Magyar m‹vészekés a számítógép

Egy kiállítás rekon

strukciója

Hungarian Artists and the ComputerReconstruction of an Exhibition

Böröcz András

Gábor Áron

Galántai György

Heged‹s Ágnes

Kiss Llászló

Hannawati P. Ráden

Révész László László

Sugár János

Waliczky Tamás

Magyar m‹vészek

és a szám

ítógép ||

Hun

garian

Artists and

the

Com

puter

Magyar m‹vészekés a számítógép

Egy

kiál

lítás

rek

onst

rukc

iója

Hungarian Artists and the ComputerReconstruction of an Exhibition

Magyar m‹vészekés a számítógép

Hungarian Artists and the ComputerReconstruction of an Exhibition

Szépm‹vészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria – Vasarely Múzeum

Museum of Fine Arts – Hungarian National Gallery – Vasarely Museum

Buda

pest

, 201

6Eg

y ki

állít

ás r

ekon

stru

kció

ja

MAGYAR M‡VÉSZEK ÉS A SZÁMÍTÓGÉPEgy kiállítás rekonstrukciója

HUNGARIAN ARTISTS AND THE COMPUTERReconstruction of an Exhibition

KIÁLLÍTÁS / EXHIBITION

––––––––––––––––––––––––Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2016. június 23. – augusztus 21.

Hungarian National Gallery, Budapest, 23 June – 21 August 2016

––––––––––––––––––––––––Kurátor | Curator: OROSZ MártonKiállításszervezés | Exhibition manager: MAJOR VirágGazdasági feladatok | Financial tasks: CSER Enik¤, PINTÉRNÉ BÁNÓCZI ÁgnesSzállítás, biztosítás, jogi koordináció / Transport, insurance and legal support:

BORBÉLY Boglárka, GALAMBOS Henriett, PAPP Dóra

Regisztrár |Registration: Gáspár AnnamáriaA falszövegek szerkesztése |Walltexts: BORUS Judit, KARDOS Eszter, RUTTKAY HelgaAngol fordítás | English translation: SARKADY-HART KrisztinaReprodukciós jogok |Reproduction rights: KOVÁCS ÉvaKiállításgrafika | Exhibition graphics: BENE Nóra, MEGYERI Ági, REMSEY DávidVideók fordítása és feliratozása | Translation of video and subtitles: NIKOWITZ MárkóRestaurátorok |Restorers: ALMÁSSY Ivor, MÓZER Erzsébet, PANKASZI István, TARCSAI Kinga, ZELENÁK Orsolya

Installációépítés | Installation construction: AGÁRDI Gyöngyi, ELLENBACHER András, FAZEKAS Gábor, GECSEI József, GYÖRE Vince, HORVÁTH István, HORVÁTH János,

IMRE Zoltán, KISPÁL Sándor, KOSARAS András, KOZMA Zoltán, NEMCSICS Csongor,

SÁNDOR Attila, SZUTOR László, TOKAI Ibolya, UHLARIK János

M‹tárgytechnikusok | Technical assistance: BALÁZS Gábor, ERDMANN Áron, HARGITAI Ottó, KISS Ádám, KOVÁCS Imre, LAKATOS Gyula, MÉSZÁROS József,

MORÓ Zoltán, PINTÉR Norbert, SZABÓ Balázs, SZABÓ Zsolt, VÁSÁRHELYI Nagy László

Világítás | Lighting: NAGYPÁL Sándor ––––––––––––––––––––––––Segítségükért fogadják köszönetünket |We would like to thank for their help:BÓDI Kinga, BODNÁR Szilvia, BORDOS László Zsolt, FÖLDI Eszter, HALASI DÓRA,

KATONA Anikó, KETZER András, KLANICZAY Júlia, KUNDRÁK Bella, ORBÁN György,

PATAKY Miklós, PETRÁNYI Zsolt, SZENTGYÖRGYI Tibor

ARTPOOL M‹vészetkutató Központ |Art Research Center, BudapestC3 Kulturális és Kommunikációs Központ | Center for Culture and Communication––––––––––––––––––––––––Együttm‹köd¤ partnerek | Cooperational partners

LOGOK: Francia Intézet, Ambassade de France en Hongrie, Balatonfüred Vaszary Galéria

KATALÓGUS | CATALOGUE––––––––––––––––––––––––A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 2016/5

Sorozatszerkeszt¤: Borus Judit

––––––––––––––––––––––––Publications of the Hungarian National Gallery 2016/5

Series editor: Judit Borus

––––––––––––––––––––––––Szerz¤k | Authors: BEKE László, OROSZ Márton, PETERNÁK MiklósFelel¤s szerkeszt¤ | Editor: BORUS JuditOlvasószerkeszt¤ | Copy editors: HESSKY Eszter, KARDOS Eszter, RUTTKAY HelgaAngol fordítás | English translation: SARKADY-HART Krisztina, SIPOS DánielFrancia fordítás | French translation: PABLÉNYI MagdolnaKatalógusterv és nyomdai el¤készítés | Layout and pre-press: CZEIZEL BalázsReprodukciós jogok | Reproduction rigths: KOVÁCS ÉvaNyomdai koordináció | Editorial coordination: MAJOR VirágFényképek | Photos: JÓZSA DénesNyomdai munka | Printing: EPC––––––––––––––––––––––––Felel¤s kiadó | Published by:Dr. Baán László f¤igazgató | General Director

LOGOK: Szépmű, Vasarely

© Szépm‹vészeti Múzeum – Vasarely Múzeum, 2016

Museum of Fine Arts – Vasarely Museum, 2016

––––––––––––––––––––––––© Szerz¤k, fordítók | Authors and translators––––––––––––––––––––––––ISBN 978-615-5304-62-0

HU ISSN 0231-2387

HU ISSN 0864-7291

––––––––––––––––––––––––Fotójogok | Photo credits:© A jogörökösök szíves engedélyével | With the permission of the legal successors––––––––––––––––––––––––© HUNGART © 2016

© JÓZSA Dénes

© Szépm‹vészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria

© A szerz¤k, valamint a fényképek jogtulajdonosai |Authors and the copyright owners of the photos

Orosz Márton Magyarok a komputerm‹vészet korai történetében––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

A digitális képalkotás történeti el¤zményei a 20. századi modernizmusnak az optikaimédiumok tökéletesítésére irányuló figyelmében és az új technikai lehet¤ségekrevaló fogékonyságában ragadhatók meg. A m‹vészet és a tudomány szimbiózisára,a két terület összekapcsolására felt‹n¤en nagy számban törekedtek magyarul író,gondolkodó, részben vagy egészében itthon alkotó, de legalábbis magyar gyökerekkelbíró személyek. Ez a tanulmány nemzetközi kontextusba ágyazva térképezi fel a tech-nikai képpel folytatott kísérletek magyar szempontú el¤zményeit és a Magyarorszá-gon az 1970-es évek közepén kibontakozó computer art els¤, a rendszerváltásigtartó korszakát.

A számítógépet eredetileg hadászati eszközként fejlesztették ki, tökéletesítése szin-tén katonai célokat, a hidegháborús id¤szak védelmi funkcióinak az ellátását szolgálta.A közhiedelemmel ellentétben az els¤ m‹köd¤képes számológépet nem az amerikaiakvagy a brit Alan Turing alkotta meg a második világháború idején, hanem egy németmérnök, bizonyos Konrad Zuse, már 1936-ban. Ennek ellenére általában a magyar szár-mazású Neumann Jánost tartják az els¤ elektronikus számítógép logikai tervez¤jének.Neumann bináris számrendszerre épül¤ hidrodinamikai számításai vezettek az 1944-ben kifejlesztett EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer), illetvea két évvel kés¤bb bemutatott, a programot már a memóriában tároló számítógép,az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) felállításához.

A digitális m‹vészet története az 1960-as évek elejére nyúlik vissza. A számítógépugyan még a katonai létesítmények privilégiuma maradt, de a fejlesztésekbe kutató-központok és egyetemek is bekapcsolódhattak. 1969-ben a Pentagon támogatásávalnégy nyugati parti amerikai egyetem összekapcsolásával megszületett az els¤ internetalapú kommunikációs hálózat, az ARPANET (Advanced Research Projects Agency).

A kapcsolat m‹ködését lehet¤vé tev¤ m‹szaki apparátus hatékonyságát célzó kutatások vezettek a komputerm‹vészeti alkotások létrehozásához elengedhetetlen információs tér kidolgozásához. Az els¤, kommerciális használatra készült számítógép,amely már grafikus kezel¤felületet használt, 1973-ban Xerox Alto néven került piacra.1

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Komputerrel létrehozott képek el¤állítására már korábban is rendelkezésre álltakeszközök. Ivan Sutherland a mai CAD- (Computer-aided design) alkalmazások el¤zmé-nyét jelent¤ Sketchpadet 1963-ban az MIT-n fejlesztette ki. Találmánya egy TX-2 szá-mítógéphez kapcsolt, interaktív fényceruza volt, amellyel vonalakból álló objektu-mokat lehetett valós id¤ben a képerny¤re rajzolni és egyszerre vagy elemeire bontvamozgatni.

Az els¤ m‹vészeti céllal létrehozott számítógépes animáció, amely a nagyközönségelé került és már elkészülésének évében közgy‹jtemény (a New York-i Museum ofModern Art) megvásárolta, az 1966-ban elkezdett és 1967 elején befejezett Kolibrivolt.2 A m‹ a magyar származású, az amerikai pop art generációval kapcsolatban állófest¤m‹vész, Charles Csuri alkotása volt.3 A vonalas rajzokból komputerrel, FORTRANnyelven programozott kolibrimadár mozgása harmincezer képb¤l jött létre.4

16

1 Wolf Lieser: The World of DigitalArt. Potsdam, Ullmann Publishing,2010. 10.2 Brüsszelben, a 4. Nemzetközi

Kísérleti Filmfesztiválon vetítették

le, 1967-ben.3 Charles Csuri: A képzelet bolyon -

gásai [eredetileg: Ramblings of

a Feverish Mind, 1993]. Információstársadalom 9, no. 1 (2009). 15–17. Vö. László Z. Karvalics: Charles Csuri,

a számítógépes képz¤m‹vészet

úttör¤je és teoretikusa. Információs társadalom 9, no. 1 (2009). 7–9.4 Janice M. Glowski: Introduction

to the Catalogue. In Charles A. Csuri,Beyond Boundaries, 1963 – present.Kiáll. kat. Columbus, Ohio, The Ohio

State University, College of the Arts,

Advanced Computing Center for the

Arts and Design, 2006. 25–26.

17

Márton Orosz Hungarians in the Early History of Computer Art––––––––––––––––––––––––––––––––––––––

The historical antecedents of digital imaging can be witnessed in the emphasis placedby twentieth century modernism on the perfection of optical media and its aptitudefor new technological frontiers. A conspicuously large number of persons writingand thinking in Hungarian and working at least partly in Hungary, but at least withHungarian roots, endeavoured to connect the fields of art and science in a symbioticrelationship. The present essay is an attempt to explore in an international contextthe Hungarian aspects of early experimentation with the technical image as well asthe first period of computer art in Hungary from the mid-1970s until the democratictransition in the early 1990s.

The computer was originally developed as military technology, and its continuousperfection also served military goals, including defence functions in the cold warperiod. Contrary to popular belief, the first operational computer was not createdduring World War II in the United States or by the British Alan Turing, but by a Germanengineer named Konrad Zuse in 1936. In spite of this, the Hungarian John von Neumannis generally considered the logical designer of the first electronic computer. It wasNeumann’s hydrodynamic calculations based on the binary numeral system that ledto the development of the EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer)in 1944 and two years later the ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer),which was already capable of storing the program in its memory.

The history of digital art goes back to the early 1960s. Although computers hadremained the privilege of military facilities, research centres and universities couldtake part in their development. In 1969, with the Pentagon’s support, four West Coastuniversities were connected by the first internet-based communications network,the ARPANET (Advanced Research Projects Agency).

The research targeting the enhancement of the efficiency of the technical apparatusthat made the connection possible led to the rise of the information space that wasindispensable for creating computer art. The first computer made for commercialuse, which already featured a graphical user interface, was launched in 1973 underthe brand name Xerox Alto.1

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Devices for the creation of computer generated images had already been availableby that time. Considered a predecessor of present-day CAD (Computer-aided design)applications, the Sketchpad was developed by Ivan Sutherland at the MIT in 1963. Heinvented an interactive light pen which could be connected to a TX-2 computer, andallowed its user to draw objects onto the screen in real time and move them around.

The first computer animation to be created with an artistic intention and displayedto the public was Hummingbird,2 finished in early 1967 by Charles Csuri, a painter ofHungarian descent associated with the American pop art generation, and purchasedin the very year of its completion by the Museum of Modern Art, New York.3 Themovement of the hummingbird was programmed in FORTRAN language from thirtythousand line drawings.4

1 Wolf Lieser, The World of Digital Art (Potsdam: Ullmann Publishing, 2010), 10.2 First screened in 1967 at the 4th

International Experimental Film

Festival in Brussels.3 Charles Csuri, Ramblings of a Feverish Mind, 1993. http://siggrapharts.hosting.acm.org/

wp/charles-csuri/other/ramblings-

of-a-feverish-mind-1993.4 Janice M. Glowski, “Introduction

to the Catalogue”, in Charles A. Csuri,Beyond Boundaries, 1963 – present(Columbus, Ohio: The Ohio State Uni-

versity, College of the Arts, Advanced

Computing Center for the Arts and

Design, 2006), 25–26.

A több szekrénnyi helyet elfoglaló gép, a Stromberg-Carlson által az 1960-as évekelején kifejlesztett SC4020, amelynek segítségével a film készült, már lehet¤vé tette,hogy a számításai eredményeként létrehozott képeket egy hozzákapcsolt periférián(egy katódsugárcsöves Charactron képcs¤ elé szerelt 16 mm-es mikrofilmírón) ke-resztül fotografikus úton rögzíthessék.5 Nem sokkal kés¤bb a Csuri által az Ohio StateUniversityn létrehozott Computer Graphics Research Group fejlesztette ki az egyiklegels¤ komputeranimációs nyelvet is, az Animát, 1969-ben.

A Motion Graphics Incorporated alapítója, az absztrakt animációs film úttör¤jekénttisztelt id. John Whitney az IBM Los Angeles-i tudományos központjában 1966-tóleleinte analóg mechanikai-optikai rajzolóberendezéseken, kés¤bb digitális gépekenkísérletezett komputerfilmekkel.6 Az SC4020-as eszközt az 1960-as években a liver-more-i Lawrence Radiation Laboratoryban és New Jersey-ben, az amerikai AT&T te-lefontársasághoz tartozó Bell Laboratoriesben kezdték el el¤ször használni. A könnye-dén pozicionálható vektorokkal dolgozó SC4020 grafikus tulajdonságai miattkitüntetett szerepet játszott a m‹vészet és a technológia egymásra találásában, éskorábban elképzelhetetlen vizuális kompozíciók tervezése vált lehet¤vé vele. EdwardZajec (akinek már 1963-ban számítógépes mozgóképen sikerült modelleznie egy sza-tellit pályáját), Kenneth Knowlton, Lillian F. Schwartz és a Bell Lab ösztöndíjasakéntdolgozó Stan Vanderbeek animációi, valamint két mérnök, Michael Noll és a magyarszármazású Julesz Béla generatív algoritmus alapján létrehozott komputergrafikáiszintén az SC4020-szal készültek.7 Az utóbbi, úgynevezett (pszeudo)véletlen számokfelhasználásával szerkesztett és Random Dot Picturesnek nevezett, két véletlen pont-mintázat egymáson való eltolásával létrehozott „zajkompozíciók” kezdetben kísérleticéllal, a képi percepció tanulmányozására születtek.

Julesz és Noll munkatársa, Kenneth Knowlton az általa különféle írásjelekb¤l ge-nerált „mozaikeljárás” és az azt létrehozó programnyelv, a BEFLIX, illetve az EXPLOR(Explicit Patterns, Local Operation and Randomness) alapján készítette grafikai kom-

18

Neumann János a PrincetonEgyetemen kifejlesztett IAS-számítógép felavatásakor, 1952––––John von Neumann at the inauguration of the IAS computer developed at Princeton University, 1952

5 A tanulmány szerz¤jének 2012

és 2016 között Charles Csurival

folytatott levelezése alapján. 6 John Whitney: Digital Harmony: On the Complementarity of Musicand Visual Art. New York, McGraw-Hill Inc., 1980. 179.7 Zabet Patterson: Peripheral Vision.Cambridge, MA: The MIT Press, 2015.

19

The computer used for creating this animation was the SC4020, a machine devel-oped by Stromberg-Carlson in the early 1960s, which was already capable of photo-graphically recording the images created as a result of its computations, using a pe-ripheral device (a microfilm recorder attached to a Charactron cathode ray tube).5

One of the first computer animation languages, the Anima was developed not muchlater, in 1969, by the Computer Graphics Research Group established by Csuri at OhioState University.

Founder of Motion Graphics Incorporated, pioneer of abstract animated film, JohnWhitney Sr. experimented with computer generated films at the Los Angeles researchcentre of IBM from 1966, first using analogue mechanical-optical drawing machines,and later applying digital devices.6 The SC4020 device was first put to use in the 1960sat the Lawrence Radiation Laboratory in Livermore and at the AT&T telecommuni-cations company’s Bell Laboratories in New Jersey. Operating with vectors, whichwere easy to position, the SC4020 had a special role in the encounter of art and tech-nology due to its graphic properties, as it allowed artists to design formerly incon-ceivable visual compositions. The animations of Edward Zajec (who had managed tomodel a satellite’s orbit by computer animation as early as 1963), Kenneth Knowlton,Lillian F. Schwartz and Stan Vanderbeek, who was working as a fellow at Bell Labo-ratories, as well as the generative algorithm-based computer graphics of MichaelNoll and the Hungarian-born Béla Julesz were all made using the SC4020.7 The “noisecompositions” of Julesz were originally made as experiments to study visual percep-tion. Entitled Random Dot Pictures, they were generated by using (pseudo)randomnumbers and shifting two overlayed random dot patterns.

Kenneth Knowlton, a colleague of Julesz and Noll, created graphical compositionsand animations with the method of generating “mosaics” from various symbols, usingthe BELFIX and EXPLOR (Explicit Patterns, Local Operation and Randomness) programming languages. Knowlton’s programming language was applied by Lillian

Charles Csuri a State University of Ohion,

kezében fényceruzával, 1970––––

Charles Csuri at State University of Ohio, holding a light pencil, 1970

5 Charles Csuri, correspondence

with the author, 2012–2016. 6 John Whitney, Digital Harmony: On the Complementarity of Musicand Visual Art (New York: McGraw-Hill Inc., 1980), 179.7 Zabet Patterson, Peripheral Vision(Cambridge, MA: The MIT Press, 2015).

pozícióit és mozgóképeit. Ugyancsak Knowlton programnyelvét használták LillianF. Schwartz komputeranimációi, például a villódzó négyzetekb¤l, ismétl¤d¤ sejtszer‹mintázatokból, növeked¤ kristályrudakból és kockázva felvett, a képmez¤ felületénszétterül¤ festékfolyásokból álló Pixillation (1970).8

A Bell Labnél folytatott kísérletekkel egy id¤ben került Németországban is az ér-dekl¤dés középpontjába a számítógéppel létrehozható technikai kép. Max Bense astuttgarti M‹szaki Egyetem filozófiai és tudományelméleti tanszékén a francia elekt-romérnök-teoretikus Abraham A. Molesszal szemiotikai alapon, a m‹alkotásokbanjelen lév¤ nyelvi struktúrák figyelembevételével dolgozta ki „generatív esztétikának”nevezett esztétikai módszertanát.9 Georg Nees matematikussal társulva 1965 febru-árjában megrendezte a korszakos jelent¤ség‹ Generative Computergrafik cím‹ kiál-lítást. Itt volt el¤ször látható Nees ALGOL nyelven írt, egy véletlenszám-generátorralprogramozott plotterrajz-sorozata, a Kreisbogengewirre (Körívzavar).10 1964-ben ké-szítette els¤ komputerrajzát a japán Hiroshi Kawano, aki két évvel kés¤bb létrehoztaa Computer Technique Groupot.11 Tanítványaival megszervezte az els¤ olyan szimpó-ziumot, amely a számítógép és a m‹vészet témakörét járta körül.12 A tokiói eseményihlette a Buenos Aires-i CCEAC (Centro de Estudios de Arte y Comunicación) kötelé-kében dolgozó m‹vészek komputergrafikáit is. Herbert W. Franke 1959-ben a bécsiIparm‹vészeti Múzeumban Experimentelle Ästhetik (Kísérleti esztétika) címmel osz-cillogramjaiból rendezett kiállítást. 1966-ban szintén Bécsben alakult meg az OttoBeckman által irányított ars intermedia csoport, miközben a számítógépes grafikaaz évtized végére már Hollandiában (R. D. E. Oxenaar), Brazíliában (Waldemar Cor-deiro), Spanyolországban (Eusebio Sempere), Olaszországban (Auro Lecci), Jugoszlá-viában (Zoran Radović) és Csehországban (Zdeněk Sýkora) is a m‹vészet médiumávávált,13 Aldo Giorgini 1971-t¤l pedig szisztematikusan készített ilyen típusú m‹veket.14

A „komputergrafika” kifejezést valószín‹leg William A. Fetter használta el¤ször.15

› a Boeing vállalat tervez¤osztályán már 1960-ban készített olyan digitális rajzokat,amelyek a pilótafülke ergonomikus kialakítását célozták. Hasonló elvek szerint m‹kö-dött az 1960 júliusában Párizsban alakult GRAV (Groupe de Recherche d’Art Visuel)csoport is.16 Alapítói között volt a magyar születés‹ Molnár (szül. Gács) Vera, akineka szisztematikus elvek szerint készül¤, 1959-t¤l „Machine Imaginaire”-nek nevezettkompozíciói a komputerprocesszorok m‹ködésének analógiájára készültek, megte-remtve az algoritmikus m‹alkotás alapelveit. Matematikai arányrendszerekre épül¤alkotásai férjének, a fest¤b¤l lett pszichológusnak, François Molnarnak a kutatásainalapultak, és ugyanazon képi elemek egymásra vonatkoztatott variációiból születtek.17

Charles Csuri m‹veihez hasonlóan szintén a figurativitás volt a szervez¤ er¤ a kom-puterrel készített animációit egy önálló stílusnyelv kidolgozásának kívánalmávalels¤ként használó Földes Péter (Peter Foldes) m‹veiben. 1960-ban került a FranciaTelevízió kutatórészlegéhez, az ORTF-hez, ahol 1970 körül kezdett el a számítógépadta lehet¤ségekkel kísérletezni.18 Els¤ komputerrel készült karakteranimációi a TransWorld Airlines-t (TWA), illetve a Guerlain céget hirdet¤ reklámfilmek voltak. Az 1971-ben a denveri Computer Image Corporation által kifejlesztett hibrid videorendszeren,a Scanimate-en egyetlen hétvége leforgása alatt felvett Narcissus-Echo cím‹ hatpercesfilm a legkorábbi, számítógéppel készült szerz¤i animáció.19 Nem sokkal ezután FöldesKanadába települt, ahol el¤ször hódíthatta meg a „kiszámított animáció” területét.

20

8 Lillian F. Schwartz – Laurens

R. Schwartz: The Computer Artist’sHandbook. New York, Norton,1992. 152.9 Christoph Klütsch: Information

Aesthetics and the Stuttgart School.

In Mainframe Experimentalism: EarlyComputing and the Foundations ofthe Digital Art. Ed. Hannah Higgins –Douglas Kahn. Berkeley – Los Ange-

les – London, University of California

Press, 2012. 71.10 Georg Nees: Generative Computer -graphik. München, Siemens AG, 1969. 16, 36.11 Jasia Reichardt: The Computer in Art. London, Littlehampton BookServices Ltd., 1971. 81.12 Wolf Lieser: The World of DigitalArt. Potsdam, Ullmann Publishing,2010. 25.13 Simón Marchán Fiz: Del arte obje-tual al arte de concepto. Madrid,Akal, 2012 [1972]. 197–214.14 Esteban Garcia Bravo – Aldo

Giorgini: Computer Art Legacy.West Lafayatte, Indiana, Prude

University, 2013. PhD, 38.15 H. W. Franke: Computergraphik.Computerkunst. München,F. Bruckmann, 1971. 70.16 Propositions générales du groupede recherche d’art visuel, Párizs,1960. július és 1961. október 25. Idézi:

Participation. À la recherche d’un nouveau spectateur. Groupe de Recherche d’Art Visuel. Garcia-Rossi.Le Parc. Morellet. Sobrino. Stein. Yvaral, Salle de Jeu Réalisationcollective de Groupe. Kiáll. kat.

Dortmund, Museum am Ostwall,

1968. 5.; Faludy Judit szerk.:

A tekintet szintaxisa.Budapest, Gondolat Kiadói Kör,

2011. 15.17 Ruth Leavitt ed.: Artist and Computer. New York, HarmonyBooks, 1976. 36.18 Oliver Cotte: …Il était une fois le dessin animé. Paris, Dreamland, 2001. 178. 19 Giannalberto Bendazzi kézirata

alapján, a szerz¤ tulajdonában.

21

F. Schwartz in her computer animations, such as Pixillation (1970), composed of flash-ing squares, repeating cell-like structures, growing crystals and flowing paint recordedframe by frame.8 Simultaneously with the experiments at Bell Lab, the computer gen-erated technical image came into focus in Germany as well. At the Institute of Epis-temology and Philosophy of Science at the University of Stuttgart, Max Bense andthe French electrical engineer and theoretician Abraham A. Moles developed theiraesthetic methodology called “generative aesthetics” by taking into considerationthe linguistic structures present in artworks.9 In collaboration with mathematicianGeorg Nees, Bense organized the exhibition Generative Computergrafik in February1965, which was a milestone in computer art. This was where Nees first displayedhis series of plotter drawings programmed by a random number generator writtenin the ALGOL language, entitled Kreisbogengewirre (Arc Confusion).10 The JapaneseHiroshi Kawano made his first computer drawing in 1964. Two years later he foundedthe Computer Technique Group,11 where he and his students organized the first sym-posium about art and computer science.12 The event in Tokyo inspired the computergraphics of artists operating around the CCEAC (Centro de Estudios de Arte y Comu-nicación) in Buenos Aires. Herbert W. Franke organized an exhibition of his oscillo-grams in 1959 at the Museum of Applied Arts in Vienna, under the title ExperimentelleÄsthetik. The ars intermedia group led by Otto Beckman was also founded in Vienna

Manfred MohrKomputergrafika II.,

1977–1978––––

Manfred Mohr Computergraphics II,

1977–1978

8 Lillian F. Schwartz and Laurens

R. Schwartz, The Computer Artist’sHandbook (New York: Norton, 1992), 152.9 Christoph Klütsch, “Information

Aesthetics and the Stuttgart School”,

in Mainframe Experimentalism: EarlyComputing and the Foundations ofthe Digital Art, edited by HannahHiggins and Douglas Kahn (Berkeley,

Los Angeles, and London: University

of California Press, 2012), 71.10 Georg Nees, Generative Computer-graphik (Munich: Siemens AG, 1969),16, 36.11 Jasia Reichardt, The Computerin Art (London: Littlehampton Book Services Ltd., 1971), 81.12 Wolf Lieser, The World of Digital Art(Potsdam: Ullmann Publishing,

2010), 25.

Filmjei fázisrajzainak megmozgatásához Nestor Burtny és Marceli Wein 1969-ben egyIDI display-jel és egy általuk tervezett digitális kontrollerrel felszerelt SEL 840A gépenkészítették el azt az interaktív alkalmazást, amelyért utólagosan, 1997-ben Oscar-díjjal jutalmazták ¤ket. Földes már 1970-ben készített néhány tesztet a rendszerrel,s ezekb¤l a kísérletekb¤l született 1971-ben a Metadata , majd kés¤bb az Arcok (1977).Ahhoz, hogy utólag színeket is lehessen adni hozzá, minden szekvenciát kétszer kellettegy több mint egymillió címezhet¤ ponttal dolgozó vektorgrafikus, monokróm moni -torról felvenni egy precíziós 35 mm-es kamera segítségével, külön a vonalakat és kü -lön a kontúrok által határolt formák maszkját. A kett¤t Montrealban rakták össze egyoptikai printer segítségével.20 Ezzel a módszerrel készült az Oscar-díjra felterjesztett,a számítógépes technológiában rejl¤ „filozofikus lehet¤ségeket” kutató Éhség (1974) is.

Megfogalmazásukat illet¤en Földes m‹veihez kísértetiesen hasonló, szintén a vi-zualitás dinamizmusát kutató animációs filmeket készített az 1970-es évek elejét¤laz általa használt technikát „tiszta grafikai koreográfiának” nevez¤ Jules Engel (EngelGyula). A komputerm‹vészet korai történetének meghatározó, de kevéssé ismert,magyar származású alakja volt az els¤sorban alkalmazott grafikával foglalkozó ausztrálFrank Eidlitz, aki 1974-ben PDP-8-as mikrokomputerrel készült félfiguratív kompozí-ciókat állított ki az ausztráliai Bristolban rendezett Computer Composers (Kompu-ter-zeneszerz¤k) cím‹ kiállításon.21

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Magyarországon a komputerm‹vészet kibontakozása az 1970-es évek neoavantgárdgenerációja technikai újdonságok iránti nyitottságának volt köszönhet¤. Az 1961-benalapított Balázs Béla Stúdióban 1976-ban jött létre a Bódy Gábor által megszervezettK/3 csoport, amely a filmnyelv megújításán túl a filmeszközök gazdagításának a jelen -t¤ségét is felismerte.22 Bódy az Iskolatelevízió részére 1976-ban forgatott Film iskola-sorozatának munkálatai során találkozott el¤ször számítógéppel,23 s ugyanebben

22

Peter Földes (jobbra) és MarceliWein (balra) az ottawai NationalResearch Council számítógépeel¤tt, 1974––––Peter Foldes (at right) and Marceli Wein (at left) by the computer of National Research Council, Ottawa, 1974

20 Marceli Wein szíves közlése

alapján.21 Stephen Jones: Synthetics: Aspectsof Art and Technology in Australia,1956–1975. Cambridge, MA, The MITPress, 2011. 94–99.22 Peternák Miklós: A magyar avant-

garde film. In Peternák Miklós szerk.:

F.I.L.M. A magyar avant-garde filmtörténete és dokumentumai.Budapest, Képz¤m‹vészeti, 1991. 31. 23 Peternák Miklós: Bódy Gábor és

a kompjúter (áttekint¤ vázlat). In

Peternák Miklós szerk.: Új képkorszakhatárán. Budapest, Számalk, 1989. 39.

23

in 1966, and by the end of the decade, computer graphics became the medium of artin the Netherlands (R. D. E. Oxenaar), Brasil (Waldemar Cordeiro), Spain (EusebioSempere), Italy (Auro Lecci), Yugoslavia (Zoran Radović) and Czechoslovakia (ZdeněkSýkora).13 From 1971, Aldo Giorgini began to systematically create such art.14

The expression computer graphics was presumably first used by William A. Fetter,15

who started making digital drawings for the ergonomic design of the cockpit as earlyas 1960 at the design department of Boeing. Formed in July 1960, the GRAV (groupede recherche d’art visuel) group in Paris operated on similar principles.16 One of thegroup’s founding members was the Hungarian-born Vera Molnár, née Gács, whose“Machine Imaginaire” compositions from 1959 were based on systematic principles,made on the analogy of the operation of computer processors, laying the foundationsof the algorithmic artwork. Based on mathematical proportioning systems and herhusband the painter come psychologist François Molnar’s research, they were vari-ations of similar visual elements in mutually referential relation.17

Similarly to Charles Csuri’s work, figurativeness was the organizing principle inthe works of Peter Foldes as well, who first used computer animation as a requisiteof developing an independent style. Foldes began working at ORTF, the research de-partment of the French Television in 1960, and began experimenting with the poten-tials of the computer around 1970.18 His first character animations made with a com-puter were commercials for Trans World Airlines (TWA), and Guerlain. His six-minutefilm entitled Narcissus-Echo, which was recorded in 1971 on a hybrid video systemcalled Scanimate, developed by the Computer Image Corporation of Denver in thecourse of a single weekend, was the first auteur animation made with a computer.19

Not long after, Foldes moved to Canada, where he became the pioneer of “calculatedanimation”. To animate the frames of his films, Nestor Burtny and Marceli Wein cre-ated an interactive application in 1969 using an SEL 840A computer with an IDI displayand a digital controller designed by them – they were retrospectively awarded anOscar for this in 1997. Foldes began making tests with this system in 1970, and theseexperiments resulted in Metadata (1971), and Visage (1977). In order to subsequentlyadd colour, each sequence had to be recorded twice, using a 35mm precision camerapointed at a monochrome vector monitor, first the contours and then the mask ofthe shapes lined by them. The two were then overlaid using an optical printer inMontreal.20 Nominated for Oscar, Hunger (1974), a short film exploring the “philo-sophical possibilities” in computer technology was made with the same method.

The animated films made by Jules Engel from the early 1970s also explored thedynamism of visuality and were hauntingly similar to the films of Foldes. Engel calledhis technique “pure graphic choreography”. Another influential yet little known figureof the early history of computer art was the Australian Frank Eidlitz, also of Hungarianorigin, who worked mainly as a graphic designer exhibiting semi-figurative compo-sitions made with a PDP-8 microcomputer at the Computer Composers exhibitionin Bristol, Australia in 1974.21

––––––––––––––––––––––––––––––––––––––Computer art emerged in Hungary owing to the openness of the neo-avant-gardegeneration of the 1970s towards technical novelties. Founded in 1961, the Balázs BélaStudio gave home to the K/3 group organized by Gábor Bódy in 1976, which recognized

13 Simón Marchán Fiz: Del arte objet-ual al arte de concepto (Madrid: Akal, 2012 [1972]), 197–214.14 Esteban Garcia Bravo and Aldo

Giorgini, “Computer Art Legacy”,

West Lafayette, Indiana: Prude

University, 2013, PhD diss., 38.15 H. W. Franke, Computergraphik.Computerkunst (Munich: F. Bruck-mann, 1971), 70.16 “Propositions générales du groupe

de recherche d’art visuel, Paris, July

1960 and 25 October 1961”, in Partici-pation. À la recherche d’un nouveauspectateur. Groupe de Recherched’Art Visuel. Garcia-Rossi. Le Parc.Morellet. Sobrino. Stein. Yvaral, Salle de Jeu Réalisation collective

de Groupe, exh. cat. (Dortmund:

Museum am Ostwall, 1968), 5; Judit

Faludy ed., A tekintet szintaxisa(Budapest, Gondolat Kiadói Kör,

2011), 15.17 Ruth Leavitt ed., Artist and Compu-ter (New York, Harmony Books,1976), 36.18 Oliver Cotte, … Il était une fois ledessin animé et le cinéma d’anima-tion (Paris: Dreamland, 2001), 178. 19 Based on Giannalberto Bendazzi’s

manuscript, in possession of the

author.20 Marceli Wein, personal communi-

cation.21 Stephen Jones, Synthetics: Aspectsof Art and Technology in Australia,1956–1975 (Cambridge, MA: The MITPress, 2011). 94–99.

az évben, a BBS kísérleti m‹helyében forgatta le az els¤ magyar komputeranimációt,a Pszichokozmoszokat. A film az ELTE Atomfizikai Tanszékén felállított, egymás közt„Vicá”-nak becézett,24 TPA 1001/i típusú, integrált áramkörökkel ellátott lyukkártyásszámítógépen készült, amely ebben az id¤ben a Magyarországon létez¤ egyik els¤,rasztergrafikus megjelenít¤vel ellátott berendezés volt. A képet még nem tudtákvalós id¤ben létrehozni, ennek megfelel¤en egy olyan interfészt kellett alkotni, amelymegteremtette a filmfelvev¤ és a számítógép közötti kapcsolatot. Az ehhez szükségesprogramot Szalay Sándor asztrofizikus dolgozta ki. A Szalay által írt alkalmazáslehet¤vé tette, hogy az operat¤r egy, a monitorra irányított 35 mm-es Arriflex kame-rával kockánként, késleltetve vehesse fel a számítógép által egymás után kiszámoltképeket.25 Bódy „proxemikai sémáknak”26 is nevezett filmje nemcsak számítógéppelkészült, de valójában maga is egy számítógépes kísérlet dokumentációja volt, hiszenegy létez¤ algoritmus, a termodinamikai és kvantummechanikai jelenségek leírásáraalkalmas Brown-féle mozgást szemléltette.27 Ezt a sejtautomata-modellt használtaJohn Conway úgynevezett Életjátéka is, amelyben a játékosok a szomszédság szám-arányai alapján vesznek fel újabb alakzatokat. Az ötletet t¤le vette át Bódy.28 A filmeskísérlet célja az abszolút spontaneitás vizuális megjelenítése volt. A rendez¤ úgy gon-dolta, hogy a rendszerben elhelyezett, különböz¤ hangulatokra (például agresszivitás,közömbösség) asszociáló elemi tulajdonságokkal felruházott részecskék mozgásaáltal létrehozhatja a véletlenül bekövetkez¤ események dramaturgiáját.29

A Pszichokozmoszok témájához hasonló, megvalósításának körülményeire nézveis vele azonos, a Bódy által használt TPA komputeren készült el Száva Gyula Esetcím‹ m‹ve.30 Az 1980 és 1982 között a Balázs Béla Stúdió és a Magyar Televízió KISZKísérleti Stúdiójának közrem‹ködésével leforgatott film különböz¤ méret‹ és szín‹körök mozgására, illetve vonalak és síkidomok átrendez¤désére épül¤ szinopszisamár 1974-ben készen volt, de az akkor rendelkezésre álló technológiai lehet¤ségek(megfelel¤ gép és program) hiányában még nem lehetett megvalósítani.31 Csak néhányévvel kés¤bb vált lehet¤vé, hogy a végtelengenerátorhoz, amely a filmben szerepl¤mintegy húszezer képet létrehozta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem AtomfizikaiTanszékének mérnöke, Deák Ferenc megírja a szükséges programot. Egy elsötétítettszobában a monitorról kockázva több alkalommal felvett és korrigált film egy külön-böz¤ pályákon (ciklikusan vagy futószalagszer‹en) mozgó és méretüket folyamatosanváltoztató, hol pontokká zsugorodó, hol körökké terebélyesed¤ mintázatokból szer-vez¤d¤ absztrakt folyamatot mutatott be oly módon, mintha egy néhány percbe s‹rí-tett „mikroesemény” formájában próbálta volna bemutatni egy organizmus élettör-ténetét. A m‹ folyamat-id¤ síkját teljesen átrendezte az eredetileg némafilm hosszabb,ötvennégy perces, videóra adaptált változatához készült hanganyag, melyet VidovszkyLászló egy elektronikus zenei stúdióban, analóg szintetizátorral, a képek hangmodu-lációvá alakítása útján szinkronizált alá. Száva filmjének ez a változata Video-para -frázis: „Végtelen elem módszer / IFEM – InFinite Element Method” címmel 1987 végéna grazi Künstlerhausban rendezett Entgrenzte Grenzen (Határtalanított határok) cím‹kiállításra készült.32 Száva itt mutatta be azt a Topológiák cím‹ installációját is, amelyegy IBM AT gépekkel összekötött négyzeteket és szövegeket megjelenít¤ alfanume-rikus, illetve színes monitorból állt. Az utóbbi eszköz a Kepes János és Báthor Miklósáltal „C” programnyelven írt n-dimenziós kockának (az eredeti terv szerint egymáson

24

24 Beszélgetés a kompjúter animálásá-

ról. Filmkultúra, 23, no. 7, 1987. július,20. (Azért becézték a gépet Vicának,

mert az alkotók egy id¤ után rájöttek,

hogy több id¤t töltenek el el¤tte,

mint otthon, saját feleségükkel.)25 A szerz¤ interjúja Száva Gyulával.

Hollós Olivér operat¤rnek a Magyar

Televízió 1980-ban indult Stúdió

m‹sor pályázatára beadott, de

adásba soha nem került f¤címe

ugyanazon az ELTE Atomfizikai

Tanszékén m‹köd¤ TPA 1001/i típusú

lyukkártyás számítógépen készült,

mint néhány évvel korábban

a Pszichokozmoszok.26 Terv. In Balázs Béla Stúdió: K/3

forgatókönyvek. Budapest, 1976. 27.

Idézi: Peternák: Új képkorszak határán. I. m. 41.27 Bódy Gábor: Filmiskola. Budapest,Palatinus-könyvek Kft., 1998. 181.28 Bódy Gábor. 1946–1985. Életm‹ -bemutató. Budapest, M‹csarnok,1987. 113. (Bódy Marx György fizikus-

tól szerzett tudomást err¤l a kísér-

letr¤l. Beke László szóbeli közlése

alapján.)29 Bódy Gábor: Kozmikus szem –

science non-fiction (fiction).

Filmvilág 1987/1. 18–19.30 Száva Gyula: Az eset. In Peter

Weibel: A m‹vészeten túl. Budapest,Soros Alapítvány, 1996. 406–407.31 Beszélgetés a kompjúter animálásá-

ról. In Filmkultúra: I. m. 20–21.32 Száva Gyula: Jegyzetek, írások.

In Új képkorszak határán: I. m. 105.

25

the significance of enhancing the devices of film beyond the renewal of its language.22

Bódy’s first encounter with a computer happened while he was working on the FilmSchool series shot in 1976 for the School TV,23 and he recorded Psychocosms, the firstHungarian computer animation in the same year, at the experimental studio of BBS.The film was made with the help of a TPA 1001/i integrated circuit based punchedcard computer nicknamed “Vica”24 at the Nuclear Physics Department of EötvösLoránd University, which was one of the first devices in Hungary equipped with araster display. It was not yet possible to render the image in real time, so an interfacehad to be developed to connect the movie camera with the computer. The programit required was developed by astrophysicist Sándor Szalay. The application writtenby him allowed the cameraman a delayed frame by frame recording of the imagesconsecutively calculated by the computer, using a 35 mm Arriflex camera directedat the screen.25 Also referred to as “proxemic schemes”,26 Bódy’s film was made notonly by computer, but it was in fact the documentation of a computer-based exper-iment, as it demonstrated an existing algorithm called Brownian motion, which de-scribes thermodynamic and quantum-mechanical movements.27 This cellular automa-ton model was used by John Conway’s so-called Game of Life, in which players takenew shapes based on the numeric ratio of neighbouring cells. Bódy adapted Conway’sidea.28 The goal of the film experiment was the visual representation of absolutespontaneity. The director considered that he could create the dramaturgy of acci-dental events by the movement of elements in the system that were endowed by el-ementary features alluding to different moods (like agressivity or negligence).29

Gyula Száva’s piece Rating was also made by the same TPA computer used byBódy; thus not only its theme but also the circumstances of its creation are similarto Psychocosmoses.30 Shot with the contribution of Balázs Béla Studio and the Hun-garian Young Communist League’s Experimental Studio of the Hungarian Televisionbetween 1980 and 1982, the film’s synopsis had been ready in 1974, but for the lackof suitable technology (computer and software), it was impossible to realize suchtransformation of lines and polygons before.31 It took a few more years until FerencDeák, engineer at the Nuclear Physics Department of Eötvös Loránd University wrotethe program for the infinite generator that would create the twenty thousand framesof the film. Recorded and re-recorded frame by frame from a display in a darkenedroom, the film showed the abstract process of patterns moving along different courses(cyclically or linearly) and continuously changing their size from being reduced todots to growing into circles. The film seemed to demonstrate the life cycle of an or-ganism in the form of a “micro-event” condensed into a few minutes. The piece’sprocess time plane was completely reorganized by the soundtrack, composed forthe longer, 54 minute video version of the original silent film, which was synced tothe images by László Vidovszky using an analogue synthesizer in an electronic musicstudio, by transforming the images into modulated sound. Entitled Video-paraphrase:“IFEM – InFinite Element Method”, this version of Száva’s film was made for the ex-hibition Entgrenzte Grenzen (Borderless Borders) at Künstlerhaus Graz in 1987.32 Thiswas where Száva presented his installation Topologies, which consisted of an al-phanumeric monochrome and a colour monitor connected with IBM AT computers.The latter displayed images of continuously changing and traversing 9-dimensional

22 Miklós Peternák, “A magyar avant-

garde film”, in F.I.L.M. A magyaravant-garde film története és doku-mentumai, edited by Miklós Peternák(Budapest: Képz¤m‹vészeti Kiadó,

1991), 31. 23 Miklós Peternák, “Bódy Gábor

és a kompjúter (áttekint¤ vázlat)”,

in Új képkorszak határán (Budapest:Számalk, 1989), 39.24 “Beszélgetés a kompjúter animá -

lásáról”, Filmkultúra vol. 23, no. 7 (20 July 1987). (They nicknamed the

computer Vica, because the artists

realized that they were spending

more time with it than at home with

their wives.)25 Personal communication by Gyula

Száva. Cameraman Olivér Hollós’s

credit sequence, never broadcasted

but submitted for the competition

for the Hungarian Television’s show

Studio launched in 1980, was createdon the same punched-card computer

of type TPA 1001/i that operated at

the Department of Nuclear Physics

at the Eötvös Loránd University,

on which Psychocosmoses was made a few years earlier. 26 “Terv. Balázs Béla Stúdió K/3 for-

gatókönyvek. 1976. 27.”, in Peternák,

Új képkorszak határán, 41.27 Gábor Bódy, Filmiskola (Budapest:Palatinus-könyvek Kft., 1998), 181.28 Bódy Gábor. Életm‹bemutató(Budapest: M‹csarnok, 1987), 113.

(Bódy learned about this experiment

from physicist György Marx.

Personal communication by László

Beke.)29 Gábor Bódy, “Kozmikus szem –

science non-fiction (fiction)”, Film -világ no. 1 (1987), 18–19.30 Gyula Száva, “Az eset”, in Peter

Weibel, A m‹vészeten túl (Budapest:Soros Alapítvány, 1996), 406–07.31 “Beszélgetés a kompjúter ani-

málásáról”, in Filmkultúra, 20–21.32 Gyula Száva, “Jegyzetek, írások”,

in Új képkorszak határán, 105.

áthatoló Boole-kockáknak, kvaternióknak, Cayley-számoknak és Klein-kancsóknak)a kétdimenziós képét jelenítette meg, s az adatmennyiség id¤r¤l id¤re elkerülhetetlen„túlcsordulására” jelképesen utalt a két grafikus kijelz¤ között elhelyezett akvárium,a benne lév¤ víz (eredetileg tej) felszínén örökmécsesként ég¤ gyergyalánggal.33

A m‹alkotás létrehozásában nemcsak technikai, de filozofikus szerepet is betölt¤eszközként a számítógép Bódy Gábor kés¤bbi filmjeiben is felhasználásra került. Az1980-ban (Tímár Péterrel és Hildebrand Istvánnal együtt) készített Mozgástanulmá-nyok ötletét a mozi el¤futárának tekintett angol fényképész, Eadweard Muybridgekronofotografikus felvételeinek centenáriuma adta. A mozdulat és a mozdulatlanságközötti id¤beli dimenziót Muybridge pillanatképeinek a felhasználásával megteremt¤„konceptuális animáció” több reprodukciós technika, a fotó, a mozgókép és a grafikaközött teremtett virtuális kapcsolatot. A film stiláris és dramaturgiai funkciót egyarántbetölt¤ keretezett mozgástere Csízy László számítógépes programjával modellált,34

a képmez¤t finom szövetként behálózó grafikai világa és a képek ritmusát követ¤, arész és egész kölcsönhatása által szervezett struktúrába diegetikus elemként ízesül¤elektronikus zene (Szalay Sándor) érzékenyen ellenpontozza a drabális atlétatestekmozgásának töredezettségét.35 Szintén a kép és a hang közötti összefüggések mate-matikai törvényszer‹ségei álltak Bódy Gábor „Computergestützte Bild- und Tonkom-positionen” (Számítógép-alapú kép- és hangkompozíciók) címmel Berlinben vezetett

26

Getulio AlvianiGrafikai átírás komputerre, 1978––––Getulio AlvaniGraphic Transcript for Computer, 1978

Vera Molnar „Cézanne: A nagy fürd¤z¤k”. Átalakítás-Felbontás, 1989––––Vera Molnar“Cézanne: The Large Bathers”. Transformation-Deconstruction, 1989

33 Richard Kriesche szerk.:Topologien,Entgrenzte Grenzen. Kiáll. kat. Graz,Künstlerhaus, 1987. 64–65.34 Csízy az általa írt program segítsé-

gével a mozgások fizikai jellemz¤it

figyelembe véve (sebesség, ciklus

hossza stb.) a szerepl¤k kiemelt

testpontjaira illesztett egyeneseket

mozgatott.35 Mozgástanulmányok 1880–1980

(Hommage to Eadweard Muybridge).

In Új képkorszak határán: I. m. 42.

27

Kass JánosSzámítógép-tervezés, 1988

a Magyar Posta által kiadott bélyegcímlet

––––János Kass

Computer Design, 1988stamp issued

by the Hungarian Post

33 Topologien, Entgrenzte Grenzen,edited by Richard Kriesche (Graz:

Künstlerhaus, 1987), 64–65.34 László Csízy achieved the

dynamism of the scenes using

the program he wrote, by modifying

the positions of straight lines

attached to key points on the

characters’ bodies, taking into con-

sideration the physical characteris-

tics of movements (speed, cycle

length, etc.). 35 “Mozgástanulmányok 1880–1980

(Hommage to Eadweard Muybridge)”,

in Új képkorszak határán, 42.36 Friderike Anders, Zeittransgraphie,Videolabirinth und Gábor Bódy.https://dffb-archiv.de/editorial/zeit-

transgraphie-videolabyrinth-gabor-

body. Last accessed: 18 April 2016. 37 There are three versions of the

video also named “philo-clip” by

Bódy, each with a different length

(so-called miniatures), with different

sound effects but identical visual

content resulting from the conse -

cutive copying of the image.

Boolean hypercubes, quaternions, octonions and Klein-bottles, written in C program-ming language by János Kepes and Miklós Báthor. An aquarium placed between thetwo graphic displays symbolically alluded to the occasionally inevitable “overflow”of data, with an eternal candle flame burning on the surface of the water (originallymilk) it contained.33

Gábor Bódy used the computer not only as a technical, but also as a philosophicaltool in creating works of art in his later films as well. The idea of Motion Studies,shot in 1980 in collaboration with Péter Tímár and István Hildebrand, came from thecentenary of the chronophotographic images made by the English photographerEadweard Muybridge. Creating a temporal dimension between movement and mo-tionlessness using Muybridge’s snapshots, this “conceptual animation” made a virtualconnection between different methods of reproduction: photography, film and graph-ics. Fulfilling at once stylistic and dramaturgical functions, the film’s framed field ofaction was webbed by a refined graphical universe like delicate fabric, modelledusing László Csízy’s computer program,34 accompanied by electronic music thatmatched the structure arranged by the interaction of part and whole like a diegeticelement (by Sándor Szalay), which sensitively offset the fragmented movement ofthe bulky athlete bodies.35 Gábor Bódy’s special effects seminar “ComputergestützteBild- und Tonkompositionen in Berlin” (1982–1983) also focused on the mathematicallaws in the interaction of image and sound.36 This was where Bódy learned the po-tentials of computer controlled editing. In collaboration with Egon Bunne and VolkmarHein, head of the acoustics research lab at the Technical University in Berlin, imple-menting the knowledge gained here, he made his minute-and-a-half music video DeOcculta Philosophia in 1983.37 Its point of departure was the seven magic squares inthe same De Occulta Philosophia. Libres III written by Renaissance polymath Agrippavon Nettesheim and published in 1533, which was the point of departure for Wolfgang

speciáliseffektus-szemináriumának (1982–1983) középpontjában.36 Bódy itt ismerke-dett meg a számítógéppel vezérelhet¤ vágás lehet¤ségeivel. Egon Bunnével és aberlini M‹szaki Egyetem akusztikai laboratóriumának vezet¤jével, Volkmar Heinnelegyütt az itt szerzett tapasztalatok ismeretében készítette el másfél perces De OccultaPhilosophia cím‹ videoklipjét 1983-ban.37 A klip kiindulópontját a német reneszánszalkimista, Agrippa von Nettesheim 1533-ban kiadott (Wolfgang von Goethe Faustjaszámára is kiindulópontként szolgáló) De Occulta Philosophia. Libres III cím‹ okkultkönyvében szerepl¤ hét mágikus négyzet adta.38 A tudás archetípusával azonosítottkabbalisztikus négyzetek és a rájuk helyezett leonardói és düreri arányfigurák alkottáka film grafikai alapját. Bennük fejez¤dött ki a m‹ filozofikus mondanivalója, a képés a hang közös id¤beli folyamatra való vetítésének a kívánalma, melyet numerikuseszközökkel, a számok közötti összefüggések alapján képzelt el a rendez¤. Az id¤egye-nesen a nettesheimi számsorokat el¤re rögzítették. Ezt az eljárást nevezte Bódy „alea -torikus vágásnak”, vagyis olyan konstrukciónak, amelyben a narratív folytatólagosságkényszerít¤ logikáját a véletlen, az esetlegességekb¤l szervez¤d¤ mechanizmusokteremtik meg oly módon, hogy az eredmény soha nem látható el¤re.

Bódy Gábor berlini szemináriumainak hallgatói, röviddel a rendez¤ 1985-ös halálael¤tt, Martin Potthoff vezetésével – az aleatorikus vágás lehet¤ségeit továbbgondolva– kezdték el tanulmányozni az állóképekre bontható filmnyersanyagnak a zenévelvaló kockapontos szinkronitásához Háy Ágnes grafikusm‹vész-rajzfilmrendez¤ no-tációs rendszerét.39 A szisztéma az 1984-ben született, A filmid¤ grafikus ábrázolásacímmel megjelent írásban került lefektetésre.40 Ez volt az alapja az 1980-ban, a bu-dapesti Pannónia Filmstúdióban befejezett Várakozás cím‹ animációnak is, melyhezHáy György írta a vágáshoz használt számítógépes programot. A szoftver kiszámolta,hogy miként lehet hússzoros lassításból folyamatosan hússzoros gyorsításba fordulvaannyi id¤ alatt lejátszani egy eseményt, mint amennyi id¤ alatt az megtörtént. Jólleheta filmben felhasznált ötlet megvalósításához elengedhetetlen volt a számítógép (egyQuattro Pro típusú táblázatkezel¤ alkalmazás), a felvételi munkák hagyományos,szinte k¤korszaki módon történtek. Az eseményt rögzít¤ filmet a trükkasztalról egykamera kockánként egy vászonra vetítette, s mialatt Háy Ágnes olvasta a számítógépáltal generált számokat, az operat¤r egyszerre, kockánként léptette el¤re a vetít¤tés a kamerát. A film zenéjét Vidovszky László egy Bach-tétel újrakomponálásával fo-galmazta meg, a kalkulusokat egy programozható Texas Instruments zsebszámító-gépbe táplálva, majd az eredményt hagyományos kottákba kódolva át.41

A Pannóniánál a Várakozással párhuzamosan forgatták le az els¤, teljes egészébenMagyarországon készített komputeranimációt, Bartók István Dimenziók cím‹ alko-tását. A koncepció a rendez¤ Bartóké volt, de az, hogy a forgatókönyvben lefektetettötlet számítógéppel is megvalósítható, a bábm‹terem akkori vezet¤jének, NádasiLászlónak jutott az eszébe. Az 1981-ben született film abban is a legels¤ volt idehaza,hogy minden egyes elemének a megtervezése, a nyitóképt¤l a stáblista végéig, szá-mítógéppel történt. A koordináta-rendszer tengelyér¤l leszakadó és a nulladikbóla harmadik dimenzióba átlép¤ pont kalandjait illusztráló egyszer‹ kis film, mindenkezdetlegessége ellenére, ma is frappáns és élvezhet¤. A benne használt vektorgra-fikus vonalak animációjához az MTA SZTAKI-ban dolgozó Báthor Miklós (SieglerAndrás közrem‹ködésével) assembly nyelven írta a programot, és az alkalmazás egy

28 36 Friderike Anders: Zeittransgraphie,Videolabyrinth und Gábor Bódy(https://dffb-archiv.de/editorial/

zeittransgraphie-videolabyrinth-

gabor-body, megtekintve: 2016.

április 18.).37 A Bódy által „philo-clip”-nek is

nevezett videó három különböz¤

hosszúságú változatban (úgynevezett

miniatúrában) is létezik, eltér¤ hang-

effektekkel, de azonos, a képi anyag

egymás után való kopírozásából

létrehozott vizuális tartalommal.38 Agrippa von Nettesheim m‹vének

kozmológiai összefüggései

szervez¤er¤ként Bódynál máshol is

megjelentek, például a Psychotech -nikum, azaz Gulliver mindenekel¤ttiutazása Digitáliába cím‹ filmtervben.Lásd Bódy Gábor: Tüzes Angyal.Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekel¤tti utazása Digitáliában.Budapest, Magvet¤, 1987. 182–183.39 Friderike Anders szíves közlése

alapján.40 A filmid¤ grafikus ábrázolása

(Graphic Illustration of Time in Film).

Mozgó Képek. Mozgó Film, 1. sz. 1984.49–66.41 Vidovszky László szíves közlése

alapján.

Bartók IstvánDimenziók, 1981––––István BartókDimensions, 1981

29

von Goethe’s Faust.38 The Kabbalistic squares identified as the archetype of knowledgewere overlaid with Leonardo’s and Dürer’s figures of human proportion, forming thegraphical basis of the film. They expressed the philosophical message of the piece,the requirement of projecting image and sound onto a common timeline, which thedirector conceived of using numerical devices, based on the correlations of numbers.Nettesheim’s numeric sequences were fixed on a timeline in advance. Bódy calledthis method “aleatoric editing”, that is, a construction in which the logical constraintof narrative continuity is created by random, arbitrary mechanisms in a way thatthe result can never be foreseen.

Shortly before Gábor Bódy’s death in 1985, the students of his seminar in Berlin,under the leadership of Martin Potthoff, began studying the notational system ofgraphic artist and animated film director Ágnes Háy, in order to develop a precisionsynchrony of music and footages that could be treated frame by frame, thus bringingthe possibilities of aleatoric editing further.39 The system was conceived in 1984 andwas put into writing as “Graphic Illustration of Time in Film”.40 This was the basis ofthe animated film Waiting, completed at the Pannónia Film Studio of Budapest in1980, for the editing of which György Háy wrote the computer program. The softwarecalculated how it was possible to play back an event accelerating from 1/20 speedto 20x speed in the time frame it took for it to take place. Although a computer wasindispensable for the realization of the idea in the film (using a Quattro Pro spread-sheet program), the footages were shot by traditional, almost ancient means. Thefilm recording the event was projected using a camera frame by frame from the an-imation desk to a canvas, and while Ágnes Háy was reading the numbers generatedby the computer, the cameraman was advancing the projector and the camera si-multaneously, frame by frame. The music of the film was a recomposed version ofa Bach movement by László Vidovszky, by typing the calculations into a programmableTexas Instruments miniature computer and transcoding the results into traditionalmusic sheets.41

The first computer animation fully made in Hungary was Dimensions by IstvánBartók, shot simultaneously with Waiting at the Pannonia Film Studio. The conceptwas Bartók’s, but the idea that it would be possible to realize the script using a com-puter came from László Nádasi, head of the puppet studio at the time. Made in 1981,the film was ground-breaking in Hungary in terms of using a computer for the designof each and every element, from the first frame to the last, including the title sequence.The simple little film illustrating the adventures of a dot breaking loose from the axisof a coordinate system and leaping from zero dimension to the third dimension iswitty and enjoyable even today, despite being rudimentary. The program animatingthe vector graphic lines was written by Miklós Báthor working at MTA SZTAKI (Hun-garian Academy of Sciences, Computer and Automation Research Institute) with thecontribution of András Siegler in the Assembly language, and the software was runningon a Videoton R10 computer. The display used was a Tektronix oscilloscope, of whichthe frame by frame recording was made. The light pen used as an input device wasdesigned by Miklós Báthor, consisting of a miniature light bulb at the end of an emp-tied ball-point pen. A pen display was fixed on one end of a mount, with a Vidicontelevision camera pointed at the display and the light dot. Accordingly, by processing

38 The cosmological aspects of

Agrippa von Nettesheim’s work

appeared in other works of Bódy as

well, including his synopsys entitled

“Psychotechnic, or Gulliver’s journey

to Digitalia first of all”. (Cf. Gábor

Bódy, Tüzes Angyal. Psychotech-nikum azaz Gulliver mindenekel¤ttiutazása Digitáliában (Budapest:Magvet¤, 1987), 182–83.)39 Friderike Anders, personal commu-

nication.40 “A filmid¤ grafikus ábrázolása

(Graphic Illustration of Time in

Film)”, Mozgó Képek. Mozgó Film,no. 1 (1984), 49–66.41 László Vidovszky, personal commu-

nication

Videoton R10-es számítógépen futott. A megjelenít¤ egy Tektronix tárolócsöves szkópvolt, err¤l készültek a kockázott felvételek. Báthor Miklós tervezte a beviteli eszköz-ként szolgáló fényceruzát, amely egy kibelezett golyóstollból és a végében elhelyezettrizsszemizzóból állt. Egy állvány egyik végén stiftes táblát tartott, másik végéb¤lpedig egy vidicon televíziós kamera nézte a táblát és a fénypontot. Ennek megfelel¤ena képet feldolgozva valós id¤ben lehetett követni a rajzoló mozdulatait (a kulcsraj-zokat Szabó Sipos Tamás készítette), a fázisolás megkönnyítésére pedig Báthor különprogramot szerkesztett.42

A Budapesten folytatott kísérletekkel egy id¤ben Pécsett is készült néhány úttör¤jelent¤ség‹ komputeranimációs munka. A konceptualista eszközökkel dolgozó PécsiM‹helyhez tartozó grafikusm‹vész, Kismányoky Károly Csízy László matematikussal,valamint Lantos Ferenc fest¤m‹vésszel együtt az 1970-es évek közepén kezdett el akomputerrel létrehozható vizuális világ lehet¤ségeir¤l gondolkozni.43 Csízy 1967-benkerült a Pécsi Posta igazgatóságára. Az 1970-es évek közepén az ¤ javaslatára (a ká-belhálózatok tervezési munkáihoz) szereztek be egy EMG 666-os, 8K b¤vített memó-

30

Csízy LászlóEr¤tér II., 1980plotternyomat––––László CsízyForce Field II, 1980plotter print

42 Báthor Miklósnak és Bartók István-

nak a szerz¤vel folytatott levelezése

alapján.43 Csízy László – Kismányoky Károly –

Lantos Ferenc: Beszélgetés.

In Új képkorszak határán: I. m. 50.

31

the image, the drawing movements (key frames were drawn by Tamás Szabó Sipos)could be traced in real time, and Báthor wrote a separate program to facilitate inbe-tweening.42

Simultaneously with the experiments in Budapest, further ground-breaking com-puter animations were made in Pécs. Károly Kismányoky, a graphic artist of a circleof conceptualist artists called the Pécs Workshop, began thinking about the possi-bilities of a computer-generated visual world with mathematician László Csízy andpainter Ferenc Lantos around the mid-1970s.43 Csízy started working at the ComputerDepartment of the Pécs Post in 1967. In the mid-1970s, at his suggestion, they acquiredan EMG 666 calculator with 8K extended memory, with a pen plotter controlling thecoordinates of its pin with punch card software, and a console typewriter connectedto it. Csízy began making computer graphics in 1980. Convinced that the laws of math-ematics are valid for all areas of life, he researched recurrent cyclical phenomena(such as wave motion), and attempted to render them visually using all sorts of sinus,exponential and random functions, subjectively setting the parameters. Csízy madethe computer drawings by converting the results of the calculations into charactersbased on their current values, and then printed them using a plotter or a typewriter.44

Psychorealism, a computer animation made in collaboration by Csízy andKismányoky in 1981 was in fact an independent insert in a documentary commissionedby the Pécs Regional Studio of the Hungarian Television. The four-minute fragment(entitled “Outsiders”) was a test film compiled from scenes already completed, atrailer of sorts.45 The documentary was about the internationally significant collectionof drawings at the Psychiatry Clinic of Pécs. The plot of the film hinged on the lifeof László Istók, a patient at the psychiatry between the two world wars, who wasalso a master of drawing. To create an empty, barren world reflecting on the envi-ronment of the clinic’s patients, Kismányoky placed his figures in an austere, inhu-mane space. However, the computer used for the animations was incapable of ren-dering a life-like three-dimensional space, so the movements in space had to berendered in two dimensions, using various optical effects.46

Csízy LászlóMunkafotó Bódy Gábor

Mozgástanulmányok 1880–1980(Hommage

to Eadweard Muybridge)cím‹ filmjéhez, 1980

––––László Csízy

Still photographyof Gábor Bódy’s film

Motion Studies 1880–1980(Homage

to Eadweard Muybridge), 1980

42 Miklós Báthor and István Bartók,

correspondence with author.43 László Csízy, Károly Kismányoky,

and Ferenc Lantos, “Beszélgetés”,

in Új képkorszak határán, 50.44 László Csízy, personal communi -

cation in 2016.45 Károly Kismányoky, personal

communication.46 The computer-designed scenes

in Kismányoky’s later films, Martyn(1983) and Bauhaus/Pécs (1985) werealso made with the contribution

of László Csízy.

riával rendelkez¤ kalkulátort, egy hozzá csatlakoztatható, a benne lév¤ t‹ koordinátáitlyukkártyás szoftverrel vezérl¤, cs¤tollas plottert és egy consol írógépet. A konfigu-ráción Csízy dokumentálhatóan 1980-tól kezdett el komputergrafikákat készíteni.Azzal a meggy¤z¤déssel, hogy a matematikai törvényszer‹ségek az élet minden te-rületén érvényesülnek, a visszatér¤ ciklikus jelenségeket (például a hullámmozgást)kezdte el kutatni, és különféle szinusz, exponenciális és random függvények segítsé-gével, az egyes paraméterek szubjektív beállításával próbálta megjeleníteni ¤ket.A komputerrajzok egy része úgy született, hogy a számítások eredményeit Csízy aktu á -lis értékük alapján karakterekké konvertálta, és plotteren vagy írógépen nyomtatta ki.44

Az 1981-ben Csízy és Kismányoky együttm‹ködéséb¤l született komputeranimáció,a Pszichorealizmus valójában egy azonos cím‹, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stú-diójának a megbízására készült dokumentumfilm önálló betétje volt. A néhány percestorzó („Kívülállók” alcímmel) az elkészült jelenetekb¤l összeállított tesztfilm, egy tu-lajdonképpeni trailer volt.45 Az elkészült dokumentumfilm a Pécsi Pszichiátriai Klinikanemzetközi jelent¤ség‹ rajzgy‹jteményér¤l szólt. A film cselekménye a két világhá-ború között az elmegyógyintézetben ápolt beteg, a virtuóz rajztudású Istók Lászlóélettörténetére lett felf‹zve. Kismányoky a klinikán ápolt páciensek környezetérereflektáló kiüresedett, sivár világ megteremtéséhez egy rideg, embertelen térbe he-lyezte el figuráit. A háromdimenziós teret viszont az animációhoz használt géppelnem tudták volna életh‹en leképezni, így a térbeli mozgásokat a síkban, különböz¤optikai trükkök segítségével kellett megjeleníteni.46

A hazai fels¤oktatási intézményekben az 1980-as évek elején kezdtek el komo-lyabban számítógéppel tervezhet¤ m‹vek létrehozásával kísérletezni. Dr. NeumannLászló számára barátai tették lehet¤vé, hogy 1983-ban a terepmodellek perspektivikusmegjelenítéséhez végzett kutatásaihoz hozzáférhessen a SZTAKI grafikus kijelz¤velnem rendelkez¤, így rengeteg el¤zetes numerikus ellen¤rzést igényl¤ IBM 3031-es gé-péhez.47 Az eszközzel kiszámolt adatokat az ‹rfotók írására használt hazai fejlesztés‹Colormation berendezés írta színes diapozitívra, legfeljebb 4000×4000 pixeles fel-bontásban. A gép színeit manuálisan kellett kalibrálni, amihez színelméleti kutatásokrais szükség volt. Modellezni kellett az árnyékvetési technikákat, az anyagfajták ref-lektanciamodelljeit, a fényelnyelési effektust, és az expozíciós id¤ megfelel¤jekéntki kellett dolgozni egy speciális „mapping” technikát, ugyanakkor a gyakran el¤fordulóképhibák teret biztosítottak a kreatív m‹vészeti lehet¤ségek számára. Neumann azáltala kidolgozott eljárást „fotószimulációnak” nevezte el.48 1987-ben készült Lokálistárgyhipotézis cím‹ kompozíciója leginkább olyan optikai illúzióként fogható fel,amelyben a néz¤pont és a néz¤irányok egy gömböt alkotnak. Egy másik m‹, a P = 3.1címében a körb¤l négyzetbe „szögletesed¤” körsorozat egyik elemének metrikájátleíró hatványtényez¤re utal, a rajta szerepl¤ körök és négyzetek megtervezett rendjétpedig több fókuszból induló színezeti és színtelítettségi szabályok szerinti színezésekteremtik meg.

A számítógéppel való tervezés a Szépm‹vészeti Múzeumban rendezett els¤ Digitart-kiállítást követ¤en kapott el¤ször szélesebb társadalmi nyilvánosságot Magyarorszá-gon és kezdett a képz¤m‹vészet területén is a kánon részévé válni. A konszolidációsfolyamatnak volt köszönhet¤, hogy a Magyar Posta 1988. május 12-én Számítógép-tervezés címmel olyan bélyegcímletet hozott forgalomba, amelyre az intézmény hazai

32

44 Csízy Lászlóval 2016-ban folytatott

levelezés alapján.45 Kismányoky Károly szíves közlése

alapján.46 Kismányoky kés¤bbi filmjeihez,

az 1983-as Martynhoz és az 1985-ösBauhaus/Pécshez is Csízy László közrem‹ködésével készültek azok

a jelenetek, amelyek tervezése

számítógéppel történt.47 Dr. Neumann László: A számító -

gépes grafika h¤skorából. (Girona,

2016. április 25.) Kézirat, a szerz¤

tulajdonában.48 Dr. Neumann László: Fotószimulá-

ció. In Új képkorszak határán: I. m.99–101.

Énekes FerencAkt (részlet), 1974––––Ferenc Énekes Nude (detail), 1974

33

In a more focused way Hungarian universities began experimenting with the cre-ation of artworks designed by computer in the early 1980s. With the help of hisfriends, Dr László Neumann got access to the SZTAKI’s IBM 3031 computer in 1983,using it in his research on the perspectival rendering of terrain models. However,this computer had no graphic display and thus required a vast amount of preliminarynumerical calculations.47 The data calculated by the device was recorded onto colourreversal film by the Hungarian Colormation device used for printing space photosat a maximum resolution of 4000×4000 pixels. The colours of the device had to becalibrated manually, which required further research on colour theory. Shadow-cast-ing techniques had to be modelled as well as the reflectance of different materialsand their light absorption. In addition, a special “mapping” technique had to be de-veloped for the modelling of exposure time. Nevertheless, the abundance of imagedefects allowed for creative artistic experimentation. Neumann named the methoddeveloped by him “photosimulation”.48 His composition Local Object Hypothesisfrom 1987 can best be interpreted as an optical illusion in which the point of viewand the directions of view form a sphere. The title of another piece, P = 3.1 refers tothe power factor describing the metrics of an element in a series of circles “angulating”into squares, and the planned order of the circles and squares is defined by colouringsaccording to the laws hue and saturation, starting from different focal points.

The first time computer design got broad publicity in Hungary was after the firstDigitart exhibition at the Museum of Fine Arts, Budapest, following which it becamepart of the visual arts canon. As a result of the consolidation process, the HungarianPost issued a stamp entitled Computer Design on 12 May 1988, which was the first inthe history of the Hungarian Post to display the portrait of a living person, namelyJohn Halas (born János Halász). Halas had made a 12-minute animated music videofor Kraftwerk’s Autobahn between 1977 and 1979, which already featured simple com-puter graphics made by a plotter connected to a PDP-11 computer.49 Moreover, Auto-bahn was the first film to be distributed on the then newly launched optical medium,the LaserDisc.50 The next work which required computer design for all of its elements(although the drawings themselves were not yet made using CAD software) wasDilemma, made on the basis of drawings by graphic artist János Kass.51 As in Europethere were no machines yet which would have been capable of digitally animatingdrawings, they had to contact a retired NASA engineer, Eric Brown in the United States,who used the so-called videoCel system to link Kass’ frames into a sequence at Com-puter Creations, Dallas.52 Not counting Gábor Bódy’s early experiments or Peter Foldes’works made in emigration, completed in 1980 (although made not in Hungary, but inLondon) Dilemma can be considered the first Hungarian computer animated auteurshort film.53 The theme of the film is the ever-recurring question that spans the historyof mankind – the dichotomy of existence and nonexistence, the ruination of culturesand the romantic, idealistic and utopian idea that the expertise of artists and scientistsshould be used to build a new world. At the same time, the film addresses a self-re-flexive philosophical problem referring to the language of the medium: whether ornot computers deprive animated films of their human character.

The artistic use of the scientific image and the integration of technical tools intothe set of artistic devices had always been legitimized by the art historical dimension

47 Dr. László Neumann:

“A számítógépes grafika h¤skorából”

Girona, 25 April 2016. Manuscript,

in possession of the author.48 Dr. László Neumann, “Fotószimulá-

ció”, in Új képkorszak, 99–101.49 Vivien Halas and Paul Wells, Halasand Batchelor Cartoons. An Ani-mated History (London: Southbank,2006), 154–55.50 Pál Herskovits, “The Computer

and the Animated Film, John Halas

on perspectives”, Daily News,10 June 1981.51 The film was screened in cinemas

across the world in 1983 as a short

before episode VI of Star Wars, Return of the Jedi, which also employed numerous animated

CGI special effects.52 Eszter Dizseri, És mégis mozog…(Budapest, Balassi Kiadó, 1999),

57–58.53 The film premiered at the 1981

conference on computer graphics

in London.

történetében el¤ször egy még él¤ személy, John Halas (szül. Halász János) portréjakerült. Halas 1977 és 1979 között a Kraftwerk együttes számára készült tizenkét percesvideoklip-animációjában, az Autobahnban már szerepeltek olyan egyszer‹, számító-gépes grafikák, amelyek egy PDP-11-es komputerhez kapcsolt plotteren készültek.49

Ráadásul az Autobahn volt a legels¤ olyan film, amelyet egy akkoriban piacra dobottoptikai adathordozón, LaserDiscen terjesztettek.50 A következ¤ alkotás, melynek min-den eleme igényelte a számítógéppel való tervez het¤séget (jóllehet maguk a rajzokmég nem CAD-szoftverrel készültek), a Kass János grafikusm‹vész rajzai alapján meg-alkotott Dilemma volt.51 Mivel Európában még nem volt olyan gép, amelyen a rajzokatdigitálisan animálni tudták volna, az Egyesült Államokban kellett egy, a NASA-tólnyugdíjba vonult mérnökkel, Eric Brownnal kapcsolatba lépniük, aki a dallasi Com-puter Creationsnél Kass fázisrajzait egy videoCelnek nevezett rendszerrel egymásbaf‹zte.52 Ha Bódy Gábor korai kísérleteit vagy Peter Földes emigrációban készült mun-

34

Kass János – Szelényi KárolyLyukkártyafej, 1981––––János Kass – Károly SzelényiPunched-card Head, 1981

49 Vivien Halas – Paul Wells: Halasand Batchelor Cartoons. An Anima-ted History. London, Southbank,2006. 154–155.50 Herskovits Pál: The Computer

and the Animated Film, John Halas

on perspectives. Daily News,1981. június 10.51 A filmet a szintén számos CGI-ani-

mációval létrehozott speciális effek-

tust használó Csillagok háborúja-epi-zód, A Jedi visszatér kísér¤filmjekéntvetítették 1983-ban szerte a világon.52 Dizseri Eszter: És mégis mozog… Budapest, Balassi Kiadó, 1999. 57–58.53 A film premierje az 1981-es londoni

komputergrafikai konferencián volt.

35

in the early period of computer art, and thus artworks inspired by the classical avant-garde or by the pioneers of media art had always received special treatment. Theanimated film made in 1990 by John Halas, A Memory of L. Moholy-Nagy commem-orated the Hungarian-born professor of Bauhaus. In 1988, Halas commissioned TamásWaliczky, one of the most ambitious Hungarian computer artists of the time, to makethe computer animated parts of the film.54 Waliczky received professional attentionfollowing his recognition at one of the world’s most prominent media arts festival,Ars Electronica of Linz in 1988, where he received honorary mention for his computeranimation Pictures made using an Atari ST, and one year later he was awarded theGolden Nica, the first prize in the category of computer graphics for his pieceGramophon. He was the first artist working in Eastern Europe to receive an awardat the highly prestigious show established in 1979.

The script for A Memory of L. Moholy-Nagy was written by John Halas. The fee heoffered to Waliczky, however, was insufficient for purchasing the state-of-the-artsystem the task would have required. Fortunately, the name of Halas was guaranteeenough for András Császár, manager of Novotrade,55 to finance the production outof his own pocket. Waliczky worked for two years on the animation, which Halascomplemented with stock footages and music by Boris Karadimchev, and sold thefilm as a documentary to various TV channels and festivals, with great success. Heallowed Waliczky to retain the copyright to the four and a half minutes he made. Dis-tributed under Waliczky’s authorship, this short version of the film featured musicby Llászló Kiss.

As successor to the intellectual legacy of constructivist artists working in laboratoryconditions, Tamás Waliczky could rightfully feel that he had become follower of clas-sical avant-garde traditions. In addition to his relationship with Halas, this affiliationwas also manifested in his choice of topics at the time, with an emphasized mechanicalaesthetic (for instance A Letatlin in Paris, 1990), and in his visual language (forinstance the Machines series, 1989). In 1989, with the aim of announcing a new aes-thetic paradigm, and with a gesture that is extraordinary in the history of the medium,he wrote The Manifesto of Computer Art. The manifesto propagated the claim forjoining art and science, the “two cultures”, and the necessity of developing a newlanguage. He first read it to the public in his lecture at the Imagina festival in MonteCarlo.56 Distributed in five languages at the festival, the manifesto divided the audienceand Waliczky suddenly found himself in the centre of a scandal. Most people simplythought he was crazy, while some, including the art historian Franz Kluge or therenowned American animator John Whitney Jr. spoke about the manifesto with recog-nition.57 Partly owing to this unusual presentation, the French media curator JoelBoutteville noticed Waliczky, and through him, contacted the Hungarian artists whowere to be featured in the exhibition curated by him the following year in Lille, France,entitled Hungarian Artists and the Computer.

Although the computers available in Hungary in the early 1980s, such as the IBM370/155, were only capable of delivering 1/15th of the performance of state-of-the-artmachines of the time, the expertise of Hungarian software designers by far surpassedthat of their fellows in other socialist countries. Prolog, a logical computer programminglanguage developed in the late 1970s, was launched as a Hungarian invention in 1982,

54 Halas and Wells, 192; the author’s

interview with Tamás Waliczky,

9 April 2010.55 After the Ceasar Studio was

disbanded in 1988, its employees

became employees of Novotrade.56 Szilvia Seres, “’The computer meant

freedom and an escape route to me’.

Interview with Tamás Waliczky”,

Artmagazin (June 2014). (It has to be noted that a thesis examining the

aesthetic norms of computer art in

14 points had already been conceived

at the Digital Images symposium inMunich in October 1986, but its con-

tent was no more than a number of

commonplace statements concerning

the language of the new medium.) 57 Tamás Waliczky, personal commu-

nication.

káit nem számítjuk, az 1980-ban befejezett (bár nem itthon, hanem Londonban készült)Dilemma tekinthet¤ az els¤ magyar komputeranimációs szerz¤i rövidfilmnek.53 A rajz-film témája az emberiség történetén átível¤, örökké visszatér¤ kérdés, a lét-nemlétdichotómiája, a kultúrák pusztulása, és az a romantikus, idealisztikus és egyben utó-pikus elképzelés, hogy a m‹vészek és tudósok szakértelmét egy új világ építésérekell használni. A filmben ugyanakkor egy, a médium nyelvére utaló, önreflexív filo-zofikus probléma is megfogalmazódott: vajon a komputer nem fosztja-e meg emberiarcától a rajzfilmet?

A tudományos kép m‹vészeti felhasználását és a technikai eszközöknek a m‹vészeteszköztárába való emelését a komputerm‹vészet korai id¤szakában mindig is a tör-téneti dimenzió legitimálta, így kitüntetett szerepe volt azoknak a m‹veknek, amelyeka klasszikus avantgárd alkotóinak vagy a médiam‹vészet úttör¤inek a munkásságábólnyertek inspirációt. John Halas 1990-ben készült animációs filmje, az A Memory ofL. Moholy-Nagy, a Bauhaus magyar származású professzorának állít emléket. Halasa film számítógéppel készült részeinek megalkotásával a korszak legambiciózusabbmagyar komputerm‹vészét, Waliczky Tamást bízta meg 1988-ban.54 Waliczky nevérea világ egyik legrangosabb médiam‹vészeti fesztiválján, a linzi Ars Electronicán 1988-ban kapott elismerését követ¤en – melyet Atari ST gépen készült számítógépes ani-mációjára, a Picturesre kapott – figyelt fel a szakma. › volt az els¤ Kelet-Európábandolgozó m‹vész, akit az 1979-ben alapított nagy presztízs‹ seregszemlén kitüntettek,és aki a Gramofon cím‹ képéért 1989-ben a komputergrafika szekcióban elnyerte afesztivál f¤díját, a Golden Nicát. Az A Memory of L. Moholy-Nagy forgatókönyvétJohn Halas írta. Az általa felkínált honorárium azonban nem volt elegend¤ arra, hogyWaliczky megvásárolhassa azt a legkorszer‹bb számítógépes rendszert, amivel a rábízott feladat elvégezhet¤ volt. A Novotrade-et vezet¤ Császár András számára azon-ban Halas neve elegend¤ garanciát jelentett arra, hogy saját zsebéb¤l finanszírozzaa produkciót. Waliczky két éven át készül¤ animációját Halas archív felvételekkel ki-egészítve, Boris Karadimchev zenéjével dokumentumfilmként adta el és vetítette kü-lönböz¤ televíziós csatornákon és fesztiválokon nagy sikerrel. Waliczkynak megen-gedte, hogy az általa készített négy és fél perces rész jogait megtartsa. A film utóbbi,Waliczky neve alatt futó változatához Kiss Llászló írt zenét.

Waliczky Tamás, a laboratóriumi környezetben dolgozó konstruktivista m‹vészekszellemi örököseként joggal érezhette úgy, hogy a klasszikus avantgárd tradíciók foly-tatójává vált. A Halasszal való kapcsolat mellett ez a köt¤dés a korszakban készültm‹veinek a gépi esztétikát hangsúlyozó témaválasztásában (például Letatlin Párizsban,1990) és megfogalmazásmódjában is megnyilvánult (például Masinák-sorozat, 1989).1989-ben, egy új esztétikai paradigma kikiáltásának céljával a médium történetébenrendhagyó módon megírta A számítógépes m‹vészet kiáltványát. A „két kultúra”,a m‹vészet és a tudomány összekapcsolásának igényét hirdet¤, egy új nyelv kidol-gozásának a szükségességével el¤álló kiáltványt Waliczky Monte-Carlóban, az Imaginafesztiválon tartott el¤adása alkalmával olvasta fel.55 Az öt nyelven terjesztett forma-bontó kiáltvány megosztotta a látogatókat, s Waliczky egy csapásra a fesztivál bot-rányh¤sévé vált. A legtöbben egyszer‹en ¤rültnek nézték a szerz¤jét, ugyanakkoregyesek, például a m‹vészettörténész Franz Kluge vagy a jeles amerikai animator,ifj. John Whitney elismer¤en szólt róla.56 Részben ennek a fellépésnek volt köszönhet¤

36

54 Halas–Wells: I. m. 192; a szerz¤

interjúja Waliczky Tamással,

2010. április 9.55 Seres Szilvia: „A számítógép nekem

a szabadságot, a menekülési útvona-

lat jelentette.” Beszélgetés Waliczky

Tamással. Artmagazin, 2014. június.(Megjegyzend¤, hogy már korábban

is, például az 1986 októberében

Münchenben rendezett Digitálisképek cím‹ szimpóziumon is születettegy 14 pontból álló tézis, amely

a komputerm‹vészet esztétikai nor-

marendszerét körvonalazni próbálta,

de ezek a pontok nem voltak többek

az új médium nyelvét érint¤ közhely-

szer‹ megállapításoknál.) 56 Waliczky Tamás szíves közlése

alapján.

37

and its licence was purchased by such large companies as the Japanese Fujitsu.58 Themost successful results still came from the field of video game development, of whichnews came to Hungary in the early 1980s.59 For instance, established by András Császár,Caesar Computer Software Studio developed games for the American Coleco and CBSas well as Brotherband and Electronic Art, through a big import-export company ap-pointed by the state. Programming was carried out on such low performance computers(ZX Spektrum, Commodore 64, Atari ST and Amiga), which were not on the COCOM-list60 and could be imported without clearance. Császár equipped the studio in a base-ment, employing at first six, then ten programmers and graphic designers. AlthoughHungarian computer games were heavily criticized in the West for “being too pacific”,61

games such as Chinese Juggler, Bath Time, Pet’s Clinic, or S