MISKOLCI EGYETEM
ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR
KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK
E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON
SZERZŐ: KOVÁCS PETRA
TAGOZAT: LEVELEZŐ
KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN
EGYETEMI TANÁRSEGÉD
MISKOLC
2013
UNIVERSITY OF MISKOLC
FACULTY OF LAW
DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW
DIGITAL GOVERNMENT IN HUNGARY
AUTHOR: PETRA KOVÁCS
LAWYER
PART-TIME COURSE
CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, PHD
INSTRUCTOR
MISKOLC
2013
1
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................1
I. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 3
II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM...................... 5
1. Az információs társadalom és az Európai Unió.............................................................8
2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon.........................................14
III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE..................................... 22
1. E-közigazgatás Magyarországon...................................................................................22
a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában ......................................25
b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása .....................................................27
2. Elektronikus aláírás........................................................................................................28
a, Történeti háttér .............................................................................................................30
b, Törvényi háttér..............................................................................................................32
IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY
AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA ................... 35
1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat ...................................................................35
2. Kormányzati Portál ........................................................................................................36
3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ......................................................................37
4. Ügyfélkapu.......................................................................................................................38
5. Hivatali kapu...................................................................................................................39
V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE ............................................ 41
1. Az egyablakos rendszer bemutatása .............................................................................41
2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai ..........44
a, Kormányablak honlapja ...............................................................................................45
b, Kormányzati Ügyfélvonal .............................................................................................46
c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései................................47
3. Járási rendszer kialakítása ............................................................................................48
VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY...... 51
1. Az adatvédelem és az adatbiztonság .............................................................................51
2. Adatkezelés ......................................................................................................................54
3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái .................................56
2
VII. ÖSSZEGZÉS............................................................................................... 60
HIVATKOZOTT IRODALOM.......................................................................... 62
Szakirodalmak ....................................................................................................................62
Weboldalak..........................................................................................................................63
Jogszabályok........................................................................................................................64
FELHASZNÁLT IRODALOM.......................................................................... 66
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK................................................................... 67
Ábrajegyzék.........................................................................................................................67
Táblázatjegyzék ..................................................................................................................67
MELLÉKLETEK................................................................................................ 68
Ábrák ...................................................................................................................................68
Táblázatok ...........................................................................................................................72
3
I. BEVEZETÉS
A világ folyamatos fejlődésben van, ezek a fejlődések változások sorát idézik elő a
társadalomban, a politikában, az államok minden területén. Persze ebből a folyamatból
hazánk se maradhat ki, előbb vagy utóbb a világban történő változások Magyarországot
is elérik. Ez történt például, amikor megszületett az elektronikus aláírásról szóló 2001.
évi XXXV. törvény, ami dolgozatom alapelemének számít. Az előbb említett példán
kívül még számos információs társadalom kialakulását megalapozó momentum alakult
ki hazánkban. Ezek mindegyikében közös az, hogy mindennek a kiindulópontját az
információs társadalom térhódítása jelenti, ezen belül is maga az internet1, mely az
infokommunikációs eszközök (továbbiakban: IT eszközök) használatában mutatkozik
meg. Így ahogy Magyarországon teret hódított az információs társadalom, úgy szép
lassan az összes területre beférkőzött, így persze elérte a jog területét is, főképpen a
polgári jogi ügyletekre és a közigazgatásra gondolok. Engem az utóbbi ragadott meg
annyira, hogy dolgozatot készítsek belőle. Így született meg az információs társadalom
és a közigazgatás összefonódásából, az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: e-
közigazgatás), amit már gyakorlatban is megvalósulásaiban megismerhettek a magyar
állampolgárok. Véleményem szerint az e- közigazgatás és a különböző módozatai
jelentik a jövőt, így úgy vélem, mindenképp foglalkozni kell ezzel a témával.
Úgy vélem, hogy még mielőtt az e-közigazgatás témáját részletezném, mindenképp
fontos a fogalmi hátterét tisztázni, hiszen mint mindennek ennek is van egy kialakulási
folyamata és vannak olyan momentumai, melyeket érdemes megismerni még mielőtt a
konkrétumokat demonstrálnám. Így e dolgozat keretein belül megpróbálom felvázolni e
folyamat kialakulását az információs társadalom megjelenésétől az e-közigazgatás és az
elektronikus aláírás kialakulásán keresztül, egészen gyakorlati megvalósulásukig, ami
az elektronikus központi rendszer (továbbiakban: KR) kiépítését jelenti. Végül egyfajta
kitekintésként írnék a magyar közigazgatás jövőjének modelljéről, az egyablakos
rendszerről, amely 2011. január. 3-án kezdte meg működését. Emellett bemutatnám
1 Az internet az egész Földet behálózó számítógépes hálózat, digitális rendszer. Mára már hazánkban is igen elterjedté vált. Az internet kifejezés alatt nem értünk mást, mint egy világméretű több ezer számítógépes hálózatot, melyet több tíz millió ember használ világszerte. Az internet egy világméretű információs hálózat, amely sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz, a személyi számítógépektől kezdve a több millió dolláros szuperszámítógépekig. A számítógépeket működtető operációs rendszerek is széles skálán mozognak. Előfordulnak Windows alapú rendszerek, és nagy számban találkozhatunk Unix operációs rendszerrel működőkkel, ami azonban ezekben a számítógépekben közös az nem más mint, hogy mindannyian az internet nyelvén kommunikálnak egymással. Ez a nyelv – szaknyelven protokoll – az ún. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll, rövidítése: TCP /IP).
4
röviden a járásokat, ami az egyablakos rendszert követően, ebben az évben vezettek be
a magyar közigazgatásban. Persze, erről még csak csekély információink vannak, de
úgy gondolom e téma kapcsán ez elkerülhetetlen.2
2 A dolgozat 2013. májusi hónappal lezárult, ebből az okból az ezután hozott jogszabályok, változások nem szerepelnek szakdolgozatomban.
5
II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
Az információs társadalom egy igazi kulcsfogalomnak számít a mai világban. E
definíció alapját voltaképpen a tudomány és az általa kialakult fejlesztések, felfedezések
adják, melyeket a negyvenes és az ötvenes évekhez köthető. Az első ilyen rendkívüli
újításoknak az első elektronikus-digitális számítógép számított. De további mérföldkő
volt 1947-ben William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain által létrehozott
tranzisztor, majd a DNS szerkezetének feltárása és az ENIAC megépítése, mely
megnyitotta a kapukat a számítógépes világ felé az ipar, a tudomány és az üzleti élet
számára.
Az információs forradalom hatására ezáltal az emberek élete, mindennapjai,
térszemléletük és az időszemléletük is megváltozott. Azonban mindezek mellett a belső
viszonyokban is változások figyelhetőek meg.
Az információs társadalom azon fogalmak közé tartozik, melyekre többféle
meghatározás alakult ki, amelyek különböző korokhoz és különböző emberekhez
köthetőek. Ezt részletezném a továbbiakban, ezzel megpróbálok rávilágítani arra a
tényre, hogy mennyire jelentős az információs társadalom jövőnkre nézve.
Komenczi Bertalan könyvében összefoglalja az információs társadalom ismérveit,
ezek a következők:
− folyamatosan változó képlékeny társadalom;
− erős technikai determinizmus érvényesül;
− globális világgazdaság társadalma, a termelésben virtualizálódás és
dematerializálódás megy végbe;
− hálózati társadalom;
− tudásalapú és tanuló társadalom;
− információval telített társadalom;
− planetáris társadalom;
− megnövekednek a társadalmi különbségek és kialakul az ún. Castells-féle
negyedik világ, ezt a világot azok az emberek alkotják, akik rendelkeznek
digitális írástudással, az önátprogramozás képességével.3
3 Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2002, 156-158.
6
Véleménye szerint, ha ez a nyolc kritérium teljesül, akkor információs társadalomról
beszélünk. Az információs társadalom fogalmát sokan, sokféleképpen megfogalmazták,
de a szakirodalmak szerint a legátfogóbb meghatározás Z. Karvalics László nevéhez
fűződik, aki Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez című
tanulmányában definiálja a következőképpen:
„…sokszor egészen más szószerkezetet választanak: az információs társadalom,
(information society) mellett gyakran feltűnik az információs forradalom
(information revolution), az információs korszak (information age), a társadalom
informatizálása/ számítógépesítése (l’informatisation/ computerisation de la
société), az információorientált társadalom (information-oriented society), a
>>kibertársadalom<< (ciber-society), a tudástársadalom (knowledge society), a
tanuló társadalom (learning society) és szekérderéknyi szellemes társuk.”(Z.
Karvalics László, 1998, 30.)
Az információs társadalom definíciójának akadémiailag elfogadott meghatározása,
magyarázata Manuel Castells nevéhez kötődik, aki az információs társadalmat a
hálózati társadalommal azonosítja. Általa megszületik az információs társadalomkutatás
értelmezési kerete. Mindezt a háromkötetes The Information Age – Az információs
korszak – című művében részletezi. Véleménye szerint a hálózati társadalom a
társadalmi hálózatok fogalmát fedi le. E el kellett telnie egy időszaknak ahhoz, hogy
Castells trilógiája leváljon a szociológia vonaláról.4 2002-ben Pintér Róbert az
Információs Társadalom és Trendkutató Központban (továbbiakban: ITTK) tartott
beszélgetésen5 kifejtette Manuel Castells elméletét, és értelmezése szerint Castells
trilógiájában a társadalom egészének átalakulásáról beszélt, amelyben a két technológia
az információs és a kommunikációs technológia (továbbiakban: ITK) játszik jelentős
szerepet. Termelési alapjait az új gazdaság - network economy- képezi, amit Castells
szerint információs, globális, illetve e kettő együttes érvényesülése jellemzi. A gazdaság
információs, itt a szereplői versenyképességen, a profitibalitáson van a hangsúly, míg a
másik jellemzőnél a termelési, fogyasztási tevékenységeken és összetevőkön van a
4 http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08. 5 Az ITTK műhelybeszélgetéseket tartott, erre a beszélgetésre 2000. október 19-én került sor.
7
hangsúly. E kettő érvényesülése az információs hálózatban zajlik. Létrejöttét az 1970-es
évektől datálják, amikor az információs technológiai forradalom zajlott.6
Az új gazdaság mellett megjelenik az új szervezőelv, ami a hálózatiság - network-,
eszerint, aki benne van a hálózatban, része a társadalomnak, az létezik, míg, aki nincs
benne az pedig nem létezik. Itt az ember én központú, azaz Self, amit a helyhez
kötöttség jellemez. Az új erő a Self és a Net7 szembeállításából ered, ez szervezi meg
voltaképpen a társadalmat. Az én –hálózat dichotómia, amely szerint a társas
kapcsolatok és a technikai újítások összefüggnek és közöttük valamilyen dialektikus
kapcsolat áll fenn, tehát a társas kapcsolathálózat függ a technikától.8
A valós tér helyett az áramlás tere - space of flows- dominál, tehát a hálózat tere, amely
keretein belül olyan értékek vannak, amelyek fontosak (pénz-paripa-fegyver). A
társadalmi feszültségeket a társadalmi mozgalmak jelenítik meg, melyet a hagyományba
való zárkózottsággal és a világgal szembeállítja a technológiát, és a kultúrát. A
feszültségeket létrehozhatja még az új globális bűnöző gazdaság -global criminal
economy-, ami egyes államokban összefonódik a legális politikai erőkkel. Ez végső
soron fenyegeti a globalizálódó világ egészét. Összességében szerves részét, alapját
képezi az új információs technológiának a globalizáció. Ezáltal ténnyé formálódik az,
hogy az információs forradalom és a globalizáció elválaszthatatlanok egymástól.
Castells az információs társadalom új módjára világít rá, melyben a kiemelkedő
szerepet az információs hálózatba szervezett előállítása és tárolása kapja. Ő voltaképpen
egy új társadalmi együttélési módról beszél, mely szerint a társadalmi szerkezet,
struktúra változik meg, tehát az emberek közötti kapcsolatrendszer átalakulásáról
beszél. A hálózattal pedig leírhatók az emberek közötti kapcsolatok. Felmerül az a
kérdés, hogy vajon ha egy új társadalmi együttélésről van szó, akkor ennek a
gyakorlatban milyen jelei vannak, milyen módon jelenik meg. Pintér Róbert kielégítő
választ ad erre a kérdésre, hiszen ő két tényező jelenlétéhez köti. Szerinte az új
társadalmi együttélés módjának gyakorlati megnyilvánulásai a következők: mennyiségi
változások minőségileg is változást eszközölnek, az új dolgok mellett, a régi dolgok is
új módon működnek.
6 http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11. 7 Pintér Róbert a Net elnevezést a Hálózat értelmében használja. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 8 http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.
8
„Akkor beszélhetünk igazoltan egy új társadalmi együttélési módról, ha a
mennyiségi változások pl. több számítógép, több TV csatorna, több információ
áramlása minőségileg is megváltoztatja az emberek közötti társadalmi viszonyt.
Ha nem csak, hogy új dolgok jelennek meg pl. a dotcom cégek a gazdaságban -
ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új
szereplő -, hanem, hogy a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, azaz a
társadalom együttélésének megváltozik a megszokott logikája (értsd kultúrája,
szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere etc.).”9
Ezek szerint, ha ez a két tényező jelen van, akkor beszélhetünk információs
társadalomról. Az információs társadalomra az elmúlt évektől kezdve egyre nagyobb
hangsúlyt fektetnek, ezt bizonyítják a létrejött EU stratégiák10 is.
1. Az információs társadalom és az Európai Unió
Az információs társadalom mára a szakpolitikák egyik kiemelkedő területe lett,
amely az utóbbi években vált igazán valóságossá. Az információs társadalom a
kutatásfejlesztés kategóriájába tartozik.
A különböző eszközök, az új technológiák által az információ létrehozása,
fogyasztása, elosztása, áramlása megváltozik, különböző helyeken általánossá válik,
mint például otthon, munkahelyen és az oktatási intézményekben. „Kapcsolatban
maradni bárhol, bármikor…”11 - ez a mottó érvényesül a mai világunkban, bárki
kapcsolatba léphet bárkivel, bárhonnan, bármikor. Ez egyfajta kommunikációs
forradalom volt, melynek a színtere a piac és technológia. Az Európai Unió már régóta
megpróbált nagy figyelmet fordítani erre a területre.
„…meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden
résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok
kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig
javul.”12
9 http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-11. 10 eEurope Információs társadalmat Mindenkinek, eEurope+, eEurope+ 2003, eEurope 2005, i2010. 11 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 12 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11.
9
Az Unió ezen törekvései eredményeképpen: a felhasználók olcsóbb, jobb minőségű,
megbízhatóbb szolgáltatás közül választhattak; bővült a szolgáltatók, szolgáltatások
köre; nőtt a mobiltelefon és az internet hozzáférés iránti kereslet; mára az EU
tagállamainak iskolái 96 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel13; a lakosság több,
mint a fele használja nap, mint nap a világhálót.14
1987-ben a Zöld Könyv kimondja, a monopóliumok felszámolását, és versenyjogi
hátteret teremtettek annak, hogy ne épüljön ki újra a monopólium. Emellett a távközlési
jog és a szabvány harmonizációjára is szükség van. 1994-ben, a Fehér Könyv alapján az
információs társadalomnak fontos szerepe van az életviszonylatban, a foglalkozásban is.
Ez fontos lépést indított el, hiszen kidolgozták a Bangemann- jelentést.15 A nevét
Martin Bangemann-ról kapta, aki ajánlást nyújtott be egy átfogó keretprogram
kidolgozására. A jelentés eredetileg az Európa és a Globális Információs Társadalom
Ajánlások az Európai Tanácsnak címmel készült el. A hat fejezetből álló harminckét
oldalas dokumentum, a korábban már kiadott 1987-es Zöld Könyv és az 1994-es Fehér
Könyv céljaira többször visszautal és megerősíti azokat. Szám szerint tíz alkalmazási
területet ír elő, ahol a már meglévő vagy még ki nem épített információs technológiák
hatékonyan használhatóak lennének.16 Ezek a következők:
− távmunka végzés;
− távtanulás;
− egyetemi és kutató hálózatok;
− telematikai szolgáltatások, kis és közepes vállalkozások részére;
− közúti forgalomirányítás;
− légi forgalomirányítás;
− egészségügyi hálózatok;
− elektronikus tendereztetés;
− transzeurópai államigazgatási hálózatok;
− városi információs központok.
13 Kétharmaduk széles sávú internet hozzáféréssel rendelkezik. 14 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 15 A nevét a bizottság elnökéről, Martin Bangemann-ról kapta. 16 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11.
10
Ezeken a területeken a szabályozás, a díjszabások rendezését és az adóterhek
csökkentését írja elő.17 A jelentés egy külön fejezetben tér ki mindazon égető
kérdésekre, melyekre megoldást kell találni. Ilyen például a szellemi tulajdonjogok
védelme, a titoktartás, az elektronikus védelem, jogvédelem és biztonság, a média
tulajdonjog. A Bangemann- jelentés öt építőelemet is kiemelt, melyek szükségesek az
információs társadalom kiépüléséhez és fejlődéséhez18. Ezek a következők: ISDN;
széles sáv: út a multimédiához; mobil hírközlés; műholdak; új alapszolgáltatások: e-
mail, internet.
Mindezen kitűzött feladatok és célok 1994-1995-re vonatkoztak, azonban 1996-ban a
Bangemann- féle akcióterv hatályát kiterjesztették 1998-ra, ám a következő információs
társadalmat szabályozó dokumentum megjelenéséig, 1999-ig volt hatályban. Ugyanis
Romano Prodi kezdeményezésére ekkor jelent meg az e-Europe Információs
társadalmat Mindenkinek elnevezésű akcióterv, mely a gazdasági perspektívát
kiszélesítve a társadalmi fejlődés szükségességét is kiemelte és amelynek fő célja volt a
humán szektor bevonása a fejlődésbe. Ezzel elkezdődött az eEurope programok
időszaka. Az e-Europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akciótervet
Lisszabonban fogadják el 2000 márciusában. A fő pontjai a következők voltak, melyek
által az EU rendelkezzen 2010-re a legnagyobb információs társadalommal:
− olcsóbb és gyorsabb net;
− befektetés az emberekbe és az ismertekbe;
− internet használatának ösztönzése.19
Lisszabon után felgyorsultak az események, több csúcstalálkozóra került sor:
Stockholmban, Barcelona, Brüsszelben, Göteborg. Ez utóbbi 2001. június 15-16-án
volt, amely kiemelkedik a többi csúcs közül, hiszen Göteborgban a gazdaságpolitika
összehangolását, fejlesztését emelték ki. Ezért is szokták a lisszaboni stratégia
kiegészítésének tekinteni, illetve eEurope+-nak, melynek az elektronikus demokráciára
vonatkozó alfejezete a jelentős, amelynek a célja a páneurópai szolgáltatás
megteremtése volt, azonban gátat szab a jogi szabályozásnak.
Ezután életbelépett az eEurope+2003, melynek célja a digitális különbségek
leküzdése, voltaképpen a közép-európai országok felzárkóztatása volt. Ezt eEurope
2005 követte, ez a lisszaboni akcióterv 2002-re sikeresen megvalósult eredményeire 17 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 18 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 19 http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11.
11
épített. Ezt 2002. június 21-22. között tartott sevillai ülésen fogadták el. A fő prioritása
a programnak, az Internet széleskörű elterjedése volt, emellett 2005-ig meg kell
valósítani az e-oktatást, az e-kereskedelmet, e- demokráciát. A program eredménye az
volt, hogy a nagyobb szélessávú kategóriák háttérbeszorultak és csökkentek az internet
piaci árai. Az eEurope 2005 két új elemet is tartalmaz: a felhasználó központiságot és
többféle platform biztosítását. Fő célkitűzései:
1. korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése;
2. elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének az ösztönzése;
3. olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása;
4. biztonságos infrastruktúra kialakítása.20
A jogi keretek jelentik az akadályát ennek a programnak, hiszen ezek átalakítására,
követésére, ellenőrzésére van szükség.
Az eEurope 2005 után az Európai Bizottság 2005. június 1.-én ismertette az újabb
ötéves stratégiai programját, ami az i2010 nevet kapja. Ebben nagy hangsúlyt fektet az
információs társadalom és a médiai kapcsolatára. Ezeken a területeken 2010-ig három
prioritásnak kell megvalósulnia: egységes európai információs tér; az információ és a
konszenzus beruházásoknak a növekedése; befogadó európai információs társadalom
létrehozása.2122
„e-Befogadás: Legyen Ön is a részese! – Az információs társadalomban szebb
öregkor vár a polgárokra.”23
2008, az e-Befogadás éve volt, ami azt jelentette, hogy a digitális szakadékokat
csökkenteni szeretnék, megteremteni például a net hozzáférést stb. Ehhez a pénzügyi
kereteket az ICT Stratégiatámogatási Program24 és a hetedik keretprogram biztosítja.
Ma ez a hetedik, a 2006-2013 időszakra szóló keretprogram érvényes. Ennél a
programnál óriási összegről van szó, az előző program háromszorosáról. Ennek
egyetlen oka van, mivel az EU csak úgy veheti fel a versenyt a nagy országokkal25 ha
fejleszti ezeket a területeket, mert világgazdasági szempontból lemaradt ezen a
20 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 21 http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11. 22 http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesert-es-a-foglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10. 23 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 24 Angolul: ICT Policy Support Programme. 25 Például Kínával.
12
területen. A költségvetéséből 9 milliárd eurót az Európai Unió az információs és
kommunikációs technológiák fejlesztésére szán.
2006 novemberében Viviane Redings26 Helsinkiben kijelentette, hogy a legfőbb
célként a felzárkóztatást tűzte ki és erre szánják a legtöbb pénzt.
2006. november 21-én, a helsinki konferencián, amely az Információs Társadalom
Technológiája 2006 nevet viselte. A konferencián jeles kutatók, politikusok vettek részt
és meghatározták, hogy a 2006. évet követő két évben négy területet határoztak meg:
kommunikáció, elektronika, fotonika, szoftverrendszerek és -architektúrákra.27
A fotonika nem igazán érte el a célját, míg a kommunikáció és az elektronika óriási
fejlődésen ment keresztül, mellyel a társadalom tagjainak az életét könnyítették meg. Itt
határoztak meg további kilenc platformot (kutatási speciális területeire vonatkoznak).
Ezeken felül olyan kutatások fejlesztését, megvalósítását szorgalmazták, melyek
hatást gyakorolhatnak a társadalomra. Ennek a keretén belül kilenc platformot alakult
meg, melyek időrendi sorrendben a következők:
1. ARTEMIS (Advanced R&D on Embedded Intelligent System), melynek a fő
célja, hogy megőrizze az Európai Közösség elsőbbségét;
2. ENIAC (European Nanoelectronics Initiative Advisory Council) a
nanoelektronika területével foglalkozik;
3. eMobility (Mobile and wireless communications technology) a vezetéknélküli
(wireless) és a mobil kommunikáció fejlesztését végzi;
4. NEM (Networked and electronic media platform) a hálózatokkal és az
elektronikus média;
5. NESSI (Networked European Software and Services Initiative) a hálózatba szőtt
szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik;
6. EUROP (European Robotics Platform) a robottechnika területfejlesztése;
7. Photonics21 (Photonics) a fototechnika;
8. ISI (Integral Satcom Initiative) az Integrált műholdas kommunikáció;
9. EpoSS (Smart systems integration) az Intelligens rendszerek integrálása.
Az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az Európai Digitális Menetrend28 címet viselő
stratégiát, mely „2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését
26 Az információs és kommunikációs fejlesztésért felelős EU-s biztos volt, Magyarországra is ellátogatott. 27 http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994, 2011-03-11. 28 Europe's Digital Agenda 2010-2020.
13
előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén
elterjeszteni.”29
Az akció terv meghatározza mi a digitális menetrend célja: „az egységes digitális
piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára
terelje.”30
A stratégiában meghatározzák az akadályokat, intézkedéseket, melyek a digitális
menetrenddel kapcsolatosak. E szerint hét pont akadályt jelent, a digitális menetrend
létrehozásában:
1. a digitális piacok szétaprózódottsága;
2. az interoperabilitás hiánya;
3. a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés
kockázata;
4. hálózati beruházások hiánya;
5. elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések;
6. a digitális jártasság és készségek hiánya;
7. elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén.31
A legelső intézkedésként az egységes digitális piac megteremtését említi, amely
magában foglalja az online tartalmakhoz való hozzáférés, elektronikus fizetés és
számlázás könnyítését és az emberek bizalmának a növelését az internetes piaccal
kapcsolatban, illetve idetartozik a távközlési rendszer egységesítése is. Az elektronikus
fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések a következők:
− egységes euró fizetési térséget (SEPA) megvalósítása;
− az e-aláírásról szóló irányelv vizsgálata;
− biztonságos hitelesítési rendszerek kiépítése.32
A következő eleme a szabványpolitika felülvizsgálata, illetve a különböző készülékek,
szolgáltatások, hálózatok, adattárolók átjárhatóságának a növelése.
A harmadik intézkedés a bizalom és a biztonság kérdéskörének fontosságát célozza
meg, amely „Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés, az internetes
gyermekpornográfia, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének 29 http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16. 30 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 31 Európai Digitális Menetrend, 2010, 6-8. 32 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16.
14
megsértése elleni küzdelmet célzó politikáját.”33 Emellett a hálózat- és
információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel
kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe kerülnek a Digitális Menetrend szerint.
A dokumentum az egyik legfontosabb intézkedések között szerepelteti, hogy
„Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internet
kapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron.”34 Emellett a digitális jártasság hiányát is
megemlíti, itt a digitális médiaműveltséget említi, amely az EU lakossága körében még
mindig nem mutat olyan széles lefedettséget, ami megfelelő lenne. Ezen kívül az
Európai Szociális Alap35 támogatja a digitális jártasság, kézségeket előmozdítását,
illetve az információs és kommunikációs technológiai szakma európai keretrendszer
kialakítását.36
Az EU-nak négy területe van, ahol „ki kell aknáznia az IKT-k használata által
biztosított előnyöket:
− éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén;
− a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati
rendszerek és szolgáltatások segítségével;
− a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően;
− intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén.”
(http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_h
u.htm, 2013-05-16.)
2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon
A magyar információs társadalom fejlődése több évtizedes múltra tekint vissza. Az
az állítás, hogy „az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli
a legtöbb országban”37 véleményem szerint igaznak mondható, hisz ez történt
hazánkban is. Adódik a kérdés, tehát milyen előtörténete van a magyar információs
társadalomnak? Ezt kívánnám a következőkben röviden demonstrálni.
33 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 34 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 35 Rövidítése: ESZA. 36 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16.. 37 http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11.
15
Az első fontos évszám 1951 volt, amikor a számítógépek első üzemszerű
alkalmazása megvalósult a Statisztikai Gépiadatforgalmazó Gazdasági Irodájában.38
1956-ban megalakult az MTA Kibernetikai Kutató Csoport, mely a számítástechnika
intézményesülését jelenti hazánkban. A következő fontos évszám 1968, amikor elindult
Neumann János Számítógéptudományi Társaság, majd három évvel később, 1971-ben
pedig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program. 1983-ban megszületet a
Számítástechnikai kormányhatározat, mely keretein belül megvalósult az
iskolaszámítógép-program39. A kormány pár évvel később elfogadta az Elektronikus
Gazdaságfejlesztési Programot, melynek hatására 1987-ben újraindították az
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot40.
Az információs politikai tudatosság az 1994-1998 közötti ciklusban erősödik meg.
Ebben az időszakban elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (továbbiakban: NIS),
azonban ezt nem fogadták el. Az oktatás területének megindult az informatizálása a
Sulinet program41 keretében. De mindezek ellenére még hiányzott a programokat
egységessé tevő nemzeti információs társadalom stratégia.42
Mindezen stratégiák előtt is születtek az 1990-es években olyan dokumentumok,
melyek az információs kihívásokat tartalmazták, ilyen volt a civil kezdeményezésre
készült, eMagyarország43 és a Tézisek az információs társadalomról44, ami egy
stratégiai háttéranyagnak számított. Ez utóbbi megítélése ellentmondásosnak mondható,
és a Tézisek hasonló sorsára jutott a Magyar válasz az információs társadalom
kihívásaira címmel ellátott szakértői vitaanyag is. Ez azonban nem egy stratégia volt,
hanem csak egy stratégiai előkészítő szöveg, ami ismertette az információs kihívások
tartalmát, alterületeit, az állami feladatokat és az összefogás szükségességét és aktorait.
Az 1994-es évtől kezdődő ciklusban nemcsak kormányzati szereplők készítettek ilyen
stratégiai anyagokat, hanem a nem kormányzati csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a 38 Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából.
Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar, 2004, 84. 39 A rendszerváltozás fiataljai a BASIC nyelvprogramot és a Commondore számítógépeket megismerhették ezen program keretében. 40 Rövidítése: IFF. 41 „A SuliNet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internet- hozzáféréssel.” (Budai, 2002, 38.) 42 Pintér, 2004, 86. 43 „…az eEurope első változatának a mintájára készült 1999 decemberében…Az eMagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása.” (Pintér, 2004, 86.) 44 „A Tézisek legutolsó, hivatalos verzióját 2000. március 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatták be a szakmai közönségnek. A Téziseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül Talyigás Judit kormányfőtanácsadó vezetésével készítették el és az évszámkezelési kormánybiztos – Dr. Mojzes Imre – adta ki kis példányszámban.” (Pintér, 2004, 86.)
16
folyamatokba. A nem kormányzati szereplők által készített anyagok közül a
legfontosabb a Magyar Informatikai Charta (továbbiakban: MIC) volt, amit 2000-ben
mutatott be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum45 (továbbiakban: INFORUM),
melynek a tevékenységét nem tisztázta. A rendszerváltást követő második kormányzati
ciklus kezdetétől fogva 2000-ig elmondható az, hogy háttérbe szorultak a politikai
programok, míg előtérbe kerültek a szakanyagok, melyek nem hoztak horderejű
változást.46
Ha a világviszonylatban nézzük az információs társadalmat, akkor elmondható az,
hogy az 1990-es évek voltak a sorsfordító esztendők, hiszen akkor a világpolitika
középpontjába került. Hazánkat azonban ez az eszme - amelyet már tett is követett -
csak tizenegy évvel később, 2001-ben érintett meg, mely egy átfogó információs
társadalom stratégiában testesült meg, ez volt a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv
jelentette az információs társadalom politikai stratégiai szakanyagát. Hét programból
állt, melynek az alpontjai is támogatták az információs társadalom törekvéseit. A
Széchenyi-terv hét programja:
− Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program;
− Autópálya építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok;
− Vállalkozáserősítő program;
− Lakásprogram;
− Turizmusfejlesztési program;
− Kutatási, fejlesztési és innovációs program;
− Regionális gazdaságépítő program.47
Mindezek mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát
(továbbiakban: NITS). A NITS és a Széchenyi-terv hozta meg a nagy áttörést, ezek
voltak az első információs társadalmi stratégiák. A NITS széleskörű társadalmi és
tudományos előkészületek eredményeként jött létre. Több lépcsőből állt, így az
emberből, az eszközből és a tartalomból. A három főterületet felölelő stratégia és
45 „Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka) kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát.” (Pintér, 2004, 88.) 46 Pintér, 2004, 86-87. 47 http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11.
17
akcióterv, a nonprofit és nonprofitorientált szervezeteket és személyeket támogatta.48 A
NITS öt éves időtartamra szólt és hét területet ölelt fel a célkitűzéseivel:
− Szabályozás és szabványosítás;
− Gazdaságpolitika terület
− Kulturális terület;
− Oktatás;
− Társadalompolitikai szempontból igényfelmérés, hozzáférés és képzés;
− Elektronikus kormányzati terület;
− Regionális célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt területek.49
A két program- Széchenyi-terv és a NITS- lefedik egymást, vagyis a „NITS hét fő
célkitűzése a Széchenyi-terv öt ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó tizennégy
részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet.” (Pintér, 2004, 91.) Ebből a két
stratégiából állított össze az IKB egy kétéves akciótervet, ami a 2001-es és a 2002-es
időszakra vonatkozott. Ez a tervezet három féléves szakaszt ölelt fel, ami voltaképpen
lépcsőzetesen egymásra épült témákat tartalmaz. Ezt a dokumentumot 2002-ben kellett
volna felülvizsgálni, azonban ez nem történt meg a kormányváltás miatt, melynek
következtében a NITS is eltűnt.50
Ezt megelőzően 2000 nyarán létrehozták az Informatikai Kormánybiztosságot
(továbbiakban: IKB), „amely az infokommunikációs szakterületek közigazgatási
vonatkozásaiban gyakorolja hatáskörét.” (Budai, 2002, 19.)
Pintér Róbert szerint már 2000-2002 között létezett önálló információs
társadalompolitika. A kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ nagy kérdése az
volt, hogy ez a kialakult információs politika, milyen irányt vegyen fel, illetve az, hogy
ki irányítsa.
A kormány 2002-ben létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot
(továbbiakban: IHM), amely voltaképpen az IKB jogutódja volt és az információs
társadalom általános kiépítéséért felelt. Emellett a kormány felállította az elektronikus
kormányzati fejlesztésekért felelős szervet, a Kormányzati Informatika és Társadalmi
Kapcsolatok Hivatalát51. Az IHM munkáját az SZDSZ szervezte meg a Korszakváltás
48 Pintér, 2004, 90. 49 Pintér, 2004, 91. 50 Pintér, 2004, 92. 51 2004-től Elektronikus Kormányzati Központ.
18
című programjával. Az IHM célul tűzte ki, hogy hazánkat „az EU alsó-középmezőnybe
juttassa az információs fejlettséget tekintve.” (Pintér, 2004, 95.) Tehát voltaképpen azt
akarta elérni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt beemeljen az
információs társadalomba, még a határon túli magyarokat is. Miután az IKB feladatait
két részre osztották, az IHM-hez került minden feladat, kivéve a kormányzati
informatika, amit a Miniszterelnöki Hivatal látott el. Egyre jobban érezhetővé vált az
IHM túlsúlya, amit alátámasztott az is, hogy önálló stratégiai főosztályt hoztak létre a
szervezeten belül.52
Új stratégiai tervezetet dolgoztak ki 2002-2003 fordulóján és emellett:
„…az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezelő
minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az
IHM koordinálása mellett épültek be a 2003. október végén a kormány által
elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt
programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-ből) 2004. március végén
indított el a tárcát.” (Pintér, 2004, 95.)
A stratégiai célkitűzéseket a Magyar Információs Társadalom Stratégia
(továbbiakban: MITS) jelölte ki, ami egy 10-15 éves időszakra vonatkozik. A MITS
feladata:
− az információs társadalommal kapcsolatos munkák rendszerezése;
− az információs társadalom szereplőinek a feladatainak a meghatározása;
− kijelöli a központi kiemelt programokat, melyek a végrehajtás folyamataiban
jelentős szerepet töltenek be; programfüzeteket dolgoz ki, amelyeknek a részét
képezik a stratégiák;
− a stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételeket meghatározza és
biztosítja a feladatok koordinált végrehajtását;
− kijelöli a MITS aktualizálásának feladatait és emellett a rövid távú programokat
is aktualizálja az ún. „gördülő tervezés módszerével”.53
Két pillére van a MITS-nek: az első pillér a folyamatok korszerűsítése, ami a belső
működés korszerűsítését jelenti, míg a második pillér, a szolgáltatások modernizálása,
52 Pintér, 2004, 95. 53 Pintér, 2004, 95-96.
19
ami a folyamatok funkcióinak tökéletesítését végzi.54 A MITS modell e két pillére a
következőképpen rendszerezi a beavatkozásokat:
− tartalom és szolgáltatások (e-közigazgatás, e-kormányzat, Nemzeti digitális
Archívum, oktatás, munka, üzlet stb.);
− infrastruktúra (közháló, NIIF, eMagyarország Pont);
− tudás és ismeret (pl. ilyen a digitális írástudás ismerete);
− jogi és társadalmi környezet (e-demokrácia kiépítése, bizalom és biztonságérzet
megerősítése);
− kutatás-fejlesztés (információs társadalommal kapcsolatos kutatások és
fejlesztések);
− esélyegyenlőség (e-ernyő kiépítése, eInclusion elősegítése).55
Az előbb felsorolt rendszerezés alapján különböző prioritások, működési, finanszírozási
modellek által kialakult 19 program fogalmazódik meg. Az IHM együtt dolgozik a
minisztériumokkal, a MITS célkitűzései pedig alkalmazkodnak az Európai Unió
stratégiáihoz. Miután csatlakoztunk az Európai Unióhoz az EU által létrehozott
akciótervek ránk is érvények lettek.56 Ezek lehetőséget adtak ahhoz, hogy hazánk
kapcsolódjon az eEurope-ot támogató stratégiákhoz.57
2006-tól kezdve pozitív változás nem figyelhető meg e területen, hiszen ismét
országgyűlési választások előtt ált hazánk. Ekkor ezen a területen fejlődés megállt, az
informatikai tárca a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium része lett. Beolvadásával
az informatika területe háttérbeszorult, a kutatók szerint „a minisztérium megszüntetése
azt üzente, hogy a kérdés még annyira sem fontos, mint annak előtte, amikor önálló
minisztériuma volt a területnek.” Emiatt is nevezik ezt az időszakot, visszavonulásnak.58
Az ITTK kutatói jól összegzik az információs társadalom jellemzőit hazánkban, ebben
az időszakban:
„Az információs társadalom fejlesztésére korlátozottak az eszközök: az állam
elsősorban szabályoz, másodsorban saját magát modernizálja. Ezen túlmenően az
állam partner a stratégiai együtt gondolkodásban, motivációt- és érdekeltséget
54 Pintér, 2004, 96. 55 Pintér, 2004, 96. 56 eEurope-t támogató programok ilyenek, például: IST, eContent, eSafety, IDA stb. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 57 Pintér, 2004, 97. 58 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12.
20
teremthet ott, ahol erre az állampolgárok esetében lehetőséget lat (pl. kapjon
adókedvezményt, aki elektronikusan nyújtja be az adóbevallását), végül növeli az
életminőséget (pl. az elektronikus szolgáltatások bevezetésével, a digitális
televíziózás feltételeinek mihamarabbi megteremtésével stb.).”59
A választásokkal hatalomra került kormánynak alapvető elképzelései és tervei nem
voltak, az IHM kezdeményezései, projektjei futottak tovább. Összességében az
mondható el, hogy előrelépés nem történt, sőt a politika terén csak negatívumok, illetve
e terület leértékelődése volt a megfigyelhető.60
2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadta a „Digitális Megújulás
Cselekvési Terv 2010-2014” (továbbiakban: Cselekvési Terv) nevet viselő
dokumentumot. Egy konkrét cselekvési programot vázolnak fel, melynek fő céljai:
− „az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének javítása,
versenyképességének fokozása, a társadalmi jólét növelése;
− a vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének növelése;
− az állam egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb, hatékonyabb
működése;
− korszerű és biztonságos többfunkciójú infrastruktúra, amely a fentiek
megvalósításának nélkülözhetetlen alapja.”61
A Cselekvési Terv megemlíti a Nemzeti Együttműködés Programját, az Új Széchenyi
Tervet és az EU 2020- Digitális Menetrendjét. Az utóbbit már az információs
társadalom és az EU kapcsolatánál részleteztem, így csak a többiről szólnék pár szót.
A Nemzeti Együttműködés Program a 2010-2014-es kormányzati ciklusra terjed ki,
ez adja meg az Új Széchenyi Terv irányvonalát. A meghatározott célok az elektronikus
hírközlés és az informatika eszközrendszerével valósíthatók meg, emellett több
szektorral –például gazdaság, egészségügy, versenyképesség stb. – közvetlen
kapcsolatban van.62
Az Új Széchenyi Terv hosszú távú célokat ölel fel, melyben hét kitörési pontot foglal
magában:
59 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 60 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 61 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért, 2010, 17. 62 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14.
21
1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program;
2. Megújuló Magyarország– Zöld gazdaságfejlesztés;
3. Otthonteremtési program;
4. Vállalkozásfejlesztési Program;
5. Tudomány, innováció, növekedés;
6. Foglalkoztatás Program;
7. Közlekedésfejlesztési Program.63
Az IKT szektor hozzájárulását a fent említett hét kitörési ponthoz jól mutatja a
mellékletben szereplő 1. ábra.
Négy intézkedési főirányt határoz meg a Cselekvési Terv és ezekhez a
főirányvonalakhoz kapcsolódnak a már említett fő célok is:
1. Középpontban az ember;
2. Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában;
3. Hatékonyan és biztonságosan működő, szolgáltató állam;
4. Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek.64
Úgy vélem Magyarországnak mindenképp követni kellene azokat az országokat, ahol az
információs társadalom sikeresen vizsgázott, ahol a különböző technikák már beváltak.
Ezek mintaként szolgálhatnának hazánk előtt és lehetne alkalmazni hazánkban is.
Mindez sok területet fog át, az e-közigazgatással kapcsolatos problémák, akadályok
felszámolásán keresztül, egészen a számítástechnikai ismeretek oktatásáig. Úgy
gondolom, Magyarország előtt még hosszú út áll, hogy elérje az EU fejlettségi szintjét e
téren.65
Az információs társadalom magyarországi közigazgatási vetületei a kormányzati
honlapokban, elektronikus közigazgatásban- ezen belül is elektronikus ügyintézésben,
elektronikus aláírás bevezetésében- az IT eszközök használatában nyilvánulnak meg.
Ezeket részletesen demonstrálnám a következő fejezetekben.
63 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14. 64 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15. 65 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=430, 2013-05-23.
22
III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE
Ahogy a bevezetőben már említettem, a világ gyorsuló ütemben fejlődik, ez
megköveteli, hogy az élet kiemelkedő területei is kövessék ezt a fejlődést. Mivel az
internet egyre nagyobb teret hódított a közigazgatás területén is, így több kérdést
rendezni kellett: új fogalmakat kellett tisztázni- e-közigazgatás- és új elemeket kellett
beépíteni, használni, ilyen volt a közigazgatás alappillérjének számító elektronikus
aláírás (továbbiakban: e-aláírás). Még mielőtt az e-közigazgatás gyakorlati
megvalósulását demonstrálnám, úgy vélem mindenképp tisztázni kell az e-közigazgatás
definícióját, illetve ennek a nélkülözhetetlen eszközét, mellyel a magyar közigazgatás új
módja kiépülhetett, az e-aláírást.
1. E-közigazgatás Magyarországon
Az e-közigazgatás szinonimája Magyarországon az e-kormányzat66, míg az Európai
Unióban ez a két szó nem ugyanazt fedi le. Ha magyar elektronikus közigazgatásról
beszélünk, akkor ez voltaképpen a teljes közigazgatásra vonatkozó infokommunikációs
technológiai fejlesztéseket jelenti, amely magába foglalja az e-önkormányzást és az e-
államigazgatást is.67 Így az elektronikus közigazgatás definíciója a következőképpen
fogalmazható meg:
„az e-közigazgatás, az e-kormányzás a közszféra kapcsolatrendszerének
(valamennyi belső és külső kapcsolatának) gyökeres –tudásalapú– átalakítását és
racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs
technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.”68
A célja az információs technológiák korszerű, magas szintű használata a
közigazgatásban, mely a teljesítmény javítását, szolgáltatás-, ügyfélközpontú rendszer
kialakítását vonja maga után. Ezen kívül az állam hatékony működésének a
növekedésére van szükség, amely a kormányzati folyamatok átszervezésével és az IT
eszközök támogatásával valósítható meg.69 Voltaképpen egy gyors, változásokra képes,
rugalmas intézményrendszer kialakítása szerepel az e-közigazgatás jövőképében.
66 eGoverment. 67 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 68 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 69 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.
23
Ezeknek a végeredménye, a polgárok oldaláról nézve a kialakított e-ügyintézés, míg a
közigazgatás számára egy hatékony, gyors, informatikailag teljesen kiépült rendszer.
Összességében az e- közigazgatás funkcionális célja:
„az állampolgár és az állam közötti együtt-működés, ügyintézés és cselekvés
egyszerűsítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az online ügyintézés
tehát részben ügyintézési reform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása
és részben a helyi társadalom dinamizálása a lokális közösség önigazgatása és
önfejlesztése érdekében.”70
Az elektronikus közigazgatás több területet ölel át: az elektronikus ügyintézést
(továbbiakban: e-ügyintézés), a közigazgatási szerveken belüli elektronikus
kommunikációt, automatizált döntéshozatalt, az elektronikus cégeljárást és a digitális
részvételt. Dolgozatomban az e-közigazgatás gyakorlati vonalát hangsúlyoznám, ezen
belül is főképpen az e-ügyintézést részletezném majd a későbbiekben. Még mielőtt
gyakorlati vonulatára térnék ki, az e-közigazgatás elméleti hátterét tekintve, fontos
megemlíteni a kialakításának szakaszait, melyet BME Információs Társadalom- és
Trendkutató Központ és a GKIeNET71 kutatói három korszakot különböztetnek meg:
1. A közigazgatás informatizálása (2003-2006);
2. Alapinfrastruktúrájának kiépítése (2006);
3. E-közigazgatás társadalmasítása (2007-től).72
Az első szakasz kapcsán hazánk más országokhoz képest az államigazgatás
informatizálási folyamata indult meg, ellentétben más országokkal ahol a kereskedelmi
és a szolgáltatói szférában játszott vezető szerepet. A magyar közigazgatás informatikai,
technikai háttere 2003 és a 2004-es időszakban már voltaképpen kiépült, hiszen ekkor
már a legtöbb államigazgatási intézmény rendelkezett az e-közigazgatáshoz
nélkülözhetetlen eszközökkel: számítógép, faxgép, mobiltelefon. Emellett kiemelkedő
fontosságú vált, az internet hozzáférés, az intranet és az államigazgatásban dolgozók
informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek köszönhetően ekkor már az állami
intézmények dolgozóinak több mint a 80 százaléka számítógéppel végezte a munkáját.
70 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 71 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 72 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14-16.
24
73 Mindezek ellenére a magyar lakosság e-közigazgatást használók mutatói rendkívül
rossz eredményeket mutattak a TNS Hungary Government Online kiadott statisztikája
alapján, mely 2003-as adatokra alapozott. A vizsgált 32 ország közül hazánk az utolsó
helyek egyikét kapta, hiszen 15 évnél idősebbeknek csupán csak a 15 százaléka használt
internetet ebben az időszakban, de ha leszűkítjük ezt az e-közigazgatás szolgáltatásaira,
akkor csak 6 százalékról beszélhetünk.74 Az internet használók száma azonban évről
évre növekedett olyannyira, hogy 2012-ben Eurostat statisztikai táblái szerint
Magyarországon már 69 százalékra tehető.75 Ezzel párhuzamosan az e-kormányzati
szolgáltatások igénybevétele is nőtt hazánkban.76 Ezeket szemlélteti a mellékletben
szereplő 1. és a 2. táblázat, az előbbi életkorra és évekre lebontva mutatja az internet
használók számát hazánkban, az utóbbi pedig országonként mutatja az elektronikus
szolgáltatások (továbbiakban: e-szolgáltatások) igénybevételét.
A második korszak az e-közigazgatgatás alapstruktúrájának kiépítése volt, mely a
technológiai, műszaki, infrastrukturális, eljárásrendi, jogi alapok kialakítását jelentette.
Hazánk szűk erőforrásait tekintve jól megfelelt ezen a téren:
„Az Európai Unióban az e-közigazgatás 20 alapszolgáltatásának felkészültségi
szintjét 2000 óta folyamatosan mért Capgemini adatai szerint 2006-ban
Magyarország lépett előre legnagyobbat az európai rangsorban, a 23-ról a 14-ik
helyre: 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos
készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes
mertekben online elérhető szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét
mutatóban elértük az Európai Unió átlagát.”77
Ezek a kedvező adatok az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv78
végrehajtásának, a magyar tervezet megvalósításának, az elektronikus adó és járulék
bevallás bevezetésének köszönhető. Az utóbbit hosszabb előkészület szakasz előzte
meg, melynek eredményeképpen 2006 év végéig a munkáltatóknak regisztrálniuk
kellett magukat az új rendszerbe. Az Ügyfélkapu segítségével 2007. január 31.-től
kötelezővé tették az elektronikus rendszer használatát. Mindezek mellett meg kell még
73 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. 74 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. 75 http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13. 76 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13. 77 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 78 2003-ban fogadták el.
25
egyszer említeni a közigazgatásban dolgozókat, akiknek megfelelő informatikai
ismeretekkel kell rendelkezniük, ebből kifolyólag ebben a szakaszban közel 430 fő vett
részt képzéseken, míg az önkormányzatok esetében ez a szám 8 ezerre79 tehető. Nagy
különbség mutatkozik meg, így e téren ez a korszak nem hozta meg a várva várt
eredményt, hiszen 2007-ben az itt dolgozók digitális írástudása igazán csekélynek
mondható.80
Az előző szakaszban az elektronikus önkormányzatok (továbbiakban: e-
önkormányzatok) terén előrelépés nem mutatkozott, azonban 2007-ben nagy változások
következtek be. A nagyszámú önkormányzati dolgozók digitális írástudásának sikere
mellett a megfelelő alapstruktúrát is 96 százalékos szintre emelik, ami azt jelenti, hogy
szinte minden önkormányzat rendelkezik számítógép-állománnyal, ami az e-
közigazgatás megvalósításához elengedhetetlen.81
A harmadik fázist felöleli a 2007-es időszakot. Ez nemcsak egy új szakaszt jelent,
hanem új kihívások elé is állítja a magyar közigazgatást:
− egy ügyfélközpontú, személyre szabható minőségi e-szolgáltatások kiépítése;
− web2.0 alkalmazásokban rejlő lehetőségek kihasználása;
− szolgáltató-oldali folyamatok modernizációja.82
Ma már teljes mértékben az e-közigazgatás társadalmasításának korszakát éljük, hiszen
Magyarországon az e-közigazgatás alapstruktúrája már teljesen mértékben kiépült.
Azonban hazánkban ez a folyamat nagyon lassan alakult ki és az alapok kiépítése is
sokkal később kezdődtek meg, mint más országokban. Szerencsére hátrányunkat hamar
ledolgoztuk a különböző Európai Uniós programok segítségével. 83
a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában84
Az e-közigazgatás mára hazánkban az egyik legfontosabb elemmé vált, illetve
próbálják hangsúlyozni kiemelkedő szerepét. Azonban ahhoz, hogy ez oly mértékben
megvalósuljon, ahogy azt tervezték, szükség volt megfelelő technikai és anyagi háttérre,
ami úgy vélem, hogy még mára se épült ki tökéletesen. Továbbá ehhez még
79 2006-os évet tekintve, Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 80 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 81 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 82 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 16. 83 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 17. 84 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.
26
hozzákapcsolódik alapfeltételként az ügyintézők informatikai tudásának elmélyítése is.
Emiatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) hatálybalépésekor az elektronikus ügyintézés
különböző színvonalát biztosította. Az 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározat, amely a
közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szól. Az
elektronikus szolgáltatások színvonalát négyfokú skálával osztályozza:
1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás;
2. szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás;
3. szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás;
4. szint: teljes online tranzakciót biztosító szolgáltatás.85
Az első szint esetében csak általános információt, tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az
adott üggyel kapcsolatban. A második szintnél már a dokumentumok, nyomtatványok
letölthetők, emellett ellenőrzéssel vagy anélkül elektronikusan kitölthetők, de a
beküldésük még mindig csak a hagyományos úton lehetséges. A harmadik szint nyújtja
a közvetlen, ellenőrzött dokumentum kitöltést, illetve itt már az elektronikus adatbevitel
és a bevitt adatok ellenőrzésére is van lehetőség. Az ügy indításához személyes
megjelenésre nincs szükség, de a döntés közlése, az illeték- vagy díjfizetés
hagyományos úton történik. A negyedik szint, a skála legfelsőbb szintjénél már minden,
még az ügyhöz kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is intézhető elektronikus úton.86 A
Ket. hatálybalépésekor biztosítani kell az elektronikus intézés technikai és informatikai
hátterét és legalább az 1. szintnek megfelelő információs, tájékoztató szolgáltatást.
Ezen kívül meghatározza az elektronikus közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási
szinten való megvalósítására vonatkozó öt prioritást-csoportot is:
− 1. prioritást-csoportot: már kész szolgáltatások, amelyeknél hátralévő feladat
a Kormányzati Portálba való illesztés;
− 2. prioritást-csoportot: a Ket.-hez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások,
amelyeknél 2005 végére megvalósítható az adott szolgáltatáshoz előírt 3.
vagy 4. szolgáltatási szint;
− 3. prioritást-csoportot: Ket.-hez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek azonban
még nem érik el 2005 végére a lehetséges legmagasabb szolgáltatási szintet;
85 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 86 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat.
27
− 4. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek nem kapcsolódnak a
Ket.-hez, de 2005 végére, –ha részlegesen is– de elérik az előírt
legmagasabb szolgáltatási szintet;
− 5. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek 2005. év végéig
történő megvalósítása kérdéses- részeredmények is születhetnek tekintettel
szolgáltatások magyarországi helyzetére, gyakorlati jellegére.8788
A különböző közszolgáltatásokhoz kapcsolódó 2005. januári állapotok mellett a Ket.
hatálybalépéséig elvárt szintet is tartalmazta. Ez a mellékletben szereplő 2. táblázat is
jól mutatja.
b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása
Az e-ügyintézés általános szabályait a Ket. rögzíti 160 §-ban, mely szerint, ha más
jogforrás –törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet– másként nem
rendelkezik akkor az ügyfélnek lehetősége van, hogy az ügyeit elektronikusan intézze,
tehát a Ket.-ben ez az ügyfél alanyi jogaként jelentkezik.89
Az ügyfélnek egy fokozott biztonságú e-aláírással kell rendelkeznie, ahhoz hogy az
e-ügyintézés elindulhasson, ha ez megvan, akkor a kérelem az e-aláírással ellátva a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren át vagy közvetlenül, jut el az adott
hatósághoz. Ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszer a Kormány által kijelölt
szerv, a Miniszterelnöki Hivatal90 felelős (ezen belül az Elektronikuskormányzat-
központ látja el ezt a feladatot). A hatóság ellenőrzésre is jogosult az aláírással és az
azonosítóval kapcsolatban.91 Az ellenőrzési joga különböző lépcsőkből áll:
− kulcs tanúsítványa;
− visszavonási lista által győződik meg az aláírás érvényességéről;
− az elektronikus aláírást kibocsátó szervezethez fordul.92
87 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 88 www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29. 89 Ket. 160. §, (1) bekezdés. 90 Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat –és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének 2. ca) pont. 91 Ket. 160. §, (2) bekezdés. 92 Ket. 160. §.
28
Az e-ügyintézéshez személyes ügyfélkapu létrehozatala szükséges, a Ket. szerint egy
ügyfél több ügyfélkapuval és rendelkezhet. Az ügyfélkapu létesítésével kapcsolatos
fontos információkat később az e-közigazgatás gyakorlati megvalósulásának
bemutatásánál részletezem.
2. Elektronikus aláírás
Az e-aláírást digitális aláírásnak is nevezzük, melynek fogalmát véleményem szerint
Kohány András megfelelően fogalmazz a legjobban:
„Az egyre gyorsuló világ, a kialakuló információs társadalom, a növekvő
elektronikus infrastruktúra, az interneten kínált egyre több szolgáltatás számos
országban felvetette annak a sürgető igényét, hogy polgári jogi ügyletekben a
felek, az állampolgár és a közigazgatás viszonyában pedig az ügyfél és a hatóság
jognyilatkozataikat elektronikus formában is megtehessék.” (Budai, 2002, 97.)
Az e-aláírás definícióját a jogalkotón kívül többen meghatározták. Úgy vélem, Budai
Balázs Benjámin meghatározása is kiemelkedő, hiszen elég érthető és részletes, mely
szerint az elektronikus aláírás:
„.olyan technológia független adat vagy dokumentum, amely - az alig valószínűtől
a teljes bizonyosságig - utal legalább az aláíró személyére, de sok esetben a
dokumentum tartalmára is, és az elektronikusan előállított adathalmazhoz (pl.
elektronikus formában létező film, zenemű, kép, szöveg stb.) logikailag hozzá van
rendelve és azzal elválaszthatatlanul össze van kapcsolva.” (Budai, 2002, 98.)
Végül a magyar szabályozásban a törvényalkotó egy mondattal határozza meg a 2001.
évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról szóló törvényben (továbbiakban: Eat.):
„Elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag
hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat.”
(Eat., 2 §, 6. pont.)
Több fajtája van az e-aláírásnak. Budai Balázs Benjámin szerint legalapvetőbb
formája, az egyszerű e-aláírás, ebben az esetben az aláíró személye csak
valószínűsíthető, tehát nem biztos, hogy az írta alá, akinek kellett volna. Ennél a fajtánál
29
nincsen technológiai biztonság és visszacsatolás. Ilyen például a TAJ-szám, bescannelt
aláírás, begépelt aláírás.93 Ezen kívül meghatározza az e-aláírás egy bonyolultabb
formáját is, ezek az ún. technológiai biztonságot is garantáló elektronikus aláírások. Itt a
dokumentumot egy algoritmussal94 titkosítják, így létrejön egy jelsorozat, – ez egy
egyedi jelsorozat – amit e-aláírásnak nevezzük és ezt csatolják az elektronikus
dokumentumhoz.95
Emellett egy másik csoportosítást is nyújt a törvény, az Eat. alapján három fajtája
van az elektronikus aláírásnak:
− „egyszerű” elektronikus aláírás;
− fokozott biztonságú elektronikus aláírás;
− minősített elektronikus aláírás.96
Az „egyszerű” elektronikus aláírás megegyezik a Budai Balázs Benjámin
megfogalmazásával, de a magyar szabályozás konkrétan az e-aláírás fajtáinak külön
fejezetével rendelkezik, melyben az egyszerű e-aláírás lényege voltaképpen az, hogy
elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal
elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Nincs különös bizonyító ereje; mint
az egyéb magánokirat esetén. Ilyen például az elektronikus levél97 vagy az SMS.98
A másik fajtája, a fokozott biztonságú e-aláírás olyan elektronikus aláírás, amely
alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel –
hardverrel, szoftverrel– kell létrehozni, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, úgy
kell a fokozott biztonságú elektronikus aláírást elhelyezni egy dokumentumon, hogy az
azon a későbbiekben tett minden módosítás érzékelhető legyen.99
A minősített elektronikus aláírás az előző csoportból nőtt ki.100 Magas technológiai
biztonságot garantál a szolgáltató, nem mindenki állathatja elő, csak a Hírközlési
Felügyelet101 által felhatalmazottak. Ez az aláírás típus a biztonságos aláírás-létrehozó
93 Budai, 2002, 98. 94 Titkoskulccsal. 95 Budai, 2002, 99. 96 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 97 Rövidítése: email. 98 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 99 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 100 Eat., 2.§, 17. pont. 101 Rövidítés: HiF.
30
eszközzel102 hozzák létre, és hitelesítésére ún. minősített tanúsítványt103 bocsátanak ki.
A minősített e-aláírás garantálja a dokumentum integrálását és az aláíró azonosítását.104
Az elektronikus aláírás bevezetésével, illetve használatával fontos tisztázni az
elektronikus dokumentum, elektronikus irat, elektronikus okirat fogalmát is. Az
elektronikus dokumentum elektronikus eszköz útján létrehozott adat, mely elektronikus
aláírással van ellátva105, például: térkép, fénykép, tervrajz. Hitelességét az ún.
időbélyegző106 garantálja, amely kizárja az idő hamisítását. Az elektronikus
dokumentumnak két fajtája van: elektronikus irat és az elektronikus okirat. Az
elektronikus irat, olyan dokumentum, amelynek funkciója szöveg betűkkel való közlése
és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhető olyan egyéb adatokat foglal
magában, amelyek szorosan összefüggnek a fejléccel.107 Ezzel szemben az elektronikus
okirat nyilatkozattétel, egy nyilatkozat elfogadását vagy kötelezővé tételét foglalja
magában.108
a, Történeti háttér
Az e-aláírás mindenképp egy rövid történeti bevezetővel kell kezdeni, ennek a
középpontjában a kriptográfia áll (jelentése: titkosítás). Eszerint csakis az arra jogosult
személy, vagyis a címzett, férjen az adatokhoz. Jelentősége és a célja megegyezik és
nem változott koronként sem, ezt jelentette az ókorban is és ezt jelenti ma is.
Voltaképpen a kriptográfia által dokumentumokat kell átalakítani, úgy hogy a cél
megvalósuljon.
Történeti szempontból egészen Julius Ceasarig kell visszamennünk, hiszen az ő
nevéhez fűződik a legrégebbi rejtjel. A ceasar-rejtjel a számok és betűk kódolásával,
variálásával működött. Persze ez már elavult a mi rendszerünkhöz képest, de egy
mérföldkőnek számít, hiszen ez a rejtjel megteremtette a titkosítási mód két alapelemét:
a titkosítási algoritmust és a kulcsot. A következő fő lépés a második világháború idején
a németek által kifejlesztett ENIGMA kódoló- dekódoló gép volt. Mindezek a
102 „olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza.” (Eat., 2 .§, 3. pont.) 103 „…olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató bocsátott ki.” (Eat., 2. §, 19. pont.) 104 Budai, 2002, 108. 105 Eat., 2.§, 12. pont. 106 Fogalmát a későbbiekben részletezem. 107 Budai, 2002, 113. 108 Budai, 2002, 113.
31
számítógépek fejlődésére kiemelkedően hatottak.109 Ezt követően kialakultak különféle
technikai eljárások:
− szimmetrikus, titkos kulcsú technika;
− aszimmetrikus, nyilvános kulcsú technika;
− hibrid technika.110
A szimmetrikus rendszernél egy küldő és egy címzett van. E technika során mindkét
fel- címzett és az aláíró- ismeri a kulcsot, amit a visszafejtésre használhatnak. Ez a
rendszer veszélyeket is rejt magában, mert ha az alapeleme, a titkos kulcs illetéktelen,
harmadik személy tudomására jut, vagy jogosulatlan használják, akkor „a titkos kulcs
birtokában bárki más nevében jognyilatkozatot tegyen.” (Budai, 2002, 100.) Ebben az
esetben több címzett is lehet.111
Az aszimmetrikus vagy más néven nyilvános kulcsú technika esetében két kulcs van:
egy magánkulcs és egy nyilvános kulcs. E két kulcs nevében benne rejlik a lényegük,
tehát a magánkulcs az a rész, melyet titokban tartanak, míg a nyilvános kulcspont az
ellenkezője, mert ezt a hitelesítő szolgáltató nyilvánosságra hozza. Hátránya a
lassúságában rejlik. Ez a két kulcs az alapja ennek a rendszernek: a magánkulcs és a
nyilvános kulcs összefügg, hiszen például a magánkulcs tartalmát, adatait,
dokumentumait csakis a nyilvános kulcs segítségével lehet visszafejteni. A nyilvános
kulcs egy hitelesítőszolgáltató112 által válik mindenki számára publikussá, ezen felül ez
a szervezet őrzi a magánkulcs tulajdonosainak személyes adatait, melyről tanúsítványt
állít ki a címzett kérésére.113 A tanúsítvány, egy olyan elektronikus irat, melyet egy
hozzácsatolt elektronikus aláírással igazol az intézmény, ez tartalmazza az alapadatokat,
érvényességi időt.114
A hibrid technika voltaképpen a szimmetrikus és az aszimmetrikus rendszer
ötvözése, hiszen az ideális technika ebből a kettőből összerakható, mivel az egyik a
gyorsasága miatt jelentős a másik hátránya a lassúság. Az aszimmetrikus segítségével
megállapodnak a felek és egy közös szimmetrikus kulcs alakul ki, ezzel folytatják a
109 Budai, 2002, 99. 110 Budai, 2002, 100. 111 Budai, 2002, 100. 112 „olyan intézmény, illetve természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely tanúsítványokat bocsát ki, vagy egyéb, elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt.” (Irányelv, 2 cikkely, (11) bekezdés.) 113 Budai, 2002, 101. 114 Budai, 2002, 101.
32
titkosított kommunikációt. A szakemberek a hibrid technikát tartják a
legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb technikának.115
A hibrid technika teret adott további technikák kialakulására. Ilyen volt az
amerikaiak által kifejlesztett Rivest, Shamir, Adleman (továbbiakban: RSA), de a
köznyelven csak RSA–nak ismerik, nevét az eljárások kezdőbetűiből kapta. Ezt 1977-
ben publikálták, lényegében a biztonság növelésére törekedett, hiszen csökkentette a
feltörések esélyeit, általa kialakult egy igazi fegyvernek minősülő biztonságtechnikai
eszköz, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal is elismert. Úgy vélik, hogy az e-aláírások
elterjedésével ez a technika kiemelkedő helyet fog kapni.116
A másik eljárást „1994-ben a National Intstitute of Standards and Technology
elektronikus aláírási standardnak nyilvánította.”117 Ez a DSA nevet viseli, amit az
amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal fejlesztette ki.
b, Törvényi háttér
Az e-aláírásnak két törvényi háttere van: Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK
számú irányelv (továbbiakban: Irányelv) és a 2001. évi XXXV. törvény Az elektronikus
aláírásról szóló törvény. Ez a két dokumentum adja meg az e-aláírás alapját, ezek
tartalmát a következőkben részletezem.
Az EU Irányelv szerint:
„>>elektronikus aláírás<<: olyan elektronikus adat, amely más elektronikus
adathoz van csatolva, illetve logikailag hozzárendelve, és amely hitelesítésre
szolgál” (Irányelv, 2 cikkely, (1) bekezdés.)
Szándékosan nem a magyar szabályozással kezdem, hiszen ez az Európai Uniós
Irányelv az első olyan dokumentum e téma kapcsán, amely a magyar szabályozás
alapjául szolgált. Ebben az e-aláírások használatára kötelezik az uniós tagállamokat, s
céldátumként meghatározta 2001. július 19-ét jelölte ki. De azokról a tagállamokról sem
feledkezett el ez az Irányelv, melyek már bevezették és valamilyen szinten használták
az e-aláírást. Ezen országok esetében a követelmény az országuk és a tagállami
szabályozás összhangjának a megteremtése volt. Összességében az Irányelv célja az
egységes keretrendszer megteremtése volt.
115 Budai, 2002, 101-102. 116 Budai, 2002, 103. 117 Budai, 2002, 103.
33
Ezt az Irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-án fogadta el.
Az irányelv 15 cikkelyből áll, melynek lényeges elemeit a 2. cikkelyben tisztázza. Itt
különböző fogalom meghatározásokat118 találunk. A jogalkotó a nyilvános kulcsú
technikát alkalmazza. Emellett az irányelv tartalmazza az e-aláírás előállítására
létrehozó eszköz fogalmát és ismérveit. Az aláírást létrehozó eszköz „olyan konfigurált
hardver- vagy szoftvereszköz, amelyet az aláíró az aláírás-létrehozó adatok
alkalmazására használ.” (Irányelv, 1. cikkely, (5) bekezdés.) Ezt az eszközt bárki
beszerezheti, de a hozzátartozó kulcsokat különböző módszer szerint hozzák létre, ezért
az irányelv meghatározza mellékletében a biztonságos aláírás-készítő eszköz ismérveit
is, melyek a következők:
− az aláírás-készítő adat csak egyszer fordulhat elő és nem lehet származtatott
adat;
− aláírást a jelenlegi technikák alkalmazásával meg kell védeni a hamisítástól;
− az aláírás-készítő adat megbízható védelmet kell nyújtania;
− nem szabad módosítani az aláírt adatokat és azok megjelenítését az aláírás
folyamata során az aláíró számára hozzáférhetővé kell tenni.119
Összességében ezek a magánkulcs egyediségét, titkosságát és az e-aláírás védelmét,
hamisíthatatlanságát biztosítja.
Az e-aláírás kapcsán az 5. cikkely kimondja, hogy e-aláírás bizonyítékként való
elfogadását nem lehet megtagadni, a következő indokkal: „az aláírás elektronikus
formában létezik, vagy nem minősített tanúsítványon alapul, vagy nem akkreditált
hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványon alapul, vagy nem
biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták létre.” (Irányelv, 5. cikkely, (2)
bekezdés.)
Ezen kívül az Irányelv foglalkozik az e-aláírás hitelesítésének szabályaival és az
intézményrendszerével is, azonban ezek részletes elemzésével témám kapcsán nem
foglalkozok.
118 elektronikus aláírás, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, aláíró, aláírást-létrehozó adat, aláírást-létrehozó eszköz, biztonságos aláírást-létrehozó eszköz, aláírás-ellenőrző adat, aláírás-ellenőrző eszköz, tanúsítvány, minősített tanúsítvány, hitelesítésszolgáltató, elektronikus aláírási termék, önkéntes akkreditáció. 119 Irányelv, III. melléklet.
34
Ezek után végül a magyar országgyűlés felismerte, hogy Magyarországnak követni
kell az egyetemes fejlődést és ezáltal megteremteni az információs társadalom
következő lépcsőfokát. Az Eat. célja a hiteles elektronikus nyilatkozattétel
megteremtése, és az adattovábbítás jogszabályi feltételeinek kialakítása a
közigazgatásban, az üzleti életben és egyéb területeken.120
A törvény részben átvette az Irányelv fogalom meghatározásait, de ezzel
párhuzamosan új fogalmakat is beépített az e-aláírással kapcsolatban. Tartalmazza az e-
aláírás fajtáit is, amit ebben a fejezetben az e-aláírás fogalma kapcsán már részleteztem.
Az Eat. három fajtát nevesít: egyszerű, fokozott biztonságú és a minősített elektronikus
aláírást. Emellett bevezeti az időbélyegző fogalmát is. Az időbélyegző „elektronikus
dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan
adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének
időpontjában változatlan formában létezett.” (Eat., 2. §, 16. pont.) Ez nem alkalmas az
aláíró azonosítására és semmilyen formában nem kapcsolódik az aláíróhoz, hiszen csak
egy dátumot tüntet fel az adott dokumentumon. Ezen kívül alkalmas az időbélyegzés
után a módosítás kimutatására is, melyet egy kriptográfiai kulccsal vagy más módon
valósít meg.
Mindezek mellett a törvény kimondja, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus
dokumentum elfogadását megtagadni, jognyilatkozat tételére, joghatás kiváltására
való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet csak azért, mert az elektronikus
formában létezik.121
120 Eat. 121 Eat., 3. §, (1) bekezdés.
35
IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY
AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA
Az elektronikus ügyintézés (továbbiakban: e-ügyintézés) bevezetése
Magyarországon, igazán nagy változásokat jelentett. Két területen alakítja át a magyar
közigazgatást, azt a közigazgatást, amely eddig elzárkózott az elektronikus
ügyintézések, IT eszközök használatától. Ez a két terület: belső ügymenet szervezése és
az az ügyintézési forma megteremtése, amikor az ügyfél a fotelből intézheti az ügyeit,
tehát a személyes megjelenés szükségtelenné válik az adott hatóság előtt. A Ket. X.
fejezete szól az e-ügyintézésről és a hatósági szolgáltatásról, amit a jogalkotó úgy
alkotott meg, hogy figyelembe vette a két szereplő, vagyis a hatóság és az ügyfél
oldaláról azt a hátrányként jelentkező tényezőt, melynek alapja a technikai feltételek és
informatikai tudáshiánya volt. Ezért az ügyfél a Ket. alapján maga dönt, hogy ügyeit
elektronikus úton vagy az ún. hagyományos úton kívánja intézni. Sőt annak lehetőségét
is megadja, hogy bármely eljárási fázisban átválthat hagyományos módon történő
ügyintézésre.
Ebben a részben az e-ügyintézés gyakorlati megvalósulását demonstrálnám, mindezt
az e-közigazgatás központi rendszerén keresztül. A központi rendszer „elektronikus
szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer.”122 A KR működését
jól mutatja a mellékletben szereplő 1. ábra is. A központi elektronikus szolgáltató
rendszerbe beletartozik: elektronikus kormányzati gerinchálózat, kormányzati portál,
kormányzati ügyfélszolgáltató központ, ügyfélkapu, hivatali kapu.
1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat
Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (továbbiakban: EGK) biztosítja az
alapstruktúráját ennek a rendszernek, ezáltal valósul meg a kommunikáció és az
együttműködés. Az EGK törvényi definíció szerint:
„központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben
szolgáltatásának minősülő olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP
alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján
122 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, n) pont.
36
biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek
kapcsolatának lehetőségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét.”123
Szolgáltatásait alap-, egyéb és emelt szolgáltatásokra bontják. Az alapszolgáltatások a
következők: kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat létrehozása,
felhasználói támogatás, internet hozzáférés, domain-név szolgáltatás, kormányzati
címtár.124 Az egyéb szolgáltatások közé tartozik a TESTA125 hálózat126 elérése,
időbélyegzés szolgáltatás, kormányzati levelezőrendszer, szerver-üzemeltetés.127Ezek a
szolgáltatások rögtön elérhetővé válnak, ha felhasználók csatlakoznak a rendszerhez. Az
emelt szintű szolgáltatások keretszerződés alapján kerültek be, ilyen például
videokonferencia.128
2. Kormányzati Portál
Az elektronikus közigazgatásnál az ún. közigazgatási portálok jelentik azt az alapot,
amelyre ezt az új rendszert ki lehetett építeni. Így az első lépés az infrastruktúra
megteremtése volt, melynek a segítségével például kialakultak az interaktív
önkormányzatok. Mára minden önkormányzat, illetve hivatal rendelkezik különböző
színvonalú weboldallal, amely az ügyfelek, az állampolgárok érdekeit és tájékoztatásra
szolgálnak. A portálok célja –amelyet egyben a feladatuk is– voltaképpen az, hogy
szabad utat biztosítanak a világnak az intézményekhez, hivatalokhoz. Ezen kívül a
portálok kezelhetősége, színvonala meghatározza a polgárok és a közigazgatás közötti
viszonyt.
A kormányzati portál, „olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer
internetes megjelenését, egységes hozzáférési felületet ad az elektronikus
ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi,
123 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, e) pont. 124 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (1) bekezdés, a)- f) pont. 125 Trans-European Services for Telematics between Administrations. 126 „az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetővé.” (A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a) pont.) 127 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a)- d) pont. 128 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet.
37
vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához.”129 A kormányzati portál testesíti meg azt a
rendszert, amelyen keresztül az ügyfelek ügyeiket intézhetik és a portálon keresztül
jutunk el az ügyfélkapuig.
A kormányzati portál elsődleges feladata a tájékoztatás, továbbá hogy bárki számára
biztosítsa a hozzáférést a közérdekű szolgáltatásokhoz. A kormányzati portál állandó
szolgáltatásai 12. § (2) bekezdése alapján:
− visszavonási lista a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az
egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai ügyleírások, letölthető
formanyomtatványok, minták közzététele;
− az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája;
− az ügyfélkapu; személyes azonosításon alapuló fórum;
− bejelentések, közlések felülete; jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági
hirdetmények megjelenítése;
− Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye;
− pályázatok és hirdetmények közzététele;
− jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói;
− értesítési tárhely;
− kulcstár;
− egyéb szolgáltatások.
3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ
A Kormányzati Ügyfélszolgálati Központ (továbbiakban: KÜK) a kormányzati
portállal együttműködve biztosítja a magyar állampolgároknak, a külföldieknek és a
szervezeteknek a teljes körű, szakszerű tájékoztatást telefonon130 és interneten131
keresztül. A KÜK segítséget nyújt az állampolgároknak, hogy eligazodjanak a
közigazgatási ügyekben, tudásuk alapját a hatályos jogszabályok, ügyleírások adják.
Szolgáltatásai közé tartozik:
− időpontfoglalás;
129 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, l) pont. 130 Belföldről: 189 (kék szám), külföldről a +36-1-371-9300. 131 E-mail címe: [email protected].
38
− a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által meghatározott ügyekben a
lakossági bejelentések fogadása, az előfeldolgozás, továbbítását a feldolgozásra
az adott ügyben illetékes szervekhez.132
A szervek kötelesek a KÜK-nek segítséget nyújtani, ügymenet modelleket biztosítani,
hogy az állampolgároknak segítséget nyújtsanak. A közigazgatási szerveknek és a KÜK
együttműködése elkerülhetetlen.133
4. Ügyfélkapu
Az ügyfélkapu a kormányzati portálon keresztül valósul meg. Az ügyfélkapu, „a
kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja,
amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus
szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető.”134
Egy másik megfogalmazás szerint -amely a hivatalos honlapon található, a
https://segitseg.magyarorszag.hu/ címen- „az Ügyfélkapu a magyar kormányzat
elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a
személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba
léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó
szervekkel.”135
Ahhoz, hogy az ügyfél részt vegyen az e-ügyintézésben mindenképp szükséges az
ügyfélkapu létesítése, melyet személyesen a törvény által meghatározott szerveknél,
illetve interneten keresztül kezdeményezheti és az ügyfél kérelmére azonnal
létrehozható.136
A személyes ügyfélkapu regisztrálásának három módja van:
− személyes megjelenés a regisztrációs szerv előtt;
− online regisztráció elektronikus aláírással;
− ideiglenes online regisztráció elektronikus aláírás nélkül.137
132 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 133 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 27-30. §. 134 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, v) pont. 135 https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/miazugyfelkapu.html, 2013-04-16. 136 Ket. 160. §, (5) bekezdés. 137 Ket. 160. §, https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/ugyfelkapu_etananyag.html, 2011-03-29.
39
Az egyik mód, amikor az ügyfél a törvényben meghatározott szervhez személyesen
elmegy és úgy igényli az ügyfélkapu létrehozását, akkor egy ügyintéző áll a
rendelkezésére. Az ügyintéző először is ellenőrzi az ügyfél ellenőrzi a
személyazonosságát138 és ezzel egyidejűleg meg kell adnia e-mail címét is.139 Itt egy
regisztrációs eljárás folyik le az ügyintéző által, melynek keretein belül eltárolja az
igénylő természetes azonosítóit és az általa adott felhasználó nevet, így rögzíti a
rendszer a regisztrációs nyilvántartásba. Végül az Elektronikuskormányzat-központ
létrehozza az ügyfélkapu használatához szükséges feltételeket. A másik módja az
internetes regisztráció az ügyfél oldaláról nézve sokkal gyorsabb és kényelmesebbnek
mondható, hiszen nincs szükség személyes megjelenésre, sorban állásra. Ebben az
esetben az ügyfél a kormányzati portálon keresztül kezdeményezheti a regisztrációt.
Ennek a létesítési módnak azonban a jogosult köre csekélyebb, hiszen csak az ügyfél
igényelheti interneten keresztül az ügyfélkapu létrehozását, aki rendelkezik elektronikus
aláírással. Az ideiglenes regisztráció egy korlátozott hozzáférést biztosít az ügyfél
számára. Ebben az előző két mód elemei megtalálhatók, hiszen ügyintézés csak, akkor
valósítható meg, ha a regisztrációs szerv előtt személyesen megjelenik az ügyfél, ezzel
válik a regisztráció ebben az esetben véglegessé.
A regisztrációs folyamat után az ügyfél az általa megadott e-mail címre, egyszeri
használatra, legfeljebb öt évig felhasználható kódot kap, amely az ügyfélkapu
megnyitásához szükséges. Ezt az ügyfélnek a rendszer első belépésekor ajánlatos
megváltoztatni. Ezek szerint ahhoz, hogy az ügyfél elektronikus úton kapcsolatba lépjen
az adott szervvel, vagy szervekkel három dologra van szükség: ügyfél nevére, e-mail
címére, egyedi azonosítójára.140
Ma már az ügyfelek szívesen használják ezt az e-közigazgatási lehetőséget, hiszen
mióta bevezették az önkormányzatoknál is, kellőképpen megkönnyíti az ügyfelek
helyzetét például, ha az okmányirodában interneten foglalnak helyet, akkor elsőbbséget
élveztek. Ezáltal is próbálták ösztönözni, hogy a polgárok használják a rendszert.
5. Hivatali kapu
Az ügyfélkapu mellett létrehozták az ún. hivatali kaput, amely biztosítja a csatlakozó
szervek számára a biztonságos elektronikus dokumentumok továbbítását. A hivatalai
138 Ez egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal történik. 139 Ket. 160. §, (6) bekezdés. 140 Ket. 160. §, (8) bekezdés.
40
kapu törvényi megfogalmazás szerint: „a központi elektronikus szolgáltató rendszernek
az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi
rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz.”141
Igénybevételéhez megállapodásra van szükség, ezután hozzáférést biztosít a szervezet
számára. A ügyfélkapuhoz adott azonosítókkal történik a hozzáférési joggal rendelkező
ügyintézők azonosítása. Az igénybevevő szervezet feladata, hogy naponta ellenőrizze a
hivatali kaput és letöltse a beérkezett üzenetet142, amit ezután törölni kell a KR-ből.143
Ebben a fejezetben a hazánkban mostanában történő közigazgatás rendszer horderejű
változásairól-az egyablakos rendszer kiépítéséről és a járás rendszer kialakításáról- nem
szólnék, mivel ezek olyan nagy horderejűek, hogy úgy vélem erről mindenképp egy
különálló fejezetben kell foglalkozni.
141 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2.§, i) pont. 142 Fogadási kapacitás alapján. 143 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 38. §.
41
V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE
1. Az egyablakos rendszer bemutatása
Navracsics Tibor144 kijelentette 2010. második félében, hogy 2011. január 3.-tól
elindul az ún. egyablakos ügyintézés a magyar közigazgatásban. Ez az egyablakos
rendszer Budai Balázs Benjámin szerint igazi mérföldkő a magyar közigazgatásban.
Először is az egyablakos rendszer fogalmát kell tisztázni, azonban erre több definíció
is napvilágot látott az utóbbi időben. Úgy vélem, hogy az elsődleges a törvényi
megfogalmazás, de emellett mindenképp érdemes megemlíteni a szakemberek
meghatározásait is.
A jogalkotó az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.)
Kormányrendeletben a következőképpen határozza meg:
„…az ügyintézés olyan módja, amelynél az ügyfél több, a hatóság hatáskörébe és
illetékességébe tartozó eljárást bonyolíthat le és ennek kapcsán minden alaki
követelménynek eleget tehet.” (85/2012. (IV. 21.) Kormányrendelet 1 §, 1. pont.)
Gergó András szerint:
„Az >>egyablakos<< rendszer alatt azt az ügyviteli eljárási rendet értjük, mely az
állampolgár számára biztosítja, hogy több közigazgatási szervezetet, vagy
szervezeti egységet érintő ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri
kezdeményezéssel történhessen.”145
Ezt a fogalmat még kiegészíti Németh Jenő az eVilág internetes információs társadalom
online folyóiratban:
„A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre az ügyintézés
teljes folyamatában résztvevő adatbázisokat úgy, hogy azok az >>egyablakos<<
eljárási rend szerint összekapcsolhatók legyenek.”146
144 A 2010-ben mandátumot nyert Orbán- kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere és miniszterelnök-helyettese. 145 http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28. 146 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214605431000000700.html, 2011-03-02.
42
Rövidebb meghatározása, amely kiemeli a rendszer egyik leglényegesebb pontját is:
„különböző szervezetekkel kapcsolatos, egy helyen történő ügyintézés.”147
Az egyablakos rendszernek is vannak alapvető alapelvei és feltételei. Az alapelvei a
következők:
− az állampolgár széleskörű tájékoztatása;
− közügyek megvitatása érdekében fórumok létrehozása;
− lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok elektronikus úton intézhessék
ügyeiket.148
Az első része az állampolgárok tájékoztatása, amibe beletartozik az is, hogy az
internet segítségével a kormányportálon keresztül az ügyfél tájékoztatást kapjon,
megismerteti a rendszert, az adminisztrációt, a közigazgatási eljárások menetét és a
nyilvános adatbázisokat. Az állampolgári kapun kívül szükség van arra, hogy minden
kormányzati hivatal és szerv rendelkezzen internetes portállal.149 Ezek a portálok
kiépültek, a kormányzati portál megtalálható a www.magyarország.hu címen. Ezen
kívül a különböző dokumentumok, például a törvények, rendeletek mind-mind
megtalálhatóak legyenek az adott internetes felületen, vagyis az elektronikus formában
letölthetőek és hozzáférhetőek legyenek, ugyanez vonatkozik a formanyomtatványokra
is. Az adatbázisok is bármikor elérhetőek legyenek az érdeklődők számára valamilyen
formában, vagy megfizethető áron vagy ingyenesen.
Összességében egy jól kiépített internetes infrastruktúrára van szükség, ami kellő
információt juttat el az arra jogosultak számára. Ehhez társul még az is, hogy akinek
nincs lehetősége otthonról interneten keresztül intézni az ügyeit, azt ne érje hátrány, így
ki kell építeni az ún. információs pontokat, amit bárki használhat.150 Ezek az
információs pontok megtalálhatóak a posták, a könyvtárak, az internetes kávéházak, az
országos kiterjedésű civil hálózatok, a teleházak hálózatai keretében.151 Emellett fontos
még fórumok és párbeszédek kiépítése, létrehozása, ahol megvitathatnak különböző
témákat az adott egyének vagy csoportok. Ez nagyobb teret enged a politikának. A
politika életben másképp is megjelenik, egyfajta lehetőséget teremt a „kampányolásra”
például közvélemény-kutatás, szavazás alkalmával. Mindezek az önkormányzatok
147 http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28. 148 Budai, 2002, 153. 149 Budai, 2002, 153. 150 Budai, 2002, 154. 151 Budai, 2002, 154.
43
szintjén, vállalkozásoknál is jelenjenek meg, tehát ők is használják az internetes
hálózatot, amely segítségével az ügyeiket lebonyolíthatják. Az elsődleges cél az
infokommunikációs eszközök, hálózatok használatának elterjedése.
Az egyablakos ügyintézés több szinten működik: az első szintet jelenti az, ami az
állampolgár személyes megjelenésére épül, mely során az állampolgárt egy ablakhoz
szólítanak, ahol az ügyintéző az eddigiekben több ügyintéző alá tartozó ügyekben egy
személyben jár el. A második szint az elektronikus részt jelenti, ahol az ügyfél mentesül
a hosszú sorban állástól, helyette otthonról, vagy egy arra kijelölt helyről interneten
keresztül egy számítógép segítségével intézheti el az ügyeit.
Az egyablakos rendszer bevezetésével a kormány szerint megteremtik:
− a gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb ügyintézést;
− az egyszerű eljárást;
− egyszerre egy helyen több ügyben járhat az állampolgár.
Összességében elmondható, hogy az állampolgárok helyzetét próbálják
megkönnyíteni, oly mértékben, hogy egy helyen egyszerre különböző ügyeket
intézhessenek el. Ezt bizonyítja az egyablakos ügyintézés definíciója, illetve folyamata,
amit e fejezet elején már demonstráltam. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
(továbbiakban: KIM) által kiadott Jó Állam nevet viselő koncepciójában152
(továbbiakban: Jó Állam koncepció) jól összefoglalják a közigazgatásban történő
változások szükségességét, célját:
„A közigazgatási szervezetrendszer átalakítása, a Kormányablakok kialakítása, az
eljárások egyszerűsítése mind egy cél szolgálatában állnak. Az állam és az
állampolgárok viszonyát új, bizalmi alapra kell helyezni. Ma az ügyfelek a
hatóságokat szükséges rosszként, akadályként értékelik, az ügyintézés felesleges
időráfordítást és stresszhelyzetet jelent. A kormány célja viszont egy új,
ügyfélbarát, szolgáltató állam létrehozása. Ez a szemléletváltozás jelenti az
állampolgárok számára a Jó Állam megszületését.” (Jó Állam koncepció.)
152 Pontos megnevezése: A területi közigazgatás átalakítása- a Jó Állam születése.
44
2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai
2011. január 3.-a az a dátum, amikor az országban 29 városban megnyíltak az ún.
kormányablakok, melyek integrált ügyfélszolgálati irodák, ahol az ügyintézők várják
reggel 8 órától este 20 óráig az állampolgárokat. Ez a nyitvatartási rend ügyfélbarát, így
a kormányablakok ügyintézői munkájukat két műszakban látják el.
Az egyablakos rendszer, az új modell alapja, a kormányablakok kezdetben egyfajta
kipróbálási stádiumban voltak. Ekkor az egyablakos ügyintézések még csak 29
ügykörben jártak el, de ahhoz, hogy a kezdetleges terveiket a szakemberek
megvalósítsák, a kezdő dátumtól kezdve egyre több tárgykörre bővítették, így
jelenleg153 62 ügy intézésére nyújtanak lehetőséget. A jövőben ez a szám folyamatosan
növekedni, bővülni fog.
A KIM szerint az irodák „kiemelt feladatuk az államigazgatási ügyekben történő
teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére.”154
A kormányablakok ügyintézői munkába állásuk előtt szakmai és gyakorlati
képzésben vesznek részt, amely vizsgával zárul, így az országban a bevezetésekor
300155 embert készítettek fel a kormányablak tisztviselői posztjaira, akiknek az ún.
etikai elveket kell betartaniuk munkájuk során. Az etikai elvek a következők:
− közjót érdekében jár el és elkötelezett hazájával szemben;
− türelmes, segítőkész;
− kölcsön tisztelet;
− ügyfelek érdekében jár el;
− előítélettől mentes tevékenység;
− szakszerű, pontos, etikus és a kormányablak ügyintézője a legjobb tudása szerint
jár el.156
Az ügykörökkel együtt, az ügyintézők száma is folyamatosan bővül a jövőben, hiszen
2012-ben is írtak ki pályázatot az ügyintézői posztok betöltésére, jelenleg 6800 fő vesz
részt a képzésben.
153 2013. május. 154 https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 155 229-en a közigazgatáson kívülről érkeztek, míg a többiek közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek. 156 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28.
45
a, Kormányablak honlapja
A kormányablakok megvalósításának az elhatározásakor nyilvánvaló volt, hogy ezt
az új rendszert egy új portállal nevesítik, ugyanúgy, mint az ügyfélkaput. Így
kialakítottak egy olyan oldalt, – a https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt
webcímen megtalálható – amely állandóan friss információt nyújt az állampolgároknak
a kormányablakokkal kapcsolatban, illetve ami tartalmazza az egyablakos rendszer
célját, célkitűzéseit a jövőre nézve. Emellett felsorolja a tárgyköröket, amelyben
jelenleg eljárhatnak a kormányablakokban ülő tisztviselők, továbbá az eljárásokhoz
szükséges elektronikus dokumentumok letöltésére is lehetőséget ad és persze ezen kívül
az ügyek intézésére is külön kialakított rendszer várja az állampolgárokat. Hat nagy
tárgykör van, ezek a következők:
− egészségügy;
− építésügy;
− kereskedelem, szolgáltatás;
− szociális, családtámogatás;
− vállalkozás;
− egyéb kategória.157
Ezek a nagyobb tárgykörök kisebb témákra bonthatók, azonban úgy érzem, hogy az első
öt tárgykör esetében ez nyilvánvaló, míg az utolsó egyéb kategóriánál pár tárgykör
felsorolása elengedhetetlen, hiszen ez az „egyéb” elnevezés elég tág kategóriának
minősül. A honlap meghatározza az „egyéb” ügykategóriát is: „e körben a máshova
nem besorolható olyan ügyek szerepelnek, amelyek a kormányablakban elintézhetőek,
vagy az intézésükről tájékoztatást kaphat”158, ilyen például: bejelentés parlagfű fertőzött
ingatlanról; ügyfélkapu létesítése; természetes fürdőhely kijelölési eljárás; természetes
fürdővíz fürdési célú engedélyezése.159
Ezenfelül a KIM által kiadott Jó Állam koncepcióban három nagyobb kategóriát
határoz meg, amely a felmerült ügyeket csoportokba sorolja: saját hatáskörben intézhető
157 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-21. 158https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21. 159https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23.
46
ügyek, közreműködő hatóságként intézhető ügyek és az irányító tájékoztatás
nyújtása.160 A különböző csoportokba tartozó ügyeket a 4. táblázat tartalmazza.
Azonban ez a táblázat, illetve az adott kategóriák hatálytalanok, hiszen azóta az ügyek
széleskörű bővítésére került sor, illetve a kategóriák tekintetében is változás figyelhető
meg. Mindez köszönhető a 2010-ben kitűzött célok megvalósításának, melynek a fő
irányvonalát a járások 2013. január 1.-jei bevezetése jelentette. A 288/2010. (XII. 21.)
Kormányrendeletben, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szól jelenleg
négy kategóriáról beszélhetünk:
− A kormányablaknál előterjeszthető kérelmek csoportja, melyeket legkésőbb a
benyújtást követő munkanapon továbbítnia kell az illetékességgel és hatáskörrel
rendelkező szervhez;
− Irányító tájékoztatást nyújt egyes ügyekben az ügyfeleknek az eljárás menetéről,
jogaikról és a kötelezettségeikről;
− Egyes ügyekhez ügyintézése kapcsán internetes kapcsolati és informatikai
segítséget nyújt;
− Kérelmek, beadványok, nyilatkozatok, igazolások, melyek az egyes
ügykörökhöz kapcsolódnak.161
Ebbe a négy kategóriákba tartozó ügyeket a mellékletben szereplő 5. táblázat
tartalmazza.
Az oldalon, ha rákattintunk egy maghatározott tárgykörre, akkor három különböző
szolgáltatási típust választhatunk: ügyintézés162, ügyindítás163, tájékoztatás164.
b, Kormányzati Ügyfélvonal
A kormányablakokon kívül létrehozták az ún. Kormányzati Ügyfélvonalat
(továbbiakban: KÜ). Célja, hogy a gyors és egyértelmű választ adjanak az
160 https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 161 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §. 162 „…nemcsak az ügyindításra, hanem az ügy Kormányablakban történő azonnali elintézésére is sor kerül. Az ügyek köre folyamatosan bővül.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 163 „…a kérelmek, űrlapok, illetve nyomtatványok befogadására, az ügy elindítására van lehetőség a Kormányablakban.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 164 „Az itt megtalálható ügyek esetében nincs lehetőség a helyszínen történő ügyindításra és ügyintézésre, ezen ügyekben jelenleg a Kormányablak csupán irányító tájékoztatást nyújt.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.)
47
állampolgárok által feltett kérdésekre, ami érkezhet a kormányzati portálon165 keresztül,
telefonon (belföldről és külföldről egyaránt hívható)166, elektronikus üzenetben167,
faxon168, mobil készüléken169 segítségével. A KÜ feladata a KIM szerint:
„…az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek, a hét minden napján,
napi 24 órában történő teljes körű és szakszerű, egységes szolgáltatási szinten
történő tájékoztatása, útbaigazítása a közigazgatással kapcsolatos ügyeik gyors és
hatékony intézése érdekében.”170
c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései
A pár hónapja működő kormányablakokról több visszajelzés, adat látott, illetve lát
napvilágot a KIM által. A legelső visszajelzések pozitívak voltak, hiszen az
állampolgárok jól fogadták ezt a rendszert. Az adatok is ezt mutatják: 2011. januárjában
21459 ügyfél látogatott el az ország területén kialakított kormányablakokhoz, és
összesen 22638 ügyet intéztek el.171 A kormányablak portálja azt a tanulságot vonja le a
statisztikai adatokból, hogy az állampolgárok nagy érdeklődéssel fogadták az újonnan
kialakított rendszert. Az ügyfélszolgálati irodák közül a nyíregyházi volt a
„legnépszerűbb”, ezt 1620 ügyfél kereste fel.172
2013-ban már konkréten kimondható -ahogy Rétvári Bence, a KIM államtitkára is
kifejtette- hogy a magyar állampolgárok a kormányablakok bevezetését fogadták a
legkedvezőbben.
A tárgykörökről kezdetben az mondható el, hogy az állampolgárok fele kereste fel az
ügyintézőket általános ügyekkel kapcsolatban. A „legnépszerűbb” tárgykör az
ügyfélkapu létesítése, míg a legtöbb ügyintézés a következő három körben történt:
egyéni vállalkozás, családtámogatás, elektronikus tulajdoni lap másolatának letöltése.173
A 2013 áprilisában, a legfrissebb tesztek szerint az ügyintézők túlterheltek, melynek
mihamarabbi megoldását ígéri a KIM. Úgy vélem ez nagy problémát jelent, hiszen az
165 www.magyarorszag.hu. 166 Magyarországról: 1818 (kék szám), Külföldről: +36 1 452-3622. 167 [email protected]. 168 Faxszám: +36 1 452-3621. 169 SMS szám: 1818. 170 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése. 171 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 172 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 173 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01.
48
egyik kulcsszó, ha kormányablakokról beszélünk az „egyszerűsítés”. Jövőben
megpróbálnak mindent megtenni, hogy a felmerült problémákat orvosolják, ezért a
tervek szerint egyszerűsödik az eljárás, adminisztrációs feladatokat lerövidítik, az
időpont-foglalási struktúra kialakítását és a kormányablakok, illetve az intézendő ügyek
számának növelését tűzte ki célul a KIM.174 Ezek megvalósításához szükségesek a
személyi feltételek biztosítása, így rendkívül fontos az ügyintézői képzés is.
Zöld- Nagy Viktória helyettes államtitkár nyilatkozataiban kiemelte, hogy az adatok
alapján 98 százalékos az ügyfelek elégedettségi mutatója, az állampolgárok főleg a
gyorsaságot, tájékoztatást és a hatékony ügyintézést emelték ki.175
3. Járási rendszer kialakítása
A kormányablakok 2011. január 3.-ai bevezetése csak az első lépésnek számított a
magyar közigazgatás átalakítását tekintve. A tervek szerint a fejlesztések és a bővítések
2013-ban folytatódtak a járási rendszer kiépítésével. Erről azonban csak érintőlegesen
szólnék, hiszen ez még igazán gyerekcipőben jár.
A járások országunkban nem ismeretlen közigazgatási egységek, hosszú múltra
tekintenek vissza. Dr. Kara Pál tanulmányában történetüket a XIII. századtól datálja,
mint a királyi vármegyék alközpontjaiként voltak ismeretesek. Feladataik közé tartozott
többek között az adók beszedése, összeírása, határjárás és az igazságszolgáltatás is. 176
Rendszerük, feladatkörük idővel módosult, azonban a tanácsrendszer megalakulásáig
(1950-ig) egyszemélyi vezetője volt, ezt a posztot a szolgabíró látta el. Ezután a
működtek valamely testület, önkormányzat mellett. 1950-ben azonban már 150-re
emelkedett a számuk, ezután csak a csökkenésük figyelhető meg. Véglegesen 1983.
december 31.-én szűntek meg a járások Magyarországon. Tevékenységük
államigazgatás- hatósági jellegűek voltak, a tanácsrendszerben pedig a községek felett
kontrolt gyakoroltak.177
A járási rendszer kialakításának elvei hét szűk pontban meghatározhatók:
174 http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 175 http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 176 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 2013-05-13. 177 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 2013-05-13.
49
− a járások nem ismeretlenek Magyarországon, hiszen történelmi hagyományokon
nyugszik;
− meglévő ügyintézési helyszínek megőrzése;
− járások székhelye és a legtávolabbi település közötti távolság nem lehet 30 km-nél
nagyobb;
− megyehatárok megőrzése;
− gyors és könnyű hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz;
− térszervezői funkció kialakítása;
− területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú
rendezése.178
A járási hivatalok végül 2013. január 1-jével megalakultak, így vidéken 175 járási, míg
Budapesten 23 kerületi hivatal jött létre.179 Ezek a hivatalok főleg okmányiroda
hatáskörébe tartozó feladatokat, illetve emellett szociális, természetvédelmi, környezeti
ügyek végrehatását vállalják át. A járási hivatalok alatt működnek a szakigazgatási
szervek:
− Egészségbiztosítás Pénztári Szakigazgatási Szerv;
− Erdészeti Igazgatóság;
− Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság;
− Építésügyi Igazgatóság;
− Fogyasztóvédelmi Felügyelőség;
− Földhivatal;
− Földművelésügyi Igazgatóság;
− Igazságügyi Szolgálat;
− Közlekedési Felügyelőség;
− Kulturális Örökségvédelmi Iroda;
− Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Iroda;
− Munkaügyi Központ;
− Munkaügyi Felügyelőség;
178 http://www.rgvi.gtk.szie.hu/datadir/content/file/letöltések/telgazd/közigazgatás_átalakulása.pdf, 2012-10-16. 179 http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore, 2013-05-07.
50
− Munkavédelmi Felügyelőség;
− Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv;
− Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság;
− Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;
− Szociális és Gyámhivatal;
− Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.180
A járási rendszer kiépítésével kapcsolatban kettős indokról beszélhetünk. Az első az
anyagi ok, a második pedig a szakmai indok, mely szerint a közigazgatás akkor
működik jól, ha a társadalom és a szervezet között távolság van. Úgy vélem, ha ezt a
rendszert jól, szakszerűen építik ki hatékonyabb és gazdaságosabb lesz a
közigazgatásunk. Azonban hogy ez az új közigazgatási reform sikeres lesz-e, ezt csak
hosszútávon derül majd ki.
180 http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25.
51
VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E
SECURITY
Úgy vélem, ha az e-közigazgatásról van szó, mindenképp ki kell térni az
adatvédelem és az adatbiztonság kérdéskörére. Ennek indoka az, hogy környezetemben
nem egy embertől hallottam, hogy ezzel kapcsolatban vannak aggályai, kételyei.
Véleményem szerint, ez érthető is, hiszen az eddig papír alapú rendszert felváltotta egy
számukra- főleg az idősebb generáció számára- ismeretlen új rendszer, ami voltaképpen
már a mindennapjaikba beépült. Hiszen az életünkben az „e” betűk nagy jelentőséggel
bírnak, illetve folyamatos megjelenésüket tapasztalhatjuk például eBank vagy
eKereskedelem formájában is. Mindezek ellenére a magyar emberekben az a fajta
bizalom nem alakult ki, mint más országokban, ahol az elektronikus szó nem okoz
bizalmi problémát, sőt van olyan ország, ahol már a politikát is behálózta. Szerintem
Észtország a legmegfelelőbb példa erre, hiszen ott már 2005-ös helyhatósági
választások során lehetett Interneten keresztül szavazni.181
Az e- közigazgatás megjelenésével az adatvédelem és az adatok kezelésével
kapcsolatos kérdések tisztázása kézenfekvő, hiszen egy informatika rendszer irányítja az
egész folyamatot, ami elég sok buktatót rejthet magában, ami végeredményben az adott
intézmény megbénulásában mutatkozik meg. Ha megbénul egy rendszer felvetődik pár
kérdés:
1. Az adatvédelem és az adatbiztonság
Az adatvédelem és az adatbiztonságot külön alfejezetben tárgyalnám, hiszen más
kérdésre összpontosítanék. Először mindenképpen a két definíciót kell tisztázni. Míg az
adatvédelem „az adatok kezelése során, azok meghatározott csoportjára vonatkozó
jogszabályi előírások érvényesítése”182, addig az adatbiztonság „az adatok jogosulatlan
megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és
eljárások együttes rendszere.”183 Ennek a két fogalomnak az internet elterjedése és
nyitottsága miatt rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a net ezen jellemzői miatt
jelenthet „veszélyt” az állampolgárok számára. Hiszen az emberek nem biztos, hogy
181 http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-05-09. 182 182 Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007, 93. 183 Budai- Tózsa, 2007, 95.
52
biztonságban érzik az adataikat, nem biztos, hogy ebben az internet által átszőtt
világban nőttek fel, vagy ha igen, akkor se biztos, hogy bizalmat táplálnak az „e-világ”
nyújtotta lehetőségek iránt.
Az adatvédelemnél a személyes adatok védelméhez való jogot emelném ki, amely
„hozzáférésének, kezelésének kivételessége alapjogi védelemben részesül.”184 A
személyes adatok védelmének általános szabályait 2011-ig az 1992. évi LXIII. törvény
(továbbiakban: Avtv.) rögzítette, de ma már az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)
tartalmazza. Emellett azonban még vannak szabályozások, melyek fontosak e jog
kapcsán, így azt mondhatjuk, hogy a szabályozása többrétegű:
− Alaptörvényünk VI. cikke rögzíti, ugyanúgy, mint a közérdekű adatok
megismerését és terjesztését;
− Az Európai Unió Alapjogi Chartája a 8. cikkben szerepel, hogy „mindenkinek
joga van a rá vonatkozó adatok védelméhez.”185 Ezen felül előírja a korrekt
módon való kezelést, illetve azt is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz,
hogy a róla gyűjtött adatokhoz hozzáférjen, illetve ha szükséges javításokat
végezhet azokon.186;
− Emberi jogi egyezmények által lett az adatvédelem a méltóság és az információs
önrendelkezési jog része.
− Ágazati adatkezelési törvények egészítik ki a 2011. évi CXII. törvényben
megfogalmazott általános szabályozást;187
− Eljárásjogi törvények;188
− Jogosulatlan és adatkezelési előírásokat sértő magatartás szankcionálása a
magyar jogban;
− A törvényi szabályokat kiegészítő egyéb jogszabályok.189
Az adatbiztonság védelmének követelményét is az Infotv. rögzíti. A következőket
írja elő általánosságban az adatok biztonságáról:
184 dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet). 2012, 1. 185 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (1) bekezdés. 186 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (2)- (3) bekezdés. 187 Például: 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről. 188 Pp, Be., Ket. stb. 189 Tóth, 2012, 1-4.
53
„7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és
végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok
alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.
(2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles
gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a
technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási
szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi
szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
(3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a
jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal,
törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés,
továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné
válás ellen.” (Infotv., 7. §, (1)- (3) bekezdés.)
Ezen felül az elektronikus adatok biztonsága, megőrzése szempontjából kiemeli, hogy
megfelelő technikai háttért és megoldást kell biztosítani ahhoz, hogy „a tárolt adatok
közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez190 rendelhetők.”191
Az adatbiztonság feltételeinek a megteremtéséhez egy informatikai biztonsági
rendszer kiépítésére van szükség, ami „a szervezeti tevékenységek informatikai
összetevőinek a célok eléréséhez szükséges megfelelő állapotban tartását értjük.”
(Budai- Tózsa, 2007, 96.) Kialakításának négy szakasza van:
1. védelmi igények feltárása;
2. fenyegetettség elemzése;
3. kockázatelemzés;
4. kockázat-menedzselés.192
Az első szakaszban választani kell az informatikai alkalmazások közül, ami az adott
szervezetnek a legmegfelelőbb, második részben a gyenge pontokat kell feltárni, míg a
190 „Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.” (Infotv., 3.§, (1) bekezdés.) 191 Infotv., 7.§, (4) bekezdés. 192 Budai- Tózsa, 2007, 96.
54
harmadik és a negyedik szakaszban a fenyegető tényezők feltárása és azoknak elleni
védekező intézkedések, hatások értékelése történik.193
Az adatbiztonság fő eszközei közé tartozik a kriptográfia194, elektronikus aláírás,
melynek fő feladata, hogy „tanúsítsa az aláíró személyazonosságát”- és a tűzfal, amely
az adatok jogosulatlan hozzáférést akadályozza meg.195
2. Adatkezelés
Az adatvédelem és –biztonság mellett nem lehet elsiklani, az adatkezelés szabályai
felett sem, hiszen a személyes adatok védelme szempontjából mindenképp tisztázni kell
ezt a kérdéskört. Először is adatkezelés fogalmát tisztáznám, ehhez az Infotv. nyújt
segítséget:
„Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy
a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése,
rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása,
nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése
és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának
megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy
azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,
íriszkép) rögzítése.” (Infotv., 3.§, (10) bekezdés.)
A személyes adatok kezelésének alapelvei is ez a törvény tartalmazza:
− célhoz kötöttség elve, melyet az 5. § tartalmaz. Eszerint a személyes adatok
csakis meghatározott célból, kötelezettség teljesítés és jog gyakorlása miatt
kezelhetők;
− minimális adatkezelés elve, amely kapcsolódik a célhoz kötöttség elvéhez,
hiszen csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés során elengedhetetlen;
− alkalmasság elve, hiszen az adott adat a meghatározott cél elérésére
alkalmasnak kell lennie;
− adatkezelő a helyreállításhoz szükséges technikai feltételekkel rendelkezzen;
− tisztességesnek és törvényesnek kell lennie az adatok felvételének;
193 Budai- Tózsa, 2007, 96. 194 Jelentése: titkosítás. Az elektronikus aláírás alfejezetben már említettem és jelentését részleteztem. 195 Budai- Tózsa, 2007, 96-97.
55
− adatok pontosságának, helyességének biztosítása. Emellett kimondja azt is,
hogy az érintettek azonosítása az adatok alapján csakis a meghatározott cél
eléréséig valósuljon meg.196197
Az adatkezelés legitimnek minősül, ha az érintett hozzájárulását adta vagy
vélelmezett hozzájáruláson alapuló adatkezelés alapján198 vagy kötelező adatkezelés
során199 vagy hozzájárulást átmenetileg pótló törvényi felhatalmazás során200 került rá
sor.
Az adatkezeléssel kapcsolatban az adott érintett jogait és érvényesülésüket is
szabályozza az Infotv., avagy mit tehet az érintett, ha megsértik a jogát:
„14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy
zárolását.” (Infotv., 14. §.)
Ezeket a 19. § szerint a törvény korlátozhatja:
„…az állam külső és belső biztonsága…továbbá állami vagy önkormányzati
gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy
pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi
és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések
megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a
felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.”
(Infotv., 19. §.)
196 Infotv., 5.§- 6. §. 197 dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet), 2012. 198 „az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.” (Infotv., 6.§, (6) bekezdés.) 199 „azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.” (Infotv., 5.§, b), pont.) 200 „személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.” (Infotv., 6.§, (1) bekezdés, a)- b), pont.)
56
Ezeken felül még meg kell említeni a tiltakozás jogát, mely szerint az érintett tiltakozhat
adatainak kezelése ellen törvényben meghatározott feltételek esetén:
„21.§ (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre
vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy
harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező
adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés,
közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.” (Infotv., 21.§, (1) bekezdés.)
A bírósági jogérvényesítés keretein belül az adott érintett jogainak megsértése esetén
fordulhat bírósághoz, melynek szabályait az Infotv. 22 §. rögzíti. Emellett kártérítést is
meg kell említeni, melyet a 23 §. szabályoz, mely szerint „az adatkezelő az érintett
adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek
megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni.”
Mindezek mellett az elektronikus világ megjelenésével egyre jobban kiszorítja a
papír alapú rendszert az elektronikus dokumentumkezelés. Mind a papíralapú és mind
az elektronikus dokumentumkezelést hátrányok és előnyök szövik át. Úgy vélem, egy
állampolgárnak, akinek az adatait elektronikusan kezelik legnagyobb aggálya az, hogy a
hozzá kapcsolódó információk, adatok biztonságban vannak-e, vagy tényleg minden
adat szerepel-e az adatbázisban. Tehát kérdések sorozata vetődik fel, így úgy gondolom
érdemes tisztázni a két fajta dokumentumkezelés előnyeit és hátrányait, ezt a
mellékletben található 6. és 7. táblázat mutatja be részletesen. A felvázolt pontokból
kiderül, hogy az elektronikus dokumentumok sokkal hatékonyabbá teszik a hivatali
munkát és a benne rejlő pozitívumok vitathatatlanok. Azonban mindezek mellett nem
lehet elfelejteni a veszélyeit se, ennek részleteit a következő alfejezetben ismertetném.
3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái
Ahhoz, hogy adataink, dokumentumaink biztonságban legyenek, megfelelő
biztonsági háttér, technikai alkalmazások szükségesek. Az elektronikus dokumentum
kezelés kapcsán a hivataloknak rendelkezniük kell vírus- és behatolás védelemmel,
57
mentési rendszerrel, ezen kívül az informatikai biztonsági szabályzattal.201 Budai Balázs
Benjámin és Tózsa István könyvükben pontokba szedték, hogy az elektronikus
iratkezelés kapcsán milyen biztonsági feltételeknek kell teljesülnie:
− „az elektronikus iratok előállítása és tárolása megfeleljen a hatályos
jogszabályi követelményeknek, és az azok alapján elkészülő belső
szabályzatoknak,
− az illetéktelen hozzáférés és beavatkozás érdekében rendelkezésre álljon kellő
biztonsági és mentési rendszer,
− a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos valamennyi releváns információ
rögzítve legyen.”202
Mint mindennek vannak veszélyei, így van ez az információkezeléssel az e-
közigazgatásban is. Az igazi veszélyforrást maga a rendszer jelenti, aminek a gyenge
pontjait Budai Balázs Benjámin és a Tózsa István könyvében mutat be:
− az informatikai rendszerek biztonságának jellemzően rendkívül alacsony
szintje;
− a vezetők nem veszik tudomásul a kérdés fontosságát, illetve az informatikai
rendszer szükségességét;
− probléma adódhat abból is, hogy nincs megfelelő adatvédelmi osztályozás,
vagyis nincs meghatározva a védendő és mentendő adatok köre;
− be- és kilépő munkatársak adminisztrációja gyenge pontja, hiszen sokszor
előfordul, hogy egy volt alkalmazott jogosultságai nem kerülnek törlésre,
amely veszélyforrást jelent, hiszen hozzáférhet olyan adatokhoz, amelyhez
már nincsen jogosultsága;
− fizikai veszélyforrások elleni védelem gyenge;
− ellenőrzés hiánya ki- és belépés esetén, így bárki vihet ki vagy be például egy
adathordozót és ebből a szempontból az asztalokon heverő papírok is
veszélyforrást jelentenek;
− rendelkezésre állás biztosítása redundancia nélkül, amely „biztonsági okokból
történő többszörözés, pót-tárolóegységek beiktatása, dokumentumok
biztonsági másolatainak tárolását” 203 takarja;
201 Budai- Tózsa, 2007, 89. 202 Budai- Tózsa, 2007, 89. 203 Budai- Tózsa, 2007, 98.
58
− emberi erőforrások redundanciája, mely szerint egy betegség, szabadság
esetén szakértelemmel rendelkező rendszergazda, informatikus pótlása
nehézkes lehet, illetve ugyanez a helyzet egy kilépő rendszergazda esetén, aki
nagy károkat tud okozni, ha például nem működik együtt;
− adathordozók megsemmisítése általában egyáltalán nem szabályozott;
− jelszókezelés problémája;
− „ hiányos hardver-dokumentáció. Van olyan eset, hogy az üzemeltetőnek
fogalma sincs róla, hogy milyen rendszereket üzemeltet, a hivatalban
elhelyezett eszközökről nem tudja megmondani, hogy melyiket ki rakta le
oda, és kinek a megbízásából. Egy ennyire dokumentálatlan hardver-parkban
egyrészt megjelenhetnek nem engedélyezett eszközök úgy, hogy az
üzemeltetőnek fel sem tűnik – főként, ha különböző szekrényekben vannak
elrejtve.” (Budai- Tózsa, 2007, 98.)
− mentési rendszer területe is több veszélyt rejt magában, hiszen „például a
mentések adathordozóra írása után a sikerességet – a visszatölthetőséget –
nem ellenőrzik, vagyis a mentés rendelkezésre állásáról nem győződnek meg.
Ennek következtében gyakran előfordul, hogy ha szükség van a mentésre,
csak fél évvel korábbi állapotra sikerül a visszaállás.” (Budai- Tózsa, 2007,
99.);
− a vírusvédelmi rendszerrel is lehetnek problémák.204
Mindezekből következik, hogy maga a biztonság kérdése nem feltétlenül az informatika
jelentkezik, mint egyetlen veszélyforrás, ezért négy fajta veszélyforrást különböztetnek
meg, ha e-közigazgatásra, avagy magáról az információkezelésről beszélünk:
− IR életciklus veszélyforrásai;
− Logikai veszélyforrások;
− Fizikai veszélyforrások;
− Szervezési veszélyforrások.205
Tehát mindenképp tévhitnek számít az, hogy sok állampolgár kizárólag az
informatikai rendszer biztonságának gyengesége miatt vannak kételyei az e-
204 Budai- Tózsa, 2007, 97-100. 205 Budai- Tózsa, 2007, 100.
59
közigazgatás iránt. Úgy vélem, ez a struktúra hatékony lesz és megkönnyíti az emberek
életét, ha teljes mértékben kiépül, azonban amíg felmerülnek előzőekben felsorolt
problémák, addig kételyek mindig támadnak majd az állampolgárokban.
Úgy gondolom, hogy nemcsak a biztonságnak kell fejlődnie, hanem a magyar
társadalomnak is, hiszen a bizalmi faktor hazánkban e rendszer iránt elég csekély.
Remélhetőleg pár év múlva az e-közigazgatást tekintve több negatív oldalon megjelenő
feltevés, átcsap majd a pozitív oldalra - itt főleg a biztonságra célzok, mert szerintem ez
a legnagyobb veszélye az e-közigazgatásnak- és kialakul egy átlátható,
problémamentes, ügyfélközpontú magyar e-közigazgatás, ami majd mindenki igényeit
kellőképpen kielégíti.
60
VII. ÖSSZEGZÉS
Dolgozatommal megpróbáltam bemutatni, hogy hazánkban hogyan jelent meg az
elektronikus közigazgatás. Az elméleti keretének bemutatása előtt próbáltam
rávilágítanak arra a tényre, hogy az információs társadalom kulcsfontosságú területnek
számít. Mindezt jól mutatják az Európai Uniós törekvések, illetve a magyarországi
lépések is, ezért ezeket mindenképp részleteznem kellett a témám kapcsán. Úgy vélem,
az elektronikus közigazgatásnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt, de ahhoz hogy
lépést tartsunk a világgal, mindenképp hazánknak is újítani, „haladni kellett a korral.”
Az előnyöket és hátrányokat SWOT-analízisben demonstráltam, mert úgy vélem, hogy
ez megfelelő módszer arra, hogy bemutassam az e-közigazgatás pozitív és negatív
oldalát, illetve emellett a veszélyeit és benne rejlő lehetőségeket is.
Erősségek (Strength):
− Egyszerűség; − Gyors ügymenet; − Megbízhatóbb; − Energia- és költségtakarékosság; − Gyors kommunikáció az
elektronikus dokumentumkezelés kapcsán;
− Munkafolyamatok könnyítése; − „Ügyfélbarát”; − Hatékony információkezelés; − A magyar állampolgárok
távkapcsolatban, otthon ülve, kényelmesen intézheti ügyeit az Interneten keresztül;
− Állam és állampolgárok kapcsolatának javulása;
− Könnyebb hozzáférhetőség, elérhetőség.
Lehetőségek (Opportunities):
− Mintakövetés; − Fejlődés; − Bizalom növelése; − Közigazgatási reform
gyorsulásának/fejlődésének az elősegítése;
− Jobb, kifinomultabb rendszer, szolgáltatások kiépítése.
Gyengeségek (Weakness):
− Informatikai háttér; − Bizalomhiány; − Felkészületlenség; − Adatvédelem; − Adatkezelés nehézségei.
Veszélyek (Threats):
− Biztonság; − Szervezési veszélyforrás; − Fizikai veszélyforrás; − Informatikai rendszer
veszélyforrás; − Logikai veszélyforrás.
Negatív mezők
Pozitív mező
61
Összegezve az e-közigazgatás hátterében két konkrétum van: az információs
társadalom térhódítása –ebbe beleértem az internet kiemelkedő szerepét is– és az
Európai Unió hatása. Mindezek ösztönözték Magyarországot, a magyar kormányt arra,
hogy létrehozzák hazánkban is. Kezdetekben az elméleti kereteit megteremtették,
azonban gyakorlati vonatkozásaiban nagy hiányosságok mutatkoztak, de bíztak abban,
hogy a későbbiekben mindkét vonatkozás tekintve kellőképpen kiépül az új rendszer.
Végül ez az elektronikus központi rendszer szabályainak rögzítésével és létesítésével
sikerült.
Mára a magyar kormány 2010-ben hangoztatott törekvései közül pár megvalósult, a
kormányablakok kiépültek és az ügykörök folyamatos bővülése figyelhető meg, melyek
próba stádiumban kezdtek el működni a nagyobb településeken 2011. január 3.-án. A
következő szintje a kormány terveinek a járási rendszer kialakítása volt, amelynek a
kezdő dátuma 2013. január 1.-jére datáljuk. Ezzel egy nagyobb szabású, komplex,
egységes rendszer kívántak kialakítani, amely a kormányablakok számának növelését is
magával vonta.
Ez jelenti ma az „új slágert” a magyar közigazgatásban, melynek a fejlesztését,
bővítését ígéri a kormány a következő években. Azonban az már csak a jövő titka, hogy
az egyablakos rendszer kiépítése beváltja-e a hozzáfűzött reményeket.
62
HIVATKOZOTT IRODALOM
Szakirodalmak
Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és
Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007.
Budai Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest,
2009.
Budai Balázs Benjámin: E-goverment avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az
on-line demokrácia korában. Aula Kiadó, Budapest, 2002.
Castells, Manuel: A valóságos virtualitás kultúrája: az elektronikus kommunikáció
integrálódása, a tömegközönség átalakulása és az interaktív hálózatok kifejlődése.
In: Információs Társadalom folyóirat, 2004.
Castells, Manuel: The Power of Identity, The Information Age: Economy, Society and
Culture, Vol. II. (Cambridge, MA; Oxford, UK: Blackwell), 1997a.
Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-
munkasarok/716.
dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok
nyilvánossága (Tansegédlet). 2012.
http://www.ittk.hu/netis/doc/textbook/Magyar_country_report_final.pdf.
Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002.
Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. számú ajánlása: Az ügyfélkapu és hivatali
kapu kapcsolódás műszaki specifikációja,
http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf.
Németh Jenő: Az E-közigazgatás kialakításának lehetséges megoldásai. In eVilág az
információs társadalom online folyóirata, 2002,
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-
ev/08/20070313214605431000000700.html.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az
Infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság
megújulásáért.
Pintér Róbert- Csótó Mihály- Holczer Márton- Kis Gergely- Molnár Szilárd- Rab
Árpád- Székely Levente: A magyar információs társadalom fejlődése az elmúlt tíz
63
évben: intézményépítés, infrastruktúrafejlesztés és kultúraváltás, MAGYAR
ORSZÁGJELENTÉS 1998-2008, Budapest, 2007.
Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők
szempontjából. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar,
Budapest, 2004, http://doktori.tatk.elte.hu/2005_Pinter_Robert.pdf.
Z. Karvalics László: Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez.
Világosság, 1998, 30-37.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért
Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése.
Weboldalak
http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28.
http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28.
https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-
a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28.
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28.
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01.
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-
ev/08/20070313214605431000000700.html, 2011-03-02.
https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02.
http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08.
http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.
http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11.
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-
03-11.
http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11.
http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11.
http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994
, 2011-03-11.
http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11.
http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11.
http://www.mimi.hu/informatika/arpanet.html, 2011-03-11.
64
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_
p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-
1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21.
https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21.
https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.
www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29.
http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.
http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazg
atas_tesztje, 2013-04-16.
https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p
_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-
1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23.
http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25.
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-
kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-
hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore, 2013-05-07.
http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-05-
09.
http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesert-
es-a-foglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10.
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD732
3408AEFD3, 2013-05-10.
http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok, 2013-05-13.
http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13.
http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16.
Jogszabályok
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Digitális
Menetrend, 2010,
http://www.infoter.eu/attachment/0003/2807_com2010_0245hu01.pdf, 2013-05-16.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet.
65
A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról
szóló 2012. évi XCIII. törvény.
A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005.
(V. 11.) Kormányhatározat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CX. törvény.
A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.)
Kormányrendelet.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény.
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény.
Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.)
Kormányrendelet.
Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés
egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 179-190
cikke. http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf#nameddest=article179, 2013-
05-10.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény.
Európai Unió Alapjogi Charta.
Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK számú irányelve (1999. december 13.) az
elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről.
Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.
Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormányrendelet.
66
FELHASZNÁLT IRODALOM
Allen L. Wyatt 1996: Az Internet alapjai. Kossuth Könyvkiadó, 1996.
Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései.
HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010.
Szabó Máté Dániel- Székely Iván - Simon Éva: Az elektronikus személyazonosítás és
ügyintézés adatvédelmi követelményei. Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
dr. Majtényi László- dr. Simon Éva- dr. Székely Iván- dr. Szabó Máté Dániel: Az
elektronikus személyazonosítás adatvédelmi követelményei. Eötvös Károly
Közpolitikai Intézet, 2007.
67
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
Ábrajegyzék
1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához. .......................68
2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu
szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja.................................................69
3. Ábra: Kormányzati portál .....................................................................................................69
4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja .............................................................................................70
5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben..........................................................................70
6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg ............................................................................71
Táblázatjegyzék
1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012)..................72
2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az
igénybevétel feltételei, 2009.....................................................................................................72
3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje................74
4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam
Koncepció alapján.....................................................................................................................75
5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai ............81
6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai..........................................82
7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai .......................................83
68
MELLÉKLETEK
Ábrák
1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához.
(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15.)
69
2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja
(Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. ajánlás, http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf, 2013-05-13.)
3. Ábra: Kormányzati portál
(Forrás: https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02.)
70
4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja (Forrás: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21.)
5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben
(Forrás: https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-01.)
71
6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg (Forrás:
https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD7323408AEFD3, 2013-05-10.)
72
Táblázatok
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 16-74 éves férfiak (%)
24 34 43 50 57 59 63 68 71
16-74 éves nők (%)
19 33 40 47 55 56 58 65 68
Összesen (%)
21 34 42 49 56 57 61 66 69
1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012) (Adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13.)
2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az igénybevétel feltételei,
2009 (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13.)
73
74
3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje (Forrás: http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.)
75
Saját hatáskörben intézhető ügyek Közreműködő hatóságként intézhető ügyek Irányító tájékoztatás nyújtása
• Biztosítási jogviszony lekérdezés; • Elektronikus tulajdoni-lap másolat
lekérdezése; • Elektronikus térképmásolat; • Ügyfélkapu létesítése, elektronikus
kapcsolattartással kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás;
• Utazási költségtérítés egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán;
• Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése;
• Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos adatváltozás és szünetelés bejelentése;
• Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése;
• Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése;
• Társasházkezelői és ingatlan-kezelői tevékenység bejelentése;
• Telepengedélyezési eljárás; • Szálláshely-üzemeltetési engedély
kérelmezése; • Üzletszerűen folytatni kívánt
ingatlanközvetítői, ingatlan-vagyon értékelő és közvetítő tevékenység bejelentése.
• Gyermekgondozási segély igénylése; • Anyasági támogatás igénylése; • Családi pótlék igénylése; • Gyermeknevelési támogatás igénylése; • Egyéni vállalkozói igazolvány
igénylése; • Hatósági bizonyítvány igénylése az
egyéni vállalkozók nyilvántartásából; • Önkormányzati hatáskörbe tartozó
szabálysértések esetén a pénzbírság, illetve járművezetéstől való eltiltás méltányosságból történő mellőzése, az elkobzott dolog visszaadása;
• Gyorsforgalmi út ügyében kártalanítási eljárás.
• Terhességi-gyermekágyi segély igénylése;
• Gyermekgondozási díj igénylése; • Magyar igazolvány, Magyar
hozzátartozói igazolvány diákkedvezmények bejegyzése, visszavonása;
• Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzése, visszavonása
• Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásában való közreműködés;
• A bemutatott külföldi okirat elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni;
• Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez tanúsítvány kiadása;
• Külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés.
4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam Koncepció alapján (Forrás: https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28.)
76
Előterjeszthetők kérelmek, megtehetők bejelentések
Irányító tájékoztatást nyújt Internetes kapcsolati, szakmai, informatikai segítséget nyújt
Kérelmek, beadványok, nyilatkozatok, igazolások
• a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás;
• az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem;
• kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása;
• a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő „betekintési jog” iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása;
• a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás;
• a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás;
• a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás;
• gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás;
• terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás;
• a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni;
• egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentése;
• egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentése;
• egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentése;
• egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentése.
• építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi és építés-felügyeleti hatósági engedélyezési;
• tudomásulvételi kérelmet és az ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb kérelmet, nyilatkozatot, igazolást papír alapon vagy elektronikus adathordozón átveszi;
• irat-betekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfélnek az egyedi ügy irataiba, amely iratra irat-betekintési joga van.
77
• a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása;
• a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele;
• TAJ kártya igénylés befogadása;
• Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása;
• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése;
• a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése;
• méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek
• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése;
• nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése;
• házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése;
• a házassági névviselési forma módosítása;
• születés anyakönyvezése; • hatósági bizonyítvány
kiállítása az anyakönyvből; • haláleset anyakönyvezése.
78
átvétele; • egészségügyi kártevőirtó
tevékenység engedélyezése; • családi gazdaság
nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása;
• családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása;
• őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása;
• őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése;
• őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése;
• bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról;
• fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele;
• természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése;
• természetes fürdőhely kijelölési eljárás;
• gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének
79
bejelentése; • vándortábor útvonalának
több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése;
• veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése;
• bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról;
• műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása;
• polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése;
• biztonsági papírok kiviteli,
80
behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása;
• utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása;
• egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása;
• illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása;
• gyermekgondozási segély igénylése;
• anyasági támogatás igénylése;
• családi pótlék igénylése, • gyermeknevelési támogatás
igénylése • fogyatékossági támogatás
iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás
81
bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele;
• építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása;
• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás.
5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai (Forrás: 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §, 2. melléklete.)
82
Papír alapú dokumentumkezelés Előnyei Hátrányai
A papíralapú feljegyzések többé-kevésbé időtállóak.
Adott szempont szerinti keresés lehetősége korlátozott.
Az utólagos módosítások felfedhetők (közepes hatékonysággal).
Több részből álló dokumentumegyüttesből történő információszerzés nehézkes és időrabló.
A fontos kiegészítő információk az ügyintézés folyamán könnyen hozzáfűzhetőek.
Egyes dokumentumok könnyen elveszhetnek, elkeveredhetnek.
A dokumentumokhoz történő hozzáférések egyszerűen kontrollálhatók.
A dokumentumokhoz történő hozzáférés azokra korlátozódik, akik rendelkeznek eredeti vagy másolati példánnyal.
Nagy dokumentummennyiség őrizhető meg hosszú időn keresztül.
A tárolás rengeteg helyet igényel, a nagy térfogat miatt nehézkes a szállítás.
A dokumentumok olvashatóak maradnak különleges segédeszközök igénybevétele nélkül.
Bizonyos papírok megsérülhetnek, kifakulhatnak, és olvashatatlanná válhatnak az évek folyamán.
Az idők folyamán kialakított, jól körülírt szabályok vonatkoznak az okiratok eredetiségre, érvényességre és megbízhatóságra, valamint az ügykezelés rendjére.
Bizonyos visszaélési formák (visszadátumozás, akták, iratok eltüntetése, elfektetése, kiszivárogtatása stb.) a szabályrendszer ellenére sem, vagy csak nagy nehézségek árán, rossz hatékonysággal szűrhetőek ki.
Mivel szükséges az iratok fizikai mozgatása, a postázási iktatási, stb. időnek köszönhetően papír alapú iratokkal való kommunikáció nagyon idő- és erőforrás igényes.
6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 87.)
83
Elektronikus dokumentumkezelés Előnyei Hátrányai
Az elektronikus dokumentumokra alapozott kommunikáció rendkívül gyors és hatékony. Önmagában azzal, hogy nem kell fizikailag mozgatni az iratokat, jelentősen felgyorsul az ügymenet.
Jelenleg még nincsenek kormányzati iratszabványok, ez még a megfelelő jogszabályi feltételek megléte esetén is nagyon nehézkessé és bizonytalanná teszi a más közigazgatási szervekkel való elektronikus kapcsolattartást. Számos, az elektronikus dokumentumok fogadására még nem felkészült intézménynél problémát jelenthet a hivatalos kommunikáció.
Számos munkafolyamat automatizálható, jelentősen csökkenthető az adminisztrációra és az iratokkal kapcsolatos műveletekre fordítandó munkaidő.
Az eddigieknél pontosabban szükséges definiálni a munkafolyamatokat és jogosultságokat.
Az iratok előállítása az esetek 98%-ában elektronikusan történik, az elektronikus ügymenetbe való bekapcsolásuk nem jelent többletmunkát.
A biztonsági intézkedések hiánya vagy be nem tartása esetén akár a teljes adatállomány elveszhet.
Az elektronikus iratok szinte korlátlan tömege biztonságosan, gyakorlatilag elhanyagolható helyigénnyel tárolható.
A digitális archiváló eszközök, technológiák gyors ütemben fejlődnek, ennek következtében kellő körültekintés hiányában könnyen előfordulhat, hogy az adott információ nem állítható vissza.
Kizárható az elveszett irat vagy akta. Nem megfelelő biztonsági intézkedések esetén számos visszaélési lehetőségre (illegális törlés, módosítás, hamis adatok bevitele, adatok törlése, stb.) nyílik alkalom, amelyek akár tömegesen, nagy hatékonysággal végrehajthatóak.
Szabadon paraméterezhető, teljes körű keresési lehetőség.
Megfelelő informatikai infrastruktúrára van szükség, amelynek kialakítása nagy szakértelmet és anyagi erőforrást igényel.
A betekintési lehetőség lehet rendkívül széles körű vagy akár teljesen személyre szabott.
Megfelelő biztonsági feltételek esetén a visszaélési lehetőségek jelentősen csökkennek.
7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 88.)