Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
H I T E L 112
Kelebi Kiss István
Jelentés a Szigetről
Jelöltem utat és köveztemmajd jártam más nyomonültettem fát melyből keresztemácsolni én fogom
ha volt is szárnyat nem csatoltamhiába várt a Napés várt a tenger gyáva voltamkórusban hallgatag
futók közt lassú és gyönge hősnekhiába óvott mint pajzs a csóknekem a ribizlinyom lőtt seba pipacs máglya volt
*
dolgaim mint télen síneken a varjakpuhák és feketék márfogynak a napok a célok kihagynakcsak foghíj van a létrán
csak repedések tartják ma a házataz ablak ajtó nyitvavégre röpülhetnék de a szárnyakszétszedve fölaprítva
*
pattintott szavak csorba rímekegy régi vers nekirejtő időpalába-süllyedtTrójám emlékei
Kelebi Kiss istván (1947) népművelő, reklámgrafikus, költő.
2 0 1 7 . a u g u s z t u s 113
legelső könnyem már borostyánvolt-játék szétperegelalvó tárgyak éberpontjánvirraszt a régész képzelet
*
horizont kötelénsirálycsipeszen lóg a tengerkék sohasem-száradó lepedő
reménytelen
a Jelen héja alatt
a csodákat puttonyábatette és elvitte egy születésnapa folyókat tengerhez-igyekvés szívta föla fűvel benőtt medrekbennéhány szálka emlékeztet arraitt egykor halak éltekde hiába keresnéd a csobbanástmit egykor te hagytál a folyóban
ki kellene bogozni az emlékeketfölemelni és lelógatnimint egykor a földigilisztátés nézni miként tekereg ami elmúltmajd elengedni és látni hogyanfúrja be magát a jelen héja alá
*
a délután izzó cipzárja behúzvaaz éjszaka hullazsákjában nem látszika délidő arca a tó a fűzfáksem kedvenc jegenyéden a szarkafészekami pislákol apró bogár csak
messze