T E S Z T K É R D É S E K.docx

8/17/2019 T E S Z T K É R D É S E K.docx

1/18

T E S Z T K É R D É S E K!!!

1., Sejt felépítése, rajza

A sejtek tekinthetők a test legkisebb működési egységeinek. Ezek ugyanis azok a legkisebbstruktúrák szervezetünkben, amelyeket kiemelve a testből, megfelelő környezeti feltételek

közé helyezve, tovább folytatják életfunkcióikat.A sejten belüli képletek, a sejtszervecskék (organellumok) erre nem képesek, kiemelve őket asejtből működésképtelenné válnak.

Sejtmembrán (sejthártya)Sejtmag (nucleus),Sejtplazma (citoplazma)MitokondriumEndoplazmatikus hálózat (ER-endoplazmatikus retikulum)Golgi-készülék

LizoszómákCentriolumok

2., Mitokondrium?

Mitokondrium:

Ezek szállítják a sejt számára az energiát, ezért szokás őket „a sejt erőműveinek” nevezni. Amitokondriumok oxigén segítségével „elégetik” a sejtbe jutó tápanyagokat, pl. a cukrot és azsírt. A felszabaduló energiát ATP (Adenozin-trifoszfát) formájában tárolják és a sejtrendelkezésére bocsájtják, amikor az a feladatát vagy anyagcseréjét végzi, vagy pl: éppen azizmok mozgatásában vesz részt.


2/18

3., Szövet típusai?

Szövet: azonos működésű és funkciójú sejtek összessége

SZÖVET:

HÁMSZÖVET+fedőhám+mirigyhám+pigmenthám+érzékhám

KÖTŐSZÖVET

1) Valódi szövet+ laza rostos+ tömött rostos+ elasztikus+ rács

2) Támasztószövet+ csont+ porc+ zsír

3) Speciális kötőszövet+ vér

IZOMSZÖVET+sima+harántcsíkolt*vázizom+ szívizom

IDEGSZÖVET

4., Csont felépítése?

Csontszövet=Sejt+Sejtközötti állománySejtközötti állomány= kb. 40% víz+60% szilárd anyagSzilárd anyag=35% szerves (ossein-rugalmasság)+65% szervetlen (foszforsavas mész, Ca-foszfát, Mg-foszfát stb.-stabilitás)A csontszövetben háromféle sejt van:•Csontképző sejtek-osteoBLAST

•Csontsejtek-osteoCYTA


3/18

•Csontfaló sejtek-osteoCLAST A csontszövet kétféle formában fordul elő:

•Tömör forma (substantia compacta)

•Szivacsos forma (substantia spongiosa) A két forma a különböző csonttípusokban máskéntés másként helyezkedik el. Pl. csöves csontok, lapos csontok

Hosszú csöves csont diaphysisében a csonthártya egy, a csont hossztengelyévelpárhuzamosan rendeződő ún. Havers- csatorna körüli kollagén rostokból felépülő,koncentrikus lemezrendszerből állnak alatt kompakt, tömör csontszövet található.A csontszövet építőegységei az osteonok (csontegységek), amelyeket.

5., Ízületi rajz?

6., Mely csontok alkotják a térdizületet?

Combcsont-Sípcsont-TérdkalácsA könyök mellett a legösszetettebb és a sportolóknál a legsérülékenyebb ízület. A combcsontés a sípcsont közötti kapcsolatként jön létre, a térdkalács is szerepet játszik az ízületkialakításában.


4/18

A combcsont condylusai (ízületi fej) domborúak, amíg a sípcsont condylusai (íz vápa)laposak.megoldás: KÜLSŐ ÉS BELSŐ PORCSARLÓK (MEDIALIS és LATERALIS MENISCUSOK)!A meniscusokmobilisak, rugalmasan amortizálódnak (NAGY REGENERÁCIÓ)

A TÉRDÍZÜLET MOZGÁSAI:

HAJLÍTÁS-FESZÍTÉSA hiperextensioval (túlfeszítéssel) szemben az oldal-és keresztszalagok gátolnakBEFELÉ ÉS KIFELÉ FOGATÁSAkkor a legkifejezettebb, ha a térd 90°-ban hajlítva van

7., Csigolyák felépítése rajz?A csigolyák felépítése1. Csigolyatest2. Csigolyalyuk (az egymás fölött lévő csigolyalyukak által létrehozott gerinccsatornában futa gerincvelő-gerincvelő védelme)

3. Csigolyaív4. Tövisnyúlvány (izomtapadási hely, valamint megakadályozza a gerinc túlzotthátrahajlását)5. Harántnyúlvány (a háti szakaszon a bordák ízesülnek hozzá)

8., Porckorong felépítése rajz?

PORCKORONG FELÉPÍTÉSEKülső rostos gyűrű (Annulusfibrosus)Puha kocsonyás mag (Nucleuspulposus)Kollagén rostos porc, vérereket nem tartalmaz, táplálása diffúzióval történik•23 db porckorong-II. Nyakcsigolyától Keresztcsontig•legvékonyabb a háti szakaszon, legvastagabb az ágyéki szakaszon


5/18

9., Gerinc szakaszai?

Gerincoszlop feladata:1. test egyenesen tartása2. törzs mozgatása3. gerincvelő védelme4. fej, végtag, mellkas függesztéseCsontösszeköttetések:1. Ízületes pl: csigolyák között csigolyaíveken felfelé és lefelé irányuló ízületi nyúlványokonkeresztül2. Porcos összeköttetés pl. Csigolyák közötti porckorong (synchondrosis)

3. Kötőszövetes pl. Keresztcsont-csípőcsont (syndesmosis sacrum-os coxae)4. Csontos pl. Keresztcsont (synostosis-sacrum)

10., Mely csontok alkotják a váll övet?

A vállöv csontjai:A vállöv vázát a kulcscsont és alapockaalkotja. A kulcscsont a mellkas elülső, felsőrészéhez, a lapocka a hátsó, oldalsó falához fekszik. A két csont összeköttetéseik,ízületekrévén funkcionális egységet alkotnak.A vállízület működésileg szabad ízület – gömbízület – tehát a téregymásra merőleges fő síkjaiban és természetesen az összes közbülső síkban is létrejöhetelmozdulás.

A szervezet legmozgékonyabb ízülete: vállízületA VÁLLÍZÜLET LEHETSÉGES MOZGÁSAI:


6/18

KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁSHAJLÍTÁS-FESZÍTÉSBEFELÉS-KIFELÉ FORGATÁS

A vállízületet a váll-és a rotátor köpeny izmok stabilizálják!

11., Alsó végtag csontjai?

medence- combcsont- térdkalács – sípcsont - szárkapocscsont

12., Mely csontok alkotják az ízületet?

Mely csontok alkotják a térdízületet? Írja le a térdízület lehetséges mozgásait!

Combcsont-Sípcsont-Térdkalács

A könyök mellett a legösszetettebb és a sportolóknál a legsérülékenyebb ízület. A combcsontés a sípcsont közötti kapcsolatként jön létre, a térdkalács is szerepet játszik az ízületkialakításában.A combcsont condylusai (ízületi fej) domborúak, amíg a sípcsont condylusai (íz vápa)laposak.megoldás: KÜLSŐ ÉS BELSŐ PORCSARLÓK (MEDIALIS és LATERALIS MENISCUSOK)!A meniscusokmobilisak, rugalmasan amortizálódnak (NAGY REGENERÁCIÓ)

A TÉRDÍZÜLET MOZGÁSAI:

HAJLÍTÁS-FESZÍTÉSA hiperextensioval (túlfeszítéssel) szemben az oldal-és keresztszalagok gátolnakBEFELÉ ÉS KIFELÉ FOGATÁSAkkor a legkifejezettebb, ha a térd 90°-ban hajlítva van

Ismertesse a vállízület működését (ízületet alkotó csontos, mozgások stb.)!

A vállöv csontjai:- A vállöv vázát a kulcscsont és a lapocka alkotja. A kulcscsont a mellkas elülső, felsőrészéhez, a lapocka a hátsó, oldalsó falához fekszik. A két csont összeköttetéseik, ízületekrévén funkcionális egységet alkotnak.- A vállízület működésileg szabad ízület – gömbízület – tehát a téregymásra merőleges fő síkjaiban és természetesen az összes közbülső síkban is létrejöhetelmozdulás.

A szervezet legmozgékonyabb ízülete: vállízületA VÁLLÍZÜLET LEHETSÉGES MOZGÁSAI:

KÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁSHAJLÍTÁS-FESZÍTÉS


7/18

BEFELÉS-KIFELÉ FORGATÁS

A vállízületet a váll-és a rotátor köpeny izmok stabilizálják!

Ismertesse a csípőízület működését (ízületet alkotó csontok, mozgások stb.)!

A csípőízület mozgásai:- A csípőízület működésileg szabad ízület, tehát a tér három fő síkjában és természetesen azösszes közbülsőben is létrejöhet elmozdulás.

A MEDENCE funkcionális egységet alkot a CSÍPŐÍZÜLETTELAz ízület túlzott mozgásait erős szalagrendszer akadályozza. Az ízület alkotásában acsípőcsont mindhárom csontja és a combcsont feje alkotja.

HAJLÍTÁS-FESZÍTÉSKÖZELÍTÉS-TÁVOLÍTÁSKÜLSŐ-BELSŐ FORGATÁS

13., Idegsejt felépítése rajz?AXON-tengelyfonalFeladata: ingerület vezetés,továbbításDENDRIT

Feladata: ingerek felvétele

14., Sorold fel az izomszöveteket?

ZSIGERI IZOMZAT-SIMAIZOM:•egy sejtben egy mag található,•valamennyi zsigerünket mozgatja-nincs harántcsíkolat,•vegetatív idegrendszer idegzi be

SZÍVIZOM:•egy sejtben egy mag, csak a szívben


8/18

•található, van harántcsíkolat ,•vegetatív idegrendszer idegzi beVÁZIZOMZAT:akaratlagos működés harántcsíkolt izom:•egy sejtben több mag•valamennyi vázizmot mozgatja

•vanharántcsíkolat

15., Motoros egység- mozgató egység?

Az akaratlagos mozdulatok (sportmozgások) eltervezése az agykéregben történik, ahonnan amozgató információ (ingerület) a gerincvelőben, úgynevezett leszálló, mozgató idegpályákonhalad.A gerincvelőben található mozgató idegsejt és az általa beidegzett izomrostok összességealkotja a mozgató egységet (motoros egység). Egy motoneuron mindig több izomrostot lát el

ingerrel. Az egy motoneuron által beidegzett izomrostok száma az adott izom által végzettmozgás finomságától függ. Minél finomabb mozgást végez egy izom, annál kevesebbizomrostot lát el egy gerincvelői mozgatósejt. (Pl.: szemmozgató izmoknál 3-4 izomrostot,míg a gerincfeszítőknél akár 100-200 izomrostot is.)

16., Izmok részei alapfogalmak?

ORIGO – izomEREDÉS - FIX pont az izom eredése az a csont, amely nem vagy kisebb mértékben mozdul elösszehúzódás alatt, mint a másik csont (rögzített pont).

Izom TAPADÁS – MOBIL pont az izom tapadása a nagyobb mozgást végző csonton van(mozgékony pont). Izomhas Ingerekre összehúzódásra képes Ín-rögzített Nem nyújthatók,nem rövidíthetők

1. Az izom csak összehúzódás és feszülés közben tud erőt kifejteni.2. Az izom csak akkor tudja mozgatni a csontot ha áthidal egy ízületet.3. Az izom összehúzódás következménye, hogy a csontok az ízületben elmozdulnak. 4. Azizmok mindig azt a csontot mozgatják, ami elmozdítható

17., Izmok egymáshoz viszonyított működése,

Azonosműködésű, (agonista) izmok: Egy ízület meghatározott irányú mozgásában részt vevőizmok. Mozgásai lehetnek:1.Hajlítás(Flexio)2.Feszítés (Extensio)3.Közelítés(Adductio)4.Távolítás (Abductio)5.Forgatás (Rotatio)

A vázizmokat felépítő harántcsíkolt izomrostok önállóan nem, de ingerek hatására


9/18

megrövidülni képesek. Az ehhez szükséges ingereket az idegrendszer mozgató idegsejtjei,idegrostjai szállítják. Ezen stimulusok (ingerek) leegyszerűsítve elektromos ingereknektekinthetők.Az idegeken érkező jelek (ingerek) az izomsejtben biokémiai változásokat idéznekelő, melyek hatására energia-felszabadító folyamatok generálódnak, és megtörténik azizomösszehúzódás (a miofilamentumok egymáshoz viszonyított elcsúszása).

Az izmok működésük során az általuk átívelt ízületben hozzák létre az elmozdulást.

Azokat az izompárokat, melyek egy adott mozgás során ellentétes hatást fejtenek ki,ezértegymást akadályozzák a működésben antagonista izmoknak nevezzük.Az együttműködő izompárokat pedig szinergistáknak hívjuk.Azt, hogy két izom antagonista vagy szinergista viszonyban van-e egymással, mindig azaktuális mozdulat függvényében dönthetjük el, hiszen sokszor fordul elő, hogy két izom,különböző mozgások esetén más relációban (viszonyban) működik.Pl: a széles hátizom és a nagy mellizom a karok mellkas előtti közelítése esetén antagonistáiegymásnak, ugyanakkor a fejszecsapásmozdulat során szinergizmusban működnek. Ennek

értelmében az antagonista-szinergistamegkülönböztetés nem anatómiai, hanem működéstani kérdés.

18., Tónusos és Fázisos izmok?

Tónusos és fázisos izmokA különböző izmok funkcióik alapján három csoportba sorolhatóak: Tónusos izomzat Fázisos izomzat Kevert izomzat

Az emberi testben a tisztán tónusos és fázisos izmok nem találhatóak meg. Mégis az egyesizmok a rostszerkezetük és a túlterhelésekre, illetve a túlságosan kevés igénybevételre adottreakcióik alapján besorolhatóak az egyik vagy a másik csoportba.

a) Tónusos izmokA tónusos izmok jellemzői: Elsősorban vörös izomrostokból állnak. Alacsony ingerküszöbbel rendelkeznek. Lassan aktivizálódnak. Tartós munkavégzésre képesek.

Lassan fáradnak ki és rövid idő alatt regenerálódnak. Túlfeszítésre hajlamosak. Rövidülésre való hajlamuk miatt sok nyújtást és lazítást igényelnek.A tónusos izmok funkciói: A test tartása, stabilizálása a gravitációval szemben.

Elsősorban tónusos izmok: fejbiccentő izom, m. sternocleidomastroideus elülső, középső, hátsó ferde nyakizmok, m. scalenus ant., med., post. csuklyásizom felső része, m. trapezius pars superior lapockaemelő izom, m. levator scapulae


10/18

alkari hajlító izmok, m. flexor carpi radialis et ulnaris, mm. flexori digitorum nagy mellizom , m. pectorali major mély hátizmok, m. erector spinae négyszögű ágyékizom, m. quadratus lumborum körteképű izom, m. piriformis egyenes combizom, m. rectus femoris

combpólyafeszítő izom, m. tensor fascia late

combhajlító izmok, m. biceps femoris, m. semitendosus, m. semimembranosus csípőhorpasz izom, m. iliopsoas szabóizom, m. sartorius gázlóizom, m. soleus kétfejű lábikraizom, m. gastrocnemius

b) Fázisos izmok Fázisos izmok jellemzői:

Elsősorban fehér izomrostokból állnak. Magas ingerküszöbbel rendelkeznek. Gyorsan aktivizálódnak. Gyors mozgások kivitelezésére képesek. Gyorsan fáradnak, de lassan regenerálódnak. Gyengülésre hajlamosak ezért erősíteni kell őket.A fázisos izmok funkciói: Fő funkciója a mozgásvégrehajtás.

Elsősorban fázisos izmok: mélyenfekvő nyaki hajlító izmok, m. longud colli et capitis csuklyásizom középső és alsó része, m. trapezius pars med. et. p. inferior rombuszizom, m. rhomboideus minor et major elülső fűrészizom, m. serratus anterior egyenes hasizom, m. rectus abdominis külső, belső ferde hasizmok ,m. obliquus externus abdominis, m. internus abdominis középső és belső vaskosizom, m. vastus lateralis, m. vastus medialis nagy farizom, m. gluteus maximus hosszú combközelítő izom, m. adductor longus et magnus elülső sípcsonti izom, m. tibialis anterior

19., A törzs harántmetszetet?

Hármas rétegződésben akeresztcsonttól a II. nyakcsigolyáig, illetve a nyakszirtcsontighúzódnak. A rétegeket felépítő kis izmok a csigolyák harántnyúlványain erednek és fölfeléhúzódva, egyre több csigolyát átugorva a tövisnyúlványokon tapadnak. Fő feladatuk: acsigolyák stabilizálása, a gerinc feszítése, de első sorban a forgatása.

Féltövises izom-m. semispinalis-m. mu: Legfelső réteg, 5-6 csigolya áthidalás Sokbahasadt

izom-m. multifidus: Középső réteg, 3-4 csigolya áthidalás


11/18

Forgató izmok – m. rotatores: Legalsó réteg, 1-2 csigolya áthidalás (gerinc feszítésében nemvesznek részt)

Féltövises izom-M. Semispinalis:A 11. háti csigolyától egészen a nyakszirtcsontig terjed. Alegfelső réteget alkotva, 5-6 csigolyát hidal át, haránt és tövisnyúlványokat összekötve.Fő feladata: az adott gerincszakasz-nyak és háti rész feszítése. A nyaki részen oldalra hajlítjaa

nyakat és ellenkező oldal felé forgatja a fejet.

M. Multifidi – Sokbahasdt izom és a m. rotatores – forgató izomok: Kicsi, mélyen fekvőizmok, amelyek a gerinc teljes hosszában megtalálhatóak. Ezek az izmok akadályozzák meg,hogy az egyes csigolyák túlságosan elhajoljanak, vagy elforduljanak a normális helyzetükből,amikor a nagyobb izmok hajlítják a gerincet -SZEGMENTSTABILIZÁCIÓ!

20., Kifelé forgatók-Befelé forgatók Antagonista-Sinergista fogalma?

Azokat az izompárokat, melyek egy adott mozgás során ellentétes hatást fejtenek ki, ezért

egymást akadályozzák a működésbenantagonista izmoknak nevezzük.Az együttműködő izompárokat pedigszinergistáknak hívjuk.Azt, hogy két izom antagonista vagy szinergista viszonyban van-e egymással, mindig azaktuális mozdulat függvényében dönthetjük el, hiszen sokszor fordul elő, hogy két izom,különböző mozgások eseténmás relációban (viszonyban) működik.Pl: a széles hátizom és a nagy mellizom a karok mellkas előtti közelítése esetén antagonistáiegymásnak, ugyanakkor a fejszecsapás mozdulat során szinergizmusban működnek. Ennekértelmében az antagonista-szinergistamegkülönböztetés nem anatómiai, hanem működéstani kérdés.

21., Kar izmai-Kétfejű karizom eredése-tapadása?

A kar elülső oldalán végighúzódó erős izom.Eredése: Hosszú fej: inasan, a vállízületi árok feletti érdességen

Rövid fej: HollócsőrnyúlványonTapadása: Közös ínnal az orsócsont érdességén.Működése:A kétfejű karhajlító izom 2 ízületet hidal át.1. Fő működése a könyökízület hajlítása-rögzített lapocka mellett az alkart közelíti a karhoz,rögzített alkar esetén a kart az alkarhoz (támaszok).2. Rögzített lapocka mellett, hajlított könyökízület esetében a borintott kart nagy erővelhanyintja.3. A kart a vállízületben hajlítja.

22., Külső csípő izmok eredése-tapadása?


12/18

A külső csípőizmok a medence külső felszínén erednek.1.Nagy farizom2.Középső farizom3.Kis farizom

E: A csípőlapát külső felszínén, a farizom hátsó vonala mögötti területen -keresztcsont-csípőcsont hátsó felszínén (szalagkészülékén) - az ágykéi izompólyán - keresztcsont-ülőgumói szalagonT: A felső izomrostok a széles combpólya megerősödött lemezében kívül-oldalt, az alsórostok a combcsont hátsó oldalán.

23., Multifidus szegmensstabilizáló multifidus helye szerepe törzs izmai?

Sokbahasadt izom-m. multifidus:Középső réteg, 3-4 csigolya áthidalásM. Multifidi – Sokbahasdt izom és a m. rotatores – forgató izomok:Kicsi, mélyen fekvő izmok, amelyek a gerinc teljes hosszában megtalálhatóak. Ezek az izmokakadályozzák meg, hogy az egyes csigolyák túlságosan elhajoljanak, vagy elforduljanak anormális helyzetükből, amikor a nagyobb izmok hajlítják a gerincet -SZEGMENTSTABILIZÁCIÓ!A gerinc mentén, annak teljes hosszában a nyaki szakasztól egészen a gerinc alsó végéighelyezkedik el. Alsó része a keresztcsonttól az ágyéki csigolyákig terjed-nagyon erős ésfontos izom, amit egy vitorlás hajó hosszirányú árbócfeszítő kötélzetéhez hasonlítunk.E.: alul a keresztcsonton, a ligamentum sacroiliacumon, az ágyéki csigolyák processusmammilarisan, a háti csigolyák processus transversusán és az alsó 4 nyaki csigolya processusarticularisan.T.: Felül az összes csigolya processus spinosus-án, beleértve az axist is.Fő működése: feszíti, forgatja és stabilizálja a gerincet/csigolyákat.

24., Csipőízületek mozgatók összefoglalása?

Csípőizületmozgatók-ÖsszefoglalásMediális rotáció-Laterális rotáció

(Befelé forgatók)-Kifelé forgatókMEDIÁLIS Rotátor izmok:LATERÁLIS Rotátor izmok-Kis-és közép farizom -Kis-és közép farizmok(elülső rostjai) (hátulsó rostjai)-Combpólyafeszítő izom -Hosszú- és rövid-Nagy combközelítő izom combközelítő izom-Félighártyás izom - Csípőhorpasz izom-Egyenes combizom -Fésűsizom-Szabóizom

25., Térdízület hajlítása feszítése?


13/18

HAJLÍTÁS (FLEXIO)Kétfejú combizomFélighártyás izomFéliginas izomSzabóizom

Kétfejű lábikraizom, Karcsúizom

FESZÍTÉS (EXTENSIO)Külső vaskosizomEgyenes combizomBelső vaskosizomKözépső vaskosizom

Lateralis Rotatio (Kifelé forgatók)Kétfejú combizom-hosszú fej

Kétfejú combizom-rövid fej

Medialis Rotatio (Befelé forgatók)SzabóizomFéliginas izomFélighártyás izomKarcsúizom izom

26., Hogy halad a kisvérkör nagyvérkör?

Szabályok:•Keringési rendszerben a vér mindig egy irányba áramlik•A szívben a billentyűk biztosítják a vér egyirányú áramlását•A szív felé tartó vér mindig a pitvarba érkezik•A szívből induló vér mindig a kamrából lép ki A kisvérkör feladata: A szív és a tüdő közöttáramoltatja a vért és a feladata a gázcsere lebonyolítása A nagyvérkör feladata: A szív és aszervezet összes sejtje között áramoltatja a vért, feladata a sejtek szintjén a tápanyag ésgázcsere lebonyolítása.Kis-és nagy vérkörKisvérkör: jobb kamra>tüdők>bal pitvarNagyvérkör: bal kamra>szervek>jobb pitvar

27., Mi az immunválasz sejtjei?

Az antigéneket az immunrendszer felismeri majd celluláris (azaz sejtes) illetve humorálisimmunválasz révén elpusztítja azokat. ANTIGÉN (immunogén): a védekezési folyamatotkiváltó anyagok Tipikusan erős immunogén hatással rendelkezhetek:•a vírusok,•az idegen sejtek, mint például a baktériumok, szövetek és parazita gombák,

•a nagy molekulák (10.000 g/molnál nagyobb a moláris tömegük), fehérjék, szénhidrátok, ésakár lipidek is.


14/18

ANTITEST (ellenanyag, immunglobulin): az immunválasz során a B-limfociták által termeltösszetett fehérje, mely specifikusan kapcsolódik az adott antigénhez.

A T-sejteknek működésük szerint több csoportjuk van.A segítő T-sejtek részt vesznek az antigén felismerésében és a többi nyiroksejt aktiválásában.A vérben és a szövetnedvben keringve őrjáratot tartanak a szervezetben, és a sejtfelszínen

található jelzőfehérjéik alapján folyamatosan ellenőrzik a sejteket.Ha vírussal fertőzött sejtekre, rendellenesen osztódó rákos sejtekre vagy más szervezetbőlszármazó, például átültetett szöveti sejtekre bukkannak, aktiválják és osztódásra késztetik azölő T-sejteket. Az aktivált ölő T-sejtek felismerik az antigént hordozó sejtet, és olyananyagokat termelnek, amelyekkel kilyukasztják annak sejthártyáját, és ezzel elpusztítják. Avédekező reakciót sejtes (celluláris) immunválasznak nevezzük, mert az aktivált ölő T-sejtekközvetlenül vesznek részt az antigént hordozó sejt elpusztításában.

28., T-tipusúLymphocyták?

Nyiroksejtek-lymphocytákA nyirokszervekben képződnek. Döntő szerepet játszanak a szervezet immunvédekezésében.Élettartamuk változó néhány héttől akár több évig is terjedhet.Eredetük és működésük szerint két nagy csoportra oszthatók:• T-lymphocyta• B-lymphocytaT-típusú lymphocytákFejlődésüket és érésüket a csecsemőmirigy irányítja. A nem specifikus, sejtes azaz cellulárisimmunválaszt biztosítják. Az idegenként felismert sejt ellen immunreakciót indítanak el.

Fontos szerepet játszanak az egyed, illetve a faj fenntartásának, állandóságának biztosításában, mivel elpusztítják a mutagén sejteket. A T-sejt fagocitózisra nem képes, ölőhatását mérgező anyagok segítségével és sejt kölcsönhatással éri el.

29., B-tipusúLymphocyták?

T-killer: Gyilkos v. ölősejtek.-közvetlenül a káros behatás helyén fejtik ki hatásukat.Részt vesznek a szervezetbe került mikrobák elleni védekezésben, a daganatos sejtekelpusztításában. E sejtek veszik fel a harcot a beültetett szervekkel is aminek eredménye,azidegen szövet visszautasítása. Szervátültetéskor bénítani kell őket.T–helper: Segítő sejtek-felismerik a testidegen antigént és riasztják a B típust.


15/18

T-depressor, T-suppressorT-memória segít megőrizni az antigén szerkezetét.B- típusú lymphocytákFejlődésük és érésük az ún. bursaeqvivalens szervben, a csontvelőben történik. Ők biztosítjákaz antitestes vagy humorális immunválaszt. Antigén hatására plazmasejtekké alakulnak ésimmunoglobulint, ellenanyagot termeknek. A termelődött ellenanyag megköti és semlegesíti

az antigént. Egyes ellenanyagok nemcsak a plazmába, hanem egyéb testnedvekben pl.nyálban,könnyben is megtalálhatók.

30., A légzés szervrendszere élettana?

A szervezet és a légköri levegő közötti gázcserét alégzőszervrendszerés akeringési

szervrendszer bonyolítja le.

Nyugalomban a tüdő mintegy 2-3 liter levegőt tartalmaz.Élettani légzésszám, légzésfrekvencia: 13-15 db/percLégzéstérfogat:nyugalmi légzés során belélegzett levegő.Mennyisége: 0,5 liter (respirációs levegő)Komplementer levegő: mély belégzéskor beszívott levegő.Mennyisége: 2 literVitálkapacitás: Maximális belégzés után maximális kilégzéssel kifújt levegő. Mennyisége:4,5-5 literResiduális (maradék) levegő: kilégzés után tüdőben maradt levegő mennyisége (csakhalálunk után távozik a tüdőből-át kell mozgatni- hatékony légzőgyakorlatok).Mennyisége: 1,2 liter

26., Külső légzés?

A szervezet és a légköri levegő közötti gázcserét a légzőszervrendszer és a keringésiszervrendszer bonylítja le.GÁZCSERE- KÜLSŐ LÉGZÉS

Oxigén felvétele és a széndioxid leadása a légköri levegő és a vér között = TÜDŐLÉGZÉS

31., Vitalkapacitás?

A maximális belégzés után kilélegzett levegő mennyiségét nevezzük vitálkapacitásnak,amely függ az életkortól, nemtől, testmagasságtól, testtömegtől, sportágtól, stb. Komponenseia következők: belégzési rezerv volumen (IRV), kilégzési rezerv volumen (ERV), nyugalmiátlagos légzésmélység (TV). Betegek esetén informatív lehet a két komponens különszámításait elvégezni, a belégzési kapacitást (IRV+TV), amely egyenlő az ERV-vel. Alegnagyobb VC értéket kajakozóknál, úszóknál, evezősöknél mérhetjük. Malomsoki által

végzett vizsgálatok eredményei szerint szignifikáns különbség mutatkozik a kis és nagy


16/18

állóképességi sportágak élversenyzőinél mért VC-ban. A nagy állóképességet igénylő sportokrésztvevőinek vitálkapacitása jóval magasabb.

VITÁLKAPACITÁS (LÉGZÉS FUNKCIÓS VIZSGÁLATOK)Hogyan történik a vizsgálat?A légzés funkció vizsgálata speciális készülék (spirométer) segítségével történik. A vizsgált

személy egy csőbe fújja ki az általa kilélegzett levegőt, amelyet a készülék összegyűjt éselemez. A légzés funkció vizsgálata több oldalról történhet. Az ún. ventillációs vizsgálatoksorán tisztázzák, hogy a légzés folyamán a tüdő képes-e biztosítani a tüdőléghólyagocskákban a levegő megfelelő oxigén koncentrációját. A ventillációs vizsgálatokértékei részben a nyugalmi légzés paramétereit adják meg (percenkénti légzésszám, 1 percalatt belélegzett levegő mennyisége), részben a légzési tartalékot, vagyis azt, hogy erőltetettkilégzéskor mekkora mennyiségű levegőt képes a tüdő kicserélni. Ez utóbbiak közül alegfontosabb a maximális-erőltetett belégzés után maximális kilégzéssel kifújhatólevegőmennyiség (ún. vitálkapacitás). Az ún. respirációs vizsgálatok a légzőtevékenységvégeredményét mutatják ki, tehát azt, hogy milyen az artériás (osztóeres) vér oxigén vagy

széndioxid tartalma, vegy hatása. A munkaképesség meghatározásakor valamennyi mértértéket lehetőleg munkavégzés közben (pl. kerékpár-ergométeren történő terheléskor) kellvizsgálni. Asztmára gyanús betegek esetében az ún. provokációs tesztek során allergéntlélegeztetnek be a beteggel és az ennek hatására a légzésfunkciós tesztekben bekövetkezőváltozást vizsgálják. Ez utóbbi vizsgálatot csak szakorvos végezheti, aki szükség eseténgyógyszerekkel és oxigénadással csillapítani tudja a rohamot.

Mire való a vizsgálat és mikor van ilyen vizsgálatra szükség?A tüdő legfontosabb feladata a szövetek gázcseréjének biztosítása. Ezért a legtöbblégzőszervi megbetegedésben a légzés funkció vizsgálata a kórisme fontos kiegészítője. A

vizsgálat alapján megállapítható a tüdő működőképessége, meghatározható a légzésielégtelenség mértéke. A légzés funkció révén következtetni lehet a beteg munkaképességéreis. A vizsgálat során lemérhető az alkalmazott gyógyszeres kezelés hatékonysága, bizonyosműtéti beavatkozások előtt a légzés funkciós vizsgálatok fontos támpontot jelentenek a betegaltathatósága-műthetősége szempontjából. Az allergénbelégzéses vizsgálat segítségével kilehet mutatni, hajlamos-e a beteg asztmás rohamokra, és ha igen, azokat mi válthatja ki.

Mi a teendő a vizsgálat előtt?A vizsgálat nem igényel különösebb előkészületet.

Mi a teendő a vizsgálat után?A vizsgálat után a szokásos napi tevékenység folytatható, kíméletre nincs szükség.

Milyen veszélyei vannak a vizsgálatnak?A vizsgálatnak nincsenek mellékhatásai, szövődményei. Amennyiben allergénkimutatáscéljából végzik, asztmás roham léphet fel, ami rendkívül ritkán halálos lehet.

32., Elsősegélynyújtás?

Elsősegély


17/18

Eszméletén lévő betegnél:1. Biztosítani a területet (megfelelő tér hagyása a beteg vendég körül, bámészkodóvendégektől való óvás stb.).2. Meg kell nyugtatni a vendéget, beszélni hozzá és nyugalomba helyezni-leültetni vagylefektetni.3. Biztosítani kell részére cukros folyadékot vagy „ételt” (vércukorszint emelés-pl. cukros

üdítők szőlőcukor)!Eszméletlen betegnél:1. Biztosítani kell a területet.2. Legfontosabb a szabad légút biztosítása és stabil oldalfektetésbe helyezése.3. Mentők hívása (104)4. Folyamatosan figyelemmel kell követni a vendég állapotát a mentők megérkezéséig-kiemelt fontossággal a légzést!5. Óvni kell a kihűléstől - teríts rá pokrócot, vagy pulóvert!Amit TILOS tenni:Eszméletlen sérültet TILOS etetni vagy itatni! (garat-reflex)

Mindenképpen hívjál mentőt ha:- a beteg eszméletlen,- a magánál lévő beteg állapota romlik,- cukros étel, ital fogyasztását követően nem javul állapota.

33., Anaerob küszöb?

Fizikai terhelés (pl. futás) során az izmok működéséhez energiára van szükség. Egy bizonyosterhelési fokig még elegendő oxigént tudunk belélegezni (ez az aerob tartomány). Növelve az

intenzitást szervezetünk elér egy olyan ponthoz, amely fölött már sokkal több oxigéntigényel, mint amennyit fel tud venni. Ekkor az energiatermelő folyamat anaerob úton (oxigénnélkül) következik be. Ezt a pontot nevezik anaerob küszöbnek. Jelentősége az élsportbanóriási, de egyre többen használják az egyéni edzéstervezésben. Minél edzettebb valaki, annálkésőbb - azaz magasabb intenzitásnál- következik be az átmenet.

34., Mi történik, ha a szükségletnél több fehérjét fogyasztunk?

A szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem támogatja a teljesítményfokozást és az

egészséget. A túlzott fehérjebevitel máj- vagy vesekárosító hatása ma nem kellőenalátámasztott, de dehidrációt, fáradékonyságot, ingerlékenységet és más kedvezőtlen jelenségeket valóban előidézhet, látens vagy tekintetbe nem vett ismert vesebetegségekesetén pedig ez a probléma is felszínre kerülhet.

A sportolók körében gyakori a nagy, akár 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitelt. Ezt ma máráltalában étrend-kiegészítők segítségével oldják meg, mivel ezek gyorsan és könnyenelkészíthetőek. Anagy fehérjebevitel előnyei erősen kérdésesek, a túl sok fehérjeasportteljesítményt kedvezőtlenül is befolyásolhatja. Az egészségügyi kockázat egészségesembereknél 1-2 g/ttkg/nap fehérje fogyasztása esetén nem túl jelentős, de gondolnunk kell anépesség azon részére is, akiknél még nem történt meg a vese vagy más egészségügyi

problémák felismerése. Az említett 3-5 g/ttkg/nap-os fehérjebevitel akár az emberiszervezet fehérjefeldolgozó képességét is meghaladhatja, ami becslések szerint egy 80 kg


18/18

testtömegű embernél 285 - 365 g/nap között lehet. A ma reálisnak tűnő maximálisfehérjebevitel az energiaszükséglet 25%-a, körülbelül 2-2,5 g/kg/nap, azaz egy 80 kg-osember számára 176 g fehérje per nap 12,000 kJ/nap energiatartalmú étrend mellett. Ez alattamarad a teoretikus maximális bevitelnek. Feltételezhetően pozitív energiamérleg mellett semképes a szervezet rásegítés nélkül ilyen mennyiségű fehérjét hasznosítani - bár "rásegítéssel"(gyógyszer abúzus, pl.: inzulin, AAS, IGF-I, MGF, GH alkalmazás) akár erre is lehet esély. A

szteroid és más anabolikus hatású anyagok alkalmazása fokozza a nitrogén visszatartást,ami miatt az is elképzelhető, hogy kevesebb fehérjére van szüksége a doppingolósportolónak. A napi 2-3 g/ttkg-os fehérjefogyasztás tehát egyáltalán nem számít extrémértéknek a való életben, és bár ez nem egyezik a hazai hivatalos állásponttal, mégszakkönyvekben is gyakran szerepel ajánlásként: "A testépítésnél egy edzésnapon 2,5-3,5g/kg proteinfelvétel szükséges", erről a gyakorlatról nehéz lebeszélni az érintetteket(súlyemelők, testépítők stb.).

A szükségletet meghaladó fehérjebevitel nem támogatja a teljesítményfokozást és azegészséget. A túlzott fehérjebevitel máj- vagy vesekárosító hatása ma nem kellően

alátámasztott, dedehidrációt, fáradékonyságot, ingerlékenységet és más kedvezőtlen jelenségeket valóban előidézhet, látens vagy tekintetbe nem vett ismert vesebetegségekesetén pedig ez a probléma is felszínre kerülhet.A belekben a pangó fehérje dús béltartalmat baktériumok bontják tovább, melyneksorán toxikus vegyületek (aminok) szabadulnak fel, mintegy kedvező feltételeket teremtve a

baktériumok elszaporodásának. A fehérjedús táplálkozás a B6-vitaminszükségletmegnövekedésével is együtt jár, emellett elhízáshoz vezet.A magas fehérjebevitel kapcsán a bélflóra feltételezett előnytelen irányba történőváltozásának korrigálása illetve megelőzése (pre- és probiotikumok) egy jogosan felmerülőkérdés.

A magas protein, állati fehérje, húsfogyasztás kalciumürítést fokozó hatását sok vizsgálatalátámasztja, míg más vizsgálatok nem. Kielégítő kalciumbevitel mellett valószínűtlen acsontok gyengülése a fokozott fehérjebevitel hatására.

Documents

T E S Z T K É R D É S E K.docx