Géza PÁLFFY

The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century

East European Monographs No. DCCXXXV.; CHSP Hungarian Studies Series No. 18.

Boulder, Colorado: Social Science Monographs–Wayne, N. J.: Center for Hungarian Studies and Publications, Inc.–New York: distributed by Columbia University Press, 2009. xviii p. + 410 p.

Bibliography

Published documents Bak, János M., Péter Banyó, and Martyn Rady, eds., trans. The Customary Law of the Renowned

Kingdom of Hungary: A Work in Three Parts Rendered by Stephen Werbőczy (The “Tripartitum”). Introductory study by László Péter. Idyllwild CA: Charles Schacks, Jr., Publisher–Budapest: Department of Medieval Studies, CEU, 2006.

Barabás, Samu. Codex epistolaris et diplomaticus Comitis Nicolai de Zrinio [Letters and Documents about the Life of the Hero of Szigetvár, Miklós Zrínyi]. 2 vols. Budapest: MTA, 1898–1899.

Barta, Gábor, ed. Két tárgyalás Sztambulban. Hyeronimus Łaski tárgyalása a töröknél János király nevében. Habardanecz János jelentése 1528. nyári sztambuli tárgyalásairól [Two Negotiations in Istanbul. Hyeronimus Łaski’s Talks at the Porte on Behalf of King John. Report of Johannes Habardanecz about His Talks in Istanbul during the Summer 1528]. Studies and notes by Gábor Barta and Pál Fodor. Budapest: Balassi Kiadó, 1996.

Benda, Kálmán, and Lajos Tardy, eds. Pierre Lescalopier utazása Erdélybe (1574) [The Voyage of Pierre Lescalopier to Transylvania (1574)]. Budapest: Európa Könyvkiadó–Helikon Kiadó, 1982.

Besenyei, Lajos, Géza Érszegi, and Maurizio Pedrazza Gorlero, eds. De Bulla Aurea Andreae II Regis Hungariae NCCXXII. Verona: Edizioni Valdonega, 1999.

BL – Böhmisches Landesarchiv. Die böhmischen Landtagsverhandlungen und Landtagsbeschlusse vom Jahre 1526 an bis auf die Neuzeit. 9 vols. 1526–1599. Prague: Verlag des Königlich Böhmi-schen Landesausschusses, 1877–1897.

Blittersdorff, Philipp. “Ritter Sigidmund’s Hager v. Allentsteig Leichenpredigt.” MoBl Adler 9, nos. 21–22 (Sept.-Okt. 1922): 39–49.

Bocatius, Ioannes. Opera quae exstant omnia. Prosaica. Edited by Franciscus Csonka. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

Bodin, Jean. On Sovereignty: four Chapters from the Six Books of the Commonwealth. Edited by Julian H. Franklin. Cambridge–New York: Cambridge UP, 1992.

CJH 1526–1608: Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici) 1526–1608. törvényczikkek [Acts of 1526–1608]. With explanatory notes by Dezső Márkus. Budapest: Franklin-Társulat, 1899.

CJH 1608–1657: Magyar törvénytár. (Corpus Juris Hungarici) 1608–1657. törvényczikkek [Acts of 1608–1657]. With explanatory notes by Dezső Márkus. Budapest: Franklin-Társulat, 1900.

1

Cochlaeus, Johannes. Brevis Germaniae descriptio (1512) mit der Deutschlandskarte des Erhard Etzlaub. Edited by Karl Langosch. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1976.

Dávid, Géza, and Pál Fodor, eds. “Affairs of State Are Supreme.” The Orders of the Ottoman Imperial Council Pertaining to Hungary (1544–1545, 1552). Budapest: MTA TTI, 2005.

Doerr, August von. Verzeichnis der Inkolats-Ertheilungen und Aufnahmen in den Herrenstand in Mähren aus den Jahren 1531–1620. Prague: Fr. Řivnáč, 1903.

Döry, Franciscus, et al., eds. Decreta regni Hungariae. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.

Edelmayer, Friedrich, et al., eds. Die Krönungen Maximilians II. zum König von Böhmen, Römischen König und König von Ungarn (1562/63) nach der Beschreibung des Hans Habersack. Vienna: ÖAW, 1990.

Erdélyi, Gabriella, ed. Bethlenfalvi Thurzó Elek levelezése (Források a Habsburg-magyar kapcsolatok történetéhez) [Correspondence of Elek Thurzó from Bethlenfalva (Documents to the History of Habsburg-Hungarian Relations)]. Vol. 1, 1526–1532. Budapest: MOL–OSzK, Balassi Intézet, 2005.

Érszegi, Géza, and Miklós Sölch, eds. Sigilla regum – reges sigillorum. Királyportrék a Magyar Országos Levéltár pecsétgyűjteményéből [Sigilla regum – reges sigillorum. Portraits of Kings from the Seal Collection of the Hungarian National Archives]. Budapest: MOL, 2001.

Fellner, Thomas, and Heinrich Kretschmayr, eds. Die österreichische Zentralverwaltung. Sect. 1, Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der Österreichischen und Böhmischen Hofkanzlei (1749). Vol. 2, Aktenstücke 1491–1681. Vienna: Adolf Holzhausen, 1907.

Fiedler, Joseph, ed. Relationen venetianischer Botschafter über Deutschland und Österreich im sechzehnten Jahrhundert. Vienna: Hof- und Staatsdruckerei, 1870.

Francolin, Johann von. Weyland Kaysers Ferdinandi säliger vnd hochloblichister gedäctnus vnnd dem ganczen hochberhümbten hauß Österreich angehörig Wappen. Ausgburg: Philipp Ulhart, sine dato. (= ÖNB 48.W.7.)

Frauenholz, Eugen von. Lazarus von Schwendi. Der erste deutsche Verkünder der allgemeinen Wehrpflicht. Hamburg: Hanseatische Verlagsanstalt, 1939.

Fronsperger, Leonhart. Kriegßbuch. 3 vols. Frankfurt: Sigmund Feyerabdens Erben, 1596. Gecsényi, Lajos. “Briefe des Hofmeisters König Ferdinands I. an die Stadt Augsburg über die

Ereignisse des ungarnländischen Feldzuges im Jahre 1527.” AZ 88 (2006): 201–215. Geőcze, István. “Hadi tanácskozások az 1577-ik évben [Military conferences in the year 1577].” HK 7

(1894): 502–537, and 647–673. Géresi, Kálmán, ed. Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. Vol. 4, Oklevelek és

levelezések 1600–1700 [Documents and Correspondence, 1600–1700]. Budapest: Franklin-Társulat, 1887.

Gévay, Anton von. Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungern und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. Aus Archiven und Bibliotheken. Gesandtschaften König Ferdinands I. an Sultan Suleiman I. 3 vols. 1526–1541. Vienna: Schaum-berg und Comp., 1840–1842.

Gömöry, Gustav von. “Türkennoth und das Grenzwesen in Ungarn und Croatien während sieben ‘Fiedensjahren’ von 1575 bis 1582.” MiKA 1885, 155–178.

Gooss, Roderich. Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526–1690). Vienna: Adolf Holzhausan–Wilhelm Engelman, 1911.

Hannewald, Bartholomaeus. Parentalia Divo Ferdinando Caesari Avgvsto patri patriae etc. a Maximiliano imperatore etc., Ferdinando et Carolo serenissimis Archiducibus Austriae Fratribus

2

singulari pietate persoluta Viennae, Anno Domini M.D.LXV. VIII. Idus Augusti. Augusta Vindelicorum: Meyerpeck et Sorg, 1566. (=Wien Museum Inv. 116.845, and ÖNB *48.B.26.)

Hausenblasová, Jaroslava. Der Hof Kaiser Rudolfs II. Eine Edition der Hofstaatsverzeichnisse 1576–1612. Prague: Artefactum, 2002.

Hegyi, Klára. A török hódoltság várai és várkatonasága [Fortresses and Fortress Soldiers of Ottoman Hungary]. 3 vols. Budapest: MTA TTI, 2007.

Hildebrand, Reinhardt, ed. Quellen und Regesten zu den Augsburger Handelshäusern Paler und Rehlinger 1539–1664. Wirtschaft und Politik im 16./17. Jahrhundert. Vol. 1, 1539–1623. Stuttgart: Franz Steiner, 1996.

Isthvanfi, Nicolaus. Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Coloniae Agrippinae: Sumptibus Antonii Hierati, 1622.

Iványi, Béla, ed. A körmendi levéltár Memorabiliái [Memorabilia of the Archives in Körmend]. Körmend: Rábavidék nyomda és lapkiadóvállalat, 1942.

Iványi, Béla, ed. Címeres levelek a keszthelyi és körmendi hercegi levéltárakban [Letters with Coat of Arms in the Princely Archives of Keszthely and Körmend]. Veszprém: Egyházmegyei Könyv-nyomda 1943.

Jankovics, József, ed. Literátor-politikusok levelei Jenei Ferenc gyűjtéséből (1566–1623) [Letters of Politician Intellectuals from the Collection of Ferenc Jenei, 1566–1623]. Budapest–Szeged: MTA ITI–JATE Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, 1981.

Jedlicska, Pál. “XVI. századi török-magyar levelek Pálffy Miklóshoz (A gr. Pálffy-család levéltárából.) [Sixteenth century Turkish and Hungarian letters to Miklós Pálffy (From the archives of the Count Pálffy family)].” TT (1881): 691–705.

Jedlicska, Pál. Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához [Data on the Life and Times of the Hero of Győr, Miklós Pálffy, Baron of Erdőd]. Eger: Az Érseki Lyceum Könyv-nyomdája, 1897.

Kárpáthy-Kravjánszky, Mór. Rudolf uralkodásának első tíz éve (1576–1586). A velencei kir. állami levéltár császári udvarból való követjelentései alapján [The First Ten Years of Rudolf’s Rule (1576–1586) on the Basis of the Reports of the Venetian Ambassador at the Imperial Court. From the Royal State Archives of Venice]. Budapest: Sárkány Nyomda R.-T., 1933.

Kenyeres, István, et al., eds. XVI. századi uradalmi utasítások. Utasítások a kamarai uradalmak prefektusai, udvarbírái és ellenőrei részére [Manorial Instructions of the Sixteenth Century. Instructions for the Prefects, Court Judges, and Supervisors of the Domains of the Cambers]. 2 vols. Budapest: Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002.

Kiss, István R[ugonfalvi]. A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549–1551. évi leveles könyve [The Hungarian Locumtenentia under Ferdinand I and Its Letter Book from 1549 to 1551]. Budapest: MTA Történelmi Bizottsága, 1908.

Kovachich, Martinus Georgius. Scriptores rerum Hungaricarum minores, hactenus inediti, synchroni, aut proxime coaevi... 2 vols. Budae: Typis Regiae Universitatis, 1798.

Kovachich, Martinus Georgius. Solennia inauguralia serenissimorum ac potentissimorum principum utriusque sexus, qui ex augusta stirpe Habspurgo-Austriaca Sacra Corona Apostolica in reges Hungarorum, reginasque periodo tertia redimiti sunt. Pestini: Typis Matthiae Trattner, 1790.

Kukuljević aliter Bassani de Sacchi, Johannes, ed. Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. 2 vols. Zagrabiae: Typis dris. Ludovici Gaj, 1862.

Lietzmann, Hilda. “Quellen zur ungarischen Krönung Rudolfs II. im Jahre 1572.” MÖStA 42 (1992): 63–101.

Lopašić, Radoslav. Spomenici hrvatske krajine. Acta historiam confinii militaris Croatici illustrancia. 3 vols. Zagreb: L. Hartman, 1884–1889.

3

Majer, Fidél, ed. Ghymesi Forgách Ferencz nagyváradi püspök magyar históriája 1540–1572 [The Hungarian History of Ferenc Forgách of Ghymes, Bishop of Nagyvárad, 1540–1572]. MHH-S XVI. Pest: MTA, 1866.

Mameranus, Nikolaus. Catalogvs omnivm generalivm, tribvnorvm, dvcum, Primorumq[ue] tocius Exercitus Caroli V. Imp. Aug. et Ferdinandi Regis Roman. Super Rebelleis et inobedienteis Germ. quosdam Principes ac Ciuitates conscripti anno 1546. Cologne: Mermeranus, 1550. [=ÖNB 26.V.41.(2)]

Mameranus, Nikolaus. Kurtze und eigentliche Verzeychnus der Teilnemer am Reichstag zu Augsburg 1566 [Faksimileausgabe] Eingel.: Hans Jäger-Sunstenau. Neustadt an der Aisch: Degener, 1985.

Marczali, Henrik, ed. Enchiridion fontium historiae Hungarorum. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., 1901.

MOE = Monumenta comitialia regni Hungariae/Magyar Országgyűlési Emlékek történeti bevezeté-sekkel [Souvenirs of the Hungarian Diets with Historical Introductions]. 12 vols. (1526–1606). Edited by Vilmos Fraknói, and Árpád Károlyi. Budapest: MTA, 1874–1917.

Nehring, Karl, et al., eds. Austro-Turcica 1541–1552. Diplomatische Akten des habsburgischen Gesandtschaftsverkehrs mit der Hohen Pforte im Zeitalter Süleymans des Prächtigen. Munich: Oldenbourg, 1995.

Nehring, Karl, ed. Adam Freiherrn zu Herbersteins Gesandtschaftsreise nach Konstantinopel. Ein Beitrag zum Frieden von Zsitvatorok (1606). Munich: Oldenbourg, 1983.

Németh, H. István. “A kassai követek jelentése az 1572. évi február–áprilisi országgyűlésről [The report of the delegates in Kassa about the diet of February to April 1572].” Fo 1, no. 1 (1994): 31–51, 1, no. 2 (1994): 150–177.

Olahus, Nicolaus. Hungaria – Athila. Edited by Colomannus Eperjessy, and Ladislaus Juhász. Budapest: K. M. Egyetemi Nyomda, 1938.

Pálffy, Géza. “A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei [The registers of the Hungarian and Croatian-Slavonian border fortresses of 1576 and 1582].” HK 108, no. 1 (1995): 114–185.

Pálffy, Géza. “Jedan od temeljnih izvora hrvatske povijesti: Pozivnica zajedničkog hrvatsko-slavonskog sabora iz 1558. godine [A fundamental source of Croatian history: the summons of the common Croatian and Slavonian assembly from 1558].” Zbornik Odsjeka za povijesne znanosti Zavoda za povijesne i društvene znanosti HAZU [Yearbook of History Department of the Institute of Historical and Philosophical Sciences of HAZU] 23 (2005): 47–61.

Pap, Ferenc, ed. Kolozsvári harmincadjegyzékek (1599–1637) [Thirtieth-Registers of Kolozsvár, 1599–1637]. Bucharest-Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó, 2000.

Petthő, Gergely. Rövid magyar kronika... [Brief Hungarian Chronicle]. Kassa: Nyomtattatott Akademiai betűkkel, 1753. Reprint ed. Budapest: Dharma Kiadó, 1993.

Pop, Ioan-Aurel. “Tra gli Asburgo e gli Ottomani: la Transilvania alla metà del XVI secolo.” Annuario: Istituto Romeno di cultura e ricerca umanistica, nos. 6–7 (2004–2005): 185–204.

Posse, Otto, ed. Die Siegel der deutschen Kaiser und Könige von 751 bis 1806. Vol. 3, 1493–1711. Dresden: Verlag der Wilhelm und Bertha von Baensch Stiftung, 1912.

Roubík, František, ed. Regesta fondu Militare archivu ministerstva vnitra RČS. v Praze [Regesta of the Fond Militare of the Archives of the Ministry for Home Affairs of the Czechoslovakian Republic in Prague]. Vol. 1, 1527–1589. Prague: Legografia, 1937.

Simon, Zsolt. “Monumente de limbă maghiară din secolul al XVI-lea din Arhiva oraşului Târgu Mureş [Sixteenth century Hungarian language documents from the archive of the town of Târgu Mureş].” AAM 3 (2004): 275–288.

4

Šišić, Ferdo. Hrvatski saborski spisi/Acta comitialia regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. 5 vols. 1526–1630. Zagreb: Dionička tiskara–Lav. Hatman, 1912–1918.

Speckle, Daniel. Architectura von Vestungen... Straßburg: Bernhart Jobin, 1589.Stoll, Béla, et al., eds. Forgách Mihály és Justus Lipsius levélváltása [Correspondence of Mihály

Forgách and Justus Lipsius]. Budapest: MTA ITI Reneszánsz Kutatócsoport, 1970. Szathmáry, Tibor, ed. Descriptio Hungariae: Magyarország és Erdély nyomtatott térképei 1477–1600

[Descriptio Hungariae: Printed Maps of Hungary and Transylvania, 1477–1600]. Fusignano: Grafiche Morandi, 1987.

Szendrey, István. Hajdú-szabadságlevelek [Charters of Privileges for the Haiduks]. Debrecen: Hajdú-böszörmény város tanácsa, 1971.

Szigethy, Gábor, ed. Bocskai István Testámentumi rendelése [István Bocskai’s Testament]. 2nd ed. Budapest: Holnap Kiadó, 2001.

Szilágyi, Sándor. “Bocskay István és Illésházy István levelezése 1605 és 1606-ban [Correspondence of István Bocskai and István Illésházy, 1605–1606].” TT (1878): 1–84, 271–338, 577–652.

Szűcs, Jenő. A Szepesi Kamarai Levéltár 1567–1813 [The Archives of the Szepes Chamber in Kassa, 1567–1813]. Edited by János Varga. Budapest: MOL, 1990.

Thallóczy, Lajos. Udvartartás. Hofstaat. [Levéltári adatgyűjtés.] Die geschichtliche Entwicklung der Hofhaltung. Budapest: Königliche Ungarische Staatsdruckerei, 1893 [Nyomtatvány]. = OSzK Kt. Fol. Hung. 1625/1, fol. 1–109, 1625/2, fol. 164–661.

Turba, Gustav, ed. Venetianische Depeschen vom Kaiserhofe (Dispacci di Germania). Vol. 3, Vienna: Carl Gerold’s Sohn, 1895.

Valentić, Mirko, ed. Juraj Rattkay: Spomen na kraljeve i banove Kraljevstva Dalmacije, Hrvatske i Slavonije [Juraj Rattkay: Memory on Kings and Bans of Kingdoms Dalmatia, Croatia and Slavonia]. Zagreb: ISP, 2001.

5

Literature arranged on the following plan: 1. Works of reference 2. Monographs on Habsburg and Hungarian history 3. Monographs and collected studies on the topics of the volume 4. Selected list of articles

1. Works of reference Bak, Borbála. Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig [Historical Topography

of Hungary from the Conquest to 1950]. Budapest: MTA TTI, 1997. Beke, Margit, ed. Esztergomi érsekek 1001–2003 [The Archbishops of Esztergom, 1001–2003]. Buda-

pest: SzIT, 2003. Benda, Kálmán, ed. Magyarország történeti kronológiája [Historical Chronology of Hungary]. Vol. 2,

1526–1848. 3rd ed. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989. Bényei, Miklós, ed. Bocskai és a hajdúk. Válogatott bibliográfia [Bocskai and the Haiduks: Selected

Bibliography]. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtára, 2004.

Bertényi, Iván. Magyar címertan [Hungarian Heraldry]. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. Fallenbüchl, Zoltán, ed. Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon.

Adattár [State (Royal and Imperial) Officers in Seventeenth Century Hungary. Reference Book]. Budapest: OSzK–Osiris Kiadó, 2002.

Fallenbüchl, Zoltán, ed. Magyarország főispánjai/Die Obergespane Ungarns 1526–1848. Budapest: Argumentum Kiadó, 1994.

Fallenbüchl, Zoltán, ed. Magyarország főméltóságai 1526–1848 [Highest Dignitaries of Hungary, 1526–1848]. Budapest: Maecenas Kiadó, 1988.

Gazda, István, ed. A magyar történettudomány kézikönyve [The Handbook of Hungarian Historical Sciences]. Budapest: Könyvértékesítő Vállalat, 1987.

Gunst, Péter. A magyar történetírás története [History of Hungarian Historiography]. 2nd revised ed. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2000.

Hamann, Brigitte. Die Habsburger. Ein biographisches Lexikon. Vienna: Ueberreuter, 1988. Huszár, Lajos. Habsburg-házi királyok pénzei 1526–1657 [The Coins of the Habsburg Kings of

Hungary, 1526–1657]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975. Kempelen, Béla. Magyar nemes családok [Hungarian Nobles Families]. 11 vols. Budapest: Grill,

1911–1932. Kosáry, Domokos. Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába [Introduction into the

Sources and Literature of Hungarian History]. Vol. 1, Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951.

Kosáry, Domokos. Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába [Introduction into the Sources and Literature of Hungarian History]. Vol. 3, Kiegészítések és névmutató [Additions and Indices]. Budapest: Bibliotheca Kiadó, 1958.

6

Kosáry, Domokos. Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába [Introduction into the Sources and Literature of the History of Hungary]. Vols. I/1–3, Budapest: Osiris Kiadó, 2000–2008.

Nagy, Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal [Hungary’s Families with Coat of Arms and Genealogical Tables]. 13 vols. Pest: Beimel és Kozma–Ráth, 1857–1868. Reprint ed. Budapest Helikon Kiadó, 1987–1988.

Niederhauser, E[mil], et al., eds. A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945–1968 [Selected Bibliography of Hungarian Historical Sciences, 1945–1968]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.

Niederhauser, Emil, et al., eds. Bibliographie d’ oeuvres choisies de la science historique hongroise 1945–1959. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1960.

Oborni, Teréz. Erdély fejedelmei [Princes of Transylvania]. Budapest: Pannonica Kiadó, 2002. Szvák, Gyula, ed. Magyarország uralkodói [Rulers of Hungary]. Budapest: Pannonica Kiadó, 2003. Vardy, Steven Bela. Modern Hungarian Historiography. Boulder: East European Monographs–New

York: distributed by Columbia UP, 1976.

7

2. Monographs on Habsburg and Hungarian history Acsády, Ignácz. Magyarország három részre oszlásának története. 1526–1608 [The History of

Division of Hungary into Three Parts, 1526–1608]. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1897.

Ágoston, Gábor, and Teréz Oborni. A tizenhetedik század története [The History of Seventeenth-Century Hungary]. Budapest: Pannonica Kiadó, 2000.

Ágoston, Gábor. A hódolt Magyarország [Hungary under the Ottoman Rule]. Budapest: ADAMS Kiadó, 1992.

Balázs, Éva H. Hungary and the Habsburgs 1765–1800: An Experiment in Enlightened Absolutism. Budapest: CEU Press, 1997.

Basics Beatrix, and Johan Van der Beke, eds. Hungaria regia (1000–1800). Fastes et défis. Turnhout: Brepols Publishers, 1999.

Bérenger, Jean. A History of the Habsburg Empire 1273–1700. London–New York: Longman, 1994. Beuc, Ivan. Povijest institucija državne vlasti Kraljevine Hrvatske, Slavonije i Dalmacije: pravno-

povijesne studije [History of the State Power Organization of the Kingdom of Croatia, Slavonia and Dalmatia]. Zagreb: “Zrinski”, 1985.

Bónis, György, Alajos Degré, and Endre Varga. A magyar bírósági szervezet és perjog története [History of the Hungarian Court Organs and Procedures]. Edited by András Molnár. 2nd ed. Zalaegerszeg: Zala Megyei Bíróság, Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, 1996.

Brandis, Clemens Graf zu. Die Habsburger und die Stephanskrone. Zürich–Leipzig–Vienna: Amalthea-Verlag, 1937.

Bucsay, Mihály. Der Protestantismus in Ungarn 1521–1978. Ungarns Reformationskirchen in Geschichte und Gegenwart. Vol. 1, Im Zeitalter der Reformation, Gegenreformation und katho-lischen Reform. Vienna–Cologne–Graz: Böhlau, 1977.

Budak, Neven, Mario Strecha, and Željko Krušelj. Habsburzi i Hrvati [Habsburgs and Croats]. Zagreb: Srednja Europa, 2003.

Budak, Neven. Hrvatska i Slavonija u ranom novom vijeku [Croatia and Slavonia in the Early Modern Age]. Zageb: Leykam international, 2008.

Cartledge, Bryan. The Will to Survey: A History of Hungary. London: Timewell Press, 2006. Csizmadia, Andor, Kálmán Kovács, and László Asztalos. Magyar állam- és jogtörténet [History of the

Hungarian State and Law]. 14th ed. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007. Domanovszky, Sándor, ed. Magyar művelődéstörténet [History of Hungarian Culture]. Vol. III, A

kereszténység védőbástyája [Bulwark of the Christianity]. Budapest: MTT, 1940. Reprint ed. Szekszárd: Babits Kiadó, 1991.

Eckhart, Ferenc. Magyar alkotmány- és jogtörténet [History of the Hungarian Constitution and Law]. 2nd enlarged ed. by Barna Mezey. Budapest: Osiris Kiadó, 2000.

Ember, Győző. Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig [History of the Hungarian Administration in the Modern Period, from the Battle of Mohács until the Expulsion of the Turks from Hungary]. Budapest: MOL, 1946.

Engel, Pál, Gyula Kristó, and András Kubinyi. Magyarország története 1301–1526 [History of Hungary, 1301–1526]. Osiris Tankönyvek. Budapest: Osiris Kiadó, 1998.

Engel, Pál. The Realm of St. Stephen: A History of Medieval Hungary, 895–1526. London–New York: I. B. Tauris, 2001.

8

Evans, R[obert] J[ohn] W[eston]. The Making of the Habsburg Monarchy 1550–1700: An Interpre-tation. Oxford–New York: Oxford UP–Clarendon Press, 1979.

Fata, Márta. Ungarn, das Reich der Stephanskrone, im Zeitalter der Reformation und Konfessiona-lisierung. Multiethnizität, Land und Konfession 1500 bis 1700. Münster: Aschendorff, 2000.

Feld, István. Magyar építészet [Hungarian Architecture]. Vol. 3, Késő reneszánsz és kora barokk [Late Renaissance and Early Baroque]. Budapest: Kossuth Kiadó, 2002.

Fichtner, Paula Sutter. The Habsburg Monarchy 1490–1848: Attributes of Empire. Houndmills–Basingstoke–Hampshire–New York: Palgrave-Macmillan, 2003.

Gergely, András, and Gábor Máthé, eds. The Hungarian State. Budapest: Korona Publishing House, 2000.

Gonda, Imre, and Emil Niederhauser. Die Habsburger: Ein europäisches Phänomen. Budapest–Vienna: Corvina Kiadó–Verlag Kremayr & Scheriau, 1985.

Guldescu, Stanko. The Croatian-Slavonian Kingdom 1526–1792. The Hague: Mouton, 1970. Ingrao, W. Charles. The Habsburg Monarchy 1618–1815. 2nd ed. Cambridge: Cambridge UP, 2000. Kann, Robert A. A History of the Habsburg Empire 1526–1918. Berkeley–Los Angeles–London:

University of California Press, 1974. Király, Béla K. Hungary in the Late Eighteenth Century. The Decline of Enlightened Despotism. New

York–London: Columbia UP, 1969. Király, Béla K., and László Veszprémy, eds. A Millennium of Hungarian Military History. Boulder,

Co.: Social Sciences Monographs–Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 2002.

Kirschbaum, Stanislav J. A History of Slovakia: The Struggle for Survival. 2nd ed. Houndmills–Basingstoke–Hampshire–New York: Palgrave-Macmillan, 2005.

Klaić, Vjekoslav. Povijest Hrvata od nastarijih vremena do svršetka XIX stoljeća [History of the Croats from the Origins to the End of the Nineteenth Century]. Vols. 4–5. Edited by Trpimir Macan. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske, 1982.

Koenigsberger, H[elmut] G[eorg]. Early Modern Europe 1500–1789. London–New York: Longman, 1987.

Kontler, László. A History of Hungary: Millennium in Central Europe. Budapest: Atlantisz Publishing House, 1999. Reprint ed. Houndmills–Basingstoke–Hampshire–New York: Palgrave-Macmillan, 2002.

Köpeczi, Béla, et al., eds. History of Transylvania. 3 vols. Boulder, Co.: Social Sciences Monographs–Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 2001.

Kósa, László, ed. A Cultural History of Hungary, 2nd ed. Budapest: Corvina Kiadó, 2002. Kosáry, Dominic G. A History of Hungary. Cleveland–New York: The Benjamin Franklin Bibliophile

Society, 1941. Reprint ed. New York: Arno Press & The New York Times, 1971. Kovacsics, József, ed. Magyarország történeti demográfiája (896–1995) [Historical Demography of

Hungary 896–1995]. Budapest: KSH–MTA Demográfiai Bizottsága és Történeti Demográfiai Albizottsága, 1997.

Lendvai, Paul. The Hungarians: A Thousand Years of Victory in Defeat. Princeton: Princeton UP, 2003.

Lukinich, Imre. A History of Hungary in Biographical Sketches. London: Simpkin Marshall ltd. 1937. Reprint ed: Freeport, NY.: Books for Library Press, [1968.]

Macartney, C[arlile] A. Hungary. A Short History. Edinburgh: Edinburgh UP, 1962. Madas, Edit, and István Monok. A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1800-ig [Book Culture

in Hungary from the Origins to 1800]. 2nd revised, enlarged ed. Budapest: Balassi Kiadó, 2003.

9

Mannová, Elena, ed. A Concise History of Slovakia. Bratislava: HÚ SAV–AEP, 2000. Marczali, Heinrich. Ungarische Verfassungsgeschichte. Tübingen: J. C. B. Mohr, 1910. Marczali, Henry. Hungary in the Eighteenth Century. Cambridge: UP, 1910. Reprint ed. New York:

Arno Press, 1971. Marosi Ernő, ed. On the Stage of Europe. The Millennial Contribution of Hungary to the Idea of

European Community. Budapest: Balassi Kiadó, 2009. (in print) Mezey, Barna, ed. Magyar alkotmánytörténet [Hungarian Constitutional History]. 5th ed. Budapest:

Osiris Kiadó, 2003. Miskolczy, Julius. Ungarn in der Habsburger-Monarchie. Vienna–Munich: Herold, 1959. Molnár, Miklós. A Concise History of Hungary. Cambridge: Cambridge UP, 2001. Reprint ed.

Cambridge: Cambridge UP, 2005. Nagy, Endre, and Lajos Rácz. Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet [Hungarian Constitutional

and Administrative History]. Edited by Gábor Máthé. Budapest: HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft., 2007.

Nemeskürty István. Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához [Hungarian Centuries: Slivers of Ideas to the Biography of the Nation]. Budapest: Szabad Tér Kiadó, 2006.

Nemeskürty István. Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve [We Hungarians, Elevens Hundred Years of Our History]. 5th ed. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006.

Pach, Zsigmond Pál, ed. Magyarország története tíz kötetben [The History of Hungary in Ten Volumes]. Vols. 3/1–2, Magyarország története 1526–1686 [The History of Hungary 1526–1686]. Edited by Zsigmond Pál Pach, and Ágnes R. Várkonyi, 2nd ed. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.

Pálffy, Géza. A tizenhatodik század története [The History of Sixteenth-Century Hungary]. Budapest: Pannonica Kiadó, 2000.

Pamlényi, Ervin, ed. A History of Hungary. London–Wellingborough: Collet’s, 1975. Papp, Klára, et al., eds. The First Millennium of Hungary in Europe. Debrecen: Multiplex Media-

Debrecen UP, 2002. Pavličević, Dragutin. Povijest Hrvatske [History of Croatia]. 3rd enlarged ed. Zagreb: Naklada Pavičić,

2002. Radvánszky, Anton. Grundzüge der Verfassungs- und Staatsgeschichte Ungarns. Munich: Rudolf

Trofenik, 1990. Romsics, Ignác, ed. Magyarország története [History of Hungary]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. Salamon, Franz. Ungarn im Zeitalter der Türkenherrschaft. Leipzig: H. Haessel, 1887. Sára, János. A Habsburgok és Magyarország 950–1918 [The Habsburgs and Hungary, 950–1918].

Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó, 2001. Sinor, Denis. History of Hungary. London: George Allen & Unwin, 1959. Reprint ed. Westport:

Greenwood Press, 1976. Sugar, Peter F., Péter Hanák, and Tibor Frank, eds. A History of Hungary. Bloomington. Indiana UP,

and London–New York: I. B. Tauris, 1990. 3rd print. Bloomington. Indiana UP, 1994. Szabó, István. Ungarisches Volk. Geschichte und Wandlungen. Budapest–Leipzig: Verlaganstalt

Danubia, 1944. Szakály, Ferenc. Virágkor és hanyatlás 1440–1711 [Heyday and Decline, 1440–1711]. 2nd ed.

Budapest: História Alapítvány–Holnap Kiadó, 2006. Szalay, László. Magyarország története [History of Hungary]. 6 vols. Lipcse: Geibel, 1852–1859. Szekfű, Gyula. Magyar történet [Hungarian History]. Vols. 3–4, 2nd ed. Budapest: Magyar Királyi

Egyetemi Nyomda, 1935. Szentpétery, József, ed. Cross and Crescent (1526–1699). The Turkish Age in Hungary. CD-ROM.

Budapest: Enciklopédia Humana Egyesület, 1999.

10

Tapié, Victor-Lucien. The Rise and Fall of the Habsburg Monarchy. New York: Praeger, 1971. Timon, Ákos v. Ungarische Verfassungs- und Rechtgeschichte mit Bezug auf die Rechtsentwicklung

der westlichen Staaten. 2nd enlarged ed. Berlin: Puttkammer & Mühlbrecht, 1909. Tóth, István György, ed. A Concise History of Hungary. The History of Hungary from the Early

Middle Ages to the Present. Budapest: Corvina Books Ltd.–Osiris Kiadó, 2005. Tóth, István György. Három ország – egy haza [Three States, One Country]. Budapest. ADAMS

Kiadó, 1992. Valka, Josef. Dějiny Moravy [History of Moravia]. Vol. 2, Morava reformace, renesance a baroka

[Moravia in the Age of Reformation, Renaissance and Baroque]. Brno: Muzejní a vlastivědná společnost: 1995.

Várkonyi, Ágnes R. A Királyi Magyarország 1541–1686 [Royal Hungary, 1541–1686]. Budapest: Vince Kiadó, 1999.

Várkonyi, Ágnes R. Három évszázad Magyarország történetében 1526–1790 [Three Centuries in the History of Hungary, 1526–1790]. Vol. 1, A megosztottság évszázada 1526–1606 [The Century of Dividedness, 1526–1606]. Budapest: Korona Kiadó, 1999.

Vorel, Petr. Velké dějiny zemí Koruny české [The Big History of the Lands of the Bohemian Crown]. Vol. VII, (1526–1618). Prague–Litomyšl: Paseka, 2005.

Winkelbauer, Thomas. Ständefreiheit und Fürstenmacht. Länder und Untertanen des Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. 2 vols. Vienna: Ueberreuter, 2003.

11

3. Monographs and collected studies on the topics of the volume Abrahamowicz, Zygmunt, et al. Die Türkenkriege in der historischen Forschung. Vienna: Franz

Deuticke, 1983. Ackermann, Kálmán. Forgách Ferenc bíboros, esztergomi érsek. Életrajzi tanulmányok az

ellenreformáció korához [Cardinal and Archbishop of Esztergom, Ferenc Forgách. Biographical Studies to the Age of Counter-Reformation]. Budapest: Heiler és Kózol Kő- és Könyvnyomdai Műintézet, 1918.

Ács, Pál. „Az idő ósága”. Történetiség és történetszemlélet a régi magyar irodalomban [“The Anti-quity of Time”: Historicity and Historical Vision in Ancient Hungarian Literature]. Budapest: Osiris Kiadó, 2001.

Ács, Pál. „Elváltozott idők”. Irányváltások a régi magyar irodalomban [“Tempora mutantur”: Changes in Ancient Hungarian Literature]. Budapest: Balassi Kiadó, 2006.

Acsády, Ignácz. Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1526–64 [Finances of Hungary under the Reign of Ferdinand I, 1526–64]. Budapest: Athenaeum R. Társulat, 1888.

Acsády, Ignácz. Régi magyar birtokviszonyok. 1494–1598 [Old Hungarian Domain Structure, 1494–1598]. Budapest: MTA, 1894.

Adamček, Josip. Agrarni odnosi u Hrvatskoj od seredine XV do kraja XVII stoljeća [Agricultural Situation in Croatia from the Middle of the 15th to the Beginning of the 17th Century]. Zagreb: Sveučilišna naklada Liber, 1980.

Ágoston, Gábor. Guns for the Sultan. Military Power and the Weapons Industry in the Ottoman Empire. Cambridge: Cambridge UP, 2005.

Aichelburg, Wladimir. Kriegsschiffe auf der Donau. Vienna: ÖBV, 1978. Almási, Gábor. The Uses of Humanism. Johannes Sambucus (1534–1581), Andreas Dudith (1533–

1589), and the Republic of Letters in East Central Europe. Leiden–Boston–Cologne: Brill, 2009. (in print)

Altfahrt, Margit. Ferdinand der Erste (1503–1564). Ein Kaiser an der Wende der Neuzeit. Vienna: WStLA, 2003.

Ammerer, Gerhard, et al., eds. Bündnispartner und Konkurrenten der Landesfürsten? Die Stände in der Habsburgermonarchie. Vienna–Munich: Oldenbourg, 2007.

Angyal, Zoltán. Rudolfs II. ungarische Regierung. Ursachen, Verlauf und Ergebnis des Aufstandes Bocskay. Inaugural-Dissertation der Philosophischen Fakultät der Universität Bern. Budapest: Selbstverlag des Verfassers–Athenaeum A. G., 1916.

Antonitsch, Evelyne. Die Wehrmaßnahmen der innerösterreichischen Länder im dreizehnjährigen Türkenkrieg 1593–1606 (unter besonderer Berücksichtigung Steiermark). Phil. Diss. Graz: Universität Graz, 1975.

Arens, Meinolf. Habsburg und Siebenbürgen 1600–1605: Gewaltsame Eingliederungsversuche eines ostmitteleuropäischen Fürstentums in einen frühabsolutistischen Reichsverband. Cologne–Weimar– Vienna: Böhlau, 2001.

Asch, Ronald G., ed. Der Absolutismus – ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa (ca. 1550–1700). Cologne–Weimar–Vienna: Böhlau, 1996.

Baďurík, Jozef, and Peter Kónya, eds. Slovensko v Habsburskej monarchii 1526–1918 [Slovakia in the Habsburg Monarchy, 1526–1918]. Bratislava: Lana, 2000.

Baďurík, Jozef, ed. Slovensko a Habsburská monarchia v 16.–17. stor. Zborník príspevkov z vedeckého sympózia usporiadaného dňa 22. novembra 1994 v Bratislave [Slovakia and the Habsburg

12

Monarchy in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Collected Studies of the Symposium Organized for November 22, 1994, in Bratislava]. Bratislava: OSI, Pobočka v Bratislave–Katedra slovenských dejín a archívnictva FFUK v Bratislave, 1995.

Baďurík, Jozef. Malokarpatské vinohradníctvo v 16. storočí [The Outer Western Carpathian Viniculture in the Sixteenth Century]. Bratislava: Univerzita Komenského v Bratislave, 1990.

Baďurík, Jozef. Slovensko v zápase Ferdinanda I. o uhorskú korunu (1526–1532) [Slovakia in Struggle of Ferdinand I for the Hungarian Crown, 1526–1532]. Bratislava: Mistrál, 1998.

Bahlcke, Joachim, and Arno Strohmeyer, eds. Konfessionalisierung in Ostmitteleuropa. Wirkungen des religiösen Wandels im 16. und 17. Jahrhundert in Staat, Gesellschaft und Kultur. Stuttgart: Franz Steiner, 1999.

Bahlcke, Joachim, Hans, Jürgen Bömelburg, and Norbert Kersken, eds. Ständefreiheit und Staats-gestaltung in Ostmitteleuropa: Übernationale Gemeinsamkeiten in der politischen Kultur vom 16.–18. Jahrhundert. Leipzig: Universitätsverlag Leipzig, 1996.

Bahlcke, Joachim. Regionalismus und Staatsintegration im Widerstreit: Die Länder der Böhmischen Krone im ersten Jahrhundert der Habsburgerherrschaft (1526–1619). Munich: Oldenbourg, 1994.

Bak, János M. Königtum und Stände in Ungarn im 14.-16. Jahrhundert. Wiesbaden: Steiner, 1973. Bak, János M., and Béla K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval

and Early Modern Hungary. Boulder, Co.: Social Sciences Monographs–Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 1982.

Bak, János M., ed. Coronations. Medieval and Early Modern Monarchic Ritual. Berkeley: University of California Press, 1990.

Balla, Péter, et al., eds. A Bocskai István által vezetett Habsburg-ellenes rendi felkelés kitörésének 400. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett anyaga [The Edited Proceedings of the Academic Conference on the Occasion of the Four Hundredth Anni-versary of the Outbreak of the István Bocskai-led Anti-Habsburg Uprising of the Estates]. Budapest: KGRE, 2006.

Banfi, F[lorio], and, L[eone] A[ndrea] Maggiorotti. La fortezza di Giavarino in Ungheria ed i suoi architetti militari italiani, specialmente Pietro Ferabosco. Roma: Editore l’Istituto di Architettura Militare, 1932.

Baranyai, Béla. Némi adalékok jog- és egyháztörténetünkhöz [Some Contributions to Legal and Church History]. Budapest: Stephaneum Nyomda, 1942.

Barcsay, Ákos. Herrschaftsantritt im Ungarn des 18. Jahrhunderts: Studien zum Verhältnis zwischen Krongewalt und Ständetum im Zeitalter des Absolutismus. St. Katharinen: Scripta Mercaturae, 2002.

Bariska, István. A Contribution to the History of the Turkish Campaign of 1532. Szombathely–Kőszeg: Institute for Social and European Studies, 2007.

Bariska, István. A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447–1647 [Western Hungary Mortgaged for the Holy Crown, 1447–1647]. Szombathely: VML, 2007.

Barlay, Ö. Szabolcs. Romon virág. Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról [Flower on Ruins. Chap-ters from the Renaissance after Mohács]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1986.

Barta, Gábor. Az erdélyi fejedelemség születése [The Making of the Principality of Transylvania]. 2nd ed. Budapest: Gondolat Kiadó, 1984.

Barta, Gábor. La route qui mène à Istanbul 1526–1528. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994. Barta, Gábor. Vajon kié az ország? [Whose is the country?] Budapest: Helikon Kiadó, 1988. Barta, János, ed. Habsburgok és Magyarország a XVI–XVIII. században. (Tanulmányok) [Habsburgs

and Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries: Essays]. Debrecen: KLTE Történelmi Intézet, 1997.

13

Barta, János, ifj., and Klára Papp, eds. “Nincsen nekönk több hazánk ennél...” Tanulmányok a Bocskai-felkelés történetéhez [“We Have No Other Homeland but This One….” Essays about the History of the Bocskai Uprising]. Budapest: Lucidus Kiadó, 2004.

Barta, János, Manfred Jatzlauk, and Klára Papp, eds.. “Einigkeit und Frieden sollen auf Seiten jeder Partei sein.” Die Friedenschlüssen von Wien (23. 06. 1606) und Zsitvatorok (15. 11. 1606). Debre-cen: Institut für Geschichte der Universität Debrecen–Selbstveraltung des Komitats Hajdú-Bihar, 2007.

Bártfai Szabó, László. Ghymesi Forgách Ferencz 1535–1577 [Ferenc Forgách of Ghymes, 1535–1577]. Budapest: MTT, 1904.

Bartoniek, Emma. A magyar királykoronázások története [The History of Royal Coronations in Hungary]. 2nd ed. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.

Bartoniek, Emma. Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből [Capitals from the History of the Hungarian Historiography in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Edited by Zsigmondné Ritoók. Budapest: MTA ITI, MTA Könyvtára, 1975.

Benczédi, László, ed. A Thököly felkelés és kora [The Thököly Uprising and Its Age]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1983.

Benczédi, László. Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon [Estates, Absolutism, and Centralization in Hungary at the End of Seventeenth Century]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.

Benda, Kálmán, and Erik Fügedi. Tausend Jahre Stephanskrone. Budapest: Corvina Kiadó, 1988. Benda, Kálmán, and Katalin Péter. Az országgyűlések a kora újkori magyar történelemben [The Diets

in the Early Modern History of Hungary]. Budapest: MTA TTI, 1987. Benda, Kálmán. A nemzeti hivatástudat nyomában. Történelmi, történelemelméleti, művelődés-

történeti, iskolapolitikai és csángómagyar tanulmányok, írások, interjúk [On the Trail of Patriotic Awareness. Writings and Interviews on History, Philosophy of History, Intellectual History, Educational Policies, and Csango Hungarian Studies]. Edited by János Lukáts. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2004.

Benda, Kálmán. Bocskai István [István Bocskai]. 2nd ed. Budapest: Századvég, 1993. Bene, Sándor, and Gábor Hausner, eds. A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában [The Zrínyi

Family in the Hungarian and Croatian History]. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2007. Bérenger, Jean, and Charles Kecskeméti. Parlement et vie parlementaire en Hongrie 1608–1918.

Paris: Honoré Champion, 2005. Bérenger, Jean, ed. La Révolution militaire en Europe (XVe-XVIIIe siècles). Paris: ISC-Economia,

1998. Bérenger, Jean. Les «Gravamina». Remontrances des diètes de Hongrie de 1655 a 1681. Paris: PUF,

1973. Bertényi, Iván. A magyar korona története [History of the Hungarian Crow.] 3rd revised ed. Budapest:

Kossuth Kiadó, 1986. Bessenyei, József. A Héttorony foglya [The Capture of the Yedikule: Bálint Török]. Budapest: Helikon

Kiadó, 1986. Bessenyei, József. A Nádasdyak [The Nádasdy Family]. Budapest: General Press Kiadó, 2005. Bessenyei, József. Menekültek... A kereskedelem helyzete Magyarországon 1526 után, Bornemisza

Tamás és a budai menekültek működésének tükrében [Refugees....The Situation of Commerce in Hungary after 1526 in the Mirror of the Activities of Tamás Bornemisza and the Refugees from Buda]. Miskolc–Budapest: Miskolci Egyetemi Kiadó, 2007.

Bibl, Viktor. Maximilian II. Der rätselhafte Kaiser. Ein Zeitbild. Hellerau bei Dresden: Avalun, 1929.

14

Bidermann, Herm[ann] Ign[az]. Geschichte der österreichischen Gesammt-Staats-Idee 1526–1804. Sect. 1, 1526–1705. Innsbruck: Wagner, 1867. Reprint ed. Vienna: H. Geyer, 1972.

Birnbaum, Marianna D. Humanist in a Shattered World: Croatian and Hungarian Latinity in the Sixteenth Century. Columbus, Ohio: Slavica Publishers, 1986.

Black, Jeremy. A Military Revolution? Military Change and European Society, 1550–1800. Atlantic Highlands, NJ: Humanities Press, 1991.

Bobory, Dóra. The Sword and the Crucible: Count Boldizsár Batthyány and Natural Philosophy in Sixteenth-Century Hungary. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 2009. (in print)

Bog, Ingomar, ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas 1450–1650: Die ostmitteleuropäischen Volks-wirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Cologne–Vienna: Böhlau, 1971.

Bónis, György. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon [The Legal Intelligentsia in Hungary before the Battle of Mohács]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1971.

Bónis, György. Révay Péter [Péter Révay]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981. Bracewell, C[atherine] W[endy]. The Uskoks of Senj. Piracy, Banditry, and Holy War in the Sixteenth-

Century Adriatic. Ithaca: Cornell UP, 1992. Branca, Vittore, ed. Venezia e Ungheria nel contesto del barocco Europeo. Firenze: Olschki, 1979. Breuer, Dieter, et al., eds. Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der Ungari-

sche oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden. Bern–Berlin–Bruxelles–Frankfurt am Main-New York–Oxford–Vienna: Peter Lang, 2005.

Brinner, Wilhelm. Geschichte des k. k. Pionnier-Regimentes in Verbindung mit einer Geschichte des Kriegs-Brückenwesens in Oesterreich. Vienna: Ludwig Mayer, 1878.

Brunner, Otto. Land und Herrschaft. Grundfragen der territorialen Verfassungsgeschichte Österreichs im Mittelalter. 5th enlarged ed. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1973.

Bucholtz, Franz Bernhard. Geschichte der Regierung Ferdinands I. 9 vols. Vienna: Schaumburg, 1831–1838. Reprinted with Berthold Sutter’s introduction: Vienna, 1971.

Buck, August, and Tibor Klaniczay, eds. Sozialgeschichtliche Fragestellungen in der Renaissance-forschung. Wiesbaden: Harrasowitz, 1992.

Buck, August, Tibor Klaniczay, and Katalin S. Németh, eds. Geschichtsbewustsein und Geschichts-schreibung in der Renaissance. Budapest: MTA–Leiden: Brill, 1989.

Buisseret, David. Ingénieurs et fortifications avant Vauban. L’organisation d’un service royal aux XVIe-XVIIe siècles. Paris: Éd. du CTHS, 2002.

Burkert, Günther R. Landesfürst und Stände. Karl V., Ferdinand I. und die österreichischen Erbländer im Ringen um Gesamtstaat und Landesinteressen. Graz: Selbstverlag der Historischen Landes-kommission für Steiermark, 1987.

Bůžek, Václav, and Pavel Král, eds. Šlechta v habsburské monarchii a císařský dvůr (1526–1740) [Nobility in the Habsburg Monarchy and the Imperial Court, 1526–1740]. České Budějovice: JU HÚ, 2003.

Bůžek, Václav, et al. Věk urozených. Šlechta v českých zemích na prahu novověku [The Era of the High-Born. The Nobility in the Bohemian Lands at the Onset of the Modern Age]. Prague–Litomyšl: Paseka, 2002.

Bůžek, Václav. Ferdinand Tyrolský mezi Prahou a Innsbruckem: Šlechta z českých zemí na cestě ke dvorům prvních Habsburků [Ferdinand of Tyrol between Prague and Innsbruck: The Nobility of Bohemian Lands on the Way to the Courts of the First Habsburgs]. České Budějovice: JU HÚ, 2006.

Chagniot, Jean. Guerre et société à l’époque moderne. Nouvelle Clio: L’histoire et ses problèmes. Paris: PUF, 2001

15

Csatári, D[ániel], L[ászló] Katus, and Á[gnes] Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques publiées à l’occasion du XIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. 2 vols. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965.

Csekey, István. A magyar trónöröklési jog [The Hungarian Law of Succession]. Budapest: Athenaeum irodalmi és nyomdai rt., 1917.

Czigány, István, ed. Bocskai és kora. Tanulmányok a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója alkalmából [Bocskai and His Age. Studies on the Occasion of the Four Hundredth Anniversary of the Bocskai War of Independence]. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2005.

Dalhede, Christina. Zum europäischen Ochsenhandel: Das Beispiel Augsburg 1560 und 1578. St. Katharinen: Scripta Mercaturae, 1992.

Dávid, Géza, and Pál Fodor, eds. Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations in the Age of Süleyman the Magnificent. Budapest: Loránd Eötvös University, Department of Turkish Studies; HAS, Institute of History, 1994.

Dávid, Géza, and Pál Fodor, eds. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs in Central Europe: The Military Confines in the Era of the Ottoman Conquest. Leiden–Boston–Cologne: Brill, 2000.

Dávid, Géza. Studies in Demographic and Administrative History of Ottoman Hungary. Istanbul: The Isis Press, 1997.

Détshy, Mihály. Sárospatak vára és urai 1526-tól 1616-ig [Castle Sárospatak and Its Lords, 1526–1616]. Sárospatak: Rákóczi Múzeum Baráti Köre, 1989.

Dominkovits, Péter. “Egy nemzetek lévén....” A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején [“Being One Nation....” Western Transdanubia during the 1605 Campaign of István Bocskai]. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2006.

Domokos, György. Ottavio Baldigara. Egy itáliai várfundáló mester Magyarországon [Ottavio Baldigara: An Italian Fort Architect in Hungary]. Budapest: Balassi Kiadó, 2000.

Downing, Brian M. The Military Revolution and Political Change: Origins of Democracy and Autocracy in Early Modern Europe. Princeton, N. J.: Princeton UP, 1992.

Duchhardt, Heinz, ed. Nationale Geschichtskulturen – Bilanz, Ausstrahlung, Europabezogenheit: Beiträge des internationalen Symposions in der Akademie der Wissenschaften und der Literatur, Mainz, vom 30. September bis 2. Oktober 2004. Stuttgart: Franz Steiner, 2006.

Duindam, Jeroen. Vienna and Versailles: The Courts of Europe’s Dynastic Rivals, 1550–1780. Cambridge: Cambridge UP, 2003.

Eberhard, Winfried. Monarchie und Widerstand: Zur ständischen Oppositionsbildung im Herrschaftssystem Ferdinands I. in Böhmen. Munich: Oldenbourg, 1985.

Eckhardt, Sándor. Az ismeretlen Balassi Bálint [The Unknown Bálint Balassi]. Budapest: MSzT, 1943. Eckhart, Ferenc. A Szentkorona-eszme története [The History of the Doctrine of the Holy Crown].

Budapest: MTA, 1941. Edelmayer, Friedrich, and Alfred Kohler, eds. Kaiser Maximilian II. Kultur und Politik im 16.

Jahrhundert. Vienna–Munich: Verlag für Geschichte und Politik, 1992. Edelmayer, Friedrich, Maximilian Lanzinner, and Peter Rauscher, eds. Finanzen und Herrschaft:

Materielle Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Ländern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Munich–Vienna: Oldenbourg, 2003.

Ehrenpreis, Stefan. Kaiserliche Gerichtsbarkeit und Konfessionskonflikt. Der Reichshofrat unter Rudolf II. 1576–1612. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2006.

Eltis, David. The Military Revolution in Sixteenth-Century Europe. New York: Barnes and Noble Books, I. B. Tauris, 1995.

Ember, Győző. Magyarország nyugati külkereskedelme a 16. század közepén [The Western Foreign Trade of Hungary in the Middle of the Sixteenth Century]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988.

16

Eren, Güler, et al., eds. The Great Ottoman Turkish Civilisation. 2 vols. Ankara: Yeni Türkiye, 2000. Etényi, Nóra G., and Ildikó Horn, eds. Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században [In

Time Palaces: Hungarian Court Culture in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Budapest: Balassi Kiadó, 2005.

Etényi, Nóra G., Ildikó Horn, and Péter Szabó. Koronás fejedelem. Bocskai István és kora [Crowned Prince: István Bocskai and His Age]. Budapest: General Press Kiadó, 2006.

Evans, R[obert] J[ohn] W[eston], and T[revor] V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates: Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. London: Macmillan, 1991.

Evans, R[obert] J[ohn] W[eston]. Austria, Hungary, and the Habsburgs: Essays on Central Europe, c. 1683–1867. Oxford–New York: Oxford UP, 2006.

Evans, R[obert] J[ohn] W[eston]. Rudolf II and his World: A Study in Intellectual History 1576–1612. 2nd corr. ed. Oxford: Clarendon Press, 1984.

Evans, R[obert] J[ohn] W[eston]. The Wechel Presses: Humanism and Calvinism in Central Europe 1572–1627. Oxford: Past and Present Society, 1975.

Fazekas, István, and Gábor Ujváry, eds. Kaiser und König. Eine historische Reise: Österreich und Ungarn 1526–1918. Ausstellung im Prunksaal der Österreichischen Nationalbibliothek. 08. März – 01. Mai 2001. Katalog. Budapest–Vienna: Collegium Hungaricum, 2001.

Fekete, Lajos. A vármegyei tisztikar a XVI–XVII. században [The County Officeholders in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Budapest: Attila-Nyomda, 1914.

Fekete, Lajos. Buda and Pest Under Turkish Rule. Edited by Gyula Káldy-Nagy. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976.

Fellner, Thomas, and Heinrich Kretschmayr. Die österreichische Zentralverwaltung. Sect. 1, Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der Österreichischen und Böhmischen Hofkanzlei (1749). Vol. 1, Geschichtliche Übersicht. Vienna: Adolf Holzhausen, 1907.

Feneşan, Cristina: Constituirea principatului autonom al Transilvaniei [The Making of the Independent Principality of Transylvania]. Bucureşti: Editura Enciclopedică, 1997.

Fichtner, Paula Sutter. Emperor Maximilian II. New Haven–London: Yale UP, 2001. Fichtner, Paula Sutter. Ferdinand I of Austria: The Politics of Dynasticism in the Age of the

Reformation. Boulder: East European Monographs–New York: distributed by Columbia UP, 1982. Finkel, Caroline. The Administration of Warfare: The Ottoman Military Campaigns in Hungary, 1593–

1606. Vienna: VWGÖ, 1988. Fodor, Pál. In Quest of the Golden Apple: Imperial Ideology, Politics, and Military Administration in

the Ottoman Empire. Istanbul: Isis Press, 2000. Fraknói, Vilmos. A magyar királyválasztások története [History of the Election of the Hungarian

Kings]. 1st ed. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 1921; 2nd ed. Máriabesenyő–Gödöllő: Attraktor Kiadó, 2005.

Fraknói, Vilmos. Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-Székkel [Hungary’s Ecclesiastical and Political Relations with the Holy See]. Vol. 3, 1526–1689. Budapest: SzIT Tudományos és Irodalmi Osztálya, 1903.

Fraknói, Vilmos. Ungarn vor der Schlacht von Mohács (1524–1526). Auf Grund der päpstlichen Nuntiaturberichten. Budapest: Wilhelm Lauffer, 1886.

Fuchs, Martina, and Orsolya Réthelyi, eds. Maria von Ungarn (1505–1558) – Eine Renaissancefürstin. Münster: Aschendorff, 2007.

Fuchs, Martina, Teréz Oborni, and Gábor Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I: Ein mitteleuropäischer Herrscher. Münster: Aschendorff, 2005.

Fučíková, Eliška, et al., eds. Rudolf II and Prague: The Court and the City. London: Thames and Hudson, 1997.

17

Fügedi, Erik. Kings, Bishophs, Nobles and Burghers in Medieval Hungary. Edited by J[ános] M. Bak. London: Variorum Reprints, 1986.

Galavics, Géza. Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet [Let’s Gird Ourselves with a Sword against the Heathen. Turkish Wars and the Fine Arts]. Budapest: Képzőművészeti Kiadó, 1986.

Gerhartl, Gertrud. Die Niederlage der Türken am Steinfeld 1532. 2nd ed. Vienna: ÖBV, 1981. Gerő, András. Heroes’ Square, Budapest: Hungary’s History in Stone and Bronze. Budapest: Corvina,

1990. Gévay, Anton von. Itinerar Kaiser Ferdinand’s I. 1521–1564. Vienna: Strauß’s Witwe, 1843. Glatz, Ferenc, ed. Environment and Society in Hungary. Études historiques hongroises 1990 publiées à

l’occasion de XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. Vol. 3, Budapest: Institute of History of the HAS, 1990.

Glatz, Ferenc, ed. European Intellectual Trends and Hungary. Études historiques hongroises 1990 publiées à l’occasion de XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. Vol. 4, Budapest: Institute of History of the HAS, 1990.

Glatz, Ferenc, ed. Settlement and Society in Hungary. Études historiques hongroises 1990 publiées à l’occasion de XVIIe Congrès International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. Vol. 1, Budapest: Institute of History of the HAS, 1990.

Glatz, Ferenc, et al., eds. Études historiques hongroises 1985 publiées à l’occasion de XVIe Congrès International des Sciences Historiques par la Comité Nationale des Historiens Hongrois. Vol. II, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.

Goldstein, Ivo, and Milan Kruhek, eds. Sisačka bitka 1593 [The Battle of Sziszek/Sisak]. Zagreb–Sisak: Zavod za hrvatsku povijest Filozofskoga fakulteta Sveučilišta u Zagrebu–Institut za suvremenu povijest Zagreb–Povijesni archiv, Sisak, 1994.

Gooss, Roderich. Die Siebenbürger Sachsen in der Planung deutscher Südostpolitik. Von der Einwanderung bis zum Ende des Thronstreites zwischen König Ferdinand I. und König Johann Zápolya (1538). Vienna: Luser, 1940.

Granasztói, György. A barokk győzelme Nagyszombatban. Tér és társadalom 1579–1711 [The Siege of Baroque in Nagyszombat. Place and Society 1579–1711]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.

Gürtler, Wolfgang, and Gerhard J. Winkler, eds. Forscher – Gestalter – Vermittler: Festschrift Gerald Schlag. Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 2001.

Gyurgyák, János. Ezzé lett magyar hazátok: a magyar nemzeteszme és nacionalizmus története [This Is What Became of Your Hungarian Homeland: The History of the Hungarian Nation Concept and Nationalism]. Budapest: Osiris Kiadó, 2007.

Hale, J[ohn] R[igby]. War and Society in Renaissance Europe 1450–1620. Montreal and Kingston–London–Buffalo: McGill-Queen’s UP, 1998.

Hangay, Zoltán. Erdély választott fejedelme. Rákóczi Zsigmond [Elected Prince of Transylvania: Zsigmond Rákóczi]. Budapest: Zrínyi Kiadó, 1987.

Hegyi, Klára, and Vera Zimányi. The Ottoman Empire in Europe. Budapest: Corvina Kiadó, 1989. Hegyi, Klára. Egy világbirodalom végvidékén [On the Frontier of a World Empire]. Budapest:

Gondolat Kiadó, 1976. Hegyi, Klára. Török berendezkedés Magyarországon [Ottoman Rule in Hungary]. Budapest: MTA

TTI, 1995. Heischmann, Eugen. Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Vienna: Österreichischer

Bundesverlag für Unterricht, Wissenschaft und Kunst, 1925. Hengerer, Mark. Kaiserhof und Adel in der Mitte des 17. Jahrhunderts. Eine Kommunikations-

geschichte der Macht in der Vormoderne. Konstanz: UVK Verlagsgesellschaft, 2004.

18

Henshall, Nicholas. The Myth of Absolutism: Change and Continuity in Early Modern European Monarchy. London–New York: Longman, 1992.

Hermann, Zsuzsanna. Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Adalék a Habsburgok magyarországi uralmának előtörténetéhez [The Habsburg-Jagiellonian Agreement of 1515: Additional Material to the Prehistory of the Habsburgs’ Rule in Hungary]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961.

Hess, Andrew C. The Forgotten Frontier: A History of the Sixteenth-Century Ibero-African Frontier. Chicago–London: University of Chicago Press, 1978.

Hiller, István. Palatin Nikolaus Esterházy: Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625–1645. Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 1992.

Hinrichs, Ernst. Fürsten und Mächte. Zum Problem des europäischen Absolutismus. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2000.

Hochedlinger, Michael. Austria’s Wars of Emergence: War, State and Society in the Habsburg Monarchy 1683–1797. London–New York–Toronto etc.: Longman, 2003.

Holčik, Štefan. Krönungsfeierlichkeiten in Pressburg 1563–1830. 4th ed. Bratislava: Ikar, 2005. Hoos, Hildegard, ed. Die kaiserliche Tafel: Ehemailge Hofsilber- und Tafelkammer Wien. Ausstel-

lungskatalog. Frankfurt am Main: Museum für Kunsthandwerk, 1991. Hoppen, Alison. The Fortification of Malta by the Order of St. John 1530–1798. 2nd ed. Malta: Mireva

Publications, 1999. Horn, Ildikó. Tündérország útvesztői. Tanulmányok Erdély történelméhez [The Mazes of the Land of

the Fairies. Studies about the History of Transylvania]. Budapest: ELTE Történelemtudományok Doktori Iskola, 2005.

Horvat, Karlo. Vojne ekspedicije Klementa VIII. u Ugarsku i Hrvatsku [Military Expeditions of Clement VIII in Hungary and Croatia]. Zagreb: Katolički list, 1910.

Horváth, Pavol, and Vojtech Kopčan. Turci na Slovensku [The Turks in Slovakia]. Bratislava: SPN, 1971.

Hunkár, Dénes, ed. Das ungarische Palais in Wien. Die Botschaft der Republik Ungarn. Aufsätze von Richard Perger, Gottfried Mraz, Lajos Gecsényi. Győr: Széchenyi Druckerei, 1994.

Illés, József. A Quadripartitum közjogi interpolatiói [Constitutional Interpolations of the Quadri-partitum]. Budapest: MTA, 1931.

Imber, Colin. The Ottoman Empire, 1300–1650. The Structure of Power. Basingtoke–New York: Palgrave-MacMillan, 2002.

Inalcik, Halil. The Ottoman Empire. The Classical Age 1300–1600, 3rd ed London: Widenfeld and Nicolson, 1997.

Ivanics, Mária. A Krími Kánság a tizenöt éves háborúban [The Crimean Khanate in the Fifteenth Years’ War]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1994.

Iványi, Béla. Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése [Zakariás Mossóczy and the Appearance of the Hungarian Corpus Juris]. Budapest: MTA, 1926.

Janko, Wilhelm. Lazarus Freiherr von Schwendi, oberster Feldhauptmann und Rath Kaiser Maximilian’s II. Vienna: Wilhelm Braumüller, 1871.

Jászay, Pál. A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után [Days of the Hungarian Nation after the Catastrophe of Mohács]. Pest: Landerer, 1846.

Jorzick, Regine. Herrschaftssymbolik und Staat: Die Vermittlung königlicher Herrschaft im Spanien der frühen Neuzeit (1556–1598). Vienna–Munich: Verlag für Geschichte und Politik, 1998.

Juhász, Kálmán. Das Tschanad-Temesvarer Bistum während der Türkenherrschaft 1552–1699. Untergang der abendländischen Kultur im Banal. Dülmen: Laumann, 1938.

Kalus, Peter. Die Fugger in der Slowakei. Augsburg: Wißner, 1999.

19

Károlyi, Árpád. A Dobó–Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569–72 [On the History of Conspiracy of István Dobó and János Balassa, 1569–72]. Budapest: Athenaeum R. Társulat, 1879.

Károlyi, Árpád. A német birodalom nagy hadi vállalata 1542-ben [The Great Undertaking of the German Empire in Hungary 1542]. Budapest: Athenaeum R. Társulat, 1880.

Károlyi, Árpád. Adalék a nagyváradi béke s az 1536–1538. évek történetéhez [Contribution to the History of the Peace of Nagyvárad and the Years of 1536 to 1538]. Budapest: Athenaeum R. Társulat, 1879.

Károlyi, Árpád. Illésházy István hűtlenségi pöre [The Impeachment of István Illésházy]. Budapest: MTA Könyvkiadó-Hivatala, 1883.

Károlyi, Árpád. Néhány történeti tanulmány [A Few Studies in History]. Budapest: MTA, 1930. Karpat, Jozef. Zákonodarná moc v Uhorsku v rokoch 1526–1604 [Legislative Power in Hungary in the

Years 1526–1604]. Bratislava: Slovenská univerzita, 1944. Kaser, Karl. Freier Bauer und Soldat: Die Militarisierung der agrarischen Gesellschaft an der

kroatisch-slawonischen Militärgrenze (1535–1881). Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 1997. Kaufmann, Thomas DaCosta. Variations on the Imperial Theme in the Age of Maximilian II and

Rudolf II. New York–London: Garland Publ., 1978. Keller, Katrin. Hofdamen. Amtsträgerinnen im Wiener Hofstaat des 17. Jahrhunderts. Vienna–

Cologne–Weimar: Böhlau, 2005. Kérészy, Zoltán. Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez [Contributions to the

History of the Financial Administration of the Hungarian Treasury]. Budapest: Benkő Gyula cs. és kir. udvari könyvkereskedése, 1916.

Kérészy, Zoltán. Rendi országgyűléseink tanácskozási módja. [The System of Debate at the Hungarian Feudal Diets]. Kassa: Vitéz Nyomda, 1906.

Kiss, István, N. Bauernwirtschaft unf Warenproduktion in Ungarn vom 16. bis zum 18. Jahrhundert. Produktion, Schichtung, Markt, Ausfuhr. Cologne: Forschungsinstitut für Sozial- und Wirtschafts-geschichte, 1974.

Kiss, István R. A magyar helytartótanács I. Ferdinánd korában és 1549–1551. évi leveles könyve [The Hungarian Locumtenentia under Ferdinand I and Its Letter Book from 1549 to 1551]. Budapest: MTA Történelmi Bizottsága, 1908.

Klaniczay, Tibor, ed. Rapporti veneto-ungheresi all’epoca del Rinascimento. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.

Klaniczay, Tibor. A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete [The Precedings of the Academic Movement of Hungary]. Budapest: Balassi Kiadó, 1993.

Klaniczay, Tibor. A múlt nagy korszakai [The Great Epochs of the Past]. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1973.

Klaniczay, Tibor. Hagyományok ébresztése [The Awakening of Traditions]. Budapest: Szépirodalmi Kiadó, 1976.

Klaniczay, Tibor. La crisi del rinascimento e il manierismo. Roma: Bulzoni, 1973. Klaniczay, Tibor. Pallas magyar ivadékai [Hungarian Offsprings of Pallas]. Budapest: Szépirodalmi

Kiadó, 1985. Klaniczay, Tibor. Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról [Renaissance and

Baroque: Studies on the Ancient Hungarian Literature]. 2nd ed. Szeged: Szukits, 1997. Köhbach, Markus. Die Eroberung von Fülek durch die Osmanen 1554. Eine historisch-quellen-

kritische Studie zur osmanischen Expansion im östlichen Mitteleuropa. Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 1994.

Kohler, Alfred. Ferdinand I. 1503–1564: Fürst, König und Kaiser. Munich: C. H. Beck, 2003.

20

Koltai, András. Adam Batthyány und seine Bibliothek. BF Sonderbd. 24.; Bibliotheken in Güssing im 16. und 17. Jahrhundert 1. Eisenstadt: Széchényi Nationalbibliothek, Budapest-Lehrstuhl für Bibliothekwissenschaft der Universität Szeged-Burgenländische Landesbibliothek Eisenstadt, 2002.

Komoróczy, György. Borkivitelünk észak felé. Fejezet a magyar kereskedelem történetéből [Our Wine Export to the North: A Chapter from the History of Hungarian Commerce]. Kassa: Kazinczy Társaság, 1944.

Kopčan, Vojtech. Turecké nebezpečenstvo a Slovensko [The Turkish Danger and Slovakia]. Bratislava: Veda, VSAV, 1986.

Köpeczi, Béla and Éva H. Balázs, eds. Noblesse française, noblesse hongroise: XVIe-XIXe siècles. Colloque franco-hongrois d’histoire sociale. Rennes, 11–13 juin 1975. Budapest–Paris: Akadémiai Kiadó, 1981.

Köpeczi, Béla, and Ágnes R. Várkonyi. II. Rákóczi Ferenc [Ferenc II Rákóczi]. 3rd enlarged ed. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

Köpeczi, Béla. Staatsräson und christliche Solidarität: Die ungarischen Aufstände und Europa in der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts. Budapest: Akadémiai Kiadó; Vienna–Cologne–Graz: Böhlau, 1983.

Korpás Zoltán. V. Károly és Magyarország (1526–1538) [Emperor Charles V and Hungary, 1526–1538]. Budapest: Századvég Kiadó, 2008. (in print)

Kosáry, Domokos. Culture and Society in Eighteenth-Century Hungary. Budapest: Corvina Kiadó, 1987.

Kosáry, Domokos. Magyar külpolitika Mohács előtt [Hungarian Foreign Policy before the Battle of Mohács]. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1978.

Kovács, Gyöngyi, and Ibolya Gerelyes, eds. Archaeology of the Ottoman Period in Hungary. Papers of the Conference held at the Hungarian National Museum, Budapest, 24–26 May 2000. Budapest: HNM, 2003.

Kovács, Gyöngyi, ed. Weitschawar/Bajcsa-Vár. Egy stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében. Kiállítás a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2002. május 31. – 2002. október 31. Kiállítás a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2002. november 21. – 2004. január 31 [Weitscha/ Bajcsa Fortress. A Styrian-type Fort in Hungary during the Second Half of the Sixteenth Century. Exposition at the Göcsej Museum in Zalaegerszeg, May 31, 2002–October 31, 2002, and at the Museum of Military History in Budapest, November 21, 2002–January 31, 2004]. Zalaegerszeg: Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002.

Kováts, Ferenc. Nyugatmagyarország árúforgalma a XV. században a pozsonyi harmincadkönyv alapján [The Trade of West Hungary in the Fifteenth Century on the Basis of the Pozsony Customs Books]. Budapest: Politzer, 1902.

Krenn, Peter, ed. Der Grazer Harnisch in der Türkenabwehr. Graz: Landeszeughaus am Landes-museum Johannem, 1971.

Krenn, Peter, ed. Trommeln und Pfeifen – Militärzelte – Anderthalbhänder – Nürnberger Waffen – Waffenhandel und Gewehrerzeugung in der Steiermark. Graz: Landeszeughaus am Landesmuseum Johannem, 1976.

Kropf, Rudolf, ed. Türkenkriege und Kleinlandschaft. Vol. II, Sozialer und kultureller Wandel einer Region zur Zeit der Türkenkriege. Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 1986.

Kropf, Rudolf–Mayer, Wolfgang, eds. Kleinlandschaft und Türkenkriege. Vol. I, Das südliche Burgenland zur Zeit der Bedrohung durch die Türken im 16.–17. Jahrhundert. Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 1983.

Kruhek, Milan, et al., eds. Hrvatsko-mađarski odnosi 1102.–1918. Zbornik radova [Croatian-Hunga-rian Relations, 1102–1918. Collected Studies]. Zagreb: ISP, 2004.

21

Kruhek, Milan. Krajiške utvdre i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16. stoljeća [Border Fortresses and Defense of the Croatian Kingdom in the Sixteenth Century]. Zagreb: Institut za suvremenu povijest, 1995.

Kubinyi, András. König und Volk im spätmittelalterlichen Ungarn: Städteentwicklung, Alltagsleben und Regierung im mittelalterlichen Königreich Ungarn. Herne: Verlag Tibor Schäfer, 1998.

Kubinyi, András. Matthias Corvinus: Die Regierung eines Königreichs in Ostmitteleuropa 1458–1490. Herne: Verlag Tibor Schäfer, 1999.

Kühlmann, Wilhelm, Anton Schindling, and Wolfram Hauer, eds. Deutschland und Ungarn in ihren Bildungs- und Wissenschaftsbeziehungen während der Renaissance. Stuttgart: Franz Steiner, 2004.

Kurzmann, Gerhard. Kaiser Maximilian I. und das Kriegswesen der österreichischen Länder und des Reiches. Vienna: Österreichischer Bundesverlag, 1985.

Laferl, Christopher F. Die Kultur der Spanier in Österreich unter Ferdinand I. 1522–1564. Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 1997.

Landsteiner, Erich. Weinbau und Gesellschaft in Ostmitteleuropa. Materielle Kultur, Wirtschaft und Gesellschaft im Weinbau, dargestellt am Beispiel Niederösterreichs in der frühen Neuzeit. 2 vols. Phil. Diss. Vienna: Universität Wien, 1992.

Lanzinner, Maximilian. Friedenssicherung und politische Einheit des Reiches unter Kaiser Maximilian II. (1564–1576). Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1993.

Laubach, Ernst. Ferdinand I. als Kaiser. Politik und Herrscherauffassung des Nachfolgers Karls V. Münster: Aschendorff, 2001.

Lencz, Géza. Der Aufstand Bocskays und der Wiener Friede. Eine kirchenhistorische Studie. Debre-cen: Hegedüs und Sándor, 1917.

Lengyelová, Tünde, ed. Žena a právo. Právne a spoločenské postavenie žien v minulosti [Woman and Law. The Legal and Social Status of Women in the History]. Bratislava: AEP, 2004.

Lhotsky, Alphons. Das Zeitalter des Hauses Österreich: Die ersten Jahre der Regierung Ferdinands I. in Österreich (1520–1527). Vienna–Cologne–Graz: ÖAW–Böhlau, 1971.

Liepold, Antonio. Wider den Erbfeind christlichen Glaubens: Die Rolle des niederen Adels in den Türkenkriegen des 16. Jahrhunderts. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Vienna: Peter Lang, 1998.

Loebl, Alfred H. Zur Geschichte des Türkenkrieges von 1593–1606. 2 vols. Prague: Rohlíček und Sievers, 1899–1904.

Loserth, Johann. Innerösterreich und die militärischen Maßnahmen gegen die Türken im 16. Jahrhundert. Studien zur Geschichte der Landesdefension und der Reichshilfe. Graz: Styria, 1934.

Louthan, Howard [Paul]. A Via Media in Central Europe: Irenicism in Habsburg Vienna, 1555–1585. Phil. Diss. Princeton: Princeton UP, 1994.

Louthan, Howard. The Quest for Compromise: Peacemakers in Counter-Reformation Vienna. Cambridge: Cambridge UP, 1997.

Lukinich, Imre. Erdély területi változásai a török hódítás korában 1541–1711 [Territorial Changes of Transylvania in the Age of Turkish Expansion, 1541–1711]. Budapest: MTA, 1918.

MacHardy, Karin J. War, Religion and Court Patronage in Habsburg Austria: The Social and Cultural Dimensions of Political Interaction, 1521–1622. Houndmills–Basingstoke–Hampshire: Palgrave-Macmillan, 2003.

Maggiorotti, Leone Andrea. Gli architetti militari. Vol. 2, Architetti e architetture militari. II. Roma: Libr. dello Stato, 1936.

Maksay, Ferenc. Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén [Land Possession in Hungary in the Middle of the Sixteenth Century]. 2 vols. Budapest: MTA, 1990.

22

Mallett, M[ichael] E[dward], and J[ohn] R[igby] Hale. The Military Organization of a Renaissance State: Venice c. 1400 to 1617. Cambridge: Cambridge UP, 1984.

Manikowska, Halina, Jaroslav Pánek, and Martin Holý, eds. Political Culture in Central Europe (10th–20th Century). Vol. I, Middle Ages and Early Modern Era. Prague: Institute of History, Academy of Sciences of the Czech Republic, 2005.

Maťa, Petr, and Thomas Winkelbauer, eds. Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740: Leistungen und Grenzen des Absolutismusparadigmas. Stutgart: Franz Steiner, 2006.

Maťa, Petr. Svět české aristokracie (1500–1700) [The World of the Bohemian Aristocracy]. Prague: Nakladatelství Lidové noviny, 2004.

Matunák, Michal. Život a boje na slovensko-tureckom pohraničí [Life and the War on the Slovakian-Turkish Frontier]. Edited by Vojtech Kopčan. Bratislava: Tatran, 1983.

Mayer, László, and György Tilcsik, eds. Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára [A Generation in the Archives of the Royal Free City of Kőszeg. Essays in Honor of Sixtieth Birthday of István Bariska]. Szombathely: Vas Megyei Levéltár, 2003.

Medvedeva, K[atja] T[atjana]. Avstrijskie Gabsburgi i soslovija v nacale XVII veka [Austrian Habsburgs and the Society at the Beginning of Seventeenth Century]. Moscow: Rossiiskaia akademiia nauk, Institut Slabyanobegeniia–Izdatelstvo Indrik, 2004.

Meznerics, Iván. A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16–19. században [The Criminal Jurusdiction of the Hungarian Counties from the Sixteenth to the Nineteenth Century]. Budapest: Sárkány Nyomda, 1933.

Mikó, Árpád, and Katalin Sinkó, eds. Történelem–kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000. március 17–szeptember 24 [History-Image. Selections about the Ties of Art and History in Hungary. Exposition at the Hungarian National Gallery, March 17, 2000–September 24, 2000]. Budapest: MNG, 2000.

Mira Caballos, Esteban. Las Armadas imperiales. La Guerra en el mar en tiempos de Carlos V y Felipe II. Madrid: Cartone, 2005

Mód, Aladár. 400 év küzdelem az önálló Magyarországért [400 Years of Struggle for the Independent Hungary]. 7th enlarged and revised ed. Budapest: Szikra, 1954.

Molnár, Andrea. Fürst Stefan Bocskay als Staatsmann und Persönlichkeit im Spiegel seiner Briefe 1598–1606. Munich: Rudolf Trofenik, 1983.

Molnár, Antal. A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon [The Catholic Church in Ottoman Trans-danubia]. Budapest: METEM, 2003.

Molnár, Antal. Le Saint-Siège, Raguse et les missions catholiques de la Hongrie Ottomane 1572–1647. Rome–Budapest: Accademia d’Ungheria, Roma–Bibliothèque Nationale e Hongrie–Société pour l’Encyclopédie de l’Histoire de l’Église en Hongrie, 2007.

Molnár, Antal. Mezőváros és katolicizmus. Katolikus egyház az egri püspökség hódoltsági területein a 17. században [Market Town and Catholicism. The Catholic Church and the Bishopric of Eger on Ottoman-Occupied Territories].Budapest: METEM, 2005.

Monok, István, ed. Blue Blood, Black Ink: Book Collection of Aristocratic Families from 1500 to 1700. Budapest: National Széchényi Library, 2005.

Monok, István, ed. Myth and Reality: Latin Historiography in Hungary 15th-18th Centuries. Exhibition in The National Széchényi Library 7 July–3 September 2006. Budapest: National Széchényi Library, 2006.

Müller, Johannes. Zacharias Geizkofler 1560–1617, des Heiligen Römischen Reiches Pfennigmeister und oberster Proviantmeister im Königreich Ungarn. Baden bei Wien: Rohrer, 1938.

23

Munkás, László. A királyi magyar posta története. 1528–1715 [History of the Hungarian Royal Post, 1528–1715]. Budapest: Ranschburg Gusztáv, 1911.

Murdock, Graeme. Calvinism on the Frontier, 1600–1660: International Calvinism and the Reformed Church in Hungary and Transylvania. Oxford: Oxford UP, 2000.

Nagy, László, and Miklós Nyakas. Hajdútisztesség tüköre [The Mirror of Haiduk’s Honor]. Hajdú-böszörmény: Hajdúsági Múzeum, 2001.

Nagy, László. “Megint fölszánt magyar világ van...” Társadalom és hadsereg a XVII. század első felének Habsburg-ellenes küzdelmeiben [“It Is a Topsy-Turvy World Again….” Society and the Military in the Anti-Habsburg Struggles during the First Half of the Seventeenth Century]. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó, 1985.

Nagy, László. A Bocskai szabadságharc katonai története [The Military History of the War of Indepen-dence of István Bocskai]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961.

Nagy, László. Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc [The Strong „Black Bey”: Ferenc Nádasdy]. Budapest: Zrínyi Kiadó, 1987.

Nagy, László. Bethlen Gábor a független Magyarországért [Gábor Bethlen for the Independent Hungary]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1969.

Nagy, László. Egy szablyás magyar úr Genfben. (A sokarcú Bocskai István) [A Hungarian Nobleman with Sabre in Geneva (The Complexities of István Bocskai)]. Hajdúböszörmény: Hajdúsági Múzeum, Polgármesteri Hivatal, 2000.

Nagy, László. Hajdúvitézek 1591–1699 [Haiduk Soldiers 1591–1699]. 2nd ed. Budapest: Kossuth Kiadó, 1986.

Nehring, Karl. Matthias Corvinus, Kaiser Friedrich III. und das Reich: Zum hunyadisch-habsbur-gischen Gegensatz im Donauraum. 2nd revised ed. Munich: Oldenbourg, 1989.

Nemes, D[ezső], et al., eds. Études historiques hongroises 1975 publiées à l’occasion de XIVe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Vol. I, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1975.

Nemes, D[ezső], et al., eds. Études historiques hongroises 1980 publiées à l’occasion de XVe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Vol. I, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.

Nemeth Papo, Gizella, and Adriano Papo. Ludovico Gritti: Un principe-mercante del Rinascimento tra Venezia, i turchi e la corona d’Ungheria. Mariano del Friuli (Gorizia): Edizione della Laguna, 2002.

Németh, István H. Várospolitika és gazdaságpolitika a 16–17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) [Urban and Economic Policies in Sixteenth and Seventeenth Century Hungary (The City Alliance of Upper Hungary)]. Budapest: Gondolat Könyvkiadó–MOL, 2004.

Neumann, Hartwig. Das Zeughaus: Die Entwicklung eines Bautyps von spätmittelalterlichen Rüstkam-mer zum Arsenal in deutschsprachigen Bereich vom XV. bis XIX. Jahrhundert. Vol. 1, Textband. Koblenz–Bonn: Bernard & Graefe, 1992.

Neumann, Tibor. A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. században [The Korlátkövi Family. The History and Political Role of a Wealthy Noble Family in the Fifteenth and Sixteenth Centuries]. Győr: Győri Egyházmegyei Levéltár, 2007.

Niederhauser, E[mil], Á[gnes] Rozsnyói, and J[enő] Szűcs, eds. Études historiques 1970 publiées à l’occasion de XIIIe Congrès International des Sciences Historiques par la Commission Nationale des Historiens Hongrois. Vol. I, Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970.

Niederkorn, Jan Paul. Die europäischen Mächte und der “Lange Türkenkrieg” Kaiser Rudolfs II. (1593–1606). Vienna: Verlag der ÖAW, 1993.

24

Niklas, Thomas. Um Macht und Einheit des Reiches. Konzeption und Wirklichkeit der Politik bei Lazarus von Schwendi (1522–1583). Husum: Matthiesen, 1995.

Noflatscher, Heinz. Räte und Herrscher: Politische Eliten an den Habsburgerhöfen der österreichi-schen Länder 1480–1530. Mainz: Philipp von Zabern, 1999.

Nouzille, Jean. Histoire de frontières. L’Autriche et l’Empire Ottoman. Préface par Jean Bérenger. Paris: Berg, 1991.

Nyakas, Miklós. A bihari kishajdú városok története [The Small Haiduk Settlements in Bihar County]. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat–Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2005.

Oborni, Teréz. Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt [The Finances of Transylvania during the Reign of Ferdinand I]. Budapest: Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2002.

Oresko, Robert, G. C. Gibbs, and J. M. Scott, eds. Royal and Republican Sovereignty in Early Modern Europe: Essays in Memory of Ragnhild Hatton. Cambridge: Cambridge UP, 1997.

Ortvay, Tivadar. Geschichte der Stadt Preßburg. Vol. IV/1, 1527–1564. Preßburg: Preßburger Erste Sparkasse, 1912.

Osváth, Gyula. A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Jogtörténeti tanulmány. [The Organisation of the Hungarian County System until 1608: a Study of Law History]. Budapest: Franklin, 1913.

Pach, Zsigmond Pál. Die ungarische Agrarentwicklung im 16–17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1964.

Pach, Zsigmond Pál. Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Aldershot: Variorum, 1994.

Pach, Zsigmond Pál. Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Fejezetek a magyarországi szövőipar korai történetéből [Felt, Felt Cloak, Shepherd’s Cloak. Chapters from the Early History of the Textile Industry]. Edited by Tamás Csató. Budapest: MTA TTI, 2003.

Pajewski, Janusz. Wegierska polityka Polski w polowie XVI wieku (1540–1571) [Hungarian Policy of Poland in the Middle of 16th Century, 1540–1571]. Kraków: Akad., 1932.

Pakucs Willocks, Mária. Sibiu – Hermannstadt: Oriental Trade in Sixteenth Century Transylvania. Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 2007.

Pálffy, Géza, ed. Gemeinsam gegen die Osmanen: Ausbau und Funktion der Grenzfestungen in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert. Katalog der Ausstellung im Österreichischen Staatsarchiv 14. März – 31. Mai 2001. Budapest–Vienna: Österreichisches Staatsarchiv–Collegium Hungaricum Wien, 2001.

Pálffy, Géza. A császárváros védelmében. A győri főkapitányság története 1526–1598 [In the Defense of the Imperial City: History of the Border Defense System around Győr against the Ottomans, 1526–1598]. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1999.

Pálffy, Géza. A pápai vár felszabadításának négyszázéves emlékezete 1597–1997 [The Four Hundredth Anniversary of the Liberation of the Border Fortress Pápa from the Ottomans, 1597–1997]. Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 1997.

Pálffy, Géza. Európa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határ-vidékén a 16–17. században [In the Defense of Europe: Military Cartography on the Hungarian Frontier of the Habsburg Monarchy in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. 2nd ed. Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2000.

Pálffy, Géza. Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI–XVII. században [Military Jurisdiction in the Kingdom of Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Győr: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1995.

Pánek, Jaroslav. Poslední Rožmberkové: Velmoži české renesance [The Last Lords of Rosenberg: Magnates of the Bohemian Renaissance]. Prague: Panorama, 1989.

25

Pánek, Jaroslav. Stavovská opozice a její zápas s Habsburky 1547–1577: K politické krizi feudální třídy v předbělohorském českém státě [The Estates’ Opposition and Struggle with the Habsburgs 1547–1577: On the Political Crisis of the Feudal Class in the Pre-White Mountain Bohemian State]. Prague: Academia, 1982.

Papp, Klára, and Annamária Jeney-Tóth. “Frigy és békesség legyen…” A bécsi és a zsitvatoroki béke [“Be There a Covenant and Peace...” The Peace Treaties at Vienna and Zsitvatorok]. Debrecen: DE Történelmi Intézete–Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, 2006.

Papp, Klára, et al., eds. The First Millennium of Hungary in Europe. Debrecen: Multiplex Media–Debrecen UP, 2002.

Papp, Sándor. Die Verleihungs-, Bekräftigungs- und Vertragsurkunden der Osmanen für Ungarn und Siebenbürgen: Eine quellenkritische Untersuchung. Vienna: VÖAW, 2003.

Parker, Geoffrey. The Military Revolution: Military Innovation and the Rise of the West, 1500–1800. 2nd revised ed. Cambridge: Cambridge UP, 1999.

Pauser, Josef, Martin Scheutz, and Thomas Winkelbauer, eds. Quellenkunde der Habsburger-monarchie (16.–18. Jahrhundert): Ein exemplarisches Handbuch. Vienna–Munich: Oldenbourg, 2004.

Pavličević, Dragutin, ed. Vojna krajina. Povijesni pregled – historiografija – rasprave [Military Border: Historical Review, Historiography, Studies]. Zagreb: SNL, 1984.

Péch, Antal. Alsó-Magyarország bányamívelésének története [History of Mining in Lower Hungary]. 2 vols. Budapest: MTA, 1884–1887.

Perjés, Géza. The Fall of the Medieval Kingdom of Hungary: Mohács 1526–Buda 1541. Boulder, Co.: Social Sciences Monographs–Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 1989.

Pertl, Franz. Die Grenzabwehr gegen die Türken im westlichen Ungarn und die niederösterreichischen Stände 1564–1601. Phil. Diss. Vienna: Universität Wien, 1939.

Péter, Katalin, ed. Beloved Children. Aristocratic Childhood in Early Modern Hungary. Budapest: CEU Press, 2000.

Péter, Katalin. Házasság a régi Magyarországon. 16–17. század [The Marriage in the Ancient Hungary, Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Budapest: L’Harmattan, 2008.

Péter, Katalin. Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból [Priests and Nobles: Studies of Hungarian Cultural History for a Century and a Half from the Beginning of the Reformation]. Budapest: Ráday Gyűjtemény, 1995.

Pferschy, Gerhard, ed. Siedlung, Macht und Wirtschaft: Festschrift Fritz Posch zum 70. Geburtstag. Graz–Vienna: Leykam, 1981.

Pickl, Othmar, ed. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege: Die Vorträge des 1. Inter-nationalen Grazer Symposions zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte Südosteuropas (5. bis 10. Oktober 1970). Graz: Selbstverlag der Lehrkanzel für Wirtschafts- und Sozialgeschichte der Universität Graz, 1971.

Probszt, Günther. Die niederungarischen Bergstädte: Ihre Entwicklung und wirtschaftliche Bedeutung bis zum Übergang an das Haus Habsburg (1546). Oldenbourg, 1966.

Quaritsch, Helmut. Souveränität: Entstehung und Entwicklung des Begriffs in Frankreich und Deutschland vom 13. Jh. bis 1806. Berlin: Duncker und Humblot, 1986.

Rácz István. A debreceni civisvagyon [The Wealth of the „Bourgeois” in Debrecen]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1989.

Rácz, István. Hajdúk a XVII. században [Haiduks in the 17th Century]. Debrecen: KLTE, 1969.

26

Rady, C. Martyn. Medieval Buda: A study of Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary. Boulder, Co.: Social Sciences Monographs–Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 1985.

Rady, Martyn. Nobility, Land and Service in Medieval Hungary. Houndmills–Basingstoke–New York: Palgrave, in association with SSEES, University College London, 2000.

Rauscher, Peter. Zwischen Ständen und Gläubigern. Die kaiserlichen Finanzen unter Ferdinand I. und Maximilian II. (1556–1576). Vienna–Munich: Oldenbourg, 2004.

Regele, Oskar. Der österreichische Hofkriegsrat 1556–1848. Vienna: ÖStA, 1949. Reingrabner, Gustav. Adel und Reformation. Beiträge zur Geschichte des protestantischen Adels im Lande

unter der Enns während des 16. und 17. Jahrhunderts. Vienna: VLkNÖ 1976. Réthelyi, Orsolya, et al., eds. Mary of Hungary: The Queen and Her Court 1521–1531. Budapest

History Museum, 30 September 2005 – 9 January 2006. Slovenská národná galéria, 2 February – 30 April 2006. [Catalogue.] Budapest: BHM, 2005.

Rill, Bernd. Kaiser Matthias. Bruderzwist und Glaubenskampf. Graz–Vienna–Cologne: Styria, 1999. Rill, Gerhard. Fürst und Hof in Österreich. Von den habsburgischen Teilungsverträgen bis zur

Schlacht Mohács (1521/22 bis 1526). 2 vols. Vienna–Cologne–Weimar: Böhlau, 1993–2003. Rogers, Clifford J., ed. The Military Revolution Debate: Readings on the Military Transformation of

Early Modern Europe. Boulder–San Francisco–Oxford: Westview Press, 1995. Römer, Claudia. Osmanische Festungsbesatzungen in Ungarn zur Zeit Murāds III. Dargestellt anhand

von Petitionen zur Stellenvergabe. Vienna: VÖAW, 1995. Rosin, Nicolai. Souveränität zwischen Macht und Recht: Probleme der Lehren politischer Souveränität

in der frühen Neuzeit am Beispiel von Machiavelli, Bodin und Hobbes. Hamburg: Verlag Dr. Kovač, 2003.

Rothenberg, Gunther Erich. The Austrian Military Border in Croatia, 1522–1747. Urbana: University of Illinois Press, 1960.

Rúzsás, Lajos, and Ferenc Szakály, eds. Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából [Mohács. Studies Commemorating the 450th Anniversary of the Battle of Mohács]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.

Sabol, Željko, ed. Hrvatski sabor [Croatian Parliament]. 2nd enlarged ed. Zagreb: Sabor Republike Hrvatske, 1995.

Ságvári, György, and Győző Somogyi. Das Buch der Husaren. Budapest: Magyar Könyvklub, 1999. Sahin-Tóth, Péter. Ad Astra. Sahin-Tóth Péter tanulmányai/Études de Péter Sahin-Tóth. Edited by

Teréz Oborni. Budapest: Allia Kiadó-Eötvös Kiadó, 2006. Sahin-Tóth, Péter. La France et les Français face à la “Longue Guerre“ de Hongrie (1591–1606).

Lille: Mikrofiche-Edition, 1997. Schiller, Bódog. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon [The Origin of the Hereditary Peerage

in Hungary]. Budapest: Kilián Frigyes utóda, 1900. Schimka, Elisabeth Gisela. Die Zusammensetzung des niederösterreichischen Herrenstandes von

1520–1620. Phil. Diss. Vienna: Universität Wien, 1967. Schneider, Jürgen, et al., eds. Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege: Festschrift für Hermann Kellen-

benz. Vol 2, Wirtschaftskräfte in der europäischen Expansion. Stuttgart: Klett-Cotta, 1978. Schröder, Klaus Albrecht, and Maria Luise Sternath, eds. Albrecht Dürer. Ausstellungskatalog der

Albertina 5. September–30. November 2003. Vienna: Hatje Cantz, 2003. Schulze, Winfried. Landesdefension und Staatsbildung: Studien zum Kriegswesen des inneröster-

reichischen Territorialstaates (1564–1619). Vienna–Cologne–Graz: Böhlau, 1973. Schulze, Winfried. Reich und Türkengefahr im späten 16. Jahrhundert: Studien zu den politischen und

gesellschaftlichen Auswirkungen einer äußeren Bedrohung. Munich: C. H. Beck, 1978.

27

Seibold, Gerhard. Die Manlich. Geschichte einer Augsburger Kaufmannsfamilie. Sigmaringen: Thorbecke, 1995.

Seipel, Wilfried, ed. Kaiser Ferdinand I. 1503–1564: Das Werden der Habsburgermonarchie. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. 15. April bis 31. August 2003. [Catalogue] Vienna–Milano: Skira, 2003.

Seipel, Wilfried, ed. Kaiser Karl V. (1500–1558): Macht und Ohnmacht Europas. Eine Ausstellung des Kunsthistorischen Museums Wien. 16. Juni bis 10. September 2000. [Catalogue] Vienna–Milano: Skira, 2000.

Shore, Paul. Jesuits and the Politics of Religious Pluralism in Eighteenth Century Transylvania: Culture, Politics, and Religion, 1693–1773. Aldershot: Ashgate, 2007.

Simoniti, Vasko. Vojaška organizacija na Slovenskem v 16. stoletju [Military Administration in Slovenia in the Sixteenth Century]. Ljubljana: Slovenska Matica, 1991.

Šišić, Ferdo. Die Wahl Ferdinands I. von Österreich zum König von Kroatien. Zagreb: L. Hartman–Fr. Suppan, 1917.

Sörös, Pongrácz. Forgách Ferencz esztergomi bíboros [Ferenc Forgách Cardinal of Esztergom]. Budapest: Athenaeum Irod. és Nyomdai R.-t., 1901.

Spielman, John P[hilip]. The City & The Crown. Vienna and the Imperial Court 1600–1740. West Lafayett, Indiana: Purdue UP, 1993.

Spiteri, Stephen C. Fortresses of the Knights. Malta: Book Distributors Limited, 2001. Springer, Elisabeth, and Leopold Kammerhofer, eds. Archiv und Forschung: Das Haus-, Hof- und

Staatsarchiv in seiner Bedeutung für die Geschichte Österreichs und Europas. Vienna–Munich: Verlag für Geschichte und Politik, 1993.

Štefanec, Nataša. Heretik Njegova Veličanstva: Povijest o Jurju IV. Zrinskom i njegovu rodu [Heretic of His Majesty: History of Juraj Zrinski/György Zrínyi and His Family]. Zagreb: Barbat, 2001.

Sterneck, Tomáš. Město, válka a daně. Brno v moravském berním systému za dlouhé války s vysokou portou (1593–1606) [City, War, and Tax. Brünn in the Moravian Tax-System in the Long War with the High Porte (1593–1606)]. Praha: HÚ AV ČR, 2006.

Stollberg-Rilinger, Barbara, ed. Was heißt Kulturgeschichte des Politischen? Berlin: Duncker und Humblot, 2005.

Strohmeyer, Arno. Konfessionskonflikt und Herrschaftsordnung. Widerstandsrecht bei den österreichi-schen Ständen (1550–1650). Mainz: Philipp von Zabern, 2006.

Stumberger, Monika. Die Welzer. Genealogie und Besitzgeschichte einer steirischen Adelsfamilie. Graz: Dbv-Verlag, 1980.

Sturmberger, Hans. Land ob der Enns und Österreich. Aufsätze und Vorträge. Linz: OÖLA 1979. Szabó, András, ed. Iter Germanicum. Deutschland und die Ungarländische Reformierte Kirche im 16–

17. Jahrhundert. Budapest: Kálvin Kiadó, 1999. Szabó, András. Respublica litteraria. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a késő huma-

nizmus koráról [Respublica litteraria: Studies on the History of Literature and Culture in the Age of the Late Humanism]. Budapest: Balassi Kiadó, 1999.

Szabó, János B. A mohácsi csata [The Battle of Mohács]. Budapest: Corvina Kiadó, 2006. Szabó, János B., and Ferenc Tóth. Mohács (1526). Soliman le Magnifique prend pied en Europe

centrale. Paris: Economica, 2009. (in print) Szabó, János B., ed. Mohács [(The Battle of) Mohács]. Budapest: Osiris Kiadó, 2006. Szabó, Péter. A végtisztesség. A főúri gyászszertartás mint látvány [The Funeral Rite. The Funeral

Ceremony of the Aristocrats as a Sight]. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1989. Szádeczky, Lajos. Báthory István lengyel királlyá választása. 1574–1576 [The Election of István

Báthory as King of Poland, 1574–1576]. Budapest: MTA, 1887.

28

Szádeczky, Lajos. Kornyáti Békés Gáspár. 1520–1579 [Gáspár Békés from Kornyát, 1520–1579]. Budapest: Méhner, 1887.

Szakály, Ferenc. A mohácsi csata [The Battle of Mohács]. 3rd ed. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981. Szakály, Ferenc. Gazdasági és társadalmi változások a török hódítás árnyékában [Economic and

Social Changes in the Shadow of the Ottoman Conquest]. Budapest: MTA TTI, 1994. Szakály, Ferenc. Lodovico Gritti in Hungary 1529–1534: A Historical Insight into the Beginnings of

Turco-Habsburgian Rivalry. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995. Szakály, Ferenc. Magyar adóztatás a török hódoltságban [Hungarian Taxation in Ottoman Hungary].

Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981. Szakály, Ferenc. Magyar intézmények a török hódoltságban [Hungarian Institutions in Ottoman

Hungary]. Budapest: MTA TTI, 1997. Szakály, Ferenc. Mezőváros és reformáció (Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez)

[Market Town and Reformation: Studies in the Early Hungarian Embourgeoisement]. Budapest: Balassi Kiadó, 1995.

Szalay, László. Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI-dik században [Contributions to the History of Hungarian Nation in the 16th Century]. Pest: Ráth Mór, 1859.

Szalay, László. Válogatott történeti tanulmányok [Selected Historical Studies]. Edited by István Soós. Budapest: Osiris Kiadó, 2000.

Szántó, Imre. A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon 1541–1593 [The Development and Zenith of the Border Fortress System in Hungary, 1541–1593]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980.

Szántó, Imre. Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon: Az 1551–52. évi várháborúk [Struggle against the Ottoman Expansion in Hungary: The Castle Sieges in 1551–1552]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.

Szántó, Imre. Magyarország nemzetközi helyzete Mohács után [International Position of Hungary after the Battle of Mohács]. Szeged: JATE, 1975.

Szegő, Pál. Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tizenötéves háború kezdetéig, (1541–1593) [The Organization of the Hungarian Border Fortresses from the Start of the Ottoman Rule to the Beginning of the “Fifteen Years’ War”, 1541–1593]. Budapest: Rothberger és Weisz Nyomda, 1911.

Székely, György, and Erik Fügedi, eds. La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963.

Székely, György. La Hongrie et la domination ottomane (XVe-XVIIe siècles). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975.

Szentkláray, Jenő. A dunai hajóhadak története [History of the Fleet on the Danube]. Budapest: MTA Történelmi Bizottsága, 1885.

Szijártó, M. István. A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708–1792 [The Diet: The Estates and the Parliament of Hungary, 1708–1792]. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.

Szijártó, M. István. Nemesi társadalom és politikai. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről [Gentry Society and Politics: Studies about the Hungarian Estates in the Eighteenth Century]. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2006.

Szűcs, Jenő. Nation und Geschichte: Studien. Budapest: Corvina Kiadó, 1981. Takáts, Sándor. A magyar gyalogság megalakulása [The Formation of the Hungarian Infantry].

Budapest: MTA, 1908. Takáts, Sándor. Emlékezzünk eleinkről [Remember Our Ancestors]. 2 vols. Budapest: Genius Kiadás,

[1929].

29

Takáts, Sándor. Rajzok a török világból [Sketches from the Turkish Era]. 3 vols. Budapest: MTA, 1915–1917.

Takáts, Sándor. Szegény magyarok [Wretched Hungarians]. Budapest: Genius Kiadás, [1927]. Tardy, Lajos. Beyond the Ottoman Empire: 14th–16th Century Hungarian Diplomacy in the East.

Szeged: Universitas Szegediensis de Attila József nominata, 1978. Teszelszky, Roger Cornelis Emil. De sacra corona regni Hungariae: de kroon van Hongarije en de

ontwikkeling van vroegmoderne nationale identiteit (1572–1665). Phil. Diss. Proefschrift. Groningen: Universiteitsdrukkereij Rijksuniversiteit Groningen 2006.

Thompson, I. A. A. War and Society in Habsburg Spain. Aldershot: Variorum, 1992. Toifl, Leopold, and Hildegard Leitgeb. Die Türkeneinfälle in der Steiermark und in Kärnten vom 15.

bis zum 17. Jahrhundert. Vienna: ÖBV, 1991. Toifl, Leopold, and Hildegard Leitgeb. Ostösterreich im Bocskay-Aufstand 1605. Vienna: ÖBV, 1990. Tompa, Frank Stephen. Cardinal Thomas de Erdeud and his Clan: A genealogical and historical

revision. Pender Island: B.C.: Huntpaznan Publishing House, 2001. Torday, Lajos. A megyei polgári peres eljárás a 16–19. században [The Civil Actions of the Hungarian

Counties in the 16th–19th Centuries]. Budapest: Sárkány Nyomda, 1933. Török, Pál. I. Ferdinánd konstantinápolyi béketárgyalásai 1527–1547 [Peace Negotiations in

Constantinople of Ferdinand I, 1527–1547]. Budapest: MTA, 1930. Tóth, Endre, and Károly Szelényi. The Holy Crown of Hungary: Kings and Coronations. Budapest:

Kossuth Kiadó, 1999. Tóth, István György. Literacy and Written Culture in Early Modern Central Europe. Budapest: CEU

Press, 2002. Tóth, Sándor László. A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború [The Battle of Mezőkeresztes and

the Fifteen Years’ War]. Szeged: Belvedere, 2000. Trencsényi, Balázs. Early-Modern Discourses of Nationhood. Phil. Diss. Budapest: CEU, 2004. Trócsányi, Zsolt. Erdély központi kormányzata 1540–1690 [The Central Government of Transylvania,

1540–1690]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1980. Trócsányi, Zsolt. Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690–1740. [Habsburg

Policy and Habsburg Rule in Transylvania, 1690–1750]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. Turba, Gustav. Geschichte des Thronfolgerechtes in allen habsburgischen Ländern bis zur pragmati-

schen Sanktion Kaiser Karls VI, 1156 bis 1732. Vienna: Fromme, 1903. Turetschek, Christine. Die Türkenpolitik Ferdinands I. von 1529 bis 1532. Vienna: Notring, 1968. Tusor, Péter. Purpura Pannonica. Az esztergomi “bíborosi szék” kialakulásának előzményei a 17.

században [Purpura Pannonica: The “Cardinalitial See” of Strigonium and Its Antecedents in the Seventeenth Century]. Budapest–Róma: PPKE Egyháztörténeti Kutatócsoportja, 2005.

Urrisk-Obertyński, Rolf M. Die k.u.k. Leibgarden am österreichischen-ungarischen Hof 1518–1918. Graz: Herbert Weisthaup, 2004.

Varga, J. János, and János Kalmár. A Magyar Királyság berendezésének műve [The “Einrichtungs-werk” of Kingdom of Hungary]. Budapest 1993.

Varga, J. János. Szervitorok katonai szolgálata a XVI–XVII. századi dunántúli nagybirtokon [The Military Service of Servitors on the Large Transdanubian Estates in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.

Varga, J. János. Válaszúton. Thököly Imre és Magyarország 1682–1684-ben [At the Crossroads: Imre Thököly and Hungary, 1682–1684]. Budapest: MTA TTI, 2007.

Várkonyi, Ágnes R. Europica varietas – Hungarica varietas 1526–1762: Selected Studies. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2000.

30

Várkonyi, Ágnes R. Két pogány közt. A Rákóczi-szabadságharc története [Between Two Heathens: History of the War of Independence of Ferenc Rákóczi]. 4th ed. Budapest: Móra Kiadó, 1979.

Várkonyi, Ágnes R. Thaly Kálmán és történetírása [Kálmán Thaly and his Historiography]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961.

Várkonyi, Ágnes R., and Júlia Székely, eds. Magyar reneszánsz udvari kultúra [Hungarian Renaissance Court Culture]. Budapest: Gondolat Kiadó, 1987.

Veres, Miklós. A tárnoki hatóság és a tárnoki szék 1526–1849 [The Office of the tavernicorum regalium magister and the Appeal Court of the Hungarian Royal Cities 1526–1849]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1968.

Vlachovič, Jozef. Slovenská meď v 16–17. storočí [Slovakian Copper in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Bratislava: VSAV, 1964.

Vocelka, Karl, and Anita Traninger, eds. Die frühneuzeitliche Residenz (16. bis 18. Jahrhundert). Vienna–Cologne–Graz: Böhlau, 2003.

Vocelka, Karl. Die politische Propaganda Kaiser Rudolfs II. (1576–1612). Vienna: ÖAW, 1981. Vocelka, Karl. Habsburgische Hochzeiten 1550–1600. Kulturgeschichtliche Studien zum manieris-

tischen Repräsentationsfest. Vienna–Cologne–Graz: VÖAW, 1976. Vocelka, Karl. Rudolf II. und seine Zeit. Vienna–Cologne–Graz: Böhlau, 1985. Voje, Ignacij. Slovenci pod pritiskom turškega nasilja [Slovenians under the Pressure of the Turkish

Power]. Ljubljana: Znanstveni Inštitut Filozofske Fakultete, 1996. Vorel, Petr, ed. Stavovský odboj roku 1547. První krize habsburské monarchie [The Estates’ Rebellion

of 1547: The First Crisis of the Habsburg Monarchy]. Pardubice–Praha: VČM, 1999. Vorel, Petr. Páni z Pernštejna: Vzestup a pád rodu zubří hlavy v dějinách Čech a Moravy [The Lords

of Pernštejn: The Rise and Fall of the Aurochs’ Head Noble Family in History of Bohemia and Moravia]. Prague: Rybka Publishers, 1999.

Vybíral, Zdeněk. Politická komunikace aristokratické společnosti českých zemí na počátku novověku [Political Communications of the Aristocratic Society in the Bohemian Lands at the Beginning of the Modern Era]. České Budějovice: JU HÚ, 2005.

Weber, Wolfgang E. J., ed. Der frühmoderne Staat in Ostzentraleuropa. Vol. I–II, Augsburg: Wißner, 1999–2000.

Weczerka, Hugo, ed. Stände und Landesherrschaft in Ostmitteleuropa in der frühen Neuzeit. Marburg an der Lahn: Herder-Institut, 1995.

Wenzel, Gusztáv. A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében [The Importance of Fugger in the Hungarian History]. Budapest: MTA, 1882.

Westermann, Ekkehard, ed. Internationaler Ochsenhandel (1350–1750): Akten des 7th International Economic History Congress Edinburgh 1978. Stuttgart: Klett-Cotta, 1979.

Wiesflecker, Hermann. Kaiser Maximilian I. Das Reich, Österreich und Europa an der Wende zur Neuzeit. 5 vols. Munich: Verlag für Geschichte und Politik, 1971–1986.

Wilson, P[eter] H. Absolutism in Central-Europe. London–New York: Routledge, 2000. Wurth, Rüdiger. Die Wolzogen. Hofpostmeister zu Wien – Inhaber des niederösterreichischen Post-

meisteramtes. Klingenbach–Eisenstadt: Selbstverlag des Autors, 1996. Wurth, Rüdiger. Vom “Potten in die Veltlager“ zur Feldpost: Ursprung – Frühformen – Episoden.

Klingenbach–Eisenstadt: Selbstverlag des Autors, 1997. Zachar, József, ed. The Hungarian Hussar. An illustrated history. Budapest: Corvina Kiadó, 2000. Zachar, József. Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683–1792 [Habsburg Rule,

Standing Army and the Hungarians, 1683–1792]. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2004. Zelfel, Hans Peter. Ableben und Begräbnis Friedrichs III. Vienna: Verband der Wissenschaftlichen

Gesellschaften Österreichs, 1974.

31

Zimányi, Vera, ed. La Pologne et la Hongrie aux XVIe-XVIIIe siècle: Actes de colloque polono-hongrois, Budapest 15–16 octobre 1976. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981.

Zimányi, Vera, ed. Studien zur deutschen und ungarischen Wirtschaftsentwicklung (16.–20. Jahr-hundert). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985.

Zimányi, Vera. Economy and Society in Sixteenth and Seventeenth Century Hungary (1526–1650). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.

Zimmermann, Jürg. Militärverwaltung und Heeresaufbringung in Österreich bis 1806. Frankfurt am Main: Bernard & Graefe, 1965.

Žolger, Ivan Ritter von. Der Hofstaat des Hauses Österreich. Vienna: Deuticke, 1917. Zombori, István, ed. Az értelmiség Magyarországon a 16.–17. században [The Intelligentia in

Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries]. Szeged: Csongrád Megyei Múzeumok Igazg-atósága, 1988.

Zombori, István, ed. Fight against the Turk in Central-Europe in the First Half of the 16th Century. Budapest: METEM, 2004.

Žontar, Josip. Obveščevalna služba in diplomacija avstrijskih Habsburžanov v boju proti Turkom v 16. stoletju/Der Kundschafterdienst und die Diplomatie der österreichischen Habsburger im Kampf gegen die Türken im 16. Jahrhundert. Ljubljana: SAZU, 1973.

Zsámbéky Monika, ed. Batthyányak évszázadai [The Centuries of the Batthyány Family]. [Catalogue.] Szombathely: Szombathelyi Képtár, 2005.

Zsilinszky, Mihály. A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiotól kezdve [The Negotiations of the Hungarian Diets about Religious Issues from the Reformation on]. Vol. 1, (1523–1608.) Budapest: Magyarországi Protestensegylet–Franklin-Társulat, 1880.

32

4. Selected list of articles Ács, Pál. “Tarjumans Mahmud and Murad. Austrian and Hungarian Renegades as Sultan’s Inter-

preters.” In: Guthmüller, Bodo, and Wilhelm Kühlmann eds. Die Türken in Europa in der Renaissance. Tübingen: Niemeyer, 2000. 307–316.

Acsády, Ignácz. “A pozsonyi és szepesi kamarák. 1565–1604. [The Chamber of Pozsony and Szepes, 1565–1604]. In: Acsády, Ignácz. Két pénzügy-történelmi tanulmány [Two Studies in Finance History]. Budapest: MTA, 1894. 1–133.

Adriányi, Gábor. “Der erste Erneuerer des katholischen Lebens nach der Reformation in Ungarn. Primas Miklós Oláh, Erzbischof von Gran (1493–1568).” In: Brandmüller, Walter, Herbert Immen-kötter, and Erwin Iserlch, eds. Ecclesia Militans. Studien zur Konzilien- und Reformationsge-schichte. Festschrift Remigius Bäumer zum 70. Geburtstag. Vol. 2, Zur Reformationsgeschihcte. Paderborn–Munic–Vienna–Zürich: Schöningh, 1988. 491–517.

Ágoston, Gábor. “’The Most Powerful Empire’: Ottoman Flexibility and Military Might.” In: Zimmar, George, and David Hicks, eds. Empires and Superpowers: Their Rise and Fall. Washington: Society for the Preservation of the Greek Heritage, 2005. 127–171.

Ágoston, Gábor. “Disjointed Historiography and Islamic Military Technology: The European Military Revolution Debate and the Ottomans.” In: Kaçar, Mustafa, and Zeynep Durukal, eds. Essays in honour of Ekmeleddin İhsanoğlu. Vol. I, Societies, cultures, sciences: a collection of articles. İstanbul: Research Centre for Islamic History, Art and Culture, 2006. 567–582.

Ágoston, Gábor. “Habsburgs and Ottomans: Defense, Military Change and Shifts in Power.” TSAB 22, no. 1 (1998): 126–141.

Ágoston, Gábor. “History of Budapest from its beginnings to 1703”. In: Gerő, András, and János Poór, eds. Budapest. A History from Its Beginnings to 1998. Boulder, Co.: Social Sciences Monographs-Highland Lakes, NJ: Atlantic Research and Publications–New York: distributed by Columbia UP, 1997. 11–34.

Ágoston, Gábor. “Ideologie, Propaganda und politischer Pragmatismus: Die Auseinandersetzung der osmanischen und habsburgischen Großmächte und die mitteleuropäische Konfrontation.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 207–233.

Ágoston, Gábor. “Mohács.” In: Jeremy Black, ed. The Seventy Great Battles of All Time. London: Thames & Hudson, 2005. 100–112.

Ágoston, Gábor. “Ottoman Warfare, 1453–1815.” In: Jeremy Black, ed. European Warfare, 1453–1815. London: Macmillan, 1999. 118–144.

Ágoston, Gábor. “The Cost of the Ottoman Fotress-System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries.” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs. 195–228.

Ágoston, Gábor. “The Ottoman-Habsburg Frontier in Hungary (1541–1699): A Comparison.” In: Eren, G., et al., eds. The Great Ottoman Turkish Civilisation. Vol. I, 276–287.

Almási, Gábor. “Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith András (1533–1589) és Zsámboky János (1531–1584) [Two Hungarian Humanists in the service of the Viennese Court: Andreas Dudith (1533–1589) and Johannes Sambucus (1531–1584)].” Sz 139, nos. 4–5 (2005): 889–922, 1131–1157.

Almási, Gábor. “Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai [Variations on the topic of the intellectual carriers in the sixteenth century: Ferenc Forgách and his fellows].”Sz 140, no. 6 (2006): 1405–1440.

33

Angyal, Andreas. “Die Welt der Grenzfestungen. Ein Kapitel aus der südosteuropäischen Geistes-geschichte des 16. und 17. Jahrhunderts.” SOF 16 (1956): 311–342.

Aretin, Karl Otmar von. “Das Heilige Römische Reich und die Türkenkriege.” AH 33, nos. 2–4 (1987): 361–366.

Baďurík, Jozef. “Ferdinand I. und die Integration der Donauländer in eine mitteleuropäische Monar-chie.” In: Papp, Klára, et al., eds. The First Millennium. 142–154.

Bagi, Zoltán Péter. “Az 1595-ben Esztergom ostromára rendelt császári hadsereg szervezete és felépítése [The structure and construction of the imperial army ordered to the 1595 siege of Esztergom].” HK 113, nos. 2–3 (2001): 391–444.

Bahlcke, Joachim. “Calvinism and Estate Liberation Movements in Bohemia and Hungary (1570–1620).” In: Maag, Karin, ed. The Reformation in Eastern and Central Europe. Aldershot: Scolar Press, 1997. 72–91.

Bahlcke, Joachim. “Geistlichkeit und Politik: Der ständisch organisierte Klerus in Böhmen und Ungarn in der frühen Neuzeit.” In: Bahlcke, J., H.-J. Bömelburg, and N. Kersken, eds. Ständefreiheit und Staatsgestaltung. 161–185.

Bahlcke, Joachim. “’Libertas’-Vorstellungen in der ständischen Gesellschaft Polens, Böhmens und Ungarns.” In: Manikowska, H., J. Pánek, and M. Holý, eds. Political Culture in Central Europe. 163–177.

Barta, Gábor. “A Forgotten Theatre of War 1526–1528 (Historical Events Preceding the Ottoman-Hungarian Alliance of 1528).” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations. 93–130.

Barta, Gábor. “An d’illusions (Notes sur la double élection de rois après la défaite de Mohács).” AH 24, nos. 1–2 (1978): 1–40.

Barta, Gábor. “Humanisták I. János király udvarában [Humanists in the court of the King John I].” In: Várkonyi, Á. R., and J. Székely, eds. Magyar reneszánsz udvari kultúra. 193–216.

Barta, János. “Ein Versuch zur Besteuerung des Adels in Ungarn unter Ferdinand I.” In: Baďurík, Jozef, and Kamil Sládek, eds. Politický zrod novovekej strednej Európy. 500. výročie narodenia Ferdinanda I. – zakladateľa habsburskej monarchie [The Making of Central European Politics in the Modern Age. The 500th Anniversary of the Birth of Ferdinand I, the Founder of Habsburg Monarhy]. Bratislava: Vydavateľstvo Ivana Vaška v Prešove pre Centrum pre európsku politiku, 2005. 46–55.

Barta, János. “Staatsbildung in Ungarn vom 16. bis zum 18. Jahrhunderts: Ideale und Realität.” In: Weber, W. E. J., ed. Der frühmoderne Staat in Ostzentraleuropa. 7–17.

Barta, János. “Ungarn und die Habsburger im 18. Jahrhundert.” In: Papp, Klára, et al., eds. The First Millennium. 222–237.

Bayerle, Gustav. “One Hundred Fifty Years of Frontier Life in Hungary.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 227–242.

Bayerle, Gustav. “The Compromise at Zsitvatorok.” ArchOtt 6 (1980): 5–53. Béli, Gábor, and István Kajtár. “Österreichisches Strafrecht in Ungarn: Die »Praxis Criminalis« von

1687.” ZNR 16 (1994): 325–334. Benda, Kálmán. “A királyi Magyarország tiszti címtára 1607–1608 [Directory of royal Hungary,

1607–1608].” LK 43, no. 2 (1972): 265–325. Benda, Kálmán. “Absolutismus und ständischer Widerstand in Ungarn am Anfang des 17. Jahrhun-

derts.” SOF 33 (1974): 85–124. Benda, Kálmán. “Das Habsbuger-Reich und Ungarn in den letzten Jahrzehnten des 17. Jahrhunderts.”

AH 33, nos. 2–4 (1987): 217–222.

34

Benda, Kálmán. “Der Haiduckenaufstand in Ungarn und das Erstarken der Stände in der Habsburger-monarchie 1607–1608.” In: Csatári, D., L. Katus, and Á. Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques. Vol. I, 299–313.

Benda, Kálmán. “Die Auswirkungen der Lehren Calvins auf die Ideologie des ständischen Wider-standes in Ungarn.” JbGPÖ 110–111 (1994–1995): 75–85.

Benda, Kálmán. “Habsburg Absolutism and the Resistance of the Hungarian Estates in the Sixteenth and Seventeenth Centuries.” In: Evans, R. J. W., and T. V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates. 123–128.

Benda, Kálmán. “Hungary in Turmoil, 1580–1620.” European Studies Review 8 (1978): 281–304. Benda, Kálmán. “Le droit de résistance de la Bulle d’Or hongroise et le calvinisme.” In: Köpeczi, Béla

and Éva H. Balázs, eds. Noblesse française, noblesse hongroise. XVIe-XIXe siècles: Colloque franco-hongrois d’histoire sociale. Rennes, 11–13 juin 1975. Budapest–Paris: Akadémiai Kiadó, 1981. 155–161.

Bessenyei, József. “König Ferdinand und die ungarische Aristokratie unter besonderer Berücksich-tigung der Partei Ferdinands.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 79–94.

Bidermann, Herm[ann] Ign[az]. “Steiermarks Beziehungen zum kroatisch-slavon. Königreich im XVI. und XVII. Jahrhunderte.” MHVSt 39 (1891): 3–125.

Bireley, Robert. “Ferdinand II: Founder of the Habsburg Monarchy.” In: Evans, R. J. W., and T. V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates. 226–244.

Bobory, Dóra. “Batthyány Boldizsár és humanista köre. Erudíció, természettudomány és mecenatúra egy 16. századi magyar főúr életében. [Boldizsár Batthány’s humanist circle: erudition, natural science and patronage in the Life of a sixteenth-century Hungarian aristocrat].” Sz 139, no. 4 (2005): 923–944.

Bobory, Dóra. “Felician von Herberstein (1540–1590) stájer főúr rövid életrajza és magyar kapcsolatai David Reuss gyászbeszéde alapján [Short biography and Hungarian connections of the Styrian Count Felician von Herberstein, on the basis of the funeral oration by David Reuss].” Lymbus 3 (2005): 5–26.

Bónis, Gy[örgy]. “Ständisches Finanzwesen in Ungarn im frühen 16. Jahrhundert.” In: Csatári, D., L. Katus, and Á. Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques. Vol. I, 83–103.

Bónis, György. “The Hungarian Feudal Diet (13th–18th Centuries).” Recueils de la Société Jean Bodin 25 (1965): 287–307.

Borosy, András. “The Militia Portalis in Hungary before 1526.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 63–80.

Botar, Aloivar A. I. “From European Capital to Ottoman Outpost: The Decline of Buda in the Sixteenth Century.” HSR 14 (1987): 3–26.

Brendle, Franz. “Habsburg, Ungarn und das Reich im 16. Jahrhundert.” In: Kühlmann, W., A. Schindling, and W. Hauer, eds. Deutschland und Ungarn. 1–25.

Brichzin, Hans. “Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und Aufrisse ungarischer Festungen aus dem Jahr 1566 im Sächsischen Hauptstaatsarchiv zu Dresden.” CH 2 (1992): 39–43, CH 4 (1994): 12–18, CH 5 (1996): 8–11.

Brunner, Otto. “Das Haus Österreich und die Donaumonarchie.” SFO 14 (1955): 122–144. Burke, Peter. “Presenting and Re-Presenting Charles V.” In: Soly, Hugo, ed. Charles V, 1500–1558

and his Time. Antwerp: Mercatorfonds, 1999. 393–476. Buza, János. “Der Kurs der Löwentaler in Ost-Mitteleuropa (mit besonderer Rücksicht auf Sieben-

bürgen und Ungarn).” AH 27, nos. 3–4 (1981): 335–358.

35

Buza, János. “Die großbäuerliche Viehzucht auf der ungarischen Tiefebene im 17. Jahrhundert.” ZAA 32, no. 2 (1984): 165–209.

Buza, János. “The Exchange Rates of the Hungarian and Turkish Ducats in the mid-16th Century.” AO 60, no. 1 (2007): 33–54.

Bůžek, Václav, and Géza Pálffy. “Integrating the Nobility from the Bohemian and Hungarian Lands at the Court of Ferdinand.” Historica, Series Nova 10 (2003): 53–92.

Bůžek, Václav, et al. “Der Adel in den böhmischen Ländern 1526–1740. Stand und Tendenzen der Forschung.” AnzWien 137, no. 1 (2002): 55–98.

Bůžek, Václav. “Aliance Rožmberků, Zrinských ze Serynu a Novohradských z Kolovrat na počátku 17. století [Negotiations of Rosenberg, Zrínyi from Zrin and Neuhaus from Kolovrat at the beginning of seventeenth century].” JSH 65 (1996): 10–25.

Bůžek, Václav. “Dvůr habsburských císařů v letech 1526–1740 a historiografie na prahu 21. století [The court of the Habsburg emperor in the years 1526–1740 and the historiography on the begin-ning of the twenty frist century].” In: Bůžek, V., and P. Král, eds. Šlechta v habsburské monarchii. 5–32.

Bůžek, Václav. “From Compromise to Rebellion: Religion and Political Power of the Nobility in the First Century of the Habsburgs’ Reign in Bohemia and Moravia.” JEMH 8, nos. 1–2 (2004): 31–45.

Csáky, Moritz. “Ideologie oder »Realpolitik«? Ungarische Varianten der europäischen Türkenpolitik im 16. und 17. Jahrhundert.” AnzWien 120, no. 1 (1983): 176–195.

Csáky, Moritz. “Karl V., Ungarn, die Türkenfrage und das Reich (Zu Beginn der Regierung Ferdi-nands als König von Ungarn).” In: Lutz, Heinrich, and Elisabeth Müller-Luckner, eds. Das rö-misch-deutsche Reich im politischen System Karls V. Munich–Vienna: Oldenbourg, 1982. 223–237.

Daniel, David P[aul]. “The Fifteen Years War and the Protestant Response to Habsburg Absolutism in Hungary.” East Central Europe nos. 1–2 (1981): 38–51.

Dávid, Géza, and Pál Fodor. “Hungarian Studies in Ottoman History.” In: Adanırm Fikret, and Suraiya Faroqhi, eds. The Ottomans and the Balkans: A Discussion of Historiography. Leiden–Boston–Cologne: Brill, 2002. 305–349.

Dávid, Géza. “An Ottoman Military Career on the Hungarian Borders? Kasım Voyvoda, Bey, and Pasha.” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations. 265–297.

Demonet, Michel, and György Granasztói. “Une ville de Hongrie au milieu du XVIe siècle: analyse factorielle et modèle social.“ Annales no. 3 (1982): 523–551.

Dominkovits, Péter. “Das ungarische Komitat im 17. Jahrhundert. Verfechter der Ständerechte oder Ausführungsorgan zentraler Anweisungen?” In: Maťa, P., and T. Winkelbauer, eds. Die Habsbur-germonarchie 1620 bis 1740. 401–441.

Domokos, György. “A kassai királyi hadszertár fegyverzete és felszerelése a XVI–XVII. századi inventáriumok tükrében [Weapons and munitions of the Royal Armory of Kassa based on sixteenth- and seventeenth-century inventories].” HK 110, no. 4 (1997): 667–747.

Duindam, Jeroen. “The Court of the Austrian Habsburgs: Locus of a Composite Heritage.” MRK 8, no. 2 (1998): 24–58.

Elliott, J[ohn] H[uxtable]. “A Europe of Composite Monarchies.” Past and Present 117 (1992): 48–71. Ember, Győző. “A helytartói hivatal történetéhez a XVI. században [To the history of the Locum-

tenentia in the sixteenth century].” In: Kumorovitz, Lajos Bernát, et al., eds. Emlékkönyv Szentpé-tery Imre születésének hatvanadik évfordulójának ünnepére [Memorail Album for the Occasion of Sixtieth Birthday of Imre Szentpétery]. Budapest–Pécs: Dunántúl Kiadó, 1938. 142–156.

Ember, Győző. “Die absolute Monarchie der Habsburger als Hindernis der ungarischen nationalen Entwicklung.” AH 4, nos. 1–3 (1955): 73–100.

36

Ember, Győző. “Ungarns Außenhandel mit dem Westen um die Mitte des XVI. Jahrhunderts.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas. 86–104.

Endrei, W[alter]. “English Kersey in Hungary.” AH 21, nos. 1–2 (1975): 123–152. Erben, Wilhelm. “Die Frage der Heranziehung des Deutschen Ordens zur Vertheidigung der ungari-

schen Grenze.” AÖG 81 (1895): 513–599. Erben, Wilhelm. “Ursprung und Entwicklung der deutschen Kriegsartikel.” MIÖG Erg.-Bd. 6 (1901):

473–529. Erdélyi, Gabriella. “Diskurs über die ungarische Statthalterei: Gesichtspunkte zur Untersuchung des

Verhältnisses zwischen Ferdinand I. und der ungarischen politischen Elite.” MÖStA 48 (2000): 93–126.

Fallenbüchl, Zoltán. “A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században [The officials of the Hungarian Chamber in the seventeenth century].” LK 39, no. 2 (1968): 233–268.

Farbaky, Péter. “Pietro Ferrabosco in Ungheria e nell’imperio ausburgico”. ArtLomb 139, no. 3. (2003): 127–134.

Fazekas, István. “A Magyar Udvari Kancellária leltára 1577-ből [Inventory of the Hungarian Court Chancellary, 1577].” Fo 9, nos. 1–3 (2002): 227–247.

Fazekas, István. “Die Habsburger und Ungarn im 16. Jahrhundert.” In: Fazekas, I., and G. Ujváry, eds. Kaiser und König. 33–36.

Fazekas, István. “Miklós Oláh, Secretary to Queen Mary of Hungary (1526–1539).” In: Réthelyi, O., et al., eds. Mary of Hungary. 41–47.

Fazekas, István. “Miklós Oláhs Reformbestrebungen in der Erzdiözese Gran zwischen 1553 und 1568.“ In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 163–178.

Fazekas, István. “Oláh Miklós esztergomi érsek udvara (1553–1568) [The court of the archbishop of Esztergom Miklós Oláh (1553–1568)].” In: Etényi, N. G., and I. Horn, eds. Idővel paloták. 343–360.

Fazekas, István. “Ungarns König Ferdinand I.” In: Seipel, W., ed. Kaiser Ferdinand I. [Catalogue] 117–129.

Fichtner, Paula Sutter. “Dynasticism and its Limitations: the Habsburgs and Hungary (1542).” EEQ 4 (1971): 389–407.

Fichtner, Paula Sutter. “Habsburg Household or Habsburg Government? A Sixteenth-Century Admi-nistrative Dilemma.” AHY 26 (1995): 45–60.

Fichtner, Paula Sutter. “Habsburg State-Building in the Early Modern Era: The Incomplete Sixteenth Century.” AHY 25 (1994): 139–157.

Firnhaber, Friedrich. “Zur Geschichte des österreichischen Militärwesens. Skizze der Entstehung des Hofkriegsrathes.” AÖG 30 (1864): 91–178.

Fodor, Pál. “The Simurg and the Dragon. The Ottoman Empire and Hungary (1390–1533).” In: Zombori, I., ed. Fight against the Turk. 9–35.

Fügedi, Erik. “Ungarns Aussenhandel am Anfang des 16. Jahrhunderts.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas. 56–85.

Fundárek, Jozef. “Bratislava – hlavné a korunovačné mesto starého Uhorska [Pozsony: capital and coronation-town of the Kingdom of Hungary].” Bratislava 7 (1971): 115–181.

Galavics, Géza. “The Hungarian Royal Court and Late Renaissance Art.” HSt 10, no. 2 (1995): 307–332, plates I–XIV.

Gecsényi, Lajos. “»Turkish Goods« and »Greek Merchants« in the Kingdom of Hungary in the 16th and 17th Centuries.” AO 60, no. 1 (2007): 55–71.

Gecsényi, Lajos. “A döntést előkészítő hivatalnoki elit összetételéről. A Magyar Kamara vezetői és magyar tanácsosai a 16. században [The composition of the decision making administrative elite.

37

The leaders and counselors of the Hungarian Chamber in the sixteenth century]. In: Ormos, Mária, ed. Magyar évszázadok. Tanulmányok Kosáry Domokos 90. születésnapjára [Hungarian Centuries. Studies for the Ninetieth Birthday of Domokos Kosáry]. Budapest: Osiris Kiadó, 2003. 100–113.

Gecsényi, Lajos. “A Magyar Kamara tanácsosainak összetételéről a XVI. században [Counselors of the Hungarian Chamber in the sixteenth century].” In: Seifert, Tibor, ed. A történelem és a jog határán. Tanulmányok Kállay István születésének 70. évfordulójára [On the Border of History and Law. Studies for the Seventieth Birthday of István Kállay]. Budapest: ELTE BTK, 2001. 55–70.

Gecsényi, Lajos. “Az Edlasperg-ügy. A magyar kereskedők bécsi kapcsolatai a 16. század első felében [The Edlasperg Affair: The contacts of the Hungarian merchants in Vienna during the first half of the sixteenth century].” TSz 35, nos. 3–4 (1993): 279–295.

Gecsényi, Lajos. “Bécs és a hódoltság kereskedelmi összeköttetései a 16. században. (Thököly Sebestyén felemelkedésének hátteréhez) [The commercial ties between Vienna and Ottoman-occupied Hungary in the sixteenth century (Background to the rise of Sebestyén Thököly)].”Sz 129, no. 4 (1995): 767–790.

Gecsényi, Lajos. “Bécs és Magyarország kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a 16–17. század fordulóján [Aspects of the commercial relations between Vienna and Hungary at the turn of the sixteenth and seventeenth c1enturies].” Sz 127, nos. 3–4 (1993): 469–484.

Gecsényi, Lajos. “Die Auseinandersetzung des Wiener Stadtrats mit den aus Pest und Buda/Ofen vertriebenen Bürgern im Jahre.” WGBll 61, no. 3 (2006): 54–64.

Gecsényi, Lajos. “Handelsbeziehungen zwischen Ungarn und den süddeutschen Städten am Anfang der Frühen Neuzeit.” In: Wurster, Herbert W., Manfred Treml, and Richard Loibl, eds. Bayern – Ungarn Tausend Jahre: Aufsätze zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Vorträge der Tagung “Bayern und Ungarn im Mittelalter und in der frühen Neuzeit” in Passau 15. bis 18. Oktober 2000. Passau–Regensburg: Verlag Archiv des Bistums & Oberhausmuseum Passau, 2001. 121–136.

Gecsényi, Lajos. “Magyar diákok a bécsi tartományi iskolában a 16. század második felében [Hungarian students in the Niederösterreichische Landschaftschule in Vienna in the second part of the sixteenth century].” TSz 34, nos. 1–2 (1992): 95–106.

Gecsényi, Lajos. “Ungarische Städte im Vorfeld der Türkenabwehr Österreichs: Zur Problematik der ungarischen Städteentwicklung.” In: Springer, E., and L. Kammerhofer, eds. Archiv und Forschung. 57–77.

Gindely, Anton. “Über die Erbrechte des Hauses Habsburg auf die Krone von Ungarn in der Zeit von dem Jahre 1526–1687.” AÖG 51 (1873): 195–240.

Granasztói, György. “L’Urbanisation de l’escape danubien (1500–1800).” Annales 44 (1989): 379–399.

Granasztói, György. “La ville de Kassa dans le commerce hungaro-polonais au XVIe siècle. In: Zimányi, V., ed. La Pologne et la Hongrie. 57–72.

Granasztói, György. “The Hungarian Bourgeois Family in the Late Middle Ages. (Presumptions and Additions to the Nature of »Welfare« Society).” AH 30, nos. 3–4 (1984): 257–320.

Guszarova, Tatjana. “A 17. századi magyar országgyűlések résztvevői [Participants of the seventeenth century Hungarian diets].” LK 76, no. 2 (2005): 93–148.

Hamza, Gábor. “Das ‘Tripartitum’ von István Werbőczy als Rechtsquelle.” In: Hamza Gábor, ed. Studien über István Werbőczy. Budapest: Professzorok Háza, 2001. 49–63.

Haselsteiner, Horst. “Das Widerstandsrecht der Stände in Ungarn.” ÖOH 16, no. 2 (1974): 123–136. Hausenblasová, Jaroslava. “Nationalitäts- und Sozialstruktur des Hofes Rudolfs II. im Prager Milieu an

der Wende vom 16. zum 17. Jahrhundert.” Berichte und Beiträge des Geisteswissenschaftlichen Zentrums Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas e.V. 1999, Öffentliche Vorträge 1998/99 (1999): 20–37.

38

Hauser, Wilhelm. “Der Trauerzug beim Begräbnis des deutschen Königs Albrechts II. (†1439).” Adler 85 (1967): 191–195.

Heckenast, Gusztáv. “Die Habsburger und Ungarn im 18. Jahrhundert.” AH 31, nos. 1–2 (1985): 113–128.

Hegyi, Klára. “Ottoman Military Force in Hungary.” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Relations. 131–148.

Hegyi, Klára. “Ottoman Taxation in the Hungarian Kingdom.” In: Eren, G., et al., eds. The Great Ottoman Turkish Civilisation. Vol. II, 87–96.

Hegyi, Klára. “The Ottoman Network of Fortresses in Hungary.” In: Dávid, G. and P. Fodor, eds. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs. 163–193.

Heilingsetzer, Georg. “Ein Baustein zur Entstehung der Habsburgermonarchie. Die Hochzeit Erzher-zog Ferdinands in Linz (1521).” In: Seipel Seipel, W., ed. Kaiser Ferdinand I. [Catalogue] 67–75.

Heiss, Gernot. “Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505–1558) und ihre Verwaltung. Erster Teil: Überblick 1521–1548.” MÖStA 27 (1974): 61–100, Zweiter Teil: Die Besitzungen. MÖStA 29 (1976): 52–121.

Heiss, Gernot. “Politik und Ratgeber der Königin Maria von Ungarn in den Jahren 1521–1531. MIÖG 82 (1974): 119–180.

Hengerer, Mark. “Die Abrechnungsbücher des Hofzahlmeisters (1542–1714) und die Zahlamtsbücher (1542–1825).” In: Pauser, J., M. Scheutz, and T. Winkelbauer, eds. Quellenkunde der Habsburger-monarchie. 128–143.

Hildebrandt, Reinhard. “Der Kaiser und seine Bankiers: Ein Beitrag zum kaiserlichen Finanzwesen des 16. Jahrhunderts.” In: Edelmayer, Fr., M. Lanzinner, and P. Rauscher, eds. Finanzen und Herrschaft. 234–245.

Hochedlinger, Michael. “»Bella gerant alii...«? On the State of Early Modern Military History in Austria.” AHY 30 (1999): 237–277.

Hochedlinger, Michael. “Der gewaffnete Doppeladler: Städische Landesdefension, Stehendes Heer und ‘Staatsverdichtung’ in der frühneuzeitlichen Habsburgermonarchie.” In: Maťa, P., and T. Winkelbauer, eds. Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. 217–250.

Hochedlinger, Michael. “Die Französisch-osmanische »Freundschaft« 1525–1792: Element anti-habsburgischer Politik, Gleichgewichtsinstrument, Prestigeunternehmung – Aufriß eines Problems.” MIÖG 102, nos. 1–2 (1994): 108–164.

Holzschuh-Hofer, Renate. “Die Wiener Hofburg im 16. Jahrhundert. Festungsresidenz Ferdinands I.” ÖZKD 61, no. 2–3. (2007): 307–325.

Huber, Alfons. “Studien über die finanziellen Verhältnisse Österreichs unter Ferdinand I.” MIÖG Erg.-Bd. 4 (1893): 181–247.

Huszár, L[ajos]. “Merchant’s Seals of the 16th and 17th Centuries.” FolArch 13 (1961): 187–194. Hye, Franz-Heinz v[on]. “Der Wappenturm – zur Vorgeschichte einer heraldisch-künstlerischen Idee.”

Veröffentlichungen des Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum 70 (1990): 99–109. Ilijanić, Mira. “Der Baumeister Dominico de Lalio und sein kreis an der windischen Grenze.” In:

Pferschy, G., ed. Siedlung, Macht und Wirtschaft. 369–379. Ivanics, Mária. “A zsitvatoroki békéhez vezető út. Az 1599. évi béketárgyalások [The road to the

Peace of Zsitvatorok. The negotiations of 1599].” TSz 35, nos. 3–4 (1993): 297–311. Káldy-Nagy, Gyula. “Suleimans Angriff auf Europa.” AO 28, no. 2 (1974): 163–212. Káldy-Nagy, Gyula. “The Administration of the sanĵāq Registration in Hungary.” AO 21 (1968): 181–

223. Káldy-Nagy, Gyula. “The First Centuries of the Ottoman Military Organization.” AO 31 (1977): 147–

183.

39

Kármán, Gábor. “Transylvania between the Ottoman and Habsburg Empires.” In: Eriksonas, Linas, ed. Statehood Before and Beyond Ethnicity: Minor States in Northern and Eastern Europe 1600–2000. Bruxelles etc.: Peter Lang, 2005. 151–158.

Károlyi, Árpád. “Magyar huszárok a schmalkaldeni háborúban [Hungarian hussars in the War of Schmalkalden].” Sz 11 (1877): 642–654, 841–854.

Kazimír, Štefan. “Der Fernhandel der Städte in der Slowakei im 16. Jahrhundert.” SHS 15 (1986): 47–76.

Kazimír, Štefan. “Der Geldumlauf im 16. Jh. und die Slowakei.“ SHS 9 (1979): 115–132. Kazimír, Štefan. “K vývoju colnej agendy na Slovenski v 16. a 17. storočí [Development of the

customs in Slovakia in the sixteenth and seventeenth century].” SlArchiv 11, no. 1 (1976): 47–88. Kazimír, Štefan. “Slovensko v medzinárodnom obchode s dobytkom v 16. storočí [Slovakia in the

international cattle-trade in the sixteenth century].” HŠ 18 (1973): 175–208. Kelenik, József. “A kanizsai védelmi övezet és természetföldrajzi adottságai a XVI. század 70-es

éveinek végén [The defense zone around Kanizsa and its geographical characteristics in the late 1570s].” In: Petercsák, Tivadar, and Ernő Pethő, eds. Végvár és környezet [Border Fortress and Environment]. Eger: Dobó István Vármúzeum, 1995. 163–172.

Kelenik, József. “Szakállas puskák XVI. századi magyarországi inventáriumokban [Harquebuses in sixteenth century Hungarian inventories].” HK 35, no. 3 (1988): 484–520.

Kelenik, József. “The Military Revolution in Hungary.” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Ottomans, Hungarians, and Habsburgs. 117–159.

Kemény, Lajos. “Kassai fegyvergyártókról [About armorers of Kassa].” ArchÉrt 25 (1905): 270–274. Kenyeres, István. “A királyi és királynéi ‘magánbirtokok’ a 16. században [The private domains of the

Hungarian kings and queens in the sixteenth centuries].” Sz 138, no. 5 (2004): 1103–1148. Kenyeres, István. “A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában.

Katonai elképzelések az egri és a szatmári vár fenntartására [The role of the fortress estates in provisioning the sixteenth-century Hungarian border fortress system].” In: Petercsák, Tivadar, and Mátyás Berecz, eds. Végvár és ellátás [Border Fortress and Provision]. Eger: Dobó István Vármúzeum, 2001. 131–181.

Kenyeres, István. “A végvárak és a mezei hadak élelmezései szervezete a XVI. században [The system of provisioning border fortresses and the foot soldiers in the sixteenth century].” Fo 9, nos. 1–3 (2002): 163–202.

Kenyeres, István. “A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században [The management and farming of the estates of the border fortresses in the sixteenth century].”Sz 135, no. 6 (2001): 1349–1412.

Kenyeres, István. “Az esztergomi főegyházmegye birtokai és azok szerepe a török elleni védelemben a XVI. században [The estates of the Archbishopric of Esztergom and their role in the defense against the Turks in the sixteenth century].” In: Hegedűs, András, and Erzsébet Csombor, eds. Mater et magistra. Esztergom: Prímási Levéltár, 2003. 51–80.

Kenyeres, István. “Die Einkünfte und Reformen der Finanzveraltung Ferdinands I. in Ungarn.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 111–146.

Kenyeres, István. “Die Finanzen des Königreichs Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts.” In: Edelmayer, Fr., M. Lanzinner, and P. Rauscher, eds. Finanzen und Herrschaft. 84–122.

Kenyeres, István. “Pacsa János plébános osztrák fogsága (Adalék Habsburg Mária királyné helytartóságához) [The Austrian captivity of the parish priest, János Pacsa (Contributions to the regency of Queen Mary of Habsburg)].” SSz 60, no. 2 (2006): 146–165.

40

Khavanova, Olga. “Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar [Patriotism in the sign of loyalty: Students of the Theresianum and the court of Vienna].” Sz 140, no. 6 (2006): 1503–1518.

Kiss, István N. “Die Bedeutung der ungarischen Viehzucht für Ungarn und Mitteleuropa von XVI. bis zum XVIII. Jahrhundert.” In: Westermann, E., ed. Internationaler Ochsenhandel. 83–123.

Kiss, István N. “Fleischversorgung und Fleischkonsum im Ungarn des XVI–XVII. Jh.: Der Innere Markt und die Exportbasis.” In: Schneider, J., et al., eds. Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege. Vol. II, 77–99.

Kiss, István N. “Weineinkauf für den Wien Hofhaushalt in Westungarn-Burgenland (16–17. Jh.).” BHBl 32, no. 2 (1970): 64–73.

Klaić, Nada. “»Ostaci ostataka« Hrvatske i Slavonije u XVI. st. (od mohačke bitke do seljačke bune 1573 g.) [“Reliquiae Reliquiarum” of Croatia and Slavonia in the sixteenth century (from the Battle of Mohács until the peasent revolt in the year 1573].” AV 16 (1973): 253–325.

Klaniczay, Tibor. “The Concepts of Hungaria and Pannonia in the Age of the Renaissance.” HSt 10, no. 2 (1995): 173–189.

Klimó, Árpád v[on]. “Transnationale Perspektiven in der ungarischen Geschichtsschreibung des 20. Jahrhunderts: Von »Hóman–Szekfű« bis »Ránki–Berend«”. In: Duchhardt, H., ed. Nationale Geschichtskulturen. 221–240.

Klingenstein, Grete. “Der Wiener Hof in der frühen Neuzeit: Ein Forschungsdesiderat.” ZHF 22, no. 1 (1995): 237–245.

Kohler, Alfred. “Die europäische Bedeutung des Begriffs ‘Casa de Austria’”. In: Plaschka, Richard G., Greald Stourzh, and Jan Paul Niederkorn, eds. Was heißt Österreich? Inhalt und Umfang des Österreichbegriffs vom 10. Jahrhundert bis heute. 2nd ed. Vienna: VÖAW, 1996. 135–147.

Kohler, Alfred. “Vom Habsburgischen Gesamtsystem Karls V. zu den Teilsystemen Philipps II. und Maximilians II.” In: Edelmayer, F., and A. Kohler, eds. Kaiser Maximilian II. 13–37.

Köpeczi, Béla. “The Hungarian Wars of Independence of the Seventeenth and Eighteenth Centuries in Their European Context.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 445–455.

Koppány, Tibor. “A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI–XVII. században [The architectural organizations of the Hungarian border fortresses in the sixteenth and seventeenth centuries].” In: Petercsák, Tivadar, ed. Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században [Tradi-tion and Modernity in the Sixteenth and Seventeenth Century]. Eger: Dobó István Vármúzeum, 1997. 153–177.

Korpás Zoltán. “La frontera oriental de la Universitas Christiana entre 1526–1532. La política húngara y antiturca de Carlos V.” In: Castellano y Castellano, et al., eds. Carlos V. Europeísmo y Universalidad. El Congreso Internacional, Granada, 1–5 de mayo. 3. Los Escenarios del Imperio. Madrid: Universidad de Granada, 2001. 321–337.

Korpás, Zoltán. “Las luchas antiturcas en Hungría y la política oriental de los Austrias 1532–1541.” In: Alvar, Editor Alfredo, and F[riecrich] Edelmayer, eds. Fernando I, 1503–1564. Socialización, vida privada y actividad pública de un Emperador del Renacimineto. Madrid: Sociedad Estatal de Conmemoraciones Culturales, 2004. 335–370.

Korpás, Zoltán. “The History of Charles V in Hungary: The Unavailable Subject of Hope.” In: Dixon, C. Scott, and Martina Fuchs, eds. The Histories of Emperor Charles V. Nationale Perspektiven von Persönlichkeit und Herrschaft. Münster: Aschendorff, 2005. 203–236.

Kosáry, Domokos. “Magyarország a XVI–XVII. századi nemzetközi politikában [Hungary in the sixteenth-seventeenth-century international politics].” In: Kosáry, Domokos. A történelem vesze-delmei [Dangers of History: Studies on Europe and Hungary]. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1987. 20–62.

41

Krenn, Peter. “Die Nürnberger Waffenlieferungen von 1578/79 an das Steiermärkische Landes-zeughaus in Graz.” In: Krenn, P., ed. Trommeln und Pfeifen. 82–96.

Kroener, Bernhard R. “»Das Schwungrad an der Staatsmaschine«? Die Bedeutung der bewaffneten Macht in der europäischen Geschichte der Frühen Neuzeit.” In: Kroener, Bernhard R., and Ralf Pröve, eds. Krieg und Frieden: Militär und Gesellschaft in der Frühen Neuzeit. Paderborn–Munich–Vienna–Zürich: Schöningh, 1996. 1–23.

Kruppa, Tamás. “Tervek az erdélyi kormányzóság megszervezésére 1601–1602-ben. Erdély és a Gonzaga dinasztia kapcsolatai a XVI–XVII. század fordulóján [Plans for organizing a Transyl-vanian regency in 1601–1602. Relations between Transylvania and the Gonzaga dynasty at the turn of the sixteenth and seventeenth centuries].” HK 115, no. 2 (2002): 281–310.

Kubinyi, András. “Az 1505. évi rákosi országgyűlés és a szittya ideológia [The diet of Rákos in 1505 and the “szittya” (Scythian) ideology].” Sz 140, no. 2 (2006): 361–374.

Kubinyi, András. “Die Auswirkungen der Türkenkriege auf die zentralen Städte Ungarns bis 1541.” In: Pickl, O., ed. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. 201–219.

Kubinyi, András. “Die Städte Ofen und Pest und der Fernhandel am Ende des 15. und am Anfang des 16. Jahrhunderts.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas. 342–433.

Kubinyi, András. “Egy üzletelő és diplomata várúr Mohács előtt: Ákosházi Sárkány Ambrus [A trader, a diplomat, and lord of the castle before Mohács: Ambrus Sárkány from Ákosháza].” In: Pamer, Nóra, ed. Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok [Studies for the Eighty-Fifth Birthday of László Gerő]. Budapest: OmvH, 1994. 263–291.

Kubinyi, András. “Hungary’s Power Factions and the Turkish Threat in the Jagiellonian Period (1490–1526).” In: Zombori, I., ed. Fight against the Turk. 115–145.

Kubinyi, András. “Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban [Did the royal free cities have Hungarian peerage during the Middle Ages].”In: Mayer, L., and Gy. Tilcsik, eds. Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. 55–70.

Kumorovitz, L[ajos] B[ernát]. “Die Entwicklung des ungarischen Mittel- und Grosswappens.” In: Csatári, D., L. Katus, and Á. Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques. Vol. II, 319–356.

Landsteiner, Erich. “Zur Geschichte des Wiener Ungarnhandels am Ende des 16. Jahrhunderts.” Fo 9, no. 1–3 (2002): 61–74.

Lauter, Éva S. “Pozsony városa új szerepben [The city of Pozsony in new role].” In: Etényi, N. G., and I. Horn, eds. Idővel paloták. 144–171.

Lesure, Michel. “Michel Černović ‘explorator secretus’ a Constantinople (1556–1563).” Turcica 15 (1983): 127–154.

Loserth, Johann, and Franz Freiherr von Mensi. “Die Prager Ländertagung von 1541/42. Verfassungs- und finanzgeschichtliche Studien zur österreichischen Gesamtstaatsidee.” AÖG 103 (1913): 433–546.

Lukács, László, and Antal Molnár. “A homonnai jezsuita kollégium (1615–1619) [The Jesuit theological school of Homonna, 1615–1619].” In: Balázs, Mihály, et al., eds. Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére/Kulturelle Bestrebungen in der frühen Neuzeit. Festschrift für Bálint Keserű. Szeged: JATE Régi Magyar Irodalom Tanszék, 1997. 355–399.

Lukinich, Imre. “Az erdélyi fejedelmi czím kialakulásának történetéhez [Contribution to the history of the evolution of the Transylvanian princely title].” Sz 47 (1913): 94–109, 177–188.

MacHardy, Karin J. “Social Mobility and Noble Rebellion in Early Modern Habsburg Austria.” In: Bak, János M., ed. Nobilities in Central and Eastern Europe: Kinship, Property and Privilege. Budapest–Krems: Hajnal István Alapítvány, 1994. 97–139.

42

MacHardy, Karin J. “Staatsbildung in den habsburgischen Ländern in der Frühen Neuzeit: Konzepte zur Überwindung des Absolutismusparadigmas.” In: Maťa, P., and T. Winkelbauer, eds. Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. 73–98.

Makkai, László. “A Habsburgok és a magyar rendiség a Bocskai-felkelés előestéjén [The Habsburgs and the Hungarian estates before the Bocskai uprising].” TSz 17, nos. 1–2 (1974): 155–188.

Makkai, László. “Agrarian Landscape of Historical Hungary in Feudal Times.” In: Nemes, D., et al., eds. Études historiques hongroises 1980. Vol. I, 193–208.

Makkai, László. “Der ungarische Viehhandel 1550–1650.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmittel-europas. 483–506.

Makkai, László. “Der Weg der ungarischen Mastviehzucht vom Nomadismus zum Kapitalismus.” In: Schneider, J., et al., eds. Wirtschaftskräfte und Wirtschaftswege. Vol. II, 59–75.

Makkai, László. “Etat des Ordres et théocratie calviniste au XVIe siècle dans l’Europe Centro-Orien-tale.” In: Nemes, D., et al., eds. Études historiques hongroises 1975. Vol. I, 329–346.

Makkai, László. “István Bocskai’s Insurrectionary Army,” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 275–295.

Makkai, László. “The Crown and Diets of Hungary in the Sixteenth Century.” In: Evans, R. J. W., and T. V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates. 80–91.

Maksay, F[erenc]. “Le pays de la noblesse nombreuse.” In: Nemes, D., et al., eds. Études histo-riques hongroises 1980. Vol. I, 167–191.

Maksay, Ferenc. “Gutswirtschaft und Bauernlegen in Ungarn im 16. Jahrhundert.” VSWG 45, no. 1 (1958): 37–61.

Maksay, Ferenc. “Peasantry and Mercenary Service in Sixteenth-Century Hungary.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 261–274.

Márk, László. “A királyi tanács átalakulása és története 1526 után [History and transformation of the Royal Council after 1526].” Sz 51 (1917): 472–493, 577–602.

Marosi, Endre. “Partecipazione di architetti militari veneziani alla costruzione del sistema delle fortezze di confine in Ungheria tra il 1541 e il 1593.” In: Klaniczay, T., ed. Rapporti veneto-ungheresi. 195–215.

Matuz, Josef. “Der Verzicht Süleymans des Prächtigen auf die Annexion Ungarns.” UJb 6 (1974–1975): 38–46.

Mayer, Theodor. “Das Verhältnis der Hofkammer zur ungarischen Kammer bis zur Regierung Maria Theresias.” MIÖg Erg.-Bd. 9 (1915): 178–263.

Mažuran, Ive. “Turska osvajanja u Slavoniji (1526.–1552.) [Turkish conquest in Slavonia, 1526–1552].”Osječki zbornik 6 (1958): 93–134.

Menčik, Ferdinand. “Beiträge zur Geschichte der kaiserlichen Hofämter.” AÖG 87 (1899): 447–563. Mikó, Árpád, and Géza Pálffy. “A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk

síremlékei (16–17. század) [The Late Renaissance and Early Baroque monuments of Saint Martin Church of Pozsony in the sixteenth and seventeenth centuries].” MűÉ 51, nos. 1–2 (2002): 107–172.

Molnár, Antal. “Relations between the Holy See and Hungary during the Ottoman Domination of the Country.” In: Zombori, I., ed. Fight against the Turk. 191–225.

Molnár, Antal. “Struggle for the Chapel of Belgrade (1612–1643). Trade and Catholic Church in Ottoman Hungary.” AO 60, no. 1 (2007): 73–134.

Monok, István. “Nationalsprachige Lesestoffe in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert.” In: Guthmüller, Bodo, ed. Latein und Nationalsprachen in der Renaissance. Wiesbaden: Harrassowicz, 1998. 137–149.

Mrva, Ivan, and David P[aul] Daniel: “Slovakia during the Early Modern Era 1526–1711.” In: Mannová, E., ed. A Concise History of Slovakia. 105–157.

43

Mrva, Ivan. “Die Bestrebungen der Habsburger um die Erwerbung der ungarischen Krone und Press-burg (Bratislava).” In: Marsina, Richard, ed. Städte in Donauraum. Sammelband der Beiträge aus dem Symposions in Smolenice 30. 9. – 3. 10. 1991. Bratislava: Slovenská historická spoločnosť–HÚ SAV–Miestny úrad Bratislava-Staré mesto, 1993. 220–230.

Murphey, Rhoads. “Süleyman I and the Conquest of Hungary: Ottoman Manifest Destiny or a Delayed Reaction to Charles V's Universalist Vision.” Journal of Early Modern History 5, no. 3 (2001): 197–221

Nagy, László. “A magyarországi Habsburg-uralom a török hódoltság idején [The Habsburg rule in Hungary during the Otttoman era].” HK 105, no. 2 (1992): 3–29.

Nagy, László. “Il contributo veneziano nella guerra contro il Turco in Ungheria.” In: Branca, V., ed. Venezia e Ungheria. 431–444.

Nehring, Karl. “Die Bocskai-Krone als Objekt des patrimoine intellectuel.” SOF 43 (1984): 123–133. Németh, István H. “Mestská politika Uhorského kráľostva v období raného novoveku [City-policy of

the Kingdom of Hungary in the early modern age].” In: Csukovits, Enikő, and Tünde Lengyelová, eds. Z Bardejova do Prešporku. Spoločnosť, súdnictvo a vzdelanosť v mestách v 13.–17. storočí [From Bártfa to Pozsony. Society, Justice, and Culture in the Cities in the 13th–17th Centuries]. Prešov–Bratislava: HÚ SAV Bratislava–Prešovská univerzita v Prešove, Filozofická fakulta, 2005. 285–308.

Németh, S. Katalin. “Eine wiederentdeckte Reisebeschreibung: Veit Marchthaler, Ungarische Sachen, 1588.” In: Kühlmann, W., A. Schindling, and W. Hauer, eds. Deutschland und Ungarn. 207–218.

Niederkorn, Jan Paul. “Spanische Subsidien für den Türkenkrieg, die Markgrafschaft Finale und der Sturz eines Ministers am Hof König Philipps III.” RHM 36 (1994): 143–152.

Oberleitner, Karl. “Österreichs Finanzen und Kriegswesen unter Ferdinand I. vom Jahre 1522 bis 1564.” AÖG 22 (1860): 1–231.

Oborni, Teréz. “Die Herrschaft Ferdinands I. in Ungarn.” In: Fuchs, Martina, and Alfred Kohler, eds. Kaiser Ferdinand I. Aspekte eines Herrscherlebens. Münster: Aschendorff, 2003. 147–165.

Oborni, Teréz. “Die Pläne des Wiener Hofes zur Rückeroberung Siebenbürgens 1557–1563.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 277–297.

Oborni, Teréz. “From Province to Principality: Continuity and Change in Transylvania in the First Half of the Sixteenth Century.” In: Zombori, I., ed. Fight against the Turk. 165–179.

Oborni, Teréz. “Habsburgischer Versuch zur Regelung der Finanzangelegenheiten in Siebenbürgen (1552–1553).” In: Mitu, Sorin, and Florin Gogaltan, eds. Interethnische- und Zivilisations-beziehungen im siebenbürgischen Raum. Klausenburg: Verein der Historiker aus Siebenbürgen und dem Banat–Babeş-Bolyai-Univ., 1996. 137–157.

Oborni, Teréz. “Tratatul de la Gilau [The treaty of Gyalu].” SMIM 20 (2002): 189–200. Ochmański, Jerzy. “Organizacja obrony w Wielkim Księstwie Liteuskim przed napadami Tatarów

krymskich w XV–XVI wieku [Organization of defense in the Grand Principality of Lithuania against the raids of Crimean Tartars in the fifteenth and sixteenth centuries].” SMHW 5 (1960): 348–398.

Opll, Ferdinand. “ »... ein(e) vorhin in Wien nie gesehene Rarität von jedermann bewundert« Zu Leben, Tod und Nachleben des ersten Wiener Elefanten.” JbVGStW 60 (2004): 229–273.

Opll, Ferdinand. “»Iter Viennese Cristo auspice et duce« Wien in Reisetagebuch Des Tilemann Stella von 1560.” JbVGStW 52–53 (1996–1997): 321–360.

Opll, Ferdinand. “Ferdinand I. und seine Stadt Wien: Versuch einer Neubewertung des Verhältnisses zwischen Herrscher und Stadt.” JbVGStW 61 (2005): 73–98.

Pach, Zsigmond Pál. “Hungary and the Levantine Trade in the 14th–17th Centuries.” AO 60, no. 1 (2007): 9–31.

44

Pálffy, Géza. “A felső-magyarországi főkapitányság és Erdély Báthory István uralkodása idején (1571–1586) (A Báthory-kutatás egy feldolgozatlan kérdésköréről) [The Upper Hungary Captain Generalcy and Transylvania during the reign of Stephen Báthory (About a still unexamined aspect of the research on Báthory)].” MT 1, nos. 1–2 (1997): 113–126.

Pálffy, Géza. “A Pálffy család felemelkedése a 16. században [The rise of the Pálffy family in the sixteenth century].” In: Fundárková, Anna, and Géza Pálffy, eds. Pálfiovci v novoveku: Vzostup významného uhorského šľachtického rodu [Pálffy Family in the Modern Age: The Rise of a Famous Hungarian Nobles Family]. Bratislava–Budapest: Spoločnosť Pro História–AEP, 2003. 17–36.

Pálffy, Géza. “Der Preis für die Verteidigung der Habsburgermonarchie: Die Kosten der Türken-abwehr in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts.” In: Edelmayer, Fr., M. Lanzinner, and P. Rauscher, eds. Finanzen und Herrschaft. 20–44.

Pálffy, Géza. “Der ungarische Adel am Wiener Hof König Ferdinands I.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 95–110.

Pálffy, Géza. “Der Wiener Hof und die ungarischen Stände im 16. Jahrhundert.” MIÖG 109, nos. 3–4 (2001): 346–381.

Pálffy, Géza. “Die Akten und Protokolle des Wiener Hofkriegsrats im 16. und 17. Jahrhundert.” In: Pauser, J., M. Scheutz, and T. Winkelbauer, eds. Quellenkunde der Habsburgermonarchie. 182–195.

Pálffy, Géza. “Die Türkenabwehr in Ungarn im 16. und 17. Jahrhundert – ein Forschungsdesiderat.” AnzWien 137, no. 1 (2002): 99–131.

Pálffy, Géza. “Egy meghatározó kapcsolat Európa és Magyarország között a 16. század második felében: Lazarus Freiherr von Schwendi (1522–1583) [Lazarus Freiherr von Schwendi, a defining connection between Europe and Hungary in the second half of the sixteenth century].” In: Mayer, L., and Gy. Tilcsik, eds. Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. 101–120.

Pálffy, Géza. “Egyesítendő tartományból az ellenségig. Erdély a Habsburg politikai és hadvezetés célkitűzéseiben a 16. század közepén (Báthory András 1555. évi tanácsának tanulságai) [From a domain ready to be united to enmity. Transylvania in Habsburg political and military goals in the second half of the sixteenth century].” In: Barbu, Violeta, and Kinga S. Tüdős, eds. Historia manet: Volum omagial Demény Lajos Emlékkönyv 75 [Festschrift for Lajos Demény 75]. Bucharest–Cluj: Kriterion, 2001.67–84.

Pálffy, Géza. “Kriegswirtschaftliche Beziehungen zwischen der Habsburgermonarchie und der unga-rischen Grenze gegen die Osmanen in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts. Unter besonderer Berücksichtigung des königlichen Zeughauses in Kaschau.” UJb 27 (2004): 17–40.

Pálffy, Géza. “Krönungsmähler in Ungarn im Spätmittelalter und in der Frühen Neuzeit. Weiterleben des Tafelzeremoniells des selbständigen ungarischen Königshofes und Machtrepräsentation der ungarischen politischen Elite. Teil 1,” MIÖG 115, no. 1. (2007): 85–111, Teil 2, MIÖG 116, no. 1. (2008): 60–91.

Pálffy, Géza. “Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi repre-zentációjában a 16. században [Hungarian coats of arms, flags and insignia in the Habsburg dynastic and power representation in the sixteenth century].” TSz 47, nos. 3–4 (2005): 241–275.

Pálffy, Géza. “Medien der Integration des ungarischen Adels in Wien im 16. und 17. Jahrhundert.” CHSt Wien 1 (2002): 61–98.

Pálffy, Géza. “Návrh uhorských radcov na bratislavský korunovačný ceremoniál z roku 1561. Doteraz neznámy zásadný prameň k uhorským kráľovským korunováciám [The opinion of the Hungarian councillors for the Pozsony coronation ceremony from 1561: An unknown primary source on the Hungarian coronations].” HČ 54, no. 2 (2006): 201–216.

45

Pálffy, Géza. “The Border Defense System in Hungary in the Sixteenth and Seventeenth Centuries.” In: Király, B. K., and L. Veszprémy, eds. A Millennium of Hungarian Military History. 111–135.

Pálffy, Géza. “The Impact of the Ottoman Rule on Hungary.” HSR 28, nos. 1–2 (2001): 109–132. Pálffy, Géza. “The Origins and Development of the Border Defence System Against the Ottoman

Empire in Hungary (Up to the Early Eighteenth Century).” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Otto-mans, Hungarians, and Habsburgs. 3–69.

Pálffy, Géza. “Türkenabwehr, Grenzsoldatentum und die Militarisierung der Gesellschaft in Ungarn in der Frühen Neuzeit.” HJb 123 (2003): 111–148.

Pálffy, Géza. “Várfeladók feletti ítélkezés a XVI–XVII. századi Magyarországon (A magyar rendek hadügyi jogkörének kérdéséhez) [Sentencing soldiers who surrendered border fortresses in sixteenth and seventeenth century Hungary. (Contribution to the debate concerning the importance of the Hungarian estates in military jurisdiction.)].” LK 68, nos. 1–2 (1997): 199–221.

Pálffy, Géza. “Zentralisierung und Lokalverwaltung: Die Schwierigkeiten des Absolutismus in Ungarn von 1526 bis zur Mitte des 17. Jahrhunderts.” In: Maťa, P., and T. Winkelbauer, eds. Die Habsbur-germonarchie 1620 bis 1740. 279–299.

Pánek, Jaroslav. “»Tvůrcové« habsburské monarchie v nové literatuře [The »creators« of the Habsburg Monarchy in the new literature.” ČČH 90 (1992): 394–412.

Pánek, Jaroslav. “Böhmen, Mähren und Österreich in der frühen Neuzeit: Forschungsprobleme ihres Zusammenlebens.” In: Winkelbauer, Thomas, ed. Kontakte und Konflikte. Böhmen, Mähren und Österreich: Aspeskte eines Jahrtausends gemeinsamer Geschichte. Referate des Symposiums „Verbindendes und Trennendes an der Grenze III” vom 24. bis 27. Oktober 1992 in Zwettl. Horn–Waidhofen an der Thaya: Waldviertel Heimatbund, 1993. 125–136.

Pánek, Jaroslav. “Das politische System des böhmischen Staates im ersten Jahrhundert der habsburgischen Herrschaft (1526–1620).” MIÖG 97 (1989): 53–82.

Pánek, Jaroslav. “Das Ständewesen und die Gesellschaft in den böhmischen Ländern in der Zeit vor der Schlacht auf dem Weißen Berg (1526–1620).” Historica 25 (1985): 73–120.

Pánek, Jaroslav. “Der Adel im Turnierbuch Erzherzog Ferdinands II. von Tirol (Ein Beitrag zur Geschichte des Hoflebens und der Hofkultur in der Zeit seiner Statthalterschaft in Böhmen).” FHB 16 (1993): 77–96.

Pánek, Jaroslav. “Die antiosmanische Feldzüge aus Böhmen nach Ungarn in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts.” In: Rapports, co-rapports, communications tchécoslovaques pour le VIe congrès de l’Association Internationale d’Etudes du Sud-Est Européen. Prague: L’Institut de l’Histoire tchécoslovaque et mondiale de l’Académie Tchécoslovaque des Sciences, 1989. 67–101.

Pánek, Jaroslav. “Ferdinand I. – der Schöpfer des politischen Programms der österreichischen Habs-burger?” In: Maťa, P., and T. Winkelbauer, eds. Die Habsburgermonarchie 1620 bis 1740. 63–72.

Pánek, Jaroslav. “Hofämter – Landesämter – Staatsämter zwischen Ständen und Monarchie an der Schwelle zur Neuzeit. Die böhmischen und österreichischen Länder im Vergleich.” In: Bahlcke, J., H.-J. Bömelburg, and N. Kersken, eds. Ständefreiheit und Staatsgestaltung. 39–49.

Pánek, Jaroslav. “K úloze byrokratizace při přechodu od stavovské k absolutní monarchii [About the role of bureaucracy in making the shift from the monarchy of estates to the absolute monarchy].” Acta Universitatis Carolinae – Philosophica et historica 3: Studia historica 36 (1989): 75–85.

Pánek, Jaroslav. “Königswahl oder Königsaufnahme? Thronwechsel im Königreich Böhmen an der Schwelle der Neuzeit.“ In: Weber, W. E. J., ed. Der frühmoderne Staat in Ostzentraleuropa. Vol. II, 37–52.

Pánek, Jaroslav. “Staatsbildung in einer überstaatlichen Monarchie: Der Fall Böhmen.” In: Weber, W. E. J., ed. Der frühmoderne Staat in Ostzentraleuropa. Vol. I, 88–102.

46

Pap, Ferenc. “Comerţul Clujului cu Viena între 1599–1637 (pe baza registrelor tricesimale) [Trade of Kolozsvár with Vienna between 1599 and 1637 (based on the thirtieth customs register].” AMN 17 (1981): 171–190.

Papp, Sándor. “Bocskai István török politikája a felkelés előestéjén [István Bocskai’s Ottoman policy on the eve of the uprising].” HK 117, no. 4 (2004): 1198–1211.

Papp, Sándor. “Die diplomatischen Bemühungen der Habsburger um Siebenbürgen in den Jahren 1551 und 1552.” WZKM 89 (1999): 109–133.

Papp, Sándor. “Hungary and the Ottoman Empire (from the Beginnings to 1540).” In: Zombori, I., ed. Fight against the Turk. 37–89.

Papp, Sándor. “Török–magyar tárgyalások és szerződéskötés 1605-ben [Turkish-Hungarian negotia-tions and treaty in 1605].” In: Barbu, V., and K. S. Tüdős, eds. Historia manet. 119–135.

Paulinyi, O[szkár]. “Der erste Anlauf zur Zentralisation der Berggerichtsbarkeit in Ungarn. Aus der Vorgeschichte der Maximilianischen Bergordnung.” In: Nemes, D., et al., eds. Études historiques hongroises 1980. Vol. I, 209–233.

Paulinyi, O[szkár]. “Die Edelmetallproduktion der niederungarischen Bergstädte, besonders jene von Schemnitz, in der Mitte des 16. Jahrhunderts.” In: Csatári, D., L. Katus, and Á. Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques. Vol. I, 181–196.

Paulinyi, Oszkár. “The Crown Monopoly of the Refining Metallurgy of Precious Metals and the Tech-nology of the Cameral Refineries in Hungary and Transylvania in the Period of Advanced and Late Feudalism (1325–1700) with Data and Out-put.” In: Kellenbenz, Hermann, ed. Precious Metals in the Age of Expansion: Papers of the XIVth International Congress of the Historical Sciences. Stuttgart: Klett-Cotta, 1981. 27–39.

Perger, Richard, and Géza Pálffy. “A magyarországi török háborúk résztvevőinek síremlékei Bécsben (XVI–XVII. század) [The Viennese grave markers of the participants of the Turkish wars in Hungary].” Fo 5, no. 2 (1998): 207–264.

Péter, Katalin. “A vallásügy a bécsi béketárgyalásokon [The religious question at the Vienna peace negotiations].” In: Papp, K., and A. Jeney-Tóth. “Frigy és békesség legyen”. 171–175.

Péter, Katalin. “Das skythische Selbstbewußtsein des ungarischen Adels.” In: Zimányi, V., ed. La Pologne et la Hongrie. 121–133.

Péter, Katalin. “Hungary.” In: Scribner, Bob, Roy Porter, and Mikuláš Teich, eds. The Reformation in National Context. Cambridge: Cambridge UP, 1994. 155–167.

Péter, László. “The Holy Crown of Hungary, Visible and Invisible.” SEER 81, no 3 (2003): 421–510. Petneki, Áron. “Oriens in Occidente. Ungarn und Polen als exotisches Thema in der Kunst des 16. und

17. Jahrhunderts.” In: Zimányi, V., ed. La Pologne et la Hongrie. 145–149. Petritsch, Ernst Dieter. “Abenteurer oder Diplomaten? Ein Beitrag zu den diplomatischen Beziehungen

Ferdinands I. mit den Osmanen.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 249–261.

Petritsch, Ernst Dieter. “Der habsburgisch-osmanische Friedensvertrag des Jahres 1547.” MIÖG 38 (1985): 49–80.

Petritsch, Ernst Dieter. “Tribut oder Ehrengeschenk? Ein Beitrag zu den habsburgisch-osmanischen Beziehungen in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts.” In: Springer, E., and L. Kammerhofer, eds. Archiv und Forschung. 49–58.

Pickl, Othmar. “Der Viehhandel von Ungarn nach Oberitalien vom 14. bis zum 17. Jahrhundert.” In: Westermann, E., ed. Internationaler Ochsenhandel. 39–81.

Pickl, Othmar. “Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert.” In: Pickl, O., ed. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. 71–129.

47

Pickl, Othmar. “Routen, Umfang und Organisation des innereuropäischen Handels mit Schlachtviech im 16. Jahrhundert.” In: Novotny, Alexander, and Othmar Pickl, eds. Festschrift Hermann Wies-flecker zum sechzigsten Geburtstag. Graz: Selbstverlag des Historischen Instituts der Universität Graz, 1973. 143–166.

Pickl, Othmar. “Universales Kaisertum und Hoffinanz: Die Kreditoren der Habsburger von Maximi-lian I. bis Leopold I.” Ebner, Herwig, et al., eds. Forschungen zur Landes- und Kirchengeschichte: Festschrift Helmut J. Mezler-Angelberg zum 65. Geburtstag. Graz: Eigenverlag des Instituts für Geschichte der Karl-Franzens-Universität Graz, 1988. 377–389.

Pokluda, Zdeněk. “Majetek uherské šlechty v českých zemích v 15–20. století [Estates of Hungarian noblemen in the Bohemian Lands from the fifteenth until the twentieth century].” ČMM 98 (1979): 296–325.

Press, Volker. “The Imperial Court of the Habsburgs: From Maximilian I to Ferdinand III, 1493–1657.” In: Asch, Ronald G., and Adolf M. Birke, eds. Princes, Patronage, and the Nobility: The Court at the Beginning of the Modern Age c. 1450–1650. London: German Historical Institute London; Oxford: Oxford UP, 1991. 289–312.

Prickler, Harald. “Burgenland während der Periode der Türkenkriege.” BHBl 48 (1986): 1–23. Prickler, Harald. “Das Volumen des westlichen ungarischen Außenhandels vom 16. Jahrhundert bis

1700.” In: Pickl, O., ed. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. 131–144. Prickler, Harald. “Verlauf und Folgen der Bocskay-Rebellion im österreichisch-ungarischen Grenz-

raum.“ In: Internationales Kulturhistorisches Symposium Mogersdorf. Vol. 1, Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 1972. 157–174.

Prickler, Harald. “Zur Geschichte des burgenländisch-westungarischen Weinhandels in die Oberländer Böhmen, Mähren, Schlesien und Polen. I–III. Teil.” ZfO no. 2–4, 14 (1965): 294–320, 495–529, 731–754.

Probszt, Günther. “Der Beitrag der niederungarischen Bergstädte zur Türkenabwehr.” SOF 13 (1954): 93–138.

Probszt, Günther. “Der Neusohler »Kupferkauf«.” VSWG 40 (1953): 289–326. Procházka, Jiří. “Habsburská Monarchie a státy východní Evropy v obraně proti Turkům na konci 16.

století [The Habsburg Monarchy and the Eats European states in the defense against the Turks at the end of the sixteenth Century].” ČMM 108 (1989): 257–273.

Rady, Martyn. “Rethinking Jagiello Hungary (14901526).” Central Europe (London) 3, no. 1 (2005): 3–18.

Ratkoš, P[eter]. “Das Kupferwesen in der Slowakei vor der Enstehung der Thurzo-Fugger Handels-gesellschaft.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas. 585–610.

Rauscher, Peter. “Kaiser und Reich. Die Reichstürkenhilfen von Ferdinand I. bis zum Beginn des ‘Langen Türkenkriegs” (1548–1593).” In: Edelmayer, Fr., M. Lanzinner, and P. Rauscher, eds. Finanzen und Herrschaft. 45–83.

Rauscher, Peter. “Personalunion und Autonomie. Die Ausbildung der zentralen Verwaltung unter Ferdinand I.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 13–39.

Rázsó, Gyula. “A Habsburg-birodalom politikai és katonai törekvései Magyarországon Mohács időszakában [Political and military endearours of the Habsburg Empire in Hungary in the period of the Battle of Mohács].” In: Rúzsás, L., and Ferenc Szakály, eds. Mohács. 127–163.

Reisenleitner, Markus. “Habsburgische Höfe in der frühen Neuzeit – Entwicklungslinien und For-schungsprobleme.” In: Bůžek, Václav, and Pavel Král, eds. Aristokratické rezidence a dvory v raném novovĕku [Aristocratic Residencies and Courts in the Early Modern Age]. České Budě-jovice: JU HÚ, 1999. 97–114.

48

Roberts, Michael. “The Military Revolution, 1550–1650.” In: Roberts, Michael. Essays in Swedish History. London: Weidenfeld and Nicolson, 1967. 195–225.

Romsics, Ignác. “Ungarische Geschichtsschreibung im 20. Jahrhundert. Tendenzen, Autoren, Werke.” In: Duchhardt, H., ed. Nationale Geschichtskulturen. 195–219.

Rosenthal, Eduard. “Die Behördenorganisation Kaiser Ferdinands I. Das Vorbild der Verwaltungs-organisation in den deutschen Territorien: Ein Beitrag zur Verwaltungsgeschichte des Verwaltungs-rechtes.” AÖG 69 (1887): 53–316.

Roth, Franz Otto. “Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewußtsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ‘Friedensjahr’ 1578.” ZHVSt 60 (1969): 199–275 and 61 (1970): 151–214.

Rudolph, Harriet. “Kontinuität und Dynamik – Ritual und Zeremoniell bei Krönungsakten im Alten Reich. Maximilian II., Rudolf II. und Matthias in vergleichender Perspektive.” In: Steinecke, Marion, and Stefan Weinfurter, eds. Investitur- und Krönungsrituale. Herrschaftseinsetzungen im kulturellen Vergleich. Cologne–Weimar–Vienna: Böhlau, 2005. 377–399.

Rúzsás, Lajos. “The Siege of Szigetvár of 1566. Its Significance in Hungarian Social Development.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 251–259.

Rybarič, Richard. “Hudba bratislavských korunovácií [Music of the coronations in Pozsony].” In: Európske súvislosti slovenskej hudby [European Contexts of Slovakian Music]. Bratislava: VSAV, 1990. 11–36.

Sahin-Tóth, Péter. “A Difficult Apprenticeship: The Integration of Hungary into the Habsburg Monarchy in the 16th Century.” In: Blockmans, Wim, and Nicolette Mout, eds. The World of Empe-ror Charles V. Amsterdam: Royal Netherlands Academy of Arts and Sciences, 2004. 247–263.

Schnur, Roman. “Lazarus von Schwendi (1522–1583). Ein unerledigtes Thema der historischen Forschung.” ZHF 14 (1987): 27–46.

Schulze, Winfried. “Das Ständewesen in den Erblanden der Habsburger Monarchie bis 1740. Vom dualistischen Ständestaat zum organisch-föderativen Absolutismus.” In: Baumgart, Peter, ed. Ständetum und Staatsbildung in Brandenburg-Preußen. Ergebnisse einer internationalen Fach-tagung. Berlin–New York: de Gruyter, 1983. 263–279.

Schulze, Winfried. “Die Erträge der Reichssteuern zwischen 1576 und 1606.” Jahrbuch für die Geschichte Mittel- und Ostdeutschlands 27 (1978): 169–185.

Schulze, Winfried. “Estates and the Problem of Resistance in 16./17. Century Political Theory and Practice.” In: Evans, R. J. W., and T. V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates. 158–175.

Schulze, Winfried. “Imperial Taxes in the 16. Century.” In: Bonney, Richard, ed. Economic Systems and State Finance. 2. Oxford: Clarendon Press, 1996. 261–279.

Schulze, Winfried. “Österreichische Gesamtstaatsidee und ständische Versammlungen im 16. Jahr-hundert.” In: Stauber, R., and Marco Bellabarba, eds. Identità territoriali e cultura politica nella prima età moderna / Territoriale Identität und politische Kultur in der Frühen Neuzeit. Bologna: Soc. Ed. Il Mulino, 1998. 147–166.

Simon, Zsolt. “Szapolyai János familiárisainak egy lajstroma 1531-ből [List of the courtiers of John Szapolyai in 1531].” In: Bessenyei, József, Zita Horváth, and Péter Tóth, eds. Tanulmányok Szapolyai Jánosról és a kora újkori Erdélyről [Studies about John Szapolyai and Early-Modern Transylvania].Miskolc, 2004. 231–243.

Simoniti, Vasko. “Doprinos Kranjske financiranju protuturske obrane u 16. stoljeću [Financial assistance of Carniola for the fefense against the Turks in the sixteenth century].” In: Pavličević, D., ed. Vojna krajina. 205–213.

Sinkovics, István. “Der Angriff der Osmanen im Donautal im 16. Jahrhundert und der Ausbau der Abwehr.” In: Nemes, D., et al., eds. Études historiques hongroises 1975. Vol. I, 347–380.

49

Sinkovics, István. “La résistance de la Hongrie à l’occupation turque aux XVI et XVII siècles.” Histoire et enseignement 19 (1969): 483–506.

Smolka, Stanislaus. “Ferdinand des Ersten Bemühungen um die Krone von Ungarn.” AÖG 57 (1879): 1–172.

Sörös, Pongrácz. “Ghímesi Forgách Simon báró [Baron Simon Forgách from Ghymes].” Sz 33 (1899): 595–617, 698–721.

Spuler, Bertold “Die europäische Diplomatie in Konstantinopel bis zum Frieden von Belgrad (1739).” JbKGS N. F. 11, no. 1 (1935): 53–155, no. 2 (1935): 171–222, no. 3–4 (1935): 313–366, and JbGO 1, no. 2 (1936): 229–262, no. 3 (1936): 383–440.

Steinwerter, Artur. “Die Übernahme der Grenzverteidigung in Kroatien durch den Beherrscher Innerösterreichs (1578).” ZHVSt 20 (1924): 43–59.

Stollberg-Rilinger, Barbara. “Zeremoniell als politisches Verfahren. Rangordnung und Rangstreit als Strukturmerkmale des frühneuzeitlichen Reichstags.” In: Kunisch, Johannes, ed. Neue Studien zur frühneuzeitlichen Reichsgeschichte. Berlin: Duncker und Humblot, 1997. 91–132.

Stollberg-Rilinger, Barbara. “Zeremoniell, Ritual, Symbol. Neue Forschungen zur symbolischen Kom-munikation in Spätmittelalter und Früher Neuzeit.” ZHF 27 (2000): 389–405.

Strohmeyer, Arno. “Die Disziplinierung der Vergangenheit: Das „alte Herkommen“ im politischen Denken der niederösterreichischen Stände im Zeitalter der Konfessionskonflikte (ca. 1570 bis 1630).“ In: Bahlcke, Joachim, and Arno Strohmeyer, eds. Konstruktion der Vergangenheit. Geschichtsdenken, Traditionsbildung und Selbstdarstellung im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa. Berlin: Duncker und Humblot, 2002. 99–127.

Strohmeyer, Arno. “Vom Widerstand zur Rebellion: Praxis und Theorie des ständischen Widerstands in den östlichen österreichischen Ländern im Werden der Habsburgermonarchie (ca. 1550–1650).” In: Friedeburg, Robert von, ed. Widerstand in der frühen Neuzeit. Erträge und Perspektiven der Forschung im deutsch-britischen Vergleich. Berlin: Duncker und Humblot, 2001. 207–243.

Suchý, Michal. “Úlohy habsburskej monarchie a protihabsburské stavovské povstania [Exercises of the Habsburg Monarchy and the estates’ revolts against the Habsburgs].” HČ 23 (1975): 73–111.

Sunkó, Attila. “A curia militaris működésének nyomai a kora újkori Magyarországon és az Erdélyi Fejedelemségben [Traces of the operation of curia militaris in the early modern Hungary and the Principality of Transylvania].” LK 71, no. 1–2 (2001): 3–64.

Szabó, János B. “A mohácsi csata és a «hadügyi forradalom». [The Battle of Mohács and the military revolution].” Part I–II. HK 117, no. 2 (2004): 443–480, 118, no. 3 (2005): 573–632.

Szabó, János B., and Péter Erdősi. “Ceremonies Marking: the Transfer of Power in the Principality of Transylvania in East European Context.” M 11 (2003): 111–160.

Szabó, János Győző. “Az egri vár főkapitányainak rövid életrajza [The short biographies of the commanders of the Eger Fortress].” EVH 17 (1982): 5–33.

Szádeczky, Lajos. “Báthory István és egy magyarországi összeesküvés [István Báthory and a Hunga-rian conspiracy].” Sz 20 (1886): 851–866.

Szádeczky, Lajos. “L’élection d’Etienne Báthory au trône de Pologne.” In: Áldásy, Antoine, et al. Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie. Cracovie: Université des Jagellons, 1935. 82–104.

Szakály, Ferenc. “A Közép-Duna menti bortermelés fénykora [The zenith of central Danubian viniculture].” In: Benyák, Zoltán, and Ferenc Benyák, eds. Borok és korok: Bepillantás a bor kultúrtörténetébe [Wines and Eras: A Glance into the Cultural History of Wine]. 2nd enlarged ed. Budapest: Hermész Kör, 2002. 131–146.

Szakály, Ferenc. “Der Wandel Ungarns in der Türkenzeit.” In: Tietze, Andreas, ed. Habsburgisch-osmanische Beziehungen/Relations habsbourg-ottomanes. Wien, 26.–30. September 1983. Colloque

50

sous le patronage du Comité international des études pré-ottomanes et ottomanes. Vienna: VWGÖ, 1985. 35–54.

Szakály, Ferenc. “Die Bilanz der Türkenherrschaft in Ungarn.” AH 34, no 1 (1988): 63–77. Szakály, Ferenc. “La politique religieuse de l’État et des Ordres en Hongrie (XVIe-XVIIe siècles).” In:

Delsol, Chantal, and Michel Maslowski, eds. Histoire des idées politiques de l’Europe centrale. Paris: PUF, 1998. 126–134.

Szakály, Ferenc. “Magyar diplomaták, utazók, rabok és renegátok a 16. századi Isztambulban” [Hungarian diplomats, travellers, slaves, and renegades in the sixteenth-century Istanbul]. In: Szakály, Ferenc, ed. Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái 1570 [Turkish Miniaturs of Balázs Csöbör from Szigetvár, 1570]. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1983: 5–77.

Szakály, Ferenc. “Nándorfehérvár, 1521: The Beginning of the End of the Medieval Hungarian Kingdom.” In: Dávid, G., and P. Fodor, eds. Hungarian-Ottoman Military and Diplomatic Rela-tions. 44–76.

Szakály, Ferenc. “Phases of Turco-Hungarian Warfare before the Battle of Mohács (1365–1526).” AO 33, no. 1 (1979): 65–111.

Szakály, Ferenc. “The Early Ottoman Period, Including Royal Hungary, 1526–1606.” In: Sugar, P. F., P. Hanák, and T. Frank, eds. A History of Hungary. 83–99.

Szakály, Ferenc. “The Hungarian-Croatian Border Defense System and its Collapse.” In: Bak, J. M., and B. K. Király, eds. From Hunyadi to Rákóczi. 141–158.

Szakály, Ferenc. “Türkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts.” In: Glatz, F., et al., ed. Études historiques hongroises 1985. Vol. II, 437–459.

Szakály, Ferenc. “Westungarn zur Zeit der Türkenkriege.“ In: Kropf, R., and W. Mayer, eds. Kleinlandschaft und Türkenkriege. Vol. I, 13–36.

Szakály, Ferenc. “Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft.” In: Pickl, O., ed. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege. 235–272.

Szekfű, Julius. “Die Servienten und Familiaren im ungarischen Mittelalter.” URd 2 (1913): 524–557. Szende, Katalin. “Sopron (Ödenburg): a West-Hungarian Merchant Town on the Crossroad between East

and West?” SM 31, no. 2 (1997): 29–49. Szijártó, M. István. “The Diet: The Estates and the Parliament of Hungary, 1708–1792.” In: Ammerer,

G., et al., eds. Bündnispartner und Konkurrenten. 151–171. Szilágyi, Loránd. “A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam [The institution of

royal secretariats and the modern Hungarian state].” In: Bakács, István János, et al., eds. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 1937. május 27. [Memorial Album for the Occasion of the Sixtieth Birthday of Sándor Domanovszky, May 27, 1937]. Budapest: Magyar Királyi Egyetemi Nyomda, 1937. 547–561.

Szűcs, Jenő. “Das Städtewesen in Ungarn im 15–17. Jahrhundert.” In: Székely, György, and Erik Fügedi, eds. La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963. 97–164.

Szűcs, Jenő. “The Three Historical Regions of Europe: An Outline.” AH 29 (1983): 131–184. Takáts, Sándor. “A dunai hajózás a XVI. és XVII. században [Navigations on the Danube in the

sixteenth and seventeenth centuries].”MGSz 7 (1899): 97–122, 145–176, 193–222, 241–273, 289–319.

Takáts, Sándor. “A komáromi vizahalászat a XVI. században [Sturgeon fishing in Komárom in the sixteenth century].” MGSz 4 (1897): 425–445, 485–509.

Teszelszky, Kees. “A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a fikció és a valóság tükrében [The myth of the Bocskai crown: The description of the coronation, the fact and

51

the fiction].” In: Petercsák, Tivadar, and Mátyás Berecz, eds. Magyarország védelme – Európa védelme [Defense of Hungary, Defense of Europe]. Eger: Dobó István Vármúzeum, 2006. 239–246.

Teszelszky, Kees. “A Holy Crown for a Nation: The Symbolic Meaning of the Holy Crown of Hungary and the Construction of the Idea of a Nation.” In: Suntrup, Rudolf, and Veenstra, Jan. R., eds. Building the Past. Konstruktion der eigenen Vergangenheit. Frankfurt am Main–Berlin–Bern–New York–Paris–Vienna: Peter Lang, 2006. 247–259.

Thiel, Viktor. “Die innerösterreichische Zentralverwaltung 1564–1749. Teil I: Die Hof- und Zentral-behörden Innerösterreichs 1564–1625.” AÖG 105 (1916): 1–210.

Thomas, Christiane. “Wien als Residenz unter Kaiser Ferdinand I.” JbVGStW 49 (1993): 101–117. Tompos, Lilla. “Oriental and Western Influences on Hungarian Attire in the 16th and 17th Centuries.”

In: Gerelyes, Ibolya, ed. Turkish Flowers. Studies on Ottoman Art in Hungary. Budapest: HNM, 2005. 87–100.

Tóth, István György. “Hungarian Culture in Early Modern Age.” In: Kósa, L., ed. A Cultural History of Hungary. 154–228.

Tóth, István György. “Latin as a Spoken Language in Hungary in the Seventeenth-Eighteenth Centuries.” Yearbook of History Department, CEU (1997–1998): 93–111.

Tóth, István György. “Political Culture in Hungary: One Kingdom in Two World Empire (16th–17th Centuries)”. In: Manikowska, H., J. Pánek, and M. Holý, eds. Political Culture in Central Europe. 333–347.

Tóth, Sándor László. “Ottoman Plans of Expansion in Hungary in the Fifteen Years’ War 1593–1606” Chronica (Szeged) 1 (2001): 79–87.

Turbuly, Éva. “Die Statuten des Komitats Zala im 16. Jahrhundert.” In: Gürtler, W., and G. J. Winkler, eds. Forscher – Gestalter – Vermittler. 435–442.

Tusor, Péter. “A magyar hierarchia és a pápaság a 17. században. Problémák és fordulópontok [The Hungarian hierarchy and the papacy in the seventeenth century. Problems and turning points].” Sz 136, no. 3 (2002): 527–545.

Tusor, Péter. “Az 1608. évi magyar törvények a római inkvizíció előtt: II. Mátyás kiközösítése [The Hungarian statutes of 1608 before the Roman Inquisition. The excommunication of Matthias II].” Aetas no. 4 (2004): 89–105.

Tusor, Péter. “Prolegomena zur Frage des Kronkardinalats.” AHP 41 (2003): 51–71. Újváry, Zsuzsanna J. “A ponyvásszekértől a közjó szolgálatáig. (Thököly Sebestyén pályafutása)

[From the covered wagon to serving the common good. (The career of Sebestyén Thököly)].” HK 105, no. 3 (1992): 75–93.

Valentinitsch, Helfried. “Der ungarische und innerösterreichische Viehhandel nach Venedig in der 1. Hälfte des 17. Jahrhunderts: Ein Beitrag zur Geschichte der staatlichen Exportpolitik.” Carinthia I 163 (1973): 213–247.

Valentinitsch, Helfried. “Nürnberger Waffenhändler und Heereslieferanten in der Steiermark im 16. und 17. Jahrhundert.” MVGN 64 (1977): 165–182.

Valentinitsch, Helfried. “Zur Geschichte des Handels und der Produktion von Handfeuerwaffen in der Steiermark im Zeitalter der Türkenkriege.” In: Krenn, P., ed. Trommeln und Pfeifen. 97–143.

Varga, J. János. “Die gesellschaftliche Schichtung des grundherrschaftlichen Privatheeres im 16.-17. Jahrhundert.” In: Kropf, R., ed. Türkenkriege und Kleinlandschaft. Vol. II, 65–92.

Varga, Szabolcs. “A devecseri Choronok [Family Choron de Devecser].” Fo 8, no. 3 (2001): 259–310. Varga, Szabolcs. “Die Veränderungen der militärischen Rechtssphäre des Banus von Kroatien in der

ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts.” In: Fuchs, M., T. Oborni, and G. Ujváry, eds. Kaiser Ferdinand I. 299–322.

52

Várkonyi, Ágnes R. “A Bocskai-szabadságharc nemzetközi háttere (Európai jelenlét és magyar történelmi távlat) [The international background of the Bocskai War of Independence (The presence of Europe and Hungarian historical perspective)].” In: Papp, K., and A. Jeney-Tóth. “Frigy és békesség legyen”. 21–38.

Várkonyi, Ágnes R. “A magyar államiság Mohács után [Hungarian statehood after the Battle of Mohács].” In: Gergely, Jenő, and Lajos Izsák, eds. A magyar államiság ezer éve [Millennium of the Hungarian Statehood]. Budapest: Eötvös Kiadó, 2001. 121–144.

Várkonyi, Ágnes R. “Die Schüler des Erasmus. Die Habsburger in Ungarn im Jahrhundert der Schlacht von Mohács 1516–1556.” In: Mraz, Gerda, ed. Was ist neu an der Neuzeit? Österreich zwischen Mittelalter und Barock (1500–1650). Austellungskatalog. Eisenstadt: Museum Österreichischer Kultur, 1991. 51–69.

Várkonyi, Ágnes R. “Évolution sociale et autonomie de l’État. (L’absolutisme des Habsbourg et l’indépendance de la Hongrie).” AH 22, no. 3–4 (1976): 343–375.

Várkonyi, Ágnes R. “Hapsburg Absolutism and Serfdom in Hungary at the Turn of the 17th and 18th Centuries.” In: Csatári, D., L. Katus, and Á. Rozsnyói, eds. Nouvelles études historiques. Vol. I, 355–387.

Vilfan, Sergij. “Crown, Estates and the Financing of Defence in Inner Austria, 1500–1630.” In: Evans, R. J. W., and T. V. Thomas, eds. Crown, Church and Estates. 70–79.

Vlachovič, Jozef. “Produktion und Handel mit ungarischem Kupfer im 16. und im ersten Viertel des 17. Jahrhunderts.” In: Bog, I., ed. Der Außenhandel Ostmitteleuropas. 600–627.

Vlachovič, Jozef. “Slovak Copper Boom in World Markets of the Sixteenth and in the First Quarter of the 17th Centuries.” SHS 1 (1963): 63–95.

Vocelka, Karl. “’Du bist di port und zir alzeit, befestigung der christenheit’ – Wien zwischen Grenz-festung und Residenzstadt im späten Mittelalter und in der frühen Neuzeit.” In: Engel, Evamaria, Karen Lambrecht, and Hanna Nogossek, eds. Metropolen im Wandel: Zentralität in Ostmittel-europa an der Wende vom Mittelalter zur Neuzeit. Berlin: Akademischer Verlag, 1995. 263–276.

Vocelka, Karl. “Die inneren Auswirkungen der Auseinandersetzung Österreichs mit den Osmanen.” SOF 38 (1977): 13–34.

Vocelka, Rosemarie: “Die Begräbnisfeierlichkeiten für Kaiser Maximilian II. 1576/77.” MIÖG 84 (1976): 105–136.

Vozár, Jozef. “Habsburský panovnícky dvor a slovenské baníctvo v 16.–18. storočí [Habsburg royal court and Slovak mining in the 16th–18th centuries]. HČ 38, no. 6 (1990): 819–843.

Wessely, Kurt. “Die Regensburger »harrige« Reichshilfe 1576.” In: Völkl, Ekkehard, and Kurt Wessely, eds. Die russische Gesandtschaft am Regensburger Reichstag 1576. Regensburg–Kall-münz: Laßleben, 1976. 31–55.

Wessely, Kurt. “The Development of the Hungarian Military Frontier until the Middle of the Eighteenth Century.” AHY 9–10 (1973–1974): 55–110.

Winkelbauer, Thomas. “Krise der Aristokratie? Zum Strukturwandel des Adels in den böhmischen und niederösterreichischen Ländern im 16. und 17. Jahrhundert.” MIÖG 100 (1992): 328–353.

Winkelbauer, Thomas. “Landhaus und Hofburg. Elemente der politischen Kultur der Habsburger-monarchie in der Frühen Neuzeit am Beispiel von Österreich unter der Enns.” In: Manikowska, H., J. Pánek, and M. Holý, eds. Political Culture in Central Europe. 299–331.

Wurth, Rüdiger. “Die Pressburger Postmeisteramt und die Familie Paar im 16. und 17. Jahrhundert.” In: Gürtler, W., and G. J. Winkler, eds. Forscher – Gestalter – Vermittler. 473–499.

Zimányi, Vera. “Adel und Grundherrschaft in Ungarn in der Frühneuzeit.” In: Feigl, Helmuth, and Willibald Rosner, eds. Adel im Wandel: Vorträge und Diskussionen des elften Symposions des

53

Niederösterreichischen Instituts für Landeskunde, Horn, 2.–5. Juli 1990. Vienna: Selbstverlag des Niederösterreichischen Instituts für Landeskunde, 1991. 39–46.

Zimányi, Vera. “Die wirtschaftliche und soziale Entwicklung der Städte Ungarns im 16. Jahrhundert.” In: Rausch, Wilhelm, ed. Die Stadt an der Schwelle zur Neuzeit. Linz: Österreich Arbeitskreis für Stadtgeschichtsforschung, 1980. 129–141.

Zimányi, Vera. “Esportazione di bovini ungheresi a Venezia nella secondo metà del secolo XVI.” In: Branca, V., ed. Venezia e Ungheria nel Rinascimento. Firenze: Olschki, 1973. 145–156.

Zimányi, Vera. “Il ruolo degli italiani tra i capitalisti stranieri che svolserò la loro attività in Ungheria nella seconda metà del secolo XVI.” In: Klaniczay, T., ed. Rapporti veneto-ungheresi. 173–179.

Zimányi, Vera. “Living Standards in 16th and 17th Century Hungary.” In: Glatz, F., ed. Environment and Society in Hungary. 91–102.

Zimányi, Vera. “The Hungarian Economy within the Modern World-System.” In: Nitz, Hans Jürgen, ed. The Early-Modern World-System in Geographical Perspective. Stuttgart: Franz Steiner, 1993. 234–247.

Zimmermann, Bernhard. “Landeshauptmann Hans Ungnad von Sonnegg (1493–1564): Ein Beitrag zu seiner Biographie.” In: Pferschy, G., ed. Siedlung, Macht und Wirtschaft. 203–216.

Žontar, Josip. “Michael Černović, Geheimagent Ferdinands I. und Maximilians II., und seine Bericht-erstattung.” MÖStA 24 (1971): 169–222.

Zwiedineck-Südenhorst, Hans von. “Über den Versuch einer Translation des Deutschen Ordens an die ungarische Grenze.” AÖG 56 (1878): 403–445.

54

Abbreviations

JOURNALS AAM Anuarul Arhivelor Mureşene [Yearbook of the Archive of Târgu Mureş] (Târgu

Mureş) Adler Adler: Zeitschrift für Genealogie und Heraldik (Vienna) AH Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) AHP Archivum Historiae Pontificiae (Roma) AHY Austrian History Yearbook (Minneapolis) AMN Acta Musei Napocensis (Cluj-Napoca) Annales Annales: Économies, Sociétés, Civilisations (Paris) AnzWien Anzeiger der philosophisch-historischen Klasse der Österreichischen Akademie

der Wissenschaften (Vienna) AO Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) AÖG Archiv für österreichische Geschichte (until 1864 Archiv für Kunde österreichi-

scher Geschichtsquellen) (Vienna) ArchÉrt Archaeológiai Értesítő [Archeological Bulletin] (Budapest) ArchOtt Archivum Ottomanicum (Wiesbaden) ArtLomb Arte Lombarda (Milano) AV Arhivski vjesnik [Archival Review] (Zagreb) AZ Archivalische Zeitschrift (Cologne–Weimar–Vienna) BHBl Burgenländische Heimatblätter (Eisenstadt) Carinthia I Carinthia I: Zeitschrift für geschichtliche Landeskunde von Kärnten (Klagenfurt) CH Cartographica Hungarica (Budapest) CHSt Wien Collegium Hungaricum-Studien (Vienna) ČMM Časopis Matice moravské [Review of Matice moravské] (Brno) EEQ East European Quarterly (Boulder) EVH Egri Vár Híradója [Review of Fortress Eger] (Eger) FHB Folia Historica Bohemica (Prague) Fo Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) [Fons (Sources Research and

Auxiliary Disciplines of History)] (Budapest) FolArch Folia Archaeologica (Budapest) HČ Historický časopis [Historical Review] (Bratislava) Historica Historica: Historical Sciences in the Czech Republic (Prague) HJb Historisches Jahrbuch (Freiburg–Munich) HK Hadtörténelmi Közlemények [Military History Quarterly] (Budapest) HŠ Historické štúdie [Historical Studies] (Bratislava) HSR Hungarian Studies Review (Toronto–Budapest) HSt Hungarian Studies (Budapest) JbGO Jahrbücher für Geschichte Osteuropas (Munich) JbGPÖ Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich (Vienna) JbKGS Jahrbücher für Kultur und Geschichte der Slaven (Breslau) JbVGStW Jahrbuch des Vereins für Geschichte der Stadt Wien (Vienna)

55

JEMH Journal of Early Modern History: Contacts, Comparisons, Contrasts (Minnea-

polis–Cambridge) JSH Jihočeský sborník historický [Southern Czech Historical Yearbook] (České Budě-

jovice) LK Levéltári Közlemények [Archival Proceedings] (Budapest) M Majestas (Mainz–Budapest, et al.) MGSz Magyar Gazdaságtörténeti Szemle [Hungarian Economic History Review]

(Budapest) MHVSt Mitteilungen des Historischen Vereins für Steiermark (Graz) MiKA Mitteilungen des Kriegsarchives Wien (Vienna) MIÖG Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung (Vienna) MoBl. Adler Monatsblatt der Heraldischen Gesellschafft Adler (Vienna) MÖStA Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs (Vienna) MRK Mitteilungen der Residenzen-Kommission der Akademie der Wissenschaften zu

Göttingen (Göttingen) MT Mediaevalia Transilvanica (Satu Mare) MűÉ Művészettörténeti Értesítő [Bulletin of Art History] (Budapest) ÖOH Österreichische Osthefte (Vienna) ÖZKD Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege (Vienna) RHM Römische Historische Mitteilungen (Roma) SHS Studia historica Slovaca (Bratislava) SEER The Slavonic and East European Review (London) SlArchiv Slovenská archivistika [Slovakian Archival Sciences] (Bratislava) SM Scripta Mercaturae: Zeitschrift für Wirtschafts- und Sozialgeschichte (St. Katharinen) SMHW Studia i Materiały do Historii Wojskowości [Studies and Materials to War History]

(Warsaw) SMIM Studii si Materiale de Istorie Medie [Studies and Materials of Media History]

(Bucharest) SOF Südost-Forschungen (Munich) SSz Soproni Szemle [Revue of Sopron] (Sopron) Sz Századok [Centuries] (Budapest) TSAB The Turkish Studies Association Bulletin (Grand Rapids) TSz Történelmi Szemle [Historical Review] (Budapest) TT Történelmi Tár [Historical Magazine] (Budapest) UJb Ungarn-Jahrbuch (Munich) URd Ungarische Rundschau für historische und soziale Wissenschaften (Munich–Leipzig) VSWG Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte (Bonn) WGBll Wiener Geschichtsblätter (Vienna) WZKM Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes (Vienna) ZAA Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie (Frankfurt am Main) ZfO Zeitschrift für Ostforschung (Marburg) ZHF Zeitschrift für historische Forschung (Berlin) ZHVSt Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark (Graz) ZNR Zeitschrift für neuere Rechtsgeschichte (Mainz–Vienna)

56

PUBLISHERS AND INSTITUTIONS AEP Academic Electronic Press (Bratislava) BHM Budapest Historical Museum (Budapest) CEU Central European University (Budapest) ELTE BTK Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Bölcsészettudományi Kar [Loránd Eötvös

University, Philological Faculty] (Budapest) FFUK Filozofická fakulta Univerzity Komenského [Philological Faculty of the

Comenius University] (Bratislava) HAS Hungarian Academy of Sciences (Budapest) HAZU Hrvatske akademije znanosti i umjetnosti [Croatian Academy of Sciences and

Arts] (Zagreb) HNM Hungarian National Museum (Budapest) HÚ AV ČR Historický ústav Akademie věd České Republiky [Institute of History of the

Academy of Sciences of the Czech Republic] (Prague) HÚ SAV Historický ústav Slovenskej akadémie vied [Institute of History of the Slovakian

Academy of Sciences] (Bratislava) ISP Hrvatski institut za povijest [Croatian Institute of History] (Zagreb) ITI MTA Irodalomtudományi Intézet [Institute of Literature of the Hungarian

Academy of Sciences] (Budapest) JATE József Attila Tudományegyetem [Attila József University] (Szeged) JU HÚ Jihočeská univerzita v Českých Budějovicích, Historický ústav [Institute of

History of the Southern Czech University in České Budějovice] (České Budějovice)

KGRE Károli Gáspár Református Egyetem [Gáspár Károli Calvinist University] (Budapest)

KHM Kunsthistorisches Museum (Vienna) KLTE Kossuth Lajos Tudományegyetem [Lajos Kossuth University] (Debrecen) KSH Központi Statisztikai Hivatal [Hungarian Central Statistic Office] (Budapest) METEM Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség [Society for Encyclopedia

of Church History of Hungary] (Budapest–Pannonhalma–Szeged) MNG Magyar Nemzeti Galéria [Hungarian National Gallery] (Budapest) MSzT Magyar Szemle Társaság [Hungarian Review Society] (Budapest) MTA Magyar Tudományos Akadémia [Hungarian Academy of Sciences] (Budapest) MTT Magyar Történelmi Társulat [Hungarian Historical Society] (Budapest) OmvH Országos Műemlékvédelmi Hivatal [National Board for the Protection of Historic

Monuments] (Budapest) OSI Österreichisches Ost- und Südosteuropa-Institut (Vienna) OSzK Országos Széchényi Könyvtár [Széchényi National Library] (Budapest) ÖAW Österreichische Akademie der Wissenschaften (Vienna) ÖBV Österreichischer Bundesverlag (Vienna) ÖNB Österreichische Nationalbibliothek (Vienna) PPKE Pázmány Péter Katolikus Egyetem [Péter Pázmány Catholic University] (Buda-

pest–Piliscsaba) PUF Presses universitaires de France (Paris)

57

SAZU Slovenska akademija znanosti i umetnosti [Slovenian Academy of Sciences and Arts] (Ljubljana)

SNL Sveučilišna naklada Liber [University Press Liber] (Zagreb) SPN Slovenské pedagogické nakladateľstvo [Slovakian Pedagogical Publisher]

(Bratislava) SSEES School of Slavonic and East European Studies (London) SzIT Szent István Társulat [Saint Stephen Society] (Budapest) TTI MTA Történettudományi Intézete [Institute of History of the Hungarian Academy

of Sciences] (Budapest) UP University Press VLkNÖ Verein für Landeskunde von Niederösterreich (Vienna) VML Vas Megyei Levéltár [Archives of Vas County] (Szombathely) VÖAW Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften (Vienna) VSAV Vydavateľstvo Slovenskej akadémia vied [Publisher of the Slovakian Academy of

Sciences] (Bratislava) VStLA Wiener Stadt- und Landesarchiv (Vienna) VWGÖ Verband der wissenschaftlichen Gesellschaften Österreichs (Vienna)

58