IRODALMI ROVATKICSIT ANGOLOSAN

Getting closer to the camp

weird tingles, I don’t know

it kind of resembles a cramp

like anger ready to blow.

Stranger in strange territory

faces surprisingly kind

hey I’m drew

Getting closer

Rhytm pounding, this is fun

happiness shows up its power

smiles radiating as the sun

anger, weirdness no longer.

Dark outside, it is cold too

Want to meet other people

Hey! How do you do?

Laughs, joy , of course fun

Two men getting closer

‘dem iz popos?’ I am done!

I’m too young for jail to get me

I want to go home

Please officer! Let me!

Silence came, strictness too

Hello little bed

You know I love you! :3

Kozma András

Strangers

Kozma András

what’s your story?

TÁBORI HÍREK

SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ

A (körben) ülés elfogadta a Rajmi

által ismertetett alkotmányt.

Merészen kezdődött az ismerke-

dés. A tábor résztvevői végigujjaz-

ták egymást, hogy mély első be-

nyomást tehessenek egymásra.

Az ujjazás következtében (a hideg

ellenére) mindenkire forró szél

fújt, ami enyhén esti walk of

shame-be csapott át.

A forró szelet megérezve a csend-

őrök is felkerestek (egy kis meleg-

ben reménykedve).

SZEPTEMBER 3., KEDD

Virginás – Tar Ágnes szülinapja.

Boldog szülinapot, Ági!

A csendőrök még mindig keresik

a társaságunk. Ma a kora reggeli

jó zenénkre irigykedtek.

Megalakult a négy diáktanács a

táborban!

Fontos tudnivaló: a csapat és a

csoport nem jelenti ugyanazt!

„Hajrá MAKOSZ, hajrá fi-

atalok!”

A második napon (apróbb csúszások miatt)

sor került az ünnepélyes megnyitóra. A

meghívottak és a tábor apraja-nagyja az

ebédlőben gyűlt össze. A moderátor Kádár

Petra, helyi főszervező volt. Felszólalt Őri-

Pákay Franciska a SZÁMIT elnöke, Lukács

Rajmund, a MAKOSZ elnöke, Szabó József,

MIÉRT elnök, valamint Balog Tamás, a SZÁ-

MIT alelnöke. Néhány saját történeten,

tapasztalaton, illetve a köszöneteken kívül

könnyen összegezhetőek a beszédek:

mindenikük sok sikert, lendületet, jó tanu-

lást kívánt, valamint remélték, hogy egy

hihetetlen jó élményben lesz itt része min-

den apró diáktanácstagnak. Az igazán meg-

indító, lelkesítő, szívhez szóló címmondat

Szabó József szájából hangzott el. Végül pe-

dig külön köszönetet is kell nyilvánítsunk

neki, hiszen életünk tanácsát is hallhattuk: a

bontatlan szénsavas ásványvízzel mindig

vigyázni, mert halálos balesetek mindig tör-

ténhetnek, s még a végén egy egész elő-

adást végig kell majd ülni.

Interjú:

Dulãu Diannával Mennyire különbözik a jelenlegi vezetés

a régihez képest, amelyet te vezettél?

A DÖKSZAB struktúráját tekintve a tavalyi

és a tavalyelőtti sokkal komplexebb volt a

fakultációk szempontjából, és több dolgot

próbálhattak ki, viszont kevesebb volt a

csoportmunka. Az idén azért tartom job-

baknak a csoportmunkákat, mivel sokkal

több tapasztalatot nyerhetnek a fiatalok;

jobban fejlődik általuk a kommunikáció-

juk, illetve jobban tudnak egymásra hatni

és tanulni egymástól.

Milyen tanácsot adnál a jövőbeli diákta-

nács – elnököknek?

Egy tanácsot adnék, és nagyon örülnék ha

mindenki megfogadná ezt az egy taná-

csot, azaz, hogy soha ne adják fel.

Hogyan váltál el a MAKOSZ-tól, és mi-

lyen tudással, tapasztalattal gyarapodtál,

amit most is felhasználsz?

A MAKOSZ-ban az ügyvezetői alelnöksé-

gen kívül voltak más funkcióim is: voltam

különböző programok vezetője, ezáltal

nagyon sokat tanulhattam az emberekkel

való foglalkozás terén. Nagyon sok olyan

csoportot vagy gyakorlatot vezettem,

amelyek inkább a saját fejlődésemben

segítettek. Rengeteg tapasztalatot szerez-

tem, amiket magammal vihettem, fel-

használhattam a DT-zésben, és a mai na-

pig is felhasználhatok a gyerekekkel való

foglalkozásban. Amit a képzéseken és a

diáktanácsos életben elsajátítottam, azt

mind felhasználhatom a képzések tartá-

sában, és a vezetőségekkel, esetleg a szü-

lőkkel való kommunikációban. Mindemel-

lett talán többet várok el a programoktól,

mint azelőtt. Több tudást és több tapasz-

talati élményszerzést is.

És végül: üzennél valamit a Dögszagnak?

Azt üzenem a Dögszagnak, hogy mindig

újuljon illetve frissüljön, és soha ne múl-

jon el az a lelkesedés amivel szerkeszti-

tek, és amivel díszítitek ezt az újságot !

Verespatak esete Verespatak kérdésének aktualitása egy percig sem vitatható. Az elmúlt hetekben a projekt közelgő elfogadásának kapcsán a médiában az indulatok a tetőfokra hágtak. Rengeteg külföldi sajtóorgánum is foglalkozik a verespataki hely-zettel, azonban romániai szinten a népesség még mindig nincs megfelelően tájékoztatva.

Ezért döntöttünk úgy, hogy egy, a Dökszabon kívül történő, de sokakat érintő, erdélyi témáról is írunk, ezzel egyúttal pótolva ezzel a tájékozta-tás hiányát.

Verespatakon mondhatni mióta az ember az eszét tudja, aranybányák működtek. Az első írásos említése Alburnus Maior néven már 131-ben megtörtént, ezzel Európa egyik legrégebbi nemesfém-kitermelő hagyományokkal rendelke-ző települése. Jelenleg 41 történelmi műemlék található, amely egy 1300 fős település eseté-ben meglehetősen soknak mondható.

De miről is szól ez a nagy felhajtás? Erre próbá-lunk röviden válaszokat adni.

A verespataki székhelyű Roșia Montană Gold Corporation céget 1997-ben hozta létre a kana-dai székhelyű Gabriel Resources bányaipari cég és a 20%-ban résztulajdonos állami kézben lévő dévai Minvest bányavállalat, konkrétan a verespataki arany kibányászására. Az első évek-ben feltérképezték a verespataki ércmennyisé-get, majd lassan beindult az engedélyek beszer-zése. Ezek beszerzése mellett pedig a cég el-kezdte a lakók ingatlanainak felvásárlását, vala-mint Gyulafehérvárra való áttelepítését.

A bányászati projektet 25 évre tervezik, amely-ből az első két évet az építésnek szentelnék, majd az azt követő 16 évet a kitermelésnek, végül pedig 7 évet a bezárásnak és a térség re-habilitálásának. A projekt a kitermelés időszaka alatt körülbelül 3000 munkahelyet fog biztosíta-ni.

A kitermelés legvitatottabb része azonban mind a mai napig a kitermelés technikai megvalósítá-sára vonatkozik. Az érc kitermelése egy hagyo-mányosnak mondható robbantásos-őrléses technikával történik, azonban ehhez párosul a nátrium-cianid oldatban való oldási folyamat, amely gyakorlatilag kioldja az aranyat és az ezüs-töt a megőrölt ércporból. Ezt a cianid oldatú

szennyvíz maradékot egy gát mögötti völgyben készülnek felgyűjteni, amit, mivel az alját nem tervezik semmilyen módon szigetelni, ezért az folyamatosan a földbe és a környező patakokba, majd folyókba fog szivárogni. A történelem pe-dig már számos esetben bizonyította, hogy mi-csoda pusztítást és mérgezést képes ez a cianid tartalmú szennyvíz okozni.

2000-ben egy máramarosi cianid tartalmú szennyvíztározó már átszakította gátját, melynek hatására a Lápos és a Tisza folyóban az élővilág majdnem teljesen kipusztult. Az a víztározó 100.000 m3 szennyvizet tartalmazott, azonban Verespatakon Európa legnagyobb aranybányája épül, így a víztározó mérete is nagyobb lesz. Körülbelül 215 millió m3 szennyvizet terveznek tárolni, amelynek szivárgása vagy esetleges gát-szakadása beláthatatlan következményekkel járna. A projekt jelenlegi tervek szerinti megva-lósulása esetén a szivárgás így is három megyét, Kolozs, Fehér és Bihart fogja direkt módon szennyezni, ezt pedig akárhogy is nézzük, nem egy egészséges dolog.

A másik meglehetősen nagy probléma, hogy bár az EU-s jogok szabályoznák, hogy egy ilyen jelle-gű beruházás hogyan valósulhat meg, a cég sok felelős romániai vagy akár EU-s szervezet képvi-selőit pénzelte le, hogy azok a különböző jelen-tésekben ne jelezzenek lényeges gondokat.

A civil szerveződések azonban folyamatosak, és ezekhez bármikor van lehetőség csatlakozni. Mindenesetre már az is nagy dolog volna, hogy-ha az emberek beszélnének róla. Minél több ember foglalkozik a témával, annál könnyebben sikerülhet megoldást találni a vitás részekre. Az viszont, hogy tudjuk mi történik körülöttünk, még ennél is fontosabb, hiszen adott esetben mi is kezünkbe vehetjük a gyeplőt!

KÖZTÉR

KÖRKÉRDÉS

Mit gondolsz, megéri-e mun-

kahely– és pénzszerzés ér-

dekében feláldozni a kör-

nyezetet?

Lukács Rajmund

„Nem, szerintem Romá-

niában nem használjuk

fel a természetet turiszti-

kai attrakcióként, ahogy

kellene, hanem ártunk az

embereknek, például a

bizonyos ásványok bá-

nyászása által.”

Berei Dóra

„Nem, mivel a környezet

az erőforrás, az erőforrás

biztosítja a munkát és

munkahelyeket, és ennek

eredménye a pénz. Ha

nincs erőforrás, akkor

megbomlik a rendszer.”

Mózes Balázs

„Szerintem szituációtól

függő: ha élet vagy család

forog kockán, akkor nem

megfelelő, de ha a meg-

gazdagodás a cél, akkor

elfogadható.”

Bereczky Réka

„Igen, mert rövid távú

megoldásként jó, mivel ha

az emberek napról-napra

élnek, szükséges a munka-

hely.”

DÖKOPOLY

Mi lett veled, DÖKSZABEA?

DÖKSZABEA újra felbolydult. Az összes klánnak 150 DÖK alaptő-kéből kellett felépítenie az álom-otthont (viszonyítási alapul: egy sörcsapot, sőt, egy fabudit sem ért az egész). De hál’istennek a lehetőségek országában élünk, rengeteg mód akadt a DÖK-ök összekuporgatására. Előbb csu-pán át kellett jutnod a vámon, ahol… csúnyán megvámoltak, aztán ki-ki a saját dolgára indult. A züllött aljanép szerencsejáték-kal próbálkozott (útszéli stan-docska itt a piros hol a pirossal); a messzi vadnyugatra vágyók az öreg seriffnével párbajozhattak (aki nem mellesleg egy jól háza-sodott bevándorló cigányné volt); az egyszerűbbek Hamupipőkének segíthettek a rizset meg a babot szétválasztani; a meggyőzőbbek szponzort kerestek; a bátrak dökomonossá próbáltak válni. Aki tehetségesnek érezte magát, próbaidőre elszegődhetett a ván-dorcirkuszhoz; a pörgő eszű – nyelvű emberek pedig, feketén – fehéren megmondva izgalmas beszélgetésekbe bonyolódtak (… úgy igen is meg nem is). És voltak

türelmesebbek is, akik ügyesked-hettek némi DÖK-ért: pukkaszt-hattak lufit kéz nélkül, dugdos-hattak pixeket a flakonba, és ping – pong labdákat is fújogathattak (EL NE FELEJTSD: a lehetőségek országa!)

S végül, ha minden kötél szakadt, fordulhattak a bankhoz is. Legkö-zelebb pedig mindenki okosab-ban válasszon majd bankot, mert a BT-nél öncélú és igencsak kicsi-nyes alkukat ajánlottak (ezek a hormonzavaros facér bankárok… az még hagyján, hogy női melltar-tókra vágytak – de milyen elkese-redettek, ha már férfi alsónemű is kell nekik?! ). De náluk volt a megváltás: a KINCS. Az ügyes/bevállalós/szerencsés klán amint megkaparintotta volna… Gábriel arkangyal, hogy megmentse őket (nehogy túl kapzsikká váljanak), szárnyra kélt vele. Sikertelenül.

S hogy DÖKSZABEA melyik klánja volt a befutó?

…hamarosan folytatjuk.

TIMELINE

Szerkesztők: Gáll Anna

Kozma András

Sofőr: Méder Tamás

KÉPTELENSÉGEK

„Szemtelenkedek.”

SWAG Tábori mindennapok

KATCHIIIING

Mivanmá’?

Bankár szenvedély

SZERVEZŐK:

Kiemelt Médiapartner:

Főtámogatók:

Médiapartnerek:

Szatmár Megyei Tanács

Nemzeti Együttműködési Alap

Szatmár Megyei Ifjúsági Tanács