Upload
emese-hlacs
View
490
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Bioetikai kérdésekkel kapcsolatos gondolataim, "élményeim" diasora, távol a teljességtől. Kicsit magyarul, kicsit angolul. Sok valódi tudósra hivatkozva és néhány valótlanra. Fogadom a vasat.
Citation preview
GENETHICS
A Géntechnológia Társadalmi Megítélése
Hlacs Emese
Környezettudomány MscSZTE – TTIK
2014. május 12.
GENETHICS
"Get the facts straight. Good ethics is based on good science."
Dr. Mary Ann Cutter
GENETHICS
A géntechnológia társadalmi elfogadottsága nem természettudományos kérdés, ezért nem is lehet természettudományos módszerekkel elemezni, jellemezni, megítélni, továbbá nem lehet technológiai eszközökkel megteremteni vagy megjavítani.
A tudománynak, valamint a társadalmi lét más dimenzióinak konfliktusait nem elegendő pusztán természettudományos gondolkodással megközelíteni.
GENETHICS
A társadalomnak az újhoz való hozzáállását a várható haszon és esetleges kockázatok mérlegelése határozza meg.
Egy csak racionálisan gondolkodó emberekből álló társadalomban.
Ilyen társadalom viszont nem létezik és nem is elvárható létezése.
GENETHICS
Az emberek döntéseit jócskán befolyásolják előítéleteik, félelmeik, hiedelmeik, melyek erednek szocializációjukból, edukációjukból, személyes megéléseikből (sőt, genetikai adottságaikból?).
Fokozottan igaz ez olyan esetekben, amikor egy paradigmaváltó tudományággal vagy technológiával találják szembe magukat. A géntechnológia a maga 50-60 éves múltjával ilyen.
GENETHICS
Más oldalról az emberek ítéleteit a szubjektumuk abba az irányba is befolyásolja, miszerint az ő személyes egészségüket vagy jólétüket közvetlenül veszélyeztető hatások elhárítására szolgáló technológiai megoldásokat érdekes módon könnyebben elfogadják, mint az áttételes hatásokat.
Még engedékenyebbek azokkal a károkozó hatásokkal, amelyeket ők maguknak okoznak (pl. dohányzás: daganatos megbetegedések kockázatának emelkedése), minthogy más okozza nekik.
GENETHICS
A szubjektív és téves előítéletek, tévhitek és az ismeretlentől való félelem egyetlen módja: a megfelelő objektív, tényszerű információk eljuttatása a társadalom minden tagjához, közérthető, emészthető formában. Mindez viszont csak akkor realizálhat eredményeket pl. a géntechnológia megítélésében, ha társul a tudományos, kritikus gondolkodással, ezért ennek a „terjesztése” kapcsolódó feladat.
Ennek alapelemei:
GENETHICS
OKTATÁS TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ SZEMÉLYES VITÁK
OKTATÁS, OKTATÁS, OKTATÁS
„Science education should be about educating all citizens so that they can take part in the democracy that we live in. We live in a very science driven society and we need people to be sufficiently well-informed so that they can make decisions that involve science." Alom Shaha, Ri Unconference, The Royal Institute, 2011
Video
OKTATÁS, OKTATÁS, OKTATÁS
A fiatalok, különösen a lázadó pubertás korszakukban alakítják ki (alakul ki) az etikai érzéküket, fogékonyak és kíváncsiak, kifejezetten érdekli őket az etikailag helyes és helytelen elválasztásának kérdései és lételméleti kérdések.
A lexikális, akár a tárgyi tudás fejükbe tömködése helyett az információk megszerzésének, értelmezésének, kritikus elemzésének és szintetizálásának képességét kialakítani bennük.
A félelmek helyett az érdeklődésüket, a „konyhakész” minták, sablonok elsajátításának képessége helyett a kreativitásukat és önmaguk fejlődésére való igényüket kell szítani. „Tudatformálás” helyett a tudatosság kialakítása.
OKTATÁS, OKTATÁS, OKTATÁS
Nem tudjuk a diákok fejét felnyitni és kancsóból beletölteni a tiszta tudást.
A konfliktusokat és félreértéseket csakis interaktív kommunikációval tudjuk és érdemes feloldani.
Ha a tudomány iránt fogékony embereket szeretnénk nevelni, akkor semmilyen módon nem erősíthetjük bennük a dogmás gondolkodást.
A tudományos gondolkodással, a tudomány módszereivel és a tudományos munka jellegzetességeivel már középiskolában meg kellene ismertetni a fiatalokat.
TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS
Tisztázni kell a fejekben, mi számít tudománynak és mi az áltudomány.
Érthetően, de tényszerűen elemezve kell megdönteni az áltudományos mítoszokat.
Tudósok és kommunikátorok együttműködése, a média ellenérdekeltségének felszámolása: bármely áltudományos médium (Naturahírek és társai) és termék iránt helyből nagyobb az érdeklődés, mint a tudományosan megalapozott érvelés iránt, mivel előbbiek egyszerű megldásokat kínálnak.
Link
ÁLTUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS, ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLETEK
TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS
Személyes kedvencek: Természet világa, Élet és Tudomány, Földgömb Györgyey János – Dudits Dénes: Zöld GMO-k (Akadémiai
Kiadó, 2014) Kovács L. - Csupor D. - Lente G. - Gunda T.: Száz kémiai
mítosz Boldogkői Zsolt: A szabad elme illúziója című könyve és
tudományos ismeretterjesztő cikkei Critical Biomass, Ködpiszkáló blog, mRNS.hu Szkeptikus Társaság
Közösségi háló (FB): Génművesek Klubja
TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓTudósok kommunikációja egymással és nem tudósokkal:
Magyarországon nem működik megfelelő szinten. Ezen terek kialakítása és az ott való megjelenés a tudósok, illetve tudománykommunikátorok dolga. Elősegítése, támogatása az állam és gazdasági szereplők dolga és érdeke lenne.
Valódi “szellemi hálózat” kialakítása, megjelenítése, elérhetővé tétele, összekapcsolása, működtetése.
Irigység, intrikák, személyes ellenségeskedés nélkül, támogatással, együttműködéssel, érdeklődéssel, nyitottsággal.
MY SOLUTION
P ublicity instead of C oncealment
E quality instead of H ierarchy
A cceptance instead of A rrogance
C ooperation instead of O ppression
E ducation instead of S acred doctrines.
SZEMÉLYES VITÁK
Nem mindenki alkalmas rá.
Ugyanakkor a konfliktusokkal terhelt tudományágakat művelők esetében szinte elkerülhetetlen.
Kukorelly Endre a közügyekben való részvételről:
“Egy demokrácia akkor működik, ha a közügyekért felelősséget érző polgár kilép az agorára és ágál. A testünkkel, a jelenlétünkkel is szavaznunk kell tehát, a közügyek képviselete pedig ott kezdődik, ha valaki a saját érdekeiért is képes kiállni”
TUDÓSOK ÉS TÁRSADALOM
A tudományos közösség nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalmi szempontokat, nem emelhetik sem magukat, sem a tudományukat a társadalom által aktuálisan elfogadott normák, jogszabályok fölé.
Nem tekinthetünk el a géntechnológiával kapcsolatban felmerülő valós és releváns etikai és politikai kérdésektől.
Tapasztalataim szerint sajnos sok tudós lenézi ezeket a szempontokat, amivel még többet ártanak a társadalmi elfogadottságnak. Magam környezetvédelmi tapasztalatából tudom, azzal, hogy kvázi „lehülyézzük” az embereket, semmit nem oldunk meg, sőt, szítjuk az ellenállásukat.
ETIKAI ÉS POLITIKAI KONFLIKTUSOK
A (mezőgazdasági) géntechnológiával kapcsolatban. Ütközés vallásos meggyőződésekkel Ütközés politikai ideológiákkal Ütközés a “természetesség” mítoszával Ütközés az “egészség” mítoszával
VALLÁSOS MEGGYŐZŐDÉSEK
Bár egyes emberek sokszor utasítják el a géntechnológiát Istenre, vallásra, hitre hivatkozva, valójában az egyházak többsége nem mutat ellenállást az üggyel kapcsolatban. Hosszú távon nem is érdekük az ellenállás.
Természetesen individuálisan lehetnek hitbéli “ellenérzések”, de tudatosítani kell, hogy ezek nem racionális érvek, hanem dogmatikus gondolkodás, “belenevelt” zsigeri ellenállás vagy a biztonságkereső/konfliktuskerülő magatartás eredményei.
VALLÁSOS MEGGYŐZŐDÉSEK
“...az univerzum működését leíró elméletek bizonyos fokig függetlenek az etikai és morális nézetektől.”
“A tudomány valóban hatással van sok, a vallással kapcsolatos gondolatra, de nem hiszem, hogy bármilyen erőszakos módon befolyásolná az erkölcsi magatartást és az etikai kérdéseket”
Richard P. Feynman, 1963. (Richard P. Feynman: A dolgok értelme - Egy tudós polgártárs vallomásai)
VALLÁSOS MEGGYŐZŐÉSEK
“Nagy küzdelem támadt, amikor rájöttünk arra, hogy a Föld forog a saját tengelye körül, és kering a Nap körül. A kor vallásásnak megfelelően ilyet nem lehetett feltételezni. Adva volt a szörnyűséges érv, aminek folyományaként az egyház felhagyott azzal az állásponttal, hogy a Föld van az univerzum középpontjában. De ennek a “visszavonulásnak” a befejeztével sem történt semmiféle változás a vallás erkölcsi nézeteiben.”
Richard P. Feynman, 1963. (Richard P. Feynman: A dolgok értelme - Egy tudós polgártárs vallomásai)
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Környezeti politikák
Protekcionista gazdaságpolitikai szemlélet
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Greenpeace
„A Greenpeace ellenzi a génmódosított (GM) növények természetbe juttatását, mert azok káros hatással vannak a környezet sokféleségére.”
Érvei:
(http://www.greenpeace.org/hungary/hu/Mivel-foglalkozunk/GMO-es-mezgazdasag/)
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Greenpeace
„15 évnyi kutatás után, még mindig csak négy fajt érint a génmódosítás: szóját, kukoricát, gyapotot és repcét. És ezek is mindössze kétféle tulajdonsággal bírnak: vegyszernek ellenállók vagy rovarirtó szert termelnek.”
HAMIS (ld. többek között az aranyrizst, amely elleni harcuk pontosan mutatja álszentségüket)
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Greenpeace
„A rovarirtó szert termelő génmódosított növények esetében a nem célfajok (pl. védett pávaszemes lepke, a talajban és a szántóföld közelében lévő vizekben élő állatok, és hasznos rovarok (pl. katicabogár, méhek) is elpusztulnak a növény minden részében kiválasztott méreganyagtól. Arra pedig már egyáltalán nem térnek ki a vizsgálatok, hogy a tápláléklánc magasabb szintjein milyen összevont hatásokat okozhatnak a génmódosított növények.” – HAMIS (ld. a kurzus során bemutatott kutatások, pl. a Bakonyi-féle kutatások)
POLITIKAI IDEOLÓGIÁKGreenpeace
„A génmódosított növényre nem hat a vegyszer csak a környezetében lévő egyéb élőlényekre, célját tekintve a gyomokat írtja ki. De ezek néhány generáció után ellenállóvá válnak az adott vegyszerre. A gazdáknak ilyenkor nincs más választása, mint, hogy sokkal nagyobb mennyiségben és sűrűbb időközökkel permetezzenek, illetve hogy még drasztikusabb más gyomirtókkal próbálkozzanak.”...”Ezen túl, a túlzott vegyszerhasználat miatt olyan szupergyomok kezdenek elterjedni, amelyeket már egyáltalán nem tudnak semmilyen vegyszerrel kiirtani.” – Részben igaz, de nem támasztja alá a GMO-ellenességet, ez a hatás nagyban függ az alkalmazott agrotechnika más elemeinek ésszerű használatától.
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Greenpeace
„A génmódosított növényekből készülő élelmiszerek összetétele radikálisan megváltozik, ennek ellenére alig vizsgálják az emberi egészségre gyakorolt hatásokat”. – HAMIS (ld.: An overview of the last 10 years of genetically engineered crop safety research - Alessandro Nicolia, Alberto Manzo, Fabio Veronesi and Daniele Rosellini. )
Link
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország
„A jövő kiárusítása? - avagy a WTO és a multik visszajönnének a hátsó ajtón, hogy lenyomják a torkunkon a génpiszkált élelmiszereket, a mérgező vegyianyagokat, a cianidos aranybánya beruházásokat, a palagázt és rátegyék a kezüket a termőföldjeinkre”
Komolyan nem igen vehető összemosó propaganda, még arra se veszik a fáradságot, hogy érveljenek…
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Friends of Earth
A nemzetközi szervezet leaglább összeállított valami anyagot :
A riport jórészt gazdaságpolitikai vonatkozásokat taglal, melyek között valóban vannak releváns felvetések és megfontolandó szempontok, de ez alapján nem lehet egy technológiát „bűnösnek” kikiáltani, pláne nem érdemes tiltani vagy tiltatni. Ahogy a késeket sem, pedig embert lehet ölni vele. Sőt, szoktak is.
Link
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Magyarország Kormánya:
http://gmo.kormany.hu/
„Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését. Ennek érdekében már 2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját, annak eléréséhez és megőrzéséhez kapcsolódó feladatok megvalósítási folyamatát (53/2006. (XI. 29.) OGY határozat). Azóta ez a stratégia nem változott, sőt 2012. január 1.-től hatályos új Alaptörvényünk XX. cikke is rögzíti, hogy:
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Magyarország Kormánya:
http://gmo.kormany.hu/
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK
Magyarország Kormánya:
http://gmo.kormany.hu/
A központi politika „tudományos bázisa”:
Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága
Darvas B. (2006): Mezőgazdasági géntechnológia – Elsőgenerációs GM-növények
Darvas B. és Székács A. (2011): Az elsőgenerációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere
Dr. Heszky László cikk sorozata Tanuljunk „géntechológiául” címmel
Mindezek mellett egyfajta protekcionista gazdaságpolitikával és „nyugatellenes szabadságharccal” támogatják a központi propagandát.
POLITIKAI IDEOLÓGIÁK"De a dolog lényege az, hogy a genetikai viselkedés különbözik attól, amit Liszenko gondol. Ezzel ártott Oroszországnak. A nagy Mendel, aki felfedezte a genetika törvényeit, és megalkotta ennek a tudománynak a kezdeteit, náluk halott. Csak a nyugati országokban folytatódik ez a munka, Oroszországban nincs lehetőségük arra, hogy elemezzék ezeket a kérdéseket. Nekik állandóan miellenünk kell érvelniük és velünk kell vitatkozniuk, és ez érdekes eredményre vezetett. Leállította a biológia tudományát, amely mellesleg Nyugaton manapság a legaktívabb, a legizgalmasabb és a leggyorsabban fejlődő tudomány. Oroszországban e téren nem tesznek semmit. Ugyanakkor azt gondolhatnánk, hogy ilyesmi gazdasági szempontból lehetetlen. Azonban téves öröklődési és genetikai elméletek birtokában Oroszországnak elmaradott mezőgazdasági biológiája van. Nem helyesen állítanak elő kukoricahibrideket. Nem tudják, hogyan kellene előállítani jobb burgonyafajtákat. Megszokták, hogy ők tudnak. Liszenko előtt Oroszországban voltak a világ legnagyobb burgonyatermései. Ma ott semmi ilyesmi nincsen. Ők csak vitatkoznak a nyugattal."
Richard P. Feynman, 1963. (Richard P. Feynman: A dolgok értelme - Egy tudós polgártárs vallomásai)
A „TERMÉSZETESSÉG MÍTOSZA”
Ösztönösen az ember minden, az ő biztonságát és jólétét (vélten vagy valósan) növelő dologra lecsap, vagyis a „természetesség mítosza” az előbbiekben felsorolt ideológiáknak valójában nem alapja, hanem terméke.
A „természetesség” mára olyan hívószó lett, amivel bármit el lehet adni. Mindazonáltal nem lehet elvitatni azon emberek döntését, akik valóban a természet közelségében szeretnének élni, addig a pontig, amíg a társadalom többi részvevőjére nem jelentenek potenciális veszélyt. (pl. a vakcinázás elutasításával).
A „TERMÉSZETESSÉG MÍTOSZA”
Társadalmi-etikai konfliktus: az indusztriális társadalom meg az ő életformájukra jelent veszélyt.
Egy fejlett társadalom számomra azt jelenti, hogy léteznek az ilyen társadalmi konfliktusok feloldására vonatkozó politikai stratégiák és a társadalom ezen stratégiák mentén szerveződik. Ilyen stratégia Magyarországon szerintem nem létezik.
A természetesség mítoszán ugyanakkor jól keresnek pl. némely organikus termékeket előállítók és forgalmazók. Egyértelmű ellenérdek és követhető lobbitevékenység
AZ „EGÉSZSÉG MÍTOSZA”
Ha elmondhatjuk, hogy a környezettudatos emberek jó része nem sokat tud a környezetről valójában, akkor ez hatványozottan igaz az egészségre.
https://www.youtube.com/watch?v=AdJFE1sp4Fw
AZ ETIKAI ÉRVELÉS TECHNIKÁJA
The EIGHT point (Dr. Cutter) Link
Get the facts straight. Good ethics is based on good science
Consider the stakeholders
What are the stakeholder’s position?
What is the ethical conflict?
Consider all the options
Take a position
Consider the most serious criticism of your position
Consider a response to this criticism
BIOETIKA
Wikipedia: “Bioethicists are concerned with the ethical questions that arise in the relationships among life sciences, biotechnology, medicine, politics, law, and philosophy.”
Én a környezeti etikai kérdéseket is ide sorolom.
Önmagában NEM egyfajta vallási vagy politikai vagy ideológiai megközelítése tudományos kérdéseknek, de természetesen sokan indulnak ki ilyen szempontokból.
BIOETIKA
Jó esetben – szerintem – a Bioetika tudományos-technológiai fejlődéssel kapcsolatos társadalmi-etikai konfliktusok azonosítására, és feloldásukra konszenzusos álláspont kialakítására törekszik.
A módszer:
kommunikáció – érvelés - közvetítés Bázisa a tudományos tények Technikája az etikai érvelés
ÁLTALÁNOS ÉRVELÉSI HIBÁK
http://a.te.ervelesi.hibad.hu/
„Az érvelési hibák a kijelentésekben - illetve azok részeként a magyarázatokban vagy logikai levezetésekben, következtetésekben - rejlő olyan hamisságok, amelyek az állításban foglalt előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül érvénytelenítik az állításokat. Tehát olyan hibákról van szó, melyek magukban az érvelések szerkezetében, az azokat alkotó logikai és következtetési láncolatokban rejlenek.”
KURZUSAJÁNLÓ
EdX (www.edx.org) Introduction to Bioethics
Coursera (www.coursera.org) Genetics and Society –
A Course for Educators
TOVÁBBI FORRÁSOK
Bioethics.net
http://www.bioethics.net/ Progress Educational Trust
http://www.progress.org.uk/objectives Genetic Literacy Project
http://www.geneticliteracyproject.org/ Biology Fortified
http://www.biofortified.org/
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!