovskú et-nografiu a folklór, výskum oral history. Vuvedených témach zverejnila niekoľkopublikácií. Bola spolukurátorkou viace-rých výstav fotografií a etnografie. Terazpracuje v Centrope – Výskumnom stredis-ku histórie židovských rodín. Narodila sav Bratislave, maturovala v gymnáziu naDunajskej ulici. Tancovala v ľudovomsúbore Ifjú Szívek (Mladé srdcia). Študo-vala v Budapešti, kde aj žije. Jej rodičiasú dodnes obyvateľmi Bratislavy.

16:00 – TuBi Švat15. deň mesiaca švat je podľa ži-

dovskej tradície oslavou blížiacej sajari – Nového roku stromov. Tentorok na ten istý deň pripadá aj Celos-vetový pamätný deň holokaustu, čomôže byť symbolom toho, že komár-ňanská židovská komunita aj naďalejžije. O sviatku bude prednášať rabínPéter Joel Totha.

Péter Joel Totha: Študoval v Budapeština Židovskej univerzite, v štúdiách pok-račoval v Jeruzaleme v ješivách Ohr Sa-mayach a Torah VöEmunah. Diplomprevzal v roku 2006. Od marca 2007 jerabínom v synagóge Bet Elijahu na uliciPáva v Budapešti, kde sa mu podarilo ob-noviť cirkevný život. V roku 2009 nastú-pil ako rabín na Vojenský rabinát Minis-terstva obrany, 15. apríla 2012 ho vyme-noval minister obrany za vedúceho vo-jenského rabína. Už štvrtý rok každý dru-hý týždeň učí na ŽNO v Győri, kde celeb-ruje aj obrady. �

PA