Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže
Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Pečuh – Pécs (Sambotel – Szombathely)
H Á Z I R E N D 2018
1
A Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium házirendje
I. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK
1. Bevezető
A Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium egységes
házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek
gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
Jelen házirendet Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium
diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az
intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra az iskolai szülői
munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé.
Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az intézmény
minden tanulójára és dolgozójára kötelező.
2
A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és
Kollégium házirendjének elfogadása és jóváhagyása
Az intézményi házirendet az iskolai diákönkormányzat 2018. év június hó 8.
napján tartott ülésén véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.
Kelt: Pécs, 2018. június 8.
……………………………
Diákönkormányzat elnöke
Az intézményi házirendet a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola,
Gimnázium és Kollégium szülői szervezetének vezetősége 2018. év június hó
15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Kelt: Pécs, 2018. június 15.
……………………………
Szülői szervezet elnöke
Az intézményi házirendet a nevelőtestület 2018. június hó 28. napján tartott
ülésén elfogadta.
Kelt: Pécs, 2018. június 28.
……………………………
igazgató
A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium ás Kollégium
házirendjét a fenntartó Országos Horvát Önkormányzat Nevelési és Oktatási
Bizottsága 2018. augusztus 5-ei ülésén jóváhagyta.
Kelt: Pécs, 2018. augusztus 6.
……………………………
Osztrogonácz József
bizottsági elnök
3
2. Általános elvárások
Az intézmény nevelőtestülete fontosnak tartja,
hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája,
kollégiuma múltját, s ápolja annak hagyományait.
- az intézmény használói ismerjék meg, s tartsák be az
intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokat,
normákat.
- tanulóink fegyelmezett eredményes munkával, tanulással
erősítsék intézményünk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált
viselkedés szabályait.
- az iskolai, kollégiumi élet minden területén mindenki
vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az
intézmény épületeire és vagyonára.
A rend és tisztaság megőrzése mindenkinek feladata.
A rend és tisztaság megőrzése és fenntartása érdekében
feladatok és megbízások adhatók a tanulók számára is, amit a
szükséges eszközök biztosításával el kell, hogy végezzenek.
3. A házirend célja
Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok
kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a
zökkenőmentes nevelő oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott
közösségi életet biztosítják
4. A házirend feladata
A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meg-
határozása, amelyek biztosítják az intézmény
törvényes működését a közösen elfogadott szabályok,
normák megtartásával,
közösségi életének szervezését,
pedagógia programjában megfogalmazott célok
megvalósítását,
az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,
szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek,
tanulók egymással való kapcsolatát,
4
kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek
megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok
érvényesülését, (de nem az iskola munkájának rovására.)
5. A házirend szabályainak alapjai
5.1 A házirend jogi háttere:
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról
1991.évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól
Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai
SZMSZ
a házirend egyéb forrásai
5.2. A házirend egyéb forrásai:
az intézmény korábbi házirendje
az intézmény pedagógiai programja
a nevelőtestület oktató- nevelő célkitűzései
diákönkormányzat véleménye
szülői munkaközösség képviselőinek véleménye
6. A házirend hatálya
6.1. Ez a házirend vonatkozik minden intézményhasználóra (iskolába,
kollégiumba járó tanulókra, pedagógusokra, és intézményi
alkalmazottakra)
6.2. A házirend előírásai, szabályai csak az iskola területére, illetve az
ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola, kollégium által
szervezett tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók
intézményi tevékenységére vonatkoznak
6.3. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az
iskolánk ellátja az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók
oktatását-nevelését, felügyeletét.
5
7. A házirend elfogadásának szabályai
7.1. A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők
javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
7.2. A házirend tervezetét megvitatják
a nevelőtestület
az iskolai tanulóközösségek (osztályok, diákkörök,
szakkörök, stb.), illetve azok képviselői
a szülői szervezet képviselői
Véleményüket javaslatukat küldötteik útján juttatják el az iskola
igazgatójához, aki a véleményeket egyezteti, összesíti.
7.3. Az iskola igazgatója a tantestület a diákönkormányzat, az intézményi
szülői munkaközösség, véleményének, javaslatainak
figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a
tervezetet véleményezi az intézményi szülői munkaközösség és a
diákönkormányzat vezetősége, majd egyetértésük esetén a házirendet
az intézmény nevelőtestülete fogadja el.
7.4. Ha az egyetértési jog gyakorlói (intézményi szülői szervezet,
diákönkormányzat) közül bármelyikük nem ért egyet a házirend
tartalmával, vagy annak egyes részeivel, akkor azt írásban meg kell
indokolnia.
A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon
belül újból kell tárgyalnia, s vagy módosítja álláspontját, vagy
pedig fenntartja azt.
Vitás esetekben 6 fős bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges
rendezésére. A bizottság 2 diák, kettő nevelő és 2 szülői képviselőből
áll.
7.5. A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az
egyetértési jog gyakorlását.
8. A házirend felülvizsgálata, módosítása
8.1. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni,
módosítani, ha
jogszabályi változások következnek be,
6
az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat,
iskolai szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre
8.2. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását
minden tanév 15. napjáig javasolhatja:
az iskola igazgatója,
a nevelőtestület,
az intézményi szülői munkaközösség,
a diákönkormányzat intézményi vezetősége.
8.3. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező
fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának
8.4. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon
belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét
a módosított házirendben rögzíteni kell.
7
9. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési
jog gyakorlása szempontjából
9.1. Az iskolában a tanulók a következő tanulási közösségek
munkájában vehetnek részt:
diákönkormányzat,
kollégiumi tanulócsoport
szakkör,
sportkör,
diákkör,
9.2. Diákönkormányzatot és diákkört a tanulók saját maguk is
alakíthatnak. Új diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozásáról, az
iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell.
9.3. Diákkört alakíthat az iskolában a diákok legkevesebb 5 (öt) fős
csoportja.
9.4. A diák-önkormányzat szervezeti és működési rendjét e szabályzat
melléklete tartalmazza.
9.5. A kollégiumban a tanulók nagyobb közösségének
a tanulók 30 %-a, illetve
a tanulóközösségek 30 %-a, illetve
60 fő
minősül.
8
10. A házirend nyilvánosságra hozatala
10.1. A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra
kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.
10.2. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni:
igazgatói titkárság
tanári szoba
kollégiumvezetői szoba
diákönkormányzat hirdetőtáblája
10.3. A házirendből 1-1 példánya megtalálható:
diákönkormányzat vezetőjénél
osztályfőnökök, csoportvezetők.
az iskola portáján
az iskola irattárában
az iskola könyvtárában
az iskola nevelői szobájában
az iskola igazgatójánál
az iskola igazgatóhelyetteseinél
az osztályfőnököknél
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél
az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél
10.4. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell
csoportok tanóráinak keretében a tanulókkal,
illetve első szülői értekezleten a szülőkkel,
beiratkozáskor tanulóval, szülővel
9
10.5. A házirendet az intézmény honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
II. TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE
Tanulói jogviszony akkor jön létre, ha a tanuló felvételt nyert és a szülő az iskola
házirendjét elfogadta és gyermekét az iskolába beíratta.
1.1. Tanév elején
1.1.1. Az Intézménybe jelentkező tanulók az óvoda szakvéleménye
alapján az osztályok férőhelyeinek mértékéig nyerhetnek
felvételt. A felvétel alapja a nemzetiségi tannyelvű illetve
kétnyelvű program maradéktalan elfogadása.
1.1.2. Az Intézménybe jelentkező tanulók az EMMI által
meghirdetett időpontig jelentkezhetnek központi felvételi
vizsgára, és az adott időpontban tehetnek felvételi vizsgát.
1.1.3. A központi felvételi, személyes elbeszélgetés és a hozott
pontszámok (intézményünkben érvényes érettségi tárgyakból
számított hozott pontok) alapján az igazgató dönt a gyermek
felvételéről illetve elutasításáról.
Iskolánk sajátos felvételi eljárása a következő:
Valamennyi tanulmányi területre a jelentkezések elbírálása egységes.
A felvételi eljárásban figyelembe vesszük:
Általános iskolai felvétel esetén az intézményi program elfogadását.
10
Sajátos helyzetű és a felvétel során előnyt élvez (ebben a sorrendben) az a tanuló,
aki
- saját óvodánkból jelentkezik felvételre,
- testvére iskolánk tanulója,
- intézményi dolgozó gyermeke, unokája,
- szülője, nagyszülője igazolhatóan aktív résztvevője a horvát nemzetiségi
közösség életének,
- Magyarországra akkreditált (diplomata, kereskedelmi képviselő, stb.)
külföldi állampolgár horvát, szerb, bosnyák, stb. anyanyelvű gyermeke,
A tanuló felvétele az intézményre érvényes, osztályokba történő besorolása az
igazgató hatásköre. Az intézményben párhuzamos osztályok 30 fő feletti
jelentkezés esetén indulnak.
A beosztás módszere elsősorban a sorsolás, de speciális szempontok az adott
tanévekben érvényesülhetnek, amelyek az intézmény speciális működéséből
adódnak, és amelyeket az igazgatónak nem szükséges indokolnia.
Párhuzamos osztályok indítása esetén, az igazgató, lehetőleg a beiratkozás előtt
kijelöli a lehetséges osztálytanítókat. Az adott tanítóknál, az érdeklődő szülők
számára óralátogatási lehetőséget biztosít.
A sajátos helyzetből kifolyólag, az intézmény tagóvodájából jelentkező tanulók
szülei a jelentkező teljes létszám 50 – 50 %-a erejéig (két osztály esetén, a
továbbiakban értelemszerű) választhatnak az osztályok (tanítók) között a teljes
jelentkezői körre vetítetten a nemek arányos elosztásának figyelembevételével.
A más óvodából jelentkező tanulók sorsolás alapján kerülnek besorolásra
osztályok szerint.
Amennyiben a választott osztályok teljes vagy nemek szerinti létszáma a fenti
módszerrel aránytalanságot mutatna a teljes osztályba sorolás esetén a vezető elv
a sorsolás módszere.
Gimnáziumi felvétel esetén az intézményi program elfogadását és a központi
felvételi eljárásban elért eredményeket.
A központilag szervezett vizsgák eredményét és a felvételi vizsgán
szerzett eredményt 50 – 50 %-ban.
A központi felvételi eljárás során elérhető pontszám: max. 200 pont!
11
Hozott pontok: a) 50 pont
7.o. év
végi
8.o.
félévi
magyar nyelv 5 5
maximum 50
pont
magyar irodalom 5 5
történelem 5 5
matematika 5 5
horvát vagy
idegen nyelv
5 5
b) központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmények (max. 100
pont)
magyar nyelv és irodalom max. 50 pont
matematika max. 50 pont
c) Felvételi elbeszélgetésen szerzett pontok
kommunikáció max. 50 pont
A Köznevelési Törvényben foglaltaknak megfelelően a jogszabályban
felsorolt tanulók részére a felvételi vizsgán hosszabb felkészülési időt
biztosítunk, az írásbeli vizsgán, szükség esetén lehetővé tesszük a tanuló iskolai
tanulmányai során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép) alkalmazását,
szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli
beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Amennyiben a jelentkező a
hozott pontot képező tantárgyak közül nem mindegyikből rendelkeznek félévi,
illetve év végi osztályzattal, a felvételi pontszám megállapításához másik
tantárgy (ak) figyelembe vételét kérhetik (kivétel a testnevelés, rajz és ének-zene
tantárgy).
A felvételi eljárás díjtalan.
A sajátos nevelési igényű tanulóknak (szülői kérelem alapján) a felvételi során
biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A szülői kérelemhez csatolni kell a hivatalos
szakértői véleményt.
12
A jelentkezők rangsorolása:
Az elért pontok alapján a jelentkezők sorrendjét a (hozott + szerzett) pontszámok
szerint csökkenően állapítjuk meg tagozatonként.
A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül előnyben
részesítjük a rangsorban a
1) sajátos helyzetű tanulót - sajátos helyzetű és a felvétel során előnyt élvez
(ebben a sorrendben) az a tanuló, aki
- saját általános iskolánkból jelentkezik felvételre,
- általános iskolai tanulmányai során aktívan részt vett a magyarországi
horvátság kulturális- illetve hitéletében,
- Magyarországra akkreditált (diplomata, kereskedelmi képviselő, stb.)
külföldi állampolgár horvát, szerb, bosnyák, stb. anyanyelvű gyermeke,
- sportegyesületi tagsággal és élsportban elért figyelemreméltó
eredményekkel rendelkezik és anyanyelve illetve eddigi tanulmányainak
nyelve horvát, szerb, bosnyák.
2) aki a felvételi írásbeli vizsgán a tagozatának megfelelő tantárgyakból
jobb eredményt ért el.
Az intézményünk 8. osztályt végzett tanulói felvételi vizsgáján nem jelent
sajátos helyzetet és ezzel együtt előnyt,
- ha a tanuló tanulmányi átlaga nem éri el legalább a 3,5-t,
- magatartás és szorgalom minősítése nem éri el legalább a változót,
- az adott tagozat tantárgyából (horvát nyelv és irodalomból) az osztályzata
nem éri el legalább a közepest!
1.1.4. A felvételről az iskola a szülőt írásban tájékoztatja, mely ellen
a szülő fellebbezhet a jogszabályban meghatározott formában
és időn belül.
13
1.2. Tanév közben
1.2.1. A jelentkező tanuló gondviselője írásbeli vagy szóbeli
kérelemmel fordul az iskola igazgatójához.
1.2.2. A tanuló eredményes szintfelmérő vizsga alapján kerülhet be
az intézménybe. A szintfelmérés elsősorban a horvát nyelvi
illetve idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozik.
1.2.3. A tanuló eddigi eltérő tanulmányi programja miatt
beszámolók, osztályozó vizsgák kerülhetnek meghatározásra,
melyek eredményes teljesítése a tanulói jogviszony
fenntartásának feltétele.
1.2.4. Sikertelen vagy nem határidőre teljesített osztályozó vizsgák
esetén a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, más
intézménnyel létesítendő jogviszonyt szülője kezdeményezi.
1.2.5. A tanuló felvételéről az igazgató dönt helyettesei, az
osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján.
1.2.6. A felvételről vagy elutasításról szóló döntésről a szülőt írásban
tájékoztatja, mely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.
1.3. Magántanulói jogviszony létesítése
1.3.1. A köznevelési törvény érvényben lévő rendelkezései alapján
történik.
1.3.2. Alapos indokkal, a szülő kérésére (ebben az esetben a szülő
köteles gondoskodni a tanuló szakszerű képzéséről).
1.3.3. A Nevelési Tanácsadó Szakértői Bizottsága és a szakorvos
javaslatára.
1.4. A tanulói jogviszony megszűnik, ha
1.4.1. a tanuló nem tanköteles és teljesítette a számára előírt
tanulmányi követelményeket, befejezte tanulmányait
1.4.2. a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri
a 30 órát
1.4.3. a tanulót szülője kijelenti, más iskolába távozik
1.4.4. a tanulót súlyos fegyelmi vétsége esetén más iskolába helyezik
át
14
2. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
2.1 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti
vizsgákra, azaz:
- osztályozóvizsgákra,
- különbözeti vizsgákra,
- javítóvizsgákra,
- kis érettségi vizsgákra vonatkozik.
2.1.1. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
- aki osztályozóvizsgára jelentkezik,
- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,
- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
2.1.2. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira:
- akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény
igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
- Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a
vizsgabizottság megbízott tagjaira.
2.2 Az vizsga megszervezése és menete a jogszabályokban meghatározottak
szerint történik, azzal a kiegészítéssel, hogy a vendégtanulói programban
vizsgázó tanulók előzetes felkészítésen is részt vesznek a tanév során, illetve
akik vendégtanulóként nem vettek részt az intézményi felkészítő
programban, a szolgáltatásért díjat kötelesek fizetni (a díjat az igazgató
állapítja meg a mindenkori érettségi vizsgadíjak figyelembevételével).
2.2.1. A jogszabály a következő esetekben írja elő osztályozó vizsga
megszervezését: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és
érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a
javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.
Osztályozó vizsga a szakképző iskolában a szakképzésre vonatkozó
rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban
15
a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok
alatti vizsgát iskolában illetve a rendeletben meghatározottak szerint
független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló
abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A
szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A
félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó
vizsgát kell tennie, ha
2.2.1.1. felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
2.2.1.2. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi
követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt
tegyen eleget,
2.2.1.3. a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a
nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
2.2.1.4. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása
érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát."
2.3. Az iskola a vizsgát a következő módon szervezi:
2.3.1. A vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Az
iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A
vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.
2.3.2. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni.
Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az
iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által
szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,
aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
2.3.3. tanulmányok alatti vizsga ha azt az iskolában szervezik
vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független
vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény
vezetője bízza meg.
2.3.4. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a
vizsgabizottság tagjainak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív
egy-egy példányát.
2.3.5. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató
értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket
érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával
kapcsolatos tudnivalókat, a vizsgát követő eredményhirdetés helyét és
idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a
16
vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató
értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra
rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól
kell számítani.
2.3.6. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább három tagjának, köztük a
vizsgatantárgy kérdező-tanárának egyidejűleg jelen kell lennie. A
vizsgabizottság elnöke a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges
ideig elhagyhatja, távollétében helyettesítését a kérdező-tanár látja el. Fel
kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú
bizottsági tag vagy a kérdező-tanár jelenléte nem biztosítható.
2.3.7. A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este
tizennyolc óráig tarthat.
2.3.8. A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a
vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a
vizsgát, amelybe beosztották.
2.3.9. A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.
2.3.10. A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból
vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a
nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság
munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A
nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében
meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.
2.3.11. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, és
kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes
tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező-
tanár gondoskodik.
2.4. A továbbiakban a vizsga szabályai hasonlítanak az érettségire.
2.4.1. A horvát nyelvből tartott osztályozó vizsga gyakorlatilag a kilencedik és
tízedik osztály követelményeire és a középfokú nyelvvizsga társalgási
témaköreire épül.
2.4.2. Az iskolai vizsgaszervezésnek, az érettségi utáni egyik leglényegesebb
mozzanatát alkotja az osztályozó vizsga, mely az említett szükségleten túl,
gyakran szolgál a Horvátországból érkező tanulók felkészültségének
megállapítására, valamint a horvát anyanyelvű tanulók nyelvi
kompetenciáinak felmérésére.
17
2.4.3. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat
az alábbiak szerint:
3. VIZSGAFAJTÁK:
3.1. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA
3.1.1. Az Intézményben osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek
lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.
3.1.2. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése
céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban
meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást
gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem
tudta a szaktanár megállapítani.
3.1.3. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra,
illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % -
a.
3.1.4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi
jegyek lezárását megelőző két hétben, ha
3.1.5. felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai
foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt,
3.1.6. engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy
tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál
rövidebb idő alatt tegyen eleget.
3.1.7. osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben
is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan
tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve
szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a
hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi
vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.
3.1.8. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az
adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt
kaphat a tanuló.
3.1.9. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához
rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli
vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három
vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15
percnél nem lehet több.
18
3.1.10. A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 56.§ (1)
bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során
lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények
érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői
vélemény alapján kapott.
3.1.11. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az
érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell
eljárni.
3.1.12. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor
támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai
Programban meghatározott követelményeket kéri számon,
vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely
vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.
3.1.13. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani
nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga
elégtelen, a tanulónak a vizsgatárgyból az adott tanévet záró
osztályzata elégtelen.
3.2. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA
3.2.1. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.
3.2.2. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi
folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti
vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell
különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény
a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon
tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres
továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.
3.2.3. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának
meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény
vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.
19
3.3. JAVÍTÓVIZSGA
3.3.1. Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból -
elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.
3.3.2. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az
iskola honlapján közzé kell tenni.
3.3.3. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a
társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető.
3.3.4. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.
3.4. PÓTLÓ VIZSGA
3.4.1 Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az
osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga
anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló
vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.
3.5. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA
3.5.1. A köznevelési törvény a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy
tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt,
tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és
javítóvizsga.
3.5.2. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti
vizsgát a Kormányhivatal szervezi.
3.5.3. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév,
illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik
munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és
osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását
követő három napon belül jelentheti be, ha független
vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.
3.5.4. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /
tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány
átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát
független vizsgabizottság előtt tehesse le.
20
3.6. A KIS ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZATA
3.6.1. A kis érettségi az intézmény pedagógiai programjának szerves
része, így annak megtétele kötelező.
3.6.2. A kis érettségi keretén belül, amely a tízedik évfolyam végén
várható, értékelésre kerül az iskolai helyi tantervben
meghatározott tananyag elsajátítása.
3.6.3. A választott tantárgyról és annak vizsgázási módjáról, ahol ez
lehetséges, legkésőbb a 10 évfolyamon, február első hetében kell
dönteni.
3.6.4. A vizsgázónak négy kötelező érettségi tantárgyból kell számot
adnia tudásáról.
3.6.4.1. A kötelező vizsgatantárgyak jelenleg a következők:
3.6.4.1.1. horvát nyelv és irodalom (szóbeli)
3.6.4.1.2. magyar nyelv és irodalom (szóbeli)
3.6.4.1.3. történelem (írásbeli)
3.6.4.1.4. matematika (írásbeli)
3.6.5. Ha a tanuló bármely tárgy majdani érettségi vizsgája alól
előreláthatólag (szakértői vélemény alapján) mentességet kaphat,
a tantárgy helyett kötelezően választ tantárgyat, a helyi tantervben
szereplő bármely tantárgy közül, melynek oktatására a
gimnáziumi óraterv szerint, a négy tanév alatt legalább két éven
keresztül heti egy órában kerül sor.
3.6.6. A választható vizsgatantárgyak számonkérése írásbeli vagy
szóbeli formában szerveződik
3.6.7. Ha vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem
magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgyból, mint idegen
nyelvből vizsgázhat.
3.6.8. A kis érettségi időpontját, a vizsganapok számát az intézmény
nevelőtestülete, az intézmény éves programjában határozza meg.
3.6.9. A kis érettségi időtartama:
3.6.9.1. a vizsgák reggel nyolc órakor kezdődnek.
3.6.9.2. azonos napon szóbeli vizsga 16 óráig tartható.
3.6.9.3. a matematika és történelem írásbelik 60 perces
időtartamúak.
21
3.6.9.4. ha a tanuló, szakértői véleménye alapján írásbeli
vizsgájához plusz időt kaphat, az írásbeli időtartama 80
perc.
3.6.10. A szóbeli vizsga ideje alatt legalább 3 tagú vizsgabizottságnak
jelen kell lennie, az egyik a vizsgatantárgy szaktanára.
3.6.11. Az írásbelit tanár felügyeli.
3.6.12. A kis érettségin szerzett jegy beszámításának módja a tízedik
osztály év végi eredményeibe:
ÁE + 2KÉ
3
ahol ÁE: tanulónak az adott tantárgyból elért addigi átlageredménye
KÉ: kis érettségi osztályzata
3.6.13. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg a kis érettségin, köteles
azt igazolni. Igazolt távollét esetén lehetőséget kap annak
megtételére, legkésőbb a tanév pótvizsgaidőszakában. Igazolatlan
távollét esetén vizsgaeredménye elégtelen, ami a 13. pont szerint
kerül év végi eredményébe beszámításra.
4. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK
LEGFONTOSABB ALAPELVEI
4.1. A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó
feladatok
- elnök
- kérdező tanár
- ellenőrző tanár
Az elnök
- felel a szabályok betartásáért,
- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,
22
- ha kell szavazást rendel el
Kérdező tanár(ok)
- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet
- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.
Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.
Ellenőrző tanár
- lehetőség szerint szakos tanár
- felel a vizsga szabályszerűségéért
5. AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE
5.1. Írásbeli vizsgák általános szabályai
5.1.1. a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet
5.1.2. a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a
tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot
5.1.3. a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi
előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló
rendelkezésére
5.1.4. a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása
alapján a tanuló hozza magával
5.1.5. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc
pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három
írásbeli vizsga tartható
5.1.6. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő
tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és
jelenti az igazgatónak.
5.2. Az írásbeli vizsga javítása
5.2.1. a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli
dolgozatot
23
5.2.2. ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem
engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és
értesíti az igazgatót
5.2. A szóbeli vizsga általános szabályai
5.2.1. egy napon három szóbeli vizsga tehető le
5.2.2. a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező
megjelennie
5.2.3. a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő
helységet kell biztosítani.
5.2.4. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz
kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre
5.2.5. a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol
nincs felkészülési idő
5.2.6. a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit
használhatja
5.2.7. a felelet maximum 15 percig tarthat
5.2.8. ha a vizsgázó az adott tételből teljes tájékozatlanságról tesz
tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz
5.2.9. két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet
5.2.10. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök
figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a
szóbeli eredményéről
5.2.11. szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az
igazgatót, aki a törvények alapján dönt.
5.3. Gyakorlati vizsga általános szabályai
5.3.1. a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót
tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről
5.3.2. a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül
egy érdemjeggyel kell értékelni
24
6. A vizsgatárgyak részei és követelményei
6.1. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam
adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található
követelményrendszerével.
6.2. A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő
lerövidítésével (tanévösszevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni
kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú
mellékletben.
6.3. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
6.4. A vizsgatárgyak követelményrendszere
6.4.1. Vizsgatárgyak részei
6.4.1.1. Horvát irodalom írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.2. Horvát nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.3. Magyar irodalom írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.4. Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.5. Történelem írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.6. Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.7. Matematika írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.8. Fizika írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.9. Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.10. Biológia írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.11. Kémia írásbeli + szóbeli vizsga
6.4.1.12. Informatika gyakorlati vizsga
6.4.1.13. Testnevelés gyakorlati vizsga
6.4.1.14. Társadalomismeret szóbeli vizsga
6.4.1.15. Művészetek írásbeli + szóbeli vizsga
25
7. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai:
7.1. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére.
Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése
előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek, intézményegység vezetők
véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa
tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult
tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való
esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a
tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor
figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és
a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.
7.2. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult
tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható
meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti
vizsgát a felvétel tanévének végéig tegye le az átvett tanuló, ebben az
esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az
átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú
tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére –
évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba
kerüljön a diák.
III. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA
Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek,
akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik,
kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik.
Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük
hozzájárulása, illetve jóváhagyása:
ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul
ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel,
a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén
ha a tanulmányi idő megrövidül
26
1. A tanuló(k) jogai
1.1. Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy
• adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban
részesüljön,
• személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való
jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,
• kulturált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével,
érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel
összefüggő kérdésekről,
• kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,
• kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat
írására ne kerüljön sor,
tantárgyanként (horvát nyelv és irodalom és magyar nyelv és irodalom)
legalább 3 nagydolgozatot írjon tanévenként,
• Dolgozatait 15 munkanapon belül kiértékelve visszakapja,
heti 1 órás tantárgyak esetében legalább 2 osztályzatot, ennél magasabb
óraszámnál havi egy, de legkevesebb 3 osztályzatot kapjon félévente,
• véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok
munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem
sértheti mások emberi méltóságát,
• javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat
érintő kérdésekben,
• részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola
által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken,
• napközi otthonos, vagy tanulószobai, kollégiumi ellátásban részesüljön,
a gyermek felvétele a szülő kérésére történik, a felvételi kérelmet az
igazgató bírálja el. A napközi otthonos, tanulószobai foglalkozásokra illetve
kollégiumba történő felvétel igényét tanév elején, illetve a beiratkozáskor kell
jelezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését.
4. osztálytól kezdődően – a tantervben, vagy a pedagógiai programban,
vagy érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között
válasszon a választható tantárgyakból, általános iskolások esetében a
szülő írásos kérelme alapján (pl. idegen nyelvi program, fakultáció). A
választott programok 8 érdeklődő tanuló jelentkezése esetén indíthatók
27
be. A 11. évfolyamtól kezdődően választását 60 napon belül egy
alkalommal megváltoztassa. Az iskola igazgatója minden tanévben az
osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve
osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő
tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.
Gimnáziumban az érettségire való felkészítés szintjéről is tájékoztatást
kapnak a tanulók a jogszabályban rögzített módon.
Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor
leadhatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola
igazgatójának. Gimnáziumunk esetében a releváns időszakban az
érettségire való felkészülés szintjéről is döntést kell hoznia a tanulónak
illetve szülőjének.
• vallásának gyakorlásához, de oly módon, hogy azzal nem,
akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint mások
személyiségét, méltóságát. Vallása gyakorlásához (a központi vagy
iskolai szabályozás szerinti tanítás nélküli napoktól való eltérés esetén)
tanévenként 2 alkalommal egyszerre 2 napot vehet igénybe,
• kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását,
• választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat
tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi
tisztségre,
• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
kollégista tanulóként éljen az intézményi orvos igazolásának
lehetőségével. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását
az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos
heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott
napokon és időpontban.
Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók
egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:
fogászat: évente két alkalommal,
belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,
szemészet: évente egy alkalommal,
a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,
valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata.
Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát
évente két alkalommal.
Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a
kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.
28
• saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális
segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá
teszi,
• vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől,
bármely szaktanártól vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy
ezekre az ügyekre választ kapjon.
1.2 A beíratás napjától (kollégiumi jogviszony megkezdésekor) a
tanuló(k) joga, hogy
• információt kapjon a intézmény működésével, és a vele foglalkozó
pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban,
• megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv
követelményeit,
• részt vegyen az iskola, kollégium által szervezett programokon,
rendezvényeken, versenyeken,
• előzetes egyeztetés után (az iskola igazgatójának engedélye alapján)
társaival, nevelői felügyelet mellett használja az iskola létesítményeit,
helyiségeit, felszerelését, (sport létesítmények, könyvtár)
egyéni ügyeivel, tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az igazgatóságához
forduljon, A tanulót megilleti a független vizsgabizottság előtti
beszámolás joga, az iskolaváltás joga – ezek gyakorlatban való
megvalósításához minden szükséges információt meg kell kapnia.
2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában
2.1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be
felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le
kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva.
a.) A panasz kivizsgálására a szülői munkaközösség jogosult.
b.) A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól
számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni,
(mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető) s
arról írásban kell értesítenie a tanulót.
29
2.2. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője
Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek
elbírálása az iskolafenntartó hatásköre
2.3. A tanuló minden egyéb a kollégiumi élettel is kapcsolatos
érdeksérelmi ügyben az intézményi diákönkormányzathoz fordulhat,
melynek intézési módját és rendjét a diák-önkormányzati SZMSZ
tartalmazza.
2.4. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést
tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.
2.5. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell
dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás
nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.
3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása
3.1 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az
aktuális tudnivalókról
az iskola igazgatója iskolagyűléseken,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan
tájékoztatják.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni
haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és elektronikus naplón
keresztül írásban tájékoztatják.
3.2 A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső
szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében –
szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,
tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az
osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz
vagy az A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban
vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik
útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a
nevelőtestülettel.
3.3 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az
aktuális feladatokról
az iskola igazgatója
o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén
tájékoztatja,
az osztályfőnökök:
o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
30
3.4 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon
tájékoztatják:
szóban:
o a szülői értekezleteken,
o a nevelők fogadó óráin,
o a nyílt tanítási napokon,
o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,
írásban az elektronikus naplón keresztül
o első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő
lapokon.
o e-mailben
o kivételesen a közösségi oldalak, osztály által egyeztetett
zárt csoportjain keresztül
3.4 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait
tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
3.5 Az intézmény programtervét honlapján keresztül elérhetővé teszi.
3.6 A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az
iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az
érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola
igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek
osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz
fordulhatnak.
3.7 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy
írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján
közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.
4. A tanuló(k) kötelessége
A tanuló(k) kötelessége, hogy
• tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és
tanulótársait,
• úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit
ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában.
• tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi
eredményt érjen el,
• figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási
órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon.
31
a tanulmányi munkához, az iskolai élethez szükséges taneszközöket,
felszerelését, ruházatot és eszközöket mindig hozza magával,
más eszközt, a társai testi épségét, egészségét vagy a vagyonbiztonságot
veszélyeztető eszközt valamint a nyugodt tanulás és munkavégzés
feltételeinek megzavarására alkalmas eszközt az iskolába ne hozzon.
tartózkodni az iskolába behozott hang- vagy/és képfelvételre alkalmas
eszköz használatától. azzal társai, és a dolgozók személyiségi jogait
nem sértheti, a felvételt semmilyen formában nem használhatja. Az
eszköz működési ismereteinek hiányában elkészített felvételt
haladéktalanul törölni kell!
Tartózkodnia kell a kártya, walkman, rádió, mobiltelefon, tablet,
hordozható számítógép és egyéb digitális eszköz használatától az órán
és mások zavarása esetén az óraközi szünetben és nem tanórai
foglalkozás, rendezvény keretében is.
Az intézménybe behozott meg nem engedett vagy meg nem engedett
módon használt eszközök esetében az ügyeletes nevelő, szaktanár,
igazgató jár el. Amennyiben azok jogszabályba ütköznek (fegyver,
kábítószer használathoz kapcsolódó eszköz, stb.) a rendőrség azonnali
értesítése szükséges, más esetekben az intézkedő nevelő az eszközt
(mobiltelefon, mp3-4 lejátszó, számító- és táblagép, stb.) a tanulótól
elveszi, elzárja és azt csak szülőjének adja vissza.
Meg nem engedett valamint a tanulmányi munkához nem szükséges
eszköz eltűnése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén az intézmény
semmilyen felelősséget nem vállal, az eszköz felkutatására intézkedést,
nyomozást nem kezdeményez!
Tartózkodnia kell a rágógumi használatától a tanítási órákon és
foglalkozásokon.
orvosilag indokolt távolmaradásait igazolni. Kollégista tanulók
élhetnek az intézményi orvos igazolásának lehetőségével.
• ismerje meg és minden az intézmény által szervezett programon tartsa
be a házirend előírásait,
• az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan,
magatartásával mutasson példát,
az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának
megfelelő legyen, intézményi ünnepélyen viseljen egyenruhát,
(lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya (gimnazisták: matrózblúz és
32
sötét szoknya), a fiúknak: fehér ing és sötét öltöny, vagy sötét
hosszúnadrág (gimnazistáknak: nyakkendő is)),
• vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen
kezelje, az általa okozott kárt térítse meg,
• óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a
közlekedési a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat.
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó
külön szabályok:
o a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével
tartózkodhat;
o a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai)
ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő,
póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell
viselniük;
o a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát,
gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.
• észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a
baleseteket
• a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és
kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon, ezek fogyasztásától
másokat is óvjon, azokkal társait ne kínálja, ne veszélyeztesse!
IV. TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE
1. A szülőket /gondviselőket/ az iskola a megelőző tanítási év végén
tájékoztatja azokról a könyvekről, tanulmányi segédletekről,
taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő oktató
munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető
tankönyvekről.
2. A tankönyvtámogatás elvét a mindenkori jogszabálynak
megfelelően érvényesítjük.
V. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
33
Magatartásból és szorgalomból a tanulók havonta kapnak értékelést. A
félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek
megállapításra. A nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján
véleményezi a jegyeket, vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel
kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt.
A magatartás értékelése
A magatartás értékelésének szempontjai
ˇ a Házirend előírásainak betartása,
ˇ az általános viselkedési normák betartása,
ˇ a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás,
ˇ a tanulmányi munkához való viszony,
ˇ az osztály- és iskolai közösségben vállalt és választás útján kapott
feladatok, azok elvégzésének színvonala,
ˇ sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és
színvonala,
ˇ az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.
A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját,
az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való
etikai viszonyát. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz
igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt
(felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység,
viselkedés, hangnem).
A magatartás értékelésének formái:
példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)
* Példás: az a tanuló, aki a tanórákon és azon kívül is fegyelmezett, az
intézmény területén, azon kívül, rendezvényeken.
Az intézmény vagyonára vigyáz. Felnőttekhez, társaihoz való viszonya
udvarias, segítőkész, a kulturált viselkedés szabályainak megfelelő. A
közösség feladataiban aktívan vállal feladatokat.
* Jó: az a tanuló, aki a közösség érdekében a helyes döntések mellé áll, de
kevésbé kezdeményező. Egyébként magatartására a példás
érdemjegynél felsoroltak a jellemzőek.
* Változó: az a tanuló, akit a házirendben foglaltak betartására több
esetben figyelmeztetni kell. Meggondolatlan magatartásával esetenként
kárt okoz. Befolyásolható, megbízhatatlan, tetteit nem mindig vállalja.
34
* Rossz: az a tanuló, aki az iskola felnőtt dolgozóit tiszteletlen
viselkedésével gyakran megsérti, kötelességeit vétkesen és súlyosan
megszegi, társaival durva, goromba. Más tulajdonában kárt okoz. Ez a
fokozat első osztályban is lehetséges.
Az a tanuló, akinek az adott évben, félévben több óra igazolatlan
hiányzása van, illetve igazgatói megrovást kapott, változónál jobb jegyet
nem kaphat.
A szorgalom értékelése
A szorgalom értékelésének szempontjai
A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való
viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és
teljesítményének viszonyát. Alapvető megítélési szempontok a
következők:
§ a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya,
§ a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény
viszonya,
§ a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkába,
§ tanítási órákra való felkészülés, órákon való aktivitás, önálló feladatok
vállalása,
§ az elvégzett tanórán kívüli tanulmányi tevékenység, versenyeken való
részvétel,
§ az ismeretek önálló alkalmazására való hajlandóság
§ mások segítésére való készség a tanulmányi munkába.
A szorgalom értékelésének formái
példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
* Példás: az a tanuló, aki a képességei szerint a tanulásban igényes és
pontos. Ha tudása ezt megengedi, szaktárgyi versenyen is indul. A
tanórákon figyel, gyűjtőmunkái színvonalasak, érdeklődési körének
megfelelően többlet feladatot is vállal.
* Jó: az a tanuló, aki tanulmányaiban képességei szerint halad, az órákon
aktív. Házi feladatot mindig készít, felszerelése mindig van.
* Változó: az a tanuló, aki nem a képességeinek megfelelően teljesít.
Gyakran figyelmetlen és pontatlan. Felszerelése hiányos. Feladatai
elvégzésére gyakran kell figyelmeztetni. Szétszórt. Nem érdeklődő.
35
* Hanyag: az a tanuló, aki munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen.
Eredményei jóval elmaradnak képességeitől, érdektelenség,
közömbösség jellemzi. Házi feladatot gyakran nem készít, felszerelése
gyakran nincs. Egy vagy több tantárgyból bukik.
VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
1. Az iskolában a tanítás általában 07.45-kor kezdődik. Az iskola épületei
tanítási időben hétfőtől-péntekig reggel 06.45 órától, délután 18.00 óráig
tartanak nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti
napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények, valamint
rendeletben vagy munkatervben meghatározott tanítás kivételével - zárva
kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola
igazgatója adhat engedély írásbeli eseti kérelem alapján.
2. A tanulóknak a 0. óra előtt 5 perccel, az 1. óra előtt 10 perccel a tanítás
helyére meg kell érkezni.
3. A tanítás előtti gyülekezés helye: zsibongó és osztálytermek.
4. Az iskolában a csengetési rend az alábbi:
5. Raspored zvonjenja:/Csengetési rend
0. 07.00-07.40
1. 07.45-08.30
2. 08.40-09.25
3. 09.35-10.20
4. 10.40-11.25
5. 11.35-12.20
6. 12.30-13.15
7. 13.25-14.10
8. 14.20-15.05
9. 15.15-16.00
A gimnáziumi tanulók 13.15-ig, az általános iskolások 16.00 óráig nem
hagyhatják el az iskolát (a 12. osztály 11.25-ig), a gimnáziumi tanulók lyukas
órában csak akkor mehetnek ki, ha a szülő ezt írásban kéri. Általános
36
iskolások délutáni, iskolán kívüli foglalkozásokon csak a kötelező tanítási
órák után, szülői kérelem alapján, az igazgató engedélyével vehetnek részt.
Az engedélyt, a kiskorúak védelméről szóló rendelkezések miatt tanulónak
magánál kell tartania.
6. tanítási órák ideje: általában 45 perc, kivéve a 0. órát, mely 40 perc
időtartamú.
7. Fénymásolási lehetőség az iskolatitkárnál 14.10 órától 15.15 óráig illetve
pénteken 11.25 órától 12.20 óráig. Fénymásolásra az anyagot a másolási
időszak előtt (lehetőleg egy nappal korábban) le kell adni!
8. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az
osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kulturált
magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére.
9. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe kell menniük és ott
fegyelmezetten kell várniuk a tanárt.
10. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóba a tanár
köteles bejegyezni.
11. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik A tanítási óra
kezdetén és végén a tanulók a tanárt kérésének megfelelően és felállással
köszöntik.
12. A tanítási órákon a tanuló köteles
tanfelszerelését, füzeteit, könyveit, előkészíteni,
tanórán figyelni,
képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai
munkában,
ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni,
felszólításra állva felelni.
13. Egy tanítási napon az osztályközösség csak kettő témazáró dolgozatot írhat,
melynek időpontját a tanár köteles már 7 nappal előbb bejelenteni a
tanulóknak.
14. A tanuló, csoportjának tanítási órái idején (órarend) csak a szülő írásbeli
(elektronikus naplón keresztül írt) vagy osztályfőnökkel az iskolában
folytatott személyes megbeszélése során elhangzott szóbeli kérésére alapján,
az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja
el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola
elhagyását csak az iskola igazgatója engedélyezheti.
15. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
hetesek,
37
a.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése
alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni.
Csoportbontás esetén, mindkét csoportból egy-egy hetest kell kijelölni!
A hetesek feladataikat a tanítási idő előtt 15 perccel kezdik meg.
A hetesek feladatai az alábbiak
gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórákra (tábla,
kréta, stb.),
a szünetben a termet kiszellőztetik,
a szünetben a tanulókat a folyósóra, vagy az udvarra kiküldik,
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály
rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők
létszámát és a hiányzó tanulók nevét
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem,
érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak,
óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról
(letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt,
összeszedik a szemetet, stb.)
18. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő
hiányzását szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni.
a.) A szülő egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat
Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése
alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt.
b). A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő
hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.
c). A tanulóknak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell
bemutatniuk, legkésőbb a mulasztást 10 napon belül követő
osztályfőnöki órán. Az orvosi igazolást a szülő, kollégista esetén a
csoportvezető aláírásával is el kell látni, az igazolás e nélkül érvénytelen!
d.) A kollégistákon kívül intézményi orvosi igazolást más tanuló nem
használhat fel órai hiányzás igazolására. Kollégista tanulók esetében az
intézményi orvos igazolása csak a rendelésen való megjelenésre
vonatkozhat. Beteg diák a kollégiumban nem tartózkodhat, köteles haza
utazni és arra a napra is háziorvosától igazolást hozni. Kivételt a
hétvégén is a kollégiumban tartózkodó élsportoló tanulók képeznek.
38
e.) Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak
pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.
f.) Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a
Közoktatási Törvényben foglaltakat.
A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem
igazolja távolmaradását.
Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés
tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy
igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a
késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt
percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak (igazolt vagy igazolatlan)
minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.
VII. A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRETEK
1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez
mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az
osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt,
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez
és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.
2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban
3. Az iskolai jutalmazás formái:
tanítói,
szaktanári dicséret
osztályfőnöki dicséret
csoportvezetői dicséret
igazgatói dicséret
nevelőtestületi dicséret,
4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell
jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő
teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett
oklevéllel és esetleg tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és
közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:
39
szaktárgyi teljesítményért,
sportteljesítményért
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért
dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell
jegyezni.
Az a tanuló, aki kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat
kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
VIII. A TANULÓK BÜNTETÉSE
1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti,
a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul
mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben
kell részesíteni.
2. Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés (tanórákon elkövetett vétség)
osztályfőnöki figyelmeztetés (házirend enyhébb megszegése, pl.
ünneplő ruha hiánya)
osztályfőnöki megrovás (3 szaktanári figyelmeztetés, 3 igazolatlan
óra, házirend komolyabb megszegése)
igazgatói megrovás ( 3 osztályfőnöki megrovás, házirend súlyos
megsértése – dohányzás, alkohol fogyasztása)
nevelőtestületi megrovás (3 igazgatói megrovás, súlyos fegyelmi
vétség)
3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi
eljárás indítható.
A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak
szerint kell lebonyolítani.
A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai:
szigorú megrovás
kedvezmények juttatások csökkentése, illetve megvonása
áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába
40
eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén)
kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén)
Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi
fokozatok betartásától, s a tanuló büntetéséről a tantestület dönt.
Ezek az esetek a következők lehetnek:
súlyos agresszivitás mással szemben
alkohol, drog fogyasztása, terjesztése
társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek
lopás.
A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal, a szülői
szervezettel és diákönkormányzattal.
A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel
élhet melynek során 30 napon belül írásban kérelmet nyújthat be az iskola
fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra
alapozva. (Felülvizsgálati kérelem, Törvényességi kérelem)
3. igazgatói megrovással rendelkező tanuló nem vehet részt osztálykiránduláson
– eltérni ettől az osztályfőnök kompetenciája, 2 igazgatói megrovásban
részesített tanuló az iskola által szervezett táborokban, utazásokon sem vehet
részt (Balaton, Pag, stb.) – eltérni ettől a táborvezető/kísérőtanár kompetenciája.
4. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott- gondatlan,
vagy szándékos - károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre
kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek
kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem
haladhatja meg
gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át,
szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.
IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE
1. Az iskola a tanórai foglakozások mellett - igény - szerint tanórán kívüli
foglalkozásokat szervez.
2. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: napközi, szakkör,
énekkar, sportköri tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi
41
kirándulás, múzeum, kiállítás, színház, mozi látogatások, iskolai
rendezvények, nemzetiségi önazonosságot fejlesztő nemzetiségi
rendezvények.
3. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak
pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható.
4. Ha a tanulót kérelme alapján felvették, akkor az ezeken a
foglakozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező.
5. A tanórán kívüli foglalkozások délután kerülnek megszervezésre, melyeken
a részvétel kötelező.
6. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt
és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
7. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett
tartózkodhatnak az iskola területén.
X. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK
HASZNÁLATA
1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi
helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.
2. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős, ügyeletes
nevelő engedélye szükséges:
tornaterem
kémiai labor
számítástechnikai terem
nyelvi labor
szertárak
3. Az iskolai tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel
használhatják. A 11.-12.évfolyam tanulói – a számítástechnika termet kivéve
– egyedi esetekben igazgatói engedélyt kaphatnak helyiségek önálló
használatára, regisztrációs füzet vezetésének kötelezettségével. (pl..
iskolarádiós stúdió, nyelvi labor)
4. Az iskola területére, a balesetek elkerülése végett behajtani tilos. A
gépjárművel érkező dolgozók (tanulók) és szülők gépkocsijukat az iskola
külső parkolójában helyezhetik el, a kerékpárral érkezők a kerékpártárolóban
helyezik azt el, ez idő alatt járművüket tolniuk kell. Az iskolában a tanulók
42
kerékpárt, rollert, görkorcsolyát, gördeszkát, elektromos vagy egyéb
meghajtású eszközt szabadidejükben sem használhatják. Kivételt képeznek
a szervezett versenyek, programok, melyeknek ezek részét képezhetik.
5. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles
rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a
rendre, tisztaságra.
6. Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit az utolsó óra
foglakozás után kulccsal be kell zárni.
7. Az informatika termet, nyelvi labort, könyvtárat és egyéb szaktantermet
minden eltávozás után be kell zárni.
8. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni.
9. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján
bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű
használat rendjét és idejét. Az iskolai létesítmények hasznosításából
származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni.
7. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja
az iskolai testnevelés oktatását és a sportkör működését.
8. A gyermeküket kísérő szülőknek (kísérőknek) az első tanóra megkezdése
előtt 10 perccel a tantermi folyosókat el kell hagyniuk. A gyermekükért
érkező szülők (kísérők) a délutáni foglalkozások végeztével: 16.00 – 16.15-
ig, illetve 17.00 órától tartózkodhatnak a tantermi folyosókon. A szülők egyéb
iskolai ügyeinek intézésére a fenti időkorlátok nem vonatkoznak!
XI. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA
1. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok lakóhelyük
önkormányzatától szociális segélyben részesülhetnek.
Szociális segély igényléséhez az intézmény a szükséges igazolásokat,
ajánlásokat kiadja.
43
Szociális támogatások lehetnek:
szociális ösztöndíj fizetésére,
szociális segély kifizetésére
étkezési hozzájárulás kifizetésére
rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv és tanszer-
ellátására illetve megvásárlására. A tankönyv vásárlásához biztosított
– nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti
szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt.
Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül
odaítélésre (jogosultak azok a tanulók, akiknél a család egy főre jutó
jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér 65%-át).
rászoruló tanulók kirándulás illetve üdülési költségeihez való
hozzájárulására
2. Azt a tanulót lehet szociális segélyben részesíteni, akit előzetes
környezet-vizsgálat eredményeként, vagy a tanuló illetve törvényes
képviselője írásbeli kérelme alapján az osztályfőnöke és az iskolai
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javasol.
3. A szociális célú összegek jogosultságáról és mértékéről a segély kiutalására
jogosult intézmény (hivatal) dönt.
XII . EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:
Az iskolában heti egy alkalommal orvosi szolgálat működik
Az iskola orvos rendelési ideje : minden hét pénteki napján, 09.00 órától-
12.00 óráig
2. Az iskola az alábbi védelmi rendszerrel rendelkezik: Portaszolgálat és hét
közbeni éjszakai ügyelet, valamint elektronikus vagyonvédelmi (betörés-tűz)
rendszer, 24 órás távfelügyelettel.
3. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában
történik 10.35 óra és 10.55 óra, valamint 13.30 és 14.30 óra között.
44
A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti
rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a
hirdetőtáblán keresztül és szülői értekezleten szerezhetnek tudomást.
4. A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi
szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban
leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat
minden tanév elején osztályfőnöki órán / szülői értekezleten a tanulókkal
és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki
kell függeszteni.
5. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az
iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát
fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt
azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre
jogosult felelős vezetővel.
6. Országos vagy megyei szintű közoktatási szolgáltató intézmény által
szervezett tanulmányi versenyek esetleges nevezési díját az intézmény
költségvetéséből fizeti. A különböző iskolák által meghirdetett tanulmányi
versenyek nevezési díjait a tanulók (szülők) fizetik.
7. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze.
Intézményi rendezvénynek minősül:
Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró)
Kollégiumi ünnepélyek
Nemzeti ünnepek
Helyi rendezvények
Diák és sport napok
Kirándulások
Nyílt napok
8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében
folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által
megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak
és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az
iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői
munkaközösség véleményét.
45
A térítési és tandíjakat minden hó előre megállapított napjáig kell
befizetni az iskola pénztárosánál. Indokolt esetben a befizetési
határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.
Az előre befizetett térítési és tandíjakat visszafizet az iskola ha a tanuló
tartósan igazoltan hiányzik.
Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat
túlfizetésként a következő hónapra elszámolja visszajuttatja, ha az
étkezést a szülő vagy a tanuló előre lemondja.
XIII . HÁZIREND KIEGÉSZÍTÉS
(kirándulások, táborozások idejére)
A tanulmányi kirándulások tanítás nélküli, számozott munkanapok, melyeket
lehetőleg a közös írásbeli érettségi vizsga napjain kell megszervezni. Ezeken a
munkanapokon az osztályfőnökök a nem érettségiző osztályokkal kulturális-,
sport- ill. egyéb tanulmányi jellegű programon vesznek részt. Tanulmányi
kirándulásnak minősül a program, ha a tanév első szülői értekezletéig a tanulók
az erre való igényüket jelzik, ennek anyagi terheit a szülők vállalják és a szülői
értekezleten erre vonatkozó döntés születik.
A kirándulás megszervezésében az osztályfőnök koordinátori (valamint:
általában kísérői) szerepet tölt be, a szervezési feladatokat más, az
osztályközösség által kiválasztott természetes ill. jogi személy is elláthatja.
Az osztálykirándulás jellege szerint tanulmányi kirándulás, előzetesen
meghatározott tanulmányi tartalommal. Ennek megfelelően a szórakoztató,
szabadidős tevékenységek csak másodsorban, a fő cél megvalósítása után és
mellett valósulnak meg. Az előzetesen meghatározott, a többség által elfogadott
programokon (hacsak azok nem fakultatív programként lettek meghirdetve)
kötelező a részvétel. Ettől eltérni csak nyomós indokkal, minden esetben a
kísérőkkel egyeztetve lehet.
A diák – saját és társai épségének biztosítása érdekében – köteles az alábbi
házirendben meghatározott szabályokat betartani.
A kísérők figyelmeztetésére köteles azonnal változtatni viselkedésén, azt
megkérdőjelezni az adott helyzetben nem lehet. Vita esetén a kísérőnek
jogában áll a hasonló problémát előrevetítő programot/programokat
törölni.
Jelen rendelkezések megsértése ugyanolyan következménnyel jár, mintha
az a nevelési-oktatási intézményünkben történt volna.
46
A rend durva megsértése esetén (p.: alkohol vagy tudatmódosító szerek
fogyasztása, dohányzási tilalom megsértése, randalírozás, verekedés, a
kimenőről késés….) a kísérő felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, az
intézmény igazgatójával, akinél kezdeményezi a fegyelmi eljárás
megindítását és döntés hoznak a diák hazaküldéséről. A kiskorú tanuló
hazautaztatását a szülőnek kell megoldania saját költségén, nagykorú
tanuló, jelen házirend részét képező szülői nyilatkozat aláírása alapján, a
szülő értesítése mellett, önálló utazással is hazaküldhető.
Csoportos rendbontás esetén az osztályfőnök ill. a kísérők jogosultak a
kirándulást berekeszteni és az azonnali hazautazás mellett dönteni. A
hazautazás költsége, ilyen esetekben a diákot ill. családját terheli.
A szabályok be nem tartása miatt előforduló eseményekért az
osztályfőnököt és a további kísérőket felelősség nem terheli.
I. Általános szabályok
1. Az osztálykiránduláson alkohol és egyéb tudatmódosító szerek
fogyasztása tilos.
2. Dohányzás csak arra kijelölt helyen, nagykorúaknak engedélyezett.
3. Az osztálykirándulást az osztály induláskor együtt kezdi és
hazaérkezéskor együtt fejezi be. A kirándulást idő előtt megszakítani,
csak nyomós indokkal, a kísérő, a szülők ill. szükség esetén az
intézmény igazgatójának engedélyével lehet.
4. A gyalogos közlekedésben fokozott figyelem kívánatos, tekintve, hogy
jellemzően ismeretlen helyeken tartózkodnak. Az úton átfutni tilos!
Áthaladni csak csoportosan, kijelölt gyalogátkelőhelyen vagy kijelölt
vasúti átkelőn lehet.
5. A meg nem kezdett kirándulásra befizetett összeg visszajár, csökkentve
az előzetesen befizetett költségekkel (ill. buszos kirándulás esetén az
egy főre kalkulált utazási költséggel).
6. Mindenki köteles személyi igazolványát, diákigazolványát, TAJ-
kártyáját (külföldi utazás estén: érvényes útlevelet + balesetbiztosítást,
amelynek költsége az intézmény Pedagógiai Programjában felsorolt
kirándulások esetén is a tanulót ill. családját terheli) magánál tartani.
7. Fennálló betegségről, allergiáról, a rendszeresen szedett
gyógyszerekről az iskolaorvos igazolásával a kísérőt az indulás előtt
tájékoztatni kell, azok megfelelő mennyiségben való rendelkezésre
állásáról gondoskodni. A gyógyszerszedés módját az iskolaorvos
47
igazolásában határozza meg, melyben előírhatja a társakra veszélyt
jelentő szerek kísérő által történő kezelését és adagolását.
8. A 7.pontban jelzettől eltérő gyógyszerek, tabletták, porok, szerek
használata esetén a kísérő azokat a tanulótól elveheti, eredetükről
tájékozódhat, indokolt esetben azokat megsemmisítheti vagy a
szükséges eljárást kezdeményezheti.
9. A kirándulásra szúró-, vágó-, ütő-, gyújtóeszközt(kés, gyufa, öngyújtó,
olló, stb.) vinni tilos, amennyiben a pedagógus ilyet talál, jogosult
azokat elvenni. A jogszabályba ütköző eszközök a rendőrségnek
átadásra kerülnek.
10. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az értékekért(mobiltelefon, mp3
lejátszó, walkman, pénztárca, stb.) felelősséget nem vállalunk, kivéve
a pedagógusnál megőrzésre leadott értékekért. A sűrű programok miatt
az eltűnt dolgok keresésére nincs mód illetve idő.
II. Szabályok utazás alatt
1. A diák köteles minden balesetveszélyes helyzetet kerülni (vonaton:
ablakon kihajolni, vonat ajtaját kinyitni, engedély nélkül másik kocsiba
átmenni, stb…., buszon: ablakon kihajolni, tetőablakon menet közben
kibújni, kinézni, állva utazni, a biztonsági övvel ellátott üléseken az
övek becsatolása nélkül utazni, stb.).
2. Tömegközlekedési eszközök használata esetén a diák köteles a
csoporttal együtt maradni, a kísérő által meghatározott útvonalon
közlekedni. Amennyiben a csoporttól elmarad, - technikai feltételek
megléte esetén - köteles a kísérőt mobiltelefonon felhívni és
megbeszéltek szerint a lehető legrövidebb időn belül a csoporthoz
csatlakozni. Amennyiben az értesítés nem lehetséges, az adott
állomáson, amelyen a csoporttól elszakadt, várja be a kísérők egyikét,
illetve hosszabb várakozás miatt, vagy ha nem érzi magát megfelelő
biztonságban, az adott helyen működő hatóság (metró vagy vasúti
rendőrség, rendőrség, biztonsági szolgálat, stb.) segítségét kérni.
3. Diák ne maradjon egyedül. Szabad program idején is köteles több fős
osztálytársi csoporttal lenni, akiknél feltételként kell, hogy legyen
pontos óra, esetleg legalább egy mobiltelefon..
III. Szabályok szálláshelyen és programokon, szabad
programokon
1. A diák köteles úgy viselkedni, hogy ne hozzon szégyent iskolájára,
kísérőire, diáktársaira.
48
2. Kerülnie kell a balesetveszélyes helyeket és helyzeteket, konfliktusgyanús
szituációkat (tilos pl.: várfalon sétálni, falakról, korlátokról leugrani,
tanulmányi kiránduláson önállóan, a csoportvezető tudta nélkül járművet,
gördeszkát, korcsolyát bérelni, kölcsönvenni, verekedésbe bonyolódni,
bárkire sértő megjegyzést tenni, a meglátogatott helyeken szokásos rendet
bármi módon vitatni, stb.).
3. Fürdőzés esetén mindenki csak saját úszni tudását kritikusan felmérve,
saját felelősségre mehet vízbe. Vízbe ugrálni tilos. Szabad vizekben
történő fürdőzés esetén (pl.: balatoni tábor, tenger) a kísérők jelölik ki azt
a területet, amelyen belül a fürdőzőknek tartózkodniuk kell. Fürdőzés
során a kísérő tartózkodik legmesszebb a parttól, kijelölve a maximális
eltávolodási lehetőséget. A kísérő mögött tartózkodni tilos. Iskolai
kirándulásokon vízi-biciklit, csónakot, bármilyen úszó járművet bérelni és
használni csak biztos úszástudással, a kísérők külön engedélyével lehet.
4. A szálláshely, a meglátogatott intézmények házirendje (ill. családoknál
történő elhelyezés esetén a befogadó család – amely a vendéglátás ideje
alatt a vendég tanuló felügyeletét átvállalja - szokásrendje) felülírhatja az
itt rögzített házirendet, az maximálisan betartandó, különös tekintettel a
tisztaságra, rendre és csendre vonatkozó kitételekre.
5. Az esti szabad programról a középiskolás diák köteles legkésőbb este 10
óráig visszaérni (általános iskolás diákoknak csak csoportos, a kísérőkkel
közös esti programjuk lehet), ha ebben akadályoztatva van, úgy erről
kísérőit értesíteni.
6. Este a szálláshelyen mindenki köteles úgy viselkedni, hogy azzal társai
éjszakai nyugalmát, pihenését ne zavarja. Hangos zenehallgatás este 10
után csak az osztályfőnök/kísérő engedélyével, meghatározott céllal (pl.
saját disco) lehetséges.
7. Az éjszakát mindenki a számára kijelölt szobában köteles eltölteni, ettől
eltérni (szobacsere) csak a kísérő engedélyével lehet. Ez fontos lehet a
szobában keletkezett károk megtérítése esetén.
8. Minden, a kiránduláson észlelt, a házirenddel ellentétes eseményt,
veszélyforrást a kísérőknek kötelező jelenteni.
A házirend kiegészítése vonatkozik a közös írásbeli érettségi vizsgák idejére
szervezett tanulmányi kirándulásokon kívül:
- az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített minden egyéb kirándulásra,
- az iskola szervezésében történő bármely, a Pedagógiai Programon kívüli
kirándulásra,
- illetve a nyári táborokra is.
49
XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen Házirend 2018. szeptember 1-jén a Fenntartó jóváhagyásával lépett
hatályba, s ezzel egyidejűleg a korábbi Házirend szabályai hatályon kívül
kerülnek.
A dokumentum szerves mellékletét képezi az intézményi diákönkormányzat
szervezeti és működési szabályzata. Az abban foglaltakat a házirend
szabályainak érvényesítése során kötelező figyelembe venni.
A házirendben foglalt rendelkezésekkel egyetértett az intézményi szülői
szervezet, az iskolai diákönkormányzat és az iskola nevelőtestülete. Az
iskolai házirendet az intézmény nevelőtestülete 2018. év augusztus hó 27.
napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt: 2018. augusztus 27.
……………………………………
Győrvári Gábor Zoltán, igazgató
50
A Miroslav Krleža Horvát Óvoda házirendje
BEVEZETÉS
A házirend jogi háttere:
1999. évi XLII tv. A nemdohányzók védelméről
A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. tv. rendelkezései alapján szabályozza a hatáskörébe utalt
kérdéseket.
Közoktatási törvény 121.§(1) bekezdés 14.pont halmozottan
hátrányos helyzetűek fejlesztő programja
2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról
1991.évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól
Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai
SZMSZ
A házirend egyéb forrásai:
az intézmény korábbi házirendje
az intézmény pedagógiai programja
a nevelőtestület oktató- nevelő célkitűzései
diákönkormányzat véleménye
szülői munkaközösség képviselőinek véleménye
Ezen dokumentumokkal szabályozzuk a – Nevelőtestület, Szülők Közössége,
óvodavezető- az óvodánk törvényes és zökkenőmentes működését. Ezért a
házirend betartása, az óvoda minden dolgozójának kötelessége. Miután a szülő
gyermeke törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat ill. teljesít kötelességeket,
a házirend a szülők részére is kötelező érvényű.
51
A házirendet mindenkinek joga és kötelessége ismerni.
Ezen házirend alapelve a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe
vétele. Célja a biztonságos, kiegyensúlyozott óvodai rend megteremtése,
fenntartása.
1. Az intézmény nyitva tartása
A nevelési év tart: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig
Az oktatási év május 31-ig tart.
A nyári zárás ideje: július 1-jétől 4 hét
A nyári zárva tartás időpontjáról a fenntartói döntést követően minden év február
15-ig tájékoztatjuk a szülőket.
A zárva tartás ideje alatt a kijelölt városi óvodák tartanak ügyeletet.
Az iskolai szünetek alatt az óvoda, igény szerint ügyeletes csoporttal működik.
A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 7 nappal előbb tájékoztatjuk.
A heti nyitva tartás 55 óra, hétfőtől péntekig 6-tól 17 óráig tart.
A napi nyitva tartás: 11 óra, 6-17 óráig.
Nyitva tartás a gyerekek számára: 6 óra 30 perctől 17 óráig.
A reggeli ügyelet rendje: 6 óra 30 perctől 7 óráig egy óvónő fogadja a
gyermekeket.
Reggel 7 órától 16 óráig, ill. 16 óra 30 percig a gyermekekkel a saját
óvodapedagógusuk foglalkozik.
A délutáni ügyelet rendje: 16 óra 30 perctől 17 óráig egy óvónő felügyel a
gyermekekre.
A nyitva tartás módosításához a szülők 40%-ának kérését vesszük figyelembe
/beírt gyermekek szülei/.
Egy gyermek naponta az óvodában 10 óránál többet nem tartózkodhat.
52
2. Az óvodalátogatás feltételei
A gyermek két és fél éves korától az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc
éves koráig járhat az óvodába.
A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 6.életévét betölti,
tankötelessé válik.
Az óvoda dönt a gyermek további óvodai nevelésben való részvételéről.
Szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez, ha az iskolába lépéshez szükséges
fejlettsége egyértelműen nem dönthető el.
Szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez az óvoda annak eldöntésére, hogy
az augusztus 31-ig a 7. életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai
nevelésben.
3. A gyermek
Jogai
Az óvodában a gyermekeket biztonságban és egészséges környezetben neveljük.
Napirendjét életkorának megfelelően alakítjuk ki (játékidő, levegőztetés,
pihenőidő, étkezés, testmozgás).
Az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt áll.
A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása
érdekében nem vethető alá megalázó, embertelen büntetésnek, testi fenyítésnek,
zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is.
A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.
Képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesítjük.
Az óvodában, programja szerint a horvát nemzetiségi hovatartozásának
megfelelő oktatásban részesül.
A gyermek nevelése és oktatása a pedagógiai program alapján történik, mely
szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell
megvalósítani.
Biztosítani kell a tevékenységekben való részvételét.
A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az
óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek e jogának gyakorlása közben nem
veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi
épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez,
fejlődéshez való jogát.
Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban,
gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, a szakszolgálat
intézményéhez forduljon szülei révén segítségért.
53
A gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási, fejlesztő eszközök),
berendezéseit (bútorok, rádió, magnó…), felszereléseit ingyenesen, de
rendeltetésszerűen használhatja.
A szabadon választott tevékenységek idejében vegyen részt saját környezetének
és a játékoknak a rendben tartásában.
Ruházata
A jellel ellátott ruházatát az öltözőszekrényében kell tárolni.
Szülei az óvodába rendezett, tiszta ruházatában küldjék az ápolt gyermeket.
A csoportszobai és az udvari ruháját és cipőjét az időjárásnak megfelelően, az
egészségügyi és a kényelmi szempontoknak megfelelően kell kiválasztani.
Az öltözőszekrényében elhelyezett ruhazsákjában egy váltás alsóneműt és egy
pár pót zoknit meg egy pólót kell elhelyezni.
A tornafelszerelése vászonzsákba kerül szintén az öltözőszekrényébe.
A gyermek étkeztetése
A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezést kapnak:
- tízórai ( 8-9 óra között folyamatos napirendben).,
- ebéd ( 11 óra 30 perc és 12 óra 30 perc között),
- uzsonna (14 óra 30 perc és 15 óra 30 perc között folyamatos
napirendben).
Az otthonról behozott születésnapi édességeket az óvoda csak gyártói
nyilatkozattal veszi át (HACCP higiéniai rendszer).
Kivétel: a kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára
vitaminpótlásra szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.
Az óvoda területén a gyermek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott
élelmiszerrel a többi gyerek előtt (csokoládé, TÚRÓ RUDI, cukorka, banán…)
nem etikus.
Tej-, tojás, liszt és egyéb érzékenységről orvosi szakvéleményt és a fogyasztható
élelmiszerek listáját át kell adni az óvoda vezetőjének.
Az étel érzékeny gyermek étkezését lehetőség szerint az erre illetékes étkeztető
vállalkozással kell biztosítani (HUNGASZT).
54
Ha ez nem megoldható, akkor a szülő feladata a pótlandó élelmiszerek (-
margarin, - tojásmentes száraztészta stb.) biztosítása.
Kulturált körülmények között étkezünk. Az asztalra mindig kerül textil
asztalterítő, szalvéta.
A kiscsoportosok önkiszolgáló rendszerben látják el magukat tányérral, pohárral,
kanállal és szükség szerint villával. A középső- és nagycsoportosoknál a napos
feladata az asztalterítés és bontás. Az evőeszközök késsel bővülnek és a
gyermekek már kancsóból folyadékot is öntenek poharukba. Használják a
kulturált étkezéskor használatos kifejezéseket: kérem, köszönöm.
A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok
Az óvodába csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott,
gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek átvétele
az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többiek egészségének
megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a
gyermek átvételének megtagadása.
Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a gyermeknek a nap
folyamán! Kivétel allergia (pipa) és !lázgörcs csillapítására szolgáló
készítmények esetén.
Az oktatási év alatt (09.01 - 05.31.) betegség esetén a háromnapos hiányzás után
orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabályok szerint kötelező.
Napközben megbetegedő gyermek vagy baleset esetén az óvónő teendője a
gyermek maradéktalan ellátása, miközben a csoport felügyeletét meg kell
szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs
esetén mentőről gondoskodni kell.
Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs! Értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye
el a gyereket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen
esetekben a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.
Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű) esetén a
szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény pedig a bejelentést
követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez.
55
Egyéb szabályozások
A gyermek érkezésének és távozásának rendje:
A gyermekek az óvodában 6.30 órától 17 óráig tartózkodhatnak.
Az óvoda zárása után az ott maradt gyermek szüleit értesíti az óvónő.
Ha rendszeresen fordul elő, akkor jelzi az óvoda gyermekvédelmi felelősének.
A szülő a nap folyamán bármikor behozhatja az óvodába, illetve elviheti az
óvodából a gyermekét, ha azt előre megbeszélte az óvodapedagógussal.
A gyermeket hozó felnőtt a gyermeket az óvodába érkezéskor a minden esetben
személyesen adja át az óvónőnek. Ellenkező esetben, ha a gyermek nem megy
be a csoportszobába, az óvónő nem tud a gyermek jelenlétéről, felelősséget nem
vállal érte. Gyermek egyedül óvodába nem járhat. A szülőkön kívül hazaviheti a
gyermeket a nagykorú családtag vagy az azzal megbízott személy, ha azt az
óvodába érkezéskor az óvónővel, írásban előre közlik.
Az elvált szülőknek be kell mutatniuk a válási határozatot, amely a
gyermekelhelyezésről és láthatásról is rendelkezik
Óvodába járási kötelezettség
Az óvodába a gyermek két és féléves korának betöltése után vehető fel Pécs és
Szombathely város egész területéről és a városkörnyékek településeiről.
Az öt évnél idősebb gyermekek óvodalátogatási kötelezettségéről a köznevelési
törvény előírásai a kötelezőek.
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezési lap alapján történik.
A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti.
A felvételkor a horvát nemzetiséghez tartozás, a horvát anyanyelvű
kommunikációra való képesség előnyt jelenthet. Szükséges a szülő személyi
azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa és a gyermek
személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót
és lakcímet igazoló hatósági igazolvány. lakcímkártya, a születési anyakönyvi
kivonat és a keresztlevél bemutatása.
Az óvodai felvételről, átvételről az igazgató és az óvodavezető dönt. A csoportba
való beosztásról az óvodavezető dönt. Ezzel kapcsolatban a szülő részéről
fellebbezési lehetőség nincsen.
Nevelőközösségünk törekszik az azonos életkorú gyermekcsoportok
létrehozására. Ez természetesen a jelentkező gyermekek életkorától függ.
A gyermek szükségleteit, érzelmeit figyelembe véve szervezzük meg a
tevékenységeket, a dolgozók munkarendjét, a csoportok összetételéhez igazodva
a napirendet, a jeles napok programját, a rendhagyó eseményeket.
56
A jövőben is biztosítjuk minden hozzánk érkező számára az anyás-apás
beszoktatás lehetőségét. A gyermeket meglátogatjuk a megszokott
környezetében.
A kiscsoport beszoktatási időszaka november elsejéig tart. Ezután kezdődik az
oktatás. A középső csoportban az oktatás kezdete október 1, a nagycsoportban
szeptember 15 és egyöntetűen május 31-ig tart.
Egy nevelési évben 10 napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az óvoda
értesíti a szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles gyermek esetében a
kormányhivatalt, és a gyermekjóléti szolgálatot.
Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermeknek naponta legalább 6 órát
kell az óvodában tartózkodnia. Az első igazolatlan nap után írásbeli tájékoztatást
kap a szülő az óvodavezetőtől a mulasztás következményeiről.
Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
a.) A gyermeket más óvoda átvette, az átvétel napján.
b.) A jegyző a szülő kérelmére engedélyt ad a gyermek óvodából történő
kimaradására.
c.) A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha elérte az
iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben,
amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, legkésőbb amelyben a 8. életévét
betölti, ha augusztus 31 után született.
A tankötelezettség kezdetéről az óvoda szakvéleménye alapján az iskolaigazgató
dönt. Minden gyermek fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, amelyet
az óvónők dokumentálnak (anamnézis lap, egyéni fejlődési lap). Ennek
szempontjait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.
A gyermek otthonról hozott tárgyainak, játékainak szabályozása
Az óvoda az otthonról hozott tárgyakért felelősséget nem vállal. Azokat a
gyermek öltözőszekrényében kell elhelyezni. Kivétel: az óvodai élet
gyakorlásához szükséges tárgyak (logopédiai füzet, fejlesztő füzet…)
57
4. A szülők
Jogai
A szülő joga a szabad óvodaválasztás.
A szülő joga, hogy megismerhesse az óvoda pedagógiai programját, szervezeti
és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban
foglaltakról. A házirendet az intézmény elektronikus felületéről megismerje.
Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeres, részletes és
érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon akkor,
amikor az óvónőnek nem az a feladata, hogy a gyermekkel foglalkozzon.
Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vehet a
foglalkozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet létrehozását, s abban
tevékenyen közreműködhet.
Az óvodai szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,
a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az
intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő
bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés
megtárgyalásakor, mint a szülői testület képviselője részt vehet a nevelőtestületi
értekezleten.
Kötelességei
A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és
erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse
kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,
együttműködve az intézménnyel.
Biztosítsa gyermeke rendszeres óvodába járását három éves kortól, továbbá
tankötelezettségének teljesítését. A gyermek a köznevelési törvény 8.§(2) pontja
értelmében abban az évben, amikor betölti a harmadik életévét, a nevelési év első
napjától (09.01.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül
óvodai nevelésben kell részesülnie.
Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új
óvoda igazolását meg kell kérni.
Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a
fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a
közösségi élet szabályainak elsajátítását.
Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival és részükre a
szükséges tájékoztatást adja meg.
58
Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A
pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói
munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi
védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.
A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása
Óvodánk a horvát nemzetiség horvát anyanyelvének, nemzetiségi kultúrájának,
a horvát hagyományoknak és a horvát nemzethez tartozásra való felkészítés
megalapozását vállalja. Nevelőtestületünk a tradicionális keresztény értékek-, az
anyanyelvi- és az érzelmi nevelést hangsúlyozó nevelési elveket vall.
Szeretetben, a bizalom légkörében szeretnénk a ránk bízott gyerekeket nevelni,
színes érzelmekben, örömökben gazdag óvodai életet biztosítani számukra.
A mindennapok során a gyerekek tevékenységeiben elsődleges szempont a
gyermek mindenek felett álló érdekinek érvényesítése azzal, hogy igényeiket
vizsgáljuk, és ehhez igazodva a szakmai szempontokat szem előtt tartva javítjuk
az intézményi működés folyamatait. A gyermekek szükségleteit, érzelmeit
figyelembe véve szervezzük meg a tevékenységeket, a dolgozók munkarendjét,
a csoport összetételéhez igazodva a napirendjét, a jeles napok programjait, a
rendhagyó eseményeket.
Rendszeresen vizsgáljuk a szülők elégedettségét, hogy szakmai elveinkkel
harmonizáló igényeiket kielégítsük.
Óvodai nevelésünk feladata a gyermekek testi és lelki szükségleteinek
kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi,és
a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, nemzetiségi-, értelmi fejlesztés és nevelés
megvalósítása . Az óvodai nevelés teljes időtartama alatt biztosítjuk a gyermekek
egyéni fejlesztését. Ezt játékos tevékenységek során, egyéni és csoportos
foglalkoztatással valósítjuk meg.
A gyermekek és az óvodapedagógus személyiségéhez igazodva választjuk meg
nevelési módszereinket, az egyes feladatokat és elvárásokat. Ezekről a szülőket
folyamatosan tájékoztatjuk.
Az óvoda a gyermek fejlődését nyomon követi. Értelmi, beszéd-, hallás-, látás-,
mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként
rögzíti. Rögzíti továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket,
megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében és az
intézkedések meghatározásában a csoportos óvónőt a gyógypedagógus segíti,
annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának
megfelelő ellátásban részesülhessen. Szükség szerint a szülővel megosztják az
59
óvónők a tapasztalatokat. Módszertani segítséget adnak az otthoni neveléshez.
Indokolt esetben kezdeményezik a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.
A szociálisan hátrányos helyzetű gyermeket többek között a gyermekvédelmi
rendszer működtetésével és egyéb pedagógiai tevékenységekkel is segítjük. A
valamely területen kiemelkedő gyermeket egyéni képességeikhez mért
feladatokkal fejlesztjük.
Szervezeti kultúránkat, a belső partnerek elégedettsége érdekében folyamatosan
fejlesztjük.
Elutasítunk minden olyan módszert, eszközt, amely idegen az óvodás korú
gyermek életkori sajátosságaitól.
Kapcsolattartás, együttműködés az óvodapedagógusokkal
Együttműködésre alkalmas fórumok:
- szülői értekezletek: évente háromszor (tanévnyitó, félévi értékelés,
tanévzáró)
- nyílt napok, játszódélutánok, közös rendezvények igény szerint
- fogadóórák (vezetői, óvónői)
- esetenkénti megbeszélések az óvónővel
A gyermekekkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyermek saját
óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek a szülők. Az óvodapedagógusoknak
és a nevelőmunkát segítő alkalmazottaknak hivatásuknál fogva harmadik
személlyel szemben titoktartási kötelezettségük van.
5. Az óvoda helyiségeinek használati rendje
- a csoportszobákba csak váltócipőben szabad belépni,
- az óvoda területén dohányozni, szeszes italt fogyasztani nem lehet,
kérjük a rádiótelefon használatának mellőzését,
- a konyhába idegeneknek belépni tilos,
- a születésnapokra behozott élelmiszereket a készítés idejét igazoló
gyártói nyilatkozattal fogadjuk csak el (HACCP biztosítási rendszer).
6. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje
60
Az étkezési díjakról a törvény előírásai alapján a Fenntartó dönt. A
díjkedvezményekben részesülők körét a jogszabályi előírásoknak megfelelően
állapítja meg.
Az étkezési térítési díjakat havonta előre, általában a hónap második felében kell
átutalással vagy készpénzben az intézmény gazdasági ügyintézőjének befizetni.
Ettől eltérően is történhet a díjbeszedés, de ez mindig előre jelzett, az óvoda
hirdetőtábláján is közzé tett időpontban történik
Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre az előre befizetett díjat
túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor
az összeg visszafizetésre kerül.
A gyermek hiányzását reggel 8 óráig be kell jelenteni az óvoda telefonszámán:
A hiányzás első napját nem tudjuk figyelembe venni.
7. Egyéb, az óvoda biztonságát szolgáló szabályok
Az óvoda bejárati ajtaját napközben zárva tartjuk. Ebben az esetben a
kapucsengőt kell használni, illetve az elektronikus kóddal rendelkezők
használhatják a bejáratot. A földszinten dolgozó dajkák (Szombathely dajka)
nyitják ki az ajtót.
Csak az óvodai élettel összeegyeztethető reklámanyag, könyvajánlás helyezhető
el az intézményben az óvodavezető előzetes engedélye után.
Az óvoda érdekében idegenek az intézmény területén nem tartózkodhatnak.
Az óvoda épülete pártcélokra nem hasznosítható.
Az intézménynek éves tűzriadó terve van, amelyet évente az előírásoknak
megfelelően gyakorolni kell az azt használóknak.
Alapvető követelmény a gyermekek biztonságának, testi- lelki épségének,
egészségének védelme. Ezért minden, az intézmény területén tartózkodó
személynek kötelessége az óvó- védő előírások betartása, betartatása.
Az okozott károkért vétkességre való tekintet nélkül az óvoda tartozik anyagi
felelősséggel.
A házirendben meghatározott eljárások, szabályok csak az óvodában történő
jogszerű belépéstől az óvoda jogszerű elhagyásáig terjedő időre, valamint a
pedagógiai programban szereplő óvodán kívüli foglalkozások, programok
idejére érvényesek. Az ezen kívüli időben a szülői felügyelet joga és felelőssége
érvényesül.
Az óvodában felvett gyermekről a következő adatokat tartjuk nyilván:
61
Személyes adatok: név, születési hely, születési idő (év, hó,
nap),nem, állampolgárság, édesanyja neve, édesapja neve, gondozó
neve, lakcím, telefonszámok, TAJ szám
Óvodai nyilvántartás: anamnézis lap, egyéni fejlődési lap, egyéni
fejlesztési terv
A gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok
A gyermek jogviszonyával kapcsolatos adatok
Az adatok továbbíthatók a fenntartónak, a bíróságnak, a rendőrségnek, az
ügyészségnek, jegyzőnek, kormányhivatalnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak,
családvédelmi , gyermekvédelmi szervezetnek, pedagógiai szakszolgálatnak,
iskolának, szakmai ellenőrzés végzőjének.
7. Házirend minőségbiztosítása
Házirendünk a partneri igények figyelembevételével készült és a
pedagógiai program megvalósítását szolgálja.
Folyamatos partneri párbeszédünk – rendszeres igényfelmérés
partneri körökben garancia a házirend szükség szerinti
újraértelmezésére, felülvizsgálatára, módosítására.
62
8. Legitimációs záradék
1. A házirend hatálya
A házirend kiterjed az óvoda minden pedagógusára, valamennyi
alkalmazottjára, az intézménybe járó gyermekekre, a gyermekek
szüleire.
2. A házirend elkészítésének módja
A házirendet az óvodavezető készíti el a nevelőtestület tagjainak
bevonásával és a szülök közösségének együttműködésével.
Az óvoda és a család együttműködésének feltétele, hogy a szülők
támogassák, segítsék az óvodai közösségi élet rendjének
megszilárdítását.
3. A házirend elfogadásának módja
A házirendet a nevelőtestület fogadja el.
4. Egyetértési jog
A házirend elfogadásakor illetve módosításakor a Szülők Közössége
egyetértési jogot gyakorol.
5. A házirend jóváhagyása
A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
A jóváhagyás után a házirend előírásai mindenki számára kötelező
érvényűek.
6. A házirend felülvizsgálata
A házirendet szükség esetén kell módosítani.
7. A házirend módosítása
A házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokba
változás áll be, vagy ha szülők képviselőik útján (beírt gyermeke
szüleinek 40%-a), illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.
A házirend módosításánál újra ki kell kérni a szülői szervezet
véleményét.
A házirend módosításáról a nevelőtestület dönt.
63
8. A házirend elérhetősége
A házirendet nyilvánosságra kell hozni: szülői értekezleten. A
házirendet fel kell tölteni az intézmény honlapjára. A házirendet minden
nevelési év első szülői értekezletén az óvodavezető ismerteti az új
gyermekek szüleivel.
A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a házirend a
csoportok faliújságján, az óvodavezetői irodában, a nevelőtestületi
irodában megtalálható. A házirend a honlapon szerepel.
9. A házirend hatályba lépése
A házirend 2018. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatálybalépést
követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény
szolgáltatásait igénybevevő gyermekekre és szüleikre vonatkozik.
Kelt, 2018. augusztus 27.
…………………………………..
Győrvári Gábor Zoltán, igazgató
64
A Miroslav Krleža Horvát Kollégium házirendje
A Házirend hatályba lépése: 2018. szeptember 01.
A Házirend a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a
20/2012. EMMI rendelet valamint az Országos Diákjogi Tanács ajánlása, alapján
készült, megtartása minden diák, pedagógus, alkalmazott és szülő számára
kötelező.
I. A Házirend célja és feladata
Intézményünk házirendje alapján szabályozza a tanulók viselkedését,
magatartását. Célja, hogy a tanuló a horvát nemzetiségi kollégiumi nevelési
folyamat során megismerhesse és elsajátíthassa a horvát nemzetiséghez tartozóra
jellemző családi, polgári, keresztény szellemiségű erkölcsi valamint az önálló
életviteléhez szükséges alapvető normákat, ismereteket, képességeket, értékeket.
A kollégium életének irányítása, a diákok, a tanárok és az alkalmazottak
közötti viszony, továbbá a diákok egymással kapcsolatos magatartásának
szabályozása, a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka zavartalanságának
biztosítása.
A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával,
valamint a kollégium munkarendjével kapcsolatos rendelkezések közül
azokat, melyeket a többször módosított Köznevelési Törvény és a követő
rendeletek nem szabályoznak.
II. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai,
elbírálásának elvei
A kollégiumba felvételét kérheti elsősorban az a tanuló, aki a Miroslav
Krleža Horvát Iskola legalább 7. osztályos tanulója vagy valamelyik pécsi vagy
szombathelyi középiskola nappali tagozatára nyert felvételt, horvát anyanyelvű
vagy olyan szintű horvát nyelvi kompetenciákkal rendelkezik, melyek
65
alkalmassá teszik arra, hogy a kollégium horvát nevelési nyelvét értse, azon
megfelelő szinten kommunikáljon.
A kollégiumba való felvételkor elsőbbséget élveznek a Miroslav Krleža
Horvát Iskola tanulói.
Amennyiben több kollégiumi felvételi igény érkezik, mint a férőhelyek
száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót: aki a megelőző
évben a kollégium diákja volt, és akinek tanulmányi munkája, közösségi
tevékenysége, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt; akinek felvételét a
családi háttér indokolja, akinek bejárása nem vagy nehezen oldható meg.
A felvételi kérelmek elbírálásánál a nevelőtestület véleményének
meghallgatásával a kollégium vezetője, valamint az intézmény igazgatója dönt.
A kollégiumi felvétel mindig egy évre– az adott tanévre szól -, a jelentkezett
diákok szüleit írásban értesítjük a felvételi határozatról.
A kollégiumi tagsági viszony megszüntetését év közben a szülőnek írásban
kell kérnie.
A kollégiumi csoportba sorolás szempontja, elhelyezési elvek
Kollégiumunkban a munka tanulócsoportokban folyik. A tanulócsoportok
kialakításakor elsősorban az intézmény nevelésioktatási céljait és feladatait
vesszük figyelembe, ezért arra törekszünk, hogy:
az egy iskolába, az egy évfolyamba, az egy osztályba járó diákok
lehetőség szerint egy közösségbe, (tanulócsoportba) kerüljenek,
igyekszünk, hogy a fenti szempontoknak megfelelően minél homogénebb
tanulócsoportokat alakítsunk ki
a szobabeosztások elkészítésekor, a férőhelyeknek megfelelően az egy
iskolába, az egy évfolyamba, és az egy osztályban tanuló diákokat
próbáljuk egy szobaközösségbe elhelyezni, ill. a tanulók valamint a szülők
kéréseit is igyekszünk figyelembe venni
III. A tanulói jogok gyakorlása, módszerek, eljárások
Diákjaink jogaikat az első tanév megkezdésétől a kollégiumi jogviszony
megszűnéséig gyakorolhatják.
A gyermekek, a tanulók jogait a Köznevelési Törvény határozza meg.
A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási
intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,
66
életrendjét, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő beépítésével, sportolási,
étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően
alakítsák ki.
A kollégium tiszteletben tartja a diák személyiségi jogait és emberi
méltóságát. E jogának gyakorlása közben azonban a diák nem korlátozhat
másokat jogaik érvényesítésében, nem veszélyeztetheti saját és társai egészségét,
testi és lelki épségét, személyiségfejlődését.
Kollégiumunk tanulói, alanyi jogon használhatják az intézményi
könyvtárat, az internet termet és egyéb szabadidő eltöltését szolgáló helyiséget,
amennyiben a tanuló a használat szabályait megismerte.
A tanulók választhatnak és választhatók a különböző szintű és hatáskörű
diák- önkormányzati szervek tisztségeire. Javaslatot tehetnek a kollégium
életével kapcsolatos kérdésekben.
Hozzájuthatnak tanulmányaik folytatásához és jogaik gyakorlásához
szükséges információkhoz.
Kollégiumunkban az ellátás a napi ötszöri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd,
uzsonna, vacsora) kivételével ingyenes.
A Diákönkormányzat, mint legfelsőbb érdekképviseleti szerv:
Kollégiumunk diákönkormányzata képviselőin keresztül az intézményi
Diákönkormányzat munkájában vesz részt. Az Intézményi Diákönkormányzat
végzi a kollégista tanulók képviseletét is. Diákönkormányzatunk
demokratikusan választott testület, mely önkormányzati, érdekképviseleti,
érdekvédelmi, szervező funkciókat lát el.
A Diákönkormányzat célja:
- a diákképviselet és érdekvédelem
- a diákjogok ismertetése, a köznevelési törvényben meghatározott
diákjogok betartása
- a diákok közéleti és szabadidős tevékenységének szervezése
- a diákközélettel kapcsolatos információk eljuttatása a tanulókhoz
- együttműködés a diákokkal, a nevelőtestülettel
- segítés a kollégium hagyományőrző műsorainak megszervezésében
- a kollégium színvonalas működésének elősegítése
67
Jogorvoslati jog gyakorlása
A tanulók egyéni problémáikkal a nevelőtanárokhoz, a kollégium
vezetőjéhez, igazgatóhoz bármikor közvetlenül fordulhatnak. Az egyes
tanulócsoportok képviselői az őket érintő kérdésekben kéréseikkel vagy
panaszaikkal elsődlegesen a csoportvezető nevelőtanárokhoz forduljanak.
A kollégium bármely tanulójának joga van személyesen megkeresni panasz
vagy sérelem esetén a kollégium vezetőjét, az intézmény igazgatóját.
Diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal tartunk, melyeken
diákjaink előterjeszthetik – a kollégium színvonalasabb működése érdekében
megfogalmazott – észrevételeiket, ötleteiket.
Kérdezés és az érdemi válasz rendje
A tanulónak joga van kérdést intézni a kollégium vezetőihez és
pedagógusaihoz, s arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ
kell kapnia.
A véleménynyilvánítási jog gyakorlása
A tanulók joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt
nyilvánítsanak – személyesen vagy képviselőik útján – a kollégiumi élet minden
kérdéséről, továbbá az őket nevelő-oktató pedagógus munkájáról. A kollégium
életét érintő változásokról, a jelentős eseményekről a tanulókat
nevelőtanáraikon, diákvezetőiken illetve alkalmanként a kollégiumi faliújságon
keresztül tájékoztatjuk.
IV. A tanulói kötelességek teljesítésének szabályai
a) A legfontosabb kötelesség saját maguk és társaik testi és lelki egészségének
óvása, védelme.
A kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, a diáktársak, a
kollégiummal kapcsolatba kerülők emberi méltóságának és jogainak tiszteletben
tartása.
Minden tanulónak kötelessége, hogy
- rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással képességeinek
megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek;
- részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;
68
- a kollégiumi programokat részesítse előnyben egyéni
elfoglaltságaival szemben;
- horvát nemzetiségi önkormányzati fenntartású kollégium
növendékeként tartsa tiszteletben a horvát nemzeti és nemzetiségi
értékeket és tiszteletteljes magatartással, aktívan vegyen részt a
nemzetiség kultúrájával, identitásával kapcsolatos alkalmakon,
rendezvényeken;
- a kollégium programja szerinti horvát nevelési nyelven
kommunikáljon társaival, nevelőivel;
- fegyelmezett magatartással együttműködjön a kollégium tanáraival;
- tanulótársai tanuláshoz, pihenéséhez való jogát tiszteletben tartsa;
- a nevelőtestülettől, a nevelőtanároktól vagy az általuk
megbízottaktól kapott feladatokat lelkiismeretesen ellássa;
- önként vállaljon feladatot a közjó és a kollégium érdekében;
- fegyelmi ügyekben felelősségteljes magatartással segítse a
nevelőtestület munkáját;
- az általános emberi és horvát nemzeti/nemzetiségi értékeket
képviselje az intézmény területén kívül is /viselkedésével,
öltözködésével, beszédével stb./;
- megjelenése (öltözete, hajviselete, ékszere) legyen tiszta, ápolt,
ízléses, szélsőségektől mentes.
b) A kötelező és választható kollégiumi foglalkozásokon, diákkörökön való
aktív részvétel.
A kollégiumi előadásokon és ünnepélyeken minden diáknak kötelessége,
hogy alkalomhoz illő ünnepi viseletben jelenjen meg és tiszteletteljesen
viselkedjen.
c) Az elemi egészségügyi szabályok betartása. Taneszközeik és saját
ruházatuk, a lakószobák és a közösen használt helyiségek és eszközök rendben
tartása, a kollégium épületének és környezete rendjének megóvása.
A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak
megfelelően kezelje az általa használt kollégiumi eszközöket, berendezési
tárgyakat, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A tanuló illetve a
szülő kötelessége szándékos károkozás és rongálás esetén a kártérítés.
Étkezési térítési díj befizetése minden hónapban a megjelölt időpontban.
A távolmaradások, hiányzások bejelentése a Házirendben foglaltak szerint
a szülő illetve a gondviselő által.
A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása.
69
V. A kollégium rendje
A kollégium napirendje (rendkívüli alkalmaktól eltekintve)
Ébresztő 630
Reggeli kiadása 630 – 730
Szobaellenőrzés 730
Ebéd - iskolai órarend és beosztás szerint – 1430 -ig
Kimenő 1545-ig
Tanóra 1600 – 1830
Vacsora 1830 – 1910/1910 – 1930
Kötött, ill. szabad programok 1930 – 2130
Takarodó 2200
A tanórák rendje
A délutáni tanórák ideje alatt az egész házban szigorú szilencium van, és
erre különös gonddal ügyelünk.
A tanórák ideje alatt lehetőség szerint tanulószobákban tanulnak a diákok.
A tanórára szólító csengetésre a kollégisták elfoglalják a helyüket és
felkészülnek a tanulásra. A tanóra ideje alatt a csoportvezető tanár csoportjánál
ügyeletet tart. A 10. és 11. évfolyamosok közül azok a tanulók, akiknek
tanulmányi átlaga 4,5 felett van, a hálószobákban tanulhatnak, ettől eltérni csak
csoportvezetői engedéllyel lehet. A kötelező tanóráról távol maradni csak a
csoportvezető nevelő, annak távollétében az ügyeletes tanár engedélyével lehet.
Iskolai, ill. osztályszintű foglalkozásokon osztályfőnök vagy szaktanár által
aláírt írásos kérvénnyel, a rendszeres edzéseken a testnevelő tanár aláírásával,
egyéb kollégiumon és iskolán kívüli elfoglaltság esetén (Pl.: autóvezetési
tanfolyam, tánc, magánórák, tanfolyamok stb.) a foglalkozást vezető személy és
a szülő aláírásával érvényesített kikérővel lehet csak részt venni.
Ha a tanuló érvényes kikérővel rendelkezik, ám nem a megnevezett
kollégium kívüli foglalkozásra megy, fegyelmi vétséget követ el.
A végzősök (kivéve az elégtelenre állókat) a hálószobában tanulhatnak.
Azok a tanulók, akik engedéllyel a hálószobájukban tanulhatnak, kötelesek a
tanóra idejét az iskolai órákra, illetve a vizsgákra való felkészülésre fordítani.
Amennyiben a felsőbb évesek tanulmányi eredménye jelentősen elmarad a
képességükhöz elvárható teljesítménytől, a tanórát ismét a tanulószobán illetve
a csoportvezető által kijelölt helyen kell tölteniük.
Kollégiumunkban villanyoltás után (2200 után) az ügyeletes nevelő
engedélyével a kijelölt helyen lehet tanulni. Ez a lehetőség azokra a diákokra
vonatkozik, akik tanulmányi kötelezettségeiknek önhibájukon kívül nem tudtak
70
eleget tenni a tanóra ideje alatt. A végzősök nevelőtanárukkal külön egyeztetik a
késő esti tanulást.
A szolgálat rendje
A kollégiumban a napirend és a házirend pontos betartására, a kollégium
rendjére elsősorban az adott napon szolgálatot teljesítő nevelők és a felelős
diákok ügyelnek.
Postai küldemények átvételének rendje
Értékposta: pénz, csomag, ajánlott levél csak személyesen, aláírás után,
kézbesítési díjjal terhelt küldemény csak a kézbesítési díj megfizetése után
vehető át a portán. Levelek személyesen vehetők át a portán.
A mobiltelefon és a laptop használatának rendje
A mobiltelefon és a laptop használatát lehetővé tesszük azzal a feltétellel,
hogy ez a kollégiumi foglalkozások rendjét és a tanulók pihenését nem
zavarhatja. A tanórákon, a foglalkozásokon, a kollégiumi rendezvényeken,
takarodó után a mobiltelefon használata tilos.
Ha a tanuló a fent említett eszközöket nem a házirendben előírtak szerint
használja, a nevelőtanár ezeket a tárgyakat elveheti és a szülőnek a kollégiumban
történő látogatása alkalmával visszaadja.
Az étkezések rendje
Az étkezések ideje a napirendben feltüntetett időpontban van. Ettől eltérő
időpontban étkezést kérni csak tanári vagy élelmezésvezetői engedéllyel lehet.
Kollégiumunkban az étkezések önkiszolgáló rendszerben történnek. A
felhasznált edényeket az önkiszolgáló étkezés követelményeinek megfelelően
kell leadni. Edényt és ételt a lakószintekre felvinni tilos, ettől eltérni csak tanári
engedéllyel lehet.
Az iskolából visszaérkező diákoknak táskájukat fel kell vinni étkezés előtt
a szobájukba, mert az ebédlő előtti részen hagyott táskákért és egyéb személyes
tárgyakért a kollégium nem tud felelősséget vállalni.
Étkezések után a tanulók külön felszólítás nélkül is kötelesek felmenni saját
térfelükre.
71
Az iskolába vonulás rendje
Távozás előtt a hálószobákban rendet kell rakni, melyet a nevelőtanár
ellenőriz.
A kollégiumot elhagyni úgy kell, hogy az iskolába érkezés kellő időben
megtörténjék. Amennyiben az iskolából visszajelzés érkezik késésről, az
ügyeletes nevelő értesíti a szülőket. Bármilyen okból a kollégiumban
maradóknak legkésőbb a reggeli végéig (07:30-ig) jelentkezniük kell az
ügyeletes nevelőnél, be kell írniuk a kollégiumban maradás okát az arra kijelölt
füzetbe. A tanítási idő alatt az iskolából, egyéb helyről (orvos, vizsga, stb.)
visszaérkezett tanulóknak jelentkezni kell a portán szolgálatot teljesítő
dolgozónál, majd az ügyeletes nevelőtanárnál, vagy a kollégiumvezetőnél.
A kimenők rendje
Kollégiumunk napirendjének megfelelően a kimenőről negyed órával a
tanórák megkezdése előtt kell beérni. A délutáni programra csak abban az
esetben kell engedélyt kérni (elsősorban a csoportvezető tanártól, távollétében az
ügyeletes tanártól), ha a kimenő előreláthatólag belenyúlik a tanórába.
A kollégiumon kívüli programokon résztvevő diákok a kollégiumból való
távozás előtt kötelesek beírni a távozás okát, idejét és nevüket a portán található
ún. „kimenő” füzetbe. A visszaérkezést ugyanebbe a füzetbe aláírással kell
igazolni.
Az ügyeletes nevelő ellenőrzi a pontos beérkezést.
Pécs (Szombathely) város területét a diákok tanári engedély nélkül nem
hagyhatják el.
Azok a tanulók, akik betegség miatt nem mentek iskolába, és nem utaztak
haza, a kollégiumot csak tanári engedéllyel hagyhatják el.
A látogatók fogadásának rendje
Látogatókat a diákok a mindenkori délutáni kimenő ideje alatt fogadhatnak
a portánál lévő fogadóban. Ettől eltérő időpontban látogatók fogadása csak
nevelőtanári engedéllyel lehetséges.
Látogatók az emeleti részekre csak az alábbi alkalmakkor mehetnek fel:
- kollégiumba való beköltözés és kiköltözés napján,
- szülői értekezlet és fogadóórák alkalmával,
- ballagáskor,
- a csoportvezető nevelők vagy a kollégiumvezető engedélyével rendkívüli
alkalmakkor.
72
A TV és videó használatának, mozi látogatásoknak rendje
A televízió-műsorok, a videofilmek, a moziműsorok megtekintése a
tanulmányi eredmény, a magatartás valamint a közvetítésre kerülő műsor
tartalmának függvénye. Így a jó ízlést, az alapvető emberi értékeket sértő műsor
megtekintését a pedagógusok megtilthatják.
A tanórák alatt televízió- és video nézés nem engedélyezhető. Ettől
érvényesen eltérni rendkívüli esetben a csoportvezető tanár engedélyével
lehetséges.
Ha a műsor időtartama a villanyoltás utáni időbe is belenyúlik, az éjszakai
ügyeletes tanártól kell engedélyt kérni a megtekintésre.
Mozi látogatásra engedélyt a csoportvezető tanártól kell kérni. Általában a
legkésőbb 18 órakor kezdődő előadás megtekintésére van lehetőség. A 18 órakor
kezdődő előadások megtekintésére csak a kollégiumvezető adhat engedélyt.
Egyéb szórakoztató eszközöket (rádió, magnetofon, CD lejátszó stb.),
melyek megfelelnek a balesetvédelmi és érintésvédelmi előírásoknak, szabadidő
alatt, mérsékelt hangerővel lehet hallgatni, hogy az épületben a tanulók egymást
ne zavarják, valamint a nyitott ablakok miatt a szomszédokat se zavarja a
számukra valószínűleg érdektelen hanganyag.
A tanulók által használt helyiségek rendje
Mindennek van rendje: az életnek, a természetnek, a napoknak, az
ünnepeknek, a léleknek stb... A rend ritmust teremt az életünkben, segít
eligazodni és ez által biztonságot és nyugalmat ad.
Valamennyi helyiség rendjére, tisztaságára gondosan vigyázni kell. A közös
helyiségeket a helyiségre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell használni.
Különösen ügyeljünk az energia- és víztakarékosságra (fürdőszoba,
mosókonyha, stb.).
Bármilyen nemű meghibásodás esetén azonnal jelzést kell tenni az
ügyeletes tanárnak. Fegyelmezett magatartással törekedni kell a balesetek
megelőzésére.
Étkezés az ebédlőn kívül is a higiénés szabályok betartásával (tálca,
szalvéta) történik, melynek feltételeiről mindenki maga gondoskodik. A
romlandó élelmiszerek hűtőszekrényben tárolandóak, a tanulók kötelessége
élelmiszereik szavatossági idejének ellenőrzése.
A hálószobákban és a közös helyiségekben – különösképpen távozások előtt
– mindig rendet kell rakni. Iskolába indulás előtt a hálószobákban az asztalokról,
a székekről és az ágyakról mindent el kell tenni, az ágyakat be kell vetni és
általános rendet kell rakni. Ezt az ügyeletes nevelő minden reggel ellenőrzi. A
szekrényekben, személyes tárgyak közt rendet tartani mindenkinek saját
kötelessége, s ezt a csoportvezető nevelőtanár hetente egy alkalommal ellenőrzi.
73
Rosszullétet a csoportvezető tanárnak vagy az ügyeletes tanárnak azonnal
jelezni kell.
A másik nem lakórészére felmenni csak a két ügyeletes tanár engedélyével
lehet. A diákok egymás szobáiba csak az ott lakók vagy a nevelőtanár
engedélyével léphetnek be.
A kollégium egész területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos! A
kollégiumba alkohol, drog behozatala, ill. fogyasztása szigorúan tilos!
A közösségre, az egyén testi- és lelki egészségére, fejlődésére káros
magatartások megítélése
A közösségre, az egyén testi- és lelki egészségére káros magatartás –
különös tekintettel a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a drogfogyasztásra, a
lopásra, a testi- és lelki erőszak elkövetésére, mások egészségének
veszélyeztetésére – nevelőtestületi meghallgatást von maga után. A
nevelőtestületi meghallgatás lefolytatása után a nevelőtestület és a
diákönkormányzat fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.
A fizikai erőszak azonnali kizárást eredményez, ebben az esetben fegyelmi
eljárásra nem, csak büntetőjogi felelősségre vonásra kerül sor.
A felsorolt tiltott magatartásformák a kollégium által szervezett külső
rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel járnak, fegyelmi
eljárás megindítását eredményezhetik. E szigorúság növendékeink védelmét
szolgálja.
Az alapvető illemszabályok és erkölcsi normák betartása a kollégiumon
kívül is kötelessége az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónak.
A kötelező kollégiumi foglalkozásokról való késés és távolmaradás, a
kimenőről való késedelmes visszaérkezés elmarasztalást vonhat maga után. A
nevelőtestület és a diákönkormányzat kezdeményezheti ezek alapján fegyelmi
eljárás megindítását.
74
VI. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének irányelvei
A tanulók jutalmazásának irányelvei
Az eljárás neve Az értékelés
alapja
Az értékelés
alanya
(aki értékel)
Az értékelési
gesztus
módja,
lényege
Nevelőtanári,
csoportvezetői
Eredmények
eléréséhez,
közösségért
végzett
tevékenységhez
kötött
nevelőtanár szóban és
írásban
Kollégiumvezetői
dicséret
Közösségi
rendezvényeken
való részvételért,
elért
eredményekért
kollégiumvezető írásban
Igazgatói dicséret Közösségi
rendezvényeken
való részvételért,
versenyeken elért
eredményekért
Igazgató írásban
Nevelőtestületi
dicséret
Az intézmény
kiemelkedő
színvonalú
képviseletéért,
kiemelkedő
teljesítményért
nevelőtestület írásban
Év végi dicséret Tartósan
kiemelkedő
teljesítményért
kollégiumvezető,
nevelőtestület,
diákönkormányzat
oklevéllel
Év végi
tárgyjutalom
Példamutató,
tartósan
kiemelkedő
teljesítményért
kollégiumvezető,
nevelőtestület,
diákönkormányzat
közgyűlésen
75
Elmarasztalások
Az eljárás neve Az értékelés
alapja
Az értékelés
alanya
(aki értékel)
Az értékelés
módja
Nevelőtanári,
csoportvezetői
Egyszeri és
ismétlődő mulasztás
és
kötelezettségszegés
nevelőtanár írásban
Kollégiumvezetői
figyelmeztetés
Ismétlődő
mulasztás,
kötelezettségszegés,
vagy súlyos
magatartási vétség
kollégiumvezető írásban
Igazgatói
figyelmeztetés
Ismétlődő
mulasztás,
kötelezettségszegés,
vagy súlyos
magatartási vétség
Igazgató írásban
Nevelőtestületi
elmarasztalás
Ismétlődő
mulasztás, súlyos
kötelezettségszegés,
kirívó magatartási
vétség
nevelőtestület írásban
Fegyelmi eljárás Fegyelmező
intézkedések
eredménytelensége,
súlyos
kötelezettségszegés,
kirívó magatartási
vétség
Fegyelmi bizottság
(szülő,
diákönkormányzat,
nevelőtestület,
iskolai
osztályfőnök)
Megrovás
Szigorú
megrovás
Kizárás
76
VII. A kollégium munkarendjével kapcsolatos szabályok
A tanulók fogadásának, hazautazásának rendje
A kollégium a tanítási napokat megelőzően, általában 17 órától fogadja a
visszaérkező tanulókat. Visszaérkezés után a kollégiumot csak tanári engedéllyel
lehet elhagyni.
Hazautazások péntekenként vagy iskolai szünet előtti napokon 16 óráig
történnek. A hazautazások alkalmával mindenki önállóan készül fel a következő
napi tanítási órákra. Vasárnap illetve a visszaérkezés napján, tanulás címén
fennmaradást csak kivételes esetben lehet kérni.
A hétvégi hazautazásokról este 20 óráig kell visszaérkezni a kollégiumba.
Ettől eltérni a következő esetekben van lehetőség:
a 20 és 21 óra közötti és az állandó hétfő reggeli visszaérkezést csak szülői
kérés alapján engedélyezi a csoportvezető tanár
egyedi alkalmakkor, a hétfő reggeli visszaérkezést a szülő írásbeli
kérelmével vagy telefonhívásával kell a csoportvezető tanárnál jelezni.
A hétközi hazautazásra a csoportvezető tanártól, távollétében az ügyeletes
tanártól kell engedélyt kérni. A hazautazásra, az írásos szülői engedély előzetes
bemutatásával, vagy rendkívüli esetben szülői telefonhívás, e-mailes
megerősítés után kerülhet sor.
Rendkívüli esetben mód van az írásos engedély utólagos bemutatására.
Indokolatlan jogcím esetén a csoportvezető tanár a tanuló hétköznapi
hazautazási kérelmét elutasíthatja.
Az étkezési térítési díj
Az étkezési térítési díjakról a Fenntartó határoz. A díjkedvezményben
részesülők körét az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapítja
meg.
Az étkezési térítési díjakat havonta előre, általában a hónap második
hetében kell fizetni készpénzben a gazdasági ügyintézőnek, vagy bankszámlára
történő utalással. Ettől eltérő időpontban is történhet a díjbeszedés, de ez mindig
előre jelzett, a kollégium hirdetőtábláján is közzé tett időpontban történik.
A napi étkezés a hiányzást megelőző napon 8-ig mondható le. 8 óra után érkező
lemondást csak 2 nap múlva tudjuk figyelembe venni. A napi étkezés csak
egyben mondható le. Az étkezés személyesen vagy az intézmény telefonján
mondható le, az intézmény pénztárában. Be nem jelentett hiányzás esetén a
szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A lemondott étkezések
a következő befizetéskor kerülnek jóváírásra. Az étkezésből való ki- és belépést írásban kell jelezni.
77
Ha a tanuló kollégiumi jogviszonya megszűnik, akkor az utolsó
kollégiumban töltött napon a szülőnek a gazdasági ügyintézőnél a tanuló
étkezéssel kapcsolatos tartozását, illetve esetleges túlfizetését rendeznie kell.
Rosszullét, betegség esetén teendők:
A kollégiumban megbetegedett tanulók, a rosszullétet, betegséget a
csoportvezető vagy távolléte estén az ügyeletes tanárnak kötelesek jelezni. A
tanár a tanulót ellátás után orvoshoz irányítja. Az orvos által betegnek
nyilvánított tanulók a betegség időtartamára otthonukba távoznak. Amennyiben
az orvos vagy a tanár megítélése alapján a tanuló önálló hazautazásra nem képes,
a rosszullétről, betegségről értesíteni kell a tanuló szüleit, akik gondoskodnak
hazaszállításáról. A betegség idejére – kivételesen, ha a tanuló nem utazik haza
– köteles a kollégiumban tartózkodni. A tanuló csak a számára nélkülözhetetlen
gyógyszereit használhatja, erről valamint gyógyszerérzékenységéről tanárát
tájékoztassa.
A hiányzások bejelentésének rendje:
A hétvégi hazautazás alkalmával betegség vagy egyéb ok miatt a
tervezettnél tovább otthon maradók kötelesek bejelenteni távolmaradásukat.
Diákkörök létrehozásának rendje
Diákkör létrehozását a diákok legalább 10 fős csoportja és egy felnőtt
(pedagógus, szülő) együttesen kezdeményezheti. A diákkör megalakítására
vonatkozó írásbeli kérelmet a kollégium vezetőjének kell benyújtani. A
kérelemnek tartalmaznia kell a diákkör létrehozásának célját; a résztvevők
szándéknyilatkozatát; a diákkör munkatervét, a működéshez szükséges
személyi- és tárgyi feltételeket. A diákkör tevékenységének illeszkednie kell az
iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célokhoz.
A kollégium a nyilvántartásba vett diákkör részére biztosítja az ingyenes
helyiséghasználatot. A működés további feltételeinek biztosítását az intézmény
lehetőségeihez mérten támogatja.
A tanulók nagyobb csoportja
A tanulók nagyobb csoportja alatt értendő az egy tanulócsoportnyi diák, a
jogszabály által meghatározott 25 fő.
A tanulók nagyobb csoportja javaslatot tehet minden a tanulókat érintő
kérdésben, így akár a házirend módosítására is.
78
A házirend megismerhetősége
Az egyes tanulócsoportok foglalkozási tervében önálló foglalkozásként kell
szerepeltetni a házirendet.
A házirend 1-1 példányát a portán, a diák-önkormányzatnál, a kollégiumi
nevelői irodában kell elhelyezni.
A házirendből 1-1 példányt kell átadni azoknak, akiknek munkaköréhez
kapcsolódó információt tartalmaz.
A házirend kétoldalas kivonatát minden, az intézményünkkel tanulói
jogviszonyt megkezdő tanuló megkapja.
A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése
A házirend érvényesülését évente 1-1 alkalommal a nevelőtestületi és diák-
önkormányzati ülések tematikájában szerepeltetni kell.
VIII. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, óvó, védő intézkedések
Minden tanuló köteles az előírt óvó, védő intézkedéseket, baleset- és
tűzvédelmi, valamint egészségvédelmi szabályokat betartani és az esetleges
baleseti veszélyekre egymást figyelmeztetni. A csoportvezető nevelőtanárok a
tanév kezdetekor ismertetik a tanulókkal egészségük és testi épségük védelmére
vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásokat.
A tanuló köteles az intézmény vezetőjének vagy nevelőtanárának azonnal
jelenteni, ha észreveszi azt, hogy valamelyik társa megszegi az óvó
rendszabályokat.
Egészségvédelem:
A gyenge vagy rossz közérzetet, betegséget a nevelőtanárnak azonnal
jelezni szükséges!
Ha a nevelőtanár súlyosnak ítéli a diák állapotát, mentőt vagy ügyeletes
orvosi szolgálatot hívhat. A tanuló csak a számára nélkülözhetetlen gyógyszereit
használhatja, erről valamint gyógyszerérzékenységéről tanárát tájékoztassa.
A romlandó élelmiszereket a szobai szekrényben tárolni tilos! A romlandó
élelmiszereket a hűtőszekrényben kell tárolni.
79
Balesetvédelem:
Balesetelhárítási és tűzrendészeti védőberendezéseket megrongálni vagy
önhatalmúlag eltávolítani szigorúan tilos, amennyiben a tanuló ilyet tapasztal,
azonnal jelentenie kell a tanári szobában.
Az esetleges balesetet, még a legkisebb sérülést is köteles az intézmény
vezetőjének vagy az ügyeletes nevelőtanárnak bejelenteni, aki szükség esetén
elsősegélyben részesíti. Ha a sérült olyan állapotban van, hogy jelentést tenni
képtelen, a balesetet az a tanuló köteles bejelenteni, akinek arról közvetlen
tudomása van, vagy először szerez tudomást róla.
A kollégium rendjének biztosítása a baleset megelőzés és elhárítás
szempontjából elengedhetetlen követelmény. A szobák, folyosók bútorait
(heverő, szekrény, asztal stb.) önkényesen átrendezni nem szabad.
A közlekedő „utakat”, átjárókat minden esetben szabadon kell hagyni,
eltorlaszolni nem szabad, ha vizes lesz a padozat, fel kell törölni stb.
Az ablakon kihajolni, párkányra ülni életveszélyes, továbbá az ablakból az
utcára illetve a másik szobába átkiabálni, tárgyat kidobni szigorúan tilos! A huzat
hatására a nyílászárók (ajtó, ablak) becsapódása is balesetet okozhat, előzzük
meg! Lehetőleg „bukóra” állított ablakok mellett szellőztessünk!
Ügyelni kell az ágyak használatára – az ágyneműtartóra különösen.
Elektromos készülékek, egyéni felszerelési tárgyak használati rendje:
A villamos berendezések kapcsolóit, elzárt szerelvényeit felnyitni,
meglazítani, kapcsolókat le vagy felszerelni, a berendezésekhez nyúlni áramütés
veszélye miatt szigorúan tilos! A mikrohullámú sütőt csak a kezelési utasításnak
megfelelően szabad használni.
A villanykapcsolókat csak száraz kézzel szabad megfogni! Hajszárítót csak
száraz kézzel szabad használni a szobában, fürdőszobában nem!! Hibás vagy
nem biztonságos berendezéseket, készülékeket, törött burkolatú kapcsolókat,
dugaszolókat használni tilos! Elektromos készülékbe nyúlni, áram alatt szerelni
tilos!
Elektromos berendezések gyulladása esetén oltásához vizet használni tilos
és életveszélyes! Csak áramtalanítást követően szabad kézi tűzoltó készülékkel
oltani.
Elektromos áram hő hatása alapján működő készüléket – kivéve hajszárítót,
hajvasalót – a tanuló a kollégiumba nem hozhat.
Az engedélyezett elektromos készülékeket minden tanuló a saját
felelősségére használhatja. Az ebből adódó balesetért a kollégium felelősséget
nem tud vállalni. Az esetleges felmerülő károk költségei a szülőt terhelik.
Amennyiben a csoportvezető tanár az eszköz használatát veszélyesnek ítéli,
a tanuló köteles azt a lehető legrövidebb idő alatt a kollégiumból eltávolítani és
80
addig is az üzembe helyezést szüneteltetni. Az eszközök használatánál a
balesetvédelmi előírásokat be kell tartani.
Diákjaink nagy értékű tárgyainak megőrzését a kollégium gazdasági
irodájában biztosítjuk.
Tűzvédelem
A tanuló a tűzvédelmi szabályokat köteles betartani. Tűz esetén azonnal
jelentenie kell azt az ügyeletes nevelőtanárnak, az intézmény vezetőjének!
A tűzriadó jelzését és a levonulás rendjét minden tanulónak ismernie kell,
tűzriadó vagy tűz esetén mindenki viselkedjen fegyelmezetten.
IX. A házirend felülvizsgálata, módosítása, hatálybalépése
A házirendet módosítani kell minden olyan esetben, amikor a jogszabályi
rendelkezések ezt szükségessé teszik.
A házirend módosítását, bármelyik érintett fél (nevelőtestület,
diákönkormányzat, Szülői Szervezet, Fenntartó) kezdeményezheti írásban a
kollégium vezetőjénél. A benyújtott kérelem alapján a kollégium vezetője
elkészíti a házirend tervezetét, ezt követően megszervezi a házirend módosítását,
beszerzi a szükséges jognyilatkozatokat és benyújtja a fenntartónak
jóváhagyásra.
A házirendet módosítani kell minden olyan esetben, amikor a jogszabályi
rendelkezések ezt szükségessé teszik.
A házirendet, a fenntartó általi jóváhagyását követően a
kollégiumvezető/igazgató kihirdeti, ezzel egyidejűleg a korábbi házirend
hatályát veszti. A házirend a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba.
A házirendben nem szabályozott kérdésekben az általános európai értékrend
valamint a nevelőtestület utasításai és tanácsai szolgáljanak útmutatóul!
Kelt, 2018. augusztus 27.
………………………………………..
Győrvári Gábor Zoltán, igazgató