DICTIONARIUP O R T A T I V I I

M A G I A R U - R O M A N Ü .

PENTRU

SCÓLE si PRIVAŢI.

©6TA.YUC iA itf liPROFESORU GIMNASIALE IN NASEUDU.

— —

CL US 1U, 1870.

E D I T O R IU SI P R O V E D I E T O R 1 U JOANU ST E IN ,

MAGYAR-ROMÁN_... . ̂ _ ...... * .. ... ..... ....

ZSEBSZÓTÁR.

TANODA! és MAISÁN HASZNÁLATBA.

B Ä R I T I G O C T A V ,GYMNÄSIALIS TAKAR NASZÓDON

.1 S

' /

•— - '— — —

KOLOZSVÁRIT, 1870.

K IADÓ-TULAJDONOS STEIN JÁNOS. •

Prefacia.

Déca alte naţiuni înaintate in cultura, posiedu deja cârti in abundantia pentru cultivarea si latirea limbei loru, nu mai pucinu trebue se facemu acesta si noi romanii in interesük limbei nóstre.

Prin scrierea acestui vocabulariu magiam — ro­máim, am doritu a dá in man’a junimei scolastece (atatu romane catu si magiare), unu manualu de unu pretiu mai suportabilu, ajutatoriu la traducerea din unguría pe romanía. In catu am potutu corespunde du­pă potere-mi si intre impregiurari nu prea favoritorie scopului propusu, va comprobâ materialulu prelucratu in tempu mai bine câ de trei ani. Subscrisulu că pro- fesoru si edueatoriu am doritu a impleni o detorintia facia cu scól’a, a supleni o lacuna facia cu necesitatea cea atatu de semtita de manuale scolastece, din care inse ar fi tempulu câ o data se ne emancipamu.

Cumca ce insemnéza a lucră, fia si numai unu vocabulariu magiaru — romanu séu romanu — magiaru, va poté avé o idea mai chiara numai acel’a, care seie si cundsce mai deaprdpe geniulu celu forte diferitorii alu acestoru dóue limbo,

VI

Déca inse prin incercarea acést’a atatu de grea, am potutu contribui catu de pucinu la inaltiarea ma­relui edificiu alu culturei, me voiu semti ferice si in- destulu recompensatu.

In privinti’a defecteloru voiu primi cu multia- mita observatiunile făcute in modu cuvenintiosu, si voiu fi totudéuna recunoscatoriu unei critice drepte si benevoitoria.

Octaviu Baritiu.

E r a t e .

Pag. col. lin. in locu de cetesc e5 1 14 albuzgó álbuzgóti 2 30 neindemnare neindemaniira

16 1 1 bél, intern bel, in ternu '20 2 18 bărbieri» barbieriu24 1 28 rebrobatiune roprobatiune27 2 9 ilusoiu ilusioriu46 1 18 elméuezkedűi elménczkedni>> 2 27 elöidézui előidézni

64 2 5 fűzés füzér88 2 6 indredtá indreptá91 1 1 mancatoriu manecatoriu

102 1 6 karőzni karózniM 2 17 készt kaszt

105 2 36 a fortA a fortiá122 2 11 kulcsolőrlni kulcsolódni149 1 27 cumva nucumva150 1 17 eductiune educatiune162 1 1 ész ősz

ţţ 1 . 11 oszszei oszszei163 2 36 ponteficatu ponteficalu

tt 2 40 ponteficalu ponteficatu176 2 10 rededékes repedékes191 1 21 oor elu cortelu

2 3 a calcutá a calculá192 2 28 száras száraz197 2 35 a insolá a isolá201 2 35 szörnyegteg szörnyeteg203 1 19 tribunalu; apelativii tribunalu apelativii,207 1 6 a tracsá a tractá■ »» 2 36 telegrami telegramu

tt 2 39 távolilni távolitniyy 2 43 dertá departá

222 2 8 propusetiune pospusetiune

Espiicatiuni de prescurtări

a. sem n if ica s u s ta n tiv u .a . n a d ie c tív u .V. n v e rb u .n . p r o p . n n u m e p ro p riu .p r o n , >» p ro n u m e .a d . fi ad v e i'b iu .

V • n p o sp u s e tiim e .coj. i* c o ju n c t iu u e .in t . ff in te r je c tiu n e .

At

A.Abárolni, v. a oparí, a udá cu

apa fierbinte.Abárlás, s. oparéla, oparitura.Abba, pron. in acelu, in aceea.Ablak, s. feréstra.Ablakocska, s. ferestruica.Ablakos, s, ferestrariu, sticlariu,

glajariu.Ablakos, a. cu feréstra.Ablakatlan, ablaktalan, a, nefe-

restratu, fara feréstra.Ábra, s. figura, forma.Abrak, s. nutretiu de ovesu.Abrakolni, v. a nutri cu ovesu.Abrakolás, s. nutrire de ovesu.Abrakolatlan, a. nenutritu cu

ovesu.Abrálni, v. a desemná, a figurá,

a forrná.Ábráit, a. figuratu, desemnatu,

cu forme ilustratu.Ábránd, s. fantasia, intipuire,

ilusiune, chimera.Ábrándos, a. capritiosu, fantas-

ticu, fantasiosu.Ábrándozás, s. tantasare, intipu­

ire.Ábrándozni, v. a fantasá, a-si

intipuí.Ábrándozó, a. fantastu, intipui-

toriu.Ábrázat, s. fatia, fisonomía, fi­

gura, obrazu.

Ábrázolni, v. a infatiosiá, a des­crie, a deliniá.

Ábrázolás, s. infatiosiare. Abroncs, s. cercu (la vase). Abroncsolni, v. a cercuí. Abroncsolás, s. cercuitura. Abroncsos, a, cercuitu. Abroncsozni, v. (v. abroncsolni^. Abrosz, s. coverta de mésa, fa­

tia de mésa; mapa, carta. Aczél, s. otielu; amnariu. Aczélos, a. otielosu, otielitu. Aczélozni, v. a otielí.Aczélozás, s. otielire.Ács, s ' lemnariu, bardariu. Ácsolni, v. a ciopli, a barduí. Ácsolás, s. cioplire.Ácsorogni, v. a stá gura cascata,

a sgaurá.Ácsorgás, s. sgaurare.Adni, v. a dá, a vinde.Adag, s. dósa, porţiune, mesura. Adás, s, dare, .vendiare.Adat, s. datu, data Adatlan, a. nedatu.Adakozni, v. a contribui, a dá. Adakozás,, s. contribuire, dare. Adakozó, o. contribuitoriu, bine-

facatoriu.Ádáz, a. feroce, crudu, selbatecu. Ádázni, v. a turbá, a se infuriá. Ádázó, a. turbatu, infuriatu,

crudu.1

Ajándékozni

Addig, ad. pana—acolo, pana— atunci.

Adó, s, dare, contíibutiune, tri- butu, tacsa; detoriu, vendie- toriu.

Adogatni, v. a dâ (mereu).Adoma, s. anecdota, istorióra.Adomány, s. donatiune, dăruire,

presentu.Adomânyos, a. donationalu.Adományozni, v. a doná, a darui.Adományozás, s. donare, dăruire.Adományozó, s. donatoriu, darui-

toriu.Adós, a. detoriu, indetoratu.Adós, s. debitoriu, detorasiu.Adósitni, v. a indetorâ.Adósság, s. detoria.Adózni, v. a contribui, a plaţi

dare.Adózás, 3. contribuire.Adóztatni, v. a impune contri-

butiune.Afféle, a. de acelu soiu, de ace­

lea.Afféléi, ad. despre aceea, din

aee’a parte.Ag, s. ramura, crcnga.Agár, s. ogaru.Ágas, a* ramurosu, crengurosu.Ágaskodni, v. a se inaltiâ.Ágatlan, a. neramuritu, necren-

gurosu, fara ramure.Ágazni, v. a ramuri.Ágazás, s. ramurire.Agg, a. betranu, veteranu.Aggály, s. grigia, téma.Aggályos, a. cu téma, témedu,

timidu.Aggastyán, s. omu betranu.Aggasztani, v. a infricá, a inti-

midá, a bagá in grigia. •Aggasztó, a. (v. aggályos,).Aggatni, v. a aterná, a acatiá,

a infirá.

1’ Addig

Aggatás, s. aternare, acatiare, infirare.

Aggódni, v. a se ingrigí, a se superá.

Aggódás, aggodalom, s. îngrijire, supărare.

Aggság, s. betranetie.Ágy, 3. patu, gtratu.Agy, 3. creri.Agyaos, s. crerii mici.Agyag, s lutu.Agyagos, a. lutosu.Agyagolni, «. a lutuí, a unge

cu lutu.Agyalni, v. a tocá, a dá in capu.Agyar, s. ooltiu, dinte taietoriu.Agyara», a. coltiatu.Agyarkodni, v. a amerintiá, a se

apará cu dinţii.Agyarkodás, s. mania, furóre.Ágyas, s. concubina.Ágyás, 3. stratu; asternatura,

patúlu.Ágyék, s. sioldu; copsa; siele.Ágyú, s. tunu.Ágyuzni, v. a impuscá cu tunulu.Ágyazás, s. puscatura cu tunulu.Agyvelő, s. (v. agyj.Ahhoz, ad. acolo, la acela, la

aceea.Áhitni, áhítozni, v. a dóri fórte,

a oftá.Áhitás, áhitozás, s. dorintia fier­

binte, doru.Áhitat, s. pietate; devoţiune.Ahogy, ad. cum, dupa — cum.Aj, *. indoitura, gardená; par­

tea inferióra.Ajak, ajk, s. buza.Ajakos, a. buzatu.Ajándék, ajándok, s. donu, pre­

miu, cinste, daru, presentu.Ajándékozni, v. a doná, a cinsti,

a darui.

Ajándékozás Alá 3

Ajándékozás, s. dăruire, donare, premiare.

Ajánlani, v. a reeomendá, a oferi.Ajánlás, ajánlat, s. reeomendare,

oferire, oferta.Ajánlatos, a. reeomendabilu, dem-

nn de recomendatu.Ajánlkozni, v. a se reeomendá,

a se oferi. •Ajánlkozás, s. reeomendare, ofe­

rire (proprie).Ajánló, ajánlkozó, a. recomenda-

torin, oferitoriu.Ajazni, v. a îndoi, a face mar-

gina.Ajazás, s. îndoire, indoitnra,Ájtatos, áhitatos, a. devotu, piu,

cuviosu.Ajtatosság, s. (v. áhítat).Ájtatoskodni, v. a fi cuviosu, a

fi cu pietate.Ajtó, s. usia, portitia.Ajtócska, s. usitia.Ájulni, v. a ametí, a Iesiná.Ájulás, s. ametire, lesinare.Ájuldozni, v. a ametí, a Iesiná

(mereu).Ákácziós, a. incaibaratoriu, cer-

taretin.Ákáczióskodni, v. a se incaibará,

a se certá.Akadni, v. a se acatiá, a se im-

pedecá; a.aflá.Akadály, s. pedeca, impedeca-

mentu, obstaculu.Akadályozni, v. a impedecá.Akadályozó, a. impedecatoriu.Akadálytalan, a. — úl, ad. neim-

pedecatu.Akadozás, s. gangavire, ganga-

v ía; impedecare.Akadozni, v. a se impedecá;

a balbaí, a gangaví.Akadozó, a. impedecatoriu; bal-

baitorin, gungavitoriu, gan- gavu.

Akár, akar, coj. séu, őri.Akarni, v. a voí, a vre.Akarás, s. voire, vrere.Akarat, s. vointia, voia.Akaratlan, a. — úl, ad. fara voia.Akaró, a. voitoriu.Akaratos, a. cerbicosu, obstinatu,

renitentu.Akaratosság, s. cerbicia, obsti-

natiune, renitentia.Akaratoskodni, v. a fi cerbicosu.Akaratoskodás, s. (v. akaratos­

ság).Akármikor, ad. oricandu.

•Akárhogy, akármilyen, ad. ori­cum.

Akárhol, ad. oriunde.Akárhonnan, ad. de oriunde.Akármelyik, pron. oricare.Akárki, pron. oricine.Akármi, akármely, pron. orice,

oiicare.Ákász, ákászfa, s. acatiu (arbore).Akasztani, v. a acatiá, a spen-

diurá.Akasztás, s. acatiare, spendiurare.Akasztó, s. acatiatoriu, spendiu-

ratoriu.Akna, s. baia, mina, salina, ocna.Aknász, s. minariu, baiesiu.Akó, s. ciutura, vádra, galéta.Akós, a. de un’a védra.Ákos, n. prop. Acatiu.Akol, s. ocolu, staulu.Akkor, ad. atunci.Akkora, a. asia de mare.Akkori, a. de atunci.Al, a. sub, v ice; dedesuptn ; (se

usitéza la compunere d. e. alesperes, s. viceprotopopu; alperes, s. acusatu, incusatu).

Alá, p. sub, subtu.1*

4 Aláásni Alázni

Aláásni, v. a snbminá, a sub- sapá.

Ál, a. falsu, viclénu, prefacntn, apocrifu.

Alabâstrom, a. alabastru.Alább, ad. mai josu.Alacsony, a. scnndu, diosn, josu,

de josu; triviala, infama.Alacsonyitni, v. a dejósí, a de-

faimá, a injóeí.Alacsonyitás, 3 . dejosire, defăi­

mare.Alacsonykodni, v. a se dejosí a

se degradá.Alag, s. cripta, catacomba, su-

teranu.Alagút, a. tunelu, canalu sute-

ranu.Aláírni, v. a subscrie, a sub-

semná.Alak, s. forma, 'figura.Alakítni, v. a forrná, a construi,

a compune.Alakítás, s. formare, compunere,

construire.Alakor, s. alacu.Alaktalan, a. neformatu, deformu,

fara forma.Alaktalanság, s. deformitate.Alakulni, v. a se forrná, a se

construi.Alakulás, alakulat, alakitmány,

s. formaţiune (proprie,).Alamizsna, a. elemosina, pomana*Alamizsnáé, a. elemosinariu.Alamizsnálkodni, v. a impartí

elemosina.Alamizsnálkodás, a. împărţire de

elemosina.Alamuszta, alamuszi, a. facérnicu,

prefacutu.Alamusztaság, s. facería, ipocrisa.Alamusztálkodni, v. a se preface,

a se faceri.

Alany, s. subiectu; alanyeset, a. nominativu.

Alanyi, a. subiectiva.Alanyiság, a. subiectivitate.Alant, ad. dedesubtu.Alap, *. fundamenta, base, te­

rn eiu.Alamusztálkodás, a. prefacere,

ipocrisa.Alapitni, v. a fundá, a institui,- a asiediá.

Alapítás, a. fundare, instituire, asiediare, statorire.

Alapitmány, a. fundatiune, asie- diamentu, institutiune.

Alapítvány, a. documentu fun- dationalu. •

Alapitó, a. fundatoriu.Alapos, o. solidu, temeinicu, fun­

damentala.Alapszó, a. subiectu.Alapszabály, a. regulamentu.Alaptalan, a. netemeinieu, fara

base, nefundatu.Alapulni, v. a se fundá, a se

intemeiá.Alapzat, s. fundamentu, temeiu.Alatt, alá, p . sub, dedesubtu.Alattomos, a. — au, ad. alénu,

in secretu, clandestinu, per- fidu.

Alattomosság, a. reintia ascunsa, reintia pitulata, perfidia.

Alattomoskodni, v. a se faceri, a lucrá pe ascunsu, a fi as- tutu.

Alattomban, ad. pe ascunsu, pe íurisiu, in secretu.

Alattvaló, a. supusu, suditu.Alávaló, a. de josu, trivialu.Alávalóság, a. trivialitate, infa­

mia, vilitate, dejosime.Alázni, v. a umili, a cuceri, a

smeri, a supuűe.

Álázás Alkalmi 5

Aláz ás, a. umilire, supunere, sme- rire.

Alázat, a. umilintia, cucería, sme- rintia.

Alázatos, a. — au, ad. umilitu, supusu, smeritu.

Alázatoskodnij v. a se umili, a se smeií, a se supune.

Alázatosság, a. (v. alázat).Alázkojlás, a. umilire de sine.Albölcs, a. sofistu.Alböleselet, a. sofistaría.Álbölcselkedés, s. sofisma.Albozgó, a. pietistu, ipocritu.Albuzgóság, a. pietate falsa, ipo-

crisía.Áldani, v. á benecuventá, a be-

nedice.Áldás, a. benecuventare, bene-

dicere.Áldástalan, a. nebenecuventatu.Álldogálni, V. a stá (mereu).Áldomás, s. beutura de acordu,

aldamasiu.Áldott, a. benecuventatu.Áldozni, ®. a jertfi, a sacrifieá;f a se cuminecá.

Áldozás, a. jertfire, sacrificare; cuminecare.

Áldozár, a. jertfitoriu, preotu, sa- crificatoriu.

Alelnök, a. vicepresiedinte.Áléit, a. lesinatu, ametitu.Aléltság, s. lesinare, ametiéla.Áleredetü, a. de origine falsa,

apocrifu.Alérintő, *. subtangentu.Álfogalom, s. conceptu falsu, ideaf falsa.

Álhit, a. superstitiune, credintia falsa.

Alig, ad. abié, abia.Aligha, ad. cu greu.Alighogy, ad. (v. aligj.Alj, .. fundu, parte inferiora,

parte dedesubtu, fundamentu; scursura, stratu, drojde.

.Aljas, a. dejosu, injositu, tri- vialu.

Aljasítni, v. a dejosí, a injosí, a despretiuí.

Aljasitás, a. dejosire, înjosire, despretiuire.

Aljasodni, v. a se dejosí, a se iniosí, a degenerá.

Aljasodás, a. dejosire, înjosire, degenerare.

Aljasság, a. injosire, vilitate, trivialitate.

Aljazat, a. fundü, poditura; pie- destalu; substratu.

Alkalmas, alkalmatos, a. acomo- datu, indemanatecu, comodu, aptu, oportunu.

Alkalmasint, ad. probaveru, ver- asemines, cam asié.

Alkalmatosság, s. comoditate, în­demânare.

Alkalmatlan, a. — ni, ad. neco- modu, preste mana, neindema- natecu.

Alkalmatlankodni, a. a .incomo- ' ditá.

Alkalmatlankodás, a. necomodi- tate, neindemnare.

Alkalmatlanság, a. (v. alkalmat- lankodásj.

Alkalmazni, t'. a acomodá, a a- plicá.

Alkalmazás, a. acomodare, apli­care.

Alkalmazható, a. aplicabilii.Alkalmazkodni, v. a se acomodá,

a se aplicá, a se întocmi.Alkalmazkodás, a. acomodare, a-

plicare.Alkalmaztatni, v. a acomodá, a

aplicá (prin altuluj.Alkalmi, o .— lag, ad. ocasio*.

nalu, ocasionalminte.

6 Alkalom Állodalom

Alkalom, a. ocasiune.Alkat, a. cuprinsu, constructiune,

structura.Alkotni, v. a compune, a con­

stru i: a creá.Alkotás, a. creare, construire,

creatiune.Alkotó, a. creatoriu, compuna-

toriu, facatoriu.Alkotmány, a. constitutiune, asie-

diementu.Alkotmányos, a . constituţionalii.Alkonyat, alkony, a. murgitu de

sóra.Alkonyi, a. de inseratu.Alkonyodni, v. a se inserá. .Alkonyodás, a. inserare, murgitu

de sóra.Alku, a. tractatu, acordu, toc-

méla.Alkudni, alkudozni, v. a negotiá,

a tergní, a tractá.Alkudatkm, a. neterguitu, ne-

acordatu, netocmitu.Alkudozás, alkuvás, a. tocméla,

negotiare.Alkuszik,«, negotiaza, terguiesce.Áll, a. barbía, falca.ÁUam, álladalom, a. statu, im­

periu; stare.'Állami, álladahni, a. de statu.Allamhivatalnok, amploiata de

statu.Államjog, s. dreptu publicu.Államügyész, s. procuroru de

statu.Állam vizsgálat, s. esamenn de

statu.Állandó, a. — an, ad. staternicu,

constante, solidu, durabila.Állandóság, a. statornicia, Con­

stantia.Áilandositni, v. a statorí, a con-

solidá.

Állapodni, v. a se asiediá, a stá ,pe 'locu .

Állapodás, s. asiediare, încetare, stamnare.

• Állapodott, a . statoritu, asiediatu.Állani, v. a stá, a constá.Állás, a. stare, pusetiune, posi-r 'tu ra; stelagiu.

Állapot, a. situatiune, stare, îm­prejurare.

Állapotjegyző, a. gerundiu.Állat, a. animalu.Állati, a. animalicii, dobitocescu.Állatilag, ad. animalicesce, do-

bitocesce.Állatiság, a. dobitocia, animali­

tate. ,Állatocska, állatka, a. animal-,

cula.Állapítni, v. a statorí, a ficsá,

' a determiná.Állapítás, a. statorire, determi­

nare.Álldogálni, v. a stá (mereu), a

tandalí.Álldogálóé, a. stare, taudalitura.Állhatatos, a. — au, ad. constan­

te, statornicu; firmu.Állhatatosság, a. constantia, sta­

tornicia, perseverantia.Állhatatlan, állhatlan, a. — ni,

ad. nestatornicu, neconstante.Állhatatlanság, a. nestatornicia,,

neconstantia, neperseverantia.Állitni, V. a statorí, a afirm á,

a stabili; a inaltiá, a ridicá.Állítás, a. statorire, afirmatiune,

sustienere.Állítmány, a. afirmatiune; pre­

dicata.Állító, a . afirmat őri u, sustiene-

toriu.Állítólag, ad .—-ós, a. afirmati-

vu; positivu, presupusu.Állodalom, a. (v. állam).

Állomány, a. consistentia, sub- stantia.

Állományos, a. substanţiala.Állomás, s. statiune.Állomásozni, v. a stationá.Állongani, v. a stá fmereuf.Állongás, s. stare.Állvány, s. stelagiu; columna,

ridicatura.Alma, a. maru.Almás, a. eu mere.Álmatlan, a. — ni, ad. fora som-

nu.Álmélkodni, v. a se minuná, a

se uimí.Álmélkodás, a. minunare, uimire.Álmodás, a. visare.Álmodni, v. a visá.Álmodozni, v. a visá fdesu).Álmos, a. somnurosu.AJmosan, ad. fv. álmosj.Álmosság, a. somnurime.Álnok, a. — ni, ad. falsu, viclé-

nu, astutu.Álnokság, a. falsitate, viclenia,

insielatoría.Alól, p. dedesubtu.Álom, a. somnu.Álomszuszék, a. somnore.Alsó, ad. inferioru, de josu;

fante fin cartij.Alszik, v. dórme.Által, ad. trans, prin, preste,

fse usitóza la compunere, d. e. általadni, a predá; a transpu­ne etej.

Általános, a. — an, ad. univer- salu, generalu.

Altatni,, v. a adormi fpe altuluj.Altatás, a. adormire.Altató, a. adormitoriu; opiu.Aludni, alnnni, v. a dormi.Alul, p . fv. alól).Aluszékony, n. somnurosu.Aluszik, v. fv. alszikj.

Állomány

Aluvás, alvás, a. dór mir e. Alvajáró, a. somnambula.Alvó, ti. .lormitoriu.Aly, alj, a. partea dedesubtu,

fundu; drosde, capateiu. Alyas, a. fv. aljasai.Alyasítni, v. fv. aljasítníj. Alyasodás, s. fv. aljasodásj. Alyasodni, v. fv. aljasodnij. Alyazni, v. a aşterne.Alyazás, s. asternere.Ám, coj. inse, asia, insdeveru. Ama, amaz, pron. acelu, aceea. Amaddig, ad. pana — acolo. Amarra, ad. intr’acolo.Amazon, a. amazona.Ámbár, ámbátor, coj. beneca, cu

tóteea, de sí.Ámbra, a. ambra.Amaddig, ad. pana — acojo. Ameddig, ad. pana — candu. Amerre, ad. pana — incatrau. Ametiszt, s. ametistu.Amiatt, ad. pentru — aceea. Amint, coj. cum, precum. Ámítni, o. a insielá, a amagí. Ámítás, a. insielare, insielatiune,

amagire.Ámító, a. insielatoriu, siurlatanu, Amoda, ad. colo.Amolyan, pron. atare, unulu ca

acel’a.Ámolyogni, v. a tempurisá, a

tandali, a stá gura cascata. Ámolygás, a. tandalire, tempu-

risare, petrecere.Amonnan, ad. de — acolo.Amott, ad. acolo, colo.Amúgy, ad. asié, cam asié. Ámulni, v. a se minuná, a se

mirá.Ámulás, s. minunare, mirare. Anda, a. fantastu; confusu. Andalgás, a. fantasia.Andalogni, v. a fantasá.

Audalogni 7

Angol Arányi agosan8

Angol, a. englezu, angln. Angolna, a. fusariu, angila(pescej. Angolul, ad. ehglezesce.Ángy, a. cumnata..Angyal, s. angeru.Angyali, a. angerescu.Anis, s. anasonu.Annakokáért, ad. pentru aceea. Annakutánna, ad. după aceea. Annyi, a. atatu.Annyian, ad. atati.Annyira, .ad. in tr’atatu. Annyiszor, ad. de atateaori. Anya a. mama.Anyai, o. mameseu, műmeséit,

maternuAnyaméh, a. regina (la albinej. Anyanyelv, s. limba materna. Anyácska, s. maicutia, mamica. Anyai, o. maternu.Anyás, a. eopilulu mamei, prun­

cii desmerdatu.Anyaság, a. maternitate.Anyag, a. materia.Anyagi, a. materialu.Anyagilag, ad. materialicesce,

materialmente.'Anyátlan, a. — ul, ad. fara ma- • ma, orfanu de mama.

Apa, a. tata.Apacsa, a. calugaritia.Apadni, v. a scadé, a desecá. Apadás, a. scădere, scadiementu,

desecare.Apadhatatlan, a. — ul, ad. ne-

deseeabiln.Apadozni, v. a scadé, a desecá

("pe incetu).Apadt, a. scadiutu, desecatu. Apály, a. reflnsu, scaderea maréi. Apaság, a. paternitate.Apasztani, v. a impuţienâ, a mic-

siorá, a scadé.Apasztás, a. micsiordVe, impu-

tienare.

Apát, a. abate, archimandritu. Apátság, a. abatía.Apatárs, a. cuscru.Ápolni, v. a îngriji; a cultivá. Ápolás, a. îngrijire.Ápoló, a. ingrijitoriu.Ápolgatni, v. a ingrijí (mereuj. Ápolgatás,. a. îngrijire.Após, a. socru.Apostol, a. apostolu.Apostoli, a. apostolicu, aposto-

lescu.Apostolkodni, v. a apostoli. Apostolság, a. apostollá. Apránként, ad. cu incetulu; in

bucati. •Apritni, v. a meruntiá, a dnmicá. Aprítás, a. dumicare, meruntiare. Apró, a. meruntielu, meruntu. Aprószőlő, a. strugurei, rosina. Apród, a. aprodu.Aprólék, a. meruntiusiuri. Aprólékos, a. micu, pucinu, ba-

gatelu, neinsemnatu.Aprón, ad. meruntu.Apróság, a. meruntiusiuri, me-

runtaie.Aprózni, v. (v. aprítnij.Ár, a. inundare, esundare (de

apaj ; mulţime; pretiu.Ara, a. mirésa.Áradás, a. esundare, inundare. Áradat, a. revarsatura, inunda-

tiune.Áradni, v. a esnndá, a inundá;

a porni, a manecá.Áradozni, v. a revarsá, a inundá. Áradozás, a. revărsare.Arany, a. au ru ; dueatu, galbinu. Aranyér, a. emoroida.Arány, a. proportiune.Aránylag, ad. — os, a. propor­

ţionala.Aránylagosan, ad. proportionatu.

Aránylagosítni, t). a proportioná, a aduce 'a proportiuue.

Aránylagositás, s. -proporţionare.Arányosság, s. proportionalitate,

proportiune.Aránysor, s. progresiune.Arányszám, s. logaritmu.Aránylani, v. a sta in proportiune.Arányositni, v. (v. aránylago-

sítnij.Aranyozni, v. a aurí.Aranyozás, s. aurire.Aranyosat, s. auritura.Aranyozott, a. auritu.Aránytalan, a. — ul, ad. nepro-

portionatu.Aránytalanság, s. neproportiune.Arasz, s. paima.Arasznyi, a. de o palma.Árasztani, v. a revarsá, a inundá.Árasztás, s. revărsare, inundare.Aratni, v. a secerá.Aratás, s. seeerisiu.Arató, s. seceratoriu.Aratatlan, o. neseceratu.Árbocz, s. arborelu, catargu.Arcz, 3 . facia, fatia, figura, obra-

zu, tipu.Arozátlan, a .— ul, ad. obraznicu,

nerusinatu, fara ruşine.Arczátlankodni, v. a se obrazni­

ci; a face necuvenintie.Arczltlankodás, s. obrăznicia, ne­

ruşinare.Arczátlanság, s. (v. arczátlan-

kodásj.Arczkép, s. portretu.Arezul, ad. preste fatia.Arczulat, s. fisonomía.Árkolni, v. a siantiuí, a sapá.Árkos, a. groposu.Ármány, s. intriga, machinatiu-

ne, cabala.Ármánykodni, v. a intrigá, a ma-

chiná,

Aránylagosítni

Ármánykodás, s. intrigare, ma- chinatiune.

Ármányos, a. macbinatoriu, iu- trigantu.

Árny, árnyék, s. umbra.Árnyalni, árnyékolni, v. a umbri.Árnyéklat, s. nuantia, adumbrire.Árnyékos, a. umbrosu.Árnyékozni, v. (v. árnyalni,).Árnyékozás, s. umbrire.Árnyékszék, s. retirada, esitóre.Árok, s. siantiu, canalu.Árpa, s. ordiu.Árr, s. sula.Arra, ad. intr’acolo.Árszabály, s. regulare de tacsa,

statutu de tacseArszlán, s. leu.Ártani, v. a stricá, a face stri-

catiune.Ártalmas, a. — an, ad. strica-

tiosu, daunatiosu, periculosu.Ártalmasság, s. stricatiune.Ártalmatlan, a. —ul, ad. nestri-

catiosu.Ártalmatlanság, s. nestricatiune.Ártalom, s. stricatiune, dauna.Ártány, s. mascuru.Ártatlan, a. — ul, ad. inocente,

nevinovatu.Ártatlanság, s. inocentia, nevino­

văţia, candóre.Áru, s. marfa.Árulni, v. a vinde; a tradá.Árulás, 3. vindiare; tradare.Árulkodni, v. a acusá, a denun-

tiá,Árulkodás, s. acusare, denun-

tiare.Árva, a. sarmanu, orfanu, sa-

racu.Árvapénz, s. bani pupilari, ba­

ni orfanali.Árverés, s. licitare.Árverezni, v. a licitá.

Árverezni 9

10 Árverezés Átvitel

Árverezés, s. licitatiune.Arviz, s. esundare, inundare de

apa.Ásni, ti. a sapá.Ásás, a. sapare.Ásatlán, a. nesapatu.Ásítni, ti, a cascá.Ásítás, 3. cascare, cascatura. Ásitozni, ti. a cascá ('mereu); a

dóri, a oftá.Ásitozás, 3. cascatura; oftare. Áskálni, v. á scociorî; a spioná. Áskálódni, ti. a intrigá, a spioná. Áskálédás, 3. spionare, pandire,

subminare.Ásó, s. sapoiu, harletiu; sapa-

toriu.Asszony, s. muiere, femeia-. Asszonyi, a. femeiescu. Asszonyka, s. femeiuşcă. Asszonyos, a. femeietiu. Asszonyság, s. dómna.Ásszá, a . uscatu.Ásvány, s. minera.Ásványiamé, s. orictognosía. Ásványos, a. mineralu. Ásványtan, s. mineralogia.Aszni, v. a secá, a desecá, a

se uscá.Aszalni, ti. a uscá.Aszaló, s. uscatoriu, losnitia. Aszalódni, ti. a se uscá.Aszalt, a. uscatu.Aszály, s. seceta; oftica. Aszályos, a. secetosu, secu. Aszás, 3. uscare.Aszkór, s. oftica, ectica. Aszkóros, a. ofticosu.Asztag, s. stogu.Ászok, ászokfa, s. capateiu, lem-

nu, (pe care se tienu butile). Asztal, s. mésa.Asztali, a. de mésa.Asztalka, mesutia.Asztalnak, s. magistru de mésa.

Asztalos, s. mesariu.Át, által, ad. prin, preste; traus,

(se usitóza la compunere).Átadni, ti. a predă, a transpune.Átadás, s. predare, transpunere.Átalában, ad; in genere, preste,

totu.Átalakítói, ti. a transformă, a

straformá, a preface.Átalakítás, s. straformare, pre­

facere.Átalakulni, tr. a se straformá,

a se preface,Átalakulás, s. stratormare, pre­

facere.Átalkodni, ti. a se obstiná, a se

cerbicí.Átalkodás, s. obstinatiune, cer­

bicia.Atalkodottság, s. (V. átalkodás).Átallani, ti. a se gená, a se sfii.Átalvető, s. desagi.Áthatni, ti. a strabate, a petrun-

de, a penetrá.Áthatlan, a. nestrabatatoriu, ne-

petrundiatoriu, nepenetrabilu.Áthatlanság, s. nepetrundere, ne-

penetrabilitate.Átható, a. strabatatoriu, pene-

trabilu, impresivu, transitivu.Áthelyezni, ti. a translocá.Áthelyezés, s. translocare, trans-

ferire, strapunere.Átkozni, átkozódni, ti. a blasta-

má, a injurá.Átkozás, átkozódás, s. blastemu,

înjurare.Átlátni, ti. a prevedé; a vedé.Átlátszó, a. strevedietoriu, trans­

parenta.Átló; s. diagonalu.Átmérő, s. diametru.Átok, s. blastemu.Átvinni, ti. a transportă.Átvitel, s. transportate.

Atya Babona 11

Atya, s. tata, părinte.Atyafi, s. consangénu, rudenia.Atyafiság, s. consangenitate, ru ­

denia.Atyafiságos, a. fratieseu.Atyafiságosan, ad. fratiesce.Atyai, a. parintiescu.Atyátlan, a. orfanu de tata.A vad ék, s. vechitura.Avagy, coj. séu, őri.Avar, s. rogozu, érba séea.Avaros, a. rogozosu.Avas, o. rancedu.Avasodni, v. a se rancedí.Avasság, s. rancediéla.Avatni, v. a confirmá, a inau-

g u rá ; a intarí.Avatás, s. confirmare, inaugura­

re ; întărire.Avatag, a. vechiu, inveehitu, po-

nositu.Avatatlan, a. neinitiatu, nein-

taritu.Avatkozni, v. a intreveui, a se

amestecâ.Avatkozás, s. intrevenire, ames-

tecu.Avatott, a. initiatu, versatu; in­

auguraţii ; consacratu.Avatottság, s. versatiune; hiro­

tonire.Avulni, v. a se învechi.Avulás, s. învechire.

Ba, p , in. .Bab, s. bobu, bnba.Báb, s. papusia, figura, gogősia,

nimfa.Bába, a. moşia.Bábaság, a. mosiaria.

Avult, a. invechitu.Avultság, 8. invechitnra.Az, pron. acelu, aceea.Az, a. farticlnj, lu, le, a. Azalag, 8. inlusioriu, (Animalu

infusoriuj.Azalatt, ad. sub aceea, intr’a-

ceea.Ázalék, s. fiertura, leguma. Azaz, coj. adeca.Azelőtt, ad- maiuainte.Azért, ad. pentru aceea.Ázni, v. a se udá, a se inumedá. Ázás, 8. udare, inumedare.Azon, pron. acelu, aceea. Azonban, coj. intr’aceea. Azonítni, v. a identificá. Azonitás, s. identificare. Azonképen, ad. in acelasiu modu. Azonkívül, ad. afara de aceea. Azonközben, ad. intr’aceea. Azonnal, ad. indata, numaide-

catu.Azonos, a. identicii.Azonosság, 8. identitate.Aztán, ad. după aceea.Áztatni, v. a udá, a inumedá,

a immoié; a topi (canepaj. Áztatás, s. udare, inumedare, im-

moiere; topire (de canepaj. Azur, a. azuriu, albastru. Azután, ad. (v. aztán).

Bábáskodás, s. (v. bábaságj. Babér, s. dafinu, lauru.Babéros, a. laureatu.Babona, babonaság, 8. supersti-

tiune, credintia desiérta, di- sidemonía.

12 Babonás Bámulás

Babonás, a. superstitiosu.Babonázni, o. a fermecá, a vrají.Babonázás, s. Íermecatoría, vră­

jire.Badar, o. nerespicatu, neintie-

lesu, (vorbire oscura,).Bádog, s. feralbu, tinichea.Bádogos, s. feralbariu, tinicariu.Bádogos, o. on feralbu, feralbitu.Bádogozni, v. a fşralbi, a trage,

a aeoporí cu ieralbu.Bagaria, s. piele lucrata, iuftu.Bagoly, a. buba, cueuveiea.Bágyadni, v. a se ostaní, a se

obosi, a se fatigá.Bágyadás, bágyadság, s. ostané-

la, obosire, fatigare.Baj, s. reu, nevoia, neeasu; tré-

ba, afacere.’ Báj, s. încântare, írumsetia, fer­

meca, nuri, gratii.Bajjal, ad. cu greu.Bájló, bájoló, o. gratiosu, in-

cantatoriu, fermecatoriu.Bajlódni, t>. a se necasí, a se

tribulá, a se nevoi.Bajlódás, a. tribulatiune, neca-

sitiune.Bajnok, s. erou, lnptaţoriu, atletu.Bajnoki, a. eroicescn.Bajnokilag, ad. eroicesce.Báj ölni, v. a incantá, a ferme­

cá, a imple de gratii.Bájolás, ». incantare, fermecare.Bajos, a. anevoie, greu, molestu,

faticosu.Bájos, a. gratiosu, incantatoriu,

fermecatoriu.Bajosan, ad. cu greu, anevoie.BajoskodáB, s. fatiga, neeasu.Bajtárs, s. cameradu, sotiu de

arme.Bajusz, s. mustetia.Bajuszosan, ad. mustetiosu, mus-

tetiatu.

Bajuszosodni, v. a-i cresce mus- • tetie.

Bajusztalan, ad!, nemustetiosu, fara mustetie. - ,

Baj viadal, baj vívás, s. duelu, lupta.Bajvívó, s. duelantu.Bak, s. barbatusiu, mascuru,

tiapu.Bakancs, s. stifleta, topanca (la

soldaţi).Bakó, s. carnefice, calau.Bakolni, v. a complimentá.Baktatni, v. a orbecă, a merge

ineetu- si impedeeatu.Bal, a. stenga, stengaciu; reu,

sinistru, fatalu.Bál, a. balu; balotu, téncu.Ballagni, v. a merge ineetu, a

merge mocosindu.Balga, balgatag, a. nebunu, smin­

tita, simplu, stupidu, naucu.Balgaság, balgatagság, a. nebu­

nia, stupiditate, simplitate.Balha, bolha, a. purece.Balházni, bolházni, v. a purecá.Balhit, a. credintia ratácita.Balitélet, a. prejudetiu, opini-

une falsa.Bálna, a. balena, cbitu.Balta, a. secure, baltagu.Balul, ad. stengaciu, sinistru, reu.Bálvány, a. idolu, Zeitate pa-

gana.Bálványozni, v. a se incbiná la

idoli.Bálványozás, a. idolatria.Balvélemény, a. opiniune falsa,

părere sinistra.Balzam, balzsam, a. balsamu.Balzsamozni, v. a balsamá.Bámészkodni, v a se mirá, a se

uitá gura cascata.Bámulni, v. a se minuná, a ad-

mirá.Bámulás, a. admirare, minunare.

Bámulatos Barna 13Bámulatos, a. — an, ad. de mi­

nune, minunatu, miraculosu.Bán, ben, p . in.Bánni, v. a páré reu; a tractá

("bine séu reu cu cineva).Bánás, a. părere de reu; trac-

tare.Bánat, s. întristare, supărare,

părere de reu.Bánatbér, bánatpénz, a. vinculu,

vadiu, arvuna.Bánatos, a .— an, ad. suparatu,

machnitu, intristatu.Bank, a. banca.Bankár, a. banebieriu.Bankjegy, a. bancnota.Bánkódni, v. a se intrístá, a se

supará, a se cai, a regretá.Bánkódás, a. întristare, supărare,

machnire, caintia.Bántani, v. a vatamá, a atacá,

a ofendá.Bántás, bántalom, a. vatamare,

atacare, injuria.Bántatlan, a. nevatamatu, nea-

tacatu.Bánya, a. baba, muiere betrana,

hérca.Bánya, a. baia, mina.Bányász, s. baiesiu, montanistu,

' minariu.Bányászat, a. cultura de bai,

montanisteca, minaria.Bányászkodni, v. a minări, a cul­

ţi vá bai.Bár, coj. barem, bater, de si.Baraczk, a. persica.Barangolni, v. a amblá vaga-

bondu.Barangolás, a. vagabondare, am-

blare ratacita, viétia nomada.Bárány, a. mielu.Bárányka, a. mielusielu.Barát, s, amicu, prietinu; calu-

garu.

Baráti, a. amiealu, prietinescu.Barátilag, ad. amicabilu, cu prie-

tinía, prietinesce.Barátkozni, v. a se prietini, a se

face amicu.Barátkozás, a. inprietinire, ami-

cetia.Barátság, a. amicetia, prietinia.Barátságos, a. — an, ad. ami-

calu, amicabilu, prietinosu.Barátságtalan, a. neprietinosu,

neamicabiiu.Barátságtalanság, s. nepr ietinía,

neamicetia.Barátságtalanul, ad. neprietines-

ce, neamicabiiu.Barázda, borozda, a. brazda, sul-

cu (de pamentu).Barázdálni, v. a brazdá, a a rá.Bárcsak, coj. bater, barem.Barczaság, a. tiér’a barsei.Bárd, s. barda, secure.Bárdolás, a. cioplire, barduire.Bárdolni, v. a barduí, a ciopli.Bárdólatlan, a. necioplitu; ne-

cultivatu, brutu.Bárdolatlanság, s. brutalitate, ne-

oultura, mojicia.Bárgyú, a. prostu, simplu, pu-

cinu la spiritu,Bárgyuság, s. prostia, simplitate,

nerodía.Bárba, coj. bater — de, barem—

de, da si.Bárhonnan, coj. deoriunde, ori-

deunde.Barka, s. mitiasióra, mugurii de

salce.Bárki, pron. oricine.Barkó, a. barba, favoriţi.Barlang, s. peştera, caverna.Bármely, pron. oricare, oricine.Bármi, pron. orice, fiace.Barna, a. brunetu, negríu, ne-

gritiosu.

14 Barnás Becsület

Barnás, a. negríu, brunetíu.Barnán, ad. (v. barna,!.Barnaság, s. ochiesime, brunetía.Barnásodní, barnnlni, v. d se

brunaţi, a se înnegri, a de­veni brunetu.

Barnítni, barnâsitni, v. a înnegri, a face bruneta.

Bámulás, a. brunetire, innegrire.Báró, s. baromi.Báróság, a. baronía.Barom, a. vita.Baromi, o. dobitocescu, brutalu.Baromiság, a. dobitocia, bruta­

litate.Baromilag, ad. dobitocesce, bru­

talu.Bársony, a. barsionu, catifea.Bársonyos, a. barsionatu, cu ca­

tifea.Basa, a. pasia.Bástya, a. bastilu, bulevardu,

fortifieatinne.Batár, a. careta, bataru.Bátor, a. curagiosu, cutezatoriu,

animosu.Bátorítás, v. incurugiare, ani­

mare, inbarbatare.Bátorítni, v. a incuragiá, a ani-

má, a inbarbatá.Bátorkodni, v. a eutezá, a in-

drasní.Bátorság, a. indrasnéla, cuteza-

re, curagiu.Bátorságos, a. — an, ad. securu,

sigurii.Bátorságtalan, bátortalan, a.' ne-

cutezatoriu, neindrasnetiu; fa­ra sigurantia, nesecuru.

Bátortalanság, s. necutezare, ne- indrasnire.

Bátortalanul, ad. fara indrasnéla, necuragiosu, nesigura.

Bátran, ad. animosu, curagiosu, cu indrasnéla.

Bátya, s. frate mai betranu, bade.Be, bé, ad. inlaintru, in.Beadni, v. a dá inlaintru.Beadvány, a. petitiune, suplica,

exhibitu, memorialu, presen- tata.

Bebizonyitni, v. a demustrá, a adeveri.

Bebizonyítás, a. demustrare, ade­verire.

Beborítni, v. a acoperi.Beczikkelyezni, v. a inarticulá.Becs, a. pretiu, valóre.Becs, n. prop. Vien’a.Bécsi, a. vienezu, de Vien’a.Becses, a. prétiosu.Becsetlen, a. nepretiosu.Becsinált, s. confertura, compotu.Becsleni, becsülni, v. a pretiuí,

a stimá; a respectá.Becslés, becsülés, a. stimare.Becsmérelni, v. a defaimá, a ca-

lumniá, a deonestá,Beosmérlés, a. defăimare, deonés-

tare.Becsomózni, v. a pacbetá, a iro-

tulá (acte).Becsomózás, a. pachetare; irotu-

lare.(de acte).Becstelen, a. nepretiosu, infamu,

spurcatu, desonoratu.Becstelenitni, v. a desonorá, a

defaimá, a proianá, a spurcá.Beestelenités, s. desonóre, defăi­

mare.Becstelenség, a. desonóre, de­

făimare, infamia, spnrcatiune.Becstelenül, ad. desonoratu, ne­

cinstita ; spurcatu.Beesülni, v. a stimá, a onorá,

a respectá, a cinsti.Becsülés, a. stimare, respectare,

cinstire.Becsület, a. onóre, stima, cinste.

Becsületes Békülés 15

Becsületes, a. — en, ad. onoratu, cinstita, de omenia.

Beesületlen, a. fara omenia, ne- onoratu.

Becsületszó, s. cnventu de onóre, parola.

Becsültetai, v. a pretiuí, a sti­ma, a estimă /p rin alţii).

Befejezés, s. terminare, conclu-. siune.

Befejezni, v. a terminá, a tini.Befelé, ad. inlaintru.Befellegzeni, v. a se innorá.Befogadni, v. a primi, a adop­

tă, a recepe.Befogadás, s. primire, adoptare,

recepero.Befogni, v. a prinde, a inchide,

a arestá.Befolyni, v. a incurge, a influ-

intiá.Befolyás, s. incurgere, influin-

tiare.Befütni, v. a incaldí, a face focu.Begy, s. gusia.Begyes, a. gusiatu, cu gusia.Beh! int. a! emu!Behatni, v. a petrunde, a stră­

bate, a penetrá.Behatás, s. petrundere, străba­

tere, penetrare.Behatolni, v. a strabate.Behinteni, v. a preserá.Behozni, v. a importă, a intro­

duce.Behozás, s. importare, introdu­

cere.Beiktatni, v. a instalá, a asentá;

a inprotocolá; a introduce.Beiktatás, s. instalare, introdu­

cere; inprotocolare.Beiktatmány, s. învestitura, in-

vestimentu.Beilleni, v. a se potrivi, a pás­

sá, a se nimeri.

Beillés, 3. passare, potrivire.Beírni, v. a inserie, a inregis-

trá.Beírás, s. inseriere, înregistrare.Bejegyezni, v. a insemná, a in­

protocolá, a intabulá.Bejegyzés, s. însemnare, inpro­

tocolare, intabulare.Bejelenteni, v. a insciintiá, a in-

ineuiiosciintiá, a avisá, a are- tá, a dennntiá.

Bejelentés, s. insciintiare, avi- sare, aretare, denuntiare.

Béka, s. brósca.Béke, békeség, s. pace.Békealku, s. tractatu de pace.Bekebelezni, v. a incorporá, a

intrupá, a asotiá, a ingremiá.Bekebelezés, s. incorporare, aso-

tiare, ingremiare.Békélni, v. a se impacá, a se

impaciuí.Békélés, s. impacare, împăciuire.Bekertelni, v. a ingradí, a in­

chide cu gardu.Békéte'en, békétlen, a. neliniş­

tiţii, neodiehnitu, turburatu.Békételénség, s. neliniştire, ne-

odichnire, turburare.Békés, s. rocu blanitu.Békés, a. pacificu, paciuitu, li­

niştita.Békeség, 3. pace.Béketürés, s. rabdare, indulgen-

tia, patientia, tolerantia.Béketürő, a. rabdatoriu, sufe-

ritoriu, indulgenta.Békitni, v. a impacá, a impaciui.Békités, s. impacare, împăciuire.Békithetlen, a. neimpacabilu.Beké, békló, s. lantiu, catena,

legatara.Békiitni, v. a se impacá, a se

impaciuí.Békütés, s. impacare.

16 Bél Berzsen

Bél, ad. intern, din laintrn.Bél, a. matiu; miediu; feştila

fia luminare).Béla, n. prop. Adalbertu.Belé, bele, ad. in laintru, in

intru.Belebbezni, v. a Internă.Belebbezés, s. internare.Beleegyezni, v. a se învoi, a

consimţi, a se uni.Beleegyezés, s. învoire, consim­

ţire.Bélelni, bélleni, v. a cuptusi, a

pune cuptusiéla.Bélés, béllés, s. cuptusiéla.Belemerülni, v. a se cufundă, a

străbate fin studiu).Beles, a. miediosu, simburosu;

vorace, mancatiosu.Belföld, s. pámentu' internu, pa­

tria.Belföldi, a. indigenu, paman- '

térni, din patria.Bélletlen, a. necuptusitu, fara

cuptusiéla.Belől, ad. din laintru, internu.Belügyministeritun, a. ministru

de interne.Belül, ad. din laintru.Belülről, ad. pe din laintru.Bélyeg, 8. semnu, timbru, stem-

pelu.Bélyegezni, v. a insemnă, a tim-

brá, a marcă.Bélyegtelen, a. netimbratu, ne-

insemnatu, nemarcatu.Bélyegzés, a. timbrare, marcare.Bélyegző, a . caracteristicii.Ben, p. in.B énafa. schilavu, neputintiosu,

strupatu.Bénaság, a. schilavénía, nepu-

tintia, ologire.Bendő, a. burta, féle.Bénitni, v. a schilavi.

Benn, ad. in intru, in laintru.Bennszülött, a. indigenu, nascutu

in patria.Benső, a. — leg, ad. intimu.Bensőség, a. intimitate.Bent, ad. fv. benn).Bénulni, v. a se schilavi.Bénulás, a. ecbilavire.Benyomás, a. impresiune, inti-

paritura.Bér, s. simbria, soldu, léfa, tac-

sa, censu.Bérbeadni, v. a esarendă, a dá

in arenda.Bérez, a. monte, munte.Bérezés, a. muntosu.Bérelni, v. a esarendă, a in-

chiriá.Bérenez, a. sierbitoriu, argatu,

simbriasiu, slugariu.Béres, a. servu, sierbitoriu, a r ­

gatu.Beretva, a. briciu.Borotválni, v. a rade.Bérlelni, v. a cuptusi; a incbi-

riá.Bérlés, a. cuptusiéla; inchiriare.Bérlet, a. arenda, abouamentu,

pactare.Bérlő, a. arendatoriu ; abonatoriu.Bérmálni, v. a mirui, a corfirmá.Bérmálás, s. miruire, confirmare.Bérmentes, a. — en, ud. scutifu

de tacsá.Berz, a. eleetru.Berzdelej, a. eleetromagnetu.Berzdelejes, a. electromagneticu.Berzdelejesség, s. eleetromagne-

tismu.Bérzedni, v. a se sburlí, a se

valvoí fperulu).Berzelni, a. a eleetrisá.Berztelep, a. bateria electrica. 'Berzsen, (fa), a. fernambucu far-

boréi.

Besorozni Bilincselés 17

Besorozni, v. asentá, a înşiră, a infirá. ,

Besorozás, a. asentare.Beszálíani, v. a se ineortelá.Beszállásolni, v. a ineortelá.Beszállásolás, s. incortelare.Beszámítani, betudni, ti. a com

putá, a compensá, a imputá.Beszámítás, a. computare, com-

putatiune, imputatiune.Beszéd, beszélés, a. vorbire, eu-

ventare.Beszédes, a. vorbitoriu, vorba-

retiu, limbuta.Beszélgetni, ti. a vorbi, a discurá.Beszélgetés, s. vorbire, discursu,

convorbire.Beszélni, ti. a vorbi a cuventá.Beszélés, «• discursu, vorbire.Beszély, *. enarare, novela.Besztercze, n. prop. Bistritia.Beszennyezni, ti. a manjí, a in-

negrí, a ponosi.Beteg, a. morbosu, bolnavu.Betegedni, ti. a se bolnavi.Betegedés, a. bolnavire.Betegeskedni, ti. a suferi in morbuBetegeskedés, s. nesanatate, bo-

lire, morbu.Beteges, a. bolnăvicioşii, nesă­

nătos u.BetegitÄ, ti. a bolnavi.Betegség, s. morbu, bóla.Betestesítni, ti. a ingremíá, a in-

corporá.Betiltani, ti. a sistá, a opri.Betyár, s. badaraiul, omu brutu,Betyárkodni, ti. a sa purtá brutu.Betörni, ti. a erumpe, a sparge,

a frânge.Betörés, a. erumpere, invasiune;

frângere.Betű, a. litera.Betüszámtan, s. algebra,

Betüszámolás, s. calculare alge- braica.

Betűzni, ti. a silabizá.Bevádolni, ti. a acusá, a denun-

tiá, a inculpă.Bevádolás, s acusare, denun­

ţi,'íré, inculpare.Bevallani, ti. a mărturisi, a re-

cunésce, a fasioná.Bevallás, a. mărturisire, fasio-

nare.Bevezetni, ti. a introduce, a con­

duce, a instalá.Bevezetés, s. introducere; insta­

lare.Bevitel, a. importu, importare.Bevinni, ti. a importă, a duce

inlaintru.Bezárni, ti. a închide; a arestá.Bezárás, s. închidere; arestare.Bezáródni, ti. a se închide, a se

incuié.Bezáródás, a. închidere, incniere.Bezárólag, ad. inclnsivu.Bezzeg! int. inadeveru! asiada-

ra! sein ca!Bíbelődni, ti. a se migăli, a mocosí.Bibelődés, a. migala, mocosiéla.Bíbor, a. porfira, purpura.Bíboros, o. purpuriu.Bibornok, a. cardinalii.Biesak, a, brisca, cutitu.Bicskás, s. talbariu de pungi,

kotiu.Biczczenteni, ti. a clatină ('din

capn); a schiopatá.Bika, a. tanru.Bikacsolni, ti. a se opune, a re-

siste.Bikk, bikkfa, s. fagu.Bilincs, a. catena, catusia, lantiu.Bilincselni, ti. a incatená, a ín-

catusiá.Bilincselés, a. ineatenare, inea-

tusiare.2

18 Billegni Bizonyos

Billegni, v. a clatină, a bilantiá ; a vibrá, a oscilă.

Billegény, a. codubatura (pasere).Billegetni, v. a clatină, a mişcă.Billenni, v. a precnmpani.Billenteni, «. a precumpăni, a

resturná.Billentyű, s. ventilu, capacu,

clapa.Billikom, a. pocalu, cana.Bimbó, a. muguru, bobocu.Bimbós, a. mugurosu, eu mu­

guru, bobocitu.Bimbózni, v. a muguri..Bírálni, t>. a judecă, a critisá,

a recensá, a censurá.Bírálás, bírálat, s. censurare, ju ­

decare, critisare.Birâs, a. avere, stapanire.Birka, a. óié (cu lana fin a cré-

tia).Birkózni, v. a se luptă.Birkózás, a. lupta.Bírni, v. a posiede, a avé'; a

învinge; a suportă, a redicá.Biró, a. jude. luvt«-*-' •Birodalmi, a. imperialu.Birodalom, a. imperiu, imperatía-Bírói, a. juditialu, judeeatorescu-Biróizár, s. secuestru.Biróság, s. tribunalu, judecătoria.Birs, birsalma, a. gutuie.Birság, a. pedépsa (de báni),

amenda, glóba.Bírságolni, v. a globi, a pedepsi

(in bani).Birtok, a. posesiune, proprietate,

avere.Birtokháborítás, a. conturbare de

posesiune.Birtokolni, v, a posiede, a a ve

in proprietate. .Birtoklás, a. posiedere.Birtokos, a. posesoriu, proprie­

tar™.

Birtoktalan, a. fara avere, fara posesiupe.

Bitang, a. spuriu, copilu nele­giuita.

Bitangolni, v. a risipi, a prăpă­di, a usurpá (avere).

Bitangolás, a. risipire, usurpare.Bitorló, a. usurpatoriu..Bitó, a. furci, stalpu de spen-

diuratu; carnefice.Bitorolni, v. a usurpá, a risipi.Bitorlás, a. usurpare.Bival, a. bivolu.Bivalos, s. bivolariuvBizakodni, v. a se increde.Bizakodás, bizalom, a. încredere,

confidentia.Bizalmas, a. — an, ad. concre-

diutu, incredintiatú, confiden- tialu.

Bizalmatlan, a. — ni, ad. fara în­credere, prepuitoriu.

Bizalmatlanság, a. neîncredere, banuiéla.

Bizalmi, a. de încredere.Bízás, a. concredere; însărcinare.Bízni, v. a coúcrede, a increde;

a se increde.Bizodalom, a. (v. bizalom).Bizomány, a. comisiune, însăr­

cinare. .Bizományos, a. eomision#iu, man­

datar™.Bizon! bizony! int. asia! dien!

in adeveru!Bizony itni, v. a dovedi, a ar­

gumentă, a. demustrá.Bizonyítók, a. dovéda, argumen­

ta, próba.Bizonyítvány, bizonyitmány, a.

atestata, adeverintia. .Bizonyosodni, bizonyodni, v. a se

dovedi, a se adeveri.Bizonyos, a. — an, ad. siguru,

certa.

19

Bizonyság, s. marturía, martom. Bizonytalan, a. necertu, nesigura.

• Bizonytalanság, s. nesigurantia, nesiguritate.

Biztatni, v. a indemná, a im- pintená, a inteti.

Biztonság, biztosság, s. seeurantia, securitate.

Biztos, a. — au, ad. securu. Biztos, s. comisariu, mandatariu. Biztosítás, s. asecurare, garan­

tare, cauţiune.Biztosítni, v. a asigură, a garantá. Bízvást, ad. securu.Bobita, s. motiu, cucuiu, eiufu

(la paseri).Bóbitás, a. motiatu.Bocsátni, v. a iertá, a lasá.' Bocsánat, s. pardonare, iertare. Bocsátkozni, v. a se demite, a

se lasá, a participă.Bocskor, g. opinca.Bódé, s. boltitia, coliba, casutia. Bodítni, v. a ametí, a imbetá. Bodnár, s. butariu, dogariu. Bódog, n. prop. Felicianu. Bodor, a. cretiu, incretitu; iu-

curcatu; narodú.Bódorogni, v. a vagabuudá, a

amblá ratacitu.Bódulni, v. a ametí, a se im­

betá (de capu).Bódulás, bódultság, s. ametire,

ametiéla.Bódult, a. ametitu.Bodza, bodzafa, s. socu.Bog, s. nodu.Bogács, s. scaietiu, scaiu.Bogár, s. insecta, gandacu. Bogarászni, v. a aduná insecte. Bogarászat, «. entomologia. Bogas, a. nodurosu.Bogdán, n. prop. Adeodatu. Bogasodni, v. a se innodá.

Bizonyság

Boglár, s. catarama, agrafa, spon* ca.

Boglya, s. bődé, juréda, grama- da, claia.

Bognár, s. rotariu.Boşos, a. — an, ad. (v. bogas). Bogosodni, v. (v. bogasodni). Bogozni, v. a innodá.Bogrács, s. caldare, cazanu. Bogyó, s- bobitia, bóba.Bogyós, a. bobatu.Bohó, a. narodu, nebunatecu. Bohócz, s. paiatiu, pacala. Bobóság, s. nebunia, narodía. Bobóskodni, v. a face nebunie. Bojt, s. ciucuru,Bojtorján, s. (V. bogács).Bojtos, a. ciucuratu, inciucuratu. Bojtozni, v. i t inciucurá.Bók, s. salutare, complimentu. Boka, bokacsont, s. glesna, oulu

petiorului.Bókolni, v. a complimentă, a

salutá.Bókolás, s. complimentare. Bokor, «.,■ tufa.Bokratlan, a. netufosu.Bokréta, s. buehetu (de flori). Bokrétázni, e. a orná cu flori,

a impená.Bokros, a. tuíosu; desu. Bokrosodni, bokrosulni, v. a se

intufosiá; a se iumultí. Bokrosodás, s. intufosiare; în­

mulţire.Ból, p. din.Boldog, a. fericitu.Boldogítni, v. a ferici.Boldogitás, s. fericire.Boldogság, s. fericitate, fericire Boldogságos, a. fericitu, santu. Boldogtalan, a .— ni, ad. nefe­

ricita.Boldogtalanítni, v. a neferici. Boldogtalanodni, v. a se neferici.

2*

Boldogtalanodni

Boldogtalanság, a. nefericire. Boldogul, ad. fericita. Boldogulni, v. a se ferici.Bolha, balha, s. purece. :Bolhás, a. — an, ad. purecosu,

cu purece. * ,Bolházni, bolhászni, v. a purecá. Bolházkodni, bolházodni, v. a se

purecá.Bolházkodás, bolházodág, s. pu-

recare.Bólintani, v. a incliná, a miscá

(cu capulu).Bolond, a. nebuuu.Bolondítni, v. a nebuni (pe ci­

neva,).Bolonditás, a. nebunire. Bolondos, a. nebunatecu. Bolondoskodni, bolondozni, v. a

face nebunie.Bolondulni, v. a nebuni. Bolondulás, a. nebunire.Bolt, a. pravalía, bolta, negu-

tiatoría.Bolthajtás, boltozat, a. bolta, bol-

titura, arcú.Bolthajtásos, a. — an, ad. ar-

cuatu, cu boltitura.Boltív, a. arcú (de podu). Boltozni, v. a arcuá, a bolti. Bolygani, bolyongni, v. (v. bo-

dorogni).Bolygás, a. vagabundare, am-

blare ratacita.Bomba, a. bomba.Bomlani, bomladozni, v. a se

desface, a se descompune, a se disolvá.

Bomlás, bomladozás, a. desface­re, disolvare.

Bomolhatlan, a. nedesfacabilu, nedisolvabilu.

Bonczolni, v. a anatomisá, a des- membrá.

20 Boldogtalanság

Bonczolás, a. anatomisare, des- membrare.

Boncztan, a. anatomia, artea ana­tomica.

Bontakozni, v. a se desface, a se desmembrá.

Bontás, a. desfacere.Bontatlan, a. nedesfacutu.Bonyolítni, v. a incurcá, a in-

calcí.Bonyolítás, a. încurcare, încâl­

cire.Bonyolódni, v. a se incurcá, a

se incalcí.Bonyolodás, bonyolultság, a. în­

curcătură, complicare.Bor, a. vinu.Borbély, a. barbieria.Borda, a. spata (la cesutu); ol­

dalborda, cóste (la animale).Borítani, v. a acoperi, a cup-

tusí.Boritás, a. acoperire, cuptusiéla.Bontatlan, a, neacoperitu.Boríték, a. acoperementu, inve-

litóre, velu, cuptusiéla.Borítékos, a. copertatu, invalitu.Borítékozni, v. a eopertá.Boritgatni, v. a acoperi, a cuptusi.Boritgatás, *. acoperire.Boritó, a. acoperitoriu.Boijas, a. cu vitielu.Borjazni, borjúzni, v. a fetá (vi­

tielu .Borjú, a. vitielu. v ( - u ^ )Borjúfoka, a. vitielu de mare,

foca.Boijuzás, *. fetare (de vitielu).Boriéi, a. alcoholu, spiritu de

vinu.Borogatni* o. (boritgatni).Borona, a. grapa.Boronálni, v. a grapá.Boronálás, a. grapare.Boronálatlan, a. negrapatu.

Boropálatlan

Boróka Botrány 21

Boróka, n. socu.Borongani, v. a se innorá.Boros, a. — an, ad. vinosu; cu

vinu.Borostyán, <?. dafinu, laure, ma­

liul.Borostyánkő, s. succinu, ambra

galbena.Bor^tyános, a. laureatn.Boroszlán, a. dafinelu, leusteann.Borotva, 8. fv. beretva).Borotválni, v. (v. beretválni).■Borotválkozni, v. (V. beretvál-

kozni).Borozni, v. a bé vinu.

, Bors, 8. piperiu.Borsos, a. — an, ad. piperatu.Borsolni, borsozni, v. a piperá.BorBolatlan, a. nepiperatu.Borsika, s. lingurica cu cresta

('planta).Borsó, s. mazere.

^Borseprű, «. drosdie de vinu.Borsódzni, v. a se inasprí; a se

infiorá. ;Borszesz, s. spirtu de vinu.Borulni, ». a se plecá; a se in­

norá, a se inchide (orison- tulu).

Borús, o. innoratu, intunecatu, inchisu.

Borúit, a. (v. borús).Ború, 8. innorare, nuori.Borz, s. vezure.Borzadni, v. a se infiorá.Borzadás, s. înfiorare.Borzadály, borzalom, borzada-

lom, 8. infioratiune.Borzas, borzos, a. — an, ad. sbur-

litu, pérosu, nepeptanatu, vel- voietu.

Borzasítni, v. a sburlí, a velvoié.Borzasztó, a. — an, ad. spai-

mantatoriu, fiorosu, infrico- siatu, teribilu.

Borzogatni, borzongatni, v. a avá fiori, a infiorá.

Boszankodni. boszonkódni, v. ase necají, a se sechirá.

Boszankodás, boszonkodás, s. se- chirare, necazu, neplăcere.

Boszorkány, s. strigóie, ferme- catóre.

Boszorkányság, s. íermecatoría, vrăjire.

Boszorkánykodni, v. a fermecá, a vrají.

Boszú, boszúállás, s. resbunare, vendeta. . >

Boszúlni, bosszulni, v. a resbuná.Boszús, bosszuló, a. resbunatoriu.Bosszúálló, a. (v. boszuló).Bosszús, a. — an, ad. necajitu,

maníosu.Bosszúság, s. ; necasu, injuria,

mania.Boszor, s. capu de mórte (in­

secte).Bosszantani, v. a necají, a iritá,

a intaritá.Bosszantás, s. necajire, intaritare.Bot, 8. bastonu, batiu.Botozni, v. a ciomagí, a bate

cu batiulu.Botlani, v. a se impedecá.Botlás, s. impedecare, gresjéla.Botolni, v. (v. botozni).Botor, a. stupidu, narodu, sim­

plu.Botorkálni, v. a se impedecá,

a se poticni, a se impletecí.Botorkázni, v. (v. botorkálni).Botorkázás, s. poticnire, impe­

decare, impletecitura.Botorság, s. stupiditate, narodía

neghiobia.Botos, a. cu batiu.Botránkozni, v. a se í candalisá.Botrány, s. scandalu.

Botránykozás Babázni*

Botránykozás, a. scandalisare (proprie).

Botránykoztatni, v. a 3 candalisá. Botránykoztatás, a. scandalisare. Botránykoztató, botrányos, a.

scandalosu.Botránytalan, a. neseandalosu. Bozont, a. flocu.Bozontos, a. flocosu, sburlitu. Bozot, 3 . trestietu, stufu. Bozotos, a. treskioeu, stufosa. Bő, a. larga, destula, abandanta,

copiosu.Böas, s. (v. becs).Böffenni, böfögni, v. a rűgaí. Böfögés, 3 . rűgaitnra.Bőgni, v. a racní, a magi, a

sbierá.Bőgős, 3. racnire, mugire. Bögetni, v. a iace.se planga. Bőgő, a. racnitoriu, sbieratoriu. Bögöly, 3. teunu, musca de bon. Bögre, s. tigaie, Qlisiórá.Bögy, s. (v. begy).Böjt, 3. posta, ajuna.Böjti, a . de postu.Bőjtölni, v. u posti.Böjtölés, 3. ajunare, postire. Bojtos, a. — en, ad. de postu. Bökni, v. a împunge, a intiepá. Bőkés, s. intiepare, impnngere. Bökkenni, v. a impedecá, a in-

timpiná.Bőkkenés. s. impedecare, intim-

pinare.Bökkenő, a. impedecatoriu, in-

timpinatoríu.Bökő, a. pungatoriu.Bői, p . din.Bölcs, a. filosofu, intieleptu, sa­

pienta.Bölcselet, s. filosofía. Bölcselkedni, v. a filosofá. Bölcsen, ad. intieleptiesce.

Bölcseség, s. intieleptiune, sa- pientia.

Bölcsész, s. filosofá.Bölcsészet, s. filosofía.Bölcső, s. léganu.Bölény, s. bon selbatecu, bouruBömbölni, v. a magi.Bömbölés, s. mngetu.Böngész, 3. compilatoria, jp i-

cuitoriu, (din cárti).Böngészet, s. cetire, spicuire,

decopiere.Böngészni, v. a ceti, a decopié,

a receií, a spicui.Bőr, s. piele.Bőrös, a. — en, ad. pielosu, cu

piele, impelitiatu.Bőrösödni, v. a se impelitiá, a

prinde piele.Bőrtelen, bőretlen, a. fara piele,

nepielitiatu.Börtön, s. carceru, temnitia, prin-

sóre.Börtönözni, v. a incarcerá, a ares- *

t&, a intemnitiá. ;Börtönözés, s. încarcerare, in-

temni tiare.Börzsöny, a. (v. berzsen).Bőség, s. abuudantia, eopiosi-

ta te ; lărgime.Bőséges, a. — en, ad. abundantu,

copiosu, múltú.Bősz, a. infuriatu, iritatu..Bőszítni, v. a infuriá, a iritá.Bőszülni, V. a se infuriá.Bőszült, a. — en, ad. înfuriata.Bővelkedni, v. a avé in abun-

dantia.Bőven, ad. indestulu, abundantu.Bővítni, v. a largi; a spori.Bú, a. supărare, întristare.Buba, a. papusia; copilu micu.Babázni, v. a papusiá, a jocá

cu papusia; a luá de peru.

Buborék, s. besica, bulbucu (de apa).

Buborékolni, v. a besicá, a bul­bucă, a gpumegá

Buborékos, a. besicosu, spume- gosu.

Búbos, a, motiaíu.Búcsú, s. remasu bunu, adiu ;

jubileu.Búcsúzni, v. a luá remasú bunu.Búcsúzáé, s. remasu bunu.Búcsúztatni, v. a luá remasu bu­

nu, a face ertatiuni (la morti).Búg, s. porumbariu.Búgni, v. a bombai, a porumbă,

a turturá.Búgás, s. turturéla.Bugyogni, v. a ciocoi, a isvorí,

a spumegá.Bugyogás, s. cloooire, isvorire,

spumegare.Buja, a. desfranatu, inbuibatu.Buján, ad. (v. buja).Bujaság, s. desfrenare,Bujálkodni, v. a se inbuibá, a

trai in desfrennri.Bujálkodá3, s. desfreu.Bujdokolni, v. a amblá ratacitu,

a vagabundá.Bujdoklás, s. amblare ratacita,

vagabundare.Bújni, bujkálni, v. a se ascunde.Bujtogatni, v. a agitá.Bujtogatás, s. agitare.Bukni, v. a cadé, a picá.Bukás, s. cădere.Bunkó, s. maciuca.Bunkóé, a. maciueatu, cu ma­

ciuca.Buktatni, v. a face se cada.Bunda, s. bunda.Burgonya, s. cartofii, crumpana,

baraboiu.Burján, s. maracina, buruiéna.Burjános, a. buruienosu.

Buborék

Burkolni, i\ a invelí, a infa- siurá.

Burkolás, s. invelire.Burok, s. invelitóre, locasiu (la

copii mici după nascere).Bús, a. — an, ad. tristu, supa-

ratu.Búsítni, v. a supară, a intristá.Búsulni, búsongani, búslakodni,

v. a se intristá, a se supará.Bútalan, a. neintristatu.Buta, a. stupidu, narodu.Butaság, 3. stupiditate.Butítni, v. a narodí, a prosti,

a face stupidu.Bútor, s. mobilia.Bútorozni, v. a mcfbilizá.Bútorozás, s. mobilare.Butulni, v. a se face stupidu,

a narodí.Búvár, s. cufundatoriu de maré,

scrutatoriu.Búvárkodni, v. a scrută, a cer­

cetă.Búza, 3, grauu, grau.Buzditni, v. a inbarbatá, a ani­

mă, a entusiasmá.Buzdítás, s. animare, incuragia-

re,,inbarbatare.Buzér, s. roiba (planta).Buzgalom, s. zelu, entusiasmu,

fervóre.Buzgalmas, a. zelosu.Buzgó, a. devotu, piu, zelosu.Buzgúság, s. devoţiune, pietate,

fervóre.Buzgólkodni, v. a zelá, a fi

devotu.Buzgólkodás, s. (v. buzgóság).Buzogány, s. gióga.Bű, s. farmecu, incantatura.Bűbáj, incantatura, farmecu,

magia.Bübájolni, v. a incantá, a íer-

mecá; a vrají.

Bübájolni 23

Bűbájos, a. farmecatoriu, incan- tatoriu.

Büdös, a. puturosu, imputitu.Büdösítní, v. a imputí.Büdösség, s. petére.Büdösödni, v. a se imputí.Bükk, bükkfa, a. fagu.Bütkmag, s. giru, seminţia de

fagu.Bükköny, s. mazariche.Bűn, a. pecatu, culpa; crima.Bünbánás, «. penitentia, părere

de reu a pecateloru.Bűnbocsánat, s. amnestia, ertare

de pecate.Bűnhődni, v. a suferi, a se po­

cái, a luá resplata.Bűnhödés, a. pocăire, penitentia.Bűnös, a. pecatosu.Bűntelen, a. nepecatosu, ino­

cente.Bűntény, a. crima.Büntetni, v. a pedepsi.Büntetés, a. pedépsa.Büntetlenül, ad. nepedepsitu.Bürök, a. cucuta.

24 Bűbájos Czédrus

Büszke, a. büszkén, ad. falosu, maretiu, sumetiu.

Büszkeség, aa fala, sumetía, or- golia.

Büszkélkedni, v. a se fali, a se . trufí.

BUszkélkedés, a. (v. büszkeség).Bütü, a. verfu.

'Bütyök, a. nodu, maciuca.Bütykös, a. nodurosu, maciucosu.Bűvegytan, a. alchimia.Bűvész, a. fermecatoriu, magú.Büvölés, a. fermecatoría, magia.Bűvölni, v. a fermecá, a incan-

tá, a vrají.Bűz, s. putóre, mirosu greu.Bűzhödni, v. a se imputí, a se

infetidá.Büzhödt, a. imputitu, fetidu,

pnturosu.Bűzlelni, v. 'a mirosá (ceva ne­

plăcuta).Bűzleni, ®. a putí, a mirosá greu.Bűzös, a. puturosu, imputitu.Büzösödni, ®. a se imputí, a se

infetidá.

Cz=C.Czáf, czáfolás, s. refrantatiune,

rebrobatiune, dementire, re- futatiune. *

Czáfolni, «. a refrange, a re- probá, a demenţi, a refutá.

Czáfolás, s. refrangere, refutare.Czáfolbatlan, a. nerefrangiveru,'.

nerefutaveru.Czáfolhatlanúl, ad. (c l czáfol-

hatlan).Czáfolhatlanság, s. nerefrangibi-

litate, nerefntabilitate.

Czáfoló, s. refrangatoriu, repro­batorul.

Czafrang, a. coita, pantiura.Czammogni, «. a tropăi, a mer­

ge greu (cá ursulu).Czammogás, a. tropaitura,-mersu

greu.Czáp, a. tiapu.Czápa, czápahal, a. scualu (pesce).Czár, a. tiaru, imperatu (ru-

sescu).Czébra,. a. Zebra (animalu).Czédrus, s. Cedru.

Czédula Czimes 25

Czédula, a. siedula, biletu.Czégér, a. aratatoría, msemnu,

firma.Czégéres, a. insemnatu, inferatu,

notoriu.Czéh, «. corporatiune, colegiu,

tiehu.Czél, a. tieuta, scopu.Czeleczula, a. bagagia.Czélirányos, czélszerü, a. con-

respundietoriu, amesuratu.Czélozni, czélzani, v. a tientí,

a face alusiune (la ceva).Czélozgatni, v. (cá czélozni).Czélszerüség, a. corespundietate,

cuvenita scopului.Czélszerüt’en, czéltalan, o. ne-

corespundietoriu, necuvenitu scopului.

Czéltalanság, a. necorespundie- tate, (fora scopu).

Czélzás, czélzat, a. tientire, alu­siune.

Czélzó, a. tientitoriu.Czérna, a. atia.Czet, czethal, a. balena, chitu.Czibálni, v. a trage, a rumpe,

a smulge (vesmintele,).Czibet, a. cibeta ('animal u).Cziczkány, a. siórece cu bota

ascutitu.Cziczoma, a. ornare, inírumse-

tiare, podóba.Cziczomázni, v. a orná, a in-

frumsetiá.Czifra, a. ornatu, infrumsetiatu.Czifrálkodás, a. ornare, infrum-

setiare, mandría.Czifrálkodni, v. a se orná, a se

infrumsetiá.Czifrán, ad. ornatu, infrumse­

tiatu.Cziíraság, a. ornamenta, podóba.Czifrázás, a. ornare, infrumse-

tiare.

Czifrázni, v. a orná, a infrum- £etiá.

Czifrázó, a. ornatoriu, infrum- setiatoriu.

Czigány, a. tieganu.Czigányos, o. tieganosu.Czig&nyság, a. tieganía.Gzigányúl, ad., tieganesce.Czihere, s. tufisiu, pădure dé

tufe.Czikázni, v. a incoltí, a resarí;

a incrucíá; a sierpuí, a miscá• rapede (cá fulgerulu).Czikk, czikkely, a. articlu, pa-

ragraiu.Czikkelyes, a. articulata.Czikkelyezni, v. a articulá, a

desparţi, a deschiá.Czikurnya, a. anostitura, intre-

catura, afeptatiune, podobi- tura, cirada.

Czikurnyás, a. podobitu, între­cuta, anostituj ciradata.

Czikornyátlan, <f. neinpodobitu, neciradatu.

Czikornyázni, v. a inpodobí, a face cirade, (trasuri încolăcite).

Czim, a. títula, adresa, firma.Czimbalmos, a. cimbaleriu.Czimbalmozni, v. a bate, a dice

cu cimbalulu.Czimbalom, a. 'cimbalu.Czimbora, a. sotiu, colega, ca-

meradu, tovaresiu.Czimborálni, czimborálkodui, v.

a se insotí, a se tovarasí.Czimboraság, s. colegitate, tova-

rasia.Czimer, a. insemnu, marca, scu-

tu nobilitariu; a patr’a parte din mielu.

Czimeres, a. insemnatu, marcata.Czimerezni, v. a insemná, a mar­

ca.Czimes, a. titulatu.

26 Czimezés Czuppantás

Czimezés, a. intitulare, adresare.Czimezni, v. a intitulá a adresă.Czimpa, s. sgarciu (la nasn si

la urechi). ,Czimpás, a. sgareiosu,Czimtelen, a. netitulatu, fara ti-

tula.Czimzet, s. titulare, firma.Czímzetes, a. titulariu, ca titula.Czin, s. cositoriu.Czinczér, s. scarabeu, capricornu

(insecta).Czinczogni, v. a tintiaí, a tiuí,*

(siőrecele).Czinege, s. picigoiu (pasere).Czinezni, v. a in cositori, a trage

cu cositoriu. •Czinezés, czinezet, s. incositorire.Czingár, a. (védi szikár).Czink, s. cincu, (métául).Czinkos, s. barbauu, margiolu,

trufatoriu, facatoríu de r^e .Czinkoskodni, v. a barbaní, a ia-

ce rele.Cziukosság, s. barbanía, trufaría.Czinober, s. cinobru, chinovaru.Czipelni, v. á redicâ, a tarí, a

trage.Czipész, «. calciunariu, papuca-

riu, ciobotariu.Czipó, s. pitusca, panisióra.Czipö, s. papucu, ciuboteCzirkalmazui, v. a mesurá cu

circinulu, a circulá.Czirkálni, v. a patrolá, a vighía;

a circulá.Czirkalűm, s. circinu.Czirogatui, czirokálui, v. a ne­

tezi, a gugulí.Czirogatás, a. netezire, gugulire.Czitrom, s. citronu, lamaia.

Czitromos, a. citrouatu, lamaiatu.Czitromozni, v. a ciironá, a lamaiá.Czivakodni, czivódni, v. a se cer-

tá, a se dispută.Czivédás, a. cérta, disputa.Czivódó, a. certatoriu, disputa-

toriu.Czoboly, a. cibelina (animalu)Czomb, a. sioldu, erura.Czombos, a. sioldurosu.Czondra, s. sumanu.Czorholui, i). a rade, a razuí

(la lucratorii de piele).Czök, s. aluatu acru.Czölönk • czölömp, s. ciomagu,

fusta măciucă.Czölöp, a. păru, stálpu.Czövek, a. pociumbu, parisioru

(scurtu grosu).Czövek élni, v. a bate pociumbi.Czudar, a. de nenlica, misielu,

iníamu.Czudarkodni, v. a face miselii,

infamia.Czudarság, a. miselia, infamia.Czudarúl, ad. misielesce, infa-

miosu.Czukor,.«. zaharu.Czukornid, s. trestia de zaharu.Czukorsüveg, a. palaria séu tur-

nu de zaharu.Czukorszesz, s. rumu.Czukrász, a. conietariu.Czukrászat, a. confetaría.Czukios, a. zaharitu, zaharosu.Czukrozni, v. a zabarí.Czupogni, ezupogatni, cznppan-

tani, v. a sarutá sonoru (ple- oscaindu).

Czuppantás, «. sanitare sonora, cuicatura.

CsCsáb, s. amagire, sedueere, ade-

manéla, atrasamentu.Csábítás, s. amagitura, sedutiu-

ne, ademanéla.Csábitni, o. a amagi, a seduce,

a ademani.Csábító, a. amagitoriu, seduca-

toriu.Csábulni, v. a se amagi, a se

seduce.Csacsi, s. magariu.Csacska, a. limbuţii, guralivu.Csacsfeaság, s. limbutire, gura-

livia.Csacsogás, s. limbutire, galagire.Csacsogni, v. a galagi, a limbuţi.Csacsogó, a. limbutu, galagitoriu.Csafarni, v. a invertí, a intórce.Csak, ad. numai.Csákány, s. ciocanu.Csakha, ad. numai—de.Csakhogy, coj. numai—déca.Csáklya, s. talpiga (de datu pe

ghiatiaj, carligu, arpaga.Csáklyázni, v. a se dâ pe ghiatia

cu talpiga.Csaknem, ad. mai, cam.Csákó, s. chivera, ciacau..Csakugyan, coj. totuşi, cu tóté

aceste, inse.Család, s. familia.Családos, a. cu familia.Családtalan, a. fara família.Csalán, s. ursica.Csalárd, csaló, a. insielatoriu,

falsu.Csalárdság, s. insielatoría, fal­

sitate.Csalárdkodni, v. a insielá.

Csalárdál, ad. falsu.Csalás, s. insielatiune', falsitate.Csalatás, csalódás, csalatkozás, 3.

amagíre, insielatura, ilusiune, amagitura,

Csalatkozni, v. a se insielá, a se amagí.

Csalékony, a. ‘ amagitoriu, ilu- soiu, falsu.

Csalfa, a. insielatoriu, amagitoriu.Csalfaság, s. amagitura, insiela­

tura; ilusiune,Csalfálkodni, csalfáskodni, ». a

insielá, a amagí.Csalhatatlan, csalhatlan, a. ne-

insielaveru, neamagibilu, fara dubietate.

Csalhatatlanul, csalhatlanál, ad. nesmintitu, fara indoiéla, se- curu.

Csalhatatlanság, s. neinsielatiune, siguritate, neindoiéla.

Csalit, s. tufariu, ciritisiu.Csalitos, a. tufosu, dudosu.Csahna, s. turbanu (legătură de

capu Ia turci).Csalmatok, s. mesalaritia, ius-

tianu (planta).Csalni, v. a insielá,,a seduce.Csaló, s. insielatoriu, seducatoriu.Csafódás, s. insielatiune, ilnsiu-

ne, amagire.Csalódni, v. a se insielá, a se

amagí, a se seduce.Csalogány, s. privigitoria, filo-

mela (pasere).Csalogatás, s. amegiéla, seducere.Csalogatni, v. a insielá, a ama­

gí, a seduce.

28 .Csalogató Csavarodni

Csalogató, a. %magitoriu, insie- latoriu, seducatoriu.

Csalóba, a. amagitivu, ilusioriu, seducatoriu.

Csap, a. cepö, dopu.Csapás, a. 'lovitura, bătătură,

plaga.Csapat, a. trupa, óste.Csapdosni, ti., a trânti, a plesni.Csdpdosás, a. plesnitura, tran-

titura.Csapiár, — os, a, ospetariu, bir-

tariu.Csapodár, o. flutnrátu, neconstan-

tu, nestatornica.Csapodárkodáh, a. néconstantia,

fluturatiune.Csapodárkodní, ti. a fi hecon-

stantu, a fluturá, (a curtisá incóce si încolo).

Csapódni, ti. a se trânti, a pocni, a se inchide (usi’a.

Csapolni, ti. a cepuí.Csapongani, t>. a stravagá, a fi

svanturatu, a face senrsiuni, fdesfrenate).

Csapongás, a. desfrenare, stra- vagantia, escesu, svanturatura.

Csapszék, a. ospataría, erisma misera.

Csárda, a. éiarda, qrisma (pe campiele üng.).

Csárdás, a. ciardasiu (unu jocu ung.;.

Csarnok, a. hala, porticu, sala.Császár, a. imperatu.Császári, a. imperatescu. 'Császárkodni, ti. a imperatí.Császármadár, a. gainusia alu-

naria.Császárné, a, imperatésa.Császárság, a. imperatía.Csat, s. cataramba, agrafa, com-

pitia.Csata, a. batalia, atacu.

Csatak, a. nomolu. tina,Csatakolni, ti. a intiná, a no-

molí (vestminte,).Csatakos, a. intinatu, nemolitu.Csatározás, a. tiralaría, ieptatu­

ra, puscatura sengurateca fia soldaţi).

Csatározni, ti. a tiralarí.Csatázás, a. lupta, pumnare,

atacu.Csatázni, ti. a se luptá, a se

bate.Csatlakozni, ti. a se insotí, a se

uní, a se impreuná.Csatiás, tfsatlakozás, a. împreu­

nare, unire, imbinare.Csatolás, s. incatarambare, im­

binare.Csatolni, ti. a incatarambá, a

imbiná.Csatorna, a. canalu, scocu.Csatornás, a. cu canalu, cana-

lisatu.Csattanás, a. pocnitura, sunetu.Csattanni, ti. a ' süná, a pocni.Csattanós, o. sunatoriu, pocni-

toriu; eclantantu (la vorbire).Csattogni, ti. a pocni, a suná.Csáva, a. dubéla, argaséla. *Csáválás, a. argasitura, argasire.Csóválni, ti. a argasí, a duba-

larí.Csáválatlan, ad. neargasitu.Csavar, a. siurupu, verteju.Csavarás, a. insiurupare, inver­

tire, sucire.Csavargani, csavarogni, ti. a am­

b ii vagabundu.Csavargás, a. amblare vagabonda.Csavarni, csavargatni, ti. a in-

siurupá, a invertí, a suci.Csavarodás, a. întorsătură, su-

citura, invertitura.Csavarodni, ti. a se invertí, a se

suci.

Cseber Csengés 29

t Cseber, csöbör, s. ciubaru. í Csecs, s. tietia.

Csecsemő, csecsemős, s. infante, copilu la tietia.

Csecsebecse, s. bagatele, nemicuri.Csecsesj tietiatu, cn tietia.Csecsctlen, a. fara tietia, ne-

tietiosu.Cseh, s. boemu.Csekély, a. mica, pucinn, ba-

gatelu, neinsemnatu.Csekélyleni, v. a tiené pucinu,

bagatelu.Csekélység, pucinatate, mi­

cime, neinsemnatate.Csel, s. latiu, cursa, falsitate,

şiretía, astutía.Cseléd, s. sierbitoriu, sierbitoria;

caseni.Cselédség, s sierbitorime.Cselekedet, s. fapta, lucrare.Cselekedni, v ■ a face, a lucrá.Cselekmény, cselekvény, cselek­

vés, s. fapta, lucrare, activi­tate, acţiune.

Cselekvő, s. faptuitoriu, actoria, a. activu, facatoriu.

Csele, s. delfinu (animalu).Cselekvőség, s. activitate, făp­

tuire, lucrare.Cselfógás, s. apucatura astuta,

finetía vicléna, viclenia.Cselszövény, s. intriga, cabala.Cselszövényes, a. intrigantu.Cselszövés, s. intriga, intrigare.Cselszövő, a. intrigantu.Csemcsegni, v. a clefai, a inolfai.Csemcsegés, s. clefaire, molfaire

(la mancare).Csemege, s. licării, mancari me-

runte, (confetari, póme, dul- cetiurij.

Csemegézni, v. a gustări, a man­că licaituri, zaharicale.

Csemete, s. plantitia, resadu, plantulitia,

Csempész, s. contrabandieriu, traficanta (pe furisiuj.

Csempészet, s. contrabanda, tra­fica contrabanda.

Csempészbedni, v. a contraban- bandâ, a trece marfa oprita.

Csempészkedés, s. contrabanda- re, trecere de marfe oprite.

Csend, s. tăcere, astemperare,■ linişte.Csendes, a. linistitu, tacntu, do-

molu, astemperatu, linu.Csendesedés, csendesség, s. tă­

cere, astemperare, linişte.Csendesedni, v. a se; astemparâ,

a se linişti, a se molcomi.Csendesen, ad. linistitu, molco-

mitu, tacutu.Csendesitni, v. a molcomi, a li­

nişti, a astemperă.Csendesülni, v. (v. csendesedni).Csendités, s. clopotire, sunare

de clopotifelu.Csenditni, v. a clopbti, a trage

clopotielulu.Csendítő, s. clopotitoriu.Csend-őr, s. gendarmu.Csend-őrség, 3. gendarmaria.Csendőrtanya, s. casarma de gen-

darmi.Csendülés, s. sunetu , (de clopo-

tielu), ciuitura, reSunetu.Csendülni, «. a resunâ, a ciui.Csenés, s. pitulare, furare, chi-

lipirgia.Csenevész, a. ticăloşii, misera-

veru, degenerata, nacasitu, proletariu. '

Csenevézni, v. a degenera, a se corci, a perde viti’a.

Csenevézség, 3. ■ degeneratinne, corcitura, bastardime.

Csengeni, v. a clopoti, a resunâ, a ciui.

Csengés, 3. sunetu, ciuitura, clo­potire.

30 Csengetés Csillagászati

Csengetés, a. clopotire, tragere | de clopotielu. !

Csengetni, t>. a clopotí (eu clo potielu).

Csengetyű, s. elopotiela.Csenni, v. a fúró, a pítulá.Csep, csepp, a. picu, picur«.Csép, a. imblaeíu.Csepegni, v. a picurá.Csepegetni, u. a picurá (pe ceva).Csepegés, a. picuru, picuratura.Csepegő, a. stresina, pieuru; a.

pieuratoriu.Csépeletlen, a. neimblatitu.Csépelni, v. aimblatí.Cseperegni, v. ív. csepegni).Cseperbe, a. ciuperca.Cséplés, a. imblatire, imblatitura.Cséplő, a. iftblatitoriu.Cseppenni, cseppenteni, e. a picu-

curá, a stropi.Csepű, a. c&ltiu (de canepa).Caepiis, a. "câltiosuţ cu câltiu.Cser, cserfa, a. stegériu.Csere, a. schimbare, variatiune.Cserebere, csereberélés, a. trafi­

care, schimbare.Csereberélni, v. a traficá, a

schimbi.Cserebogár, cserebűly, a. ganda-

cu de main, scarabusiu.Cserélni, cserélgetni, v. a schim­

b i, a variá, a traficá.Cserép, a. hárbu, cahala, tiegla

(tegula).Cserepes, a. cu tiegle, cu cahale.Cseresnye, cseresznye, s. cirésa,

cireşe.Cseresnyés, a. gradina cu cireşe.Cserge, a. straiu, tiolu, cérge.Csergedni, csörgedezni, csörge­

dezni, v. a ciraí, a curge (unu isvoru, pareu cu sunetu).

Csergés, csörgés, csergedezés, a. ciraire (sunetulu unui pareu).

Cserge tyű, a. clantiaitéria, dar* daitória, cartiaitória.

Cserje, a. arbustime, ciritisiu, tufisiu, buci.

Csermely, s. pareutiu, pareu.Cserzeni, v. a argasí.Cserzés, a. argaséla.Csésze, a. scafa, tésa, césca.Csevegés, a. limbutire, vorbire

fara rostu.Csevegni, v. a flecari, a galagí,

a vorbi fara rostu.Csevegő, o. flecaritoriu, guralivu,

vorbaretiu.Csiga, a. rola, rotitia, torol a ;

melciu, cubelciu.Csigázni, v. a roti, a invertí

rol'a.Csik, a. cipariu (animalu).Csikarni, o. a stórce, a luá eu

íorti’a, a răpi; a strânge (la• pântece).

Csiklandani, csíklándani, v. a gádelí.

Csiklandás, csiklandozás, a. ga- dalíre, gadalitura.

Csiklandós, a, gadalitiosu.Csiklandozni, v. a se gadalí.Csikó, s. mánzu.Csikócza, a. calu de mare, mân­

au de mare.Csikorgás, csikorgatás, s. scar-

tiaituía, eriscare.Csikorgatni, a. a scârtiai, (ceva),

a criscá (dentii).Csikorogni, v. a scârtiai (ometulu).Csíkos, a. vergatu, liniatu.Csikózás, a. fatare de mânau.

; Csíkózni, ®. a iatá mánzu.Csíkozni, t>. a vergá, a trage

verge, liniaturi.Csillag, a. stea.Csillagász, a. astronomu.Csillagászat, a. astronomia.Csillagászati, a. astronomicu.

Csillagatlan Csipke 31

Csillagatlan, csillagtalan, a. ne- stelatn, fara stele.

Csillagjóslat, 8. astrologia.Csillagkép, s. eonstelatiune.Csillagkém, s ‘ observatoriu de

stele.Csillagkémde, s. tnrnu astrono-

micu, locu observatoriu.Csillaglani, ®. a luci, a sclipi,

a luminá.Csillagos, a. stelatu, cu stele.Csillagrendszer, s. • sistema pla­

netara.Csillagtan, 8. astronomia, scien-

tia astronomica.Csillagtávmérő, 8. astrolabu.Csillagzat, s. eonstelatiune, stele,

astru.Csillagzó, a. lucitoriu, selipito-

riu, luminatoriu.Csillám, csillámlás, s. lucire, lu­

mina, sclipire.Csillámlani, v. a luci, a sclipi,

a Iuminá.Csillámló, csillogó, a. lucitoriu,

selipitoriu.Csillany, s. brílantu.Csillap, s. tăcere, linisce, domolu.Csillapitni, v. a liniscí, a mol­

comi, a domoli, a aliná.Csillapodni, csillapulni, ®. a se

liniscí, a se domoli, a se mol­comi, a se aliná.

Csillár, s. lusteru, candelabru, policandru.

Csillogás, s. sclipire, lucire, stră­lucire.

Csillogni, ®. (v. csillámlani).Csimaz, s. păduche de plante.Csimbolya, s. cimpóie.Csin, Csiny, s. apucatura fslsa;

gentilitate; frumsetia.Csinálás, a. facere, lucrare.Csinálatlan, a — ni, ad. nefacu-

tu, nelucratu.

Csinálgatás, a. (v. csinálás).Csinálni, csinálgatni, ®. a face,

a lucrá.Csinálmány, s. facatura.Csináló, s. facatoriu.Csinján, ad. incetu, linu, domo­

lu, de’icatu, cercuspectu.Csinos, a. frumosielu, gentilu,ne- •

tedu, netu, curatielu, elegantu.Csinosbitás, s. infrumsetiare, ne-

tedire, poleire, elegantia.Csinosbítni, ®. a infrumsetiá, a

netedí, a polei.Csinosbodni, csinosbulni, v. a se

infrumsetiá; a se netedí, a se polei.

Csinosbulás, csinosgatás, csinosí­tás, csinosodás, csinOsnlás, s.infrumsetiare, curetianía, ele­gantia, poleire, netedire.

Csinosság, 8. frumsetia, elegan­tia, gentilitate.

Csinosítni, csinosgatni, ®. a in­frumsetiá, a netedí, a polei.

Csintalan, a. spulberatu, petu- lantu, nepolitu.

Csintalankodni, ®. a se spulberá, a fi petulantu.

Csintalanul, ad. petulantu, spul­beratu.

Csipa, s. űriére.Csipás, a. urdurosu.Csipásodni, ®. a se face eu ur-

.dóre, urdurosu.Csipdesni, csipdezni, csipdelni,

v. a piseá.Csipegni, csipogni, ®. a ciripi.Csipegés, 8. ciripire.Csiperke, *. ciuperca.Csípés, csipkedés, s. pişcătură.Csipeszkedés, s. aternare, urcare.Csipeszkedni w. a se aterná, a

se urcá, a se acatiá.Csipke, s. retiela, dintela; rugu,I spinű.

32 Csipkebokor Csonkásitás

Csipkebokor, a. maciesiu.Csipkés, csipkézett, a retielatu,

dintelatu.Csipkézet, a. retielatura, dinte-

latnra.Csipkézni, v. a retielá, a dintelá.Csípni, csipkedni, v. a piscá.Csípő, csípős, a. píscatoriu, iute.Csipösödni, v. a se face pisca-

toriu, iute (branz’aj.Csípősség, a. , intiéla, piscatori-

me, pisearijne, usturime.Csippenteni, v. (V. csípni).Csiptetni, v. a ínclestá, a strânge.Csira, a. coltiu, muguru, ger-

menu.Csirádzás, a. ineoltire, resarire.Csirádzani, csírázni, v. a incoltí,

a resarí.Csirás, a . cu coltiu, incoltitu,

muguritu.Csiripelés, a. (v. esipegés).Csiripelni, csiripolni, v. (v. csi-

pegni).Csirizelni, v. a clei, a lipí.Csirke, s. puiu.Csiszamlani, csiszamodni, v. a lu­

necă, a se dă pe ghiatia.Csiszamlăs, a. lunecare.Cşiszamlos, csiszamós, a. lune-

cosu, luciu, netedu.Csiszolni, v. a polei, a netedi,

a luci.Csiszolás, *. poleire, netedire,

lucitura.Csiszoló, a. poleitoriu, lueitoriu.Csiszolódni, o. a se polei, a se

netedi.Csititni, v. a linisci, a molcomiCsitt 1 int. tăcere! linisce!Csiz, a. ineritia verde (pasere).Csizma, a. stibla, cisma, ciobote,

incalceminte.Csizmadia, a. stiblariu, ciobo-

tariu. cismariu.

Csoda, a. minune, mirare, mi- raclu.

Csodálás, csodálat, a. admirare, admiratiune.

Csodálatos, a. nuraculosu, mi­nunata.

Csodálkozás, a. (v. csodálás).Csodálkozni, v. a se minună, a

se miráCsodálni, «. a admirá.Csók, a ..sarutáre, sarutu.Csóka, a cióra.Csókolás a. sarutare.Csókolni, v. a sarutá.Csókoló, a. sarutatoriu.Csókolódás, a. sarutatura, saru­

tare, pupatu.Csókolódni, csókolózni, v. a se

sarutá, a se pupá.Csomag, a. pachetu, legătură.Csombokos, a. nodurosu, noduríu.Csombolgatni, v. a pachetá, a

aduná la olalta.Csombor, s. ciumbru, minta, pő-

legina.Csomó, s. nodu, gramaűa. •Csomós, a. nodurosu.Csomósodni, v. a se innodá, a

se incalcí.Csomózás, «. innodare, pache-

tare, adftnare la olalta.Csomózni, v. a innodá, a gră­

mădi.Csónak, csolnak, a. luntre, barca.Csónakázni, csolnakázni, v. a

luntri, a amblá cu luntrea pe apa.

Csónakázás, a. luntrire.Csónakos, a. lnntrasiu.Csonka, a. ciuntu, defeptuosu,

necompletu.Csonkásig, csonkolás, a. ciunta-

tiune, defeptuositate.Csonkásitás, a. ciuntare, necom-

pletare.

é

Csonkásitni, v. a ciuntá, a mu- tilá.

Csonkítás, a. ciuntare, amputa­re, -ujípulatiune.

CsonMtni, v. a ciuntá, a amputá.Csonkulni, v. a se ciunt;!, a su­

feri scădere.Csont, s. g su .Csontár, a. taría de osu (simbu-

rii de persicaj.Csontász, a. ostrologu.Csontatlan, a. noososu-Csontos, a. ososu.Csontosod;!?, s. osatiune, inosire.Csontosodni, v. a se inosí, a se

face ososu.Cşontvâz, s. scbeletu. .Csoport, a. gramada, grupa, tur­

ma.Csoportosítni, csoportozni, v. a

grămădi, a aduná, a grupá.Csoportosodni, csoportosúlui, v.

a se gramadí, a se ingrupá.Csoportozás, s. gramadire, gru­

pare.Csorba, a. stirbu, stirbatu.Csorbaság, a. stirbatiune, scădere.Csorbitni, v. a stirbá (ól’a).Csorbulás, a. stirbaie, scădere.Csorbáin!, v. a se stirbá.Csorda, a. ciurda, turma, céta,

mulţime.Csordulni, v. a curge (dein po-

calulu plinu).Csordultig, ad. plinu pana la

curgere.Csóré, a. golu, golasiu.Csorgani, csorogni, «. a curge.Csorgás, a. curgere.Csorgatni, v. a scurge, a dá

curgere.Csorgó, a. isvoru, pareu, canalu.Csoszogni, csoszogatni, csoszog­

tatok v. a tárai, a frecá (pe- ciorele).

Csonkásitni

Csoszogás, s. târaire, tárire.Csóva, a. ciuha, semnu, marca.Cső, a. tieve, tubu.Csöbör, a. ciuberu.Csőcselék, a, plebe, amestecu de

ómeoi.Csőd, a. concursu.Csödhirdetmény, csödhirdstés,

csödnyitás, a. escriere de con- cursu.

Csöditós, s. adunatura, asotiare, grupare.

Csőditni, v. a aduná, a grupá, a stringe in céta.

Csődtömeg, a. mássá concursuala, mássá cridala.

Csödtömeggondnok, a. mássá cu- ratoru.

Csődülés, csődület, a. concursu, strinsura, adunatura (de ómeni)»

Csődűlni, v. a se aduná, a se stringe in grupa.

Csökkenés, a. scădere, decădere.Csökkenni, v. a scadé, a decadé.Csökkenteni, v. a scarí, a scadé,

(pretiuiu), a micsiorá.Csömör, a. desgustu, 'grétia.Csömöreim, csömörleni, v. a se

ingretiosiá, a se bolnavi de grétia.

Csömörlés, *. ingretiosiare.Csömörlös, csömörletes, a. in­

gre tiosietoriu.Csöngér, a. medusa (animala).Csőr, a. pliscu, rostra, ciocu,

clontiu.Csörgedezés, a. (v. csergedezés,).Csörgetni, e. a clantiui, a dár­

dái, a face sgomotu.Csörgetyü, a. (v. csergetyü).Csörögni, v. a suná, a dranga-

n í; a clingaí (lantjain).Csörölni, v. a depaná (torta).Csörömpölni, o. a durai, a face

sgomotu, a drangani, a suná« 3

Csörömpölni 33

34 . Csörömpölés Daczolás

Csörömpölés, a. scartiaítura, sgo- motu, dranganitura.

Csörtetni, v. (y. csörömpölni).Csősz, a. vigilatoriu de campu,

pazitoriú, jitariu.Csötörtök, s. jói.Csöves, a. cu tieve, tievitu.Csúcs, s. culme, verfu.'Csucsorodás, s. crescamentu, in-

flatura.Csucsorodni, v. a se imflá, a se

face cu verfu.Csúesos, a. culminatu, ascutitu.Csúcsosodni, v. a se a scu tí,a se

culminá.Csuda, a. (v. csoda).Csúf, a. scarnavu, uritu, de-

formu.Csúfítani, v. a urití, a scarnaví,

a deformá.Csúfitás, s. uritire, scamavire,

defórmitate.Csúfolás, s. batjocura, deridere.Osúfolkodni, csúfolúdni, v. a se

batjocori.Csúfolni, V. a batjocori, a deride.Csúfolódás, a. batjocorire, deri­

dere, irónia.Csufondáros, a . batjocoritoriu.Csúfság, s. batjocura, ironia.Csúful, ad. uritu, bajocoritu.Csúfúlni, v. a se urití, a deve­

ni deíormu.Csuka, s. stiyien.Gsuklani, v. a sugbitiá.

Sácz, a. cerbicia, renitentia, ar- riagu.

Daezára, ad. in mania, in Irata, in contra.

Csuklás, s. sughitiare.Csuklya, a. căciulă, cuşma, capa.Csuklyás, a. caciulatu, cu că­

ciulă.Csukni, v. a inchide.Csukódni, v. a se inchide.Csúnya, o. (v. csúf).Csúnyaság, a. scarnavenía, uri-

tiune.Csupa, ad. chiaru, numai.Csupasz, a. golu, golasiu.Csupasztani, v. a tesí, a retezá,

a smulge (pene).Csupor, s. ulcea.Csusza, a. cocianu.Csúszás, a. lunecare.Csúszni, csuszamlani, v. a lunecá.Csuvik, a. buba ("de néptej.Csúz, a. reuma, reumatismu.Csüggedetlen, o — ül. ad. fara

pregetu, nedesperatu, nedes- curagiatu, neînfricata.

Csüggedni, v. a se descuragiá, a desperá, a-siperde curagiulu.

Csüggedség, csüggedés, a. des- peraţiune, descaragiu.

Csüggeszteni, i>. a descuragiá.Csüggesztö, o. descuragiatoriu,

desperatoriu.Csiiggni, v. (v. csiingeni).Csüngeni, v. a atemá, a depin­

de; a ii aplecata, a se alipi.Csőr, a. sinra.Csiirölni. v. a depaná.Csütörtök, a. (v. csötörtök).

Beszólni, v. a se opune, a rés is­ié, -a dezfide.

Bapzalá«, a. opunere, reg&ten- tia ; desfidere; obstinatwae.

Daczos ■ Delej telep . 35

Daczos, a. cerbicosu, obstinatu, brnscu.

Daczoskodni, v. (v. daczolni). Daczosság, s. (v. dacz). Daczszövetség, s. aliantia ofen­

siva.Dacz-védszövetség, s. aliantia o-

fensiva-defensiva.Dadogni, v. a balbaí, a ingalá. Dadogás, a. balbaire, ingalare. Dadogó, a. balbaitoriu, ingala­

torra.Dadogva, ad. balbaindn.Dag, daganat, s. inflatura, bolfa. Dagadni, v. a se inflá.Dagadás, s. icflare.Dagadat, s. inflatura.Dagadozni, v. a se inflá ftreptatu). Dagadt, o. inflatu.Dagály, s. inflatura: erescere,

inflarea maréi, flucsu. Daganatos, a. inflatu, bolfatu,

cu înfiaturi.Dagasztani, v. a frementá (panej. •Dagasztás, s. frementare. Dagasztó, s. freraontatoriu. Dagasztott, a. frementatu.Dajka, s. nutrice, doica, manca. Dajkálni, v. a doici a ingrigí,

a ingrigí, a cresce.'Dajkálás, a. doicire, îngrijire. Dajkáló, 8. ingrijitoriu, nutritoriu. Dal, s. cantn, cantare, cantecu. Dalköltészet, s. poesía lirica. Dalár, a. canteretiu.Dalárda, a. coru de canteretiu. Dalia, s. erou, cavaleru.Dallam, s. melódia.Dalma, s. bustu, trupu.Dalolni, v. a cantá.Dalnok, s. cantatoriu, cantereti. Dáma, a, dómna, dama.Dámvad, s. caprioru.Dandár, s. brigada (la miliţia).

Dandárnok, a. brigadiru, gene­ralii.

Danolni, v. (v. dalolni).Dara, a. pasatu, urluiéla, maci-

natu mare.Darab, a. bucata, piesa.Darabka, darabocska, a. bucatica. Darabolni, v. a imbucatí, a des-

membrá.Darabolás, a. imbucatire. Darabolatlan, a — úl, ad. neinbu

catitu.D arios, a. — an, ad. aspru, col-

tiurosu, duru, giundiurosu. Darálni, v. a urluí, a macină

mare; a flecari, a vorbi ne- micuri.

Darázs, *. vespe.Dárda, a. lancia, pica.Dárdany, a. antimoniu (inetalu). Dárdás, a. lancerin.Darócz, a. frisa, panura dura. Daru, a. cocoru (pasere).De, coj. ci, dara, inse.Deberke, döbörke, a. tóna, buto-

iesiu, putinica.Deczka, a. scândura.Ded, (außae), formu, . . . . iu,. . . osu, d. e. kerekded, ro .

tundiu.Dehogy! int. dara-nu! neeedc-

cum !Dejszsn! int. hei-bine!Dél, a. amódi! sudu.Délczeg, a. trufasiu, falosu, cu-

ragiosu.Délczegség, s. trufia, fala, mân­

dria.Délczeskedni, o. a se mandrí, a

■se trnfí.Delej, a. magnetu.Delejes, a. magneticu.Delejesítni, o. a magnetisá. DelejeBség, a. magnetismu. Delejtelep, a. bateria magnetica.

3*

36 Delejtü Díjnok

Delejtű, a. acu magneticu, com- pasu, busola.

Deli, a. pomposu, frumosu, ma- retiu, galantu.

Délibáb, a. fata morgana, ursi­tori» morgana, jocu de aera.

Délkör, s. meridianu.Delnő, s. dama, matrona,Dénes, n. prop. Dionisiu.Denevér, s. liliaeu, vespertilu.Dér, s. bruma. ,Dercze, a. zapsite, teritie.Derék, a. trunchiu, trnpu^ bus-

tu, talia.Derék, a. cseelinte, miuunatu.Derekai, derekalj, a. matratia,

pilota.Derekas, a. — an, ad. bravu;Derengeni, o. a se resbuná.Derengés, a. resbunare, înseni­

nare.Deres, a. imbrumatu, "caruntu,

siorecíu.Deresedni, ti. a se caruntí, a se

túri (la cai).Derít ni, v. a chiarificá, a lim-

•pedí, a deslucí. .Derítés, a. chiarilicare, deslucire.Dermedni, v. a amorţi, a încre­

meni, a intiepení.Dermedés, a. amorţire, încreme­

nire, intiepenire.Derű, a. seninu, lumina, lucóreDerülni, v. a se însenină.Derűit, a. resbunatu, înseninaţii.Derültség, a. seninătate; ilarita­

te, viosía.Deszka, a. scandura.Dévaj, a. spulberatu, intrecutu.Dévajkodni, v. a face nebunie,

a se intrece in iapte necu- vióse.

Dézsa, a. butoiu, ciuberu, ber- bintia.

Dézsmálni, v. a diecimá.

Dézsmálás, a. diecimare.Dézsmálatlan, a. nediecimatu.Dézsmáló, a. diecimatoriu.Diadal, diadalom, a. triumfa, în­

vingere.Diadalmas, a- triumfatoriu, in-

vingatoriu.Diadalmaskodni, v. a triumfă, a

iövinge.Dics,, dicsőség, a. gloria, mărire,

lauda.Dicsekedni, dicsekszem, v. a se

laudă, a se mandrí.Dicsekedés, dicsekvés, a. lauda,

fala, mandría.Dicséret, a. lauda.Dicséretes, a. cu lauda.Dicsérni, e. a laudá.Dicsért, a. laudatu.Dicső, dicsőséges, a. gloriosu,

ilustru, maiestosu, sublimu.Dicsőség, a. gloria, mărire.Dicsőítés, a. glorificatiune, mă­

rire, inaitiare.Dicsőítni, v. a glorifică, a mari,

a inaltiáDicsőségesen, ad. gloriosu, ma-

retiu.Dicsöülni, «, a se glorifică, a se

inaltiá.Dicstelen, a. — ül, ad. neglori-

fieatu; fara önére.Dicsvágy, a. pofta de gloria.Dicsvágyó, a. poftitoriu de gloria.Didergés, a. sgriburire, tremura­

re (de frigu).Dideregni, v. a sgriburí, a tre­

mură (de friguj.Díj, a. premiu, plata, pretiu,

simbria.Díjas, a. premiatu, cu plata,

platitu.Díjatlan, díjtalan, a. nepremiatu,

fara plata.Díjnok, a. diurnistu.

Dinnye Domtalan 37

\ Dinnye, a. pepene, melonu.Dinnyés, a. pepenisce, pepenaría.

i Dió, a. nnca.Diófa, s. nucu.

' Disz, a. pompa, ornamentu, gran- dóre, ilnstratinne.

Díszelegni, Diszeskedni, v. a ,face pompa, a fi grandiosu, a fi pomposn.

Díszes, a. — en, ad. pomposu, grandiosn. esteticn.

Diszesítni, diszítni, v. a orná, a decorá, a ilustrá.

Díszítés, a. ornare, dec'orare, de- cjratitme.

Díszítmény, diszitvény, a. deco- ratitme, ornamentu.

Í , Diszleni, v. a prosperă, a înflo­ri, a fi pomposu.

Diszíés, díszlet, a. prosperare, înflorire, pompa.

Disznó, a. rimatoriu, porcu.\ Disznós, a. porcosu. f Disznóság, s. porcía, porearía.| Disznózni, o. a porci, a numi p , porcu.

Disztan, a. estetica, scientia es­tetica.

) Dísztelen, a. — ül, ad. neesteticu, • nepomposu, neornatu.

Divat, s. moda; Divatos, divatszerű, a. modernu. I Divatszerüsítni, v. a modernisá, I Divatozni, v. a modernisá, a fa­ji' ce moda. t Dob, s. toba.l Dobni, dobálni, v. a aruncă, a

asverli.■ Dobálás, 8. aruncare, asverlire. >; Dobálgatni, v. a aruncá, a as-

verlí (flesu).Dobáiódni, v. a se asverli, a

aruncá (unii pe alţii)., Dobogás, 8. bocanitura, bătătură, \ palpitare ("de anima).

Dobogni, v. a bocăni, a palpită.Dobolni, v. a bate tob’a.Dobolás, a, batere de toba.Dobos, s. tobasiu, tobariu.Dobzódni, v. a se imbuibá, a

trai in desfrenari.Dobzódis, 8. imbuibare, viótia

desfrenata.Doh, 8. duhóre, mirosu greu.Dohány, s. tabacu, tutunu.Dohányos, a. cu tabacu.Dohányozás, dohányzás, a. fu-

mare de tabacu.Dohányozni, v. a fúrná tabacu.Dohányozó, a. fumatoriu de ta­

bacu.Dohos, a. puturosu, mucegaiosu.Dohosodni, S. a se tánfí, a se

mucegai.Dolgozni, v. a lucrá.Dolgozás, 8. lucrare.Dolgozó, a. lucratoriu.Dolog, 8. lucru.Dologtalan, a. — ul, ad. fara lu­

cru, neocupatu.Dologtalanság, s. neocupatiune,

nelucrare.Dolgoztatni, v. a dá de lucru.Domb, s. movila, colina.Dombor, s. convecsitate, rotun-

dietate.Domborítni, v. a rotundí, a face

convecsu.Domborítás, a. rotundire.Domborodni, v. a se rotundi, a

se bulbucá.Domború, a. — an, ad. rotundu,

convecsu.Domborúság, a. rotundime, con­

vecsitate, gogonéla.Dombos, a. colinosu, movilosu.Domborulni, v. (v. domborodni).Dombosodni, dombosulni, v. a se

face delosu, a se inaltiá.Dombtalan, a. fara colina, planu.

38 Donga Drágaság

Diaiga, s. dóga.Dongás, a. bombauire.Dongó, s. bongariu.Dorgálni, V. a înfruntă, a re­

probi, a mustrá.Dorgálás, a. reprobare, înfrun­

tare, mustrare.Doromb, a. dromba.Dorong, a. ciomagu, prajina.Döbbenni, v. a se infrieá, a se

inspaimantá.Döbbenés, a. infricare, inspai-

mantare.Döozögni, v. a scuturá (carulu),

a se knrdueá.Döczögős, a. seuturatoriuj strun-

cinatoriu, hurdueatoriuDöfni, döfdösni, v. 'a îmboldi,

a împunge; a străpunge, a înfige.

Döfés, *. împingere, străpunge­re, junghiere.

Döfődni, v. a se împinge.Dög, a. cadavru, mortatiune,

boitu.Dögleni, n. a peri, a mori fdes­

pre animale).Dögösködni, v. a z acari, a se

lenevi, a se langedí.Dogjvész, a. pestilentia, ciuma,Dögleletes, a. pestileutu, ciu-

mosu.Döledékeny, düledékeny, a. rui-

nabilu, stare de restumare.Dőlni, v. a se restumá.Dőlt, a. cursivu (despre liiere).Dffityf, í . trufia, inganfare, mân­

dria, orgoliu, arogantia..Dölyfos, a. trufasiu, ipganfatu,

arongantu.Dölyíösködni, v. a se trnfí, a

se inganfá, a li aroganta,Dölyfösség, a, (v. dölyf).Döngetni, v. a, bate, a bocăni,

a pisi, a face sgomotu.

Dönteni, v. a restum á; a decide,Döntvény, a. deliberata, deci-

siuge.Dördülni, v. a detuná, aresuná,

a durdui, a tuná.Dördnlés, a. resunare, resnnetu,

tuuetu.Dőreség, a. nebunia, desuchia-

tura.Dörgés, a. tunetu, detunetu,

trasnetu, durduitura.Dörgetni, v. (v. döngetni).Dörgölni, dörzsölni, o. a frecá,

a şterge, a frotá.Dörgölés, dörzsölés, a. frecare,

ştergere, frotare.Dörgölődni, dörgölőzni, dőrzsö-

lődni, v. a se frecá, a se şterge.

Dörgöiődés, dörzsölődés, s. (v. dörgölés).

Dörmögni, v. a murmuí, a mur­mură, a bombăni.

Dörmögés, a. murmuitura, bom- banitura,

Dörögni, v. a tuná, a bubui, a durdui, a darái.

Dörömbölni, dörömbözni, v. a durdui, a bocăni, a face sgo­motu.

Dörzsölni, v. a frecá, a frotá.Dörzsölés, a. frecare, frotare.Dörzsölődni, v. a se frecá, a se

frotá.Dörzsölődés-, a: frecare, frotare.Dőzs, o. betivu, berbauu.Dőzsölni, v. a se imbuibá, a trai

in desfrenari, a face betű.Dőzsölés, a. îmbuibare, viétia

vagabonda, vietia beţiva.Drága, a. scumpu, pretiosu.Drágáílani, drágáiul, v. a tiené

scumpu, a se páré scumpu.Drágán, ad. scumpn, cu pretiu.Drágaság, a. scumpete.

Drág&skodni Duzzogni 39

Drágáskodni, v. a fi scnmpn, a vinde scumpu.

Drágitni, v. a scumpi.Drágítás, s. scumpire.Drágulni, v. a se scumpi.Dsida, 3 . pica, lance.Dsidás, s. lanceriu.Dsindsa, s. balta, lacu, moras-

tina.Dúcz, pupu, crescatura, col-

tucu: pumnu.Dúczolni, o. a bate cu puinnulu.Dúczos, d. bulbucata, coltucosu,

cu pupu.Duda, s. eimpoiu.Dudás, s. cimpoiesiu, cimpoieriu.Dudálni, v. a cimpoi.Dudálás, 3. cimpoire.Dadogni, v. a bubái, a bombăni.Dudva, s. dudau, buruiéna, ma-

racina,Dudvás, a. maracinosu, buruie-

nosu.Dudvásudni, v. a se imburuie-

nosiá.Duda, a. duflán, ad. duplu.Duga, s. dóga; resturnare, ne­

miéire, stricare.Dugacs, 3. dopu, stupusiu.Dugárkodás, dugárlás, s. trafica

de contrabandu, contrabanda.Dugárkodni, dugárolni, dugárus-

kodni, v. a face negotiu de contrabanda, a traficá, a co- merciá pe ascunsu.

Dugárusság, s. contrabandare, traficare pe ascunsu.

Dugasz, dugó, s. dopu, stupusiu.Dngaszolni, v. a astupă, a pune

dopu.Dugatlan, a__ úl, ad. neastu-

patu, neinfundatu.Dugni, v. a ascunde, a bagá,

a astupă, a infundá.Dugó, 3. (v. dugasz).

Dugulás, dugultság, s. astupare, incuiere, obstructiune, înfun­dătură.

Dugulatlan, a. — ul, ad. nein­fundatu, neastupatu.

Dugulni, v. a se astupá, a se infundá.

Dúlás, s. stirpire, devastare, dis­trugere, depradare, deprada- tiune.

Dúlni, V. a stirpí, a devastá, a depradá.

Duna, n. prop. Dunăre, Danu- biu.

Dunnyogni, dunnogni, v. a fonfaí, a mormăi.

Dunnyogás, dunnogás, s. fonfaire, mormaire.

Durezás, a. — an, ad. cerbicosu, obstinatu, artiagosu.

Durcz&skodni, «. a se opune, a se obstiná, a fi cerbicosu.

Durczásság, s. cerbicosía, obsti- natiune.

Durranni, durrantani, v. a poc­ni a suná, a detuná.

Durranás, s. pocnitura, sunare, detuijare.

Durva, a. grosolanu, duru, pros- tu, brutu.

Durván, ad. (v. durva).Durvaság, s. brutalitate, prostia,

grosolănia.Durváskodni, v. a fi duru, bru-

talu.Durvitni, v. a íaCe duru, a in-

grosiá.Durvulni, v. a se ingrosiá, a se

face duru, a se mojici, a se prosti.

Durvulás, s. ingrosiare, asprire.Dús, o. forte avutu, bogaţii, bo-

gotanu.Duzzogni, v. a bombai, a mór-

mai, a murmurá, a fi maniosu.

40 Ede

Dnzzogás, 8. mom aire, mania, murmurare.

Düh, Dühösség, 8. furia, íurére, turbatiune.

Dühítni, diihösítni, v. a infuriá, a turbă.

Dühödés, s. infnriare.Diihöngeni, v. a tnrbá, a fi în­

furiata, a se infuriá.Dühöngés, 8. infuriare, turba-

tiu ne.Dühös, a furiosu, turbatu.Dühösség, 8. turbare, furia.Dühösödül, dühödni, v. a turbă,

a se infuriá.Dűlni, v. a se restorná.

E.

| Dőlés, 8. restornare.. Düledék, s. ruina.Dőledékeny, diüékeny, a. ruino-

su, decadiutu.Dőledni, düledezni, k. a se rui­

nă, a se restorná.Dülény, s. rombu.Dülényded, s. romboidu.Düleszteni, v. a rad iem á,^ ple­

că in afara,Düleszkedni, v. a se radiemá,

a se aplecă.Dünnyögni, v. (V. dunnyogni).Dünnyögés, s. (v. dunnyogás).Dzsida, s. (v. dsidaj.

É. .Eb, 8. cane.Ebbéli, prpn. in asta privintia.Ebéd, 8. brandiu.Ebédelni, v. a prandi.Ebédeletlen, a. — ül, ad. nepran-

ditu.Ebédlés, ebédelés, s. pranílire.Ebédlő, 8. sala de mancare, pran-

ditoriu, refectorin.Eben, ébenfa, s. abanosu (arborej.Éber, a. vigorosu, desteptu, vi-

oiu, sveltu.Éberség, 8. vigorositate, destep-

tiune, sprintenime.Ebi, a. canescu.Ébredni, ébredezni, v. a se deş­

teptă, a se trezi.Ébredés, s. deşteptare, tredire.Ébredet, 8. (v. ébredésj.Ébredezni, v. a se desmeteci, a

se deşteptă.Ébredezés, s. desmetecire.Ébredt, a. — en, ad, deştepta.

Ébredtség, s. desteptiune.Ébren, ad, desteptu.Ébrény, s. embrionu.Ébreszteni, ébreszgetni, v. a deş­

teptă.Ébresztés, s. deşteptare.Ebül, ad. cacesce.Eczet, s. acetü, otietu.Eczetes, a. acetosu, otietitu, acru.Eczetesedni, eczetésűlni, v. a se

aceti, a se otietí, a se inacrí.Eczetesség, s. acetire, otietime.Ecset, s. penelu; peria.Ecsetelni, v. a depinge, a zugravi.Ecselö, s. peptene de canepa,

ravila.Éd, 8. dulcétia, nectaru.Eddegélni, v. a mancă înceta,

a ciuguli.Eddig, ad, pana aci, pana acu-

ma.Ede, n. prop. Edaardn.

Édelegni, v. c. cochetă, cu dul- cétia, a se.desmerdá in amo- ru, a magnlí,

Édelgés, s. desmerdare in amo- ru, caresare. .

Éden, s. paradisu, edemu.Édeni, a. paradisieu, de para­

disu, de edemu.Edény, 3. vasú.Édes, a. dulce.Édesedni, v. a se îndulci. Édesded, a. dulcíu.Édesgetés, s. amagire, îndulcire. Édesgetni, v. a atrage, a amagí,

a indulcí.Édesitni, v. a indulcí.Édesség, 3. dulcétia.Édesűlni, v. (v. édesedni). Edzeni, v. a intarí, a otielí. Edzés, s. întărire, otieliie. Edződni, v. a se intarí, a se

otielí.Edzett, a. intaritu, otielitu.Ég, 3. ceriu.Égal, égalj, éghajlat, 3. clima,

regiune de atmosfera. Égalisme, 3. climatología. Égbolt, s. firmamentu, bqlt’a ce­

riului.Égékeny, a. ardietiosu.Egély, 3. religiune.Egélyes, a. religiosu.Egélyesség, s. religiositate.Egér, 3. siórece.Egérke, 3. sioreceln, siorecasiu. Egerészni, v. a'siorecá.Egerfa, s. arinn (arbore).Égés, s. ardere, incendiu, focu. Egész, a. totu, deplinu, intregu. Egészen, ad. de totu, tófalu. Egészitni, v. a întregi, a com-

plení.Egészités, 3. întregire, comple-

nire.Egészség, 3 . sanatate.

Édelegni

Egészséges, a. — en, ad. eana- tosu.

Egészségi, a. sanitariu. "Egészségtelen, a. — ül, ad. ne-

sanatosu.Egészségtelenség, s. nesanatate. Egészségtelenkedni, v. a fi ne-

sanatosu, a boti.Egészülni, o. a se intregi, a se

complení. ■Égetni, v. a arde (cev’a). Égetés, 3. ardere.Égetlen, égetetlen, a. nearsu. Égető, a. ardietoriu, ferbinte. Égett, a. arsu.Égi, a. cerescu.Égni, v. a arde.Egres, 3. acrisia.Égvizsgálás, 3. astronomia.Egy, a. unu, una.Egyelőre, ad. deocamdata. Egyáltalában, ad. in totu mo-

dulu, in tóta privinti’a, abso­luţii.

Egyaránt, ad. intru asemenea, intr’o forma, sinonimu.

Egybe, ad.' împreuna. Egybekelni, v. a se insurá, a 's e

maritá.Egybekelés, 3. insurare, maritare. Egyéb, a. altu, altuceva. Egyébiránt, ad. cu tóté acestea,

altmentrelea.Egyébünnen, ad. din altu locu. Egyebütt, ad. in altu locu, airea. Egyébüvé, ad. (v. egyebütt). Egyed, n. prop. Egidiu.Egyed, a. singurateca. Egyedárulás, s. monopolu. Egyediség, 3. individualitate. Egyed-ur, s. monarcu. Egyeduralmi, a. monarcbicu. Egyeduralom, 3. monarchia. Egyedül, ad. «inguru, singura

tecu.

Egyedül 41

Egyén, a. individa, persóna.Kgyenérték, a. ecuivalentu.

• Egyenes, a. plann, dreptn, obla.Egyenesedni, v. a se îndreptă,'

a se obli, a se aplaná.Egyenesen, ad. dreptn.Egyenesítni, v. á îndreptă, a o-

blí, a aplaná.Egyenetlen, a. —■ ül, ad. neegalu,

nediréptu, neasetnenea; des- unitu.

Egyenetlenség, s. neegalitate, disproportíune; neunire, dis- armonía, discordia.

Egyenetlenkedés, s, neunire, dis- armonía.

Egyenetlenkedni, v. a traí in discordia, in disarmonía.

Egyengetni, v. a aplaná, a ne­tezi.

Egyenköz, s. paralelogramu.Egyenközű, a. paralelu.Egyéni, a. individuala.Egyéniség, s. individualitate.Egyenként, ad. cateunulu.Egyenlitni, v; a indreptá, a a-

planá; a complaná.'Egyenlítés, s. îndreptare, apla­

nare, complanare.Egyenlítő, s. ecuatoru.Egyenlő, a. egala, plana.Egyenlően, ad. egalu, asemenea.Egyenlőség, a. egalitate, ecari-

tate.Egyenlőkép, egyenlőn, ad. in

tocma, in conformitate,Egyenlőtlen, a. — ül, ad. neega­

lu, disproportionatu.Egyenruha, s. uniforma, costamu.Egyensúly, s. ecuilibru, cumpă­

nă drépta.Egyes, s. unime, singulariu.Egyes, a. singuratecii.Egyesítni, v. a uni, a împreună.

42 Egyén

Egyesítés, s. unire, intrúnire, împreunare.

Egyesség, s. învoire, acordu, in- voiéla; unire, unitate.

Egyesülni, v. a se uni, a se îm­preună, a se aliá.

Egyetem, s. universu, totalitate; universitate.

Egyetemes, a. — en, ad. univer­salii, generalu.

Egyetemleges, a. — en, ad. so- lidariu.

Egyetlen, a. unicu.Egyezni, e. a se invoí, a con-

semtí, a se potrivi, a conveni.Egyezés, a. învoire, acordu.Egyezkedni, v. a se invoí, á ne-

gotiá, a tratá.Egyeztetni, u. a potrivi, a uní,

a face învoire.Egyforma, a. uniformii, intr’o-

forma.Egyformaság, a. uniformitate.Egyhangú, a. monotonu.Egyhangúság, a monotonia.Egyház, a. beserica.Egyházfi, ş. sacristanu, fetu, pa-

limariu.Egyházi, a. besericescu.Egyik, pron. unulu.Egyiránt, ad. intr’o forma, egalu,

asemenea, eonformu.Egyítni, v. (v. egyesítni).Egyités, a. (v. egyesítés).Egyistenhivés, a. monoteismu.Egyistenhivő, a. monoteista.Egyjelentésű, a. sinonima.Egykor, ad. odata, canduva, o-

dinióra.Egykori, a. de odiniőra.Egyközény, a. paralelogramu.Egyközű, a. paralela.Egylet, a. reuniune, as.ociatiune,

societate.

Egylet

ÉL 43Egyleti

Egyleti, a, de reuniune, din so­cietate.

Egymás, pron. unu — alta. Egynéhány, pron. cativa, óre-

catí.Egynejűség, a. monogamia. Egynemű, a. omogenii.Egy nyomé, a. analogu. Egyoldalú, a. unilaterala. Egység, *. unitate.Egyszer, a. odata, un’adata. Egyszeres, a. simplu.Egyszeri, a. deodata. Egyszeresítni, egyazerítni, ®. a

simplifică.Egyszerre, a. dintr’odata. Egyszersmind, ad. totuodata. Egyszerű, a. — en, ad. simplu. Egyszerűség, s, simplicitate. Együgyű, a. narodu, stupidu,

simplu, naucu.Együtt, ad. laolalta, împreuna. Együttes, a. impreunatu.Együvé, ad. împreuna. Egyvalaki, pion. órecineva. Egyveleg, s. mestecatura, mis-

tura, încurcătură.Éh, s. íóme.Éhei, ad. fiamendu.Éhen, ad. (v. éhei).Éhes, a. fiamendu. •Éhezés, a. fiamén dir e.Éhezni, v. a flamendí.Éheztetni, v. a flamendí (pre

altulu).Éhség, a. férne, fómete.Éj, a. nópte.Éjfél, a. médianópte.Éji, a. de nópte, noptialu, nop

turnu.Éjjeledni, éjjeleni, v. a se in-

noptá, a se intunecá.Éjjel, ad, nóptea.Éjszak, s. nordu.Éjszaka, s. nópte.

Éjszakázni, éjelezai, «. a petre­ce, a vighiá tóta néptea.

Éjszak^ a. nordiou.Ejteni, v. a scapá; a pronunciá,

á respicá.Ejtés, s. scapare; pronunciare.Ejtegetni, v. a declină.Ejtegetés, a. declinare, declina-

tiune.Ék, a. icuj accentu; ornamentu,

elegantla.Eke, a. plugu.Ékelni, |kezni, v. a icuí, a ac­

centua.Ékes, a. — en, ad. omatu, îm­

podobi tu, decoratu; accen- tuatu.

Ékesedül, v. a se infrumsetiá, a se orná.

Ékesség, a. ornamentu, deco- ratiuue.

Ékesjtni, v. a orná, a împodobi, a decorá.

Ékesités, a. dscoratiune, ornare, împodobire.

Ékesitmény, ékítmény, a. orna­mentu, deeoratiune.

Ékesszólás, a. elocentia.Ékezni, v. a icuí; a acceutuá.Éhezés, a. icuire; accentuare.Ékezet, a. accentu.Ékítni, v. (v. ékesíts-i).Ekkor, ad. atunci; astadata.Ekkora a. atatu de mare.Ekkorig, ad. pana — acuma.Ékszer, a. galantaría, obiectu de

ornamentu, juvaere, scule.Éktelen, a. — űl, ad. neornatu,

deformu.Éktelenség, s. deformitate.El, fprefise_), d. e. el-adai, a

vinde; el-adósodni, a se in- detorí etc.

É l, s. taiusiu, ascutisiuf muchia.

44 Élesítés

Élez, a. genialitate,- isteţime; glum a; o. — en, ad. istetiti, ageru de mente, geniahi.

Élezeskedni, v. a isteti, a păcă­li, a glumi.

Éleseskedés, s. isteţime, paca- litura, gluma.

Éldegélni, v. a trai (după po- tintia).

Éldelni, e. a gustă plăcere, a trai iu bine, a se desfată.

Éldelet, g. desfătare, gustare de plăcere. ,

Eidöd, s. predecesoriu, antece- soriu, strabunu.

Elé, p. înainte.Eledel, s. nutrementu, mancare,Éledni, éledezni, v. a reinvié;

a se înăcri, a se fermentă, a dospi.

Éledés, a. reinviére; inacrire, fermentatiuoe, dospéla. .

Elefánt, s. elefantu.Elefántormány, a. flitn, tromb’a

elefantului.Elég, a. destulu.Éleg, g. ocsidu. ,Elégedés, g, indestulire, îndes­

tulare.Elégedetlen, a. — öl, ad. nein-

destulatu.Elégedetlenség, g. neindestulare.Elégedni, v. a se îndestulă, a

se multiumi.Elegendő, elégséges, a. destulu,

de ajnnsu.Elégtelen, a. neindestulatu, ne-

deajunsu.Elégtelenség, g. neindestulare.Elégtét, elégtétel,- g. satisfacere,

satisfactiune.Elégületlen, a. neindestulatu.Elégületlenség, g. (v. elégedet­

lenség!.Elég ült, dI îndestulata.

Élez

Elegy, elegyes, a. amestecata, m'estecatu.

Elegyedni, v. a se amestecă.Elegyedés, a. amestecu, ames­

tecare.Elegyitetlen, a. neamestecata.Eleinte, ad. la inceputu, mai

rainte.Elek, n. prop. Alesiu.Élelem, g. vipta, nutrementu,

intertentiune.Élelmezni, v. a nutri, a alimen­

tă, a proviantá.Élelmezés, g. nutrire, provian-

tare, alimentare, intertentio- nare.

Élelmi, a. viptualu, de nutre­mentu.

Elein, g. elementu.Élemedni, v. a imbetrani.Élemedett, a. imbetranitu, inain-

tatu in etato.Elemezni, v. a analisá, a des­

face.Elemezés, a. analisa, analisare,

decompunere, desiacere.Elemi, a. elementariu.Élénk, a. — en, ad. desteptu, vi­

vace, vigorosu.Élénkség, a. vivacitate, vigo-

rositate.^Élénkítni, v. a deşteptă, a in-

viosiá.Eleny, a. osigenn.Élenyitni, v. a ocsidá.Éles, a. ascuţita, ageru, petrun-

dietoriu.Élesedni, v. a se ascuti, a se

ageri.Élés, a. vietiuire; viptuale.Eleség, a. proviantu, [viptuale,

nutrementu.Élesitni, v. a ascuti, a ageri.Élesités, a. ascuţire, agerire.

Éleszteni

Éleszteni, e. a desteptá; a ani- má, a însufleţi; a atietiá (ío- culuj.

Élesztő, a. desteptatoriu ; anima- toriu ; drosde, aiuatu de drosde.

Élet, a. viétia; vietiuire,' traiu ; etate ; portare, conduita.

Életelv, s. principiu de viétia, macsitna.

Életirás, a. biografia.Életmű, a. organu, orgauismu.Életmi ve-, életmüves, a. organicu.Életműség, a. organismu.Élettan, élettudomány, a. fisiolo-

gía; dietetica.Eleve, ad. inainte.Eleven, a. vin, cu viétia; des-

teptu; iute, sprintenu.Elevenen, ad. de viu; deşteptu,

iute, sprintenu.Elevenedni, v. a reinvié, a se

desteptá,Elevenitni, v. a invié, a desteptá.Elevenség, s. desteptatiune, sprin-

tenía. vivacitate.Elevenűlni, v. (v. elevenedni,).Elévülni, v. a se inveehí, a se

prescrie (ín legii.Elévülés, a. prései iptiune.Elfajulni, elfajzani, v. a degenerá.Elfajulás, a. degenerare.Elfásulní, c. a intiepeni, a în­

cremeni, a inlemní, a se tem- pí, a se face nesemtitoriu.

Elfásulás, a. intiepenire, tempire, nesemtire.

Elfogulni, ti. a se preocupá; a se involvá.

Elfogulás, a. preocupatiune, pre- judetiu, superstitiune; timidi­tate, neresolutiune.

Elfogultság, a. (v. elfogulásj.Elfogulatlan, a. nepreocupatu.Elfogulatlanál, ad. (v. elfogu­

latlan).

Ellenvélemény 45

Elhitt, a. incrediutu, sumetiu.Elismerni, n.*"« recunósce.Elismerés, a. recunoscintia.Eljárni, v. a procede, a cerce­

tă, a îndeplini.Eljárás, a. procedura.Eljegyezni, v. a logodi, a ere­

di nliá.Eljegyzés, a. logodire, credin-

tiare, logodna.Éljen! int. se traiésca!Ellátni, v. a provisioná, a în­

griji ; a prevede.Ellátás, a. provisiune, îngrijire.Ellen, p. contra.Ellen, ellenség, a. inemicu, con- .

trariu, adversariu, neamicu, alénu, dusmanu, vrasmasiu.

Ellenkezés, a. opunere, împo­trivire.

Ellenkezni, v. a se opune, a se împotrivi.

Ellenkezőleg, ad. din contra, in contra.

Ellenjegyezni, v. a contrásigná.Ellenjegyezés, a. contrasignare.Ellenmondani, v. a contradice.Ellenmondás, a. contradicere.Ellenőrködni, v. a controlá, a

contraveghié.Ellenőrködés, ellenőrség, a. con­

trola, controlaría..Ellenséges, a. inemicu, ostilu,

dusmanescu, rancunosu, ále- nosu.

Ellenségeskedni, v. a trai in duş­mănia, a se aretá ostilu.

Ellenségeskedés, a. ostilitate, duş­mănia, raucuna, inemicía.

Ellenszenv, a. antipatbía, con- trasemtiu.

Ellentét, ellentiség, a. antitesu, contrastu.

Ellenvélemény, a. contra — opi- niune.

46 Ellenzeni Előre

Ellenzeni, ti. a se opune, a eon- trastá. ■'*

Ellenzés, a. opositía, opunere.Elles, a. fetare, fetatu (la vite).Elleni, V. a fetá.Ellős, a. insarcinatu, de fetatu.Elme, *. mente, minte; anima,

spiritu, genialitate.Elméim, ti. a cugetă, a inedită.Elmélet, a. teoria.Elméleti, o. teoretieu.Elmélkedni, ti. a cugetă, a ine­

dită.Elmélkedés, a. cugetare, medi-

tatiune.Elméncz, a. istetiu, glumetiu,

pacal a.. Elménczkedni, ti. a pacalí, a is ̂

teti, a glumi.Elménczkedés, s. istetime, păcă­

litorii.Elménczkedő, a. pacalitoriu, bat­

jocori toriu.Elmerülni, v. a se afundă, a ve­

ni in estasa.Elmerülés, elmerültség, s. cufun­

dare; confusiune, estasu.Elmés, a. mintosu, ingeniosu,

istetiu.Elmésen, ad. (v. elmés).Elmésség, s. istetime, ingenio-

sitate.Elmétlen, o. nemintosu, fora ju ­

decata.Elnapolni, tt. a amanâ, a pro­

rogă, a prelungi.Elnapolás, a, amanare, proro­

gare, prelungire.Élni, ti. a trai, a vietiuí; a u-

sitá.Elnök, a. preşedinte.Elnöki, a. presidialu.Elnökölni, v. a presiedé, a po r­

tă presidiulu.

Elnökség, a. presiedintia, pre- sidiu.

Elő, ad. inainte, ainte.Előadni, ti. a reportă, a referă,

a predă.Előadó, a. referentu, rőportatoriu.Előadás, a. propunere, presen-

tare, infatiosiare, representa- tinne; raportu, comunicata ; prelegere; discursu.

Elöbérlet, a. abonamentu.Élőbeszéd, s. prefatia, precuven-

tare, prología.Elöcsapat, a. avangarda.Élöfa, a. arbore.Előfizetés, a. prenumeratiune.Előfizetni, ti. a prenumerá.Előfizető, a. prenumerantu.Előhaladni, ti. a inaintá, a pro-

pasi.Előbaladás, a. înaintare, propă­

şire.Előhírnök, a. precursoriu, anun-

ţiatoriu.Előjár óság, a. auctoritate publi­

ca, oficiolatu, primaría.Előidézni, ti. a cită, a chiamá

inainte, a soroci.Előismetan, a. propedeutica.Előítélet, a. prejudetiu, prejude­

cata, superstitiune.Elől, p . inainte.Előleg, a. antieipatiune.Előlegezni, ti. a anticipă.Előlépni, o. a avansá, a. inain­

tá, a pasi inainte.Előléptetés, a. avansare, pro-

motiune.Elöljáróság, a. (v. elöjáróság).Előny, a. prerogativa, preíerin-

tia ; avantagiu.Előnyös, a. folositoriu, profitabilu.Előnytelen, a. nefolosiíorin, ne-

profitabilu.Előre, ad. inainte.

Elöpénz 47

Elöpénz, s. arvona.Élősködni, v. traí de pre általa,

a licaí,Élösködés, s. trăire din més’a

altnia, licaire.Először, a. antei’a — data.Elötan, a. propedeutica.Előterjeszteni, «. a propune, a

referă a infatiosiá, a repre- sentá.

Előterjesztés, s. propunere, re- ferada, infatiosiare, represen- tatiune.

Előtétéi, «. ipotesa.Előtt, p . înainte, ante, pre.Elöttemezni, v. a coramisá, a

vidimá, a intarí.Előttemezés, a. coramisare.Előzmény, 8. premisa, prelimi­

naria, propusetiune anterióra.Előzni, v. a preveni, a premer­

se, a intrece.Elözönleni, ti. a esundá.Első, o. anteiu, primu.Elsőbbség, s. anteiatate, priori­

tate, preferintia, prerogativa.Elszökni, ». a fugí, a se depar-

fá, a se indofí (din aresta).Eltérni, v. a se abate, a se de-

cliná.Éltes, a. inbetranitu, veterana.Éltetni, v. a inviosiá, a dá vié-

tia ; a dóri viétia, a gratalá.Eltökélés, 8. resolutiune, deter-

minatiune, propusu, cugetu.Eltökélt, a. resolntu, determi­

nata.Eltökélni, v. a determină, a de­

cide, a se resolvá, a propune.Elül, ad. din nainte.Elv, 8. principiu.Élv, 8. piacere, desfătare.Elválás, 8. despărţire, desfacere.Elválni, V. a se desparţi, a se

desface.

Élvezni, v. a traí in piacere, a gustă, a se desfată.

Élvezés, élvezet, s. piacere, des­fătare, gustare.

Elvonni, v. a subtráge, a ab­strage.

Elvont, a. abstractu.Elvonulni, v. a se retrage.Elvonulás, elvonultság, a. retra­

gere, isqlare, singurătate.Ember, a. omu.Emberbarát, 8. filantropu, iubi­

to riu de ómeni.Embergyiilölő, a. misantropu-Emberfaj, a. rasa de ómeni.Emberi, a. omenescu, de omenia.Emberiség, a. umanitate, omo­

nime.Emberség, a. omenia, loialitate,

urbanitate.Emberséges, o. — en, ad. ome­

nescu, omenesce, loialu, onesta.Emberségtelen, a. neomenescu,

neloialu, neonestu.Embertan, s. antropologia.Embertelen, a. — ül, ad. (v. em­

berségtelen,).Emberülni, emberedni, v. a se

face omu, a se umanisá, a se cultivă.

Eme, emedisznó, s- scrófa, porca.Emelet, 8. ridicatura, contigna-

tiune, cátu.Emelgetni, v. a ridică ("mereu).Emelinteni, emelitni, v. a ridică

pueinu.Emelkedni, ti. a se ridică, a se

inaltiá.Emelkedés, emelkedettség, a. ri­

dicare, inaltiare, iniepta- meutn; oscilatiune, vibratiune.

Emelvény, a. ridicatura, movila.Émelygeni, v. a avé grétia (in

stomaeu).Émelygés, a. grétia.

Émelygés

Émelygős Engesztelő

Émelygős, a. gretiosu.Emészteni, v. a consumă, a

mistui.Emésztés, a. consumare, mistui­

re, consürntiune; nemicire.Emésztet, s. consumtiune.Emésztetlen, a. — űl, ad. necon-

sumatu, nemistuitu.Emészthetetlen, a. neconsuma-

bi!u, neroistuibilu.Emészthető, a. consumabila.Emésztő, a, consumatoriu.Emésztődni, v. a se consumă.Emésztődés, a. consumare de

sene.Emez, pron. acestu, acésta.Emidé, ad. incéce.Emigy, ad. iata — asia.Emilyen, pron. asia, in asta—for­

ma.Emitt, ad. acilea.Emle, s. memoria, suvenire.Emlegetni, v. a pomeni, a re­

vocă in memoria.Emlegetés, a. pomenire, revoca­

re in memoria.Emlék, a. suvenire; memoria;

monumentu.Emlékezőtehetség, a. memoria,

facultate memorativa.Emlékezni, v. a-si aduce aminte.Emlékezés, a. aducere aminte,

suvenire.Emlékezet, a. (v. emlékezés,).Emlékeztetni, v. a aduce amin­

te, a revocă in memoria.Emlény, a. suvenirn.Említeni, v. a aduce aminte, a

pomeni.Említés, a. aducere aminte, po­

menire.Emlő, a. ugeru, tîtia.Emlocske, a. titiuca.Emlős, a. mamiiéra, cu ugeru,

cu tîtia.

in

Ernő, a. sugatoriu.Én, pron. eu, io.Ének, 3 . cantare, cantecu; aria,

melodia.Énekelni, v. a cântă.Énekes, a. cantaretiu.Éneklés, a. cantare.Éneklő, a. cautatoriu.Engedni, v. a ertâ, a concede,

a lasă;- a se desgbiatiă, a se moié ('tcmpuluj.

Engedés, a. cedere, concedere, lasare, ertare.

Engedékeny, a. lasatoriu; in­dulgenţii.

Engedékenység, a. lasare, cede­re, indulgentia.

Engedetem, a. ertare, pardonare; concesiune, permisiune.

Engedelmes, a. supusu, asculta- toriu,

Engedelmeskedni, v. a se supune.a ascultă.

Engedelmesség, a. supunere, as- asculţare, submisiuue.

Engedélyezni, v. a concesionă, a dă concesiune.

Engedély, a. concesiune.Engedetlen, o. nesupusu, neas-

cultatoriu, renitentu.Engedetlenség, a. nesupunere, ne­

ascultare, reniteutia.Engesztelni, v. a domoli, a li­

nişti, a molcomi, a alină, a complană, a imblandi, a im- paciui, a reconciliă.

Engesztelés, a. molcomire, ali­nare, complanare, reconciliare.

Engesztelheti», a. — ül, od. nea- linabilu, neimpaciuibilu, ne- reconciiiabilu.

Engesztelő, a. — en, ad. impa- cinitoriu, alinatoriu, molcomi- toriu.

Engesztelhető, a. impacabilu, re- conciliabilu.

Engesztelődül, v. a se impacá, a se molcomi, a se reconciliá.

Engesztelődés, s. molcomire, im- pacare, domolire.

Engesztel Bleg, ad. molcomindu, domolindu, in tonu impaciui- toriu.

Ennekelőtte, ad. inaintede acést’aEnnekutánna, ad. dupa acést’a.Ennélfogva, ad. prinurmare, deci.Enni, i>. a mancă.Enyelegni, v. a glumi cu blan-

détia, a gugulí, a dis curge cu piacere.

Enyelgés, s. gugulire, glumire plăcută.

Enyém, enyim, pron. alu meu, a mea.

Enyészni, v. a apune, a se stin­ge, a se nemicí, a dispare, a repune.

Enyészés, s. disparere, apunere, perire.

Enyészet, s. peritiune, desfiintiare.Enyh, s. alinare, dulcóre, astem-

parare, moderare.Enyhe, a. blandu, domolu, linu,

moderatu.Enyhén, ad. (v. enyhe).Enyhítés, s. (enyh).Enyhítni, v. a alină, a astem-

perá, a moderá.Ennyi, a. atatu, atat’a.Enni, v. a mancă, a gustări.Enyv, s. cleiu.Enyves, a. cleiosu.Enyvesítni, enyvezni, v. a elei,

a lipi.Ép, épen, ad. tocma, acuratu,

cbiaru.Ep, a. intregu, deplinu, sanatosu.Epe, s. fiere, amaréla.Epekórság, s. galbinare.

Engesztelhető [Érdektelen 49

Epemirigy, s. coléra.Epedni, v. a se topí de doru,

a dóri forte, a insetá.Epedés, s. insetosiare, dorire

mare.Epekedni, v. (v. epedni).Epekedés, s. (v. epedés).Eper, s. fraga, eapsiuna.Eperfa, s. fragariu.Epés, a. colericu, fierosu.Epeszteni, v. a năcăji, a supară.Epesztés, s. nacajire, supărare.Építeni, v. a edifică, a cladí.Építés, s. edificare, clădire.Építési, a. architectonieu. .Épitetlen, a. needificatu, necla-

ditu.Építgetni, v. a edifică, a cladí

(mereu).Építmény, s. edificiu, clădire.Épitö, s. claditoriu, arcbitectu.Epres, a. fragosu.Eprészni, v. a iragarí, a culege

fragi.Épség, s. intregitate, întregime,Épülni, v. a se edifică, a se cla­

dí; a se insanatosiá.Épülés, s. edificare, clădire; in-

sanatosiare.Épület, s. edificiu, clădire.

Épületes, a. edificatoriu.Ér, s. vena..Érez, s. metalu, minera.Erdei, a. padurénu, de pădure.Érdek, s. interesu.Érdekelni, v. a interesă.Érdekelt, a. interesatu.Érdekes, o. interesantu, impor-

tantu.Érdekesség, s. in teresre, impor-

tantia.Erdeketlen, a. neinteresatu.Érdeklés, s. interesare.Érdektelen, a. — 41, ad. indife-

reutu, nein'eresatu.4

Érdektelenség, s. indiferintia, ne- interesare.

Erdély, n. prop. Ardélu, Tran­silvani’a.

Érdem, s. meritu, vrednicia.Érdemelni, v. a meritá.Érdemes, a* demnu, vrednica,

meritabilu.Érdemesítni, ti. a face vrednicu,

a face demnu.Érdemetlen, a. — ül, ad. nevred-

nicu, nedemnu, nemeritatu.Érdemi, a. meritoriu.Érdemleges, a (v. érdemi).Érdemlés, s meritare.Érdemlett, a. m-eritatu.Érdemtelen, a. (v. érdemetlen).Erdész, s. padurariu.Erdészet, s. paduraría, foresta-

ría, silvicultura. ,Erdészeti, a. de paduraríaErdő, s. pădure, silva, codru.Erdőeske, s. pădurice.Erdölni, v. a păduri, a taié pă­

dure, a taié lemne din pădure.Erdőlés, s. páduritu.Erdős, a. păduros u.Erdőség, s. padurime.Erdészet, s. sciinti’a padurariei.Eredet, s. origine.Eredeti, a. originalu,. originariu.Eredmény, s. resultatu.Eredménytelen, a. fara resultatu.Eredményezni, v. a resultá, a

produce.Eredményezés, s. resultare, pro­

ducere.Eredni, ti. a descinde, a se de­

rivă, a se násce, a se trage, a se esc&, a resultá.

Eredő, a.pornitoriu, manecatoriu.Eregetni, v. a lasă (treptata).Ereklye, s. relicuie.Érem, s. moneta, medalia, numu.Éremtan, s. numismatica.

50 Érdektelenség

Erély, s. energia.Erélyes, a. — en, ad. energiosu,

cu energia.Erény, s. virtute.Erényes, a. — en, ad. virtuosu,

cu virtute.Éreny, s. platina.Eres, a. venosu, fibrosu, firosu.Érés, s. ajungere; nemerire; va-

lóre; cócere.Eresz, *. siopronu ; stresina.Ereszkedni, v. a se p.ogorí, a se

demite, a se delasá, a des­cinde.

Ereszkedés, s pogorire, demite­re, descendeutia.

Ereszkedő, o. pogoritoriu, de- scindietoriu.

Ereszteni, ti. ,a lasă, a demite, a liberă.

Érett, a. maturu, coptu.Éretlen, a. — űl, ad. nematuru,

riecoptu.Éretlenség, s. nematuritate.Eretnek, s. ereticu.Eretnekség, s. eresía.Érettség, s. maturitate.Érettségi, a. de matoritate.Érezni, ti. a semtí, a durmecá.Érezés, s. semtire.Érezhetlen, o. nesemtibilu.Érezhető, a. — leg, ad. semtibilu.Érinteni, v. a atinge, a anină.Érintés, s. atingere, aninare.Érintetlen, a. — űl, ad. neatinsa,

neaninatu.Érintkezni, ti. a se atinge, a se

anină, a veni in contacta.Érintkezés, s. atingere, contacta.Érintő, 3 . atingatoriu, tangenta.Érj, 3. intensiune, incordatiune.Erkély, 3 . balconu, altanu, ar-

cora.Érkezni, ti. a sosi, a aj unge ;' a

avá tempu.

Érkezni

Érkezés Értékes 51

Érkezés, a. sosire, ajungere; o- portunitate.

Erkölcs, a. moralitate.Erkölcsi, a. moralu.Erkölcsileg, ad. moralicesee.Erkölcsiség, s. (V. erkölcs).Erkölcsös, a. moralu.Erkölcsösség, s. moralitate.Erkölcstelen, es. — ül, ad. nemo-

ralu, demorajisatu, coruptu.Erkölcstelenség, s. demoralisa-

tiune.Erkölcstelenedül, v. a se demo-

ralisá, a se corupe.Erkölcstelenedés, s. demoralisare,

demoralisatiune. ,Erkölcstelenítni, v. a demoralisá.Erkölcstelenités, s. demoralisare.'Érlelni, v. a cóce.Érlelés, s. cócere.Érni, ®. a se cóce; a ajunge;

a nemerí.Emyedni, v. a se obosi, a so

faticá, a—si pregetă.Ernyedetlen, a. neobositu, nefa-

ticatu, nepregetatu.Ernyő, s. umbrela, cortisioru;

parisolu; coveltiru, eovoru de cár*.

Emyőzni, v. a uinbrí, a coperí.Érő, a. potere, taría, íortia; po-

testate.Erődíteni, v. a fortifică.Erődítés, a. fortificare, fortifi-

catiune.Erőködni, v. a se sili, a s e for-

tiá, a se incordá.Erőködés, a. silire, fortiare, în­

cordare.Erőltetni, v. a sili, a fortiá, a

constringe.Erőltétés, a. silire, fortiare, con-

stringere.Erőmű, a. macbina.

Erőmiivész, a. mechanicu, me- chanistu.

Erős, a. tare, poternicu, pote- rosn, solidu, potinte.

Erőség, s. ta ría ; fortarétia.Erősen, ad. tare, solidu.Erősbítni, v. a intarí, a impoterí.Erősbités, s. intarire, impoterire,

fortificare.Erősítbi, v. (v. erősbítni).Erősítés, a. (v. erősbités).Erősödni, erősiilni, v. a se inta­

rí, a se impoterí; a se con- solidă.

Erősödés, a. intarire, impoterire; consolidare.

Erősség, a. (v. erőség).Erőszak, a. violentia, íortia, sila.Erőszakolni, v. a fortiá, a silí,

a violă.Erőszakolás, a. fortiare, sila, vio­

lare.Erőszakos, a. fortiatu, violentu.Erőszakoskodás, a. fortiá, sila,

violentia.Erőszakoskodni, v. (v. erősza­

kolni.Erőszakoskodó, a. violatoriu, for-

tiatoriu.Erőtlen, a. debilu, fara potere,

nepotintiosu.Erőtlenség, *. debilitate, nepo-

tintia, slabitiune.Erőtlenedni, v. a se debilitá, a

slabi, a se despoterí.Erre, adt incóce.Érsek, a. archiepiscopu, metro-

politu.Érsekség, a. arcbiepiscopatu, me­

tropolis.Erszény, a, tasca, punga.Erszényes, a. cu punga.Ért, p . pentru.Érték, 3 . pretiu, valóre.Értékes, a . pretiosu, ou valóre,

4*

Értékesítői, ti. a pretiuí, a eva- luá, a dá valóre..

Értébetlen, értéktelen, a. nepre- tiosu, fara valóre.

Értekezés, értekezet, értekezlet, s. conferintia; tractare, diser- tare, disertatiune.

Értekezni, «. a conferi; a tractá, a disertá.

Értelem, a. pricepere, intielesu ; minte.

Értelmes, a. intieleptu, intiele- gatoriu, pricepetoriu'

Értelmetlen, a. nepriceputa, ne- intielesu, fara intielesu.

Értelmezni, ti. a interpretă, a comentă, a esplică, a lamuri.

Értelmező, s. interpretatoriu, co- mentatoriu, esplieatoriu.

Értelmezéstan, a. esegesá, ecse- gesa; ermeneutica, ar:ea es- plicarei.

Értelmi, a. intielesualu.Értelmiség, a. intelegintia.Érteni, v. a intielege, a pricepe.Értés, a. intielegere, pricepere.Értesítés, a. insciintiare, incu-

nosciintiare, anuntiu, avisu, réportu. '

Értesitmény, értesitvény, a. re­porta, avisu, incunoscijntiare, informatiune, programú.

Értesitni, v. a insciintiă, a in- cunoscintiá, a reportá, a avisá.

Értesítő, a. reportatoriu, anun- tiatoriu.

Értesülni,, e. a se ineunoseintíá, a se avisá, a se informă.

Értetlen, a. — űl, ad. fara intie­lesu, nepriceputa, neintielesu.

Érthetetlen, a. — űl, ad. nepri­ceputa, ce nu se póte intielege.

Érthető, a. — leg, ad. respieatn, cu intielesu, de priceputa.

Értő,, a. pricepetoriu.

Ertékesitni

Értődni, v. a se intielege, a so_ pricepe.

Érv, a. argumenta, rezonu.Érvény, érvényesség, ». validita­

te, valóre.Érvényes, a. validu, cu valóre.Érvényesítői, ti. a apretiá, a dá

valóre.Érvényesítés, 3 . legalisare.Érvényesség, s. validitate.Érvénytelen, a. — űl, ad. neva-

lidu, fara valóre, nelegalu.Érvezni, ti. a argumentă.Érvezés, a. argumentare, argu-

mentatiune.Érzék, érzés, a. semtiu, semtire,

semtiementu.Érzékeny, o. semtietoriu, sem-

tibilu.Érzékenyítni, ti. a face se simta,

a atinge semtirea.Érzékenyülni, 11. a deveni sem­

tietoriu, a se imple de durere.Érzéketlen, a. nesemtietoriu.Érzéketlenség, s. nesemtiementu,

nesemtitiune.Érzéketlenül, ad. fara semtie­

mentu.Érzéki, a. semtiualu.Érzékiség, a. semtiualitate, vo­

luptate.Érzelem, a. semtiementu.Érzelgés, a. semtiualitate,Érzeni, ti. a semti.Érző, a. semtietoriu.Érzület, 3 . (V. érzelem,).És, coj. si.Esdeni, esdekelni, esedezni, v.

a rogá, a cére ferbinte.Esdeklés, esedezés, 3 . rogare fer­

binte.Esedező, a. suplicante, rogatoriu.Esemény, a. evenimentu, casu,

accidenta, aventura.

Esemény

*

Eseményes Észszerű 63

Eseményes, a. eventnalu, acci­dentala, casuala.

Esengeni,, v. (v. esdeni). Esernyő, s. parapleu, ploariu,

cortu de plóia.Esés, s. cădere.Eset, s. casu, intemplare. Esetleges, a. — en, ad. casualu,

eventualu.Esetlegesség, s. eventualitate, ca-

sualitate.Eshetőség, s. (v. esetlegesség). Esik, v. p lóua; cade; se in-

templa.Eskü, s. juramentu.Esketni, v. a ju rá ; a cununá,

a copulá.Esketés, s. ju ra re ; cununia. Esküdni, v. a jurá.Esküdés, s. jurare.Eskünni, v. (v. esküdni). Esküvés, s. (v. esküdés). Esküvő, s. juratoriu; cununia. Esmerni, v. (v. ismerni).Esni, v. a cadé, a picá; a ploá. Eső, s. plóie.Esős, a. ploiosu.Esőzni, v. a ploe fdesu).Esőzés, s. plóia (múlta).Esperes, s. protopopu.Est, estve, s. séra.Esteli, a. de séra.Estelizni, v. a ciná.Estellik, v. inseréza.Estély, s. serata, petrecere de

séra.Esti, a. (v. esteli).Estve, ad. sér’a.Estveledni, v. a inserá.Estveli, a. (v. estelij.Ész, s. minte, mente, raţiune. Észtan; s. logica.Eszelős, a. nebunatecu, smin-

titu de mente.

Eszély, eszélyesség, s. pruden- dentia, intieleptiune.

Eszélyes, a. prudentu, intieleptu.Eszes, a. ingeniosu, istetiu, cu

mente.Eszesedni, v. a se intieleptí, a

capatá mente.Eszesen, ad. intieleptiesce.Eszik, v. mananca, manca.Eszköz, s. instrumentu, medilocu.Eszközölni, v. a medilocí.Eszközlés, s. meddődre.Eszközlő, s. medilocitoriu.Eszközölhető, a. medilociveru.Észleg, s. teória.Észleges, a. teoreticu.Észlelni, v. a observă, a con­

sideră.Észlelés, s. observare, conside­

rare.Eszme, s. idea. <Eszmei, a. idealu.Eszmeiség, s. idealitate.Eszmélni, v. a meditá, a cugetá,

a avé cunoscintia de sene.Eszmélés, eszmélet, s. cunoscin­

tia de sene.Eszméletlen, a. — ül, ad. afara

de sene, amortitu, fara sem- tiuri.

Eszmélődni, v. fv. eszmélni).Eszmény, *. idealu.Eszményesítni, v. a ideálisé,.Eszményi, a. idealisticu.Eszményiség, s. idealitate.Észrém, s. chimera.Észrevenni, v. a observá, a ba­

gă de sama.Észrevehetlen, a. neobservabilu.Észrevehető, a .— leg, ád. ob-

servabilu.Észrevétel, észrevevés, s. obser-

vatiune, observare.Észszerű, a, — leg, ad. rationalu.

54 Esztelen Faggyú

Esztelen, a. fara mente, nebunu, smintitu.

Esztelenkedni, v. a faee nebnnía, a se portá nebunesce.

Esztelenkedés, a. nebunia.Esztelenség, s. (v. esztelenkedés.Esztelenül, ad. nebunesce.Esztendő, 3. anu.Esztendei, a. anualu.Esztergálni, v. a strugarí, a lu­

cră in strugu.Esztergálás, s. strugarire.Esztergáló.?, s. strugariu.Ét, étel, s. mancare, nutrementu.Etetni, etetni, v. a nutri, a dá

de mancatu; a inveniná.Étetés, etetés, a. nutrire ; inve-

ninare.Étető, etető, s. nutritoriu; ve-

ninu.Étkés, a. mancaéiosu.Étkezni, v. a mancá.Étien, a. nemancatu, fara man­

care, flanaendu.Étterem, s. sala de mancatu,

•refectoriu.Étvágy, s. apetitu.Evet, s. ververitia.Év, s. (v. esztendő).Éves, a. de unu anu.Evés, s. mancare.

Fa, s. Iemnu; élőfa, arbore. Fáczán,. s. fasanu.Facsarni, facsarítni, facsarintani,

v. a invertí, a intórce, a suci. Facsarás, s. invertitura, sucitura. Facsarcdni, v. a se inverti, a se

suci.

Evezni, ti. a veslai, a guberná, nai, a pluti.

Evezhető, a. navigabilu.Evező, s. lopata de guberaatu

naile, lopa'ariu, vesla.Évi, a. anualu.Eviczkélni, v. a se svercolí.Evő, a. mancatoriu.Evődni, a. a se mancá, a se róde.Evődés, a. mancare, rWere (de

senej.Évszázad, a. seculu.Évülni, ti. a se róde; a se în­

vechi; a se prescrie fin legi).Ez, pron. äcestu, acésta.Ezenkívül, ad. afara de acést’a.Ezentúl, ad. de aci—încolo.Ezer, a. miié.Ezért, ad. pentru acést’a, din

acést’a causa.Ezóta, ad. deatunci.Ezred, a. regimentu; legiune.Ezredes, a. colonelu.Ezután, ad. dupa acésta, de

aci înainte.Ezüst, a. argintu.Ezüstös, a, argintitu, argintosu.Ezüstözni, v. a arginti, a suflá

cu argintu.Ezüstözés, a. argintire. suflare

cu argintu.Ezzel, ad. cu acést’a.

Faggatni, ti. a investigá, a esa- miná' cu forti’a, a vecsá.

Faggatás, s. esaminare, investi­gare; veesaré,

Faggyas, faggyús, o. seosu, grasu. Faggyú, a. seu.

Fagy, Fázás 55,

Fagy, fagyás, a. ingbiatiatura, inghiatiatu, frign.

Fagyni, v. a inghiatiá.Fagylalt, a. inghiatiatu.Fagyos, a. inghiatiatu, frigu, rece. Fagyöngy, s. veseu.Fahéj, a. scórlia: scortlsióra.Faj, fajt, fajta, s. soiu, rasa,

specia.Fájás, s, dorere.Fájd, a, gaina selbateca. ' Fájdalmas, a. durerosu.Fájdalom, s. durere.Fájdalmatlan, a. fara durere. Fájlalni, v, a compătimi, á fi cu

durere spre ceva.Fájni, v. a duré.Fájás, a. cu durere, durerosu. Fajtalan, a. desfrenatu, lascivi;. Fajtalanság, s. desfrenare, las­

civitate.Fajtalankodni, v. a se desfrená. Fajulás, fajultság, s. degenerare,

corcitura.Fajulni, v. a degenerá, a se corci. Fajult, o. degenerata, corcitu,

baslardu.Fájulni, v. a dóré.Fajzani, e. a pui, a produce, a

nasce.Fajzás, s. producere, nascere. Fakadni, fakadozni, v. a isvorí,

a descinde, a proveni. Fakasztani, v. a desface, — unu

isvoru —, a sparge — bub’a— Fáklya, a. faclia, tortia.Fáklyás, o. cu facla.Fakó, a. palitu, galbíu, falbu. Fal, s. pariete, muru.Falánk, a. mancatiosu, vorace,

nesatiosu.Falánkság, s. voracitate, nesatiu. Falat. s. bucatura.Falatka, s. bucatica.Falatozni, v. a bucatarí, a mancá.

Fa1 azni, v. a clădi, a face muru.Falazás, s. clădire, zidiie.Falka, s. turma, mulţime, céta.Falni, v. a imbucá.Falás, s. imbueatura.Falragasz, s. placatu.Falu, s. satu, comuna.Falusi, a. satescu, saténu, tie-

ranu.Falusias, a. satescu, sateneseu.Fanyar, a. acru, paduretiu, ace-

tosu.Fáradni, v. a se ostaní.Fáradás, s. ostanéla.Fáradság, fáradozás, s. fatigare,

oboséla, ostanéla.Fáradalmas, fáradságos, a. osta-

nitiosu, fatigiosu, obositoriu.Faragni, v. a ciopli, a taié.Faragás, s, cioplire, taiere.Faragászat, s. cioplitura, tăie­

tură, sculptura.Faragatlan, a. — úl, ad, netaietu,

necioplitu; necultivatn.Fárasztani, v. a osteni, a fatigá,

a obosi.Fárásztás, s. ostenéla, fatigare,

* strapatia.Fárasztó, a. ostenitoriu, oste-

nitiosu.Fark, s. códa.Farkas, a. lupu.Fás, o. lemnosu.Fásulni, v. a se înlemni, a se

tempí.Fásulás, s. inlemnire; tempire,

nesimţire.Fattyú, a. bastardu, spnriu, co-

pilu de lele.Fátyol, a. velu, floru.Fátyolozni, v. a inveluí, a velá,

a acoperi.Fátyolozás, a. inveluire, velare.Fátyolozott, o. velatu.Fázás, a. frigu, recire.

56 Fazék Féktelen

Fazék, a. óia.Fazéltas, a. olariu.Fázni, v. a-i fi írigu ; fázom,

mi frigu.Fecsegni, v. a fleurí, a flecari.Fecsegés, a. fleuritura.Fecsérelni, v. a predá, a resipí —

averea — .Fecsérlés, a. risipire, predare —

de avere — .Fecske, a rnndnns.Fecskendezni, v. a stropi.Fecskendező, s stropitoriu.Feddni, v. a infruntá, a pedep­

si, a mustrá.Feddés, a. înfruntare, mustrare.Fedél, a. acoperisiu.Fedeles, a. cu acoperisiu.Fedés, a. acoperire.Fedni. v. a acoperi.Fedetlen; a. —.ül; ad. neacoperitu.Fedélzet, a. acoperementu, aco­

perisiu. 1Fedezni, v. a scuti, a apará, a

prótegiá.Feddhetlen, a. — ül, ad. nppa-

tatu (in moralitate}, fsra de- fectu.

Fegy, fegyelem, a. disciplina, regula.

Fegyencz, a. arestantu, încar­cerata.

Fegyver, a. armaFegyverde, s. arsenalu, armaría.Fegyveres, a. inarmatu, cu arma.Fegyverzés, fegyverkezés, a. în­

armare.Fegyverezni, v. a inarmá.Fegyverkezni, ®. a se inarmá.Fegyvertelen, a. nearmatu, fara

arma.Fehér, a. albu, blancu.Fehéredni, v. a se albi.Fehéríteni, v. a inalbi.Fehérítés, a. inalbire.

Fehérnép, a. sesu femeíescu. Fehérség, a. albime. Fehérszemély, a. persőna feme-

iésca.Fej, *. capu.Fejedelem, a. principe, domnu. Fejedelemség, a. principatu. • Fejelés, a. caputa, caputare. Fejelni, ti. a caputá.Fejes, a. capatinosu, cu capu,

cu'gamalía.Fejés, a. mulgere.Fejesedni, v. a prinde capatina;

a inspicá; a ge invaluí. Fejetlen, o. fara capu, anarchicu. Fejetlenség, a. anarchia.Fejezni, v a terminá, a gatá. Fej kötő, a. caitía, boneta, scufa. Fejlődni, v. a se desvoltá, a se

desvalí.Fejlődés, a desvoltare, desvalire. Fejős, a. cu lapte.Fejsze, a. secure.Fejtegetés, a. esplicare, desba-

tere, discutare.Fejtegetni, v. a desbate, a es-

plicá.Fejtemény, a. problema.Fejteni, v. a desface, a resolvá. Fejtés, a. desfacere, rosolvare. Fejtetlen, a. neresolvatu, nedes-

facutu.Fék, s. căpăstru.Fekély, s. buba.Fekélyes, a. bubosu. Fekélyesedni, v. a se imple de

bube.Fekete, a. negru.Feketedni, v. a se înnegri. Feketeség, a. negréla.Feketés, a. negríu.Fékezni, v. ,a infrená, a dumeri. Féktelen, a. neiufrenatu, nedu­

merita.

Féktelenség, s. neinfrenare, ne­dumerire.

Fektetni, v. a culcá.Feküdni, v. a se culcá.Fekvés, s. culcare.Fekvőség, 3. moşia, avere de pa-

mentu, avere nemiscatória, a- vere stavera.

Fel, ad. susu.Fél, s. diumatate.Feladás, feladvány, e. problema;

capitulare, predare. Félbeszakadni, v. a se precurmá. Felé, ad. catra.Féle, a. feliu, soiu," specie. Felebarát, s. de aprépe, semenu. Felebbezés, s. apelare, recţjrsu. Felebbezni, v. a apelá, a recurge. Feledékeny, a. uitucu, uitaveru. Feledékenység, s. uitare.Feledés, felejtkezés, s. uitare. Feledni, felejteni, v. a uitá. Feledhetetlen, felejthetetlen, a .—

ül, ad. neuitatu, neuitaveru. Felekezet, s, secta, parţialitate. Felelni, v. a respunde.Felelet, s. respundere.Félni, v. a se teme.Félelein, *. temere, frica. Félelmes, a. fricosu, témedu, cu

frica.Felelős, a. respundietoriu. Felelősség, *. respundietate. félénk, a. fricosu, spariosu. Félénkség, s. temere, frica. Feleség, s. consőrta, socía. Feleséges, a. cu muiere, casa»

toritu.Feleselni, v. a respunde inde-

reptu, a se certá.Felesketni, v. a jurá — pré ci­

neva— ; a depune juramentu. Felesketés, s. jurare, depunere

de juramentu.

Féktelénség

Felesküdni, v. a depune jura­mentu.

Felesleg, 3. prisosintia.Felesleges, a. de prisosu, abun-

dantu.Felett, p . supra, preste.Felette, ad. férte, preste mesura.Felezni, v. a indiumatatí.Felezés, s. indiumatatire.Felfelé, ad. insusu.Felfogni, v. a pricepe, a cuprin­

de—cu mintea — .Felfogás, s. pricepere.Felfüggeszteni, v. a acatiá, a

suspende.Felgerjedni, v, a se iritá, ■ a se

intaritá.Félgömb, s. semiglobu.Felhércz, s. crucea dela rud’a

carului.Felhívni, v. a prochiamá.Felhívás, s. prochiamare.Félhold, s. semiluna.Felhő, a. nuoru.Felhős, a . . nuorosu.Felhőtlen, a. nenuorosu, seninu.Felirat, s. adresa.Félkör, s. semicercu.Fellázadni, v. a revoltá, a se

rescolá.Felleg, s. nuoru.Fellépni, v. a se intrepune; a

apará, a se presentá — pe scena — .

Felmenteni, v. ş dispensá, a li- berá.

Felmentés, s. dispensare.Felmondani, v. a dedice; a re-

citá — lectiunea — .Felmondás, s. dedicere; recitare.Felől, p . decatra, despre.Felosztani, v. a impartí.Felpéaz, s. arvona.Felség, 3. maestate.Felséges, a. maiestosu, sublimu.

Felséges 57

Felső58

Felső, a. superiorii, de susu. Felsöbbség, s. superioritate. Félsz, s. téma, frica.Féiszeg, a. unilateralu, defec-

tuosu.Félszegség, s. defectuositate. Felszólítani, v. a provocá. Felszólítás, s. provocare.Félteni, v. a teme, a fi jalusu. Féltés, s. temere, jalusía. Feltaglalni, v. a desmembrá, a

anatomisá.Feltaglalás, s. desmembrare, a-

natomisare.Feltámadni, v. a invié. Feltámadás, s. înviere.Féltékeny, a. prepuitoriu, teme-

toriu, jalusu.Féltékenység, s. jalusía. Felterjeszteni, v. a propune, a

susterne, a reportá.Feltenni, v. a presupune, • Feltétel, s. conditiune.Feltételes, a. conditiooatu, Feltételezni, v. a ’conditioná. Feltételezés, condiţionare. . Feltétlen, a. — ííl, ad. necondi-

tionatu.Felügyelni, v. a ingrigí, a in-

spectioná, a supravighié. Feiügyelés, s. ingrigire, inspec-

tionare.Felügyelet, s. (v. feiügyelés). Felül, p , preste, deasupra. Felzet, s. titulatura, rubru.Fém, 8. metalu.F é m l e n i , a lucí.Fémlés, s. lucire.Fene, ş. caneru, gangrena, lu-

pare.Fenék, s. fundu.Fenebes, a. cu fundu.Fenekelni, v. a pune fundu. Feneketlen, a. fara fundu.

Férgesedés

Fenebetlenség, s. abisu, afuu- dime.

Fenés, a. gangrenosu.Fenkő, 8. cute, tocila.Fenn, ad. susu, supra, deasupra.Fennség, s.- marimé, sublimitate,

înălţime.Fenteregni, v, a se tavaií.Fény, fényesség, s. lucire, stră­

lucire, iuştru.Fényes, a. iucitoríu, lustrosu.Fenyegetni, v. a amerintiá.Fényesítni, v. a Juci, a face

lustruosu.Fényeskedni, «. a luci, a stră­

luci, a luţninâ.Fenyiteni, v. a pedepsi, a dis-

eiplíná.Fenyíték, s. disciplina.Fényleni, v. a luci, a străluci.Fénytelen, a. nelustrosu, nelu-

minosu.Fényű, s. bradn.Fenyűrigó, s. stnrdiu de bradu.Fenyüs, fenyves, 8. bradetu.Fényűzés, s. lucsu.Férni, v. a inchiepe.Férés, 8 . inehiepere.Férczelni, v. a peteci, a inseilá.Férez, Férczelés, s. petecitura,

inseitatura.Ferde, a. strimbu, diagonalu.Ferdény, s. trapezű, trapedu.Ferdeség, s. sucitura, strimba-

tura.Féreg, s. verme.Ferenez, n. prop. Fraficiscu.Férfi, s. barbatu.Férfias, a. barbatescu, animosu,

curagiosu.Férges, a. vermeno u.Férgesedni, v. a se invermesiá,

a se invermenosiá.Férgesedés, s. invermesiare, in-

vermenosiare.

Fergeteg Finomitni 5»

F erg e teg , s. tem pestate , io rtu n a .F e rg e teg es , a. to rtunosu .F é lj, s. b a rb a tu , consorte.F é ije s , a. eu ba rb atu , m arita ta .Férkezn i, v. a se inbuldí, a se

indesá, a incbiepe. . .Férkezés, s. im buldire, indesare .F e rtá ly , s. p a tra riu .Fertelm es, a. spureatu , necu ra-

tu , sca rnavu .F ertöztetn i, v. a spurcă, a p ro ­

fană , a p an g ari.Fertőztetés, s. spurcare , p ro fa ­

n are , p an g arire . •F e s le tt, a. d e s fre n a tu ; destra-

m atu .F eslen i, v. a se des'cóse, a se

destram ă.F e ste n i, v. a coloră, a v apsi.F e s té k , s. colóre, vapséla .Festem ény , s. cadru , tab lou , por-

tre tn .F esté s , s. p ic tu ra .Festész-, s. p icto riu , vapsito riu .F este tlen , o . n e co lo ra tu ,, ne-

vapsitu tF éstő ileg , ad. jü torescu .F ésű , s. pep tene .F ésüln i, v. a peptená.F ésűs , s. pep ten ariu .Fesz, 8. tiepenim e.Feszegetni, v. a sc o c io rî; a des­

face ceva cu sil’a.Fészek, s. cu ibu .Feszes, o, s trin su , in tin su .Feszíteni, v. a în tinde, a incor-

dă ; a ris tig n i, a crucifige.Fesztelen, o . n eco n strin su , ne-

afec ta tu , negena tu .Feeztelenség, a. neafecta re , ne-

genare .Feszülni, v. a se in co rd ă , a se

în tin d e . .Feszület, s. crucificau, restig n ire .

Feszültség, s. înco rdare , incor- da tiune , in ten sita te . •

Fetrengeni, v. a se tav a ll.F i , fiú, 8. p runcu , b a ia tu , co-

pilu .F iadzani, v. a púié, a fa tă .F iadzás, s. puiere , fe ta re .F ia s , a. cu pui.F ia ta lság , s. ju n e tie , tineretie ,

jun im e.Fiahordó, s. c lo tianu cu punga.Ficzam , ficzamodás, s. sc r in ti ut-

ra , scrin té la .Ficzam ítni, v. a sc rin ti.Ficzam lani, ficzamodni, v. a . se

scrin ti.F iczkándozni, o. á se »bucium ă,

a d ă incóce si ineo lo din trUpu.

Ficzkő, s. fe tio ru , b a ia tu , stren- gariu .

F igyeln i, figyelm ezni, v. a ii a ten tu , a luă am in te .

Figyelm es, a. b ag a to riu de sa­m a, a ten tu .

Figyelm esség, s. a te n ţiu n e , lu ­a re — am inte.

F igyelm eztetni, v. a face atentu (pe cinevaj, a tra g e lu are — am inte.

Figyelő, a. observato riu , lua- to r iu — am inte.

F igyerm ek, s. copilu, p ru n cu .Fillenteni, v- a m enti.F iilentés, s. m entiuna.F illé r, s. banu tiu , p a r ’a .F indzsa, s. filigénu, ta s a .F inév, 8. num e b ă rb a te seu.F ing , 8. besinn .Fingos, o. besinosu.F innyás, a. a legato riu , jin g asiu .F innyáskodni, v. a fi jin g a siu ,

a a lege.Finom , o. finu.Finom itni, v. a face finu, a rafină.

60 Finomodni Fogyatkozni

Finom odni, v. a se face finn, a se fade. delicatu .

Finom ság, a. finétia, de licatetia ,F in to ritn i, fintorgatni, v. a strim -

b á d in n asu , a n u p iacé ceva.F ió k , a. pn iu lu m esei, sicriesiu .Fiókos, a . cu sicriu , cu puiucu.F irk a , s. m an jitu ra , scrisóre reá.F irk á ln i, v. a scrie re u .F ity eg n i, v. a á té rn é , a flenduri.F ityegés, a. a te rn are , flendurire.F ityegős, a. a té rn a to riu , flen.

durosu .F itym áln i, v. a despretiu í, a a le ­

ge in m an c a re ; a -si b a te jo cu .F ivér, a. fra te .F izetn i, ®. a p laţi, a solvi.F izetetlen , a. — ül, ad. nepla-

titu , neso lv itu ,Fodor, s. c ré tia , in cre tié la .Fodorítn i, v. a incre tí.Fodorodni, v. a' se incre tí.Fodrász, a. in cre tito riu , friseriu .Fodros, a. c retin , in c re titu , un-

d u la tu .Fodrozni, v. a incre tí, a' undulá.F og , s. dente.Fogadni, v. a pu n e cuven tu , a

p rom ite , a se legá.Fogadalom , s. prom isiune , votu .Fogadás, a. rem asiagu , p rim ire ,

recep tiune .Fogadó, a. ospetaría , b irtu .Fogadós, a. o spetariu , b irta riu .Fogadvány , a. c a rte de tocm éla,

conven tiune.Fogalm azni, v. a com pune, a

concepe.Fogam zani, v. a p rinde radecina .F ogana t, a. efectu , re su lta tu .F o g a n a tla n , <z. fa ra efectu.Foganatosítn i, «. a e fep tu í, a p u ­

n e in lu cra re .F oganatosság , a. activ ita te , efectu.F o gan tyú , a. tó r ta .

Foganzás, a. conceptiune, p r in ­dere de rad ae in a .

Fogas, a. cu íeriu . 'Fogás, a. p rin d ere , apucare.F oga t, s. t r a s u ra ; p rindese.Fogdosni, v. a prinde.Fogékony, a. p rim ito riu , suscep­

tib ila .F ogékonyság, a. suscep tiv ita te ,

capacitate .Fogház, a. p rinsóre , a restu .Foglaln i, v. a cuprinde , a ocu-

pá, a im preuná. ■Foglalás, a. ocupare, cuprindere.Foglalat, a. cuprinsu , tien ó re .Foglalók, a, adausu, aclusu .Foglalatoskodni, v. a se ocupá.Foglalkozni, v. a se cuprinde,

a se ocupá. . ,Foglaló, a. a rv u n a .Fogó, a. c le ş te ; p rind ie to riu .Fogódzani, v a se apucá, a se

acatiâ , a se p rinde .Fogoly, a. a restan tu .Fogolym adár, a. po turn ica.Fogság, a. p rin só re , robia, cap ­

tiv ita te .Fogula tlan , a. nep reocupatu .Fogva, fogvást, p . de, d in, p rin .F og u ltság , a. p reocupatiune .F ogúit, a. p reocupa tu , tém edu.Fogulni, v. a se p reocupă, a

fi confusu.Fogyni, v. a scadé, a se m ic-

siorá, a se im pueiná.Fogyás, s. scădere, im pucinare .Fogyasztani, v. a im pueiná, a

' consum á, a desecá.Fogyasztás, a. im pucinare, con­

sum are. tFogyaték , a. restu , rem asitia ,

scadiem entu .Fogyatkozás, a. scădere, defectu .Fogyatkozni, v. a scadé, a se

im pueiná. *

F o h ász

Fohász, s, o ftare , suspinu, ge- m etu .

Fohászkodni, v. a oftá, a su s­p in ă .

Fohászkodás, s. o ftare, suspina- re , rogare .

F o jtan i, v. a sugrum ă, a inna- dusí, a dom oli.

F ok , s. g radu , tré p ta .Fóka, a. foca, can e de m are .Fokhagym a, s. a iu , u stu ro iu .Fo it, s. p e te c u ; p é ta .Foltozni, v. a p e tec i a carpocí.'Folyni, v. a cu rge .Folyadék, s. flu id itate.Folyam, folyó, s. fluviu, r íu .Fo lyás, 3. curgere .Folyamodni, v. a suplică, a re ­

curge .Folyam odás, s, suplica, recu rsu .Folydogálni, v. a curge incetu .Folytán , ad. inu rm are, dupa.F o ly tatn i, v. a con tinuă, a p u r­

cede înain te .Fo ly tatás, s. con tinuare , urm are .Folyvást, ad. n ecu rm átu , m ereu.F onni, a. tórce, a îm pleti.Fonás, s. tó rcere , îm pletire.Fonadék, s. îm p le titu ra .F onák , a. pe dosu, in to rsu , per-

versu .Fonákság , s. p e rv ersita te , in tor-

to ca tu ra .Fonal, s. to r tu , firu.Fondor, a. ran cu ro su , in tr ig a n ta .Fondorkódás, fondorlat, s. intri­

ga, cabala, rentate.Fondorkodni, v. a m trigá , a ca-

lum niá (p re ascunsu).Fonnyadni, a. a se vescedí.Fonnyadtság , s. vescediéla.Fonnyasztani, v. a vescedí.F ont, s. p u n tu . ,Fontoln i, v. a cu m p ăn i; a ju ­

d e că ; a m esurá.

F o rté lyoskodn i 61

Fontolás, s. cu m p ăn ire ; ju d ecare .F o rbá t, s. recom pensa, resp la ta ,

resbunare .F o rd ítn i, v. a in tórce, a suci ;

a traduce.Ford ítás, t ra d u c e re ; su c itu ra , in -

tó rcere.Fordulni, v. a se in tó rce , a se

invertí.Fordulat, fordulás, s. in tó rsu ra ,

in v ertitu ra .Forgács, 3. ascía.Forgácsolni, v. a face asc ii.Forgalom, s. cercu la tiune , co-

m unicatiune.F o rg ás, s. in vertitu ra , cercu la re .F orgatn i, v. a invertí, a in tó rce .Forgodni, forgolódni, ». a se por­

tă , a se. sili.F o rin t, s. fiorinu, flo renu .Forogni, • v. a se in v ertí, a se

in tórce.Forradni, v. a fierbe, a clocaí.Forradalm i, o . revo lu tionariu .Forradalom , s. revo lu tiune.Forradék, s. buba v indecata ,

crusta.F orra ln i, v. a fierbe, a c locaí;

a plănui.F o rrá s, s. isvoru, isv o r ire ; for­

tu n a ; sorg ente, fierbere.Forrásos, a. apatosu , lo cu cn

isvóre.Forrasz tan i, v. a fe rum iná.Forrázn i, v. a oparí.Forrázat, s. oparéla.Forró , a. fierbinte.F orróság , s. űe rb in tié la .F orté ly , s. v iclen ia , a p u ca tu ra

vu lp ina, istetim e a s tu ta .Fortélyos; a . viclénu, a s tu ta .Fortélyoskodni, v. a face apuca­

tu r i viclene, a am blá cu p re­făcătorii.

Fulasztani

Fortélyosság , *. a s ta tía , vulpe - nía, finetía .

Fos, fosás, s. cufuré la .Fosni, ti. a se cufurí.Foszlány, s. destram atu ra , fasía,

s tran tia .Foszlani, ti. a se scam osié, a se

desfibrá, a se destram ă.Fosztani, v. a ja fu í, a depradá.F ő , a. c apu ; a. fru n tas iu , supe­

riorii, de căpeten ia .Főbbség, s. suprem atu .Főkép, fő képen, ad. m ai alesu,

m ai vertosu .Föl, ad. (v. fel).Föld, s. p am en tu ; te re im ; ag ru .Földes, a. pam entosu , tie rinosu ,

cu pam entu .Földesnr, s. dom nu d e pam entu ,

posesoriu , p ro p rie ta riu de p a ­m entu .

Földészet, a. agronom ia.Földetlen, a. fa ra p a m e n tu ; f a ­

r a tia ra , fa ra p a tr ia .Földi, a. pam entescu , pam en-

té n u ; s. com patrio tu .Fölé, p . c a tra , de asu p ra .Főleg, ad. m ai a lesu .Fölösleg, a. p risosin tia , abun-

dan tia .Fölösleges, a. de p riso su .Fölött, p. p reste , d easu p ra .Fö lö tte , fölöttébb, ad. fprte, p re s­

te m esura.Föltét, a. conditiune, p re su p u ­

n e re .Fölzet, a. titu la tu ra , ru b ru .F önn , p . deasupra , susu .Főnök, a. c ap itan u , p rim ariu ,

p resied in te , p rinc ipalu .Fönség, 8. ina ltim e , sublim itate ,

superioritate .)Förödni, ti. a se sca ldă .Förgeteg, a. tempestate.

62 Fortélyosság

Fortéiéra, s. sp u rcatiu n e , scar* nav ía , oróre.

Förtelm es, a. sp u rc a ta , scarnavu , oribilu , de testab ilu .

Förtelm esség, s. (v. fö rtelem j.Fösvény, a. avaru , sgárcitu .Fösvénység, a. av aritía , a rpago-

n ía , sgárcen ía .Fotelen, a. nefiertu .Főtten , a. fa ra capu.F ő tt, a. fiertu.Föveg, s. caciu la , pe la ria .Föveny, fövény, s. nasipu , a rina .Fövényes, a. a rinosu , nasiposu .Fövényezni, ti. a p re será nasipu ,

a a riná .Fövénytorlat, s. g ram ada, b an ca

de a r in a — in m are — .Fővés, *. fierbere.Főzni, ti. a fierbe.Főzés, «. fierbere.Főzelék, a. fie rtu ra , m ancare.F rigy , a. confederatiune, a lian-

tia , pactu .F ris , a. iu te , sp rin tenu , sv e lta ;

p rő sp e tu .Frisseség , a. sp rin ten im e, vivi-

tiune.F riss ítn i, ti. a recori, a re im pros-

p e tá .F rissítés, a. recorire , recreare .F rissü ln i, u. a se recori, a se

re im prospe tá .F ún i, ti, a su flá ; a siuerá.F u k a r, s. av aru , sgárc itu .F u k a rság , a. (v . fösvénység,).Fukarkodni, ti. a se scum pi.F ú ln i, fuladnf, ti. a se innecá , a

se in n a d u s í/Fuladás, a. innecare , in n ad u sire .F u lánk , a. ghim pa, acu — la a l­

b in e — .Fulánkos, a. ghim posu.Fulasztani, ti. a sugrum á, a in -

nadusí.

Fuldokolni Füstösítni 63

Fuldokolni, v. a se innadusí, a suflá greu.

F ú rn i, v. a sflederí.F ú rá s , furadék, a. şflederire, sfle-

deritu ra .Furcsa, a siodu, curiosu, desien-

tia tu , comicu.Furda ln i, v. a lódé — conscien-

t i ’a — , a to r tú ra .F u rd á la t, «. m u stra rea conscien-

tie i.Furfangos, a. scu tu ratu , p re fă ­

cuţii, viclénu.Furkos, a. m aciucatu , gh iogatu . F urkó , s. m aciuea, ghióga.Fúró , s. sflederu.Furollya, a. fluieru.Fuszujka, a. fasole.F u tn i, o. a fugí, a a lergá. F u tam ítn i, v. a fugarí, a pe-

fugá .Futam lás, s. fuga , tu lire .F u tá r , a. cu rie riu , cursoriu . F u tás, a. a le rg are , tug ire , tu lire . Futkározni, futkosni, v. a a le rg á . F u tó lag , ad. ín tréca tu , in fuga. Futólagos, a. fugitivu.F u tta tá s , a. a le rg a tu ra , cursu . Fuvalkodni, v. a se ingánfá . Fuvallan i, v. a suflá.F u v a r, a. c ara u sía .Fuvaros, a. carausiu .F uvás, a. suflare.Fuvatagos, a. fo rtunosu , v iforosu. Fuvola, a. flau ta , flota.Fuvolás, a. f lau tariu :1' uvolázni, v. a fluerá, a flautá. F ű , a. érba.F üge, a. sm ochina.F üggn i, v. a depinde, a a te rn á ,

a spend iu rá .Függelék , *. suplem entu, ap en ­

dice, ad au su .Függélyes, a. perpendicularii!.

Függés, a. depeudintia , subor- d inatiune , a tem are .

Függeszteni, v. a aca tiá , a a te r­n á ; a suspinde.

Független , a. independen ta , ne- . a te rnato rin .

Függetlenség, s. nedependentia, neaternare .

Függiranyos, függőleges, o. per- pendiculariu .

Függőség, s. dependintia .Fü l, a. urechia.Fülbevaló, fülönfüggő, s. cercelu,

cercei.Fülecske, fülese, s . u rech itia ,

urechiusia.Füleln i, v. a ascu ltá, a fi a ten ta . Fülelés, s. ascu ltare .Füiem ile, s. filomela, privigliie-

tóre.Fülep , n. prop. F ilipu .Füles. a. u re ch ia tu ; asinu . F ü le tlen , a. fa ra u rechi. Füllenteni, fillenteni, •>. a m enti. Füllentés, a. m entire, m entiuna. Fürdés, a. scaldare.F ürdő, a. scalda, baia .Fürödni, v. a se scaldá.F űrész, a. fe restrau .Fűrészelni, v. a fe restru í.F ü rg e , o. sp rin ten u , v ioiu, sveltu. F ü r j , a. p repelitia .Fürjész, a. p repelicariu . Fürjészet, a. prepelica ría , vena-

tu de prepelitie.Fürkészni, v. a cau tá , a ce rce tá ,

a seru tá.Füröszteni, v. a scaldá.F ü r t , ,» , bucla , p lé ta ; s tru g u re . Fürtös, a . buclosu, buc la tu . F ü s t, s. fum u.Füstö ln i, v. a fum á.F üstös, a. a fum ata .Füstösödni, v. a se afum ă. Füstösitn i, v. a afum á.

64 Fűszál Gazdagodni

F űszál, a. firn de árba.F űszer, a. d resuri, spetieríe , a-

rom ate.Fűszerezni, v. a a rom á.F ü tn ij v. a incald í, a face focu. F ű té s, a. inca ld ire .F ű tő , a. locariu , in c s ld ito riu ;

cup toriu , soba.Fűtözkö'dni, v. a se incafiií. F ü tty , a. s iu e ra tu ra , fluera tu ra . Fü työ ln i, v. a fluerá ('cu g u r’a j. Fütyörészni, v. a fluerá, a am ­

b i i fluerindu.Füves, a . erbosu.

G.Gabona, a. bucate , cereale . Gabonás, a. g ran ariu .Gábor, n. prop. G avrila.Gágogni, a g á n g a í cá ganSc’a. Gálád, a. n e ru sin atu , dejositu ,

n rg in a tu , a ro g an tu .Galagonya, s. m aciesiu.Galamb, a. porum bu.Galandocz, a. lim brieu cordelatu . Gálicz, a. v itrio lu .Gallér, a. gu leru , co lariu . Gallérozni, v. a gu lerá , a pune

gu leru .Gally, galy , a. ram ura , ga te ju . Gálya, a. ga le ra .Ganaj, ganéj, a. gunoiu .Ganár, gunár, a. gansacu .Gáncs, a. p ed eca; Hodu. Gáncsolni, *gáncsoskodni, v. a p u ­

ne pedeca. *Gáncsoskodás, a. im pedecare, sil­

n ic ia , cercare de nod u in pap u ra .

Garat, a. g a rlic iu in m óra. Garádics, grádics, a. trep te , scara.

Füvész, a. bo tan istu , botanieu.Füvészet, a. bo tan isare .F ű z , s. salce, rach ita .F űzn i, v. a inflrá, a insirá .Fűzés, a. cununa, gh irlanda,

gaetanu .Füzes, a. salcetu , pădure de

salci.Füzet, a. fascióra, b ro s iu ra .,Füzetlen, a . ne legatu , neínfiratu ,

nebrosiu ratu .Fűző, a. co rsetu , sp e lca ; aeu

de incopcietu .

Garázda, a . ce rta re tiu , im p er­tin e n ta .

Garázdálkodás, a. im pertinen tia , certáre .

Garázdálkodni, v. a se certá.Gát, s. p e p tu de apa, g a tu — .Gátlás, a. im pedecare.Gátolni, v. a im pedecá, a resiste ,

a se opune.Gatya, a. ism ene.Gatyás, a . ism enatu .G atyátlan , a. neism enatu .Gavallér, s. cavaleru .Gaz, s. gunoiu , b u ru én a j ga , em ­

ber, om u de nem ica.Gáz, a. gasu.Gazda, a. dom nulu c ase i; eco-

nom u.Gazdasszony, a. dom n’a casei,

econőm a.Gazdag, a. a v u ta , bogatu .Gazdagítni, v. a inavu tf, a in -

bogatí.Gazdagodni, o a se inbogatí, a

se inavu tí.

G ondnokG azdagodás

Gazdagodás, s. in av u tije .G azdagság, s . av u ţia .Gazdálkodás, s. econom isare, eco­

nom ia.Gazdálkodni, gazdáskúdni, v. a

econom isá, a p a s trá .Gazdaság, s. econom ia.Gazdasági, a . eeonom icu.Gazdaságos, a. fo lositorin , eco-

nom icosn.Gazdá-zat, s. econom ia.Gazdátlan, a. fa ra dom nu, ra-

ta c itu , de p rip as iu . ■Gázló, s . vadn , tre c a to ria p rin

apa.Gazolni, ti. a sc á m a v í, a m an jí;

a defaim á.Gázolni, ti. a trece p rin v a d a ;

a c a lcá — onórea cuiva — .Gazos, a. n e cu ra ta , m an jitu ; gu-

noiosn , cu gunoiu .Gazság, 3. b las tam atía , porcía .Gazul, ad. neom enesce, porcesce.Gebe, s. m artióga.Gége, s. g u ta , gu tleg iu .Geleszta, s. lim bricu.Gém, s. ba tlanu , cocoru de b a l­

ta ; p ra jin ’a cu m p an ei (la p u - tiu ri) .

Geny, s, pnroiu .Genyedni, genyűlni, ti. a p u ro ié .Genyedt, genyes, a. puro iosu .Gépely, gép, gépmű, s. m acb ina,

m asina.Gépelyzet, gépezet, s. m ach ina-

r ía , m asin a ría .Gépész, 3. m ach in is ta , m ecanicii.Gépszerű, a. ceva m echanicu , cá

m achin’a .Gerebelni, gereblyélni, ti. a g reb lá .Gereblye, ş. g rebla .Gerebelés, gereblyélés, s. g reb lare .Gerely, s. lance, p ica .Gerenda, s. b â rna , g rinda .Gerendás, a. cu g rind i.

65

Gerendásat, s. g rin d itu ra .Gerezd, s. s tru g u re .Gergelicze, s. g a rg a ritia .Gergely, n. prop. G regorie .Gerj, 3. em otiune, ag ita ţiu n e ,

m işcare. •Gerjedni, v. a se iritá , a se in-

ta r itá , a se inflaeará.Gerjedés, gerjedelem,' s. em otiu­

ne, irita re , in ta r ita re — . Gerjedékeny, a. irita tio su . G erjeszteni, v. a destep tá , a iritá . Gerle, gerlicze, s. tu r tu re a . Gesztenye, s. cas tan a .Giliszta, 3. lim bricu .Giliszt&s, a. lim bricosu .Góez, s. foen lariu , v a tra .Gólya, 3. cocostircu, ciconia. Golyó, s. globii, g lon tiu .Golyva, s. gusia .Golyvás, a. gu sia tu .Golyvásodni, v. a se g u siá . Gomolya, gom, s. ghem n.Gomb, 3. bum bu,Gomba, s. bu re te .Gombás, a. bu re tio su .Gombásodni, ti. a se im bure ti, a

se im ple de bureţi.Gombócz, 3. ga lusca .Gombolni, ti. a im bum b’a . Gombolygatni, ti. a depaná. Gombolyítni, ti. a ghem ui, a de­

p aná.Gombos, a. cu bum bi.Gomoly, gomolya, s. ghem u, ba-

tac u ia .Gomolyodni, ti. a se g h em u i, a

se in fasiu rá .Gond, s. g rig ia , cura.Gondatlan, a. n e g rig ito riu , ne -

pasa to riu .Gondatlanság, s. n eg rig ia , n ep ă ­

sare .Gondnok, s. cu ra to riu , în g r i j i ­

torii!.5

66 Gondolni Görcsös

Gondolni, » . a cugetá .Gondolás, a. cugetare .Gondolat, a. cu g etu .Gondolatlan, a . n e so c o tita , ne-

considara to riu .G ondolatlanúl, ad. (v. gondo­

la tién ).Gondolatlanság, a. nesoco tire , n e -

cn g etare , "nejndecare.Gondolhatlan, a . n ecuge taveru ,

ce n u se p ó te cn g e tá .Gondolkodás, gondolkozás, a. cu ­

g e ta re , m editare . ’Gondolkodástan, a. log ica .Gondolkodni, gondolkozni, v. a

cugetá , a m editá.Gondos, o . g rijito riu , cu g rig ia ,—Gondoskodás, a. în g rijire , cura.Gondoskodni, v. a se in g rig í.Gondosság, a. g rig ia , cu ra , in-

g rig ire .Gondtalan, a. fa ra g rig ia .Gondviselés, s. p roved in tia .Gonosz, a. rea, in fam u, d ep ra ­

v a ta .Gonoszság, a. re u ta te , infam ia,

b les tam atis .Gonoszkodni, v. a com ite in fa ­

m ii, a face b las tam atía .Gór, a . m are .Górcső, a. m icroscopu.Goromba, a. d u ru , g ro so lan u ,

neciop litu .Gorombaság, a. m ojicia , g roso­

lăn ia , b ad aran ia .Gorombán, gorombául, ad. inoji-

cesce, duru .Gorombáskodni, v. a f i d u ru , a

fi g ro so lan u .Gorombáskodás, a. b ad aran ia , g ro ­

so lăn ia .Göcs, a. nodu.Göesös, a. nodurosu .Goesözni, v. a innodá.

Gó'de, gödqjye, cap ritia , iedu, iéda.

Gödény, s. pe licanu .Gödör, s. g rópa , m orm entu .Gödröcske, s. g ropsió ra .Gödrös, a. g roposu .Gőg, s. fa la , tru fia , in g an fa re .Gőgös, a. in g an fa tu , tru fasiu .Gőgösség, a. tru fia .Gőgösködni, v. a se tru fí, a se

ingánfá .Gőlye, a. scrófa.Gömb, gömböly, a. g lobu, sfera.Gömbölyded, o . ro tu n d io ru , sfe-

ro idu .Gömbölyeg, a. ro tu n d u .Gömbölygetni, v. a ghem ui, a

in ro tilá .Gömbölyítni, v. a ro tu n d í, a in -

veliri.Gömbölyités, a. ro tu n d ire , in-

ve lire .Gömbölyödni, v. a se ro tu n d í.Gömbölyű, a . ro tundu , g lobi-

form u.Gömbölyüség, *. Totundime.Göncz, a. p o lu .Gönczöl-szekér, a. u rs ’a f in a s­

tronom ia).Göndör, a . c re tiu , in cre titu .G öndörítni, e . a in c re tí.Göndörödni, v. a se in cre tí.Göngy, a. téncű , ba lo tu .Göngyölni, göngyölítni, «. a ín -

fasiu rá , a invelu í.Görbe, a. cu rbu , strim bu.Görbeség, a. cu rb jta te .Görbeszteni, görbítni, v. a in-

cu rbá , a st’rim bá.Görbülni, v. a se incn rbá , a se

s trim bá.Görcs, a. cárcelu , convulsiune,

spasm u.Görcsös, o , nodurosu , cu cârceii.

Gördítni Gyámság 67------------------------------------------ *-G ördítni, v. a rostogo li, a tav a -

va lí, a ro t’a .G ördítés, s . ro sto g o lire .Gördülés, s. ro tire , ro la reGördülni, v. a se ro tí, a se d á

d e-a d u r’a .Görény, s. d ihoru , pu toriu .Görnyedni, görnyedezni, v. a se

p lecá , a se îndup lecă .G örnyeszteni, v. a s trim bá, a in-

eurbá.Görög, s. grecu .Görögös, a . g receseu .Görögül, ad. g recesce.Göröngy, s. b ru siu , b u lg á ru ,

g ru n d iu .G örvély, 3 . scrofula.Görvélyes, a. serofulosu .Gőz, s. aboru , vaporu , gasu .Gőzölni, v. a aborí.Gőzölés, gőzölgés, a. aborire , e-

v ap o rare .Gőzös, 3 . m asina de v a p o r u ; a.

aborosu .Gróf, «, com ite, g rafu .Gubics, s. gogósia , bóba de ste-

je r iu .Gnbé, 3. g o g ó sia ; selyem gubó,

g o g ó sia de m etasa.Gúla, s. p iram ida .Gulya, s. c iu rda de v ite co rnu te .Gulyás, 8. bo tosiariu , c iu rdariu ,

boariu .Gumó, s. gâ lca,tubercu la , bolía .Gumós, a. gálcosu , nod u ro su ,—G unár, s. gánsacu .G úny, 8. ba tjocu ra , iro n ia , sar-

casinu .G únyirat, s. pam fletu , pascu ilu .G únykaczaj, s. r is u sa rcastecu .G únya, 3. h a in a , vestm entu .G unyás, *. cu vestm ente.Gunyhó, s. co liba.G únyolni, v. a bajocorí, a sa-

tirisá .

Gúnyoló, a. b a jo c o r ito r iu ..Gúnyolódás, s. iró n ia , ba jocura.Gúnyolódni, v. a se ba jocorí.G únyor, s. iro n ia , sa tira .G urdulni, v. a se ro tu lá , a so

ro tá .Gusa, 8. gusia .Gúzs, 8. g an ju .Gyakorlás, gyakorlat, 8. cserci-

tiju, deprindere,Gyakorolni, v. a eserc itá , a p ra o -

tisá .G yakorlatlan, a. n eeserc ita tu , ne-

deprinsu .G yakorlatlanság, 8. n eeserc itiu ,

nedreprindere .G yakorlottság, s. ese rc itiu , de­

prindere , sveltim e.Gyakornok, 8. p ra c tic a n tu .G yakorta, gyakran , ad. desu,

adesea, adeseori.Gyalázni, v. a defaim á, a in su l­

tă , a calum niá.G yalázat, gyalázás, 8. infam ia,

ba jocu ra , defaim a. —G yalázatos, a. infam u, sp u rca tu ,

d esonara to riu .Gyalázkodni, v. a se p o r tá cu

n e ruşinare , a defaim á.Gyalog, a. p e d es tru ; p ed es tra siu .Gyalogolni, v. a m erge p ed estru .Gyalogság, s. pedestrim e.Gyalogos, a. pedestru .G yalú, s. g ileu .G yalulni, v. a g ilu í.Gyám, s. tu to ru , sp rijóna, p rop ta .G yám itni, v. a a ju tá , a su b v en .

tioná , a sp rijin i.Gyámnok, s. fv . gyám ).Gyám olni, v. (v . g y ám itn i).Gyám olítni, v. a a ju tá , a p a ­

tronă .Gyám olitás, 3. a ju ta re , p a tro n a re .G yám oltalanság, s. nep u ten tia .G yám ság, s. tu to ra tu , ep itrop ía .

6*

G yanakodni, v. a susp itioná , a av é p repusu .

G yanakodás, a. dnb ie ta te , n e în ­credere.

G yanánt, p . in locu , p en tru .G yanitn i, v. a p resupune.G yanitás, a. p resupunere .G yanitm ány, a. presum tíune , p re ­

supunere.G yanta, a. j-esina, eolofoniu.G yantakő, a. am bra.G yantás, a . resinosu .G yanú, s. p rep u su , susp itiune.Gyanús, a . dubiosu, cu p re p u su ,

suspitiosu .G yanuskodni, v. a susp itioná , a

p repune.G yanútlan, a. fa ra p rep u su , ne-

suspitiosu .G yapjas, gyapjús, a. lanosu .Gyapjasodni, v. a se lan o siá , a

se faee cu lan a .G yapjatlan , ad. ne lanosu .G yapjú, s. lán a .Gyapot, a. bum bacu.Gyapottos, a. cu bum bacu , bum -

bacosu.G yár, a. fab rica.G yarapítn i, v. a spori, a cresce.Gyarapodás, gyarapulás, gyarapu-

la t, a. sporire , adaugere , pro- g resu , in a in tare .

Gyarapodni, v. a se spori, a in a in tá .

G yári, a . de fabrica.G yarlóság, s. slab itiune , debili­

ta te , n epu tin tia .G yarló, a. debilu , slabu , peca-

tosu .G yarm at, s. co lonia .G yarm atos, a. co lonistu .G yarm atositni, v. a eolonisá.G yarm atosítás, a. colonisare.G yáros, gyám ok, a. fab rican tu .G y ártan i, v. a fabricá, a fauri.

68 Gyanakodni

G yártm ány, a. fab ricatu m a rfa fab rica ta .

Gyász, a.- doliu, ja le .Gyászbeszéd, a. cuventare fu ­

neb ra.Gyászolni, v. a ja li .Gyászos,'a. tr is tu , íupestu .G yáva, o. ticalosu , m iselu, pol*

tronn . ■G yék, gyík , a. siopârla .Gyékény, a. rogo jina .Gyém ánt, a. diam antu .Gyémántos, o. cu diam ante.Gyenge, gyönge, a. debilu , sla­

bu, fragedu.Gyengéd, gyengéded, a. delicatu ,

g ingasiu , p lapandn .Gyengédség, gyöngédség, s . de-

lica te tia , plapandim e.Gyengédtelen, s. nedelica te tia .G yengíteni, v. a debilitá , a do­

m oli. •Gyengítés, s. deb ilita re .Gyengülni, v. a se deb ilitá , a se

slabi.Gyengülés, a. debilita re , slăbire,Gyep, gyöp, a. pajisce, érba,

verdétia .Gyepes, a. erbosu .Gyepesedni, gyepesülni, v. a se

erbosiá, a se face érba.Gyeplős-ló-, a. calu dela há tin .Gyeplőzni, v. a p u n e h á tiu rile .Gyér, a . ra ru .G yéritni, v. a ra ri.Gyerkőcze, a. cop ilandru .G yerm ek, a. copilu , ba ia tu ,

p ru n cu .Gyermekded, gyerm ekes, a. eo-

p ila rosu , na ivu .Gyerm eki, a. copilarescu.Gyerm ekség, s. copilăria .Gyerm ektelen, a. fa ra copii.Gyérség, «. rarim e.G yértya, a. lum inare, lum ina .

1 Gyértya

G yértyán fa Győződ és 69

G yértyánfa, s . carp inu .G yértyázni, v. a lu c rá la lum ina.G yérülni, v. a se ra rí.G yík , e. s io p â r la ; ap rin d ere de

g u tu , ang ina .Gyíl, a. crocodilu .G yilkolni, v. a om ori.Gyilkos, a . om ueidu, om oritoriu .G yilkosság, a. om oru, om ucidere.G yilok, a. pum nariu , stile tu .Gyógy, gyógyítás, a. cu rare , v in ­

d ecare , lecuire .Gyógyszer, a. m edicina, lécu .Gyógyszerész, a. apo tecariu , fa r­

m ac ista .G yógyászat, a. m edicina, seiin-

t ia m edicinei.Gyógyász, a. m edicu.G yógyitn i, v. a vindecă, a curá.G yógyítás, a. cu rare , v indecare .G yógyithatlan, a . nev indecab ilu ,

n ecu rab ilu .Gyógyitó, a . v in d ecato riu . 'G yógyulni, v. a se v indecă , a

se insanetosiá .Gyógyulás, gyógyulat, a. v in d e ­

care , in san eto sia re .Gyolcs, a, p ensa , g io lg iu .Gyolcsos, a. p en sariu .Gyom, g. bu ru iéna .Gyomos, o. buru ienosu .Gyomlálni, v. a pliv i, a sm ulge

b u ru ien e .Gyomor, a. stom acu.Gyomosodni, v. a se im buru ie-

nosiá , a se îm ple de buru iene .Gypmros, o. pan tecosu .Gyónni, v. a se m ărtu risi.Gyónás, a, m ărtu ris ire .Gyónó, g. m artu ris ito riu , eon-

fesoriu .G yóntatn i, v. a m ărtu risi.Gyors, o. iu te , rapede , in te titii,

a ce la ra tu .G yorsírás, a. stenografia .

G yorsaság, a. c e lerita te , repe" dim e, iu tié la .

Gyök, gyökér, a. radecina .Gyökerezni, gyökeresedni, gyöke-

redzni, v. a p rin d e radec ina .Gyökeres, gyökös, a. radec inosu ,

rad icalu .Gyökeresedés, a. in radecinare .Gyömbér, a. g im beriu .Gyöngéd, o. (v. g y en g éd ).Gyöngy, a. m argea, m arg a rita riu .G yöngyelleni, v. a face m ărgele .Gyöngyész, s. m arg e la riu .Gyöngyös, ţţ. cu m ărge le , m ar-

gelosu, m arg e la tu .Gyönyör, a. desfătare , p iacere ,

de lectare, v o lu p ta te .Gönyörködés, a. (v. gyönyör).Gönyörtelen, a. n edesfa ta tu , n e -

deliciosu.Gyönyörű, a. m in u n a tu , p re á

frum osu, g ra tio su .György, n. prop. G eorg iu .Gyötörni, v. a m a ltra tá , a to r ­

tu ră , a chinui.Gyötrelem, s. to r tu ra , ch inu.G yötrés, g. to r tu ra re .Gyötrődés, s. in g rija re , angus-

tie ta te .Gyötrődni, v. a se to rtu ră , a se

necăji.Győzni, v. a înv inge .Győzékeny, a. u sio ru de inv insu .Győzelem, győzedelem, a. învin­

gere, triu m fa , v ic to ria .Győzedelmes, győzelm es, o. in -

v in g a to riu , v ic to rio su .Győzelmi, győzedelmi, a. tr iu m -

falu .Győzés, g. în v in g ere .G yőzhetetlen, a. ne inv ing iveru .Győző, g. in v in g a to r iu ; n. prop .

Y ictoru .Győződés, g. conv ingere, con--

v ic tiu n e .

70 Győződni Háboritás

Győződni, v. a se convinge,, a se in cred in tiá .

Győztes, a. în v in g ă to ri« , trm m - fa to riu .

G yufa, a. lem nusie de ap rio su , ap ring ióre.

G yú jtan i, o. a aprinde.G yújtogatn i,, v. a aprinde , (me-

re u j. ■ •G yú jtogatás, s. te tiu n aría .G yűlni, gyuladni, v. a se ap rin d e .G ynladás, 3. in flam atiune ,, în fo­

care ; ap rindere .Gyúlékony, gyuladékony, a. aprin-

d ietiosu , flogisticii.G yúlás, 3. aprindere, incendiu .G yulásztani, v. a ap rin d e , a

a tie tiá .G yúrn i, v. a frem entá .G yűjteni, v. a aduná, a stringe .Gyűjtem ény, s. a d u n are , eolec-

tiune .G yűlni, v. a se aduná, a con­

v en i.G yűlés, 3. adunare , ad u n an tia ,

concursu .Gyűldé, 3. lo cu de a d u n are .G yűledéb, 3. ad u n atu ra , araes-

' tec a tu ra .Gyülekezet, 3. ad u n are , a d u n an tia .Gyülekezni, gyűlni, v. a se a d u ­

ná , a conveni, a concurge .Gyülevész, 3. ad u n a tu ra , m es-

tec a tu ra .

H a, coj. déca decum va.H ab, 3. u nda , spum a, v a ln . H abarni, v. a am estecá. H abarcs, s. p o lip u (an im ata ) H abarék , 3. am estecă tu ra .

Gyűlölni, v. a ú ri, a í i odioeu.Gyűlölés, gyűlölet, s. odidsitafte,

u ra .Gyűlöletes, a . u r itu , n esu ferita ,

odiosu.Gyűlöletesség, 3. odiosita te, u rg ia .Gyűlöngeni, ti. a se aduná în ­

ce ta . —Gyümölcs, 3. póm e, frup tu , ró dd .Gyümölcsös, 3. g ra d in a cu p ém e.Gyümölcsözni, ti. a fruptificá , a

rodi.Gyűmölcsözés, 3. rodire, frupti-

ficare.Gyümölcsöző, a. frup tiferu , ro -

d ito riu .Gyümölcstelen, a. nefruptiflca-

to riu , n e rod ito riu , n e /ru p ti- ie ru .

G yűnév, gyűjtőnév, 3. num e co­lec tiv a .

G yűrni, 0 . a tu r ti , a iad e i.Gyűrés, 3. tu r tire , îndo ire .Gyűrközni, ti. a se snfulcá, a

se re sfran g e .G yűrű , 3. in e lu . ''Gyűrűs, a. ine la tu .G yűrütlen , a. ne ine latu .G yűrűzn i, v. a inelá .Gyűrűzés, s. in e la re .Gyűsző, s . s ie rp ariu .Gyűszű, 3. d eg etariu .Gyűszüs, a. cu degetariu .

H áborgatn i, hâboritn i, v. a con­tu rbă, a tu rb u rá .

H áborgatás, 3. con tu rbare , tar- bu ra re .

H áboritás, 3. (v . háborgatás^).

Háborítatlan Hajigálás 71

H áboríta tlan , a — ni, ad. necen- tu rb a tu .

Háborodás, a. tu rb n ra re , ne lin isce.Háborodni, v. a se tu rb u rá , a se

ne lin isc í.H áború, a. resbelu , resbo iu , ba-

ta ia .H áborús, a. belicosu , resboiosu ,

m arţia la .H áborúskodni, v. a p u rtá resbo iu ,

a 'p e tre c e in d iscord ie .H áborúskodás, a. ba ta ia , cé rta ,

d iscord ia .Habos, a. spum osu, spum egosu ,

u n d u la tu .H abozni, v. a spum á, a spum e­

g i ; a se indoí, a s tá la in- doiéla , a fi neroso lu tu .

Habozás, a. spum are, sp u m e g are ; indo ié la, ne reso lu tía .

H abzás, a. spum are, u ndare .H acsak, coj. déca cum va, inea tu .H ad, a. resbelu , resboiu , ba ta ia ,

g u e ra ; őste , a rm ata , tru p a .H adakozni, v. a se lu p tá , a se

b a te .Hadakozás', a. lu p ta , b a ta iaH adarn i, v. a scorm olí, a d á in

v en tu .H adaró, a. bad arag u .H adastyán, a. b e tran u , v e te ran a .H adász, a. s tra teg istu .Hadcsel, a. s tra tag em a .H adi, a. belicu , de bata lia .H adnagy, a. loco tenen ta , loco-

tiitoriu.H adsereg , a. óste , a rm a ta .Hadszünet, a. a rm istiţiu , în ce ta ­

re de arm e.H adüzenet, a. m an iíes tu de res-

boiu .H ágni, «. a se u reá , a se su í;

a ca lcá ;H ágás , a. u rc a re , su ire ; ca lca ­

re (de lege j.

Hágcsó, a. sca ra , t ré p ta .H agyni,, v. a lasá, a concede;

a tes tă .H agyaték , a. succesiune , avere

te s ta ta , clironom ía.H agyján , ad. t ré c a — ducasa.H agym a, a. cépa.H agym ás, a. ceposu.H agym áz, s. lan g ó re , tifusu .H agyogatni, v. a la sá ic i — colea.H agyom ány, a. te s tam en tn , su c ­

c e s iu n e ; trad itiu n e .Hagyományos, a. le g a ta r íu ; tra -

d itionalu .Hagyom ányozni, v. a tes tá .Hagyományozás, s. te s ta re .Hagyományozó, a. te s ta to ríu , le -

g a ta r iu . •H ab! int. h a !Haból, ad. déca — un d ev a .Habota, a. r isu m are , hohotu.Habot ázni, bahotáln i, v. a rid e

cu hohotu .H aj, a. p e r u ; cója, seórtia .H a j! h a jh ! int. e i ! h e i !H áj, a. u n tu ra .Hajadon, a. lé ta feció ra.H ajadoni, a. fe tescu , vergu ru .H ajadonság, a. fe tía , fecioria.H ajas, a . perosu .H ájas, a. u n tu ro su , cu u n tu ra .H ajasodni, v. a se perosiá , a

cresee peru lu .H ajatlan , a. n ep ero su , fara p e ru .H a jd an , ha jdanában, ha jdan ta,

ad. od in ió ra , eandva , ó re- candu.

H ajdankor, a. an tic ita te , vechim e.H ajdú, a. o stasiu m unicipalu ,

ha jducu .H ajhászn i, v. a a lu n g á , a fugarí,

a a le r g á ; a ce rce tă .Haj igái n i, v. a a ru rc á , a sverlí.H a jig á lás , a. a ru n ca re , sverlire .

72 Hajiadni Halász

Hajiadni, hajladozni, v. a se ple- cá, a se incovoié, a se îndu­pleci, a se curbá.

Hajlam, a. inclinatiune, aplecare.Hajlandó, o. aplecatn, inclinatu,

afectionatu.Hajlandóság, a. aplecare, ineli-

natiune, afecţiune.Hajlás, a. indoitnra, incurbatura,

plecare, incovoítura.Hajlat, a. arcú, boltá.Hajlék, a. locuintia, adapostu.Hajlékony, a. indoitiosu,' inco-

voiosu, flesibilu.Hajlékonyság/ a. indoithine, fle-

sibilitate.Hajlítni, v. a indóí, a incovoié,

a induplecá, a curbá; a co- jugá, a declini.

Hajlitás, a. îndoire, curbare, în­duplecare ; cojugare, declitia- tiune.

Hajlongani, v. a se plecá, a com- pliméntá.

Hajnal, a. aurora, diuori.Hajó, a. corabia, naie.Hájog, a. albétia '(pro ochi).Hajokázni, hajózni, ti. a navigá,

a pluti.Hajokázható, hajózható, a. na-

vigabilu.Hajolni, v. a se plecá.Hajolhatatlan, a. neindupleca-

bilu.Hajós, s. corabieriu, navigatoriu.Hajózhatlan, a. nenavigabilu.Hajtani, e. a m ani (din derep-

tu), a alungi; a aruncá, a sverlí; a indoí, a incovoié ; a induplecá.

Hajtás, a■ manaţura, manare, a- lungare; aruncare, sverlire; indoitura, incovoitura; • îndu­plecare.

Hfytogatni, v. a indoí, a inpa- turá (mereu).

Hajtóka, ». refrecu, guleru.Hal, a. peSce.Halni, v. a muri.Hálni, o. a mané, a dormi.Hála, a. multiemita, recunoscin-

tia, charu, gratia, gratitudene.Haladni, v. a inain tá, a aventá,

a propasí, a progresá.Haladás, a. înaintare, aventu,

propăşire, progresu.Háladás, hála-adás, a. multiemi­

ta, recunoscintia, gratitudene.Háladatos, a. — an, ad. multie-

mitoriu, recunoscatoriu, grata.Háladatosság, a- multiemita, re­

cunoscintia, gratitudene.fiáladatlan, a. — ul, ad. nemül -

tiemitoriu, nerecunoscătorii!, ingratu.

Háladatlanság, a. nemultiemire, nerecunoscintia, ingratitudene.

Haladék, e. ámanare, prorogare, prelungire.

Haladéktalan, a .—ml, ad. nea- manatu, fara amanare, fara intardieie.

Háladó, a. multiemitoriu, recu­noscatoriu, gratu.

Haladvány, a. înaintare; pro • gresiune.

Hálálni, v. a multiemí, a fi re­cunoscătorul.

Halál, s. mérte.Halálos, o. de mérte, mortalu.Hálálkodni, v. (v. hálálni).Halandó, a. moritoriu.Halandóság, a. mortalitate.Halánték, a. tem pla; — csont, o-

sulu templei.Halászni, v. a pescui, a prinde

pesci.Halászás, a. pescuire.Halász, a. pescariu.

H alasz tan i H ám or 73

H alasztani, v. a am aná, a p ro ­ro g i , a p re lu n g i.

Halasztható, <í . p rorogab ilu , a- m anaveru .

H alaszthatatlan , a. — ul, ad. ne- am anabilu , nep ro ro g av eru , pe- rem toriu .

H alasztás, s. p re lu n g ire , p ro ro - g a tiu n e , am an are , d ila tía .

H álátlan , a. — ni, ad. nem ultie- m ito riu , ue reeunoscato riu , in - g ra tu .

H álátlanság, s. nem ultiem ire , ne recunosc in tia , in g ra titu d in e .

H alavány, a. palidu , ga lb inu , m o rta re tiu .

H aldoklás, 3. agonia , tra g e re de m órte , a fi in agon i’a m ortie i.

H alhatatlan , a. nem orito riu , inror- ta lu .

H alhatatlanság , s. im orta lita te , nem orire .

H alk, a. — an, ad. linu , incetu , taeu tu , in tic e re .

H allan i, hallni, v. a audi.H allás, 3 . aud ire , aud iu .H alla tlan , a. neau d itu .H allga tn i, v. a ta c é ; a ascu ltá .H allg a tás , 3. tă c e r e ; ascu ltare .H a llg a tag , a< taeu tu .H allgatodzni, v. a a scu ltá (pre

a sc u n sa ); a pând i.H allgatódzás, 3. ascu lta re furi-

sia, p ânda.H allgatóság , s. aud ito riu , a sc u l­

tă to r i (p lu ra lu ).H allható , a. aud ib ilu , de au d itu .H a llik , halla tszik , halla tik , v. se

aude.H allom ás, 3. au d iu ; hallom ásból,

d in audiu .H alm az, 3. g ram ad a , m ovila.Hálm ocska, s. g ram ad u tia , mo-

v ilu tia .

H alm ozni, v. a g ram ad í, a in - carcá.

Halm ozás, s. g ram ad ire , incar- care .

H áló, 3. m reja , re tia .H alogatn i, v. a am aná, a in tá r-

dié, a p re lu n g i, a înd elu n g ă .H alogatás, s. am an are , in ta r-

diere, p re lung ire , tan d a lire .Halom, 3. m ovila , g ram ad a .H alo tt, s. m ortu , cadavru .H alo ttas, a. cu m ortu , d e m o rtu ;

h a lo ttash áz , casa cn m ortu .H alo tti, a. de m ortu .H alovány, a. Jpalidu, ga lb inu ,

p e ritu .Hálózni, v. a in la tiu i, a p rinde

in la t iu ; a tiesé (paing inu lu).H álózat, hálózás, s. la tiu ire , tie -

se tu ra ; în cu rcă tu ră .H ályog, 3. (7 . hájog).H ám , s. ham u.H am ag, ham uzsír, s. p o ta sa , unső-

re de cenuşia .H am ar, a. iu te , cu ren d u , in te-

titu , g rabn icu , u rg e n tu .H am arkodás, 3. prip ire , p recip i­

ta re , g răb ire .H am arkodni, v. a se p rip i, a se

g răb i, a se p rec ip ită .H am arság, s. g raba, ce le rita te .H am bar. 3. g ran ariu , lad o iu , la ­

d a (de bucate).H am is, a. — ul, ad. f a ls u ; vi-

c lénu, s ire tu , a s tu tu .H am isitni, v. a falsifică.H am isítás, 3. falsificare.H am iskodni, v. a se p re face , a

se sim ulá, a face v iclen ii.H am isság, s. fa lsita te , p re făcă­

to ria , viclenia.H ám lani, v. a se despe litiá , a

se descortiá.H ám or, s. fa u ria m on tan istica .

74 Hámozni Hánytorgatni

Hám ozni, v. a descortiá , a cu­r a ţ i c o ja ; a inham á.

H ám ozatlan, a. — ni, ad. nedes- c o r tia tu ; ne inham atu .

H am u, s. cenuşia .H am v, a. m ucultt lu m în a ra i; ce­

nuşia .H am vadai, ». a se profane in

cenuşia .H am vas, a. cenusia to , cenusiosu .H am vasztani, v. a pre face in ee-

n u sia .Ham vevő, koppantó, s. m ucuri.H andsék, s. torfa.H aneha, hanem ha, coj. a fa ra dáea.Hanem , coj. inse , ci, d a ra .H an g , 3. su n e tu , tonu, voce.H angjegy , hangjel, s. n ó ta ;; ae-

c a n tu ; in to n a re .H angkellem , *. e u fo n ia ; voce

p lăcu tă .H angkisére t, a. acom paniam ente.H anglépeső, a. gam a, sc a ra ('la

in to n a re ).Hangnyom at, v. aecen tn , apaaare,

g ra v ita re de to n u .H angrezgés, a. tr ila re T v ibrare

de tonu .H angrim , s. a so n a n tia |!de tonu).H angsúly , a. a ccen tuare , g rav i­

ta re de tonu .H angász, a. m u z ic a n teH angászat, a. a r te a m usicei.H angicsaln i, i>. a c a n tá (câ p a ­

serile).H angicsálás, a. c an tu lu , tonu lu

p aserilo ru .H angolni, v. a in to n á , a toná,

a acordá .H angolás, a. a co rd a re , to n are .H angulat, a. acorda' (la m usica),

to n are .H angos, a. sa n a to riu , sonora,

resu n ato riu , cu g lasu .H angosan, ad. (v. hangos).

H angoztatn i, «, a in toná , a d á sunetu .

H angoztatás, a. in to n a re .H angala t, a. d ispusetiune , tóne

(a sp iritu lu i).H angya, s. furm ica, fu rn ica .Hangyaboj, s. fu rm icariu .H angyás, a. furm icosu, eu f a r ­

m iéi.Hangzási, s. in to n a re , sune tu .H angzat, a. tonu , su g e tu , aoordu.H angzatos, o . sonoru .H angzan i, v. a suná.H ant, s. g lia , pa jisce.H ántan i, «.■ a cu ra ţi, a desface,

a descojí.H ántatlon , a . nedesfacu tu .H ány, a. catu , ca ti?H ányni, «. a a ru n cá , a asverli -r

a vom á, a versá.H ányad, a. catatim e, cuo ta .H ányados, a. c u o tien tu , câtu .H ányadik , a . a lu ca tn lea , a ca -

te a ?H anyag, a . n ep asato riu , lenesiu ,

neg líg en tu .H anyagolni, ». a n e g l i g á ,a ne -

g rijí, a lenevi.H anyagság, a. lenev ire , neg li­

gen tia , neg ríja , ind iferen ţi a .H á n y ás , a. asverlire, a ru n ca re ,

vom are, vom ire, v e rsa re .H anyatlani, v. a apune, a decadé,

a sc a p a tá , a repune.H anyatlás , a. apuneré , decaden-

t ia , rep u n ere , scap atare .H ányát, ad. p e spa te .H ánykodás, s. a ru n c a re ; irita -

tiune .H ánykudni, v. a se a ru n c á ; a

se ir itá .H ány ta tn i, v. a dá de vom atu ,

a c áu sá vom are.H ánytorgatn i, «. a a ru n cá , a

m ustrá .

Harag Hasiték 75

Harag, a. mania.Haragitni, v. a mánié.Haragít ás, a. maniere.Haragos, a. — an, ad. maniosu.Haragudni, v. a se mámé.Haramia, a. hotiu, lotru, bandita. .Háramlani, háromolni, v. a' de­

veni, a se derivá, a urmá, a cadé.

Harang, a. elopotn, campana.Harangozni, v. a trage clopote­

le, a trage campanelé.Harangozó, a. clopotariu, clopo-

titoriu.Haránt, a. curmezisu, piezisu,

diagonaln.Harapni, v. a muscá.Harapodzni, v. a se incinge, a

se estinde, a se lati.Harapodzás. a. incingere, estin-

dere, latire.Harapós, a. muscatiosu.Háraszt, a. tudata, tufariu (us-

catu).Harasztos, a. frundierosn, tufosu.Harcsa, a. barbu (pescej.Harcz, a. lupta, batalía.Harczias, a. martialn, belieosu.Harczolni, v. a se lnptá, a se

bate.Harczos, a. lnptatoriu, luptacin.Haris, a. prepelécu, prepelitia.Harisnya, a. cióreci.Harisnyáé, a. ciórecatu, cu ció-

reei.Háritni, v. a departá, a féri.Hárítás, a. depărtare, ferire.Harkály, a. ciocănitória, pica.Hármas, a. intreitu.Harmat, a. róua.Harmatos, a. rourosu.Harmatosódni, harmatosaim, v,

a se inrourosiá, a se ndá cu róua.

Harmatozás, a. rourare.

Harminczad, a. treicesimatara.Harminczadolni, v. a treicesimá,

a vamui.Harlninczados, a. treicesimatoriu.Háromság, a. treime, trinitate.Hárs, a. teiu (arbore,).Harsány, a. resunatoriu.Harsogni, v. él resuná.Harsogás, a. resunetu.Harsonás, a. trimbitiariu, trom-

petariu.Hártya, a. pelitiaHártyás, a. peliiiatu, impelitiatu,

cu pelitia provediuta. •Hártyásodni, hártyázni, v. a se

impelitiá,. a prinde pelitia.Hártyátlan, a. — ul, ad. nepe-

litiatu, tara pelitia.Hárulni, v. a se derivá, a cadé

(asupra cuiva).Hárulmány, a. caducitate.Has, a. pântece, fóle.Hasáb, a. despicatura, falia.Hasábozni, v. a despicá.Hasábos, a. lalieta, prismateou.Hasadni, hasadozni, v. a crepá,

a se despicá.Hasadatlan, a. necrepatu.Hasadék, s. crepatura, gaura,

vagauna.Hasadékos, a. crepatarosu, cre-

patu.Hasadékony, a. crepábilu, nsioru

de crepatu.Hasadt, a . crepatu, despicata.Hasas, a. folticosu.Hasasodni, v. a se burţi, a fa­

ce burta, a se lace folticosu.Hasítni, v. a crepá, a despicá,

a spintecá.Hasitás, a. crepare, despicare,

spinteeare.Hasitatlan, a .—ub ad. necrepatu.Hasiték, a. crepatura, despica­

tura ; vagauna.

76 Hason Határzatlan

Hason, hasonló, a. egala, ase­menea.

Hasonlólag, ad. asemene'a, in- tocma.

Hason] ás, s. imparechiare, des- binare.

Hasonlat, hasonlóság, a. aseme- nare, analogia f parabola.

Hasonlatos, a. asemenea.-Hasonlítni, v. a asemená.Hasonlítás, s. asemenare.Hasonlithatlan, a. — ul, ad. ne-

asemenatu, neásemenabilu.Hasonló, a. (v. hason).■Hasonlóan, ad. asemenea, intocma.Hasonúlni, v. a se asimilá.Hasonulás, s. asimilare.Haszinte, ad. de-sí.■Használni, v. a íolosí, a intre

buintiá.Használás, a. folosire, folosintia,

intrebuintíare.Használat, a. (v. használás).Használhatlan, a. nefolosibiln.■Használatlan, a. — ul, ad. nefo-

lositu, neintrebuintiata, ne- usitatu.

Hasznos, a. iolositoriu, cu pro- fitu.

Hasznosság, a. folosintia, profita.-Haszon, a. profita, folosa, cas-

tigu.Haszonbér, haszonbérlet, a. arenda.Haszonbérelni, haszonbérleni, v.

a esarendá, a luá in arenda.Haszonbérlés, a. esarendare, a-

rendare.Haszonbérlő, a. arendatorul.Haszonélvezet, a. nsufrnctu. .Haszontalan, a. de nemicu, de

nemica.Haszontalankodni, v. a face ne-

micari, a vorbi flecuri.Haszontalanság, s. vanitate, ba­

gatela, lucra de nemica.

Haszontalanul, ad. in desiertu» in vanu, fára folosu.

Hat, a. siese.Hát, eqj. asiadara, apoi, prin- • urmare.

Hát, a. spate, dósa.Hatalmas, a . — an, ad. potinte,

poternicu.Hatalmasul, ad. (v. hatalmas,).Hatalmaskodás, s. fortiare, po-

testate discretionaría, potere arbitraria.

Hatalmaskodni, v. a face potes- tate, a fortiá.

Hatalmasság, a. potestate, dom- nitoriu, suverana.

Hatalmazni, v. a impoterí, a ple- nipotentiá.

Hatalmazatlan, a. — úl, ad. ne- impoterita, neplenipotentiatn.

Hatalmazó, a. imputeritoriu, man- dante.

Hatalmazólevél, a. plenipotentia, mandatu.

Hatalom, a. potestate, domina- tiune.

■Hatály, s. inriurintia, efectu.Hatályos, a. — an, ad. cu inriu­

rintia, cu efectu.Hatályositni, v. a pune in lu­

crare, a efeptuí.Hatályosság, s. eficacitate, acti­

vitate, valóre.Hatálytalan, a . fara inriurintia,

fara efectu.Határ, a. confinía, margine, gra-

nitia militaria.Határtalan, a. — úl, ad. nemar-

ginitu, nefinitu, infinitu, fara capetu.

Határzat, határozat, a. decisiune, otarire.

Határzatlan, határozatlan, a. ne- décisu, nedeterminatu, nede­finita.

Határozatlanul Heczelni 77

H atározatlanu l, ad. (v. h a tá r- z a tlan j.

H atás, s. s trăb a te re , pe trundere, p e n e tra re ; efep tu .

H atáskör, s. c e rc a de activ ita te .H atásos, a. cu efectu, straba-

ta to riu .H atás ta lan , a. fa ra efectu, fa ra

re su lta tu .H atékony, a. — an , ad. s trab a-

ta to riu , pe tru n d ie to riu , pene- trab ilu .

H atékonyság, s. străb a te re , pe- n e trab ilita te , p e tru n d e re ; re ­su lta tu .

H á th a ? coj. da decum va ?H athatós, a. — an, ad. s tră b ă tă ­

torii!, pe trund ie to riu , penetra« b i lu ; p o tern icu .

H atolni, v. a strabate , a peue- trá , a p e tru n d e .

H atos, s. s ieseriu .H atóság , s. ju risd ic tiune , ju d e

tiu , tr ib u n a lu .H á tra , hátrafelé, ad. înapoi, in -

derep tu .H á trá ln i, v. a re te rá , a se re ­

trag e .H á trá lá s , s. re te ra re , re trag ere .H á tra lék , s. re s tu , re stan tia .H á trá lta tn i, v. a im pedecá, a re-

t ie n é ; a dá inderep tu .H á trán y , s. im pedecare, desa-

v a n ta g iu ; scădere.H a tty ú , s. lebeda.H átu l, ad. d inapoi.H átu lsó , a. u ltím u , celu d in de-

rep tu , celu d in u rm a.H atvány , s. p o ten tia .H avas, s. m unte, m onte .in a ltu .H avas, a. ne iosu , cu nea, cu

om etu .H avasi, a. m un tén u , de m un te .H avazn i, v. a n inge.

Havaózdni, v. a se om etí, a se b a te cu om etu.

H avi, a. lu n ariu , de lu n a .H áz, 3 . casa.H aza , 3. p a tr ia ; acasa . H azaáruló, s. trad a to riu , v en d ie -

to riu de p a tr ia .H azafi, s. p a tr ió ta .H azafiság, s. p a trio tism u . .. H ázaló, s. n e g u tie to riu (ce am -

b la d in casă in casa j, co lpor- ta to riu .

H azai, a. p a trio ticu , d in patria.. H ázaln i, v. a co lportá, a am blá

d in casa in casa H ázas, a. căsă to rita , cu casa. H ázasítn i, v. a casa to ri. H ázasitás , s. casa to rire , in su ra re . Házasodás, s. casa to rire ('proprie)^ H ázasodni, házasulni, v. a se

casato ri.H ázasság , s. casato ría .H azátlan , a. fa ra casa.H ázi, a. dom esticu, de casa. H ázias, a. fam iliariu .H ázikó, s. casulía, Casutia. H azudni, e. a m enti.H azudás, s. m entire .Hazudozni, v. a m en ti desu . Hazudozás, s. m entire dósa. Hazudozó, hazug, a. m en tiu n o su . H azudság, hazugság, s. m en ţiona . Hazudtolni, v. a m en tia í, a dá

de m en tiu n a .H azugul, ad. cu m en tiu n a . H azá i, hazulról, hazunnan, ad.

deacasa.H ebegni, e. a gangav í, a ba lbaí. Hébehoba, ad. cateoda ta , uneori. H éber, s. evreu , jid a n u , ju d eu f

. israe litu .H éber, a. evreescu , jidovescu . H éberül, ad. evreesce, jidovesce. Beczelni, v. a ' sum utiá , a in ta -

ritá , a iritá .

78 Heczelés Hengergés

Heczelés, s. sumutiare, imaritare, iritare.

Hegedni, v. a se vindecă, a prin­de pelitia frau’aj.

Hegedű, a. violina, cetera.Hegedülni, «. a ceterá, a cantá

pe violina.Hegedűs, a. violinistu, ceterasiu.Hegeszteni, «. a vindecă, a in-

seortiesiă, (ran’a).Hegy, a. dólu, monte; ascuti-

sin, verfu.HegyesúcB, a. culme, pis cu de

monte.Hegyfok, a. promontoriu, capa

de monte.Hegyes, o. delosn, muntosa; as­

cuţita, ea verfu.Hegyesítni, v. a ascutí, a face

cu verfu.Hegyesités, a. ascuţire de verfu.Hegyetlen, o. fara verfu, tem-

p itu ; tara dealuri.Hegyezni, v. fv. hegyesítnij.Hegyi, a. munténu, de monte.Hegyke, a. hegykén, ad. falosu,

inganfatu, iníumnratu. •Hegykélkedni, v. a se- fali, a se

mandrí.Hegység, a. munti /pluraluj.Héhelni, v. a .hecelá,Héhelés, a. hecelare.Héhel, a. hecela.Héj, a. seórtia, coja, crusta; fa-

tia (de perinaj.Héja, a. uliu.Héjancz, a. animalu crustace.Héjas, a. — ad, ad. scortiosu, co-

josu, crustosu.Héjascdni, v. a se inscortiosiá,

a prinde seórtia.Helvét, s. elvetianu.Hely, s. locu, spaţiu.Helybeli, a. localu.Helyenként, ad. pe alocurea.

Helyes, a. — en, ad. bine, dreptu.Helyeselni, «. a aprobă, a in-

cunoscintiá.Helyeslés, ». aprobare, incuvi-

intiare.Helyesség, a. acuratetia, regu­

laritate, punctuositate.Helyettes, a. loeutiitoriu, sub-

stitutu.Helyettes, a. suplinitoriu, sub-

stitutu.Helyetesítni, v. a suplini, a sub-

stituá.Helyettesítés, a. suplinire, sub-

stituare.Helyezni, v. a asiediá, a alocă.Helyezés, a. asiediare, alocare.Helyezet, 'helyzet, a. positiune,

situatiune, pusetiune.Helyezkedni, v. a se asiediá,. a

ocupă locu.Helyhatóság, s. municipiu, mu­

nicipalitate.Helyhatósági, a. municipalu.Helyi, a. localu, din locu.Helyiség, s. localitate.Helység, s. satu, comuna, locu,

tienutu.Helytelen, a. nedreptu, necuve-

nitu, neacuratu.Helytelenség, a. necuvenintia, ne-

acuratetia.Helytelenül, ad. reu, necuvenitu.Hélytelenítni, v. a reprobă, a

descuviin tiá .Hémérő, hévmérő, a. termometru.

Hempelyegni, v. a se rosto­goli, a roti. a se tavait.

Hemzsegni, v. a furmicá.Hemzsegés, a. furmicare.Henger; a. suin, rolu, cilindru.Hengerded, o. cilindrica.Hengeredni, hengeregni, e. a se

tavalí, a se rotulá.Hengergés, a. rotulare, tavalire.

Hibás 79Hengergetni

Hengergetni, v. a rotulá, a tă­văli.

Hengeríteni, v. (V. hengergetni^:Henteregni, v. a se tavalí, a se

rostogoli.-Hentes, a. măcelăria,, belitoria.Henye, a. trandavu, lenesiu.Henyélni, v. a fi lenesiu, a. le­

nevi, a trandaví.Henyélés, a. lenevire, trandavía.Henyén, henyélve, ad. trandavu,

ín lene.Henyeség, a. trandavía, lene.Herczeg, s. principe, duce.Herczegi, — es, a. principescu,

de principe.Herczegség, s. principatn, ducatu.Here, a. trantoru.Heréíni, v. a castrá, a juganí.Heréit, a. castratu, juganitu.Hering, e. eringu.Hernyó, s. omida.Hernyós, a. omidosu, cu omide.Berregni, v. a héraí.Hervadni, hervadozni, v. a se

vescedi.Hervadás, s. vescedire.Hervadatlan, a. nevesceditq, ne-

trecatoriu.Hervadatlanság, s. nevescedire,

nevescedimo.Hervadt, a. — an, ad. vescedu,

vesceditu.Hervadtság, s. vescediéla, ves-

cedime.Hervasztani, v. a vescedi.Hervasztás, s. vescedire.Hervasztó, a. vesceditoriu. •Hervatag, a. peritoriu, vesce-

dinde.Hét, o. siepte.Hét, s. septamana.Hétfő, a. Inni.Héti, heti, a. de 3eptamana. •

Hetvenkedés, s. înfumurare, aro- gantia, fala gőla, vanitate.

Hetvenkedni, v. a Be infumurá, a se inganfá.

Hetyke, a. hetykén, ad. falosu, iufumuratu.

Hév, a. caldu, ferbiute.Heveder, s. cingatória, chinga

(la siea).Heveny, s. ferbintiéla-, intiéla.Heverni, v. a jacé, a comotisá.Heverés, a. jacere, comotisare.Heverészni, v. (v. heverni).Heves, a. — en, ad. iute, ferbin-

te, iritatiosu, involburatu.Heveskedni, v. a se iritá, a se

inferbintá, a se involburá.Heveskedés, s. înfocare, iritare.Hevíteni, v. a inferbintá. •Hevítés, a. inferbintare.Hévség, a. ferbintiéla.Heviilni, v. a se inferbintá.Hevülés, a. inferbintare, infer-

bintiéla.Hevültség, hevület, a. (v. hevü-

lés).Hez, p. la, catra.Hézag, a. lacuna, golatate.Hézagos, o. lacunosu, golu, gau-

rítu.Hézagosítni, v. a gaunosiá, a

scobi, a goli.Híj, hiju, a. podu (la casa).Hiába, hiában, ad. indesiertu, in

vanu, inzadaru.Hiány, s. defectu, lipsa, scadie-

mentu.Hiányjel, s. apostrofu.Hiányos, a. — an, ad. defectu-

osu, cu scădere.Hiányzani, v. a absenţi, a lipsi.Hiányzás, a. absentare, lipsire.Hiba, a. gresiéla, erére, sminta.Hibás, a. — an, ad. gresitu, hu

gresiéle, smintita, eroneu.

Hibátlan80

Hibátlan, a. — ül, ad. fara eró- • re, fara sminta, corectu.Hibátlanság, s. acuratetia, ne-

sminta.Hibázni, e. a greşi, a sminti,

a comite erőre.Hibázás, s. sinintire, erőre; ab-

sentare, lipsire.Hibázat, s. sminta, gresiőla.Hibáztatni, v. a inculpă, a in-

vinní.Híd, s. podu, punte, trecatória.Hidazat, s. poditura.Hideg, a. frigu, rece.Hideglelés, a. friguri.Hideglelős, a. cu friguri.Hidegvérű, a. flegmaticu.Hidegen, ad. rece; cu sauge

rece.Hidegség, s. recéla.Hidegedül, v. a se recí.Hidegszik, v. se recesce.Hidlás, hídlat, s. podélafHiedékeny, a. usioru credietoriu.Hiedelem, s. credintia, inozede-

re, confidentia.Hiedelmes, a. — en, ad. cu în­

credere, cn confidentia. •Híg, a. fluidu, mólé, subţire.Higany, s. mercuriu.Higgadt, a. moderata, asiediata.Higítani, v. a subtiié (fiúidé,).Hígítás, a. subtiiere.Hígulni, v. a se subtiié (la flu­

ide,).Higulás, s. subtiiere (la fluide).Hihetetlen, a. — ül, ad. necre-

dibilu, de necrediutu.Hihetetlenség, s. necredibilitate,

neprobalitate.Hihető, a. credibila, de crediu-

tu, verosimilu.Hihetőség, s. credibilitate, pro­

babilitate, verosimilitudene.Hihetséges, a. (v. hihető).

Hirdetmény

Híjában, ad. in desierta, in dar- nu, inzadaru, in vanu.

Hiányos, hijános, hijányos, a. — an, ad. defectuosu, cu scădere.

Hijánosság, hiányosság, s. de­fecta, scadiementu.

Hijányzani, hiányzani, v. a lip­s i; a absentá.

Hím, s. barbatusiu; masculinu; broderia, chindeséla.

Himbálódni, himbálódzni, v. a se utiutiá, a se inieptá, a se clatină.

Hirnes, a. broderita, cbindesitu,. pestritiatu.Hímezni, himzeni, v. a brodarí,

a cbindesí, a impestritiá.Himezés,. s. chindesire, chinde­

séla, brodaría.Himezet, himzet, s. brodaría,

chindeséla.Himlő, s. varsatu.Himlőoltás, 8. vaccinare, altaire.Himlős, a. cu varsatu.Himlőzni, v. a fi de versata.Bimlősödni, v. a se imple de

varsatu.Hínár, s. alga, lan’a bróscei.Hini, v. a chiamá.Hinni, v. a crede.Hinta, s. glenciu, uitiu, scran-

ciobu.Hintázni, ®. (v. himbálódni).Hinteni, hintegetni, v. a prese-,

rá, a prefirá.Hintó, a. careta, calésca.Hír, a. faima, veste, noutate.Hirdetni, v. a vesti, a anunciá,

a propagă, a predică.Hirdetés, s. anunciare, vestire,

propagare.Hirdetlen, a. nepublicatu, ne-

annnciata.Hirdetmény, hirdetvény, «. publi-

• catiune, edictu, anunciu.

Hirelni Hiúsulni 81

Hirelni, hiresztelni, v. a vestí, a lati faima.

Hires, a. faimosu, renumitu, ves­tita.

Hiresedni, e. a se face faimosu, a castigá renume, a se vesti.

Hírhedt, a. faimosu, vestitu, re­numit u.

Hírlap, a. gazeta, diuariu.Hírlapíró, s . . publicistu, diuaris-

tu, redactoriu.Hírnév, a. renume.Hírneves, a. renumitu, vestitu,

faimosu.Hirnök, a. curieriu, mesageriu,

cursoriu.Hirtelen, a. iute, curendu, ra-

pede, ingraba.Hirtelenében, ad. diutr’odata, in­

graba.Hirtelenkedni, v. 3 p r ip i , a p r e ­

c ip ită , a grabí.Hirtelenkedés, hirtelenség, a. pre­

cipitare, iutiéla, pripire.Hiszekegy, s. credeu.Hiszékeny, a. credulu, usioru

credietoriu.Hiszékenység, a. credulitate, în­

credere usióra.Hiszen, hisz, ad. apoi, d’apoi.Hiszen, v. crede.Hit, a. credintia; juramentu.Eitdüh, a. furia religionaria, fa-

natismu.Hit'egyesités,. a. unire de crediu-

tia, sincratismu.Hithagyás, a. parasirea crediu-

tiei, apostasía.Hithagyó, a. apostatu.Hitregetan, s. mitologia.Hitrokon, s. c o re lig io n a riu .Hitszakadás, 3 . eresu.Hitegetni, v. a face se créda, a

amagí, a seduce.Hitel, a. creditu.

Hitelzálog, a. ipoteca.Hiteles, a. autentica, legalisatu;

acreditatu.Hitelesíteni, v. a autentică, a le-

galisá.Hitelesítés, a. autenticatiune, le-

galisatiune, legitimatiune.Hitelesitvény, a. actu, documen-

tu de legitamatiune.Hitelesség, a. autenticitate; cre-

diementu.Hitelezni, v. a credită.Hitelezés, a. împrumutare, cre­

ditare.Hitelező, a. creditoriu.Hites, a. juratu.Hiteszegett, a. calcatoriu de ju ­

ramentu, peijuru. QHitetni, v. (v. hitegetni,).Hitetlen, a. — ül, ad. necredie-

toriu, j^ered ib ilu ; necredin- tiosu, 'f l ^ d u .

Hitetlenseg, s. perfidia, necre- dintia.

Hittség, s. încredere, familiari­tate, eonfidentia.

Hitvány, a. miselu, ordinariu, de diosu; macru.

Hitványság, a. miselía, secătură, lucru de diosu.

Hitványkodni, v. a deveni ma­cru; a se portá miserabilu.

Hitványodni, v. a se stricá, a. se deteriorá; a se marcedí.

Hitványát, ad. miselesce, reu, ordenariu.

Hitves, a. sotiu de casatoría.Hiú, a. vanu, desiertu; ambi-

tiosu.Hiúság, a. vanitate, desiertatiu-

ne, ambiţiune.Hiúsulni, v. a cadé in vanitate;

a sa nemici (unu planu), a. neajunge scopulu.

6

82 Hiúsitni Hódítás

Hiúsitni, v. a nemicí, a descon- certá, a produce vanitate.

Hiúz, a. lincia (animaiu).Hiv, hű, a. credintiosu, fideln.Híven, ad. fidelu, cu credintia,

credintiosu.Hívni, v. a chiamá, a provocá,

a invitá.Hívás, a. invitare, chiamaré, pro­

vocare. *Hivalkodás, a. vanitate, desier-

tatiune.Hivalkodni, v. a fi vanu, a fi

desiertu.Hivatal, a. deregatoría, oficiu,

postu, funcţiune.Hivatalnok, a. deregatoriu, am­

ploiata, functionariu.Hivatalkodni, v. a portá oficiu,

a functioná.Hivatalkudás, a. fundfepare, de­

regatoría, portare^P oficiu.Hivatás, a. chiamaré, vocatiune.Hivatkozás, hivatkozat, a. pro •

vocare fia cevaj, apelatiune.Hivatkozni, o. a se provocá, a

apelá.Hívatlan, a. nechiamaiu, nein-

vitatu, neprovocatu.Hivattál ás, a. vocatiune, chia-

máre.Hivékeny, hiszékeny, a. usioru'

crediet.riu, credulu.Hivékenység, hiszékenység, a. cre­

dulitate.Hives, a. recorosu, rece.Hivés, a. încredere, crediementu.Hivesedés, a. recorire, recire,

recéla.Hivesedni, v. a se recí, a se

recorí.Hivesitni, t>. a recorí, a recí.Hivesítés, a. recorire, recire.Hivesség, a. recóre, recéla.Hívogatni, o. a chiamá (mereuj.

Hivogatás, a. chiamaré, invitare’ invitatiune.

Hivő, a. credietoriu.Hivség, a. fidelitate, credintia.Hivséges, a . — en, ad. fidela,

credintiosu.Hivségtelen, a. nefidelu, perfida,

necredintiosu.Hivság, a. vanitate, desiertatiune.Hivtelen, hűtelen, a. — ül, ad.

perfida, necredintiosu.Hivtelenség, a. nefidelitate, per­

fidia, necredintia.Hízás, a. ingrasiare.Hízelegni, hlzelgeni, v. a se lin­

guşi, a se lingarí.Hízelgés, hizelkedés, a. linguşire,

lingarire.Hízelgő, a. lingusitoriu.Hízni, ®. a se iu graşii.Hizlalni, v. a ingrasiá.Hizlalás, a. ingrasiare.Hizlalatlan, a. neingresiatu, ma­

cra.Hizlaló, a. iugrasiatoriu.Hizlalt, a. ingrasiatu.Hő, a. nea, ometu, zapada; lu­

na fia tempu,).Hóbortos, o. venturatecu, spul-

beratu.Hóbortoskodni, v. a fi' spulbera­

ta, a fi lunatecu, a fantasá.Hóbortosság, a. nebunia, fantasia.Hóbortoskodás, a. desiuchiatura,

spulberare, fantasare.Hód, a. castoriu.Hóda, a. hoda, gaina' de apa.Hodály, a. odaia, stâna.Hóditni, hódítani, v. a învinge,

a supune, a cuceri, a subju-- gá; a adamani, a atrage.Hódítás, a. învingere, cucerire,

subjugare; atragere, adatna- nire.

Hóditó Honfis&g m

Hódító, a. invingatoriu, cuceri- toria, subjugatoriu.

Hódolni, v. a aduce omagiu, a se supuue.

Hogy, coj. cá, se; cum.Hogyan? ad. cum? in ce for­

ma? in ce modu?Hóhér, a. carnefice, hoheriu, gű-• de, bengheriu.Hóhérolni, v. a chinui, a tortu­

ră, a hohérí.Hójag, hólyag, s. besica, bul-

bucu ('de apa).Hójagocska, hójagcsa, s. besicutia.Hójagos, a. besicatu, bulbucatu.Hójagzani, hójagozni, hólyagzani,

v. a se besicá, a se bulbucă. *Hol? ad. unde?Hold, s. luna (corpulu planet’a ) ;

jugeru, pogonu, holda, falcé.Holdfogyatkozás, a. întunecimea

luneí.Holdkórság, a. somnuambulismu,

lunatecía.Holdkór, a. (v. holdkórság).'Holdkóros, a. lunatecu, somnam-

bulu.Holló, a. corbu.Hollókárogás, a. crocanitu de

corbi.Holmi, a. obiecte diferite, lucruri,

pacu.Holnap, ad. mane.Holnapi, a. de mane.Holnapután, ad. poimane, alal-

ta mane.Holnaputáni, a. de poimane, de

alalta mane.Holott, ad. candu-totusi.Holt, a. — an, ad. mortu, repau-

satu.Holtig, ad. pana la mórte, pe

viétia.Holtiglan, ad. fv. holtig).Hólyag, s. (V. hójag).

Hólyagzani, (v. hójagzani).Homály, a. oscuritate, opacitate,

întunecime, cétia.Homályos, a. intunecosu, oscuru,

opacu.Hómályosítni, v. a întunecă, a

oscurá.Homályosítás, a. întunecare, os-

curare.Homályosodni, v. a se întunecă,

a se face oscuru.Homályosúlni, v. (v. homályo­

sodni).Homlítani, v. a botasí (vii’a),

a umultuí.Homlitni, v. (v. homlítani).Homlitás, a. botasire.Homlok, a. frunte; frontu.Homlokfal, a. frontispitin, íatiata,

frontu.Homlokzat, a. (v. homlokfal).Homok, a. nasipu, arina.Homokos, a. nasiposu, arinosu.Homor, a. concavitate, gavanéla,

gavanu.Homorú, a. — an, ad. concavn,

gavanosu.Homorítni, v. a gavaní, a con­

cavă.Homoritó, a. gavanitoriu, conca-

vatorin.Homorodás, a. concavare, gava­

néla.Homorpdni, v. a se concavă, a

se gavaní.Homorodott, a. (v. homorú).Homorúság, a. concavitate, ga-

vanitura.Hon, a. patria; acasa.Honárulás, a. tradare de patria.Honáruló, a. vendiatoriu, trada-

toriu de patria.Honfiság, honfiuság, a. patrio-

tismu.6*

84 Hón Hosszabbodás

Hón, hónai, hónalj, s. subsuóra, snbtióra.

Hónap, a. Inna (la tempn).Hónapos, a. de Inna, de nn’a

luna.Hónaponként, ad. pe fiacare In­

na, din luna in luna.Honi, a. patrioticu, din patria.Honn, ad. acasa.Honnan, ad. de nnde?Honnét, ad. (v. honnan).Honolni, v. a locni, a se tiené

undeva, a petrece.Honolás, 3 . locuire, petrecere.Honos, a. indigenata, incetatie-

nitn, natnralisatu.Honosítni, v. a indigenă, a in-

cetatiení, a naturálisé.Honositás, s. indigenare, inee'a-

tienire, naturalisatiune, indi­genata.

Honosított, a. (v. honos).Honosodni, v. a se indigenă, a

se incetatiení, a se naturalisá.Honosodás, s. (V. honositás).Honosodott, honosúlt, a. (V. ho­

nos). rHonosúlni, v. (r. honosodni).Hontalan, a. fara patria, espa-

triatu.Hordani, v. a duce, a cará, a

portá.Hordás, s. ducere, carare, por­

tare.Horderő, s. potere ducatória;

tienta.Hordó, 3. bute, butoiu; porta-. toriu, caratorin, ducatoriu.

Hordogatni, v. a duce, a' portá, a cará fmereu).

Hordozni, u. a portá, a duce.Hordozás, s. portare, ducere.Hordozkodás, s. mutare, strămu­

tare, peregrinare.

Hordozkodni, v. a se, mutá, 8 se stramutá.

Horgany, «. zincu.Horgas, horgos, a. carligatu, cur-

bu, strimbu, cusbatu, sucita.Horgasodni, v. a se curbá, a se

strimbá, a se cusbá, a se su­ci, a se carligá.

Horgosság, 3. carligatura, cur- batura, strimbatura.

Horgász, 3. arpunariu, unditia- riu, unghitiariu.

Horgászás, horgászat, s. arpu- nere, unghitiare.

Horgocska, 3. arpunelu, undi- tióra; carligelu.

Horgolni,' o. a carligí; a andreii.Horgony, s. ancóra, anghira.Horgonyász, s. anghirariu.Horgonyozni, v. a ancorá, a a-

runcá anghir’a.Horgozni, v. (v. horgolni).Horkolni, v. a horeai, a horaí.Hornyolni, v. a crestă, a taie

gardene, a face dungi.Hornyolás, s. crestataia, garde-

nare.Hornyozni, v. (V. hornyolni).Horog, s. cârligu, unghitia.Horpadni, ®. a se cufundă, a

cadé in leontru.Horpadás, s. cufundare,Horpadék, s. eufundatura.Horpadozni, v. a se cufundă

(mereu).Horpadt, a. cufundata.Horvát, 3. Croata.Horzsolni, v. a Juli, a sgarié.Horzsolás, s. julire, sgariere.Hosszabbítani, v. a lungi, a pre­

lungi.Hosszabbítás, s. lungire, prelun­

gire.Hosszabbodás, s. lungire, prelun- .

gire (proprie).

Hosszabbodni Hullámzó SS

Hosszabbodni, v. a se lungi, a se întinde, a se prelungi.

Hosszadalmas, a. — an, ad. în­delungata, traganatu, lungitu, intinsu, prelungita.

Hosszas, a. — an, ad. îndelun­gata, intinsu, traganatu.

Hosszaság, a. lungime, întindere.Bosszasitni, v. a prelungi, a în­

tinde; a lungi, a indelungá.Hosszú, a. lungu; îndelunga.Hosszúkás, hosszúdad, a . lunga-

retiu.Hosszúság, a. lungime.Hová? ad. unde? ineatrau?Hoz,'p . la, de, spre, catra.Hozni, ti. a aduce; a portó.Hozás, a. aducere; portare.Hozomány, a. dote, zestre.Hozományi, a de dote, de zestre.Hozzá, (p. sufiséta), la elu, la

e a ; hozzám, la mine; hozzád, la tine.

Hozzáadni, v. a adauge, a su- plení.

Hozzáadvány, a. suplementu, a- dausu.

Hozzáállani, v. a se alaturá, a fi de acordu.

Hozzájárulni, v. a se apropiá, a luá parte.

Hozzászólni, v. a luá parte la vorbire, a dá părere, a vor­bi (in ceva causa).

Hozzávaló, a. potrivita, acomo­dată, e de elu.

Hozzávetni, v. a calculá, a dá ca socotéla, a apropiá.

Hő, hőség, a. caldura, ferbin- tióla; ardóre, vapaia.

Hőmérséklet, a. temperatura.Hő, a. ferbinte, înfocata.Bökkenni, v. a se spáimantá, a

trasarí, a se opri (in spaima), a veni in trema.

Hökkenés, a. spaima, trasarire, trema.

Hö'gy, a. dama, cocóna, dómna.Hölgymenyét, a. nevestuica, er-

melinu.Hömpölygetni, v. a tavaţi, a ro-

togolí.Hömpölygés, hömpölygetés, a. ta-

valire, rotogolire, rostogolire.Hörögni, ti. a horeai, a horai.Hörgés, hörögés, a. horcaire, ho-

raitura.Hörpenteni, hörpögni, hörpölni,

ti. a sorbi.Hős, a. erou, cavaleru, (vitézül.Hősköltemény, a. • poesia epica,

epopea.Hőség, a. ferbintiéla, nadusiéla,

caldura.Hősiség, a. eroismu, cnragia

erőien.Hősileg, hősen, ad. eróicesce.Húg, a. sóra (mai mica).Húgy, a. pisiatu, urina.Hugyany, hugyag, *. amoniu.Hagyás, a. pisiolca, pisiatiosu;

pisiatu.Hugyozás, a. pisiare, urinare.-Hugyozni, ti. a se pisiá, a s<*

uriná.Hallani, u. a cadé, a picá.Holla, a. cadavru, cörpu mortu,

mortatiune.Hulladék, a. cadietara, s(arma­

túra, restu, rem asitia.Hnlladozni, hullongani, v. a ca­

dé desu.Hullám, a. valu, unda.Hullámos, a . unduia tu , cu unde,

cu valuri.Hullámozni, hullámzani, «. a u n -

dulá, a aruncá valuri.Hullámzás, a. undnlare.Hullámzót, a. undulatiune.Hullámzó, a. undulatoriu.

86 Hul’ás Hüvesítni

Hullás, s. cădere; resturnare í picare.

Hullangani, v. a cadé desn.Hunnyász, a . eiulitu, taeutu, eu-

ceritu.Hunnyászkodni, v. a se cinli,

a se cuceri.Hányni, v. s închide.Hunyorgás, hunyorgatás, hunyó-

ritás, a. clipire, clipéla.Húnyorgatni, hunyorítni, v. a cli­

pi, a trage cu ochiulu.H úr, a. corda, struna.Hnrczolni, v. a háti, a ţâri, a

trage.Hurczolás, hurczolkodás, hnrczo-

lódás, a. hatire, taraire, tra­gere.

Hurczolódni, hurczolkodni, v. a se háti, a se târî.

Hurka, a. matiu.Hurkolni, hurkosai, «. a latini,

a înnodă, a retielá.Horkolás, «. latiuira, innodare;

■ retielare.Burkolat, a. nodu, latiu.Hurok, a. latiu, haitin ; nlcamu,

arcamu.H urut, a. tusa, cataru, gutúnaritt.H ús, a. carne.Húsos, a. carnosa.Husvét, a. pasci.Húsvéti, a. de pasci, pascale.Húsz, a. dőuadieci.Huszár, a. husariu.H uta, a. topitória, fnndaria,

fhuta).Hutás, a. topitoria, báiesíu dela

topitoria.Húzás, a, tragere, smancire, tá-

raire; traganare; deducere, derivare.

Huzakodni, v. a se retrage, a codi; a refusá.

Huzakodás, a. retragere, codire, traganare, intindere.

Huzamos, a. indelungatu, lungu;' necurmatu, prelungitu.

Huzamosan, < ad. (▼. huzamos,).Huzni, e. a trage; a traganá;:

a smaneí; a deduce, a derivă.Húzódni, v. a se trage, a se co­

di, a se retrage; a se amaná, a se îndelungă.

Húzódás, «. tragere, codire, re­tragere; amanare, îndelungară.

Húzó, o. tragatoriu; intindie- toriu.

Hű, a. credintiosu, fidelu.Hűbér, a. feudálisom.Hűbéres, a. vasain.Hűbéri, a. feudalu.Hűlni, V. a se reci; a se reeorí,

a se astemperá.Hűlés, a. recire, recéla.Hűleszteni, e. (v. hűteniJ.Hüllő, a. amfibin.Hűség, hivség, a. credintia, fide­

litate. (Hűsítő, a. recoritoria.Hűsség, a. recóre.Hűteni, v. a reci, a reeorí.Hütelen, hűtlen, a. — űl, ad. ne-

fidelu, perfidu, necredintiosu.Hüvely, a. postain.Hüvelyk, a. degetulu celu mare;

polioariu.Hüvelknyi, a . de unu polişariu.Hüvesedni, v. a se reci, a se

reeori.Hűvös, hűvös, a . recorosu, rece.,Hüvesítni, hfiVitni, o. a reeori.

IIblany, *. iodu.Ibelya, a. viorea, vidra, vióla. Iccze, a. itia ; fele.Idáig, ad. pana-ací.Iddogálni, v. a bé (mereu). Iddogálás, a. beutura, betia.Ide, ad. aici, incóce.Idevaló, ad. de aici.Ideg, a. nem i.Idegbaj, a. morbu de nervi. Idegen, ad. strainu.Idegenedni, v. a 's e instrainá. Idegenedéi, a. înstrăinare, aver­

siune (proprie).Idegenítni, v. a instrainá. Idegenitéa, a. înstrăinare, de­

părtare.Idegenkedni, v. (v. idegenedni). Idegenkedés, a. (v. idegenedés). Idegenség, a. înstrăinare, aver­

siune.Ideges, a. nervosu.Idegesség, a. nervositate. Idegzet, a. sistam’a nerviloru. Idei, a. din estimpu.Ideig, ad. pe unu tempn, pana

la unu tempu.Ideiglen, ad. trecatoriu, pro-

visoria.Ideiglenes, a. provisoriu, inte-

rimalu, tempurariu.Idején, ad. de tempuriu.Idén, ad. estimpu.Idétlen, a. — ül, ad. deforma,

schimositu, stirpitnra, fara • tempu, necoptu.Idézés, s. citare, tragere la ju ­

decata.Idézni, e. a citá, a soroci, a

trage la judecata.

Idézet, a. citatiune, tragere 1 judecata.

Idézetlen,' a. — űl, ad. necitatu.Idézvény, a. (v. idézet).Idom, a. forma, figura.Idomtalan, a. deformu, schímo-

sitn, disproportionatu, fara forma.

Idomtalanúl, ad. (v. idomtalan).Idomta'anság, s. deformitate, dis-

proportiune.Idomitni, v. a forrná, a dá forma.Idomitás, a. formare.Idomitoft, a. formata.Idomulás, idomnlat, a. formare,

formaţiune.Idomzat, a. formaţiune; simetria,

proportiune.Idomzatos, a. formatu, propor­

ţionala, simetricu.Idomzatosság, a. proportiune, si­

metria.Idő, a. tempu; vreme.Időmérő, a. cronometru.Időtan, a. cronologia.Időnként, ad. din tempu in tempu.Idős, o. betranu, veteranu,.Időszak, időszakasz, a. periodu

de tempu.Időszaki, a. periodica.Időszerű, a. la tempu cuvenita,

oportuna.Időtan, a. cronologia.Idősödni, v. a inbetrani.Idösülni, v. a irabetrani; a se

prescrie.Idősii'és, idősiilet, a. prescrip-

tiune.Időzni, a. a tempurisá, a pe­

trece.

Ideizés88

Időzés, s. petrecert, tempurisare.Idűlni, v. a deveni cronicu.Idült, a. cronicu.Idv, idvesség, g. salute, mentuin-

tia, fericire.Idves, idvességes, a. ferice, fe­

riciţii, salatariu. .Idvezitni, v. a ferici, a salvă,

a mentuí.Idvezités, *. fericire, salvare,

mentnire.Idvezitő, *. salvatoriu, mentu-

itoria.Idvezlet, g. salva, salutare.Idvezülni, v. a se mentuí, a se

lericí.Idveziilés, s. fericire, salvare.Idvezűlt, fericitu, salvata; re-

posatu u domnulu.Ifjasszony g. muiere teuera,

japáné.- ; (titulaj.Iíjitáa, «. iutenefire.Ifjodáa, g inteneréla.Ifjitni, v. a intenerí.Ifjodni, e a intenerí (proprie).Ifjoncz, g. june, junesianu, 'Ifjonta, ad. in teueretie.Ifjú, a. junu, teneru.Ifjúdni, ifjúlni, v. (ifjodni).Ifjúság, g. junime, junía, tene-

retie.lg . p . pana, la . .Iga, g. jngu; greutate.Igás, a. de jugu.Igaz, a. dreptu, adeveratu.Igázni, V. a injugá, a subjugă,

a supune.Igazán, ad. adeveratu.Igazgatni, ®. a direge, a guber-

ná, a conduce.Igazgatás, s. regentia, conduce­

re, diregere.Igazgató, g. direcţoriu, regente.Igazgatói, a. directoralu.

Igazgatóság, g. direcţiune, ^irec- toratu, regentia.

Igazi, a. adeveratu, genuinu.Igazitni, o. a direge, a corege,

a indreptá.Igazodni, v. a se indredtá.Igazodás, g. îndreptare, direc­

ţiune.Igazolni, v. a justifică, a legi­

timă.Igaziás, igazolás, s. justificare;

indreptare, legitimare.Igazolhatlan, a. nejustificabilu.Igazolvány, g. certificata.Igazság, g. dreptate, adeveru,

justitía.Igazságos, a. dreptu, justu, ade-

veratu, genuinu.Igazságtalan, a. nedreptu, tte-

justu.Igazságtalanság, g. nedreptate,

neadeveru.Igaztalan, a. (v. igazságtalan).Igaztalanság, g. (v. igazságta­

lanság).Igazúlni, «. (v. igazodni).Igazolás, g. justificare, legiti­

mare.Ige, ». verbu, vorba, voce, cn-

veutu.Igen, ad. asia, da.Igenleni, ». a aprobă, a adeveri,

a afirmă.Igenis, ad., asia, nesmintitu.Igenleges, a. — en, ód. positivu ;

afirmativu.Igenlés, g. afirmare, aprobare.Igény, g. pretensione, dreptu,

pretendentia.Igényelni, v. a pretinde, a fór-»

má dreptu.Igenyesedni, v. (v. egyenesedni).Igényes, a. — en, ad. (v. egye­

nes).

Igényes

Illeszteni

Igényes, a . pretensiosu, preten- sivu.

Igénytelen, a. nepretendioşu, ne- pretensivu; modestu.

ígérni, ». a promite, a oferi, a imbiié.

Igérés, ígéret, *. apro.nisiune, imbiiere.

Igéretlen, a. nepromisu. Igérkezés, s. promisiune, anga-

jementu, oterare. ígérkezni, v. a se promite, a se

oferă, a se imbiié.Igézni, v. a deochiá.Igézés, s. deochiu, deochiare. Igéző, a. deocbiatoriu, farme-

catoriu.Ignácz, n. prop. Iguatu.Igtatni, v. a iuprotocolá, a in-

registrá; a instalá; a cano­nică; a insirá.

Igtatás, s. inprotocolare, înre­gistrare ; ’ instalare; canonisa- r e ; insirare, infirare.

Igtató, 3 . regi8trante, protoeo- listu; insta’atoriu.

így, ad. asia, in acestu modu. Igyekezni, v. a sili, a nazuí, a . starní, a se adóperé.Igyenes, o. (v. egyenes,). Ihatatlan,' ihatlan, a. nebeiveru,

ce nu se póte bé.Iható, o. beiveru, de beutu. Ihlés, ihlet, s. inspiratiune, in-

sufiare.Ihletett, a. inspiratu, insuflatu.' Ihol! int. éeá! ni! íj, a. arcú, sagéta. * íjász, 8. arcariu, sagetariu. Ijedni,’v. a se spaimantá, a se

iniricá.Ijedés, 3. spaimantare.Ijedezni, v. a se spariá desu. Ijedős, a. fricosu, spariosu. Ijedség, 8. spaima.

Igényes’ 8»

Ijedt, a. — en, ad. infricatu, spai- mantatu.

Ijeszteni, v. a infricá, a sparié.Ijesztés, s. infricare, spaimantare.Jjes'zgetni, ijesztgetni, v . a infri­

cá, a sparié (mereu,).Ijesztő, a. infricatoriu, spaiman-

tatoriu.Iker, s. gemenu.Ikra, 8. icra; lábikra, pulpa.Ikrás, a- cu icre.Ikrásodni, v. a se imple de icre.Iktatni, v. (v. igtatni).Udom, s. prudentia, minte prac­

tica.Ildomtalan, a. — ni, ad. nepra-

dentu.Ildomítni, v. a deprinde, a dresá.Ildomos, a. prudentu, raţionala.Ildomosság, 8. rationabilitate, pru­

dentia.Illanni, v. a scapă, a fugi, a dis­

pare ; a se ascunde, a se pituli.Illanás, s. scapare, fugire, dis-

parere; ascundere, pitulare.Illat, 8. mirosu, profumu.Illatos, a. bine mirositoriu.Illatozni, v. a mirosá (bine).Illatozás, s. mirosu bunu, pro-. fumu.IUedék, 8. cuvenintia.Illedelmes, üledékes, a. cuveniu-

tiosu, decente, modestu.Hiedelem, iUem, illendőség, «. cu-

venintia, decentia, modestia, decoru.

ülendő, a. cuvenintiosu, cuve­nita.

Illendőség, «. (v. illedelem).Illeszkedés, s. acomodare, intőé-,

mire; înclinare.Illeszkedni, v. a se intocmf, a .

se acomodá.Illeszteni, v. a aplicá, a acomo­

dá, a potrivi.

99 Illésstgetni Indnlékony

Illesztgetni, v . a aplici, a aco- modá (succesivej.

Illetni, v. a se cuveni; a atinge, a contactá.

Illetés, «. atingere, contacta«' Illeték, a. competintia, parte,

d rep tu ; tacsa.Illetékes, a. competenta. Illetéktelen, a. necompetenta. Illetlen, a, ~ ál, ad. necuve-

nintiosu.ILtetlenkedni, v. a se p o rti ca

, necuvenintía.Illetlenség, e. necnvenintia. Illetmény, «. competentia.Illető, a. competentu, respecti­

va,. cnvenitu.Hletődés, í . emotiane, misca-

mentu alá animei, doiosia. Hletődni, v. a se m isei, a se

emotioni, a se indoiosiá. Illetőleg, ad. respective, ca pri-

vintia.Illetőség, s. (illetmény).Ülik, p. se cuvine., ü lő , a. cavenintiosn,' justu, ra-

tionabiln, ecuitabilu.]Ülőén, ad.'(y . illő).Előkép, illőieg, ad. (v. illőül. Hona, n. prop. Iléna, Elena.By, pron. (v. ilyen).Ilyen, pro«, asemenea, c i aces-

t’a, atare.Ima, e. rogatince; oratiune. Imádni, v. a adori, a se închini. Im idás, s. adorare.Imádkozás, a. rogatiune. Im&dkozni, a. a se rogi, a se

închini,, ("lui Domnedieu). Imádság, *. (v. ima).Imádságos, a. de rogatiune. ím e! int. iata — aici 1 Imigy, ad. asia.Immár, ad. acum, acuma, deci.

Imre, n. prop. Emerico.In, a. vena.Inas, a. venosu.Inas, s. sierhitoriu.Inaskodni, v. a sierbí.Inazat, a. musculatura.Incselkedni, v. a snmutiá, a in«

taritá, a intrigá.Incselkedés, a intriga, rancuna,'

.reinti a asennsa.Incze, n. prop. Inocentiu.Indítás, a. pornire, urdire.Indítani, v. a - porni, a urdí, a

incepe.Inditmány, indítvány, a. propu­

nere, moţiune, proiecta.Indító, a . incepetoriu, urditoriu.Indítványozni, u. a proiectá, a

propune.Indóház, a. bara, curtea dela ca­

lea ferata.Indok, «. motiva, argumentu.Indokolni, v. a motiVá, a argu­

mentă.Indulni, v. a porni, a pleeá, a

purcede.Indulás, a. purcedere, pornire,

plecare.Indulat, a. paterna, afeetn, pa­

siune.Indulatlan, a. nepatimosn, fleg-

matecu.Indulatos, a . — an, ad. éntaritatu,

patimosn, iritatiosu, colerica.Indulatoskodás, a. iritatinne, in-

tarifare, mania, învolburare.Indulatosodul, v. a se 'iritá,l a

se intaritá, a se turburá, a se involbnrá.

Indulatosság, a. paterna, intari- tatiune, mania.

Indulatsző, a. interjectiune.Indulékony, a. intaritatiosu, pa-

timosu, iritabila.

Induló Ipari 91

Induló, a. pornitoriu, mancato- riu, purcedietoriu.

Ing, a. camasia, íia.Inga, *. peudelu, perpendiculu.Ingadozás, *. clătinare; indoiéla,

dnbietate.Ingadozni, v. a se miscá, a se

cla tină; a se indoí, a fi in dubietate.

Ingaóra, a. orologiu eu pendula.Ingatag, a. neconstante, clatina-

toriu, nestabilu.Ingatlan, a. immobilu, nemisca-

tu, statornica.Ingatlanvagyon, a. realitate, ave­

re immobile.Ingatni, o. a clatină, a miscá.Ingecske, a. camasutia.Inger, a. iritatiune, intaritatiune.Ingerelni, v. a irită, a intaritá.Ingerlékeny, ingerlés, a . irita-

tiosu, iritabiiu.Ingerlés, a. iritare, iritatiune.Ingerlet, a. iritatiune.Ingerletes, a. iritatiosu.Ingerletesség, a. iritabilitate.Ingerlő, a. — en, ad. iritatoriu,

intaritatoriu.Ingerkedés, a. iritare, intaritare.Ingeriilni, V. a se irită, a se in­

taritá.Ingerültség, a. intaritatiune, iri­

tatiune.leges, <>. camasiatu, cu camasia.Ingó, a. mobilu, miscatoriu, cla-

tinatoriu.Ingovány, a. baracina, locu bal-

tosu, maracís.Ingoványos, a. baltosn, baraci-

nosu, maracinosu.Ingyep, a. gratisu, fara plata.Inkább, ad. mai bucurosu, mai

vertosu.Innen, ad. din cóce.Innenső, a . celu din cóce.

Innep, a. serbatóre, festivitate.Innepelni, v. a serbá.Innepelés, s. serbare.Inneplés, a. (v. innepelés).Innepély, a solenitate.Innepélyes, a. solenu.Innepi, a. serbatorescu.Inni, v. a bé.Inogni, v. a se clatină, a se

miscá.ínség, a. lipsa, misería, cala­

mitate.ínséges, a . lipsita, misein,» ti-

calosu.Inteni, v. a admoná, a dojaní;

a dá semna, a indegetá.Integetni, v. a admoná; a dá

semnu (mereuj.Intés, a. dare de semmi, inde-

getare; admoniţiune, averti- sementu.

Intetten, a. — ül, ad. neadmo- neatu, nedojenitu.

Intézni, v. a dispune, a isprăvi, a conduce, a direge, a înde­plini.

Intézés, a. dispunere, isprava, conducere, diregere.

Intézet, a. institutu.Intézmény, a. institutiune, asie»

d iem en tu .Intézkedni, v. a dispune, a lná.

mesuri, a direge.Intézkedés, a. dispusetiune, pre­

gătire.Intézvéity, a. dispusetiune, in-

timatu; asiediementu.Intvény, a. admoniţiune.íny, a. gingina, gingia; gustu,

piacere.Ipa, a. socru. *Tpar, a. industria, meseria.Ipartanoda, a. scóla reala.Ipari, a. industrialu.

Iskolai

Iparkodás, a. silintia, nesaintia, diligentia.

^Iparkodni, v. a silí, a nesuí, a staruí.

Iparos, a. industriariu.Im i, v. a scrie.Iralmi, irodalmi, a. literaria, de

litaratura.Irály, a. stila.Irálytan, a. stilistica.Iram, a. rapedire, inieptare, fuga.Iramat, a. alergare.Iram lau, iramodni, v. a se ra-

pedí, a alergá.Irampdás, a. rapedire, inieptare.Iránt, p . in privintia, in res­

pecta, catra.Irány, a. direptiane, tienta.Irányozni, v. a indreptá, a tienti.Irányzás, irányozás, a. tientire,

îndreptare.Irányzat, a. directiva, direp.tiune.Irányzatban, á. indirecta, fara

tendentia; netientitu.Irányzó,.«, tientatoriu; tienta.írás, irat, a. scrisóre.Iratka, a. scrisorica, biletn.íratlan, a . nescrisa.Irdogálni, v. a scrie ('succesive).Irgalmas, a . indnratoria, milos­

tiva.Irgalmasság, «. indurare, mila,

comiseratiune.Irgalmatlan, a. — ni, ad. nein-

dnratu, neindaratoriu, cum­plita.

Irgalmatlanság, a. neîndurare, necompatimire.

Irgalmazni, v. a se indurá, a compătimi, a se milostivi.

Irgalmazás, irgalom, a. gratia, indurare.*

Irka, a. ierha.Irhatatlan, irkatlan, a. nedes-

cribilu, ce na sepóte descrie.

92 Iparkodás

Irkon, n. prop. Irlandia.Irigy, a. invidiosu, pismitaretín.Irigyelni, v. a invidiá, a pismuí.Irigykedni, t>. a invidiá, a pis-

mní, a fi pri8mitaretia.Irigylendő, a. demna de pis-

muitu.Irigylés, «. pismaire.Irigylő, a. pismaitoria.Irigység, a. invidia, pisma, li-

vóre.Irigyűl, ad. din invidia, din

pisma.Irka, a. maculatoria, cărticică

de scrisu.Irkálni, v. a scrie, a scriptitiá,

a maculâ prin scrisu.Irla, a. plambina.Irma, n. prop. Maria.írnok, a. cancelistu, scriitorii!.író, a.- 8Criitoriu, aactoriu.Iroda, a. cancelaria.Irodalmi, a. literaria.Iromány, a. scriptura, scrisóre;

acta.írón, a. cerusa.Irtani, b. a stirpí, a estermini,

a devastá.Irtás, a. stirpire, esterminare,

devastare, lazáira, plivire. .Irtbatatlan, a. nestirpibilu, ne-

esterminavera.Irtmány, a. stirpatiune, lazu.Irtódzni, irtózni, t>. a se infiorá..Irtódzás, irtózás, a. înfiorare, in-

fioratinne.Irtózat, a. înfiorare, spaima, fri­

ca, terére.Irtózatos, irtóztató, a . fiorosn, te-

ribilu.Irtózatosság, a. terére, frica, spai­

ma, infioratiune.Is, coj. si, inca.Iskola, a. scéla.Iskolai, a. scolastecu.

Iskolás ítélés 9»

Iskolás, a. de scóla.Iskoláztatni, v. a portă,- a d&

la scolá.Isme, a. cunoscintia, .sciintia.Ismeret, ismeretség, a. cunos­

cintia.Ismerni, ismérni, v. a cunosce.Ismeretes, a. cunoscuta.Ismeretlen, a. necunoscuta.Ismeretlenül, ad. pe necunoscute.Ismerkedni, v. a face cunoscin­

tia, a se cunosce.Ismerős, a. (v. ismeretes).Ismerős, a. cunoscutu.Ismerszik, v. se cunősce.Ismertetni, v. a face cunoscuta,

a incunoscintiá.Ismét, ad. éra, érasi.Ismételni, v. a repeţi, a repetă.Ismétlés, s. r^petire, repetare.Ismétlő, a. repetentu.Ispán, a. spanu; foispanu, co­

mite supremu.Ispánság, a. spania.Istáló, a. grasdu.lstáp, a. propta, radimu.Istápolni, v. a propti, a patro­

nă, a subventioná.Istápolás, a. proptire. patronare,

suhventionare.Isten, a. Dumnedieu.Istentagadó, a. ateista.Istentelen, a. fara dumnedieu,

blastamatu, depravata, nere- legiosu.

Isteni, a. dumnedieescu, divinu.Istenileg, ad. dumnedieesce.Istenség, a. dumnedieire, divi­

nitate.Isteníteni, v. a indiei, ' a face

apoteosa.Istenités, a. indieire.Istenség, a. dieitate, divinitate.Istentelenül, ad. depravata, blas­

tamatu, nereligiosu, crudu, bruta.

Istentelenkedni, ». a face fără­delegi, a comite blastamatii, crudimi.

Istentelenség, a. depravatiune, crudime, nereligiositate;

Istók, n. prop. Stefanu.Istráng, a. fune, stréngu.Iszákos, a. betívu, beutorin.Iszákosság, a. betía.Iszákoskodni, v. a petrece in

betii.Iszap, a. nomolu, tina.Iszapos, a — an, ad. nomolosu,

nomolitu.Iszaposodni, iszapodni, v. a se

nomolí.Iszapolni, v. a nomolí.Iszik, v. bé.Iszony, iszonyat, a. terére, spai­

ma, înfiorare.Iszonyatos, a. — an, ad. infrico-

siatu, teribilu, infioratoriu.Iszonyatosság, a. terére, infiora-

tiune, spaima.Iszonyítni, v. a infricá, a infiorá,

a terorisá.Iszonyitás, a. infricare, înfiorare.Iszonyodás, s. frica, înfiorare,

spaima.Iszonyú, a. infricosiatu, cumplita.Iszonynság, a. grozavía, infrico-

siare, terére.Ital, s. beutura.Itatni, v. a adapă, a dá de

beutu.Itatás, a. adapare.Itatós, a. sbeutoriu.Itcze, a. itia (Tele).ítélni, v. a judecă, a face sen®

tentiá, a deliberá.ítélés, a. judecare, sententia;

opiniune.

94 ítélet Izzó

ítélet, a. sententia, deliberaţii, judecata.

ítélő, s. judecătoria.Itétz, 8. critica.ítészét, 8. critica.I t t , ad. aici, aci.I t ta s , 'a . beutu, siumeua.Ittasodni, v, a se siumení, a se

ametí.Itthon, ad. acasa.Ív , 8. arcú; cóla.Ivadék, 8. generatiune, semen-

tía, vitia.Ivar, 8. generatiune, genu.Ivás, 8. beutura.

, Ivezni, v. a bolti, a arcúi.ívezég, 8. boltire, arcuire.Ivezet, 8. boltitura, arcú.Ivó, s. beutoriu.Ivogatni, t>. a bé (mereu).Íz, 8. gustu; incbiatura, medu-

lariu.Izék, 8. ogrirji, remasitia de

fenu.Izenni, tt. a tramite cuventu, a

face cunoscutu, a anuntiá.Izenés, izenet, 8. anuntiare, in-

cunoscintiare, decbiarare.Izengetni, v. a tramite cuventu,

h incuuoscintiá. (mereu).Izenként, ad. in bucati.ízes, ízletes, a. gustuosu, cu

gustu.Izesedni, izesűlni, v. a se face

cu ceva gustu.ízetlen, o. — ül, ad. fara gustu.Izetlenkedni, v. a face neplăceri,

a se certá.Izetlenkedés, a. fapta neplăcută,

secătură.ízetlenség, a. desgustu, secătură,

neplăcere.

Izga, 8. cérta, iritatiune.Izgága, 8. turburatorra, certa*

rétin, obstinata.Izgágaság, .8. cérta, punere de

pedeci, obstinatiune.Izgágaskodni, v. a sé certá, a

cautá cérta, a pune pedeci.Izgalom, 8. mişcare, turburare,

agitaţiune, nelinişte.Izgatni, v. a agitá, a mtaritá,

a irită, a turbură.Izgatás, s. intaritare, iritare, agi­

tare, turburare.Izgató, s. intaritatoriu, turbura-

toriu, agitatoriu.Izgatott, a. intaritatu, iritata,

agitatu, mişcata.Izgékony, izgatag, a. iritatiosn,

intaritatiosu,ízlelni, t>. a gnstá.ízlelés, ,8. gustare.ízlés, 8. gustu.ízletes, a. — en, ad. gustuosn,

cu gustu, cu bunu gustu.ízlik, v. place, e la gustu.Izmos, a. vertosu, cu potera, ro­

busta, ososu, venjosu.Izmosodni, v. a se invertosiá, a

se intarí, a se venjosiá.Izmosodás, 8. invertosiare, în­

tărire.Izom, 8. musculatura, muscula.íztelen, a. (v. ízetlen).Izzadni, v. a asudă.Izzadás, 8. asudare.Izzadság, 8. sudóre.Izzasztani, v. a asudá (pre al-

tulu), a aduce in asudare.)Izzasztó, a, asudatoriu.Izzadtság, 8. (V. izzadság).Izzó, a. ferbinte, înfocata.

JJáhor, a. artiariu.Jaj! int. ai! vai!Jajdúlni, o. a se vai er i , a stri­

gă cu dorere.Jajgatni, «. a se tângui, a se

vaierâ.Jámbor, a. blandu, domolu, asie-

diatu; domesticu.Jámborítni, v. a domestici, a in-

blandi!Jámboritás, s. domesticire, in-

blandire.Jámborodni, ®. a se inblandi, a

se domesteci.Jámborodás, a. inblandire, do-

mestecire Aproprie).Jámborság, a. blandetia, pietate.Jámborul, ad. (v. jámbor).János, n. prop. Joanu.Járni, v. a amblâ, a merge; a

jocá; a páti (ceva)..Járadék, a. competentia, renta,

accidentia.Járandóság, a. competentia, spor-

tula.Járás, a. amblare, ambletu, mer­

gere: cercu (deregatorescu).Járatlan, a. neamblatu; nepa-

titu, nededatu, neespertn.Járatlanság, s. neesperintia, ne-

deprindere, nededare.Járatlanul, ad. (v. járatlan).Járatos, o. espertu, dedatu, de-

prinsu, amblatu.Járda, a. trotoaru, locu de pre-

amblatu.Járdogálni, járkálni, v. a amblá

('mereu).Jármatlan, a. neinjugatu.Járom, a. jugu.

Járt, jártas a. espertu, ambla­tu, deprinsu, dedatu, practico.

Jártasság, a. deprindere, espe- rintia, pracsa, desteritate, eser- citiu.

Járulni, v. a se apropié*.Járulás, a. apropiere.Járulék, járulmány, a. acciden­

tia, adaosu.Járulékos, a . accidentala.Járulnok, a. accesistu.Járvány, a. epidemia:Járványos, d. epidemica.Jászol, a. iesle. '

.Játék, a. jocu, jocaría.Játszás, a. jocare.Játszadozni, t>. a se jocá (mereu).Játszi, a. usiorelu; istetiu, des-

teptu.Játszani, v. a se jocá.Játszó, a. jocatoriu.Játszódni, v. (v. játszani).Játszodtatni, v. a-si bate jocm

(de cineva), a păcăli, a in­şi elá.

Javadalom, a. beneficia.Javalni, v. a aprobá, a inca-

viintiá.Javalás, a. aprobare, incuviin-

tiare.Javasolni, v. a consiliá,'a sfătui.Javasolás, javaslás, a. consiliare,

sfatuire'.Javítani, v. a derege, a repară,

a corege, a inbuuatatí.Javítás, a. deregere, reparare,

coreg ere, inbunatatire.Javítgatni, v. (v. javítani).Javíthatatlan, javitbatlan, a. in -

coregibilu, necoregibilu.

S6 Javitmány Jellemezni

Javitmány, a. reforma, dereger e, inbnnatátire.

Javulni, v. a se îndreptă, a se corege.

Javulás, javulat, a. îndreptare,. coregere, corectiune.

Jég, a. ghiatia.Jégtori at, jégzátony, a. movila

de ghiatia, banca de ghiatia-Jegecz, a. cristalu.Jegeczgß, a. cristalisatu.Jegeczedni, jegeczesedni, v. a se

cristalisá.Jegeczedés, jegeczesedés, a. cris­

tal isare, cristalisatiune.Jegedni, v. a inghiatiá, a se

cristalisá,Jegedés, a. (V. jegeczedés).Jegenye, a. plopu (arbore).Jeges, a. ghiatiosu. .Jegesedni, i>. a se inghiatiá, a

prinde ghiatia.Jégeső, a. ghiatia, grindina.Jegesűlni, v. (v. jegedni).Jegőcze, a. cristalu.Jegy, a. semnn; biletu; marca;

nota.Jegyes, a. insemnatu, marcatu,

cu semnu.Jegyetlen, a. neinsemnata, ne-

marcatu, fara semnu, neno- tatu.

Jegyezni, v. a insemná, a mar- * cá, a nolá

Jegyezés, a. însemnare, notare.Jegyzék, jegyzés, jegyzet, a. no­

ta, observatiune, însemnare, anotare, reflesiune.

Jegyző, a. actúariu, notariu, ob- servatoriu.

Jegyzői, a. notarialii.Jegyzőség, a. notariatu.Jel, a. semnu, semnalu.Jelszó, a. simbolu, parola.Jelzálog, a. ipoteca.

Jelkép, a. simbolu, emblema.Jelelni,' jelölni, v. a insemná, a

marcá, a desemná.Jelelt, jelölt, a. prenotatu, in­

semnatu, desemnatu, candi­data.

Jelen, a. presentia.Jelen, ad. de fatia, aici, de pre>

seotu.Jelenlét, a. presentia.Jelenés, a. presentare, infatio-

siare, aratare.Jelenet, a . . infatiosiare, scena,

actu, aparitiune, fencmenu.Jelenkezni, v. a se arétá, a se

infatiosiá, a apare.Jelenleg, ad. de presentu.Jelenség, a. semnu, simptoma;

íenomenu.Jelenteni, v. a anuntiá, a insciin-

tiá, a insinuá, a presentá, a denuntiá.

Jelentékeny, jelentékes, a. im- portantu, insemnatu, de in- insemnatate.

Jelentéktelen, a. neimportantu, neinsemnatu.

Jelentés, a. avisu, insciintiare, raportu, semniticatiune.

Jelentőség, a. insemnatate, sem- nificatiune, importantia.

Jeles, a. — en, ad. eminentu, eminente, precelentu.

Jeleskedni, v. a precelá, a fi eminentu.

Jelesül, ad. mai vertosu, mai alesu, mai cu preferintia.

Jelige, a. motto, simbolu, devisa.Jelieg, a. tipu.Jelleges, a. típicu.Jellem, a. caracteru.Jellemes, a, cu caracteru, carae-

teristecn.Jellemezni, jel'emzeni, v. a ca-

ractérisá.

Je llem zetes Jövend» 97

Jellemzetes, jellemző, a. carac­teristica.

Jelmez, «. porta, costamu.Jelv, í . simbolu, semnu.Jelvileg, ad. simbolica.Jelvény, i. semna, simbolu,

marca.Jelzet, s. însemnare, semnatara.Jelzetes, a. — en, ad. notabila,

alesă.Jelzetesség, s. notabilitate.Jenő, n. prop. Eugenu.Jer! jere! int. vino!Jércze, s. puica.Jó, a, bújja.Jobbára, jobbadán, od. mai ver-

tosu, in mare parte.Jobbágy, 8. iobăgia, sapasu, co-

lona, sclavu.Jobbágyi, a. iobagescu, colo-

nicalu.Jobbítani, v. a inbunatatí, a co-

rege, a indreptá, a amelioíá.Jobbítás, s. inbunatatire, ame­

liorare, diregere.Jobbúlni, v. a se inbunatatí, a

se indreptá, a se corege.Jobbulás, 8. inbunatatire, core-

gere, îndreptare; insanato- siare.

Jócska, a. binisioru, multisioru.Jog, 8. dreptu.Jogász, 8, juristu.Jogi, a. juridicii.Jogilag, ad. (v. jogi;.Jogos, a. justu, dreptu, cu drepu.Jogosan, ad. cu drepta.Jogosság, 8. justiţia, dreptate.Jogositni, v. a indreptatí, a auc-

torisá.Jogosítás, 8. auctorisare, indrep-

tatire.Jogositatlan, a. neindreptatitu,

neauctorisatu.Jogosítvány, t , auctorisatiunc,

Jog ta lan , o . — ttl, a d . nedrep tn ,ne jus tu .

Jog ta lanság , *. n ed rep ta te .Jó l, ad. bine, bene.Jó llakn i, v. a se sa to rá .Jó llakás, 8. sa tu ra re .Jós , 8. p rofetu , p asca lito riu , au-

g a ra .Jó llehet, ad. de si, m acarca .Jóság , 8. b u n a ta te .Jóságos, a. bunu .Jósda, a. oracu lu .József, n. prop. Jo sifu .Jó s la t, a. profeţia.Jóslás, a. (v. jóslat;.Jósolni, v. a p rofeţi.Jószág , a, p ro p rie ta te , avere,

m oşia.Jószágos, o. cu avere , cu p ro ­

p rie ta te .Jótevő, a. bine facatoriu, indu­

ratorii!, filantropii.Jótékony, a. (v. jó tev ő ;.Jótékonyság, 8. b inefacere, fi­

lan trop ia .Józan , a. — ül, ad. d e ştep ta , tre-

za , sobriu .Józanitn i, v. a destep tâ , a trezi,

a desbetâ.Józanodni, v. a se d estep tâ , a

se desbetâ .Józanság, «. d estep tiune , sobrie­

ta te .Jő n i, v. a veni.Jődögélni, V. a veni fdesu j.Jövedelem, ş. veniţii, castigu,

proven tu .Jövedelm etlen, a. — ü l, ad. fara

ven ita , fa ra câş tiga .Jövedelm ezni, v. a aduce castigu.Jövedelmezés, s. ad u ce re de cas­

tig u , ven itu , p roven tu .Jövedelmező, a. ad u ca te riu de

venitu .Jövendő, «, veaitoriu.

7 a

Jövendölni, v. a profeţi, a pro­roci.

Jövendölés, a. proíetire, prefetía.Jövés, s. venire.Jövetel, *. venire, sosire.Jövevény, a. venetica, strainu.Jövő, a. (v. jövendő).Jövögetni, v. a vení (moreu).Juh, a. óié.Juhar, juharfa, a. artiariu, ('ar­

bore).Juhász, a. pecurarin, pastoriu

de oi.Juhászítni, u. a dumeri, a do-

mesteci, a domoli, a inblandí.

98 Jövendölni

Juhászodul, v. a se domoli, a se . dumeií, a se inblandí.

Júj! int. pfui!Jutni, v. a ajunge, a deveni.Jutalék, s. contingentu, parte.Jutalmazni, t>. á remunerá, a

premiá, a recompensă.Jutalmazás, s. remunerare, r e ­

compensare, premiare.Jutalom, a. remuneratiune, rés-

plata, recompensa.Jutalomdíj, s. onorariu, premiu.Juttatni, V. a promoveá, a se

inaintá; a aduce 'faw'ntej.

Kákák

K .

Ka, (sulisé diminutiva), [d. e. I kabát-ka, caputasiu, asszony­ka, femeiuşcă, mu-erusca.

Kabát, a. caputu, roeu.Kába, a. nebunatecu, natareu,

tontu.Kábaság, a. nebunia, naucía.Kábitni, v. a ame'i, a inbetá.Kábitás, a. ametire, inbetere.Kábulni, v. a ametí, a se imbetá.Kábulás, kábultság, a. amet'éla.Kácsa, kacsa, s. ratia.Kacsingani, kacsintani, v. a cli­

pi, a trage cu ochiulu, a co­chetă.

Kacsingás, kacsintás, a. clipire, tragere cu ochiulu, cochetare.

Kaczagni, v. a ride.Kaczagás, a. ridere, risu.Kaczaj, a. risu, risetu.Kaczar, a. coscru.Kaczér, a . cocheta.Kaczérkodni, v. a cocfletá.Kacsérság, «, cochetăria.

Kád, a. putina, cada.Kádacska, s. caditia.Kádár, a. cadariu.Kádárság, a cadaría.Kaján, a. — úl, ad. rautatiosu,

alienosu, pismataretiu.Kajánkodni, v. a fi rancunosn, a

pismui, a se portá alienosu.Kajla, a. incovoietu, strimbu.Kajladni, v. a se iucovoié, a se

strimbá.Kajlasztani, v. a iucovoié, a

strimbi.Kajsza, a. strimbu, sucitu.Kajszán, ad. (v. kajsza).Kajtár, a. rapace, licaritoriu

(canele).Kajtárkodni, ». a licări, a dur-

mecá, a rapí.Káka, a. papura, pipirigu, trestie.Kakas, a. cocosiu.Kakasülő, a. caprioru, culcusiulu

gaineloru.Kskuk, «, cucu.

Kakukolni Kanyarodás 99

Kakukolni, v. a cantá cá cucalu. Kalács, s. colacu;Kaláka, s. daca.Katán, «. lingura.Kaland, s. aventura, esirava-

gantia.Kalandos, a. aventurosu. Kalandosság, s. (v. kaland). Kalandor, s. aventurariu, estra-

vagantu.Kalandori, o. aventurosu, estra-

vagantu, bizaru. Kalandorkodni, kalandoskodni, ka­

landozni, v. a întreprinde a- venturé.

Kalandorkodás, kalandozás; s. a- , Ventura, vagabundare.

Kalangya, s. claia, juréda. Kalánozni, ®. a scote cu lingura. Kalános, s. lingurariu.Kalap, s. pelaría.Kalapács, a. ciocanu. Kalapácsolni, v. a ciocani. Kalapácsolás, s. ciocanire, cio-

canitura.Kalapos, s. pelarieriu; a. cu pe-

laria.Kalaráb, s. calaraba.Kalász, s. spicu.Kalászolni, v. a spicui.Kalászos, a. inspicatu. Kalászosodul, v. a inspicá. Kalendár, s. calendariu.Kaliba, s. coliba.Kalauz, s. conducatoriu.Kalitka, 8. cuşca, colivia. Kaliczka, s. (v. kalitka).Kálmán, ». prop. Colomann. Kalmár, s, comercianta, negu

tiatoriu.Kalmárkodni, v. a se negutia-

tori, a portá comerciu. Kalmárság, s. negutiatoría; ne-

gutiatorime.Kaloda, s, fa langa, ju g u , bu tucu .

Kalpag, s. caciula, calpacu. Kályha, s. cabala.Kamara, 8. camara.Kamaratiszt, s. cameralistu. Kamarai, a. cameralu, camerariu. Kamat, a, procentu, interesu. Kamasz, a. lalau, balamutu. Kamatszelvény, s. cuponu de in­

terese.Kamatos, a. cu interese.Kámfor, S. camforu.Kampó, s. ba'iu carligatn, Kamra, s. (v. kamara).Kan, s. vieru.Kanál, s. lingura.Kanalazni, v. (v. kalánozni). Kanász, s. porcariu.Kanavász, s. canefasu, (pensa). Kanosai, a. chiorii, ciocusiu. Kancsó, a. cana.Kancza, s. iépa.Kandalló, s. cuptoriu, caminu. Kándér, a. caldarnsia.Kandi, a. curiosu.Kandicsálni, v. a cautá strimbu,

a se uitá chioru.Kandikálni, v. a se uitá, a pri­

vi, a ochi.Kandiság, s. curiositate.Kanna, a. cana.Kanócz, s. iunióra de datu focu

t,ia tunari), foféza, fltilu. Kanonok, s. canonicu. Kanonokság, s. canonicía. cano«

nicatu.Kanta, s. cana, canta.Kantár, a. frenu.Kantárszár, a. curelele frenului. Kantáros, a. cu frene, infrenatu. Kantározni, v. a infrená.Kánya, s. uliu, falconn. Kanyarítni, v. a incurbá, a taiá

in arcú.Kanyarodás, s. invertitura, în­

torsătură.7a*

Kanyarodni KapuzatÍOÖ

Kanyarodni, kanyarogni, v. a se invertí, a se incurbá, a sierpuí.

Kanyaróim, v. (v. kanyarodni).Kanyaróit, a. arcuatu, invertitu,

cnrbatu.Kanyarulat, ianyarulás, ». in­

vertire, arcuare, intőrcere.Kapni, v. a capatá, a aflá, a

gasí; a castigá, a dobândi; a apucá.

Kapás, s. capatare, aflare, gă­sire ; câştigare, apucare.

Kapa, s. sapa.Kapálni, v. a sapá.Kapálás, a. sapare.Kapálodni, v. a se svergoli, a

dá din picidre.Kapálodás, a. svergolire.Kaparni, kaparászni, v. a scor*

moli, a sapi, a ricaí.Kaparás, a. ric&ire; stringere,

adunare.Käpargatni, t>. a scormolí, a ri­

caí; a aduná, a stringe (me- reu).

Kaparítni, v. a aduná, a stringe, a pastrá.

Kapás, a. crpatare, aflare, găsi­re ; câştigare; apucare; sapa- toriu.

Kapaszkodni, v. a se catiarA, a se urcâ; a se prinde, a se incaierA.

Kapaszkodás, a, catiaratura, ur­care, încăierare.

Kapcsolni, v. a in copci é, a anec- sâ, a uni.

Kapcsolás, a. incopciere, anec- sare.

Kapcsolat, a. incopcletura, legă­tură, copula; anecsa; aclusu.

Kapcsolók, a. (v. kapcsolat).Kapesas, a. cu agrafa, cu ca­

tarama.Kapcsa, t. obóla.

Kápczás, a. obelatu. Kapczáskodni, v. a se certá, a

se incaibarA.Bapczáskodás, s. incaibaratnra. Kapdosni, v. a apucá, a luá. Kapdosás, a. apucare.Kapitány, a. capitanu. Kapitányság, a. capitanía, capi-

tanatu.Kapkodni, v. (r. kapdosni). Kapkodás, a. (V. kapdosás). Kaplan, a. tigru.Káplán, a. capelanu.Káplánság, a. capelauia, cape-

lanatu.Káplár, a. corporalu.Kapocs, a. agrafa, catarama,

copcia.Kapogatni, c. a capatá, a aflá,

a gasí (mereu).Kápolna, ţ. capela.Kapor, a. marariu.Kapós, a. cautatu, lacomu, la-

comosu.Káposzta, a. curecbiu, varza. Káposztás, a. curechiste.Kappan, a. clapon, caponu. Kappanozni, v. a face claponi,

a castrá cocoşi.Káprázni, v. a stelí ochii, a ve- ' dé reu,Kapros, a. cu marariu.Kapsi, kapzsi, a . lacomu, rapace. Kapzsiság, a. lacomía, rapaci­

tate.Kapta, a. calapodu, capta. Káptalan, a. capitulu.Kaptány, a. cursa.Kaptatni, v. a sui, a urcá; a

dedá.Kap'tázni, t>. a bate pe calapodu- Kapn, a. párta.Kapus, a. portariu.Kaput, s. caputu, rocu.Kapuzat, a. portalu.

K árosításK apzsiskodni

K apzsiskodni, v. a fi rap iţo riu .K ar, a. b ra tiu ; co ru ; c o rp u ;

s ta re .Karperecz, a. b ra tie le ta .K ár, a. dauna, paguba, perdere.K árm entesitn i, v. a desdauná, a

despăgubi.K árm entesítés, a. desdaunare, des­

păgub ire .K árpótlás, kárpótlék , a. despă­

gubire , rebonificare.K árpótolni, v. a despăgubi, a

desdauná, a reboniflcá.K árvallás, a. dauna, pagubire ,

dam nificare.K árvallo tt, a . pagubitu , damni-

ficatu.K arabély, a. carab ina .K arabélyos, a. carab inariu .Karácson, a. cretiunu.Karácsonbava, a. D ecem brie.Karácsom , a. de la craciunu.K a r afina, a. carafina.K araj, a. fa lia ; a rcú ; tă ie tu ră ;

segm entu .K aratlan , a . fa ra b ra tiu .K arcsú, o. — n, ad. sup tire , svel-

tu , deliu , sulegetú .K arcsúság, a. sveltim e, su legetía,

s ta tu ra delía.Karczolni, ti.' a sgariié, a scar-

tiá i.Karczolás, a. sgariiere, scar-

tia ire .K arczo 'at, a. sg a rie tu ra , scar-

tia itu ra .K ard , a. s a b ia ; p a la ; spada.K ardos, a . sab ia tu , cu sabia.Kardoskodni, •>. a se c e r tá ; a

apará .K aréj, a. (V. k a ra jj.K árhozni, ti, a se osendí, a se

c o n d am n ă ; a pecatu í.K árhozás, a. p eca tu ire ; osindire,

condam nare.

101K árhoztatni, ti. a osendí, a con­

dam nă, a reprobá, a desprobá.K árhoztatás, s. osind ire, con­

d a m n a re ; reprobare .K árhoztató, a. co m d am n ato riu ;

rep roba to riu .K aricsáln i, ti. a c â rc a i, a gárai

(gain’a).K arika, a. veriga, inelu , rotila.K arikás, a . ve ríga tu , inelatu ,

ro tila tu .K arikázni, ti. a ro tilá , a se in-

vertí, a jocá cu v e rig ’a.Karima, a. m argine, re fran tu ra ,

dunga ( la palaria).K arim ás, o. cu m arg in e , cu

dunga.K arm antyú, a. m anecariu .K arm antyúé, a . cu m anecariu .Karm olni, v. (V. Itarezo ln ij.Karó, a. p a ru .K áinok, a. coristu .K árogni, ti. a croncăn i, a coraí.K árogás, a. c roncan ire , coraire.Karolni, ti. a inbratiosiá , a cu­

prinde cu b ra tiu lu , a se in ­teresă (de ceva,).

K arolás, a. iú b ra tio sia re .Károly, n. prop. C arolu .Karom, a, gb iara , unghió ia , cance.Károm kodni, ti. a in ju rá , a su-

duí.Káromkodás, a. În ju ră tu ră , su­

dalm a.Káromkodó, a. in ju ra to riu .Káromolni, ti. a in ju rá ; a blas-

tem á ; a defaimá.Károm lás, a. în ju ră tu ră ; blas-

tem u ; defăim are.Karos, a . cu b ra tiu , b ra t i i tu ;

cu p aru , de pari.K árosítni, v. a p ăgub i, a causá,

a face d au n a (cuiva).K árosítás, a. s trica tiu n e , dauna,

p aguba, dam niűcare,

102 Károsodni Kávézd

Károsodni, ti. a se pag u b í, a su ­feri dauna.

K árosulni, (v. károsodni,).Károsodás, károsul ás, «. păg u ­

bi re, dam nificare.K arőzni, ti. a im p lau tá pari.K arézás, *. im p lan ta re de p ari.K arózat, s. p a ru itu ra .K árp it, ». co rtina , p e rd e a ; ca -, tap e té sm a ; tap e tu .

K árpitozni, kárp ito ln i, ti. a trag e c o r t in a ; a tape tá .

K árpitozás, a. tap e ta re .K árpitosat, s. tap e ta ría .K artács, a. c a rtac iu , cartusia ,

m itra lia.K artalan , a . — ál, ad. ía ra b ra tiu .K ártalan , o . — á l, ad. nedam ni-

ficatn, nepagub itu , fa ra dauna.K árta lan itn i, ti. a desdauná, a

despăgubi, a rebonificá.K ártalan ítás , a. desdannare , des­

păgubire , reboniflcare .K ártékony, a. — an, ad. strica-

tiosu , dauuosu .K ártékonyság, s. d auna, strica-

tiune .K ártérítés, s. (v. ká rta lan ítás^ .K ártya, s. c a rti de jo c u ; doni-

t ia , vasú de apa, cofa.K ártyavetés, a. dare, a ru n ca re

cu cărţile .K ártyás, a. cartesiu , jo c a to riu

in carti.K ártyázn i, ti, a jo cá In carti.K ártyázás, a. jo ca re in ea. i,

carto foria .K ártyus, a. donitia , b o ta (vasú).Karucza, a. c a ru tia .K arvaly, a. u liu , gala , coroiu.K arzat, s. galéria .K arzatos, a. ga le ria tu , cu g a ­

léria .K as, a. c o s iu ; corfa .K ása, a. p asa in .

K ásás, a. p a sa to su .K ásásodni, ti. a se inpasatosiá ,

a se face pasa tosu .K astély, a. caste lu , fo rta ré tia

m ica.Kastélyos, a. cu castelu .Kasul, a. crucisiu , curm ezisir Kasza, a. cósa.Kaszabolni, ti. a ta ié in b u ca ti. Kaszaly, kaszai,« , claie (de fen n ). Kaszálni, ti. a cosi.K aszálás, «. cosire.K aszálatlan, a . — ál, ad. neco-

situ .K aszárnya, «. casarm a.Kaszás, a. cosasíu .K ászt, 8. cas ta .Kásztor, «. casto ru .K ata, K atalin , n. prop. C atarina . K atáng , «. cicória.K atkolikus, «. ca to lica.K atlan , «. cotlonu, foculaviu de

caldar.eKatona, «. so lda tu , ostasiu , m i-

lita riu .K atonaság, «. ostasim e, m iliţia . Katonabéka, «. b ró sca verde. K atonatiszt, s. oficiru.Katonai, a. m il'ta re scu , osta-

siescu.K atonás, a. c& ostasiu , belicosu. K atonáskodni, ti. a servi, a fi

so ldatu .Katonáskodás, s. v iétia ostasiésca. K áva, s. ga rdeua .K avarni, kavarítn i, ti. a am estecă . K avaritás, «. am estecare. K avarék, «. am estecă tu ra . Kavarodni, ti. a se am estecă. K ávás, a. g a rd en a tu , cu gardena. K ávázni, ti. a garden í, a cercuí. Kávé, «. cafea, cafa.K ávés, a. c u cafea.K ávézni, e . a bé cafea.Kávézó, a, beu to riu de cafea.

Kavics Kegyetlen 103

K avics, s. p ietrisin .Kavicsozni, kavicsolni, v. a pie-

tr is iá , a a şte rn e cu pietrisiu .Kavicsos, a. p ietrosu , silicosu.Kazal, s. c la ie, jiréd a .K azán, s. ca ldele .Ke, ('sulisé dim inut.J d. e. em-

ber-ke, om ntiu.Kebel, s. s inu , peptu .Kebelbeli, a. din s in u ; g rem ialu .Kebelezni, v. a incorporá , a in-

g rem iá, *Kebelezés, s, incorporare, ingre

m iare.Kebelező, a. inco rpora to riu .Kecs, s. g ra tii, a tra g ere , nnri.K ecsegtetni, v. a a tra g e , a ama-

g í, a adem aní.Keesegtetés, s. a trag ere adem a-

niró .Kecses, a. g ra tio su , a lra g a to riu .Kecske, s. capra .Kecskebak, s. b rősca de apa.Kecskés, s. caprariu , pad ito riu

de capre.Kecstelen, a. — ül, ad. fa ra g r a ­

tii, fa ra n u ri.Kedd, s. M arti.K edély, s. úrnőre, tőne.Kedélyes, o . um oristecu, bine

d ispusu.Kedv, s. vo ia , p iacere, p iacú .Kedvelni, v. a p iacé, a iubí.Kedvelés, s. p iacere, iub ire .Kedvelő, a. iu b ito riu ; d ile tan tu .K edvelt, a . iub itu , p lacu tu , fa­

vo rita .K edveltelni, v. a face p lacu tu .Kedvencz. s. favoritu , favora tu .Kedves, a. — en, ad. p lacutu ,

suavu, d ragalasiu .K edveskedés, s. com placere, com-

p lacen i’.a.Kedveskedni, v. a face com pla­

cere, a p resen tá ,

Kedvesség, - s. am ab ilita te , su a ­vita te.

Kedvetlen, a. — fii, ad. fa ra vo­ia, nep lăcu ta .

Kedvetlenség, s. nep lăcere , vo­ia rea.

K edvetlened« , e. a se desgustá, a si p e rde p lacerea .

K edvetlenités, s. desg u sta re , des- p lacere.

Kedvetlenítni, v. a d esg u s1', a s tricá voi’a (cuiva).

Kedvezni, v. a favorá, a pár ‘ í.Kedvezés, s. favorare, părtin ire,

c ru tia re .Kedvező, a. — leg, ad. favorito-

riu , favorabilu .Kedvezmény, s. p ă rtin ire , favőre.Kefe, 3. p e ria .Kefélni, v. a perié.Kefélés, 3. periere.Kegy, s. g ra tia , favőre, clem entía.Kegybeli, a. din g ra - ia .Kegyed, pron. dom nia t’a.Kegyelni, v. a favorá.Kegyelés, s. favoru, favorare.Kegyelem, s g ra tia , indurare .Kegyelmes, a. — en, ad. g ratiosu,

indu rato riu , c lem ente.Kegyelet, *. p ie ta te ; favőre.Kegyelmed, (V. kegyed).Kegyelm es Ur, ecselentia-Kegyelm ességed, E cse len ti’a T ’a .Kegyelmezni, v. a a g ra tiá , a p a r ­

doné, a é rtá .Kegyelmezés, s. pa rd o n are .Kegyelt, a. favoritu .Kegyes, a. g ra tiosu , p iosu .K egyeskedni, v. a se indurá, a

binevoi, a fi g ra tio su .Kegyeskedés, ». g ra tia , b u n ă ta ­

te, bunavoin tia .Kegyesség, 3. (v. kegyeskedés).Kegyetlen, a. — ül, ad. crudu,

crudolu, tlranosu, tiranesce.

Kellem

K egyetlenség, a. crudim e, tira ­n ia , b ru ta lita te .

K egyétlenkedni, v. a tira n i, a tace crudim i.

K egyetlenkedés, a. t ira n ia , tira- n isare , c rudelita te .

K egytelen , a . — ül, o á . negra- tiosu.

K egyteli, o , b ínevoito riu , gra- tiosu .

K egyteljes, a . (v. kegy te li).K ehely, a. p o tiru .K ehes, a . tu sito riu , ofticosu (la

cai).K ehesség, a. tu sa , a stm a , na-

dusiéla.K éj, a. desfetare, p iacere , de­

lic iu , vo lup ta te .Kéjérzet, a. s im tiu de vo lup ta te .Kéjgyönyör, a. vo lup ta te .Kéjmámor, a. b e ţia de vo lup ta ­

te , deplacere.K éjelegni, v. a se im bu ibá , a

pe trece in p lăceri, in v o lup ­ta te .

Kéjelgés, a. îm buibare, vo lup ta te , pe trecere in p lăceri.

Kéjelem , a. îm buibare, desfetare.Kéjencz, a desfren a tu , berbanu ,

om u lucsuriosu .K éjtelen, o . — ül, ad. fa ra p ia ­

cere.K ék, a. v en etu , a lb astru .K ékelleni, v. a ba te in venetu,

in a lbastru .Kékellő, o . venetíu , a lb ăstriu .K ékes, a. (v. kékelo).Kékesedül, v. a se inveneti, a

se a lbaştri.Kékesedés, a. invene tié la , a lbas-

tré la .K ékitn i, v, a venetí, a coloră

a lbastru .Kékités, í , YCíietire, albiwjtrire,

104 Kegyetlenség

K ékitő, a. co lóre a lb astra , scro- b é la veneta.

K ékleni, v. a b a te invenetu .K ékség, venetim e, a lbastrim e.K ékülni, v. (v . k ékesédn ij.K elni, v. a se sc u lă ; a re sa ri

(só re le); a dospi (panea).Kelés, a. s c u la re ; re s a r ire ; dos­

p ire ; m an eca re ; b u b a ; infia- tu ra .

Kelékeny, o . dospiveru.Kelemen, n . prop. C lem entu .Kelep, a. c lan tia , cartia ito rie , ba-

ta to ria .Kelepcze, a. cursa.Kelepelni, v. a c lan tian í; a v o r­

b i m últú .Kelepelés, a. c lan tia n ire ; vorbire

m ulta .Kelepelő, a. c lan tian ito ritf; m ul­

te vorb ito riu .Keléses, o . infiatu , puro iosu .Keleszteni, v. a face se dospés-

c a ; a céce ( ra n ’a).Kelesztés, a. d o sp ire : cőcere,

scu rgere ( la rane).K elet, a. o rien tu , v e sa ritu ; d a tu ;

vend iare, ( jé ke le te van , a re b u n a vendiare).

Keleti, o. o rien talu , că in o ri­entu.

K eletkezni, v. a se incepe, a se nasce, a re su ltá , a p roven i.

Keletkezés, a. incepatu ra , nas- cere , re su lta tu , proven ire .

Keletien, o. — ü l, ad. n e v e n d u tu ; nedospitu .

Kelevény, «. buboiu, ulcóre.Kelleni, v. a trebui, a fi de

lipsa.K ellék, a. cerin tia , trebu in tia , re-

cerin tia .Kellem, a. suavitate, deliciu, plă­

cere,

Kellemes Kényúr 105

Kellemes, kellemetes, a. — en, ad. suavu , deliciosu, p lacn tu , g ra- tiosn .

Kellem dús, a. p lin u de su av ita ­te , de p iacere.

Kellemesítni, v. a face p lacu tu , deliciosu, suavu.

Kellemesség, a. p iacere , su av i­ta te , du lcó re .

Kellemetlen, a. — SÍ, ad. nepla- cu tu .

Kellem etlenség, a. neplăcere.K elletlen, a. — ül, ad. ne trebu in-

tio sn , de p risosu , necau ta tu .Kellő, a. necesariu , cuvenintiosu .

re ce ru tu , de treb u in tia .Kellően, ad. receru tu , cum se

cuvine.Kellőképen, ad. (v . kellően).Kelme, s. m ate ria , stofa, m arfa .Kelő, o. re sa r ito r iu ; scu la to riu ;

dosp ito riu .Kelteni, v. a scolă, a d e ş tep tă .Kém, a. spionu.Kím élni, v. a e ru tiá , a pastrâ .K ímélés, kímélet, s. c ru tiare ,

p ă s tra re .Kíméletlen, a. — ül, ad. necru-

t ia tu ; n e p as tra tu . *Kem encze, s. cup toriu , cam inu.Kémény, a. h o rn u , urlo iu .Kéményseprő, a. ho rnariu .Kemény, o. — en, ad. tiépanu ,

ta re , vertosu ; aspru , rigorosu .Kem ényedni, v. a se în tă ri, a se

invertosiâ , a se in tiepeni.Keményedés, s. in tiepen ire , in-

vertosiare , întărire-.Kem ényítni, v. a invertosiâ , a

în tă r i .Keményítős, a. invertosiare , în ­

tă r ire , in tiepen ire .Keményítő, s. nespréla , scrobéla,

in ta rito riu .Kem ényülni, v. (v. kem ényedni).

Kém kedni, v. a sp ionă, a cercetă- Kémkedés, a. sp ionare, sp ionag iu . Kém lelni, «. a sp ionă, a p ân d i. Kémlelés, a. sp ionare.Kémlelet, a. sp ionagiu . Kémlelődés, «. sp ionare, panda, Kémlelődni, v. (v. kém leln i). Kémlő, a. (v. kém ).K enni, v. a u nge .Kenés, a. un g e re .Kenő, a. ungatoriu .Kenőcs, a. pom ada, nn sé re . Kenőcsös, o, pom adatu , cu po»

m ada.Kén, a. su lfu ru , pu tiósa. Kénkövés, a . su lfurosu , cu p u ­

tiósa.K end, pron. dum niá t’a , Kendelicz, a. can ep ariu , (pasere). Kender, a. canepa.Kendő, a. s te rg ariu .K éneg, a. sulfidu.

’ K énégeny, a. e teru-su lfu ricu . Kenegetni, v. a unge (m ereu) Kéneny, a. (v. kén).Kenés, a. ungere.Kéneső, a. m ercuriu , a rg in tu -v iu . K enet, a. u n su ra ; m iru . Kenetlen, a. neunsn .Kénezni, v. a sulfurá.Kénezés, a. su lfurare .Kengyel, a. sca ra de s iea , stafa. Kengyelfutó, a. a le rg a to riu . Kénkő, a. (v. kén).K énszeríteni, v. a sili, a con*

stringe, a fo rtá .Kénszerités, a. sitire, .constrin-

gere, ío rtiare.K ént, p. precum , cá.Kéntelen, a . nesa lfu ra tu , fara

putiősa.K ény, a. a rb itriu , d e sp o tía . Kényuralom, a. despotism u, des-

po tia .K ényúr, a, despotu.

76

KépzelgőÍ06 Kényári

K ényúri, a . — lag, ad. despoticu .Kényelem, a. com oditate.Kényelm es, a, — en, ad. com odn,

indem anatecn .Kényelm esség, a. com oditate .Kényelm etlen, a. — ü l, ad. ne-

com odn, ne indem anatecu .K enyér, s. pane.K enyérke, s. panisiér'a.K enyeres, a. cu p an e , de p an e .Kenyerezni, v. a deobligá, a co-

ru m p e , a m itú í.Kenyeret!en, kenyértelen, a. — ül,

ad fa ra pane, fa ra castigu .Kényes, a. gingasiu , delicatu .Kényesség, a. de licatetia , gin-

gasim e.Kényeskedni, ’v. a se g ingaşi, a

se resfatiá.Kényeskedés, s. g in g asire , res-

fa tiare .K ényeztetni, v. a desm erdá, a

resfa tiá , a n in erá . .K ényeztetés, a. desm erdare, res-

fa tiare , n in era re .Kényszer, a. sila, fortia .KényszSritni, «. a silí, a fortiá,

a constringe .K ényszerítés, a. silire , fo rtia re ,

constringere .K ényszeredni, v. a ü s ilitu , a fi

constrinsn , fo rtia tu .Kényszerű, kényszerült, a. fo r­

tia tu , s ilitu , constrinsn .K ényszerűség, ». s ila , fo rtia .K énytelen, a. — ül, ad. silitu ,

fo rtia tu , necesita tn .K énytelenség, a. sila, nevoia, n e ­

cesita te .K énytelenitn i, kénytetn i, v. a si­

lí, a fortiá , a constringe .K énytelenités, kénytetés, s. sili­

re , constringere .K ép, «. tip u , ic ó n a ; f ig u ra ; im a­

g in e / tab lou.

Képmás, s. p o rtre tu , p ro to tipu .K épm utatás, a. fa tia ría , farise-

ism u.K éptalány, s. reb u s, g acitu ra de

figure.K éptan, a. iconología.Képen, képpen, p. p recum , d u —

pacum , asia — cum .Kepe, s. s n o p ,; sim bria de snopi.Képes, o . capace, desto in ica, ap-

tu , a b ilu ; c u tipu , figu ra tu .Képes, s. iconariu .Képesség, » ..ab ilita te , ap titudene,

desto in ic ia , capace ta te .K épesítni, v. a califică, a fo rm ă.

‘Képest, p. in p riv in tia , in re s ­p e c ta .

Képész, s. iconariu , scu lp toriu .Képészet, a. iconaria , scu lp tu ra .Képezni, o. a form ă, a com pune.Képezés, s. form are, in fatiosiare ,

com punere.1 Képezde, a. pedagogia.

K éplet, bépielet, a. figura, fo r­m a, tipu , rep resen ta tiu n e .

K éptár’, a. g a le ria de icóne, de tab lou ri.

Képtelen, o. necapace, neap tu , ncM estoimcu.

K éptelenség, a. necapaceta te , ab ­su rd ita te , n eca litu ra , parado- csia.

Képviselni, o, a rep resen tă , a ‘ in fatiosiă .

Képviselet, a. rep resen ta tiu n e .Képviseleti, a. rep resen ta tiv u .Képviselő, a. rep resen tau te .Képzelni, v.- a -s i in tipu i, a -s i

im agină, a si face idea .Képzelés, képzelet, a. in tipn ire ,

im aginare , fantasia.Képzelem, a. (V. képzelés).Képzelgés, a. fan tasa re , in tipn ire .Képzelgő, « . fa n ta s ta , in tipu i-

to riu .

Kópzelhetlen Kereskedő torKépzelhetlen, képzelhetetlen, a. —

ül, ad. ne im aginab ilu , n ecu - ge tab ilu .

Képzelhetlenség, s. neim agina- b ilita te .

Képzelhető, a. im aginabili!, eu- ge tab ilu .

Képzelmi, a. im ag in aţia .Képzelmény, s. im a g in itiu n e , fan­

tasm a.Képzelődni, v. (v . képzeln i).Képzelődés, s. (v . képzetes).Képzelt, a. in tip n itn , fictivu, im a-

g in a tu .Képzés, s. fo rm are , c o m p u n ere ;

cu ltivare .Képződni, « . a se forrná; a se

c o m p u n e; a se cultivá.Képződmény, s. form aţiune, com-

p o sitía .K érni, v. a cere , a pe titioná , a

su p licá ; a eersí.Kérés, Sí cerere, suplica, p e ti­

ţ io n a re ; cerşire .Kérő, s. su p liean ie ; cersitoriu ,Kérdeni, o. a in treb á , a cestionâ.Kérdés, s. în treb are , cestiune.K érdetlen, o. n e in treb a tu .K érdezni, o. (v. ké rden i).Kérdezés, s. (v. kérdés,).Kérdezkedni, v. a in trebá, a ce r­

cetă .Kérdezőleg, ad. in trebandu .Kérdezősködni, v. a in treb á , a

c a u tă (după ceva, a cercetă .Kérdezősködés, s, în treb are , cer­

ce tare .Kérdő, 3. in trebato riu .Kéredzeni, kéredzkedni, v. a se

cere , a cere concesiune.K éreg, s. scórtia .K éregetni, v. a cerşi.K éregetés, s. cerşire .K éregető, s. cersito riu .Kerek, «. — ea, ad. rotundu.

K erék, s. r ó ta ; ro tnnd im e.K erékgyártó , s. ro ta riu ,K erekded, a. rotancRoru.Kerekdedség, s. ro tu n d im e.K erekdék, s. figura ova la , e lipsa.Kerekedni, v. a se ro tu n d iă ; a

se re d ic á ; a resu ltá , (m i ke­rek ed ik k i belőle, ce v a iesi, ce v a re su ltá din elu).

Kerekes s. ro ta r iu ; a. cu ré té .K erekítn i, v. a ro tund i.K erekítés, s. ro tund ire .K erekitm ény, s. ro tnnd im e, ro-

tu nd ie tu ra .K erekség, s. ro tund im e, cercu,

g lobu.K érelni, v. a cere , a ro g â (pe

cineva).Kérelem, s. cerere, ro g a re , su ­

p lic a ; p e titîu u e , rogam en te .Kérelemlevél, s. suplica.Kérelmes, s. sup lican te , ro g a to r ia .Kérelm ezni, v. a sn p licá , a pe­

titio n á .Kérelmező, s. (v . ké relm es).K eringeni, kerengeni, v. a cer-

culá , a se in v e r tí .K eringő, s. valsu , jo c u nem*

tiesou.K eresni, v. a eau tá , a cercá.K eresés, s. cercare, cau ta re .K ereset, s. c a s tig u ; p re te n siu n e ;

profesiune.Keresetadó, s. co n trib u tiu n e de

castigu .Keresetlevél, s. ac ţiune.K eresett, a. c an ta tu , ce rce ta ta .K eresgélni, v. a c a u tă ; a câş­

tig ă (cu in ce ta lu ).Kereskedés, s. u eg u tia to ria , co-

m erciu .K ereskedni, v. a se n e g u ţă to r i ,

a com erciá.Kereskedő, «. comercianta; ne»

gutiatoriu.76*

lOS Kereskedői

Kereskedői, -o. negu tia to rescu , com ercia la .

K ereskedőileg, ad. negu tia to resce.Kereskedelem , s. n eg u tia to ría ,

com erciu.Kereskedelmi, a. (v. kereskedői).Kereskedőség, a. negu tia to rim e.Keresmény, «. cas tig a .Kereső, ». castigato riu , cauta-

to ri a .K ereszt, a. cruce.K eresztanya, s. nasia .K eresztgyerm ek, ». fînu, copila

de bo teza.K eresztelni, v. a bo teză .Keresztelés, s . botezu , botezare,

bap tism u.K ereszteletlen, a . — ül, a d . ne-

b o tez a ta .K eresztelkedni, v. a se boteză.K ereszteledés, a. bo tezare .Keresztelő, a. bo tezători« .K eresztély, n. prop. C ristianu .K eresztény, s. crestinu .Keresztényi, a . c resţinescu .K ereszténység, s. c reştin ă ta te ,

c re s tin ism n ..K eresztes, a. c ru c ia ta .Keresztezni, v. a c ruci, a trag e

c ru c i.K eresztség, s. botezu , bap tism u.K eresztyén, *. (V. keresz tény).K eresztül, ad. prin , p re in , p res-

te, dincolo.K eret, «. cadru .K éretn i, v. a ro g á , a ce re ('prin

á lta la ) .K éretlen, a . n e ro g atu , neceru tu .K erevet, a. sofa, divanu.K érges, a . scortiosu , a sp ru .Kérgesség, a. scortiosim e, as­

p rim e . .K érgesitni, o. a ' scortiosiá , a

înăsp ri.

Kerület

K érgesedni, kérgesülni, v. a se scortiosiá , a se inasp rí.

K ergetn i, v. a fugarí, a a lungă, a gon í.

K ergetés, a. gon ire, a lungare , fugarire .

K eríteni, «. a îm prejură, a in- cung in rá , a îm p resu ră ; a în ­g ră d i; a c a s tig á ; a vo trí.

K erítés, a. im preg iu rare , in cu n - g iu ra re , im presu ra re , în g ră ­dire.

K erítő, s. im presura to riu , cas ti­g a to r iu ; vó tra .

K érkedni, ». á se laudă , a se fali, a se inganfá.

K érkedés, a. ingan fare , fă lire.K érkedi, kérkedékeny, a. lauda-

rosu , in g an fa tú , fanfaronii.Kérkedő, a. laudarosu , fa losu.

. K érlelni, v. a rogá , a m olcom i.Kérlelés, a. ro g a re , . m olcom ire.K érlelhetetlen, ‘ a , — ü l, ad, n e -

indüplecab ilu , inecsorab ilu .K érlelhetetlenség, a. neinduple-

cab ilitate , ineesorab ilita te.Kérő, o. ro g a to ria , p e tito riu .Kérődzés, a. ru m eg are (la vite).Kérődzni, v. a rum egă (despre

v ite le cornute).K ert, a. g rad in a .K ertm ivelés, a. o rtieu ltu ra .K ertelni, v. a ingrad í.K ertelés, a. în g răd ire , îng răd i­

tu ră .K ertész, a. g rad in ariu .K ertészség, a. g rad in a ría .K ertészet, a. g ra d in a ritu .K erti, a. de grad ina ;K erülni, «. a in cu n g iu rá ; a a-

ju n g e (in p ro p rie ta tea cuiva).K erülés, s. incung iu rare .Kerülék, s. elipsa,K erület, ». periferia , cercu, cre-

c u fe r ia tia ; distric tu .

Kerület! Készülő 109

K erületit a. cercualu , cerculariu , d istric tualu .

K erülgetn i, v. a incung iu rá, a a m b ii im preg iuru (m ereu).

K erülhetetlen, kerülhetlen, a, — ül, ad. n e in c u n g iu ra b ilu ; ne- am anab ilu .

K érvény, s. rogam en te , petitiu- ne , suplica.

K érvényezni, v. a su p lic i, a pe- ti t io n i, a cere , a ro g i ,

Kés, a. cu titu .Késedelem, s. in ta rd iere , am am i­

re , p re lung ire , p ro longatiune.Késedelmes, d. in ta rd ie to riu , a-

m an a to riu .Késedelmeskedni, v. a in ta rd ié ,

a a m a n i.Késedelmezni, v. a in ta rd ié , a

a m a n i.Késedelmezés, s. in ta rd iere , am a-

n a re .K eselyű, s. vu ltu ru , gaia .Keser, s. am aratiune.K eseredni, «. a se am arí,' a se

n acas í, a se in v ers iu n i.Keseredsz, s. am aratiu n e , inver-

siunare .K eseregni, u. a se ja lí, a se

p lan g é , a se v a ie r i, a la ­m e n ti.

Kesergés, s. p lângere , va ierare , lam en ta re .

K eserítni, v. a am arí, a in v er­s iu n i .

K eserités, «. am arire .Kesernyés, a, am aríu .Keserű, a.— en, ad. am aru .Keserűség, s. am aretiuue, am á-

ré la .K eserv, s. dorere , su fe rin tia , a-

m ara tiu n e .Keserves, a. — en, ad. durerosu ,

am aru .K ésni, v, a in ta rd ié .

Késés, s. in ta rd iere .K eskeny, a. — en, ad. angustu ,

strim tu .Keskenység, s. angustim e, stram -

to ria .Keskenyedni, v. a se an g u sti,

a se s tr im íi.Ke3kenyítni, v. a a n g u s ti , a

s tr im ti .Késlelni, késleltetni, v. a a m a ­

n i , a in ta rd ié , a t r a g a n i, a p re lung i.

Késlelés, késleltetés, s. am anare , trag an are .

Késő, a. — n , ad. ta rd iu .K ész, a. — en, ad. g a t’a ; prom ptu.Készség, s. p rom titud ine .K északarva, ad. inad insu .Készíteni, jv a p re p a r i , a gáti.Készítés, s. gatire, p rep ara re .Készitetlen, a. — űl, ad. nega-

titu , n ep rep a ra tu , ne te rm ina tu .K észítm ény, s. p rep ara tiu n e , pre-

p a ra tu , fab rica ta .Készítő, a. p rep ara to riu , gatito-

riu , facatoriu , fabricato riu .Keszkenő, s. m aram a, nefram a,

ba tista .Készlet, 8. p rov isiune.K észtetni, v. a indem n i , a su-

m u ti i .Késztetés, s. îndem nare , sum u-

tia re .K esztyű, m anusia .Kesztyűs, s. m a n u s ia r iu ; a. ma-

nusia tü , cu m anusie .Készülni, v. a se p re p a r i , a se

g á ti.K észülés, 8. p re p a ra re , ga tire .Készület, s. ga tire , p rep ara tiu n e .Készületlen, a. — ül, ad. nepre­

p a ra tu .Készülgetni, v. a se g á ti , a se

p re p a r i (m ereu).Készülő, o. g a tito riu , sp re gatire ,

110 Két

K ét, a. dói.K étértelm űség, s. ecuivocitate,

amfibologia.K étnejü, a. b igam u.K étnejiiség, *. bigam ia.K étszínű, a. fa tiarn icu , ipocrita,

prefacutu .K ételkedni, v. a se indo í, a se

dub itá (despre ceva).Kételkedés, a. indoiéla, dubia,

dubietate .K étely, s. (v. kételkedés,).Kétes, a. — en, ad. dubiosn, cu

indoiéla.Kétséges, a. — en, ad. (v. k é te s ) .Kétszer, a. de dóuaori.Kétszeres, a. dup la .Kettő, a . dói, dóua.Kettős, a. indoitu , dup la .K ettőzn i, v. a d u p lic i, a indoí.Kettőzés, ». dup licare , îndoire.K ettőztetni, v. a d u p li, a indoí,

a dnplicá.K ettőztetés, s. dup lare , duplica­

re , îndoire .Kéve, s. snopu.Kevély, a. superbu , falosn, or-

goliosu.Kevélyen, ad. superbu , falosn,

cn m andría .Kevélykedni, v. a se m ândri, a

fi superbu.Kevélykedés, s. superb ia, fălire,

orgolia.K evélyítni, ®. a m andrí, a fali,

a v e r s i superb ia fin Cine vaj.K everni, v. a m estec i.K everés, s. m estecare.Keveredni, v. a se a m estec i, a

se in c u rc i.Keveredés, s. am esteca , am es­

tecare .K everék, «. m esteca tu ra.Kevert, a. m estecatu .Kevés, a. pucinu, nitielu.

Kevesbítni, w. a im p u c in i, a m icsio ri.

Kevesbités, «. im pucinare, mic- siorare.

Kevesedni, lieveSbülni, v. a se . im p u c in i, a se m icsio ri.

Keveselni, v. a tien é de pucinu . Kevesen, ad. pucin i.K evesítni, v. (v. kevesb ítn i). Kevesűlni, v. (v. kévesedni). Kéz, 8. m ana.K ézgyár, s. m anufap tura . K ézgyári, a. de m anufap tura . K ézirat, 3. m anuscrisu .Kéztörlő, 8. s te rg ariu .Kézbesítni, v. a inm auuá, a ad-

m a n u i.Kézbesítés, s . adm anuare . Kezdeni, ,v. a începe, a in tre-

, p rinde , a Se a p u c i (de ceva). Kezdés, a. începere, în trep rindere . Kezdet, s. incepu tu , in iţia tiv a . Kezdetien, a. — űl, ad. ne înce­

p u ta , ne in itia tu .Kezdemény, s. in iţia tiva , înce­

p ă tu ră .Kezdő, a. incepatoriu , in itiato -

to riu , u rd ito riu , auctoriu . Kezdődni, v. a se incepe, a se

urdí.Kezelni, v. a m am ii, a m anipu-

l i , a în trep rinde .Kezelés, s. m ânuire, m anipu lare . Kezelő, 3. m anipn lan tu , m anui-

toriu .Kezes, s. vadé, g aran tu , caven tu . Kezeskedni, v. a g a ra n ţ i . Kezesség, s. g a ran ţia . Kezeskedés, s. g a ran ta re .Kézi, a. m anualu , de m ana. Keztyű, s. (v . kesz tyű).Kesztyűs, a. m anusia tu , cu m â­

nu şi.Keztyűs, s. m anusia riu .K i? prcn. e ine? cene?

Ki

Kiabálni Kitörni i i i

Kiabálni, v. a sbierá, a strigă, a racní.

Ki, ad. afara; des; de; in ; ('se folosesce la compunere,).

Kiábrándulni, v. a se desamagí.Kiábrándulás, s. desamagire.Kiadni, v. a erogá, a spedá; a

dá afara; a publică; a edá.Kiadás, a. erogatiune; spese;

editíune.Kiadó, s. editoriu; provedietoriu.Kiállhatatlan, a. — úl, ad. ne-

suferibilu, de nesuferitu.Kiátkozni, v. a anatemisá, a es-

comunicá.Kiállítás, s. espusetiune.Kicsapangó, a. desfrenatu, es-

cesivu.Kiegészítni, v. a întregi.Kiegészítő, a. intregitoríu.Kiegyenlítni, v. a complaná, a

impacă.Kiéhülni, v. a flamandí.Kiejteni, v. a scapă, a pronun-

ciá, a respicá.Kiejtés, a. pronunciare.Kiengedni, v. a se desghietiá.Kiépülni, v. a se edifică, a se

cladí; a se insanatosiá.Kieszközölni, v. a midilocí.Kifárasztani, v. a fatigá, a os-'

tani, a obosi.Kifejezni, v. a respicá, a pro-

nunciă.Kifejleszteni, i>. a desvoltá, a

desfasiurá.Kifejlődni, v. a se desvolá.Kifejlődés, a. desvoltare, desvol-

tamentu.Kihágás, a. escesu, desfrcu, ne-

cumpetu.Kihallgatni, v. a ascnltá, a esa-

miná, a cercetă.Kihini, v. a provocă.

Kihívó, a. — lag, ad. provoca- toriu, in moda provocatoriu.

Kikapni, v. a prinde, a apucá; a se face desfrenatu, escesivu.

Kikapó, a. escesivu, desfrenatu.Kikelni, v. a se scolá in con­

tra, a se opune; a resarí, a incoltí.

Kiképezni, v. a formă, a cultivă.Kiképezés, kiképzés, s. cultivare,

formare.Kikötni, v. a conditioná, a síi-

pulá; a desbarcá.Kikötő, s. p'ortu, limanu.Kilábolni, v. a scapă, a esi (din

o bóla).Kilátás, s. aspectu, prospecta.Kimerülni, v. a desecá; a se

despoterí.Kimutatni, v. a aretá, a docu­

mentă.Kimutatás, s. aretare, documen­

tare, conspectu.Kirándulni, v. a esi, a face es-

cursiuni; a se . scrintí.Kirándulás, a. esire, escursiune;

serintitura, scrintéla.Kirekeszteni, v. a eschide, a

scóte afara.Kirekesztőleg, ad. eschisivu, es- • clusivu.

Kitagadni, v. a eschide, a de. serédí.

Kitartó, a. constante, perseveru, tenace.

Kitartóság, a. constantia, persfy- verantia, intensitate, tena­citate.

Kitétel, a. esprestune, sententia, clausula.

Kitetszik, v. e invederatu, se vede.

Kitörni, v. a prorumpe, a erűm« p e ; a sparge.

112 Kitűnő Kinzat

Kitűnő, a. — leg, ad. eseelentu, destinau, eminenta.

Kitüntetni, v. a destinge.Kitüntetés, s. destingere.K váló, o. — lag, ad. deosebita,

erceptionalu.Kivá'tani, v. a rescumperá.Kivégezni, v. a neide, a esecu-

tá (sententia de mortej.Kivétel, a. eseeptiune.Kivételes, a. — en, ad. esceptio-

nalu.Kivitel, * esportare; esecutare.Kivonni, v. a subtra'ge, a scóte.Kivonat, a. estrasn.Kizárólag, ad. —- os, a. esclusi-

vn, eschisivu.Kiáltani, v. (v. kiabálni).Kiáltozni, v. a strigá (desu).Kiáltvány, s. proclamatinne, pro-

ehiamatiune. .Kicsiny, kicsi, a. micu, micutiu,

pucinu.Kicsinység, s.’ pucinatate, mici­

me, bagatelu.Kicsinyedni, e. a se impuciná,

a se micsiorá.Kicsinyeim, v. a tiené de micu,

a micsiorá.Kicsinyítni, ti. a micsiorá, a

impuciná.Kicsinyítés, s. micsiorare, im-

pucinare.Kicsinyítő, a. diminut'vu, mic

siorutoriu. .Kicsinlet, a. (v. kicsiuségbKicsinyülni, v. (v. kicsinyedni).Kicsoda? pron. cine?Kies, o. desiatatu, atragatoriu,

suavu; desebisn.Kietlen, a. deschisu, desiertu. ■Kietlenség, s. desiertu, locu des­

chisu (nelocuitu).Kifelé, ad, in afara.

Kigyó, ». sierpe.Kigyódad, a. forma sierpuitória. Kigyódzni, kígyózni, v. a sierpuí. Kigyódzás, s. sierpuire.Kigyődzó, a. sierpuitoriu.Kikelet, s. primavéra.Kiki, pron. fíacare, fiacine. Kilencz, o. nóua.Kilincs, s. clantia (la usia). Kilincselni, t>. a clantiaí, a în­

chide (usi’a).Kímélni, v. a crutiá.Kímélés, kímélet, s. crutlare. Kíméletes, a. crntiatoriu. Kíméletlen, a. — ül, ad. necru-

tiatoriu; fara crutiare, ne- crutiatu.

Kímélő, a. crutiatoriu.Kin, s.- casna, tortura, durere. Kína, n. prop. China.Kínálni, v. a oferá, a imbié. Kínálás, kínálat, s. oferire, îm­

biere.Kinálgatni, v. a imbié (desu). Kínálkozni, kinálkodni, v. a se

imbié, a se recomendá. Kinálkozás, s. îmbiere, oferare. Kincs, a. tesauru.Kincstár, a. erariu, vistería. Kincstárnok, a. tesaurariu. Kincses, a. cu avere, cu tesauru, Kínlódni, v. a se chinui, a su­

feri, a patimi.Kinn, ad. afara.Kinos, a. chinuitoriu, durerosu,

torturatoriu.Kínozni, v. a chinui, a torturá,

a casní,Kinszer, a. instrumenta de to r­

tura; fortia.Kínzaimas, a. (v. kínos). Kinzalom, s. (v. kin).Kínzás, kinozás, a. casnire, tor­

turare, tortara.Kinzat, s. tormenta, tortara.

Király Kócsag 113

Király, a. rege.Királyi, a. regescu.Királyilag, ad. regesce.Királyias, a. regalu, cá de rege.Királyság, a. regatu.Kis, a. (v. kicsi).Kiskor, kiskorúság, a. minori*

taté, minorenitate.Kiskorú, a. miuorenu.Kisszerű, a. pucinu, bagatelu.Kisszerűség, s. pucinatato, ba­

gatela.Kisded, o. mieutiu, mititelu; s.

pruncu micu, infante.Kisdedóvoda, kisdedovóintézet, s.

institutu de prunci mici.Kisebbítni, v. a impuciná, a

micsiorá, a calumniá.Kisebbítés,' s. impucinare, mic-

siorare; defăimare.Kisebbség, s. minoritate; scăde­

re, ruşine.Kisérni, v. a comitá, a nrmarí,

a petrece.Kisérés, a. comitare, urmare,

petrecere.Kisérő, s. comiíatoriu, insocito-

riu, conducatoriu.Kiséretlen, a. — ül, ad. nepetre-

cntu, neeomitatu, neinsocitu.Kisérlet, a. cercare, încercare,

osperimentu, proba.Kísérletien, o. neesperimentatu,

neprobatu, neeercatu.Kisérletlenül, ad. (v. kísérletien).Kiséret, s. insocire, acompani-

are; eomitiva, cortegiu; es­corta ; acompaniamentu.

Kisérteni, v. a tentá, a ispiti, a cercá.

Kisértés, a. tentare, ispitire, cer­care.

Kisértő, a. tentatoriu, cercato- riu, ispitatoriu.

Kisértet, a. tentatiune, cercare, ispita, demonu.

Kivált, kiváltképen, ad. maiver- tosu; maialesu.

Kiváltság, a. privilegiu.Kiváltságos, a. privilegiatu.Kiváltságolni, v. a privilegiá.Kiváltságolás, a. privilegiere.Kiváltságolt, a . fv. kiváltságos),Kívánni, v. a pofti, a pretinde,

a dóri, a recere.Kívánás, s. pofta, pretensiune,

dorire.Kívánat,, a. pretensiune, dorin-

tia, pofta; cerintia; -postulata.Kívánatos, a. de poftitu, de do­

rita.Kiváncsi, a. curiosu, poftitoriu,

indiscretu.Kíváncsiság, a. curiositate, in-

discretiune; pofta.Kívánkozni, v. a se dóri, a se

pofti.Kivánközás, a. dorintia, pofta.Kívántatik, v. se recere, se pof-

tesce.Kivántató, a. recerutu.Kívül, p . afara de, afara din.Kívülről, ad. din afara.Kizárólag, ad. — os, a. exclusi­

vii, eschisivu.Klastrom, a. claustru, mănăstire,Kóbor, kóborló, a. ratacitoriu,

vagabundu, pribegu.Kóborolni, kóborogni, v. a rataci,

a amblá pribegu, vagabundu.Kóborlás, a. vagabundare, pri-

begire.Kobozni, v. a confiscá.Koboz, a. cetera, cobza.Kobzó, a. confiscatoriu.Kobzás, a. confiscatiune.Kocsány, a. cocénu, tuleu.Kocsányos, a. cocenosu, tuleosu.Kócsag, a. batlanu.

a

kocsi KondnUâi i i

Kocsi, a. cocía, caru tia ; calés- ca, careta.

Kocsis, a. cocierin.Kocsizni, v. a se carutiá, a se

coeiá.Kocsizás, a. cociare.Kocsonya, a. recitară, aitura.Kócza, a. scrófa.Koczintani, u. a ciocni, a lövi,

a atinge (pocale).Koczka, a. cnbn.Koczliázni,- v. a jocá in cubi.Koczkáztatni, v, a periclitá, a

pnne in perienlu, in risicu.Koczódni, ti. a se certá.Koczódás, a. certare, cérta.Kodácsolni, v. a cotcorodí (gain’a).Kofa, a. cofaritia, precupétia.Kofáskodni, ti. a precnpí; a por-

tá vorbe; a flecari.Kofaság, a. cofaría, precupetía;

flecaría.Kohó, a. topitoria, funtlaría.Koholni, v. a fauri, a scorni,

a inventá.Kohol ás, a. scornire, făurire,

mentiuna.Koholmány, a. scornitura, men­

tiuna, ficţiune.Koholt, a. scornitu, fanritu.Kókus, a. cocusa.Kolbász, a. carnatiu.Koldulni, v. a cersí.Koldulás, * cerşire, cersitoría.Kolduló, a. cersitoriu.Koldus, a. cersitoriu.Koldusság, a. cersitorime, se-

racía.Kolomp, í . clopotu (de vite)Kolompár, a. cartofa; crumpe-

ne etc.Kolompolni, v. a suná clopotu-

lu (de vite).Kolompos, o. cu clopotu; con-

ducatoriu.

Kolontos, o. nebunatecu.Kolostor, a. claustru.Komaság, a. cumetria.Komázni, e. a numi cumetru,

a cumetri: a glumi.Komló, a. bemeiu.Komlós, a. cu hemeiu.Komoly, «■ — au, a<l- seriosu.Komolyság, a. seriosl'ate.Komolyítni, v. a face seriosu

(pre cineva).Komolyodni, v. a se face seriosu.Komondor, a. cane mare, cane

satescu.Komor, a. — an, ad. incliisu, po­

somoriţii, melancolicu.Komorítni, v. a posomori, a fa­

ce melancolicu.Komorna, a. cameriera.Komornok, a. camerieriu, argatu.Komornyik, s. (v. komorna).Komorodni, v. a se posomori, a

se închide, a se íace seriosu.Romorúlni, v. (v. komorodni).Komorúl, ad. inchisu, seriosu,

posomoritu.Kompona, s. cumpana.Koncz, a. osu cu meduva, buca-

tura grasa; testea, contiu (de chartia).

Konczolni, v. a macelá, a du- micá.

Konczolás, s. macelu, macelare.Kondás, a. porcariu.Kondér, a. óla de arama, clon-

diru.Kondítni, v. a toncani, a <lá sü­

néin (de clopotu), a resuná.Kondor, a. cretiu.Kondorítní, v. a incretí.Kondoritás, a. incretire.Kondorodni, v. a se incretí.Koudúlni, v. a resuná.Kondulás, a. resunare, sunetu.

Kongatni Korhatag 115

Kongatni, v. a dá sunetu, a ba­te (ól’a) se sune.

E Konkoly, s. neghina.Konkolyos, a. neghinosu.

| Konok, a .— úl, ad. obstinatu, I cerbicosu; capritiosu.

[Kontár, s. petecitoria, carpaciu. Kontárkodni, v. a carpocí. Konty, s. eoifura; conciu. Kontyos, a. eonciatu.

2 Konyha, s. culina.| Konyítni, v. a se ciuli, a se plecá. | Konyáit, a. plecatu, ciulitu.| Kopár, a. golu, desiertu; ple- l; singu.I Kopárság, s. locu golu, locu ’ sterpu.

Kopasz, a. plesiugu, calvu; spénu. Kopaszitni, v. a ciupilí, a smul­

ge perulu, a face plesiugu. Kopaszodni, kopaszúlni, v. a se

face plesiugu, a se faee ckelu. Kopasztani, v. (V. kopaszitni). Kopni, v. a se róde, a se toci. Kopintani, v. a atinge, a lövi,

a pccní.Iiopintás, s. lovire, atingere,

pocnire.Ropja, s. pica, lance.Koplalni, v. a flamandi.Koplalás, s. flamandire.Kopó, s. capau, cane (de venatu. Kopogni, V. a bocăni, a suná. Kopogás, s. bocanire, sunetu,

batere.Kopotyú, s. urechia, resuflatoria

(la pesci).Koponya, s. capatina.Koporsó, s. cosciugu, sicriu. Kopott, o. rosu, tocitu. Koppantani, v. a plesni, a pocni;

a curaţi luminarea.; Koppantó, s. mucari.

I Koppasztani, v. (v. kopaszitni).Koptatni, v. a toci, a ponosi.

Kor, s. etate, vresta. .Korszellem, s. spiritulu tempului.Kór, «. morbu, bóla.Kórház, s. spitalu.Kórjárvány, s. epidemia.Kérjél, s. simptóma (la morbosi).Kórvész, 8. pestilentia, ciuma,Kora, a. tempuriu.Korán, ad. de tempuriu.Korány, s. diori, reversatulu

dilei.Korántsem, ad. necedecumu.Korbács, s. biciu.Korbácsolni, t>. a biciui.Korbácsfű, 8. brobintia (planta).Korcs, a. corcitu, degeneratu,

bastardu.Korcsma, s. ospetaría, birtu, car-

cima.Korcsmáros, 8. ospetariu, birtariu.Korcsmároskodni, v. a se ocnpá,

a trai cá birtariu.Korcsolya, s. talpiga, petiorónga

(de datu pe ghiatia); scariga (de asiediatu butile).

Korcsolyázni, v. a se dá pre ghiatia.

Korcsos, a. (v. korcs).Korcsositni, v. a corci, a dege»

nerá.Korcsositás, s. degenerare, cor-

cire.Korcsosodni, v. a se degenerá,

a se corci.Korcsosodás, 8. degenerare, de-

generatiune.Korcz, s. crétia, bata, sitőria.Korczos, a. cretitu, incretitu, qn

bata.Korhadni, v. a putredí, a se fa­

ce putregaiosu; a se învechi.Korhadt, a. putregaiosu, înve­

chiţii.Korhatag, a. putreditiosu.

n é Korheîy Kosár

Korhely, a. vagabundu, betivu, strengariu, berbanu.

Korhelység, s. beíia, strengaría, berbánia.

Korhelykedni, v. a ştrengari, a berbaní, a petrece in betű.

Korholni, v. a sgarié, a trage dungi; a infruntá.

Korholás, a. sgariere, frecare; înfruntare.

Koriczálni, v. a vagabundá, a amblá perde-véra.

Korlát, a. ştacheta, cancelu, ba­riéra.* pedeca, infrenare.

Korlátlan, a. — úl, ad. neinfre- natu, uelierrauritu.

Korlátlanság, s. neinfrenare, deş­irau,. netiermurire.

Korlátolható, a. detiermuriveru, inffenhbilu.

Korlátolni, v. a infrená, a de- tiermurí, a margini; a ingradí.

Korlátolás, a. infrenare, detier- murire, mărginire, limitare.

Korlátolt, o. infrenatu,' detier- mufitu, marginitu.

Korlátoltság, a. detiermurire, mărginire, limitatiune, infre- nare, restringere.

Korlátozni, v. (v. korlátolni).Kormány, ». guvernu, regimu,

cârma.Kormányé sin, a lovitura de statu.Kormányszék, s. guvernu, gu-

berniu.Kormányszéki, a. guvernialu, gu-

bemialu.Kormányozni, v. u guberná, a

conduce.Kormányozás, a, gubernare, con­

ducere.Kormányzó, s. gubematorin, con-

ducatoriu.Kormányozható, a, gubernaveru.

Kormányozhatlan, a. neguber' naveru.

Kormos, a. funingiuosu. Kormositni, ». a infuninginá. Kormositás, s. funinginare. Kormosodul, v. a se infuninginá. Kornyadni, kornyadozni, v. a bo­

li, a se langedí; a ti msrbosu. Kornyadás, kornyadozás, s. ian-

gcdire, bolire.Kóró, s. tuleu, cotoru, dudain. Kórós, a. tuleosu, cotorosu, du-

daiosu.Kóroda, 3 . spitalu (V. kórház). Kórodzni, ». a se face cotorosu,

dudaiosu.Korogni, v. a coraí.Korom, s. funingina.Korona, s. corona.Koronaherczeg, s. principe ere­

di tarimKoronás, a. co onatu.Koronázni, v. a incoroná. Koronázás, s. încoronare.Korong, n. rót’a (olariului) ; discu. Koronként, ad. periodicu, din

tempu in tempu.Koros, a. betranu.Kóros, a. morbosu, bolnavu. Korosodni, korosúlni, v. a in-

betrani.Korosság, s. betranetia.Korpa, s. terltia.Korpaczibre, s. cbisalitia, borsiu. Korpás, a. — an,.ad . teritiosu. Korsó, s. ulceoru, olu.Korszak, s. epoca, periodu. Korszerű, a. — en, ad. acomo-

datu la tempu, oportunu. Kortan, s. cronologia.Kortan kórtudomány, s. patologia. Korty, s. inghitietura, ghiolcu. Kos, s. berbece, ariete.Kosár, s. c rfa, cosiu.

Koslatni Költósz 117

Koslatni, v. a amblá incóce si încolo; a caută.

Kóstolni, v. a gustă.Kóstolás, a. gustare.Kóstolatlan, a .— ül, ad. negus-

tatu.Kosz, a. híra, lepra.Koszos, a. hirosu, Ieprosu.Kósza, a. (v. kőbőr).Koszorú, s. cununa.Koszorús, a. incununatu, lau­

reaţiiKoszorutlan, a. neincununatu.Koszoruzai, v. a incununá.Koszorúzás, a. încununare.Koszt, s. viptu, mancare, nutre-

mentu.Kosztos, s. conviptoriu.Kótázni, v. a scrie note ("de

musica).Kottás, a. cloeire.Kotló, s. cloşca, cloca.Kotnyeles, a. cijriosu, nasutu,

indiscretu.Kotnyeleskedni, v. a íí curiosu,

a fi nasutu.Kotnyelesség, s. curiositate, na-

sutime, indiscretiune.Kotródni, v. a se cará, a túli

('la fuga).Kottyanni, v. a se amestecă fin

vorbe), a flecari.Kotyogni, v. a clocaí.Kova, s. cremine, silice.Kovács, a. petrisiu, spatu.Kovács, a. fauru.Kovácsolni, v. a fauri.Kovácsolás, a. făurire.Kovász, a. aluatu acru.Kovászos, a. cu alnatu, dospitű.Kovászfalan, o. nedospitu, fara

aluatu.•Kozák, s. casacu.Kozmás, a. afumatu (la. man-

oare).

Kozmásodni, v. a Be afumă (mancaroa).

Kő, a. pótra.Kőmetszés, a. scu'ptura in pótra.Kőmives, a. murariu, zidariu.Kőnyomat, a. lit gramu.Kőszirt, a. stanca, scopulu.Köb, a. cubu.Köblös, a. de o galóta.Köd, a. negura, bura.Ködmen, a. cojocu.Ködös, a. negurosu.Ködörödni, v. a se innegură.Köhögni, o. a tusi.Köhögés, a. tusire.Köhécselni, v. a tusi, (mai u-

sioru).Kökény, a. porumbea.Kökényfa, a. porumbelu.Kökörcs, — ény, a. anemona

(planta).Kölcsön, a. imprumufu.Kölcsön, a. imprumutu.Kölcsönös, a. — en, ad. împrumu­

tata.Kölcsönösség, s. reciprocitate.Kölcsönözni, v. a luă imprumutu,

a împrumută; a dá ímprpmu- tu, a credită.

Kölcsönözés, a. impmroutare, da- re séu luare imprumutu.

Kölcsöny, a. imprumutu, datoria.Kölcsönyző, a. creditori», impru-

mutatoriu.Köldök, a. buricu.Köles, köleskása, a. malaiu me-

runtu.Költeni, v. a cheltui, a spesá,

a spendá; a inventă, a năs­coci, a plăsmui; a face poe- s i i; a sculă, a deşteptă-

Költés, a. spesare; jrascpcke; sculare.

Költemény, a. po.esía;Jnyefttiugg.Költész, a. poet».

118 Eöltö Könyv

Költő, a. poetu; sculatoriu; in­ventatorii!.

Költői, a. poeticu.Költőileg, ad. poeticesce.Költőiség, s .' poesía.Költött, a. spesatu, cheltuitu;

inventatu.Költözni, v. a se mutá; a cala­

tori, a peregrină.Költözés, s. mutare; peregrinare.Költöző, a. stramntatoriu, pere-

grinatoriu.Költség, «. spese, cheltuiéla.Költséges, a. ca spese, cu chel­

tuiéla.Költségvetés, a. bugetu.Kölykes, a. cu eatiei.Kölykezni, v. a fetá, a púié ('la

cani).Kölykezés, a. puiére, fetare.Kölyök, a. catielu.Kömény, a. cuminu, sécarea;

anasonn.Köményes, a. cumiaosu, cu cu­

minu, cú secarea.Köményezni. v. a face a gáti

cu cuminu.Köny, könny, könyű, a. lacrima.Könyár, a. siroiu de lacrime.Könnyebbedni, v. a se usioră,

a se alină, a se înlesni, a se facili tá.

KÖnnyébbedés, a. usiörare, ali­nare, înlesnire, facilitare.

Könnyebbitni, v. a inlesní, a usiorá, a facilitá.

Könnyebbités, a. usiurare, înles­nire, facilitare.

Könnyebbség, a. usiuratate, fa­cilitate, înlesnire; alinare, ali- namentu.

Könnyebbiilni, v. (v. könnyeb­bedni).

Könnyed, a . — én, ad. usioru, feicilu, -

Könnyen, ad. (v. könnyed).Könnyelmű, a. usioratecu, usio­

ru de mente.Könnyelműség, s. usicrintia, u-

siorime de mente.Könnyes, a. ou lacrime.Könnyesen, ad. lacrimatu, cu

lacrime.Könnyetlen, a. nelacrimatu, fa­

ra lacrime.Könnyezni, v. a lacrimă; a d e ■

plorá.Könnyezés, s. lacrimare, deplo-

rare.Könnyítni, v. a usiorá, a ‘înles­

ni, a facilitá,Könnyités, s. usiörare, înlesnire,

facilitare.Könnyű, a. usioru, lesne, facilu.Könnyülni, v. (v. könnyebbedni).Köntös, s. vestmenlu; viganu,

haina femeiésca.Köntösös, a. cu viganu.Könyök, s. cotu.Könyökölni, v. a stă pre cote,

a coti.Könyöklés, s. stare pre cote.Könyör, s. rogatiune, oratiune;

compătimire, indurare; pietate.Könyörgés, s. suplica; rogatiune.Könyörögni, v. a se rogá, a ce­

re; a suplică.Könyörülni, v. a se indurá; a

compătimi.Könyöiület, könyörülés, s. indu­

rare; compătimire.Könyörtelen, könyörületlen, a. —

ül, ad. neinduratoriu; necom- patimitoriu.

Könyörületes, a. — en, ad. indu­ratorul ; compatimitoriu, co- miseratoriu.

Könyörülétesség, a. indurare; compătimire; pietate.

Könyv, a. carte.

Könyvárus, a. librariu.Könyvtár, a. bib ioteca.Könyvtárnok, a. bibliotecari«.Könyv-vezető, vivő, a. comtabilu,

gramaticu.Könyvecske, a. cărticică.Könyves, a. cu carte.Köp, s. scuipatu.Köpés, a. scuipare.Köpczös, a. indesatu, corpulen-

tu, pieptosu.Köpczösödni, v. a se face pep-

tosu, a se face corpujentu.Köpdösni, v. a scuipá.Köpenyeg, köpeny, s. mantea.Köpű, s. cosnitia, cosiu de al

bine.Kör, a. cercu; periferia.Köralakú, a. sferoidu.Körérintő, s. tangente.Körirat, s. cerculariu; cercu-

scriere.Körív. s. arcú (la cercu).Körlevél, a. cerculariu.Körmetszet, a. segmentu.Körmondat, a. periodu.Körrendelet, a. ordinatiune, cer­

culariu.Körsngár, a. radia (la cercu).Körszelő, a. sectoriu.Körszemle, a. revista, visitatiune.Kőris, körisfa, a. frasinu.Körítni, v. a incungiurá, a im-

presorá.KÖrmedzni, v. a inghiatiá épe

diumatate); a se invertosiá.Körmetlen, a. — ül, ad. neun-

ghiatu, fara unghii.Körmölní, v. a sgarié.Körmölés, s. sgariere.Körmös, a. — en, ad. unghiatu,

cü unghii.Körny, környék, s. tienutu, re-

giunş; impregmrime; présma.

Könyvárus

Környékbeli, a. tienu'alu, din tienutu.

Környezni, környékezni, v. a im- presorá, a incungiurá.

Környezői, környékezés, a. im- presorare, iucungiurare.

Környezet, a. impregiurime.Köröm, s. uughia, ghiara.Körösköriil, ad. giuru impre-

giuru.Köröztetni, v. a curentă, a dá

spre cerculare.Köröztetés, *. eurenfare.Körte, köríve, a. pára.Körűi, p . giuru, impregiuru.Körülbelül, ad. circa, circiter,

cam.Körülírni, v. a cercuscrie, a pa-

rafrasá.Körü'mény, a. impregiurare, cer-

custantia.Körülményes, a. — en, ad. in

detaiu, pe Iargu.Körzet, a. eercuferintia; impre-. giurime.Körző, a. cerculariu, eerculatoriu,

circinu.Köszönni, v. a multiamí.Köszönés, a. multiamire.Köszönet, a. multiamita.Köszöngetni, v. a salutá émereu).Köszönteni; v. a salutá, a bene-

ventá, a gratulá.Köszöntés, a. gratulatiune, salu­

tare, beneventare.Köszöntetni, v. a tramite salu­

tare.Köszöntő, a. salutatoriu, gratu-

latoriu.Köszörű, a. tocila.Köszörülni, v. a tocí, a ascntí.köszörülés, a. tocire, ascuţire.Köszörűs, s. ascutitoriu.K ö szv én y , a. p o d a g r a ; a r tc t ic e .

' Köszvény 119

KÖvülés

Köszvényesedni, v. a capatá po- dagra.

Kötni, v. a legá.Köteg, a. ténou, legătură, balotu.Kötekedni, v. a se certă, a se

încaieră,.Kötekedés, a. certare, încăierare.Kötekedő, a . certaretiu.Kötél, a. funia, fune, stréngu.Kötélgyártó, kötélverő, a. funariu.

ötéljáró, a. jocatoriu pe funia.Kötelék, a. legătură, legaminte.Kötelem, a. obligaţiune, deto-

ríntia.Köteles, a. detoriu, indetoratu,

obligatu.Kötelesség, a. detorintia, oble-

gamentu.Kötelezni, t>. a indetorá, a deo-

bligá, a oblegá.Kötelezés, kötelezettség, a. in-

detorare, obligaţiune.Kötelezvény, kötelezmény, s. con­

tractu, obligaţiune.Kötény, a. catrintia.Kötés, a. legătură.Kötet, a. tomu.K ötetlen, a. — ül, ad. nelegatu.Kötige, a. copula.Kötlevél, a. contractu, obliga­

ţiune.Kötmód, a. modu conjunctivu.Kötő, a legatoria, legătură; le-

gatoriu.Kötődni, ®. a se legă; a glumi.Kötődés, a. siaga, gluma,Kötött, a. legatu; impletitu.Kötözni, v. a legá; a incatusiá.Kötözés, a. legare, infasiurare;

incatusiare.Kötszó, a. conjunctivu.Kötve, ad. legatu.Kövecs, a. pietrisiu; — ke, a

petricica. ;Kövér, «. — én, «cl. grasu..

120 Köszvényes'edni

Kgvéredni, a. a se ingrasiá.Kjjyérítni, o. a ingrasiá,Kövérítés, a. ingrasiare.Kövérség, a. grăsime.Köves, a. petrosu.Követni, v. a urmá, a imitá.Követés, a. urmare, imitare.Követ, s. delegata, deputatu, ab-

legatu, solu, ambasadoru, nunţiu.

Követelni, v. a pretinde, a poiti.Követelés, a. pretensiune.Követelmény, a. (v. követelés).Követelő, «. pretendente.Következés, a. urmare, conse-

csntia.Következetes, a. — en, ad. con-

seeente.Következendő, a. urmatoriu.Következő, a. urmatoriu.Következőleg, következőképen, ad.

in modulu urmatoriu.Következetesség, a. consecentia.Következetlen, «. — ül, ad. ne-

cosecente.Következetlenség, a. necosecentia.Következni, v. a urmá. .Következmény, a. consecentia, ur­

mare, deductiune, resultatu.Következtetni, v. a deduce.Következtetés, a. deducere, de­

ductiune.Követő, a. imitatoriu, urmatoriu.Követség, a. deputatiune, lega-

tiune, ambasada, solia.Kövezni, o. a pardosi, a pavá

(cu petrii).Kövezés, a, pardosire, pavare.Kövezet, a. pardoséla.Kövezetlen, o. — űl,- ad. nepar

dositu.Kövitni, ®. a petrificá,Kövűini, v. a se petrificá, a se

impetrí.Kövülós, 3 , petrificare, impetrire.

Kövület Között . 121

Kövület, a. im petréla .Köz, a. spa ţiu , uditia, locu golu.Közbeszéd, a. p roverb iu .K özhely, a. locu com unu, locu

publicu.K özigazgatás, a. adm iu istratiuue

publica.K özigazgatási, a. — lag , ad. ad ­

m in is tra tiv eKözmondás, a. (v . közbeszéd^.Köznem, a. g enu n e u tru .Köznemítni, v. a n eu tra lisá .Köznémités, a. n eu tra lisare .Köznép, a. po p o m , p lebe.Köznevező, közösnevező, a. nu-

m ito riu com unu.Központ, a. cen tru .Központi, a. centralu .Központositni, v. a concentrá .K öztársaság , a. republica.K öztársasági, a . republicanii.Közvélemény, a. opiniune p u ­

blica.Közbe, ad. in tre , la m ldilocu.Közbejőni, v. a in trevení,Közbejövés, közbejövetel, s. ip-

treven ire .Közbenső, a . d in m idilocu, m idi.

locíu.Közforgalom, a. com unicatiune,

com erciu.Közbül, ad. in m idilocu.Közeg, a. m idilocu, o rg an u p u ­

blicu.Közegyen, a. paralela .Közel, ad . aprópe.Közeledni, közelgeni, közelgetni,

v. a se ap rop ié , a advení.Közelgés, közeledés, a. aprop iere ,K özelítni, v. a se aprop ié .Közelítés, a. apropiere.Közelitő, o . — leg, ad. aprópe,

ap rocsim ativu , c irca.Közelről, ocí. de aprópe,

Közelség, a. ap ro p ie ta te , veci­nă ta te .

Közép, a. m ediu, c e n tru .Közép, a. m edilocíu, de medi-

locu.Középfok, a. g radu com parativii.Középige, a. verbu n eu tru .Középkor, a. evulu m ediu.Középpont, a. p u n tu c e n tra 'u.Középponti, a . cen tra lu .Középszerű, o. — leg , ad. de

m edilocu.Középtanoda, 3. g im nasiu , scóla

m idilocía.Közepeit, ad. la m edilocu.Középső, a. m edilocíu.Középszerűség, s. m ediocrita te .Közlekedni, v. a s tá in comu­

n ica tiune .Közlekedés, s. com unicatiune.Közlés, a. com unicare, îm păr­

tăşire .Közlöny, a. com unicatorii!, o r­

ganu publicu, m on ito riu .Közönb, liözönbösség, a. nepăsa­

re, in d ile r in tia ; neu tra lita te .Közönbös, a. — en, ad. indife­

re n ta , n e p asa to riu ; neutralu .Közönyös, a. com unu.Közönyösség, a. com uniune.Közönséges, a . com unu.Közönségesen, ad. de com unu.Közönség, a. publicu, com uni­

tate .Közöny, közönyösség, a. (v. kö-

zönb).Közönyös, a . — en, ad. (v. kö­

zönbös).Közös, a . — en, ad. com unu.Közösülni, v. a se .com unică, a

se im partasf, a p a rtic ip á .Közösülés, a. im partas ire , comu­

nica tiune , p a rtic ip a re .Között, p. in tre , p rin tre ,

122 • Közrehatni Kurvăzni

Közrehatni, v. a conlucrá, a con- íaee, a m edilocí.

K özrem unkálni, közreműködni, v. (v. közrehatn i).

Község, a. com una.Községi, a. com unalu.Közt, p. (v. között).Közügy, a. causa publica, afa­

cere com una.Közűi, p. din, d in tre .Közvetítni, v. a in treven í, a m edi­

locí.Közvetett, a. m edilocitu , m e-

diatu.Közvetlen, o . — fii, ad. neme-

dilocitu.Közvetőleg, ad. — es, <z. (v. köz­

vetett).Közé, p. in tre , la m edilocu.K rajczár, s. c ruceriu .K réta, s. c reta .K rétázn i, v. a in sem ná , a unge

cu creta.K ré tás, a. c re ta tu , cu creta .K ristá ly , a. c ris ta lu .K ristályosodni, v. a se crista lisá.Krokodil, a. crocodilu .K rum pli, a. cartofe.Kucsma, a. caciu la .Kucsmás, a. cu caciu la , caciu-

latu .Kuczorogni, kuczorodni, v. a se

sgulí, a se s trin g e lao la lta .Kuczorodás, a. sgulire.Kudaroz, a. paca litu ra , b a tjo cu ­

ra , ruşine .K ufăr, a. sfarnariu , precupetiu .K ufárkodni, v. a face p recupe tía .K ugli, a. conu, popicu .K uglizni, v. a jo cá in popice.K uglizás, a. jo c u in popice.Kukacz, a. strépedu , verm e.K nkkanni, v. a se u i t ă ; a m irai.Kukoricza, s.|cucuruzu, papusoiu,

K ukorítni, v. a can tá cucurigu fcá cocoşii).

Kukuosálni, v. a se u itá , a ochí.K ukuríkolni, v. (v. k u k o rítn i).K ukurikolás, a. c an ta tu lu de co-

cosiu.Kulacs, a. p losca.Kulcs, a. chiaie.K ulcsár, a. ch ia lariu .Kulcsolni, v. a incuié.Kulcsolődni, v. a se incuié , a

se inc les.á .Kullogni, v. a m erge incetu .K un, a. cum anu.Kunyhó, a. coliba, bordeiu, cas-

cióra.Kúp, a. cu p o la ; conu.Kupa, a. cupa, cofa.Kuporodni, v. (v. kuczorogn i).Kúpos, a . couicu.K urjan tan i, v. a s tr ig ă , a sbie-

rá , a chiui.K urjongani, kurjongatn i, v. (v.

k u rjan tan i).K urta, a. scurtu .K urtán , ad. scurtu .K urtítn i, v. a scurtá.K urtítás, s.‘ s c u r ta re ; ab rev ia ­

tu r i .K urtú ln i, v. a so scurtá.Kurucz, a. cu ru tiu , c ruciatu ,Kurutyolni, v. a ocaí, ("oá brós-

cele).K uruzsolni, v. a ferm ecá.Kuruzsolás, a., fe rm ecatoria , fer-

m ecatura .Kurnzsoló, s. fe rm ecatoriu , s iar-

la tau u .K urva, a. fem eia publica, cu rva.K urválkodni, v. a curví.K urválkodás, a. curvía .K urvás, o . curvosu.K urvázni, v. a [curví, a num í

curva,

Kúszni Küzködni 123

Kúszni, v. a se urcá, a se ca- tiará, a se suí fpe arbore).

Kúszó, a. urcatoriu, catiaratoriu.Kút, s. fantana, putiu.Kutatni, v. a cercetá, a scrutá,

a cautá, a viaitá.Kutatás s. visitare, scrutare,

revisiune.Kuttogni, v. a se pilulá, a se

ascunde.Kuttogás, s: pitulare.Kutya, s. cane.Kutyálkodni, ». a se caní, a fa

ce reutati.Kutyálkodás, s. canía, blaste-

matía.Kutyaság, s. (v . kutyálkodás).Kuvasz, s. cane satescu, cane

de oi.Kuvasztani, v. a descortiá, a

despoié.Kuvik, *. ciuvica.Kiil, külső, a. esterioru, din

afara.Külváros, *. suburbe.Külföld, külhon, s. tiéra straina.Küldeni, v. a tramite, a espedá.Küldés, s. tramitere, espedare.Küldemény, s. tramitere; espe-

ditiune.Küldő, s. tramitietoriu, comiten­

te, espediente.Küldögélni, v. a tramite (mereu).Küldöncz, s. emisariu,Küldött, s. curieriu; deputatu,

delegatu.Küldöttség, s. comisiune; dele-

gatiune, deputatiune.Küldözni, v. a tramite fincóce-

incolo).Küllő, s. asteria.Külömbözni, v. a diferi, a se

destinge, a se deosebi.Külömbözés, s. deosebire, des-

tingere, diferintía.

Külön, ad. deoscbitu, separatu, particulariu, specialu, despar- titu, diversu.

Különválni, v. a se desparţi.Különféle, ad. diferitu, diferen­

te, eterogenu.Különb, a. mai alesu, mai bunu,

de frunte.Különbözni, v. (külömbözni).Különböztetni, v. a destinge, a

deosebi.Különböztetés, s. destiuctiune,

destingere.Különbség, s. diferiutia, diver­

sitate. ,Különcz, a. curiosu, ciudatu;

retrasu; bizaru.Különítni, v. a separá, a des­

parţi.Különités, s. separare, despăr­

ţire.Különködni, v. a se desparţi, a

se separá; a se retrage.Különös, o. — en, ad. deosebitu;

specialu; estraordinariu.Különözni, v. a se separá, a se

desparţi, a se desface.Különség, s. (v. különbség).Különzék, s. separare, despar-

tiéla, diastasa.Külső, a. esterioru, din afara.Külsőség, s. esterioritate; super­

ficialitate; aparentía.Kürt, 3. trimbitia, buciumu,

cornu.Kürtő, s. hornu.Kürtőlni, v. a buciná, a buciumá.Küszöb, s. pragu.Küszöbölni, ti. a scóte, a dá

afara, a eliminá.Küzdeni, v. a luptá, a combate.Küzdés, küzdelem, s. lupta, lup-

tare.Küzdő, 3. luptatoriu.Küzködni, ti. a se luptá,

L.láb , s. petioru; urma (la me-

surare).lábikra, a. pulpa.Lábnyom, a. urma.Lábszár, a. flueruln petiorului.Lábacska, a. petiorasiu.Lábadni, v. a se intremá, a se

scolá, a se restaurá (din unu morbu).

Lábadozni, v. (v. lábadui).Lábadozó, o. reconvalescentu, .Lábas, a. cu petióre.Lábatlan, a. fara petióre.Lábbeli, s. caltiaminte, eiobote.Labda, a. pila, mince.Labdacs, a. globuletiu, globutiu;

pilula.Labdázni, v. a joeá de a pil’a.Lábnyi, a. deo urma.Lábolni, o. a trece pedestru (a-

p’a j ; a se duce, a só cará; a scapá (din vre unu morbu,).

Lábravaló, a. ismene.Laczi, n. prop, Ladislau.Láda, a. lada.Ládácska, a. ladutia, laditia.Ladik, a. luntritia, goudola.Ladikázni, v. a luntri, a pluti.Ladomér, n. prop. Vladimiru.Lagzi, a. ospetiu, petrecere (in

mancari si bent úri,).Lágy, a. — an, ad. mólé; do-

molu.Lágyitni, v. a moié; a domoli.Lágyitás, s. moiere; domolire.Lagymatag, a. caldutiu, caldi-

sioru, tépedu.Lágyság, a. moletate, molesime ;

blsn4e%

Lágyulni, v. a se midé; a se domoli, a se aliná.

Lágyulás, a. injmuiere; domoli­re, alinare.

Lajba, o. trandavu, Ienesiu. Lajbár, a. lecesiu, bradipu. Lajos, n. prop. Ludovicu. Lajstrom, a. registru. Lajstromozni, v. a registrá. Lajstromozás, a. registrare. Lajstromozó, a. registrante, re­

gistratorul.Lajtorja, a. scara.Lak, a. locuintia, cortelu.Lakás, a. locuintia; locuire. Lakatlan, a. nelocuitu; desiertu. Lakatolni, v. a pune lacatu, a

incuié.Lakatos, s. lacatariu.Lakhatlan, lakhatat'an, a. nelo-

cuibilu.Lakható, a. locüibilu, dé locuitu. Lakni, v. a locui; a se saturá. Lakma, a. ospetiu.Lakmározni, v. a se ospetá. Lakmározás, a. ospetare.Lakó, s. locuitoriu.Lakodalom, a. nunta.Lakodalmi, a. de nunta. Lakodalmas, a. nuntasiu.- Lakodalmazni, v. a se ospetá, a

tiené nunta.Lakolni, v. a paterni, a suferi,

a luá resplata.Lakolás, a. resplatire, pedepsire. Lakoma, a. ospetiu, petrecere. Lakomázni, v. a se ospetá, a-si

petrece (in mancari si beuturi). Lakos, a. (v. lakó).

Lakosság;, a. locuitori (plur.),

Lakozni

lakozni, v. a locui.LakozáS, s. locuire.Lakzi, a. ospétiu, petrecere. Láma, a. lama (anim.). Lámpás, lámpa, a. lampa. Láncz, a. lautiu, cateua.LánczOlni, v. a lantiui, a inca-

tená.Lánczolás, s. lantiuire, incate-

nare.Lánczos, a. incaíenatu, incatu-

siatu.Lándsa, a. pica, lance, sulitia.Lándsás, a. lanceriu.Láng, a. flacara, vapaia.Lángelme, lángész, a. geniu, in-

geniu.Lángelméjű, lángeszű, a. inge­

nioşii, genialu.Lángolni, v. a se inüacará, a se

aprinde.Lángolás, a. inflaearare, aprin­

dere.Lángoló, o. inflacaratu, inflaca-

ratoriu.Langy, langyos, o. (v. lagyma­

tag;.Langyasztani, langyosítní, v. a

incaldí, a face caldisioru.Lank, a. (v. lankadt).Lankadni, v. a se obosi, a se

tatigá, a se osteni, a langedí.Lankadás, a. obosire, fatigare,

langedire.Lankadozni, v. (v. lankadni;.Lankadt, a. obositu, fatigatu,

langedu, molatecu, molesitu.Lankadtság, a. ostenéla, fatiga.Lankasztani, v. a fatigá, á obo­

si, a ostaní.Lankasztái, a. fatigare, obosire,

langedire.Lant, a. lira, lanta.Lantolni, v. a cantá cu lir’a.

Lantorna, a. burdufu; besica; pelitia.

Lantornás, a. cu burduru.Lantos, a. lirariu, lautariu.Lantosköltemény, a. poema li­

rica.Lány, a. féta, fiica, copila.Lanyha, a. mólé; caldisioru, té-

pedu.Lanyhán, ad. (v. lány baj.Lanyhaság, s. moletate, tepóre.Lányka, a. fetitia, copilitia.Lap, a. lóia; pagina, lăture; su-

prafatia.Láp, a. maracina, balta, Iocu

apatosu.Lápa, a. gavanitura, concavitate.Lapály, a. siesu, planu.Lapályos, a. deschisu, plann,

asiediatu.Lápás, a. maracinosu, baltosn.Lapát, 8. lopata.Lapátolni, v. a lopatí.Lapdac s, a. (v. labdacs).Lapi, a. fóia (de plante).Lapítni, v. a turti, a intinde,

a lati.Lapító, a. carpatoriu.Lapmértan, a. planimetria.Lapoczka, a. lopata, plaga; la-

poczkacsont, umern, spata.Lapos, a. turtitu, latu.Laposgeleszta, a. íimbricu cor-

delatu.Lapos, a. (v. lápás).Lapositni, ®. a lati, a turti.Lapositás, a. latire, turtire.Lapozni, v. a foliá, a paginá.Lapozás, a. foliare, paginare.■Lappancs, a. usia orizontala (la

unele pefniti); cursa.Lappangás, a. ascundere, pitii»

lare.Lappangani, v. a se ascunde, a

se pitulá.

Lappangani 125

126 Lappangó

Lappangó, a. äscunsu, pitulatu.Lapta, s. (v. labda).Laptázni, v. (v. labdázni).Laptázás, s. jocare de-a mincea,

de-a pil’a.Lapu, ä. frundia lata. brnstnru.Lapulni, v. a se turti; a se ali­

pi ; a se lati.Lapulás, s. té rtire ; alipire; lă­

ţire.Lárma, a. fremetu, sgomotu,

larma.Lármás, a. sgomotosu, frenetieu.Lármázás, s. sgomotu, larmuire,

strigare.Lármázni, v. a face sgomotu.

a larmui, a strigá.Lármázó, a. sgomotosu, larmui-

toriu, sbieratoriu.Lárva, *. masca, larva.Lárvás, a. mascatu, larvatu.Laska, s. taietieli.Lasacska, a. ir cetutiu, inceti-

sioru, catinelu.Lasacskán, ad. (v. lasacska).Lassan, ad. catinelu, incetu.Lassitni, v. a dá incetu, a mer­

ge mai catinelu, a retiené.Lassú, o. tardíu, incetu, pianu.Lassúság, s. încetare, intardiere.Lassucska, a. (v. lassaeska).Lassúdni, v. a se’ domoli, a în­

cetă.László, re. prop, Ladislau.Lat, s. lotu.Látni, t>, a vedé; a privi.Látás, s. vedere, contemplare,

privire.Látcső, s. telescopu.Láthatár, s. orisonu.Látlelet, s. visum—repertu.Látszerían, s. optica.Látat, s. părere, aparentia; pro­

filú, folosu.Látatlan, a. — úl, ad. nevediutu.

Láthatlan, láthatatlan, a. nevi- sibilu.

Láthatlauúl, láthatatlanul, ad. (V. láthatlan).

Láthatatlanság, s. nevisibilitate,Látható, a. — lag, ad. visihilu.Látmány, látvány, s. vedere, ve­

denia, spectaculu, privire, as- pectu; fenomenu.

Látnok, s. vedietoriu, profetu.Látó, a. vedietoriu.Látogatni, v. a cercetă, a visitá.Látogatás, s. cercetare, visitare,

cercare.Látogató, 8. cercetatoriu, visi-

tatoriu.Latolni, v. a lotí, a cumpăni;

a judecă.Látomás, s. vedere.Látomásozni, v. a vidimă.Látomásozás, s. vidimare.Lator, s. furu, talhariu; curvariu.Latorság, *. talharía; curvía.Latos, a. de unu lotu.Látszat, s. părere, aparentia.Látszatos, a. aparente, la părere.Látszani, v. a se vedé, a se pá­

ré; látszik, se pare, se vede.Látszó, a. (v. látszatos).Láttamozni, v (v. látomásozni).Láttán, s. optica.Láttani, a. — lag. opticu.Látvány, s. (v. látmány).Láva, s. lava.Láz, s. friguri.Laza, a. nestrinsu, destramatu;

pospaiosu.Lazacz, s. salmu, (pesce).Lázadni, v. a revoltá, a se reş-

colá, a rebelă.Lázadás, 3. revolta, rescóla, re­

beliune.Lázangani, v. (vf lázadni).Lázangás, s. (v, lázadás).

Lázangás

Lázasztani Leszámítás 127

Lázasztani, v. a revoltă, a res- eolá, a rebelá.

Lázasztás,- s. revoltare, rescola- re, rebelare.

Lázasztó, a. revoltătorii!, resen- latoriu.

Lázítni, v. (v. lázasztani,).Lázongani, v. (v. lázadni).Lázár, a. lazuru, albastru.Le, ad. diosn ; (seusitéza la com­

punere), ab, de, des', sub etc.Lebeszélni, v. a abate, a des-

mentá, a desfatuí.^Lebeszélés, s. desmentare, des-

fatuire.lecsapolni, v. a scurge; a ca-

nalisá, a cepuí.Lefegyverezni, lefegyverkeztetni,

v. a desarmá.Lefelé, ad. iu diosu.Lefelezni, lefölözni, u a smân­

tâni.Lefizetni, v. a plaţi, a solvi, a

refuí, a saldá.Lefoglalni, v. a ocupá, a secues-

trá, a detiené.Lefolyni, v. a decurge.Lefolyó, a. decursivu.Legázolni, v. a caleá in petióre.Leigázni, v. a subjugă.Leigázás; s. subjugare.Leigázó, a . subjugatoriu.Leírni, v. a descrie, a decopiá.Leírás, s. decopiare.Leirat, s. rescriptu.Leirhatlan, leírhatatlan, a. — ál,

ad. nedeseriptibilu.Lejárni, v. a espirá, a trece.Lekaczagni, ti. a deride.Lekapni, v. a apucá diosu, a

luá diosu.Lekenyer. zni, v. a deoblegá, a

iudatorí, a corumpe.Lekenyerezés, s. deoblegare, în­

datorire.

Lekonczolni, v. a macelá, a taió in bucăţi, a dumică.

Lekötelezni, v. (v. lekenyerezni).Lekötelezés, s. ( v. lekenyerezés).Lemocskolni, v. a ocarí, a de-

faimá, a injurá.Lemondani, v. a abdice, a re-

semná.Lemondás, s. abd’cere, resem-

naţiune.Lemosni, v. a spală; a înfruntă.Leölni, v. a ucide.Leöldösni, v. a macelá, a omori.Lepallani, v. a prafuí.LepáTOlni, v. a destilá.Lepárolás, s. destilare.Lepárolat, a. destilatiune.Lepecsételni, v. a desigilá.Lepirongatni, v. a înfruntă, a

ccarí, a mustră.Lepiszkolni, v. a urití, a macu­

lă, a ponosi; a ocarí, a de- faimá, a injurá.

Lerészegítni, v. a imbetá.Lerészegedni, v. a se imbetá.Lerészegiilni, v. (v. lerészegednij.Leréni, v. (v. lefizetni,).

. Lerogyni, v. a decadé, a concadé.Lerombolni, ti. a demolí, a ruină.Lerontani, v. a strică, a sfarmă,

a ruină, a demolí.Lerovat, s. scădere, rabatu, dis-

contu.Lesuvadni, v. a se cufundă (in

ometu).Lesütni, v. a luci, a străluci

(sörele); a caută cu ochii in ' diosu, a pune capulu la pa- mentu.

Leszakadni, v. a se rupe, a ca­de; a se stinge foculu.

Leszámítni, v. a siibtrage, a dis- contá, a cfetrage.

Leszámítás, s. subtragere, dis- contare.

128 Leszármazni

Leszármazni, ti. a descende, a-si Iuá originea.

Leszármazás, a. descendentia, de- rivatiune, origine.

Leszólni, ti. a defaimá, a ba- jocnrí.

Leszólás, a. defăimare, bajocura.Letartani, ti. a detiené, a se-

cnestrá, a opri; a arestá.Letartóztatni, ti. (v. letartani).Letiltani, ti. a oprí, a detiené.Letiltás, a. oprire, detienere, in-

hibitiune.Letisztázni, ti. a purisá, a mun-

d á ; a refuí, a saldá (o de- toria).

Levetkezni, levetkőzni, ti. a se desbracá.

Levonni, tv a detrage, a scă­ri; a discontá.

Levonat, a. rabatu, scadiementu, discontu.

Lezárni, lezárolni, ti. a închide, a incuié; a secuestrá.

Lezárás, lezárolás, a. închidere; secnestrare, secuestru.

Lé, a. supa, zama; s tcu ; tiuidu.Leány, a. féta, fetitia, fiica, co- .

pila.Leányka, a. copilitia.Leánykodni, v. a fetí.Leb, a. caldura, velvóre; flutu­

rare, oscilare, vibrare.Lebbenni, ti. a sari (inpusu).Lebegni, ti. a velfaí, a flusturá,

a sborá, a se leganá (in aeru).Lebegtetni, ti. a oscilá, a vibrá,

a flusturá.Lebúj, a. bordelu, pefnitia sute-

rana, celariu de femei ne- morale.

Léozelni, léczezni, v. a letiuí.Léczezés, a. letiuire.Léczezet, a. letiuiéla.Leczke, a. lec tiu n e ; p re legere .

Leczkézni ti. a dăscăli, a ocarí,- a înfruntă.

Ledér, a. desfrenatu, usioru de mente, sburdalnicu.

Ledérség, a. desfreu, libertina- giu, sburdalnicía.

Leg, ('prefise la superlativu), prea, férte; (sufise de adver- bia), d. e. érezhető-leg, de semtitu, semtibilu etc.

Legott, legottan, ad. pumáidé- catu, indata.

Lég, levegő, a. aeru.Léghuzam, légvonat, a. (rasura

de aeru.Léghajós, a. navigatorii} in aeru,

aerostatu.Légkör, a. atmosfera.Légmérő, a. barometru, aero-

metru.Légszivatyú, a. pumpa de aeru,

machina pneumateca.Légtiikrözet, a. fata morgana,

unu fenomenu in aerd.Légtiinemény, a. fenomenu, sem-

nu in aeru, meteoru.Legelni, ti. a pasce.Legelés, a. pascere.Legelő, a. pasiune.Legelészni, ti. a pasce fpe -în­

cetul.Legeltetni, ti. a pasce (vitele).Légely, légej, a. fedelesiu (vasú

de lemnu).Legény, a. fetioru, june.Legényes, a. fetiorescu.Legényesen, ad. fetioresce.Legényke, a. fetiorasiu.Legénység, a. tenerime, junime.,Légi, u. atmosfericu, de aeru,

din aeru.Légy, a. musca.Legyes, a. cu musce, muscosu.Legyezni, ti. apará de musce.Legyezés, a. ap a ra re de m usce.

Legyezés

Legyezgetni, ti. a apará (mereu) de musee.

Legyező, a. ventariu.Legyinteni, v. a atinge (usioru),

a anină.Léha, a. Beeu, goin.Léhaság, a. secătură, golime.Lehelni, ». a respiră, a resuflá.Lehelés, á. respirare, lesuflare.Lehelet, a. respiratiune, resuflare.Lehetni, ti. a se poté, a fi cn

potintia.Lehetetlen, o imposibilu, cn ne-

potintia.Lehetetlenség, a. imposibilitate.Lehetlenítni, v. a face imposibilu.Lehető, a. posibilu, cu potintia.Lehetőség, a. posibilitate, po­

tintia.Lehetség, s. (v. lehetőség).Lehetséges, a. (v. lehető).Lejteni, v. a merge la ) vale, a

merge in diosu; a declină; a saltă.

Lejtő, a. coborisiu, rapedisiu, deeliviu.

Lejtős, a. la vale, deeliviu.Lelni, v. a află, a gasí; a că­

pătă; a intempiná; ■ a hideg lel, me prindu frigurile.

Lél, a. esentiá, spiritu (la fluide).Lélek, a. spiritu, sufletu.Lélektan, s, psicología.Lelékeny, a. inventiosu.Lélektelen, a. fara spiritu.Lélekzés, a. resuflare, respirare.Lélebzeni, v. a resuflá, a respiră.Lelemény, a. aflare, născocire,

inventiune.Leleményes, a. uascocitóriu, in­

ventiosu.Leleményesség, s. inventiosifate,

ingeniositate.Lelencz, a. copilu [aflatu, pruncu

espusu.

Legyejígetm

Lelenczház, a. casa de copii aflaţi,

Lelés, a. găsire, aflare, inven­tiune.

Lelet, a. inventura.Lelettár, leltár, a. inventariu.Lelkendezni, v. a resuflá greu,

a gâfâi.Lelkes, a. insufletitu, cu spiri­

tu; animosu, energiosu, en- tnsiasmatu.

Lelkesedés, a, însufleţire, entu- siasmare, animare, inspirare.

Lelkesedni, v. a se însufleţi, a se inspiră, a se entusiasmá.

Lelkesen, ad. energicu, iusu- fletitu.

Lelkesítni, v. a entusiasmá, a însufleţi, a animă, a inbarbatá.

Lelkesítés, a. entusiasmare, în­sufleţire, animare.

Lelkesülni, v. (v. lelkesedni).Lelkész, a. pastoriu sufletescu,

preotu.Lelkészi, o. preotiescu.Lelketlen, o. fara sufletu; mortu.Lelketlenül, ad. (v. lelketlen).Lelketlenség, a. neconsciintia,

nereligiositate, perversitate.Lelki, o. sufletescu.Lelkileg, ad. sufletesce, spiri-

tualminte.Lelkiismeret, s. consciintia.Lelkűiét, s. anima, simtiemeníu

moralu, caracteru moralu.Leltározni, ti. a inventă.

; Leltározás, s, inventare.Lemez, a. tabla, lespede, placa.Len, a. inu.Lencse, a. linte.Lenditni, ti. a inieptá, a aieptá,

a atinge, a animă.Lendület, a. pornéla; aventu;

inieptare.Lendületes, <ţ. aventatu.

Lendületes 129

9

136 LevesLengeni

Lengeni, v. a se clatină, a se legănă; a flutură; a oscilă, a vibră.

Lenge, a. sprintenu; trecatoriu; flusturatu.

Lengeség, a. sprintenía; flustu- ratiune.

Lengedezni, v. (v. lengeni!.Lengedeztetni, p. a mişcă, a cla­

tină.Lengyel, a. polonu.Lengyelül, ad. polonesce.Lenni, v. a fi.Lent, ad. diosu, de desubtu.Lény, a. fiintia.Lényeg, a. esentia.Lényeges, a. esentialu.Lep, lepel, a. perdea, coperta;

velu.Lepni, v. a surprinde.Lép, a. splina; faguru; Vescu.Lépni, 0. a pasi.Lépeséé, a. necuratu, nespalatu;

lenesin.Lepcseskedni, v. a se lenevi; a

se portă necuratu.Lépcső, a. gradu, trépta, scara.Lépcsőnkint, ad. gradatu, trep-

tatu.Lépcsőzet, a. gradatiune.Lépdelni, u. a pasi fincetu).Lepedő, a. linceolu, lepedeu.Lépegetni, v. (v. lépdelni).Lepentyű, a. arépa (de vestmen-

te), slepu.Lepény, a. cocorada, turta, cőca.Lépés. a. pasin.Lépést, ad. in pasin.Lepke, a. fluture.Leplezni, v. a invelui, a acope­

ri, a mască.Leplezés, leplezet, a. inveluire,

coperire, mascare.Leplezetlen, a .— ül, ad. neaco-

peritu, nemaseatu.

Leplező, a. paliativu. 'Leppentyű, a. capacu.Léptetni, v. a mană in pasi; a

defilá.Les, a. panda.Leselkedni, v. a pandi.Leselkedés, a. pandire.Lét, létei, a. esistentia.Létesítni, v. a efeptuí, a infim-

tiá, a indepleni.Létesítés, a. efeptuire, infiintia-

re, îndeplinire.Létesülni, v. a .se efeptuí, a se

infiintiă.Létesülés, létesület, a. (v. léte­

sítés^).Letét,, a. depositn.Létezni, ti. a esistă.Létezés, a. esistentia.Létra, a, scara.Létszer, a. organu.Levedzeni, v. a se inzamosiá.Levegő, a. (v. lég).Levegőtlen, a. fara aeru.Levél, a. epistola; fóia; frundia.Levélboriték, a. coverta.Levéltár, a. archivu.Levéltárnok, a. archivariu.Leveles, a. cu fői, infrunditu;

cu epistola.Levelész, a. purece de frundie.Leveletlen, a. fara fői, fara

frundie.Levelezni, ti. a tiené corespon-

dentie, a corespunde; a foi- letá.

Levelezés, a. corespondentia.Levelező, a. corespondente.Levente, a. cavalerii); aventu­

rării!.Levertség, a. consternatiune, des-

curagiu, debelatiune, întris­tare.

Leves, a. snpa, zama.Leves, «, sncosu, zamosn.

Levés 131

Levés, s. fire, facere, genese. Levesedni, ti. a se inzamosiá. Leveses, a, zamosu, sucosu; de

snpa.Levesség, s. sucositate.Levetlen, a. nesucosu, nezamosu. Levezni, ti. a zamní.Lézengeni, v. a amblá gara cas-

cata.Lézengő, 8. tandala.Liba, 3. gansca, gasca.Libegni, v. a oscilá, a vibrá, a

fluturá.Libucz, s. cubitiu (pasere). Lidércz, s. foca fagatorin, foca

ratacitoriu; smeu.Liget, a. pădurice, berea. Libegni, v. a respirá greu, a

gâfâi.Lik, s. (V. lyuk).Likacs, s. gaurice; pori. Likacsos, a. cu gaurice. Likacsosság, s. porositate. Liliom, s. lilia, erinu.Liszt, 8. farina.Ló, s. cala.Lócsiszár, s. specalantu de cai. Lóhátas, s. calaretiu.Lóháton, ad. calare.Lóhere, s. trifoiu.Lob, 8. flama, flacara.Lobbanni, v. a se inflacará. Lobbantam, ti. a aprinde, a in­

flacará.Lobogni, v. a flnsturá, a faltai;

a clocoti.Lobogó, 8. flamura, stindarde,

stégu.Lobogó, a. flustaratorin, falfai-

toriu; clocotitoriu.Lobogtatni, v. a flusturá, a falfaí. Loccsanni, a. a se versá, a se

stropi.Lőcs, 8. tina, flésca.L«csac(ék, 8. spalacitori, latári.

Lopodzni

Locsantani, v. a versá, a stropi.Locskos, a. flesenitu, intinatu,

manjitu.Locsogni, v. a flecari, a fleari.Locsogás, 8. flenritura.Locsolni, ti. a stropi, a udá.Locsolás, 8. stropire, udare.Lócza, 8. banca, scaunu lungu.Lódítni, v. a miscá, a împinge.Lódúlni, v. a se cará, a se şter­

ge, a fugi.Lógni, v. a se elatiná, a oscilá;

a aterná.Lógony, 3. pendelu.Lohadni, v. a scadé, a se de-

simflá.Lohadás, 8. scădere. .Lobasztani, v. a desimflá, a fa­

ce se scada.Loholni, v. a tropăi, a merge

g re a ; a ciomagí, a bate.Lom, 3. bagagiu; trentiaria.Lomb, s. frundiariu, ramura

verde.Lombász, s. brósca verde, bo­

rát ecu verde.Lombik, 8. capacu, alambicu.Lombos, a. frundiosa, ramnrosu ;

sburlitu.Lombosodni, v. a se infrundie-

s iá ; a se sburlí.Lombtalan, a. neramurosa, fara

frundiariu.Lomha, o. tvandavu, lenesiu.Lomhán, ad. (v. lomha).Lomháskodni, v. a se trandavi,

a se lenevi.Lomhitni, ti. a trandavi, a lenevi.Lopni, v. a furá, a pitulá.Lopás, 8. furtu, furare.Lopakodni, v. a se furisiá, a se

dosi.Lopó, 8. íuratoriu; curcubeta

(de trasu vinulu,'.Lopódzni, V. (v. lopakodni)«

8 *

Lopódzás, a. indosire, furisiare. Lopogatni, v. a furá (desu). Lopva, ad. pe furisiu; furindu. Lótni, V. a íugí, a alergá. Lótás, a. alergare.Lötyögni, v. a se clatiná (flui­

dului; a flecari.Lovacska, a. calutiu, calusielu. Lovag, a. cavalern; calaretiu. Lovagi, a. cavalerescu. Lovagilag, ad. cavaleresce. Lovagiae, a. — an, ad. (v. lovagi). Lovagiasság, a. cavaleria, gene-

rositate.Lovaglás, a. călărire.Lovagló, a. calaretiu.Lovagolni, v. a calarí.Lovarda, a. scóla de calaritu;

circu.Lovas, a. calaretiu.Lovasság, a. cavaleria, calarime. Lovász, 8. calaretiu, măiestru

de cai.Lőcs, a. leuca.Lődörögni, v. a amblá imple-

tecitu; a amblá vagabondu. Lőni, v. a pnscá.Lőfegyver, a. pusca.Lőpor, a. prafu de pusca. Lödözni, v. a puscá (mereu). Lödözés, a. puscare, puscatura. Lődöző, a. puscatoriu.Lökni, v. a impinge, a aruncá,

a asverlí.

ÍS2 Löpódzás

Lökés, a. aruncare, asverlire, bolditura.

Lövetni, v. a puscá; a esplodá.Lövelés, a. puscare, puscatura;

esplosiune.Lóvé», a. puscatura.Lövész, s. puscasiu, venatoriu,Lövő, a. (v. lödözö).Lucskos, a. tinosu; flescaitu.Lucsok, a. tiua; flésca.Luczerna, a. lucerna.Lúd, a. gansca, gasca.Lúg, s. lesiia.Lugas, a. arborei, verdetia, frun-

diariu.Lúgos, a. (v. lugas).Lúgos, a. lesiiosu.Lusta, a. lenesiu, traudavu.Lustán, ad. (v. lusta).Lustaság, s. trandavía, lene.Lustitni, v. a trândavi, a lenevi.Lustúlni, v. a se trandaví, a se

lenevi.Lükögni, v. a bate (pulsului,

a se clatiná.Lükögés, s. clătinare, batere

(de pulsu).Lüktetni, v. a bate, a bocăni,

a sbocotí, a palpitá.Lüktetés, a. batere, bocănite,

sbocotire, palpitare.

Lyakabsosság

Ly.Lyány, a. (.V leány). Lyányka, a. (v. leányka). Lyányos, a. cu féta. L yuk, a, g au ra .

Lyukacs, a. pori, gauritia. Lyukacsos, a. cu gaurice, po-

rosu.L yakacsosság , s. p o rosita te ,

Lyukadni Máglya 133Lyukadni, ’o. a se g au rí, a se

sparge , a se borti.L yukadás, s. g au rire , spargere ,

borti tu ra .Lyukas, o. gaunosu , g au ritu ,

spartu .L yukasan, ad. (v. lyukas).L yukasitn i, v. a g au rí, a sparge.

Lyukasodni, v. a se sp a rg e , ase g au rí. •

Lyukasztani, v. (v. ly u k as ítn ij. Lyukasztás, s. gaurire , sp a rg ere . L yukgatn i, v. a g a u rí, a sp a r­

ge, a borti.L yukgató , », g au rito riu , spar»

g a to riu .

M.Ma, ad. astadi.Macska, s. m itia, p isica.M adár, a. pasere .M adarász, a. pasa ra riu .M adarászás, m adarászat, a. pa-

se ritu .M adárka, a. pasarica , pasaru ica .M adrácz, a. sa ltea , m a tra tia . _Madzag, a. a tia , sfóraiMag, a. sim bure, sem inţia, m iediu.M agtár, a. g ran ariu .Maga, pron.. insusi, insa .M agatartás, s. tieu u ta , p o rta re .M agaviselés, m agaviselet, a. p o r­

ta re , conduita .M a g á n ,'o i . in susi, singuru , par-

ticu lariu , p riv a tu .M agánálló, o . independente .Magánbeszéd, a. m onologu.M agánének, a. solo, can tare sin ­

g u ra teca .M agánhangzó, a. vocale.M agánjog, a. d rep tu privatu .M agánlét, a. singură ta te .M agántanitó, a. profesoru p r i ­

v a tu .M agánügy, a. a facere p riva ta .Magános, o. singura tecu , p r i­

v a tu , p a rticu la riu .M agánosság, a. s in g u ră ta te , p a r ­

ticu larita te .

M agánóskodni, v. a p e tre c e in s in g u ră ta te , a se se p a rá .

M agány, a. sin g u ră ta te .M agányos, a. — an, o i . sin g u ru ,

singura tecu .M agányosság, s. (v. m agány).M agáüykodni, p. (v. m agános-

kodni).M agánykodás, a. (V. m agánosság ).M agas, a. in a ltu .M agasan, ad. ina ltu , su su .M agasbítni, v. a in a ltiá ,M agásbitás, a. in a ltia re .M agasság, a. inaltim e.M agasúlni, v. a se in a ltiá .Magasulás, m agasulat, a. in a l­

tia re , rid ica tu ra .M agasztalni, v. a in a ltiá , a g lo­

rifică.M agasztalás, a. g lorificare, in a l­

tia re .M agasztalt, a. g lorificatu , inal-

tia tu .M agasztaltság, a. glorificatiune,

. sub lim itate .M agasztos, a. sublim u, m ai es-

tosu .M agasztosság, a. sub lim itate .M agasztositni, v. a glorifică, a

in a ltiá .M áglya, a, rogu , pira.

134 Mágnás Málnás

M ágnás, a. m ag n a tu .M ágnes, a. m agnetu .Magos, a. cu sim bnre, cu se­

m in ţia , m iediosu.M agtalan, a . — ül, ad. s te rp u ;

fa ra sim bnre, fa ra sem inţia. M agtalanság, s. ste rp im e. Magvas, a. (v. m agos). M agvatlan, a. (v. m agta lan). M agyar, a. m ag iam , u n g u ru . M agyar, a. m agiarescu , ungu-

reseu .M agyarázni, v. a esp licá. M agyarázás, 3. esp licare . M agyarázat, a. esp licatiune, in-

te rp re ta tin n e .M agyarázó, a. esp licato rin , in -

te rp re ta to riu , esegetu . M agyaritni, v. a trad u ce pe un-

guria.M agyarka, a. m ag ia rca .M agyaró, a. a luna .M agyaros, a . m agiarescu . M agyarosan, ad. m agiaresce , M agyarosítni, v. a m agiarisá . M agyarosítás, a. m ag ia risare . M agyarosodni, m agyarosúlni, v.

a se m ag ia risá .Magyarosodás, a. m ag ia risa re . M agyarság, a. m agiarim e. M agyarul, ad. un g u resce , m a­

g iaresce.M agzás, a. facere de sem inţia,

in sp ic a re ; fe ta re .Magzat, a. fe tu , copilu .Mai, m ái, ad. de astad i.Máj, a. ficatu.Majd, ad. a cu s i.M ajdan, ad. (v. m ajd ).Majdnem, a d . m ai, m aica . Majmolni, v. a m aim uţi, a im itá. Majmolás, a. m aim u tire , im itare . Majom, a. m oim a.M ajor, a. m aie ru , v ila . M ajoránna, a, m ag h ie ran u ,

Majoros, m aie ra riu , econom u. M ajorosítni, v. a a lod isá . M ajorság, a. econom ia de casa,

m aie ría ; a lo d ia tu ra ; ga litie . M ajorsági, v. a lod ia lu .Májos, a. carlabosiu .M ák, a. m acu.Makacs, a . —: á l, ad. in d era tü icu ,

cerbicosu, a rtiag o su , obstina tu . M akacsítni, v. a in d era tn ic í, a

obstiuá.M akacskodni, v. a se in d e ra tn i­

cí, a se opune, a se obstiná. M akacskodás, a. o bstina tiune ,

cerb icia , repum nan tia . M akacsság, a. (v. m akacskodás). M akk, a. gh inda.M akkolni, v. a in g ras iá la gh inda . M akkos, a. cu gh inda.M áknyi, a. m itite lu , n itie lu . Makogni, u. a m acaí, a balbai. Mâkony, a. opiu.M ákos, a. cu m acu.M akrancz, a. nedum erire , c e r ­

b icia .Makranezos, a. cerb icosu , nedu-

m eritu .Malacz, s. purcelu .M alaczka, malaczooska, a. pur-

celasiu .Malaczozni, v. a fe tá purcei. Malaczozás, a. fe tare , fe ta tu de

• pu rce i.Malaszt, a. g ra tia , favóre, ckaru ,

clem entia.M aláta, a. m altu .Máié, a. m a la iu ; cucuruzu , po ­

rum bii.Málha, a, ba lo tu , ba tacn ia . M álházni, v. a pacbetá .M álházás, a. p acb e ta re .M állani, v. a se sfarm ă, a se

' m aciná.M álna, a. sm enra.M álnás, cg. cu sm eura.

Malom Máshonnét 135

Halom, a. móra.H alo ta , i. (v. m alá ta ).Malozsa, s. stafida.M ályva, a. n a lb a ('planta). Mama, s. m am ica.Hammogni, v. a bom bául, a

m órnál.Mámor, a. am etié la , be tia . Mámoros, a. — an , ad. am etitu ,

b é tu , sium enu.Mandola, s. m igdala.Mandolás, a. cu m igdale. Mángorolni, v. a m angalí, a ro lá . M ángorlás, s. m angalire , ro lare

de vestm inte.Mángorló, s. m anga lau , ro lato riu . Mankó, a. m acau , cárja .Mankos, a . cá rja tu , cu cárja . Manna, a. m ana.Manó, n. prop. E m am iilu .Manó, a. diavolu , dem onu. M arni, v. a m uscá.M arás, a. m uscare .M ár, ad. deja , acum , sí. M aradni, v. a rem ané.M aradás, «. rem anere .M aradék, a. rem asitia , restu ,

r e s ta n t i a ; p o ste rita te . M aradozni, v. a rem ané (desu). M aradvány, a. (v. m aradék). M arakodni, v. a se m nscá, a se

certá .M arakodás, a . m uscare, cé rta . M arasztani, v. a detiené, a oprí,

a re tien é .H arasztás, a. detienere , re tien e re . M arasztalni, v. a o p rí; a ju d ec á . M arasztalás, a. o p rire ; ju d ecare . M arczangolni, v. a rupe , a sfa-

s iié (cu den tii) .M arczangolás, a. rupere, sfa-

siiere .Marczona, a . furiosu, t u r b a tu ;

u c ig a to riu ; ferosu.Mardosni, v. a muscá.

M ardosás, a. m uscare .M arba, a. v ita .M aijítn i, v. a se rin ti.M arjitás, a. se rin tire .M arjúlni, v. a se se rin tí.M arjulás, a. se rin tire , se r in titu ra .M arkászní, v. a lu á cu pum nulu ,

a im pum ná.M arkolni, v. (v. m ark á sz n í) .M arkolás, a. im p u m n are .M arkolat, a. m a n u n c h iu , m ane-

r i u ; ap u ca tu ra .M arkos, a. ta re , venosu , pep-

tosu , ro b u s tu ; de u n u pum - n u (m esura).

M arkotányos, a. b u c a ta riu de ós- te, v ivanderin .

M árna, a. b arb u (pesce).M aró, o. m uscatoriu .M arok, a. pum nu , m an a .M aroknyi, a. d e . u n u pum nu,

o m ana, pucinu .Marós, a. m uscatoriu .M art, a. m alu, costa, tie rm u re .M artalék , a. p rada .M ártalék , a. sosu, in tin su ra (la

cam e).M artalócz, a. n e g u tia to riu de

sclavi, co rsariu .M ártás, s. ( v . ' m árta lék ).M artilapi, a. podbélu.M ártír , a. m artiriu .M árvány, a. m arm ore.M árvány, a. de m arm ore .M árványos, a. m arm o ra tu .M ás, pron. a ltu , a lta .M ásfél, a. u n u lu si d iu m e ta te .M ásféle, a. de a ltu so iu , de a lta

specia, e terogenu .M ásféleképen, máskép, ad. in

a ltu m odu, a ltu m in tre le a .Másfelől, ad. in a ltu locu , a irea.M áshonnét, m áshonnan, ad. din

a lta p a rte , de a ire a .

M áshová136Máshová, máshova, ad. (v. m ás­

hol).M ásként, m ásképen, ad. altu-

m in trea.M áskor, ad. a ltad a ta .M ásnemű, a. e terogen ii.M ásik, a. celalaltu.*M ásítni, v. a schim bă, a s tra-

m u tá ; a revoeá.M ásitás, s. schim bare, s trăm u­

ta r e ; revocare.M ásithatlan , a. — ni, ad. nere-

vocab ilu ; nestram utab ilu .M ásítható , a. revocab ilu .Másod, a. a lu doilea.Másodszor, a. a dou’a óra.Második, a. a lu doilea.M ásolni, ». a decopiá, a des­

c rie ; a s tram u tá , a schim bá,M ásolás, s. decopiare , descriere ;

străm u ta re , sc im bare.M áso’at, s. copia.Másoló, s. deeopietoriu;.M ászni, v. a se ta r í , a se trag e

pe fóle;M ászás, s. ta r ire .M ászkálni, ti. a se t a r í ; a se

u rcá (pe a rb o ri) .M ászkálás, g. t a r i r e ; u rcare .M aszlag, s. cium afaia .Maszlagos, a. ven inosu .Mászó, a. ta rito riu , rep tilu .M atatni, ti. a m ocosí, a c au tá

p ipaindu.M atatás, s. m ocosire, cau tare .M áté, n. prop. M ateiu.M átka, s. logodnicu, logodnica,

m ire , m irésa.M átkás, a. logoditu .M átkaság , s. logodire, logodna.M átkásítn i, v. a logodi, a in-

c red in tiá .M átkásitás, 8. logodire , incre-

d in tiare.

M edvebocs

M átkásodni, m átkásuln i, v. a se logodi, a se in cred in tiá .

Matóla, s. d ep an a to ria , reschie- to riu , sucala.

M atolálni, v. a depaná, a re s - chié.

M atring , s. scu lu ("de a tia j.M atróz, 8. co rab ieriu , m ate lo tu .M átyás, n. prop. M ateiu .Máz, s. sm altiu , g lasu ra .Mázolni, ti. a m a n jí; a g lasu rá .M ázolat, s. m anjitu ra .Mázoló, s. m an jito riu ; p ic to riu

o rd in aria .Mázos, a. m a n ji tu ; g lasu ra tu ,

sm altiu itu .Mázsa, 8. cen tenariu , m aja, can -

tariu .M ázsáin!, v. a m esurá, a cum ­

p ăn i (cu cen ten a riu lu j.M ázsálás, s. m esu rare , cum pă­

n ire (cu cen ten ariu lu j.M ázsáié, 8. cum pana, cen ten a riu ;

cum panitoriu .M ázsás, m ázsányi, a. de unu

cen tenariu .Mécs, s. candela , opaitiu .

• Mécsbél, s. feştila .Mécses, 8. (v . m écsj.Mecset, s. beseric’a lu i M oha-

m edu, m osiea.Mecsevész, o . m arcedu , degene-

ra tu .M eddig? ad. p au a can d u ? p a ­

n a u n d e ?Meddő, a. s te rpu , s te rilu , ne-

p roductivu .M eddősödni, ti. a deven i ste rp u ,

a se face sterilu .Medencze, s. vasú , basenu, li*

gh ianu .Meder, g. a lv ía .Medgy, s. v işina. Y oíivyyOMedve, s. u rsu .Medvebocs, s. púin de ursu.

M eg M éhecske 137.

Meg, (cá prefise la com punere.M egalázni v. a um ili.M egáldani, ti. a binecuventá.M egalnnni, v. a se sarbed í, a

se inch iegá.M egbirni, v. a suportă .M egbízni, v. a concrede, a in-

sarciná.Megbizó, a. com itente.M egbízott, a. m anda tariu , eomi-

sionariu .M egbocsátani, v. a e rtá , a con­

cede, a lasá .M egejteni, ti. a oborí, a n im e r i ;

a íace, a conface.Megelőzni, ti. a p reven i.M egengedni, v. a se d esgh ia tiá ;

a concede, a ertá .M egfejteni, v. a deslegá, a es-

p licá .M eggyőződni, v. a se convinge.M eghagyni, v. a la s á ; a con­

crede, a in tim á, a insarciná.M eghagyás, a. în să rc in a re ; m an-

d a tu , in tim atu , ord inatiune, com isiune.

M eghíni, ti. a invitá , a pofti, a chiam á.

M eghitt, a . in c red in tia tu , co n ­fidenţialii.

M eghívás, a. inv ita tiune , inv ita re .M eghódítni, v. a cuceri, a sub-

j« g á .M eghűlni, ti. a se reci.M eglakolni, ti. a suferi, a p a ­

tim i.Meglehetős, a . de suferitu , de

m idilocu.M eglepni, ti. a su rprinde .M eglepetés, a. su rp rindere , Bur-

p risa .M egszállani, ti. a d escalecá ; a

in co n g iu rá (o cetate),, a blo- c á ; a adum bri.

M egszánni, ti, a, com pătim i.

M egszenvedni, ti. a to le rá , a su­feri. .

M egszeppenni, ti. a se sparié.Megszólni, ti. a c leveti, a ca-

lum niá.Megszólalni, ti. a în cep e a vor­

bi, a deschide cuven tu .M egszolgálni, ti. a recunosce, a

servi, a m ultiam í.M egtudni, v. a descoperi, a aflá,

a sei.M egváltani, ti. a rescum perá, a

e libérá, a salvá, a m entuí.M egváltó, a. sa lvato riu , men-

tu ito riu .M egvetni, ti. a desp retiu í, a r e s ­

p in g e ; a aşterne f 'p a tu lu '.Megvetendő, a. de despretiu itu ,

u rg isitu ,Megvetőleg, ad. cu despretiu .M egviselni, ti. a p o r tá ; a des-

po terí.Megzsákolni, v. a b a te , a cio-

m agí.M ég, ad. in ca .Mégé, p. lan g a , la.M eggy, s. (v. m edgyj.M eggyfa, a. visinu.M egint, ad. éra, é rasi.Mégis, coj. to tuşi, cu tó té a-

cestea.H egül, p. de dinapoi.M egveszett, a. tu rb a tă , in fu ria tu .Megy, ti. m erge, se duce.Megye, a. com itatu , m unic ip iu ;

diecesa, paroch ía .Megyeház, a. casa p re to riala ,

cas’a com itatu lu i.Megyés, a. d iecesanu, d in die­

cesa.Méh, s. a lb in a ; pân tece , u teru,

m itra , m ate ra .M éhkas, méhköpű, a. cosiu , cos-

nitia , a lveariu .Méhecske, a. a lb iuu tia , a lb iniţia,

138 Méhes Méltatni

Méhes, a . s ta u lu de a lb ine . Méhes, a. cu a lb ine .Méhész, ». s tu p a riu .Méhészet, a. a lb in aría , s tu p a ría . MéhkSpű, *. (v. méhkas,). M ekegni, v. a m ecaí (cá c ap r’a). M ekkora? ad'. c a ta d e m aré? M éla, a. m elancolicu .M élaság, s. m elancolia .M élázás, s. m elanco lisare .M eleg, a. calda.M elegágy, a. re sa ln itia , p a tú lu

d e re sad a .M elegség, s. ca ldara .M elegedni, v. a se incald í. Melegedés, a, inca ld ire .Melegen, ad. (v. m eleg). M elegitni, «. a incaíd í. M elegítés, a. inca ld ire . Melegszik, v. se incald iesce. • M elegűlni, v. /m e leg e d n i) . Melegőlés, a. (r. m elegedés). M elengetni, v. a in ca ld í (m ereu

s i incetis io ru).M elengetés, a. inca ld ire .M ell, a. pep tu .Mellé, p. lan g a , aprópe, ad , cu. Mellék, a. a cc iden tia , lă tu re , su-

p lem entu .Mellékmondat, a. p ro p u se tiu n e

secundaria .M elléknév, a. ad iectivu .M ellékút, a. cale la te ra la . M ellékelni, v. a adaoge , a ala-

tu rá .M ellékelés, a. ad ao g ere , suple-

m en tu , a la tu ra re .M elléklet, mellékeiét, *. suple-

mentor, aclusu , adaosu . M ellékes, a.- secundariu , acce­

so riu .M ellékesség, a. lu c ru secu n d aria ,

lu c ru accesoriu .Melléki, a. laterala.

, Mellény, «. g ile ta , v esta , pap* torin .

Melles, a . pep tosu , ta re in pep tu .Mellesedni, v. a se face pep tosu .M ellesleg, ad. acc iden ta la .Mellesleges, a. — en, ad, acce­

soriu .M ellett, p. a p rép e , langa .M ellől, p. de langa .Mellőzni, ». a de la tu rá , a ig ­

noră , a am aná, a féri.Mellőzés, s. dél a tu ra re , ig n o rare ,

am anare , ferire.Mellőzhető, a . de la tu raveru , am a-

nabilu .Mellőzhetlen, a. n ed ela ta rav eru ,

neam anabilu .Mellső, a. d inain te , an te rio ru .Mely, melly, p ro n . care , ee, carea.Melly, a. (v. m ell).Mellyény, a. (v. m ellény).M ellyeszteni, m elleszteni, v. a

cinpilí, a sm ulge.M elyik? m ellyik? pron. c a re ?Méltó, a. dem nu, v re d n ic a ; s ti­

m abila.M éltán, ad. cu d rep tu .M éltány, s. ap re tía re .M éltánylás, m éltánylat, a. a p re ­

tía re , ap robare , incuven in tia- re , d iscretiune.

M éltánylani, m éltányolni, v. a ap re tiá , a incuven in tiá , a a p ro ­bă, a consideră.

M éltányos, a. ju s tu , cuvenin- tiosu , ecuitabilu .

M éltányosság, a, d iscretiune, cu- ven in tia , d rep ta te .

M éltánytalan, a . — á l, a d - ne- ju s tu , ned iscre tu , n e e c ü ita b ilu ,. ned rep tu .

M éltánytalanság, a. ned rep tate , ned iscre tiune , necuven in tia .

M éltatni, v. a ap re tiá , a consi­deră, a incuven in tiá .

e

Méltatás Mentélék 139

M éltatás, a. ap re tía re , conside­ra re , incuven in tiare .

M éltatlan , a . — úl, ad . nedem na, n ev redn ica .

M élta tlanság , a. n ed rep ta te , ne- cuvenintia .

M éltatlankodni, ti. a face n ed rep ­ta te , a asu p ri.

M éltatlankodás, s. (v. m élta t­lanság).

Méltó, a . dem na , v redn ica, mé- ritab ilu .

M éltóan, ad. in m odu de res- p ecta tu , d re p tu , cuven itu .

M éltólag, méltóképen, ad. (v. m éltóan ).

M éltóság, «. dem nitate.M éltóságos, a . m agnifica, ilus­

t r a , m ărita .M éltóságaim , ti. a titu lá ca ilas-

tr i ta te .M éltóztatn i, ti. a binevoi, a se

in d n rá .Mely, pron. c are , earea..Mély, a. — en, ad. afu n d a, a-

denco .M élyedni, ti. a se cufundá, a se

adencí.M élyen, ád. a fundu , adencu .M élység, a. afundim e, adencim e.M élységes, a . (v . m ély).Mén, a. a rm asa riu .M enni, ti. a m erge .M enés, a. m ergere.M endegélni, ti. a m erge (m ereu).Mendegélés, a. m ergere désa .Mendemonda, a. vorbe g ó lé , fle-

ca ría .Menedék, s. aeapare, asilu .Menedékes, a . raped isiu .M enedékesség, a. raped iune.M enekedés, a. re fu g ia , scapare .M enekedni, ti. a scapá, a refnge .Menekvés, a. (v . m enekedés).Menekszeni, ti. (v. m enekedni).

Menekvő, m enekülő, a. íugariu , deserto riu , re fu g ia ta .

Meneszteni, ti. a espedá, a tra - m ite.

M enet, a. m ersu , p rocesiune .Menetel, a. (v . m enet).M enbely, a. locu de scapare,

locu de asilu .M enkő, a. trasn e tu .Méuló, a. (v. m én).M ennél, ad. cu catu .M enny, a. ceriu .M enydörgés, a. tu n e tu , trasn e tu .M ennydörögni, ti. a tu n á .M ennyország, a. im p era ti’a ce­

riu lu i.Mennyei, a . cerescu.M ennyezni, ti. a bolti.Mennyezet, a. b o lt’a ceriu lu i, f ir­

m am en ta ; p lafondu.M ennyi? a. catut? c a ti?M ennyiszer? ad. de c a teo ri?M ennyivel? ad. cu c a tu ?M ennyire? ad. p an a in ca tu?

p re c a tu ?Mennyiség, a. c an tita te , catati-

m e, m arim é.M ennyiségen, a. m atem ateca.Mennykő, a. (v. m enkő).Mennkőfogó, a. conducatoriu elec-

tricu .Menő, a. m erge to riu , ca la to riu .Menteni, ti. a desvinuí, a scusá ;. a scuti, a p ro te g é ; a scapá,

a e liberă.Ment, a. scu tita , scapatu , liberu.M entegetni, ti. a scusá, á des­

v inu í, a desculpá.Mentegető, a. desvinuitoriu , des*

cu lpatoriu .Mentegetőzés, a. scusare , des-

v inu ire .M entegetőzpi, ti. a se scusá, a

se desvinui, a se descu lpá .M entelék, a. iperbola.

140 Mentes' MérgelíSSés

M entes, a, scapatn , scu tita , li- be ra tu .

Mentés, a. scusare, desvinuire, d e sc u lp a re ; scapare , e liberare .

M enţesitni, v. a scu ti, a scapá, a e liberá.

Mentő, a. sa lvato riu , e libera to riu , ap ara to riu , sc u tito riu .

M enthetetlen, a . — űl, ad. ne- scapabilu , nem entu ib ilu , ne- scutib ilu .

Menthető, a . scapabilu , m entui- b i lu ; desculpabilu .

Mentői, ad. cu ca tu , m a i pre su su de.

M entség, s. scusa, desvinuire, descu lpare.

M eny, a. nuora .Menyasszony, s. m irésa.Menyasszonyi, a . n u p tia lu , de

m irésa . *Menyecske, s . n ev es ' a . - " a tv c fc faMenyegző, «. n u n ta .Menyét, s. nev astu ica (anim alu).Menyhal, s. m olasiu , m ihaltiu

(pesce).Menykő, s. (v . m enkö).M erni, v. a cuteză) a indresn í,

a se incum atá .M érni, v. a m esurá.Meredni, v. a in tiepen í, a În ­

crem eni.M etedés, s. in tiepen ire , în cre ­

m enire.M eredek,-es, a. in d iosu, la va­

le, raped isiu .M eredekség, s. raped iune, pre-

cipisiu .M éreg, a. veninu.M eregetni, v. a scóte a p a fm e-

reu ).M eregetés, a. scó tere j e apa.M éregetni, v. a m esurá (m ereu).Méregető*, s, mpsurare,

M erengeni, v. a cugetă a fundu , a fan tasá , a m editá.

Merengés, a. cu g etare cufundata , m editatiune.

Merény, s. cu tezare, incum etare ; r is ic u ; a ten ta tu .

M erényiem, merényelni, v. a cu­teză, a incercá , a în trep rin d e .

M erénylet, s. (v. m erény).M erénykedni, v. (v. m erényiem ).Merénylő, merénykedő, a. cute-

zato riu , in trep rind ie to riu .Mérés, a. (v. m erény); scótere

de apa.Mérés, a. m esu rare .Merész, o. cu tezatoriu , indres-

ne tiu , teinerS riu , audace.Merészelni, v. (v. m erényiem ).M erészkedni, ». (v m erényiem ).M erészlet, merészség, a. cu teza­

re , incum etare , cu rag iu :M ereszteni, v. a în tin d e ; a des­

chide, a inho lbá ochii.M éret, a, m esu ra tu ra .M éretlen, a . — űl, ad. nem esu-

ra tu .Merev, a. — en, ad. in tiepen itu ,

increm en itu ; a fectatu , s ilitu .Merevedni, c. a in tiepéh í, a în ­

crem eni.Merevedtség, s. in tiep en itu ra , a -

m ortié la .Merevedés, s. (V. m erevedség).M erevítni, v. a in tiep en i, a în ­

lem ni, a am orţi.M erevedett, m erevűlt, a. in tie-

p en itu , in lem nitu , am o rtitu .M erevűlni, v. (v. m erevedni).M erevűltség, «. in tiepen ire , în ­

crem enire , am ortié la .Mérföld, a. m ilu .M érgelődni, v. a se m aniá, a se

in vers iuná , a se nacasí,Mérgelődés, a. m ania , inversiu-

, pare, npeasu,

Messzecske 141Mérgei

Mérges, a. — en, ad. maniosu, iritata, inversiunatu.

Mérgesedni, v. a se necasí, a se turburá, a se inversiuná; a se inveniná, a se inflamá.

Mérgesedés, s. inveninare, in ­flamare.

Mérgesítni, v. a intaritá, a ma­n i’t; a inveniná.

Mérgesités, s. intaritare, iritare ; inveninare.

Mérgezni, v. a inveniná.Mérgezés, s. inveninare.Mérhetlen, mérhetetlen, a. ne

mesurabilu, immensu, enormu.Mérhetlenség, mérhetetlenség, s.

enormitate, immensitate.Mérhető, a. mesurabilu.Meritai, v, a scóte (apaj.Merítés, s. gcőtere (de apa,).Merítő, s. scotietoriu (de apa);

a. de ajunsu, indestulu.Mérkőzni, ti. a se mesurá; a se

luptá; a rivalisá.Mérkőzés, s. cumpana, bilantiu.Mérlegelni, mérlegezni, v. a me­

surá, a cumpăni.Mérnök, s. ingeneriu.Mérnökség, a. ingenería.Mérnöki, o. de ingeneriu.Mérőn, s. plumbinu, sonda.Merő, a. — en, ad. tiépanu, in-

lemnitu; totu.Mérő, s. mesuratoriu; miertia.Merőben, ad. de totu, cu totulu.Merőn, ad. tiépanu, intiepenitu,

ficsatu, infiptu.Merre? ad. ineatrau?Mérséb, i , moder&tiuhe, mo­

destia.Mérsékelni, v. a moderá, a in-

frená, a conteni.Mérsékelés, mérsékeltség, s. mo-

deratiune, contenire, absti- nentia, infreaare.

Mérsékelt, a. moderata, conte- nitu, infrenatu.

Mérséklet, a. moderatiune, cum- patu; temperatura.

Mérsékletség, a. (v. mérséklet).Mérsékletien, a. nemoderatu, ne-

cumpatatu.Mérsékleti, a. (v. mérsékelt.Mert, coj. fiindcă, ca, pentruca.Mértan, a. geometria.Mértani, a. geometricu.Mértanilag, ad. geometrice.Mérték, a. mesura.Mértéktelen, mértékletlen, o. —

ül, ad. nemoderatu, necum- pata tu ,; necontenita, neinfre- natu.

Mértékletes, a. — en, ad. mode­rata, cumpătata infrenatu, contenita, abstienntu.

Mértékletesség, a. moderare, mo­deratiune, infrenare, absti- nentia.

Mértéktelenkedni, i>. a se nemo- derá, a ií necumpatatu, a se desfrená, a escedá.

Mértföld, a. (v. mérföld).Merülni, v. a se cufnndá.Merülés, a. cufundare.Mérv, a. lege, regula; normtr,

normativu.Mesde, a. confiniu, miediuina.Mese, a. fabula, poveste, mita.Mesélni, v. a fabulá, a povesti,

a enará íabule.Mesélés, a. fabulare, enarare de

fabule.Mesélő, s. fabulatoriu.Mesés, a . fabulosu, miticu.Mesgye, a. miediuina, confiniu.Messze, a. ad. departe, depăr­

tata.Messzeség, a. depărtare.Messzecske, a , departisioru,

Messzire, ad. departe, indepar- tare.

Messziről, ad. din depărtare.Mester, a. măiestru, magistru;

invetiatoriu.Mesteri, a. — leg, ad. maiestri-

tu, artiflciosn.Mesterkedés, ». încercare, ma-

iestrire.Mesterkedni, v. a se încercă, a

măiestri.Mestérkélni, v. a măiestri.Mesterkélés, e. maiestrire, in­

ventare. .Mesterkéletlen, a. — fii, ad. ne-

maiestritu; neafectatu, nepre- facutu..

Mesterkélt, a. măiestrita, arte- ficiosn; afectata.

Mesterkéltség, s. maiestrire; pre­făcătoria.

Mesterség, s. meseria, măiestria, profesiune, arta.

Mesterségesen, ad. maiestritu, arteficiosu.

Mész, a. vara, calce.Mészárlás, s. macelare.Mészárolni, «. a macelá.Mészáros, a. măcelăria.Mészárszék, a. macelaria.Meszelni, v. a várni, a spoi.Meszelés, a. varuire, spoire.Meszelő, a. varuitoriu.Meszes, a. varosa.Meszezni, v. a imple cu vara.

^Metélni, v. a taié.Metélés, a. taiere.Metéletíen, a. netaieta.Metélt, a. taieta. ■Métely, a. calbéza.Mételyes, -a. calbazitu, ca cal-

baza.Mételyesedni, a a se incalbazí.Mételyesitni, v, a incalbazí.

142 Messzire Miliőm

Metszeni, v. a taié, a. ratezá; a gravă, a scobi.

Metszés, a. taiere, ratezare; g ra­vare, scobire.

Metszet, «. tăietură.Metszetlen, a. netaieta, nera-

tezatu.Metsző, a. sculptorin, gravern,

ratezatoriu.Metszvény, a. gravura, sculp­

tura, tăietură.Mez, a. vestmentu, coperementu. Méz, a. miere.Mezei, a . de campia, campénn;

de campu.Mézes, a . cu miere, indalcitu. Mézezni, v. a indulcí.Mézga, a. gumi, resina. Mezítelen, mezitlen, meztelen, a .—

fii, ad. golu, golasia. Mezítelenség, meztelenség, s. go-

latate.Mezítláb, ad. descultiu.Mező, s. campu; campia. Mezőváros, a. opidu, orásiu. Mezőség, 8. campia.Mi, mink, pron. női.Mi? pron. ce? cum?Miatt, p . pentru, din cansa. Miatyánk, a, Tatalu-nostru. Micsoda? pron. ce?Midőn, eoj. candu.Mielőtt, ad. inainte de.Miért? ód. pentru ce?Miféle? pron. ce feliu? de ce

soiu?Mig, miglen, ad. pana, pana ce. Mihelyt, mihelyest, cqj. indatace. Miként? 'miképen? ad. cum? in

ce nrodu?Miklós, n. prop. Nicolae.Mikor? ad. candu?Míkoron? ad. candu?Miksa, n. prop. Macsimilianu. Miliőm, a. müionu.

Miliomos Minthogy 143

Miliomos, a. milionariu.Mily? milyen? pron. cnm? ce

feliu?Milyenség, a. calitate.Mímelni, v. a imită.Mimelés, a. imitare.Mimelet, a. imitatiune.Mimész, a. mimica.Mimészet, a. pantomimica.Mimiden? ad. in ce modn? cnm?Minap, ad. deunadi.Minázni, v. a submină.Mind, a. totu, toti, tóté.Mindazáltal, mindazonáltal, coj.

cu tóté acestea, totuşi.Mindeddig, ad. pana acum, pa­

na aci.Mindegyik, pron. toti.Mindegyre, ad. mereu, neînce­

tata.Minden, a. toti, fiacine, fiaeare.Mindenható, s. atotupotente, om­

nipotente.Mindenhatóság, a. afotupotentia,

omnipotentia.Mindenhol, ad. pretotindeni.Mindenhonnan, ad. depretotindeni.Mindenhová, ad. intóte locurile,

pretotindeni.Mindenképen, mindenként, ad. in

totu modulu.Mindenki, prtn . fiacine, fiacare.Mindenkor, ad. totudéun’a.Mindenkori, a. din totu tempulu.Mindenkorra, ad. pentrutotudé-

un’a.Mindennapos, a. de tóté dilele.Mindég, mindig, ad. totudéun’a.Mindegy, coj. totu-un’a.Mindenes, a. de totu feliulu, to-

tulu in tóté.Mindenik, a. toti, tóté.Mindenség, «, uniyersu, totali­

tate.

Mindenünnen, ad. din totu lo- culu, de pretotindeni.

Mindenütt, ad. in totu loculu, pretotindeni.

Mindenüvé* ad. (v. mindenütt).Mindjárt, ad. indata, numai-

decatu.Mindnyájan, ad. cu totii.Mindnyája, a. (v. mindnyájan).Mindössze, ad. laolalta, cu to-

tulu.Mindszent, a. diu’a toturoru san-

tiloru.Mindszenthava, mindszenthé, a.

Octobre.Minduntalan, ad. neincetatu, ne­

curmaţii.Minek? ad. de ce?Minekelőtte, coj. mainainte de.Minekokáért, coj. deci, pentru

aceea.Minekntánna, coj. dupace.Minél, ad. cu catu.Minélfogva, ad. deci, prinurmare.Minemű, a. ce feliu, ce soiu,

ce calitate.Minemüség, a. calitate.Minemüsíteni, ti. a califică.Minemüsités, a. calificare, cali-

ficatiune.Minister, a. ministru.Ministeri, a. ministeriala.Minő, a. ce feliu, de ce calitate.Minőség, a. insusire, calitate.Minőségi, a. calitativa.Minősítni, v. (v. minemüsítni).Minősitvény, a. calificatiune.Mint, coj. cá,.decatu, cnm.Minta, a. modelu, forma.Mintázni, v. a modelă, a forrná.Mintázás, a. modelare, formare.Mintegy, ad. circa, cam, aprópe.Mintha, coj. cá si cum.Minthogy, coj, fiindcă, din cau­

sa ca,

MintáéiniáMintsem, coj. decatu, decatu cá.Mióta, miolta, coj. decandu.Mireny, s. arsenicu.Mirha, ». smirna.Mirigy, s. ghindura; scrofula;

pestilentia, ciuma.Mirigyes, a. ghindurosn.Mirtus, s. mírta. 'Mise, ». liturgia.Misézni, v. a dice liturgi’a.Mintán, coj. dupace.Min, s. (v. mÜ).Mivel, coj. fiindcă.Mivelhogy, coj. (v. mivel).Mivelni, v. a cultivă; a face,

a lucrá.Mivelés, s. cultivare; facere, lu*

crare.Miyelet, ». cultura; operaţiune,

lucrare, fapta.Miveletlen, a. — űl, ad. neculti-

vatu, nelucrata, neinvetiatiiMiveletlenség, a. necultura.Mivelt, o. cultivatu.Miveltség, «. cultura,Mives, s. lucratoriu, meseriesiu.Mivész, a. artista.MivésZi* a. — leg, ad. maiestro-

su, artificiosu.Mocczanni, v. a miscâ.Mocczanás, a. mişcare.Mocsár, s. balta, mocirla.

■Mocsáros, a. baltosu, mlastinosu.Mocskitni, v. a mânji, a ponosi.Mooskolni, v. a mânji, a ponosi,

* a scarnavi; a ocări, a défaimá.Mooskolás, s. m ânjire; ocara,

defăimare.Mocskolódni, v. a se mânji; a

Be defairoá, a se bajocorí, a se injurá.

Mooskolódás, 3, defăimare, bajo- corire; insultare; scarnavire.

Mocskos, a , ponositu, petatu, jnanjitu, necuratu.

Moly

Mocskositni, ti. (v. mocskitni).Mocskosodni, ti. a se manjí.Mocsok, 3 . péta, necuratienía,

m acula.'Mocsoktalan, a. úl, ad. nepe-

tatn, nemaculatu.Mód, 3. modu; posibilitate; po-

tin tia ; cumpatu.Modor, s. maniera.Módos, a. — an, ad. de buna

potere, cu avere; gentilu, po- litu.

Módosság, 3. gentili taté, poliţe- tia ; avere.

Módosítni, v. a modifică, a co- rege, a emendá.

Módósitvány, s. amendamentu.Módozat, 3. modalitate.Módszer, 3 . metodu.Módszeres, a. metodicu.Módszertan, s metodica.Módtalan, a. fara modalitate, ne -

cumpatatu.Mogorva, a. morosu, posomorita.Mogorván, ad. (v. mogorva,).Mogyoró, s. (v. magyaré).Mogyoróból, s. simbure de aluna.Mogyorófa, s. alunu.Mogyorófajd, s. gainusia de alu-

netu.Mogyorós, a. alunetu.Moh, 3. muschiu.Mohó, a. lacomu.Mohón, ad. (v. mohó).Mohos, a. — an, ad. muschiosu.Mohóság, s. lacomía.Mohosodni, mohosúlni, n. a cres-

ce muschiu.Hokány, a. mocanu; necultivá-

tu, mojieu.Mókázni, v. a glumi.Mókázás, 3 . glumire, gluma.Mókus, 3. ververitia.Molnár, 3. mórariu.Moly, ». molia.

Mo'yos

Molyos, a. cu molii.Molyosodni, v. a se împle cu

molii.Mondani, v. a spune, a dice, a

grai, a vorbi.Mondás, s. spunere, dicere, vor­

bire, graire.Monda, ». traditiune, dise, spusa.Mondat, *. sententia, propuse-

tiune.Mondattan, a. — ül, ad. nespusu,

neamintitu, nedisu.Mondattan, s. sintacsa, peroidica.,Mondhátatlan, mondhattam a . —

ül, ad. neesplicaveru, ce nu se póte esplicá.

Mondogálni, v. a dice (mereu).Mondogatni, v. (v. mondogálni).Mondolni, v. a dictá.Mondola, s. (v.. mandola).Mór, ». mauro, negru.Moraj, s. sgomotu, murmuru,

vnietu.Mord, a. furiosu, rabiatu, ms-

niosu, ferosu.Morditni, v. a infuriá, a inver­

siuni.Mordulni, e. a murmură, a se

infuriá, a se imbursucá.Morga, s. marmota.Morgás, s. murmuratura, mur­

muru, bombanitura.Morgolódás, a. (V. morgás).Morgolódni, v. a se ínaniá, a

se infuriá, a murmură, a se bursucă.

Mormogni, v. a murmură.Morogni, v. a barai, a mormăi,

a murmură.Morva, 8. morava.Morzsa, s. farmitnra (de pane).Morzsalék, s. (v. morzsa,).Morzsáim, v. a sfarimá, a du­

mică.Morzsalékony, a. sfarmitiosu.

Mostohaság .145

Morzsolódni, v. a se sfarmă. Morzsányi, a. că o sfarmitnra. Morzsolni, v. (v. morzsáiéi). Morzsolás, s. alarmare, dumicare. Morzsolódni, v. a se sfarimá. Mosni, v. a spalá, a Iá, a lauá. Mosás, 8. spalare, lare. Mosakodni, v. a se spalá, a se Iá. Mosakodás, a. spalare.Mosadék, s. spalatura.Mosatni, v. a spalá (prin altuln). Mosatás, s. spalare (prin altulu). Mosatlan, a. — 41, ad. nespalatu. Mosdani, v. a se spalá.Mosdás, »..spalare (proprie). Mosdatlan, a. — úl, ad. nespă­

lata.Mosdó, ». spalatoriu. Mosdóedény, mosdótál, ». lavoru,

lauariu.Moslék, ». latúri, spălaturi. Moslékos, a. de latúri, cu latúri. Mosó, ». spalatoriu, lautoriu. Mosogatni, v. spalá (vasele). Mosogató, ». spalatoriu.Mosoly, s: zimbetu, surisu. Mosolygás, *. (v. mosoly). Mosolyogni, mosolygani, v. »

zimbí, a suride.Mosóné, s. spalatorésa, spălă­

toria.Most, ad. acum, acuma.Mostan, ad. (v. most). Mostanában, ad. in curendu, de

curendu.Mostani, a. de acum.Mostanság, ». acuma, de curettdu. Mostoha, a. vitrega; nefavori-

toriu.Mostohán, ad. vitregesce. MoBtoháskodni, v. a se portă Vi­

tregesce.Mostohaság, «. vitregime; nefa-

vóre, calamitate.10

14 fi Motózni Mnrok

Hotózni, v. a cercetă, a caută, a visitá.

Motozás, *. cantare, cercetare,* visitare.Hotózó,' s. cercetatoriu, visita-

toriu.Motyogni, v. a migăli, a vorbi

(că pruncii cei mici).Motyogás, 3. migalire.Mozditni, v. a mişcă, a clati.Mozdítás, 3 . mişcare, clatire.Mozditatlan, a. — úl, ad. nemis-

catu, neclatitu.Mozdithatlan, a. — úl, ad. ne-

miscabilu.•Mozdony, s. locomotiva.Mozgalom, s. miscamenta; res-

cóla..Mozgás, 3. mişcare.Mozgatni, v. a miscá, a clati.Mozgatás, s. mişcare, clatire.

Mozgatbatlan, a. imobilu, ne- miseabilu.

Mozgatható, a. miscabilu, mobila.Mozgathatóság,«. mobilitate, mis-

cabilitate.Mozgató, a. miscatoria.

Mozgékony, a. miscatiosu, mo­bila.

Mozgékonyság, s. miscabilitate, mobilitate.

Mozgó, a. miscatoria, mobila.Mozgóság, 3. mobilitate.Mozgony, s. locomobila.Mozogni, v. a miscá.Mozogható, a. (v. mozgatható,).Mozsár, 3 . pina (de batutu sare).[Mozsárágya, s. mortaria.Mózses, n prop. Moise.Mögé, p . langa, in dósa.

JMúha, s. (v. moh).Múlni, v. a trece, a espirá. .Múlás, 3. trecere, espirare, de-

cursu.

Múlandó, a. trecatorin, espira- bilu, transitoriu, tempurariu.

Múlandóság, s. nestabilitate, ne­statornicia.

Mulasztani, v. a perde din ve­dere, a negligá, a negrijí.

Mulasztás, 3. negrijintia, negli­gentia.

Mulatni, v. a petrece, a con­versă, a distrage.

Mulatás, s. petrocere, conver- satiune, distractiane, recrea- tiane.

Mulató, s. petrecatoriu; .loca de petrecere.

Mulatozni, v. (v. mulatni).Mulatság, 3. (v. mulatâş).Mulatságos, a. cu petrecere, dis-

tractivu.Mulattatni, v. a . face petrecere,

a distrage.Mulattatás, s, petrecere, distrac­

tiane.Mulattató, a. de petrecere.Mnlékony, a. (v. múlandó).Mulékonyság, s. (v. múlandóság).Mulhatlan, a. — úl, ad. neama-

nabilu, peremtoriu.Múlva, p. preste, dupa.Munka, s. lucru, opu, opera,

operatu.Munkálni, ti. a lucră, a munci.Munkálás, s. lucrare, muncire,

activitate.Munkálat, s. lucru, operatu.Munlsálódás, s. lucráre.Munkálódni, munkálkodni, ti. a

lucră, a sili.Munkás, 3. lucratoriu.Munkás, a. silitoriu, activu.Munkásság, s. silintia, activitate.Munkátlanság, 3 . nelucrare, ne-

activitate.Munkátlanúl, ad. fara lucru.Mnrok, 3 . morcovu.

Murva Nagyobbitni 147

Murva, a. sfarmitura, de fenu. Muskotály, a muscatelu. Muslicza, a. muscutia de acetu,

de vinu.Must, a. mustu.Mustár, a. mustăria.Mustolni, ti. a stórce mustu. Mustos, a. sucosu, mustosa. Mustra, a. modelu, mustra, esem-

plariu.Muszka, a. rusu, muscanu. Mutatni, ti. a aretá, a indică. Mutatás, a. aretare.Mutatkozni, v. a se aretá, a se

infatiosiá, a apare. Mutatkozás, a. aretare, aparitiu- . ne, fenomenu.Mutató, a. aretatoriu.Mutatvány, a. aretare, produc-

tiuue, proba.Mutogatni, ti. a aretá (desu).

N.Nád, a. trestia, arundine; pa-

.pura.Kádméz, a. zacharu.Nadály, a. lipitóre.Nádas, a . arundinosu, cu tres­

tia .Nádazni, ti. a cuptusí cu tres­

tia.Nádolni, ti. a otielí, a calí íe-

ru lu .Nádor. a. palatina.Nádori, a . palatinalu.Nádorság, i. palatinatu.Nadrág, a. pantaloni, cióreci. 'Nadrágtartó, a. braţele.Nadrágolni, ti. a bate.Nadrágos, a.— an, ad. cu ció

reci, ciórecatu.

Muzeum, a. museu.Muzsika, a. musica.Mű, a. arte; opu, opera.Műtét, a. operaţiune.Műkedvelő, a. diletanta. Műegyetem, a. institutu • poli-

technicu.Műipar, a. industria.Műkiállitás, a. espusetiune de

artefacte.Műszó, a. terminu technicu. Működés, a. lucrare.Működni, ti. a fnnetioná, a lucrá. Műszer, a. instrumenta.Művelni, ti. a operă, a lucrá. Művész, a. măiestru; artista;

industriariu.Művészi, a. — leg, ad. artistica. Műzet, művezet, a. mechanisinu,

mecbanicu.

Nadrágtalan, a. fara cióreci. Nadragulya, a. mătrăgună.Nagy, a. mare.Nagykorú, a. maiorenu. Nagykorúság, a. maiorenitate. Nagylelkű, a .— leg, ad. mari-

nimosu, generosu. Nagylelkűség, a. generositate. Nagyméltóságú, a. escelentia. Nagyszerű, o. — en, — leg, ad.

maretiu, grandiosu. Nagyszerűség, a. marimé, gran-

dóré.Nagyítói, ti. a mari; a menti. Nagyitás, a. mărire; mentire. Nagyitó, a. maritoriu. Nagyobbítni, ti. (v. üagyítni,).

10*

Nehézkés

Nagyobbodni, v. a se marí, a cresee.

Nagyobbúlni, v. v. (nagyobbodni,). Nagyocska, a. marisioru. Nagyon, ad. férte.Nagyság, s. marimé.Nagysád, s. ilnstritate. Nagyságolni, «. a titulá cu ilus-

tritatea t’a.Nagyságos, a. prea ilustru, se-

renitate.Nagyúlni, v. a se marí, a cresce. Nál, p . la, de.Nándor, n. prop. Ferdinandu. Nap. «. sőre; dí.Napállás, s.,solstitiu.Napéjegyen, *. eeuinoptiu. Napernyő, s. umbrela. Napfogyatkozás, a. întunecime

de söre, eclipse.Napkelet, a. orientu.Naplemenet, a. apusulu sérelui. Napnyugot, a. apusu, occidentu,

vestu.Napszámos, a. dileriu.Naptár, s.'calindariu.Naptéritő, a. tropicu.Napa, a. sécra.Napi, a de d í; de sőre.Napidíj, a. diurna.Napló, a. jurnaln, diariu.Napolni, ». a amaná, a prorogi. Naponként, ad. pe dí.Nappal, ad. diu’a.Nappalodul, v. a se reversá de dí. Napraforgó, ». flórea sérelui. Napsági a. dí.Narancs, a. pomarantia, aurantia. Nász, a. ospetiu; cus crime. Nászisten, a. imenu.Nátha, a. cataru.Náthás, a. introcnatu.Náthásodni, v. a se introcni, a

capatá cataru.Ne,' ad. nu, •

14S Nagyobbodni

Nehogy, coj. nu cumva.Nesze! ir t. na! apuca!Nedv, nedű, a. umediéla, sucu. Nedves, o. — en, ad, jilavu, u-

medu.Nedvesítni, v. a umedí, a udá,

a jilavi.Nedvesítés, a. umedire, udare,

jilavire.Nedvesség, a. umediéla.Nefelejts, a. camandrina (planta). Negéd, a. mandría, trufia, fala. Negédes, a. trufásiu, infumuratu,

orgoliosu.Negédesség, a. trufia, arogantia,

orgoliu.Negély, a. anostitura, afectatiune. Negélyezni, v. a afectá.Néger, a. negru, arapu.Négy, a. patru.Négyszög, a. patrulature. Negyed, a. patrariu.Negyedik, a. alu patrulea. Negyedszer, a. a patr’a.Négyen, a. patru-insi. Négyenként, a. cate patru, Négyzet, a. patratu.Negyven, o. patrudieci.Néha, ad. eate-odata, uneori. Nehány, a. unii, cativa. Nehányan, ad. (v. nehány). Néhányszor, ad. de eateva-ori. Nehéz, ’ a. greu, dificilu, gravu,

ponderosu.Nehezedni, nehezbűlni, v. a se

ingreuná.Nehezedés, nehezbülés, a. ingre-

unare.Nehezék, a. dramu.Nehézkedni, v. a gravitá. Nehézkedési a. gravitatiune. Nehezen, ad. cu greu, anevoia» Nehezitni, v. a ingreuná. Nehezítés, a. ingreunare.Nehg zkés, a . greoiu.

N ehézség

[■ Nehézség, a. gravitate, greutate, pondu.

1 Neheztelni, v. a luá in nume de reu, a imputá.

Neheztelés, a, indignatiüne, dis- gustare.

Nehezülni, ». a se ingreuná.I Nehezülés, a. ingreunare.[ Nehogy, coj. nu cumva.

I Néhol, ad. alocurea.Nél, p . la, langa.

Nélkül, p . fara, fora.I .Nélkülözni, v. a suferi scădere, r a-i lipsi.| Nélkülözés, a. lipsa.I Nélkülözhettem a. — űl, ad. ne- j lipsitu, nelipsiveru.I Nélkülözhető, a. ce póte lipsi, ■ lipsiveru.r Nem, ad. nu.I Nemcsak, coj. nu numai.I Nem, 3 . genu, secsu.I Néma, a. mutu.!* Némán, ad. mutu.

Némaság, a. mutime.Némber, a. femeia.

Şl Nemde? ad. cumva? ţ Némely, pron. unii.L Némelyik, pron. cate unulu.S Némelykor, ad. uneori, f Nemes, a. nobilu.

Nemesbítni, v. a nobili á, a cul- tivá.

Nemesedni, nemesbűlni, a. a se r nobilitá, a se cultivá.

Nemesedés, a. nobilitare, culti­vare.

Nemesen, ad. cu nobletia. Nemesi, a. nobilitarul.

; Nemesítni, v. (v. nemesbítni,).Nemesités, s. nobilitare, culti-

1: varé.[ Nemesség, s. nobilime, aristo- i cratía.I Német, s. 'germanu, némtiu.

Néptelenítni 149

Németes, a. — en, ad. nemtiescu, germanescu.

Németesedni, németesűlni, v. a se nemtí, a se germanisá.

Németül, ad. nemtiesce, germa- nesce.

Nemi, a. secsualu.Némi, pron. órece, ceva. Nemleges, a. negativu. Nemlegesség, s. negatiuoe. Nemtelen, a. — űl, ad. nenobilu j

fara secsu.Nemtő, a. geniu, scutitoriu, spi-

ritu aparatoriu.Némulni, v. a amutí.Némulás, a. amuţire.Nemzeni, *». a nasce, a produce,

a generá.Nemzés, a. naseere, generare. Nemzedék, a. generatiune. Nemzet, a. naţiune.Nemzetőrség, a. garda naţionala. Nemzetes, a. nobilu, spectabilu. Nemzeti, a. nationalu. Nemzetiség, a. naţionalitate. Nemzetség, a. vitia, familia. Nemzetségi, a. de familia.Néne, a. sora, lele Nénike, a. lelitia.Nép, a. poporu.Népszerű, o. populariu. Népszerűség, ». popularitate. Népuralom, a. democraţia. Népuri, a. democraticu.Népes, a. poporatu, poporosu. Népesedés, a. populatiune. Népesedni, v. a se impoporá. Népesítni, v. a impoporá. Népesités, a. impoporare. Népesség, a. populatiune, popo-

rime.Népies, a. — en, ad. populariu. Néptelen, a. fara poporu, des-

populatu.Néptelenítni, v. a dc3poporá.

150 Nesz Nőtlen

Nesz, a. siopta; pretestu.Nesze! int. na! primesce!Netalán, ad. nu cumva.Név, s. nnme.Névelő, névhatározó, a. articln.Névsor, névjegyzék, a. catalogn,

registru, lista.Névmás, a. pronume.Névmutató, a. articlu.Névutó, a posposetiune.Növekedni, ti. a cresce, a se

marí.Növekedés, a. crescere, cresca-

mentu.Nevelni, ti. a educá, a cultivă;

a marí; a produce.Nevelés, s. eductiune; adaugere.Neveléstan, a. pedagogia, peda­

gogica.Neveletlen, a. — fii, ad. needu-

ca tu ; necrescutu.Neveletlenség, a. necrescere, ne-

educatiune, necultura, bada- ranía.

Nevelő, a. edncatoriu, docente, institutoriu, pedagogu.

Nevelt, a. cultivata, educata, crescutu.

Neveltetni, ti. a educá (prin alţii).Nevendék, a. adolescente, alum-

n u ; elevu, disciplu.Nevendékház, a. alumneu.Nevendékpap, a. clericu.Nevetni, ti. a ride.Nevetés, a. ridere.Nevetlen, a. fara nume, ano-

nimn.Nevetség, a. risu.Nevetséges, a. — en, ad. de risu.Nevettetni, ti. a causá, a deş­

teptă risu.Nevezni, ti. a numí.Nevezés, a. numire.Nevezet, a. numire, denomina-

tiune.

Nevezetes, a. renumita, notabil lu, memorabilii, considerabila.

Nevezetesen, ad. mai vîrtosu, mai alesu.

Nevezetesség, a. insemnatate, lu* cru memorabilu.

Nevézgélni, ti. a numí (desuj.Nevezhetlen, a. nenominabilu.Nevező, a. numitoriu.Névleges, o. — en, ad. nominala»Névtelen, a. anominu, fara nume.Névtelenség, a. anonimitate.Nézni,' ti. a privi, a se uită, a

vedé.Nézés, a. privire, vedere.Nézdegelni, ti. a privi, a se ui*

tá (desu).Nézegetni, ti. a privi, a caută,

a cercetă, a visitá.Nézet, a. părere, opiniune; ve­

dere.Nézlelni, ti. a caută, a privi, a

se uită, a contemplă. .Nézlet, a. contemplatiune, intui-

tiune.Nézleti, o. intuitivu.Néző, a. spectatoriu, vedietoriu,

comtemplatoriu.Nézve, p . cu privintia, cu res­

pecta la . . .Ni! int. éca! uita!Nincs, ti. nu’i, nu este.Nógatni, ti. a indemná, a animă»Nógatás, a. îndemnare, animare»Noha, coj. desi, macarca.Nosza! int. aid! fia!Nő, a. femeia, muiere.Nőni, ti. a cresce.Nődögélni, v. a cresce incetu.Női, o, muierescu, femeiescu.Nős, a. căsătorita, cu femeia.Nőstény, a. femeiuşcă.Nősülni, v. a se insurá.Nőtlen, nőtelen, a. — ül, ad. co­

libe, necasatoritu, fiira iemeia»

Nőtlenség Nyávogó 15

Nőtlenség, a. celibalu.Növelni, v. (V. nevelnij.Növelde, a. institutn do erescere,

preparandia, institutn peda- gogicu.

Növendék, s. (v. nevendék).Növény, s. planta.Növénytan, növénytudomány, a,

botanica.Növényzet, s. plantatiune, vege-

tatiune.Nővér, a. sora.Növés, s. erescere.Növeszteni, v. a cresce, a educá,

a cultivá.Nyafogni, v. a balbaí, a ganga-

ví, a fonfaí; a latrá.Nyafogás, s. balbaire, fonfaire;

lătrătură ("la canii de venatuj.Ny aggatni, v. a casní, a torturá.Nyáj, s. turma.Nyájas, o. — an, ad. urbann,

suavu,. cortenetiu, amicabilu.Nyájaskodás, s. suavitate, urba­

nitate, cortenía.Nyájaskodni, v. a fi suavu, a fi

amicabilu, a cortení.Nyájasság, a. suavitate, blande-

tia, urbanitate.Nyak, s. grumazu, gútu.Nyakas, o. obstinatu, eerbicosu.Nyakasság, s. obstinatiune, cer­

bicia.Nyakaskodni, v. a se obstiná,

a se opune, a resiste, a fi eerbicosu.

Nyakazni, v. a taié capulu.Nyakazás, s. taierea capului.Nyakravaló, nyakbavaló, «. mara­

ma de gűtu, cravata, colariu.Nyalni, v. a linge.Nyalás, a. lingere.Nyál, a. bale, scuipata.Nyaláb, a. batacuia, pachetu,

fasciculu.

Nyalakodás, «. licărire. Nyalakodni, v. a linge, a licaí. Nyalánk, a. licau.Nyalánkság, a. licaitura, licaire. Nyalánkodni, v. (v. nyalakodni). Nyálas, o. — an, ad. balosu. Nyálasítni, v. a scuipá, a îm­

ple de scuipata.Nyálasodni, v. a se imple de

bale, a se inmucosiá. Nyálasodás, s. inmucosiare. Nyálazni, v. (v. nyálasítnij. Nyalintani, v. a linge.Nyalka, o. falosu.Nyalkán, ad. falosu, înfumurata. Nyálka, s. mucositate, bale. Nyálkás, a. — an, ad. mucosu,

balosu.Nyálkásodni, v. a se inmucosiá,

a se face balosu.Nyár, s. véra.Nyárfa, s. plopu.Nyárelő, a. Juniu.Nyárhő, s. Juliu.Nyárutó, a. Augustu.Nyaralni, v. a verá.Nyaralás, a, veratu.Nyaraló, a. vila, casa de veratu. Nyaranta, ad. in tempu de véra. Nyargalni, t>. a alergá. ,Nyári, o. de véra.Nyárias, a .— an, ad. de véra,

cá de véra.Nyárs, a. frigare.Nyársalni, ti. a trage in frigare. Nyavalya, a. bóla, nevoia, morbn. Nyavalyatörés, a. epilepsia, cal-

catura.Nyavalyás, a. bolnavu, morbo-

su ; ticalosu.Nyavalyáskodni, v. a fi morbosu. Nyávogni, a. a miauná. Nyávogás, a. miaunare.Nyávogó, a. miaunatoriu.

Nyilvánítás

Nyegle, a. falosu, fanfaronii, lau- , darosu.

Nyeglélkedni, v. a se laudá, a se , fali, a se inganfá.

Nyegleség, s. fanfaronia, ingán- faré.

Nyél, nyel, s. plesea, manunchiu, codoriste; tórta, céda.

Nyeldeklő, s. inghititóre.Nyeles,’ o. cu céda, cu plesélb,

cu manunchiu.Nyeletlen, o. neinghititu; fara

tórta, fara plesea.Nyelezni, v. a pune manunchiu,

a pune pleséle.Nyelv, «. limba; vorbire. Nyelvjárás, s. dialectu, Nyelvtudós, s. filologu. Nyelvelni, v. a limbuţi, a fleca­

ri, a barfí.Nyelvelés, s. limbutire, flecarire,

fleuría.Nyelves, o. limbuta, guralivu,

reu de gura.Nyelveskedni, v. (v. nyelvelni). Nyelveskedés, a. ("v. nyelvelésj. Nyelvész, s. filologu.Nyelvészet, s. filologia.Nyerni, v. a castigá; a învinge. Nyerés, s. câştigare; învingere. Nyereg, «. siea.Nyerekedés, s. speculatiune, cas- ! tigare; camataría.Nyerekedni, v. a speculá, a cas-

tigá, s profitá.Nyeremény, s. castigu, dobanda, • profita.

Nyereség, s. (v. nyeremény). Nyereséges, a. cu castign, cu

profita, folositoriu.Nyerészet, s. speculatiune. Nyerészkedni, v. a speculá. Nyergelni, v. a insieilá, a pune

sieóa,Nyergelés, s, insieilare.

152 Nyegle

Nyergeletlen, a. neinsieiiatu.Nyerges, a . cu siea, de sub siea.Nyerítni, v. a renchiezá.Nyerités, *. renchiezare.Nyerő, a. castigatoriu.Nyers, a, — en, ad. neuscatu, ver­

de, crudu; necultivatu.Nyertes, a. invingatoriu, casti­

gatoriu.Nyesni, v. a ratezá, a tunde.Nyesés, s. ratezare, tundere.Nyest, *. foina.Nyifogni, v, a míraí.Nyikkanni, v. a mirai, a cârti.Nyikorogni, v. a cártiaí.Nyikorgás, s. cártiaire.Nyíl, s. sagéta.Nyílni, v. a se deschide; a se

desvoltá, a se înflori.Nyílás, s. deschidere; gaura,

spărtură.Nyilalni, v. a sagetá, ajunghié.Nyilalás, s. sagetare, junghiu.Nyilas, s. arcariu, sagetatoriu.Nyilásos, a. gaunosu, spartu.Nyilatkozás, s. revelatíune, des­

coperire, dechiaratiune.Nyilatkozat, s. (v. nyilatkozás).Nyilatkozni, ti. a revelá, a des­

coperi, a dechiará.Nyilatkozmány, s. manifesta.Nyilatkoztatni, v. a descoperi,

a revelá.Nyilatkoztatás, s. (v. nyilatkozás).Nyilatkozvány, s. (v. nyilatkoz­

mány).Nyilazni, v. a sagetá.Nyilt, a. — an, ad. deschisu, in-

vederatu, francu.Nyilván, ad. publice, pefacia.Nyiivánítni, v. a descoperi, a

incunoscintiá, a aúuntiá, a publicá.

Nyilvánitás, s. descoperire, de- chiarare, anuatiare.

Nyilvános Nyomulás 153

Nyilvános, a. — an, ad. lamuri- » tu, publicu, respicatu, chiaru.

Nyilvánoaítni, v. a publicá, a descoperi.

Nyilvánosság, a. publicitate.Nyírni, v. a tunde, a ratezá.Nyírás, nyirés, s. tundere, tun-

sura, ratezare.Nyirbálni, v. a tunde.Nyires, s. mestecanisiu.Nyiretlen, a. netunsu.Nyirettyű, a. arcú (la violina).Nyírfa, a. meslécanu.Nyírfajd, s. cocosiu de munte.Nyirkos, a. — an, ad. umedosu,

apatosu, umedu.Nyirkosság, a. umediéla.Nyirkosítni, v. a umedi, a jilavi.Nyitni, v. a deschide.Nyitás, a. deschidere.Nyoicz, a. optu.Nyolczad, a. optariu.Nyolczadik, a. alu optulea.Nyolezan, a. optu-insi.Nyolczvan, a. optudieci.Nyom, s. urma.Nyomni, v. a apasá, a tescuí;

a cumpăni.Nyomasztani, v. a apasá, a in-

greuná.Nyomasztó, a. apasatoriu, in ­

gre unatoriu.Nyomatni, v. a tescuí, a apasá;

a tiparí.Nyomat, a. tipăritură.Nyomaték, s. insemnatate, cum­

pănă, greutate.Nyomatékos, a. — an, ad. impor-

tantu, insemnatoriu, cumpa- nitoriu.

Nyomda, s. tipografia, impri­meria.

Nyomdász, s. tipografa.Nyomdék, $■ urma.

Nyomé, a. apasatoriu, tescuito- riu, calcatoriu.

Nyomor, a. ticăloşi a, calamitate, suferintia.

Nyomorék, a. schilavu, invalide.Nyomorogni, e. a petrece in ti­

căloşia, in calamitate, a se torturá.

Nyomorgatás, a. chinuire, tor­turare.

Nyomoritni, v. a schilavi, a ti­căloşi.

Nyomorodni, u. a se schilavi; a se neferici, a se ticăloşi.

Nyomorú, nyomorult, o. ticalosu,misielu.

Nyomorultan, ad. misielesce, mit serabilu.

Nyomorúság, a. ticăloşia, cala­mitate, inisería.

Nyomorúságos, o. — an, ad. (v. nyomorú).

Nyomós, a. — an, ad. ponderosu, insemnatoriu, de insemnatate.

Nyomósság, a. insemnatate, im- portantia.

Nyomozni, v. a urmări, a per­secută, a cercetá.

Nyomorás, a. urmărire, persecu­tare, cercetare.

Nyomtalan, a. fara urma.Nyomtatni, «. a tiparí, a impri­

me; a tescuí; a trierá.Nyomtatás, a. tipărire, imprime-

re ; tescuire, trierare.Nyomtaték, a. adausu la pondu,

suprapondu.Nyomtató, a. tipografa, tiparito-

riu, imprimeteriu; tescuitoriu.Nyomtatvány, nyomtatmány, a.

tipăritură.Nyomulni, v. a strabate, a se

imbuldí, a petrunde, a penetrá.Nyomulás, a. străbatere, imbul-

dire, penetrare, petrundere.

154 • Nyoszolya Nyúlás

Nyoszolya, a. patu, culcusin.Nyöni, v. a smulge (canepa).Nyögni, v. a geme.Nyögés, a. gemetu.Nyögdécselni, v, a se vaietá, a

se scânci; a gugurí.Nyögdécselés, s. scancéla; va-

ietare.Nyőstény, a. femeiuşcă. •Nyöszörögni, v. a se vaietá, a

se scânci, a plânge.Nyöszörgés, a. vaietatura, scan-

cire.Nyövés, a. smulsatura (de ca-

nepa).Nyug, nyugalom, nyugodalom, a,

linişte, odichna, repausu, pace.Nyugdíj, a. pensiune.Nyugdíjas, nyugdíjazott, o. pen­

sionata.Nyugdíjazni, v. a pensioná.Nyugdijnok, a. pensionistu.Nyűgjei, a. pausa.Nyugalmas, a. — an, ad. odich-

nitu, linistitu, paciuitu.Nyugalmazni, v. a pensioná.Nyugalmazott, a. pensionata.Nyugosztalni, v. a linişti, a mól*

corni, a domoli.Nyugat, nyűgöt, *. vestu, apu-

su, occidentu.Nyugati, a. occidentala, apu-

sénu.Nyughatatlan, a. — úl, ad. ne-

linistitu, turburatu, neodich- nitu.

Nyughatatlanság a. nelinişte, neodicbna.

Nyughatatlankodni, v. a se ne­linişti, a se nepaciuí, a se turburá.

Nynghatatlankodás, a. nelinişte turburare, neodichna.

Nyugszik nyugoszik, v . se odich- nesce, pauséza.

Nyugott, o. — an, ad. linistitu, odichnitu, paciuitu.

Nyugvás, nyugovás, e. odichna, repausu, linişte.

Nyugta, a. cuitantia; pace, li­nişte. • V

Nyugtalan, o. — úl, ad. neodich- nitu, neliniştita.

Nyugtalanítni, v. a conturbă, a nelinişti.

Nyugtalanitás, a. conturbare, ne­liniştire.

Nyugtalankodni, v. a se neodich- ní, a se nelinişti, a se turburá.

Nyugtalanság, a. neodichna, ne­linişte, turburare.

Nyugtatni, v. a domoli, a liniş­ti; a cuitá.

Nyugtatăş, a. liniştire, domolire; cuitare.

Nyugtató, o. domolitoriu, impa- ciuitoriu; cuitatoriu.

Nyugtatvány, a. cuietantia: cui­tantia.

Nyugtatványozni, v. a cuitá.Nyugton, ad. odichnitu, linistitu,

in pace.Nyugvás, a. odichnire, pausare.Nyújtani, v, a int ende ; a lungLNyújtás, a. intendere, lungire.Nyujtékony, o. intendietiosu.Nyújtható, o. intendibilu.Nyújtó, o. intendietoriu; suci.-

toriu.Nyujtódeszka, a. cárpatoriu.Nyujtozás, a. intendere.Nyújtózni, v. a se intende.Nyujtodzni, nyújtózkodni, e. (V.

nyujtóznij.Nyujtóztatni, v. a intende.Nyúl, a. iepure.Nyúlsaláta, a. susaiu.Nyúlni, v. a se intende, a in­

tendő (man’a), a se atinge.Nyúlás, a. intendere, atingere.

Nyiladozni Okádó 155.

Nyuladozni, v. a se in tende.N yúlánk , a. snlegetu , in tinsu ,

sveltu .N yúlászni, v. a vená iepuri.N yúlászat, s. venatu de iepuri.Nyulékony, a. in tend ietiosu , duc-

t i lu ; ven josu .N yulékonyság, s. d u c tilita te , in-

tend ie tim e.N yú lik , v. se in tende.Nyúlós, e. in tend ie tio su .Nyulósodni, v. a se face in ten ­

dietiosu.N yuszt, a. zibelina, sam uru.N yúvadni, v. a se innecá.N yúvasztani, v a innecá.N yúzni, v. a beli, a despoié.

o .

0 , a. vechiu , an ticu.Ó ! o h ! int. a h !Óbégatni, v. a lam entá, a se tâ n ­

g u i, a se va ie tá .Óbégatás, a. lam entare , tân g u ire .Obon, a. u n c ia (m esura).Ócska, o. vechiu , ponositn , in-

vechitu .Ócsárolni, ócsárlani, v. a defai-

m á, a calum niá.Ócsárlás, a. defăim are, calum ni-

a re , d esp re tiu ire .Ocsmány, a. — úl, ad. n e cu ra tu ,

scá rnavu , h ídu .O csm ányitni, v. a scarnav i.O csm ányodni, v. a se scarnav i.Oesúdás, a. desm etecire, desa-

m etire, deştep tare .Ocsúdni, v. a se desm eteci, a se

destep tá.Ócsúlni, ocsúdni, v. a se eftini.Oda, ad. acolo.

Nyúzás, í . belire, despoiere .Nyúzó, s. be lito riu , despoietoriw .Nyű, *. vierm e, r im a , strepede.N yűg, a. catusia , fa lan g a , pedeca;Nyügölödni, v. a se sbucium á,

a se căsoi, a se o stan i, a se incom oditá .

Nyűgös, a. in ca tu sia tu , fe recatu , legatu.

Nyűgözni, v. a leg á , a in ca tu - siá, a ferecá.

N yüst, a. itia .Nyüves, a . — en, ad. cu strepe­

de, vermeno8U.Nyüvesedni, v. a se inverm eno-

siá, a se im ple de verm i.

ó.Odú, s. g a u ra ; b u tu ra .Ódon, a. an ticu , invech itu , d e

m oda vechia.Odv, s. (y. odú).Odvas, a. gaunosu .Odvasodni, v. a se gaunosiá, a

se g ă u ri, a se b o rti.Oh! int. a h ! v a i!Óhajtani, t>. a dóri.Óhajtás, a. dorire, do rin tia , d ó ra . Óhajtva, ad. dorindu .Ok, a. causa.Okirat, a. docum entu .Oklevél, a. diplom a.Okszerű, a . — leg, ad. ra tio n a tu . Okádni, v. a vom á, a bori, a

versá.Okádás, a. vom are, versare . Okadat, a. m otivare.Okadatolni, v. a m o tiv á . Okadatolt, okadatos, a. m otivata» Okádó, a. v o m ato riu , b o ríto ritu

156 Okmány Ólom

O km ány, a. docum entu .Okm ányolni, v. a docum entá, a

adeveri.Okos, a. — an , ad. p ru d en tu , in-

tie lep tu , p ricepu tu .Okosság, a. in tie lep tiu n e , p ruden-

t ia , ra ţiu n e .Okoskodni, v. a deduce, a a rg u ­

m en t A; a se 8fatosí.Okoskodó, a. a rg u m e n ta to riu ; sfa-

to su .Okosodni, okosúlni, v. a se in-

tie lep tí, a deven i p ru d en tu .Okosodás, a. in tie lep tire , p ru-

Je n tia .Okozni, v. a causá, a p ricinu í.Okozás, a. causare , p ric in u ire .Okozat, a. u rm are , cosecentia ,

efectu , re su lta tu .O kság, a. cau salita te .O ktalan, a . ne in tie lep tu , fa ra

m ente.O ktalanság, a. ne in tie lep tiune,

n ep ruden tia .Oktalankodni, v. a face he in tie-

lep tiun i, a se p o r tá n ep ru - den tu .

O ktatn i, e . a in s tru á , a invetiá .O ktatás, a. invetiare , in s tru are .O ktatástan, a. d idactica.Oktató, a. in v e tia to riu , in s tru c ­

to ru l, docente.O ktondi, a . n aucu , stup idu , idio-

tu , to n tu .O ktondiság, a. nau c ía , s tup id ita te .O bvetetlen, a . — ül, ad. nesm in-

titu , neap a ra tu , perem toriu , de s ig u ru .

01, a. s tau lu , co tetiu , p o ié ta .Oláh, a. rom fuiu.Oláh, a . rom anescu.Oláhosítni, v. a rom anisá .Oláhosodni, v. a se rom anisá .O láhul, ad. rom anesce.•Olaj, a. oleu.

Olajfa, a. m aslinu , o livu. Olajszinü, a . o livastru .Olajos, a. oleiosu.Olajozni, v. a ölei.Olajozat, * o leitu ra.Ólálkodni, v. a pandí, a sp ioná , Ólálkodás, a. pand ire , p anda. Ólálkodó, a . pand ito riu , vulpe-

nosu , c landestinu .Olasz, a. ita lian u .Olasz, a . ita linescu .Olaszfal, a. pa rav an u , p a rie te

spaniolescn .Olaszhon, a. I ta l i’a .Olaszul, a. ita lienesce .Olcsítni, v. a eftini.Olcsúlni, v. a se eftini.Olcsó, a. eftinu.Olcsóság, a. e ftina ta te .Oldani, oldozni, ti. a deslegá , a

desface, a d e sn o d á ; a reso l- vá, a absolvá.

Oldal, a. lă tu re ; cóste. Oldalborda, a. cósta.Oldalas, a. cóste (de vita). O ldalaslag, ad. a la tu re a . Oldalfélt, ad. la tu ris iu .Oldalt, oldalvást, ad. a la tu rea . Oldat, a. desfacere, d esnodare ;

so lu tiu n e ; abso lu tiune . O ldatlan, a . — úl, ad. nedesle -

g a tu ; n e d e sc u rc a tu ; n ed esn o - datu , nereso lva tn .

Oldhatatlan, a. — úl, ad. nedes- le g a b ilu ; nereso lvab ilu .

Oldozat, a. deslegare, abso lu tiune . Olló, a. fórfeci.Oly, ody, olyan, pron. asia , c á

acela, de acelu .Olyankor, ad. p e a tunci, in ace­

lu tem pu.Ólmos, a. p lum bosu. ^Ólmozni, v. a p lum bí.Ólom, a. p lum bu.

Oltani Orgyikolás 157

Oltani, v. a a l tu i ; a vaccină, a îm punge de v e rsa tu ; a s tin ­ge ; a inch iagá.

Oltás, a. a l tu i r e ; v a c c in a re ; s tin ­g e re ; inch iagare .

Oltalmazni, v. a ap ară , a scuti, a p ro tege , a defendá.

Oltalmazás, a. ap ara re , p ro tege- re , scu tire , defendaré.

Oltalmazó, a. p ro tec to riu , apara - to riu , defensoriu .

Oltalmazóiag, ad. defensive, in m odu ap ara to riu .

Oltalom, a. p ro tec tiune , apara re , d e fer siune.

Oltár, a. a lta riu .O ltatlan, a. n e a l tu itu ; n e s t in s u ;

n e in ch iag a tu .Oltó, a. ch iagu.Oltovány, a. a rbo re lu a ltu itu .Olvadni, v. a se topiOlvadás, a. to p ire ; desgh ia tiare .Olvadékony, a. topitivu .Olvasni, v. a ceti, a l e g e ; a n u ­

merádOlvasás, a. ce tire , le g e re ; nu -

' m erare.Olvasatlan, a. nece titu , n e le su ;

n en u m eratu .O lvasgatni, v. a ceti (m ereuj.Olvashattam a. n e leg ib ilu ; ne-

num erab ilu .Olvasható, a. leg ib ilu ; num e-

rab ilu .Olvasmány, a. lec tu ra .Olvasó, a. cetito riu , le c to r iu ; ro-

sa riu , m etan ii.Olvasókönyv, s. carte de lec tu ra .Olvasott,, o. cetitu , l ite ra tu , e ru -

d itu , in v etia tu .O lvasottság, a. in v etia tu ra , eru-

d itiune .Olvasztani, e . a to p i ; a des-

gh ia tiá .O lvasztás, ». to p ire ; desgh iatiare .

Olvasztó, a. top ito riu .Olvasztott, a . to p itu ; d esg h ia tia tu .Omladék, a. ru ina, su rp a tu ra , de -

r im a tn ra .Omladozni, v. a se ru in á , a s e

su rpá .Omlás, a. ru ina, su rp a re , d e ri-

m are. 'Omladvány. a. (v. om ladék).Ón, a. cositoriu , p lum bu.Óni, v. (v. óvnij.Onka, a. tig ru , iag u a ru .Onnan, ad. de acolo.Onnét, ad. (v. on n an ).Ónos, a. cosu to ritu .Ónozni, v. a cosu tori.Ónozás, a. cosu torire .Ontani, v. a versá.Ontás, a. versare .Óra, a. o ro lo g iu ; ó ra .Órai, a. de u n ’a óra.Órás, a. o ro logeriu .Orbáncz, a. o rbaltiu .Orcza, a. íacia, fa tia , obrazu ,

vultu .Orczátlan, a. — ul, ad. obrazni-

cu, n e rusinatu .O rczátlankodni, v. a fi n e rusi-

"natu , a face im pertinen tie .O rczátlanság, s. n e ruşinare , o-

b razn ic ia , im pertinen tia .Ordítni, v. a ra cc í, a sbierá, a

u rlá .Orditás, a u rle tu , ra cn e tu , sbie-

ra tu .Orgazda, a. p itu la to riu de hoti.Orgona, a. o rganu .Orgonáim, v. a dice, a cantá.

pe o rg an u .Orgonás, a. o rgan istu .Orgyilkölni, ». a om ori pe fu -

risiu , a asasină.Orgyilkolás, a. a sa sin a tu .

.168 Orgyilkos

Orgyilkos, a. a sa s in a .-Orgyilkosság, a. (v. o rgy ilko lás).Óriás, a. g igan te .-Óriás, óriási, a . g ig an tica .Ormó, a. p isca , calm e, m ach ia ,

dan g a .Orosz, a. r a s a , m asca ta .Oroszhon, a. K usi’a .Oroszlán, a. leu .Orozni, v. a ra p í, a fu rá .Orozás, orzás, «. răp ire , fa rtő .Orr, a. n a su ; c ioca.O rratlan, a . fá ra n a sa .O rrm ácy, a. b o ta , tro m b a (la

e lefan ţi).O rrocska, a. na su tiu .O rro ln i, ti. a fi m an iosa , a im-

p u t á ; a m irosá.•Orsó, a. fusn.Ország, a. tié ra , im periu .

■Országgyűlés, a. d ieta , p a r la ­m entit.

O rszág iás, a. dom nire , guber- n are .

Országolni, v. a dom ni, a gu- b e m á .

Országos, a . de tié ra , regn ico- la r iu ; g en era lu , un iv ersa la .

Őrző, a. rup ito riu .O rvos, *. m edicu .O rvostudor, a. do c to ra de m e­

dicina.Orvosi, a . m edicala .O rvosla t, orvoslás, ti. rem ediu ,

v indecare , curare .Orvosolni, t>. a v in d ec i, a cnrá.O rvoslohatlan, a . nev indecab ilu ,

necurab ilu .O rvosolható, a . cn rab ilu .Orvosság, a. m edicina, m edica­

m en ta , léca.O rvosságos, a . de m edicam enta ,

m edic inala .Ó ság, a. an tic ita te , vechim e.O skola, a. scóla.

Osonni, ti. a se p itn lá , a tú li, a tag i.

Ostábla, a. tab litia de jo cu , da­n á é ra .

Ostoba, a . s tu p id a , p ro s ta .Ostobaság, a. stu p id ita te , n au c ía .Ostobán, a d . (v . ostoba).Ostobáskodni, v. a face , a co­

m ite ab sn rd ita ti.Ostobául, ad. (v ostoba).Ostor, «. corbaciu , b iciu .Ostorozni, ti. a corbaci, a b iciu i.Ostrom, a. a ta c a , a sa lta .Ostromzár, a. inch isóre de a rm a­

ta , b locata .Ostromlás, a. a taca re , opum nare,

a sa ltare .Ostromló, a. opnm natoria , a sa l­

tato rii!.Ostromolni, ti. a a tacá , a opum -

' ná, a a sa ltá .Ostya, a, asim a, p ane de cum i­

n e ca tă .Oszer, a. p ia tia de vech itu ri.Oszerű, a. vechia, an ticu .Oszlás, a. risip ire , desfacere, im -

p rasc ie re .Oszlatni, v. a resip í, a desface .Oszlatás, a. desfacere, resip ire .Oszlani, v. a se desface, a se

risip i, a se desparţi.Oszlop, a. s ta tu a , co lum na.Oszlopzat, a. co lum natn ra .Oszolni, v. (v. oszlani).Osztani, o. a dividá, a im p artí,

a separá .Osztás, a. d iv idare, im partire .Osztály, a. c lase, despartiem en-

tu ; im p a rtié la ; cU sifleatione.Osztályozni, v. a c la s if ică ; a im ­

p a rtí.O sztályozás, a. c lasificare.O sztályosat, a. c lasifica tiane.Osztható, a . im partib ilu .O szthatóság, «. im p artib ilita te .

Osztatlan Omledezni 159

O szta tlan , a. — úl, ad. ne im par- tib ilu .

O sztováta , s. sta tiva , resbo iu (la tie su tu ).

Osztozás, s. im p ar ti él a. Osztozatlan, a. n e im partitu . O sztozni, v. a t e im partí. Osztozkodni, v. (v. osztozni). . O sztrák , 3. a u s triaeu .Óta, p. de a tone i, de u n u tem pu. Ó talom , *- pro tee tiune , ap ara re ,

defensiune.Otrom ba, a . d ifo rm a, groso lanu . O trom baság, 3. d iform itate, g ro ­

solănia .O trom búlni, e . a se face difor­

m a, a deven i bad aran u .O tt, ad. acolo.

• •

o .

0 , pron. elu, ea.Öblítni, v. a c la ta r í (cu apa). Öblöny, s. v asú , basenu.Öblös, a. eufundosu.-Öböl, a. concav ita te , g a v an u si-

n u (de m are ).Öcs, 3 . fra te (m ai m icu).Ödön, n. prop. E ugenu . Ögyelegni, v. a am blá g u ra c a s -

c a ta , a am blá tan d a lin d u . Öklözni, v. a dá , a lovi cu pum nii. Ököl, 3. pum nu.Ökör, s. bou.Ökrös, a. cu bői.Ölni, o. a om ori, a ucide.Ölés, s. om orire, uc idere. Öldökölni, öldösni, v. a om ori,

a ucide.Öldöklés, 3. om oru, uc idere, ver-

sa re de san g e .Öldöklő, a. uc iga tp riu .Ö le ln i, v. a im bratiosiá .

O tthon, ad. acasa.O tthonka, 3. sc u rta ica (vest-

m en tu ),Otvar, 3. bu b e sp u rca te .Óvni, v. a fé ri, a p azí, a a p a rá .Óvakodni, v. a se te rí, a se p a ­

zí, a se ingrijí.Óvakodás, s. paza, g r ija , pre-

cau tiune, ferire .Óvás, 3. p rő tes tu .Óvatos, a. — an, ad. cu paza,

cu g rija , cercuspectu , p re c a u ta . 'Óvoda, 3. p reserv a to riu , in s titu ­

i a de îng rijire .Ovószer, s. m edilocu preserva-

tiv u .Ozsonna, ». ojina, c in isióra .'O zsonnázni, ti. a o jiná.

tt

o .Ölelés, s. im b ra tio s ia re .Ölelgetni, v. (v . ölelni).Ölelkezni, v. a se im bratiosiá .ÖlelkezéB, s. im bra tio sia re .Ölnyi, a. de u n u s tan g in u , de

u n ’a o rg ia .Ölő, a. uc iga to riu , om orito riu .Ölteni, v. a im b ra cá ; a im punge,

a cóse (cu aculu).Öltöny, 3. îm brăcăm in te , vest-

m entu .Öltözni, v. a se im bracá .Öltözés, s. im bracare .Öltözködés, s. (v. ö ltözés).Öltözet, 3. îm brăcăm in te .Öltöző, a. im braca to riu , de im - ,

b raca tn .Öltöztetni, v. a im bracá , a in -

v estm en tá (pe a ltu lu ) .Ölyv, 3. u liu , coroiu.Omledezni, v. a se v e rsá , a curge.

Ömledezés, a. v e rsa re , curgere . Ömlés, a. (v. öm ledezés). Ömleszteni, v. a versá.Ömleni, v. (y. öm ledezni). Öm lik, v. se vérsa, cu rge . Ömölni, v. a te versá.Ön, pron. dom niat’a .Ö nállás, a. in d ep en d en tia .Önálló, a . independen te .Önfejű, a . cerbicosu,’ obstin a tu . Öngyilkolás, a. sinucidere. Öngyilkos, o . s inucid ie to riu . Öngyilkosság, 'a. (v. öngyilko lás). Öntudat, a. consc iin tia de sinesi. ön tudatlan , a. — úl, ad. fa ra

consciin tia de sinesi. Önviselet, a. condnita , p o rta re . Önkényt, önként, ad. de sinesi,

de b u n a voia, spon taneu . Önkény, a. a rb itriu , despotism u. Önkényes, a. a rb itra riu . Önkényleg, ad. a rb itra r iu , des-

poticu .Önkénytes, a. v o lu n ta riu .Önkényü, a. d isc re tionarin , a r ­

b itra r iu .Önmaga, pron. e lu in susi, ea

in sasi.Önteni, a. a tú rn á , a versá. Öntés, a. tu rn are , ve rsare .Öntet, a. v e rsa tu ra , tu rn a tu ra . Öntő, a. tu rn a to riu , .Versatoriu. Öntött, a. tu rn a tu , v e rsa tu . Öntözni, v. a udá.Öntözés, a. u dare .Öntöző, a. u d a to riu , v e rsa to riu ,

s trop ito riu .Önuralkodó, a. au to c ra tu . Ö nnrság, a. au to cra ţia , despotía. Önzés, a. egoism u.Önzéstelen, a . neego istu , nein-

te resa tu .Önző, a. egoistu .Őr, a. paz ito riu , custode.Ördög, a. d racu , sa ta n a , S a v ó in .

160 Ömledezés

Ördögi, a . diavolescu .Ördögös, a . diavolitu , in d rac itn . Ördögösködni, v. a se in d rac í,

a face m iselii.Ördögség, a. d racia, d iavolía. Ördöngös, a . (v. ördögös).Öreg, a . b e tra u u ; v e te ra n n ; un -

chiu .Öregbedés, a. im b e tran ire ; cres-

cam entn , înm ulţire .,Öregbedni, v. a im b e tra n í; a

eresce, a se m arí.Öregbítni, v. a im b e trin í; a m a ­

ri, a adauge.Öregbülni, v. (v. ö regbedni). Öregbülés, a. (v . ö regbedés). Öregese, a. be tran atecu .Öregedni, v. a im betran í. Öregedés, a. im betran ire .Öregség, a. be tran e tie .Őrizni, v. a pazí, a v igilá, a„ S r ö í 'Őrizés, a. paz ire , g rija , v ig ila re ,

custod ia .Őrizet, 'a. (v. őri»és)*Őrizetlen, o . nepaz itn , n e g rijitn . Őrizkedni, v. a se pazí, a se

griji-Őrizkedés, a. pazire, îng rijire . Orjöngéni, v. a nebuni.Őrködni, v. (v . őrizkedni). Őrködés, a. paza , g rija , v ig h ia re . Őrlés, a. m ac inare .Őrlet, a. m ac inatn .Őrlő, a. m acinato rin .Örmény, *. a rm énu .Őrmester, a. se rg en tu .Őrnagy, a. m ajom .Őrök, a. e te rn u .Öröklét, a. e te rn ita te .Öröklétű, o . de veei, e te m n . Örökbefogadni, v. a adoptá , a

lu á de Sufletu.Örökbefogadás, a, adop ţiune .

Örökbefogadás

Örökitni Ösvény 161

Ö rökitni, v. a e te rn isá , a veci- n icí, a perpetuă,.

Ö rökítés, a. e tem isare , p e rp e ­tu a re .

Örökké, ad. in e te rn u , in veci, to tu d é u n a .

Örökkévalóság, a. e te rn ita te .Örökkévaló, o. e te rn u .Öröklés, s. succesiune, e red ita te ,

m oşten ire .Öröklési, a . succesionalu , e re ­

d ita rii’..Öröklét, 8. (V. ö rökkévalóság ).Öröklő, a. erede, succesoriu .Öröklött, a. e red itu , m osten itu .Örökölni, v. a e red i, a m oşten i.Örökös, 8. (v. öröklő).Örökös, a. — en, ad. e te rn n , de

p u ru rea , de veci, p e n tru to tu ­déuna.

Örökösitni, v. (v . ö rök itn i).Örökösődni, v. a eredi, a m oş­

ten i.Örökösödés, s . e red ire , m oşten ire ,

succesiune .Örökre, ad. in e te rnu , in veci,

p e n tru to tu d é u n a . ■Örökség, a. succesiune , e re d ita ­

te , c lironom ía .Örökség!, a. e red ita r iu .Őrölni, v. a m aciná.Örölés, s. m ac inare .Ö röltetni, v. a m ac in á (p rin al-

tu lu ).Öröm, s. b u c u ria , vo lu p ta te .Örömest, ad. bucU rosu.Örömtelen, a. fa ra b u cu ria .Őrség, a. v ig ilia , paza, c u sto d ia .Örsereg, a. g a rd a , gárn isó n a .Örszellem, s. g e n iu ap ara to riu ,

sp ir itu pazito riu .Ortelen, a. fa ra pa'za, nev igh ie -

tu , fa ra custod ia .Örülni, v. a se bucurá.Örülés, a. bucu ria .

Örülni, v. a nebun i, a se sm in ti Cin m inte).

Örülés, s. nebun ia , p e rd e re a m intii.

Örvendeni, v. (v. ö rü ln i).Örvendetes, a. im b u cu ra to riu .Örvendeztetni, v. a face , a eau-

sá bucuria .Örvény, *. vu ltő re , v e rteg iu .Őrvidék, s. d is tric tu m ilita riu .Őrzeni, v. (v. őrizni).Őrző, 8. p az ito riu , custode, p ro -

tec to riu .Os, 8. s trab u n u , p ro to p arin te .Őskor, s. s travech im e, an tic ita te .Ősi, a. stram osiescu , s tra b u n es-

cu , av iticu .Ösiség, s. av itic ita te .Ösmerni, v. (v. ism ern i).Össze, ad. lao la lta , îm p reu n a .Összeadás, s. ad itiune .Összeadni, v. a adauge.Összeirni, v. a c o n sc rie .Összekapni, v. a se in ca ie rá , a

se certá.Összekelni, v. a se casa to ri, a

se im preuná.Összekelés, s. c asa to ría , Îm preu­

n a re .Összeg, 8. sum a.Összeírás, s. conscriere .Összes, a. — en, ad. t o ta lu ; su -

m ariú .Összetes, a. concre tu .Összetett, a. com pusu .Összezni, v. a subsum á, a adu­

n ă in tr ’o sum a.Összhangzás, a. a rm onia, acordu.Összlet, a. sum a ' in tré g a .Összpontositni, ». a eoncen trá ,

a cen trá lisé .Összpontosítás, a. cen tra lisa tiu n e ,

con cen tra re .Östve, ad. (v . estve).Ösvény, s, c a ra re , cale.

11

162 Ősz Pajkos

Ősz, a. c a ru n tu , su ru .Ő sz, s. o d ú b e tra n u , v e te ra n a ;

tóm na.őszelő, 8 sep tem bre.Őazhó, s. octobre.Őszi, a. de tóm na, tom natecu .Őszinte, a. s in c e ra , lea lu .ő sz in tén , ad. (v. ősz in te).Őszinteség, a. s in cerita te , lea li­

ta te .Oszszel, ad. tóm n’a .Ösztön, 8. in stin c tn , im p alsa ,

boldn.Ö sztöndíj, 8. s tipend iu .Ösztöndíjas, a . s tip en d ia ta .Ösztönszerű, a. — leg , ad. in ­

stin c tiv a .Ösztönözni, v. a Îndem nă, a im -

p in ten á , a îm boldi.Ösztövér, a. m ac ra .pszntó, 8. N ovem bre.őszü ln i, v. a in ea ru n tí.Öszve, ad. (v. össze).Öszveg, 8. sam a.Öszvér, 8. m ala , c a t îra .Öszvesítni, v. a com asá, a con­

tra g e ; a co la tio n á .

Pacsirta , s. c iocârlia .Pácz, 8. m u ră tu ră ; dubéla , a r -

gasé la .Paczal, 8. m atia , bazari.Páczolni, V. a m u ra , a s a r á ; a

a rgasi.Páczolás, 8. m nrare , s a ra re ; a r-

gasé la .P a d , a. lav itia , scannn , banca.P ad lás, a. podu, p la fo n d n ; p a -

v im entu .

Öszvesités, 8. com asare, c o n tra ­g e re ; co la ţionare.

Öszvet, 8. sam a.Öt, a. cinci.Ötször, a. de cinci-ori.Ötven, a. cinci dieei.Ötves, ötvös, «. a u ra riu , a rg in -

ta rin .Öv, 8. b r i u ; c inga , c inga tő ria ,

s ie rp ariu .Övezni, övedzni, v. a incinge . Ö vetlen, a. — ül, ad. ne inc insu . Övezet, s. c in g a tő ria ; b a ie ra ;:

zona.Őz, 8. cap rió ra .Őzecske, a. cap rio rica .Özön, a. in u n d atiu n e , rev ersa -

tú ra .Özönlet, 8. (v. özön).Özönvíz, 8. d iluv iu .Özönlés, 8. in u n d are .Özönleni, v. a inundă, a re -

versá.Ö zvegy, a . veduvu.Özvegyen, ad. veduvu , inve»_ duvía.

Özvegység, s. veduvía . % Ö zvegyül, ad. (v . özvegyen).

P ad lat, s. p o d itu ra .Padlózni, v. a podí.Padlózat, s. (r. pad la t).Padolat, a. (v. padlás,).Páholni, v. a c iom agi, a b a te . Páholás, a, c iom ăgire , b a ta ia . Páholy, s. losa , loja.Paizs, í . eg ida, scutu.PaizsOs, a . e g id a tu , cu scu tu . Pajkos, a. — an , ad. insolentu ,.

in tre cn tu , destracuatu , des» frena tu .

Pajkosság, a. in so len tia , desfre- n a re .

Pajkoskodni, v. a se desfrená , a se in trece .

P a jta , a. g ra sd n , po iéta , s tau ln . P a jtás , a. so tiu , cam eradu . Pajzán , o. (v . p a jk o s ) .Pakolni, v. a p ach e tá .P a k n lá r, a. p e cu ra riu .Pál, n, prop. P a u lu .Palacsin ta, a. p lăc in tă .Palaczk , a. b u te l ia ; p losca. Palaczka, a. s te 'n ilia .P alánk , a. pa lanu , în g răd itu ră

cu scânduri P a lán t, 8. p lan ta .P a lán tá im , v. a sad í, a im p lan tá . P a lás t, a. m an ta , p a lin . P alásto ln i, ». a ascunde, a a -

coperí.Palásto lás, a. ascundere , a c o p e ­

r ire .Pálcza, a. ba tiu , bastonu . Pálczázni, v. a b a te cu b a tiu lu ,

a c iom agí.Pálczika, a. b a tis io rn .P á lin k a , a. v in arsu , racb in . P á lin k á s , a . cn v in a rsu , de r a ­

ch iu .P á lin k ázn i, v. a b é v in arsu . Pallér, a. pa le riu .Pallérozni, v. a cu ltivă, a po lei. Pallérozatlan, o . necu ltiv a tu , n e .

p o litu .Pállan i, v. a a sudá , a p u tred í. Palló , a. pun te .Pallos, a. pa losiu .Pálm a, a. palm n, finicu.Palo ta , a. pa la tiu .Pálya, a. cariera , s t a d i i cu rsu . P á ly a ira t, a. sc rie re de concursu . P ályakor, a. p a le s tra ; cercu de

m işcare.Pá lyaté r, a. c a rie ra .Pályaudvar, a g a ra .

Pajkosság

Pályázni, v. a concurge .P ályázás, pályázat, a. concu-

re n tia .Pam ut, a. bum bacu.Panasz, a. p lansóre, a c u sa , ac­

ţiune .Panaszkodni, t>. a se ja lu í , a se

p lân g e , a se tân g u i.P anaszlás, a. ja lu ire , p lan só re .Panaszlé, a. acu sato riu , ja lu ito -

r iu , ac to riu .Panaszlott, a. acusatu .Panaszolni, v. a acu sá , a Ia-

m en tá .Fanaszolkodni, v. a se tân g u i, a

se p lânge.Pánczél, a. p a n tie ra .Pánczélos, a . p a n tie ra tu .Fanczélozni, v. a p a n tie rá .Pandúr, a. p a n d u rn .P angani, v. a stam ná , a s tá p e

lo c u ; a se corupe.Pangás, a. s ta m n a re ; co ru p tiu n e .P án t, a. şina, p an ta .Pán tlika , a. p e tea , cordea , p án ­

ti ica.Pán tlikás, a. co rdelatu , cu p e tea .P án tlik ázn i, v. a co rd elá , a o r­

r á cu p e tea .Pántozni, v. a leg á cu s in e .Pap, a. p reo tu , sacerdo te , p a -

rocbu , sp iritu a lu .Papnövelde, a. sem inariu .Pápa, a. pontefice, p a tr ia rc u ,

p ap a .Pápai, a . pon tefica tu , p a p a lu .Pápakövet, a. nun ţiu .Pápaszem , a. och ilari.Papagáj, a. papaga lu .P ápaság, a. pontefiealu , p á p á t u,

p a tr ia rc a tu .Papi, o. p reo tiescu , popescu .P ap ír, papiros, a. c h arth ia , p a ­

p ira .Pap lan , s. p lap o n a .

11*

Paplan 16$

Papolni, ti. a predică.Papos, a. pppescu.Paprika, a. paprica, ardeiu.Paprikás, a. papricatu, piperatu.Paprikázni, ti. a papricá, a pi­

peră.Papság, a. preoţime.Papucs, a. pantofu.Papuralom, papúrság, a. ierachía.Pár, a. parechía, duplu.Párviadal, s. duelu.Paradicsom, a. paradisu, raiu,

edemu.Paradicsomi, a. paradisicu, de

paradisu.Parafadugasz, a. dopu de sugeru.Paraj, a. spinatu.Páralni, párolni, ti. a abórí; a

destilá.Páralás, párolás, a. aborire; des-

t ilare.Parancs, a. mandatu, ordinu, co-

. monda. ,Parancsnok, a. comandante.Parancsolni, ti. a demandá, a

imperă, a comandă.Parancsolás, a. demandare, co­

manda.Parancsolat, a. (v. parancsolás).Parancsolólag, ad. demandatoriu,

imperiosu, imperativu.Parancsolómód, a. modu impe­

rativu.Parány, a. micime, atomu.Parányi, a. piculetiu, fórte micu.Parányiság, a. micime, minia­

tura, bagatela.Paraszt, s. tieranu.Paraszt, a. necultu, tierenescu,

mojicu.Parasztos, a. (v. paraszt).Parasztosan, ad. tieranesce, ne­

cultu.Parasztkodni, ti. a face, a comi­

te mojicii; a trai la sate.

164 Papolni Parőkás

Parasztosodul,- parasztosulni, ti.a se mojici, a se badar, ni, a deveni nepolitu.

Páratlan, a. — úl, ad. fara pa- rechia, fara sotiu.

Párázat, a. aboréla.Párázni, ti. a abori.Parázna, a. desfrenatu, curvariu.Paráznaság, a. curvía, desfre-

nare.Paráználkodni, ti. a se desfrená,

a curví.Parázs, a. jaru, cenuşia eu jaru.Párbaj, a. (v. párviadal).Párbeszéd, a. dialogu.Párdal, a. duetu.Párducz, a. pardu, leopardu,

pantera.Parój; a. spinatu.Párhagyma, a. poriu, cápa me-

runta.Párhuzam, a. paralela.Párhuzamos, a. — an, ad. para-

lelu.Paripa, a. calaría.Parittya, a. praste, fronda.Parittyázni, ti. a aruncă cu pras-

tea.Párkány, a. parcamu, margine,

dunga.Párkányos, a. cu parcamu, mu-

chiatu, cu dunga.Párkányozni, ti. a face dunga,

a parcamá.Párkányzat, a. parcamu.Parlag, a. tielina.Parlag, o. — on, ad. intielenitu,

nelncratu.Párlúg, a. lesiia.Párnáit?, perina.Párnahaj, párnahéj, a. fatia de

perina.Páraás, o. perinatu, cu perina.Paróka, a. peruca, paroca.Parókás, o. perucariu.

Párolni Patvarkodás 165

Párolni, ». a aborí; a destilá.Párolgás, s aborire.Párologni, ®. a aborí.Páronként, ad. impareckiatu, cu

eu parechi’a.Páros, a. — an, ad. imparechiatu,

parechia.Párosítni, v. a imparechiá, a în­

soţi, a impreuná.Párosítás, a. împreunare, impa-

rechiare, însoţire.Párosodni, v. a se imparechiá,

a se insotí, a se impreuná.Párosodás, a. imparechiare, în­

soţire, împreunare.Párosúlni, ®. (v. párosodni,).Párzás, pározás, a. împreunare.Part, a. portn, limann, tiermu-

re, malu.Párt, a. partida.Pártfogás, a. patrocinin, patro­

nare, protectinne.Pártfogolni, ®. a patroná, a pro-

tectioná.Pártfogó, a. patronii, profectorin.Pártütés, a. revolta, revolutiune,

rebeliune.Pártütő, a. revolutionariu, re-

belu.Pártviszály, a. desbinare.Párta, a. bérta, cununa.Pártás, a. cn bérta, bértatu.Pártfogolt, a. patronatu, pro-

tectionatu.Parti, a. detiermure, litoralu.Pártolni, v. a partení, a patro­

né, a protectioná, a protege; a se desbiná.

Pártolás, 8. patronare, protec- tiune; desbinare, apostasía.

Partos, a. tiermurosu, ríposu.Pártos, a. partisanu; rebelu, des-

binatoriu.Pártoskodni, ®. a se desbiná, a

face partida; a rebelá.

Partrév, 8. portn, limann. Pászma, a. fasciőra.Paszta, a. postata.Pásztor, a. păstoria.Pásztori, a. pastorescu. Pásztorilag, ad. pastoresce. Pásztorkodás, s. păstorite. Pásztorkodni, v. a pastori, a da­

ce o viétia pastorale.Pasznly, a. fasole.Pata, a. copita, unghie fia caij. Patak, a. vale, períu, ríuletiu. Patakocska, a. valcica, ríuletiu. Patakzani, ®. a curge períu, a

curge vale.Patás, a. copitatu, unghietu. Patika, a. apoteca, spitiería, far­

macia.Patikás, a. apotecariu, farma-

cistu.Pating, a. curea grosa.Patintani, v. a pocni; a atinge. Patkány, a. clotianu, siórece

maré.Patkó, a. potcóva.Patkolni, v. a potcovi.Patkói ás, a. potcovire. Patkolatlan, o. nepotcovitu. Patkós, o. potcovitu.Pattanni, v. a pqení; a sári. Pattanás, 8. pocnetu; săritură;

sgrabuntia, bubusióra. Pattantam, v. a pocni, a plesni. Pattantyú, a tunu.Pattantyús, 8. tunariu, artile-

ristu.Pattantyúság, a. artileria. Pattogni, ®. a pocni, a dejuná. Pattogás, «. pocnitura, pocnetu,

detunetu.Patvar, a. cérta.Patvarkodni, v. a se certá, a se

ciondraní.Patvarkodás, a. cérta, ciendra-

nire.

Patyolat, s. batista.Páva, s. paunu.Pazar, pazarló, a. predatoria.Pazarlás, s. préda.Pázsit, pázsint, s. pajisce, ver-

détia, árba verde.PázsitOs, a. cu érba verde.Pecsenye, s. carne; friptura.Pecsét, 3. macula, péta; sigilu.Pecsételni, v. a sigiiá.Pecsételés, s. sigilare.Pecsétes, a. petatu; sigilatu.Pecsétezni, a. a petá.Peezek, s. calusiu, cuiu.Peczér, s. caneriu.Peczkelni, i>. a pune scalusiu;

a bate cuia.Peczkes, a. ínganfatu; batutu eu

cuiu.Pederni, pederítni, v. a suci, a

resucí.Pedig, pediglen, eoj. inse, totu­

şi, cu tóté acestea.Pehely, s. scama, fulgu, flocu.Pej, a. murgu.Pék, a. paneriu, covrigariu, pi-

tariu.Példa, a. esemplu, modelu.Példabeszéd, a. proverbiu.Példálódzás, a. alusiune, aieptare.Példálódzni, v. a face alusiune,

a dá se pricépa, a aieptá.Példázat, s. parabola.Példány, s . modelu, esemplaríu,

mustra.Példás, a. — an, ad. esemplariu.Példátlan, a. — úl, ad. fara e-

semplii.Például, ad. de esemplu.Példázni, v. a representá in esem-

ple.Példázat, 8. esemplu, parabola.Féldázódni, példázgatni, v. (v.

példálódzni).Pele, 8. clotianu alunariu.

166 Patyolat

Pelengér, 8. locu de ruşine; fa­langa.

Pelyhes, a. — en, ad. scamosu, fulgosu; flocosu.

Pelyhesedni, v. a se scamosiá, a se fulgosiá.

Pemet, s. matura de cuptoriu.Pendel, s. póle.Pendeles, a. cu póle.Penderxtni, v. (v. pederni,).Penditni, v. a aieptá, a amentí,

a atinge ; a face sunetu,Pendulni, v. a suná.Penész, 8. mucediéla.Penészedni, v. a se mucedí.Penészedés, a. mncediéla, rnu-

cedire.Pengeni, v. a suná.Pengés, s. sunetu.Pengetni, v. a dá sunetu.Pengő, 8. moneta sunatoria.Penna, s. condeiu, péna.Péntek, s. vineri.Pénz, 8. bánu; numu.Fénztan, a. numismáteca.Pénztár, a. erariu, cassa, tesauru.Pénztári, «. erarialu.Pénzügyminister, a. ministru de

űnantia.Pénzügyőr, a. inspectoriu de fi-

nantia.Pénzes; a. — en, ad. banosu,

avutu.Pénze tlen, o. — ül, ad. fara ba­

ni, nebanosu.Pép, s. papu, ciru.Pepecselni, v. a mocosí, a mi-

galí.Pepecselés, s. migalire.Pépes, a. cirosu.Per, 8. procesu; cérta.Perfolyás, a. procedura.Perszünet, s. juristitiu.Pertárgyalás, s. pertractare de

procesu.

Pertárgyalás

Perbefogni, v. a trage la pro­cesa.

Perbeli, a. procesuala.Perez, *. m inuta; másodpercz,

secunda.Ferczegni, v. a sfârai, a scár-

tiaí.Perczegés, a. sfâraire, scârtiaire.Perczenet, a. (v. perezj.Perecz, a. covrigu, colaceln.Pereczes, a. eovrigariu.Peregni, a. a durai, a scârtiai.Perelni, v. a portá procesu; a

se certă.Perelés, a. proeesu, cérta.Peres, a. procesualu.Peresfél, a. litigante, causantu.Perge, a. spiralu.Pergelni, v. a prăji, a arde, a

frige.Pergelés, a. prajire, ardere.Pergelődni, v. a se prají, a se

frige.Perje, a. paiusiu.Permeteg, permet, a. plóia me-

runta.Permetezni, ». a ploá meruntu,

a picură.Persely, a. cassa de bani.Perzselni, v. a pârjoli, a arde.Perzselés, a. pârjoliră.Perzselődni, v. a se pârjoli, a

se arde.Peselni, v. a pisiá.Peselés, a. pisiare.Fesbedni, v. a se impuţi, a se

corupe, a se strici, a putredí.Peshedt, a. imputitu, stricatu,

putreditu.Pest, n. prop. Pestea.Pesti, a. pesténu.Pestis, s. ciuma, pestilentia.Peszmeg, s. pane cópta de do-

ue-ori.Pete, a. ou fia insecte).

Perbefogni

Petecs, a. scarlatu.Péter, m. prop. Petru.Péterrár, «. prop. Petropole. Petrezselyem, a. petringelu. Petyeregni, v. a plânge, a se

scânci.Petybedni, v. a se moleşi, a se

langedi, a putredí.Petymeg, a. nevestuica, furata

(animalu).Pezsdűlni, v. a spumegă, a fier­

be, a clocoti.Pezsegni, v. fv. pezsdűlni). Pezsgés, a. spumegare, fierbere. Pezsgő, a. spumegatoriu, fier-

betoriu.Pézsma, a. moscu, bisamu. Piacz, a. piatia.Piaczi, a. de piatia.Piezi, o. mitutelu, nitielu. Pibenni, v. a pausá, a odichni. Pihenés, a. pausare, odichna. Pikkely, a. solzu.Pikkelyes, a. cu solzi.Pilla, a. pleópa.Pillanat, a. clipita, momentu. Pillangó, a. fluture.Pillantani, v. a clipi.Pillantás, pillantat, a. clipéla,

clipita; căutătură de ochi. Pille, a. fulgu de cenuşia; flu­

ture.Pimasz, a. mojieu, meteleu. Pincze, a. pefnitia, celariu. Pinczér, a. cbialariu.Fingálni, v. a desemnă, a de-

pinge.Pint, a. cupa.Pinty, fringila.Piócza, a. lipitóre.Pipa, a. pipa.Pipázni, pipálni, v. a fumá ta-

bacu, a pipă.Pipás, a. fumatoriu de tabacu,

pipatoriu.

Pipâs 167

168 Pipázgatni ■Pogányái

Pipázgatni, v. a pipă (mereu). Pipe, a, pui de gâscă.Pipere, a. irtfrumsetiare, gatéla,

toaleta.Piperézni, v. a infrumsetiá, a

orná, a gáti, a tiené toaleta. P ir, *. rosiatia.Piritni, e. a prají.Pirítás, a. prajire.Pirított, a. prajitu.Pirók, a. pirula (pasere). Firongatni, v. a înfruntă, a re­

probă, a mustră.Pirongatás, a. înfruntare, repro­

bare, mustrare.Piros, o. — an, ad. rumenu, rosiu. Pirositni, v. a rum eni; a rosi. Pirositás, 3. rumenire; rosire. Pirositó, s. rumeuéla, sulimanu. Piroska, a. rosieţicu.Piroslani, o. a trage roşia. Pirosodni, v. a se roşi.Pirosság, s. rosiatia.Pirálni, v. a roşi; a se rusină. Pirúlás, a. inrosire; rusinare. Pirulatlan, a. nerusinatu.Pisla, s. pleópa.Pislángolni, v. a licuri (foculu). Pislogni, v. a clipi. .Pislogatni, ». (pislogni).Pista, n, prop. Stefanu. Piszegni, v. a scanei.Piszegés, a. scancire.Piszegtetni, v. a pisai, a fluerâ. Piszkálni, v. a seormoli, a sco­

ciorî.Piszkálás a. scormolire, scotio-

rire, rescolire.Piszkolni, piszkitni, v. a ponosi,

a mânji, a scarnayi. Piszkolás, a. ponosire, mânjire,

scarnayire.Piszkos, a. — an, ad. manjitu,

ponositu, scaro avitu.

Piszkosodni, o. a se mânji, a- se scarnavi, a se ponosi.

Pisztoly, a. pistolii.Pisztráng, s. pastravu.Pittyeszteni, v. a lasă buz’a in

diosu, a strimbâ din gura.Pitvar, 3. tinda, antecamera.Fityeregni, v. a plânge, a scânci.Pityergés, a. plânsu, scancire.Pitymallani, v. a se reversă

diu’a, a murgi, a se face de- minétia.

Pitymallás, 3. reversatuln dilei, murgitulu de dî.

Pityóka, s. crumpena, cartofe ete.Pitypalaty, s. prepelitia.Plajbász, 3 . cerusa.Plánta, s. planta.Plántálni, v. a plantă.Plántálás, s. plan tat iun e.Plébános, a. parocbu, preotu.Pléh, a. tinichea, tabla de fern.Pletyka, a. flecaritoriu, vorbi-

toriu de menţiuni.Pletykálni, v. a flecari.Pocsolya, a. balta, tina.Pocsolyás, a. baltosu, tinosu.Pócz, s. politia, cuieriu; trépta,

gradu.Poczegér, s. clotianu.Poczkolni, v. a icni; a propti.Poczkos, a. burtosu, folticosu.Poczok, s. icu; proptea; burta.Podgyâsz, a. bagagiu.Pof, s. palma, lovitura preste

obrazu.,Pofa, a. buca; o lăture a obra­

zului.Pofozni, v. a palmul.Pogácsa, s. turta.Pogány, s. paganu; barbara.Pogányság, a. paganime; bar­

baria.Pogányái, ad. tiranesce, crudu,

erudelu; paganesce.

Pohánka Poriékony

Pohánka, a. hrisca.Pohár, *. pocalu, paharu. PohárBzék, a. armariu, credentiu. Poharas, a. cu pocalu.Pohárnok, a. paharnicn; cliia-

lariu.Pók, a. painginu.Pókháló, a. pensa, tiesetura de

painginu.Pókhálósodni, v. a se impainginá. Poka, a. fasia.Poklos, a. Ieprosu.Foklosodni, v. a se imple de

lepra.Pokol, a. tartaru, iadu, infernn. Pokoli, a. tartaricu, infernalu. Pokolfű, s. mătrăgună.Pokolkő, a. pótra caustica, pé-

tr’a iadului.Pokoleb, a. cerberu.Pokolvar, a. carbunculu, buba

periculósa.Pokróoz, a. tiolu, cérga, straiu. Póla, a. fasia.Pólálni, t). a infaslá.Pólálás, a. infasiare.Polcz, a. (v. póczj.Polgár, s. cive, cetatiénu. Polgármester, a. primariu, pre­

toriu.Polgári; a. civilu.Polgárisodni, polgárosodni, v. a

se civilisá, a se cultivá. Polgárisodás, a. civilisatiune. Polgárisult, a. civilisatu. Polgárisnltság, s. fv. polgári­

soddá).Polgárság, a. cetatienime, bur-

gesime.Politika, a, politica.Politikai, a. politicu.Politikus, o. politicu.Poloska, a. stelnitia.Foloskás, a. cu stelnitia.Polyva, a. pléva.

16»

Pompa, a. splendóre pompa, 1UC8U.

Pompás, o. — an, ad. splenditu, pomposu.

Pompázni, v. a face pompa.Pondró, s. vierme.Pondrós, a. viermenosu.Pongyola, o. negrijitu, negligatu.Pongyolán, ad. (v. pongyola,).Ponk, a. colina, délu, culme,

gruiu.Pont, a. puntu.Pontatlan, a. — úl, ad. nepun-

tatu; nepuntuosu, neacuratu.Pontatlanság, a. neacuratetia, ne-

puntuositate, nereguiaritate.Pontos, a. — an, ad. puntatn;

regulatu, precisu, acuratu.Pontosság, a. regularitate, pun»

tualitate, acuratetia.Pontozni, v. a puncfá.Pontozás, a. punctare.Pontozat, a. intrepunctiune.Ponty, a. crapu (pesce).Por, a. pulbere, prafu.Pór, pórnép, a. plebe, tieranu.Poroz, a. sgárciu.Porczellán, a. porcelanu.Porczogó, a. (v. porczj.Porczogós, a. sgárciosu.Porha, porhadó, a. farmitiosu;

putregaioáu.Porhadni, v. a se sfarmá, a se

m aciná; a se putredí.Porhany, a. pamentu tierinosu;

putregaiu.Porhanyó, o. sfarmitiosu, mala-

ietiu, fragedu.Porkoláb, a. carcerariu ; profosu.Porladók, a. (v. porhany).Porlasztani, t>. a praful, a pre­

face in pulbere.Poriékony, a. (v. porhanyó).

170 Porlan i Prüsszentés

Porlani, porladni, v. a se macină, ' a se sfarmă, a se preface in

pulbere.Poroda, a. pulbere prasitóre (la

plante;.Porond, a. nasipu, arina.Porondos, a. nasiposu, arinosu.Poronty, a. puietura.Poronyó, a. (v. porhanyó).Páros, o. — an, ad. prafosu, col-

bosu, pulberosu.Porosodni, v. a se imple de pul­

bere.Porosz, a. borusu, prusu.Poroszló, a. dorobantiu.Poroszul, ad. prusienesce.Porozni, v. a colbaí, a praful.Pórság, a. tieranime.Portéka, a. negotin, marfa.Portyázás, a. escursiune.Porzani, v. a praiui, a colbaí,

a se face pulbeie.Porzó, a. pulbere de presaratu.Posta, a. posta.Posvány, a. balta, noroiu, tina.Posványos, a. mlastinosu, tino

su, baltosu.Posztó, a. panura, postavu.Pót, a. întregire, impienire, su-

plenire, adausu, suplementu, surogatu.

Pótéskü, a. juramentu supleni- toriu.

Pótlás, pótlék, pótolás, a. (v. pót).

Pótlékadó, a. contributiune su- plenitoria, crescatura.

Pótlólag, ad. cá întregire, cá snplenire.

Pótolni, v. a adauge, a întregi, a suplení.

Pótulhatlan, a. neintregibílu, ne- reparabilu.

Potom, a. bagatelu, neinsem- natu.

Potroh, a. burta grasa.Potrohos, a. burtosu, grasu. Potyolni, v. a turti, a sfarmă. Potyos, a. turtitu, sfermatu. Pottyanni, v. a scapă.Pózna, a. prăjină, ranga. Pödörni, pödörítni, v. a suci, a

resucí.Pöf, pöffeszkedés, á. mandria, in­

gán faré, fala.Pöffeszkedni, v. a se mândri, a

se inganfá.Pöffeszkedés, a. mandria, in-

ganfare.Pök, a. scuipatu.Pökés, a. scuipare.Pökdösni, v. a scuipă. Pökedelem, a. scârnăvia, uri»

tiune.Pörge, a. spiralu.Pörkölni, v. k prăji, a frige. Pörkölt, a. prajitu, friptu. Pöröly, a. barosu, ciocanu. Porzsolni, v. (v. perzselni). Pöszméte, a. acrisia.Préda, a. prada, risipa.Préda, a. predatoriu, risipatoriu. Prédálni, v. a predă, a risipi;

a jafuí.Prém, a. blana, primu.Prémes, a, blanatu, cu primu. Prémezni, v. a primuí, a blaní. Prépost, a. prepositu.Prés, a, presa, téscu.Préselni, v. a tescní, a stórce. Prímás, a. primate.Próba, a. proba, cercare, încer­

care.Próbálni, v. a probă, a incercá. Próbálás, a. cercare, încercare^

probare.Próbás, a. de proba.Priicsök, a. greru.Prüsszenteni, a. a strănută. Prüsszentés, a, stranutare.

Puffadni Rabló 171

Puffadni, v. a se inflá; a se inganfá.

Puffadás, s. inflare; inganfare.Puffadt, o. inflatu, infoietu; in-

ganfatn.Puffantam, v. a bufni, a bufai.Puffaszkodni, ®. a se inflá, a se

infoié; a se inganfá.Pufolni, v. a bufni, a bate.Puha, a. mólé, malaietiu.Puhán, ad. (v. puha).Puhaság, s. moletate, molitiune.Puhatolni, ®. a investigá, a cer­

cel á, a scrutá.Puhatolás, j. investigare, cerce­

tare, scrutare.Puhitni, ®. a inmoié, a molesí.Puhúlni, v. a se inmoié, a se

molesí.Púja, a. poltronu. molatecu, mi-

cu de anima.Pnjaság, s. poltronaría, mole-*

sire, frica.Ptyka, s. curca.Pukkadni, o. a plesni, a crepâ.Pnkanni, w. a pocni, a sunâ.Pukkanás, s. pocuire, pocnitura,

sunetu.Pukkantani, «. a face se poc-

nésca.Pukkantó, a. poenitoriu.Puliszka, s. colesia, mamaliga,

polenta.Pulya, a. (v. puja).

Ba, (re) p . pre, asupra, la.Bá, ad. pre, pe, asupra, preste,

pe de-asupra.Bab, 3 . sclavu, arestantu, pri-

soneriu, prinsu, robu.

Pulyka, 3. (v. pujka).Púp, 3. cocosiala, crescatura.Púpos, a. cocosiatu, ghebosu.Púposodul, v. a se cocosiâ a se

ghebosiâ.Puska, s. puşca.Puskapor, s. pulbere, érba de

puşca.Pnszpángfa, s. cimisiariu, buc-

celu, merisioru (arbore).Puszta, o. desiertu, locu nelo-

cuitu.Puszta, a. desiertu, golu, para-

situ.Pusztán, ad. (v, puszta).Pusztaság, 3. (v. puszta).Pusztítni, v. a devastá, a de-

predá, a despolié.Pusztítás, 3. devastare, depre-

dare, despoliere.Pusztúlni, v. a se devastá, a

se ruiná.Pusztulás, s. desvastaro, ruina,

desolutiune.Puttón, 3. butoiasiu, putina.Futtonos, 3. putinanu, berbin-

tiariu.Pünkó'sd, s. Rusalii.Pünkösdhó, s. Maiu.Püspök, 3. episcopu.Püspöki, a. episcopescu.Püspöksüveg, 3. mitra.Püspökség, 3. episeopatu.

Babi, a. — lag, ad. sclavescu, robescu, servilu.

Bablás, 3. răpire, lotrire, furtu. Babló, 3. rapitoriu, lotru, fura,

hotiu.

172 Rabolni Eajz

Rabolni, v. a răpi, a lotri, a fu- rá, a jafui.

Raboskodni, v. a robi ('proprie), a fi in arestu, a fi arestatu.

Baboskodás, a. robia, robire, cap­tivitate.

Rabság, a. (v. raboskodás).Rabszolga, s. sclavu.Rabszolgaság1, a. sclavia, servi­

tute.Rács, a. grate, cancela.Rácsos, a. — an, ad. cu grate,

gratatu.Rácsozat, a. gratería, stachetu.Rácsozni, v. a incbide cu grate.Rag, a. sulisé, adausu, adauge-

re, aficsu.Ragacs, a; masticu, elein, ce-

mentu.Ragacsos, a. — an, ad. cleiosu,

clicosu, lipitiosu.Ragadni, v. a se lipi, a se elei;

a rapí, a apucá, a smulge, a spoliá.

Ragadály, a. lipitoriu, lipitura; omu sünien.

Ragadós, a. lipitiosu, cleiosuRagadozni, t>. a rapí, a boti, a

furá, a jafuí.Ragadozás, a. răpire, rapitoría,

spoliare.Ragadozó, a. rapitoriu.Rágalmas, a. clevetitoriu, de-

faimatoriu, ealumniosu.Rágalmazni, v. a cleveti, a de-

faimá, a calumniáRágalmazás, a. clevetire, defăi­

mare, calumniare.Rágalmazó, a — lag, ad. cleve­

titoriu, defaimatoriu.Rágalom, s. calumnía, defăimare.Ragály, *. epidemia, ciuma, bó-

Ia iipitiósa, contagiu.Ragályos, a. epidemicu, lipitiosu,

contagiosu.

Rágni, v. a róde.Rágás, a. ródere, rosura; colica.Ragasz, a. (v. ragacs,).Ragaszkodni, v. a se alipi, a se

atrage^ a simpatisá.Ragaszkodás, a. alipire, atrage­

re, simpatia.Ragaszos, a. (v. ragacsos).Ragasztani, v. a lipi, a elei, a

acatiá, a afige.Ragasztók, a. adausu, suplemen-

tu, sulisé.Rágatlan, a. — ül, ad. nerosu,

nemancatu.Rágcsálni, v. a róde, a mancá

(mereu).Rágódni, v. a se róde, a se

mancá, a se consumá, a se mistui.

Rágódás, s. ródere, rosura, con­sumare, mistuire (de sene).

Ragozni, v. a sufisá.Ragozás, ragozat, s. sufiseare,

adaugere.Ragyogni, v. a luci, a străluci,

a luminá.Ragyogás, ». lucire, strălucire,,

brilare.Ragyogó, a. lucitoriu, straluci-

toriu.Ragyogvány, s. lustru, luciamen-

tu, strălucire, fulgóre, splen- dóre.

Raj, s. ro iu ; órda, céta.Rája, s. raia (pesce).Rajna, n. prop. Kenu.Rajongani, v. á roí; a alergá

ratacitu; a fanatisá.Rajongás, a. fantastaría, fana-

tismu, fantasare.Rajt, ad. pre, deasupra, preste,

pedeasupra.Rajta ! int. pre elu! aid iRajz, a. desemnu, pictura.

Hajzani Băzâs 173

Bajzani, v. a roí.Baj zás, s. roire.Rajzat, s. roitura.Rajzolni, v. a desemnă, a de-

pinge.Bajzolás, a. desemnare, depin-

gere.Rajzolat, s. desemnatiune, deli-

niatinne.Báb, 8. racn.Babás, s. gramada, movila, ju -

réda; mulţime, céta.Kákászát, «. racuire, prindere

de raei.Bákászni, v. a racuí, a prinde

raci,Bahatlan, a. — úl, ad. negra-

maditu, neincarcatu; golu.Bakni, v. a grămădi, a ia cârcă;

a depune.Bakadni, v. a se incarcá, a pa-

chetá, a se gramadi.Bakodás, s. incarcare, gramadi-

re, pachetare (proprie).Rakonczätlan, a. — úl, ad. ne­

dumerita, desfrenatn.Rakonczátlanság, s. desfreo, des-

írenare, nedumerire.Babonczátlankodni, v. a se ne­

dumeri, a se desírená.Rakosgatni, u. a gramadi; a de­

pune ("mereu). 'Bakott, a. incarcatu, gramaditu.Bakottya, a. genista (planta,).Baktár, s. magazinu, depositu.Ráma, s. rama.Ránéz, 8. incretiatura, indoitura,

patura, crétia.Ránczos, a . incretitu, indoitu,

paturatu.Ránczolni, ránczosítni, t>. a în ­

creţi, a indoí, a impaturá.Bánczolatlan, a. — ul, ad. nein-

cretitu, neimpaturatu.Ránczolat, s. incretitura.

Bánczosodni, v. a se incretí, a- se sbárcí.

Bánczigálni, ». a trage, a Smán ci, a smulge cu forti’a.

Bándítni, v. a trage, a smancí; a scrintí.

Bándulni, v. a se smáuci, a se scrintí; a face escursiuue.

Rándulás, s. smancire, scrintire ; escursiune.

Bang, s. demnitate, vrednicia, rangú.

Rángatni, v. (v. ránczigálni). Bángatódzni, rángatózni, v. a se

smânci, a se trage, a se miş­că rapede, a palpită.

Rángatózág, s. smancire, spasmu, tremuratura, convulsiune.

Rántani, v. a smanci, a trage rapede; a frige ("carne,), a prají.

Rántás, s. smancitura, ieptatú­ra ; farina prajita, rantasiu.

Bántott, a. smancitu, trasu ;frip - ' tu, prajitu.

Bántotta, a. paparada, papara, papa, ou friptu in unsóre.

Rászedni, «. a insielá, á amagí. Bászedés, a. amagire, amagitura,

insielatiune.Bászt, 8. ipoéondría.Ravasz, a. — úl, ad. astutu, p re­

făcuta, viclénu, siretu. Bavaszkodni, t>. a se siretí, a se

vicleni, a se prefaee, a se fa ­ce astutu.

Ravaszság, s. viclenia, astntía, siretía, prefaeatura.

Ravatal, s. mormentu, chenota- fiu; catacomba.

Bázni, v. a scutură; a datină (capulu).

Băzăs, 8. scuturare, scuturatura; clătinare.

174 Bízat Rejtvény

B izat, a. mestecatura (fenu eu paia).

Bázkodni, v. a se scutură, a se cutremuri.

Rázkódás, a. cutremura, entre- murare.

Bázkodtatni, v. a cutremură.Rázkodtatás, a. cutremuratura.Be, p . (v. ra).Rebbenni, v. a se înspăimântă;

a se mişcă; a tresari; a tre­saltă. .

Bebegni, v. a tremură, a se in- fricá; a balbaí, a gangaví.

Bebegés, a. frica, trem ura ; bal- baire, gangavire.

Rebesgetni, v. a lati faima; a aduce înainte, a vorbi (des­pre o faima).

Bécze, a. raţia.Beesés, a. retielatu; latiosu.Beczézni, v. a retielá, a tiese

réti ele.Recsegni, v. a trosni, a párái,

a scârtiai.Recsegés, a. trosnire, pocnire,

páraitura, scartiaitura.Redő, a. (v. ránéz).Redős, o. (v. rănezos).Redőtlen, a. — ül, ad. ne'ncre-

titu, nesbárcituj fara cretie.Bedőzet, a. (v. ráncz).Redőzni, t>. (v. ránéz ölni).Bedv, a. pntrediune, marcezime,

scoptura.Bedves, a. — en, ad. putredu.

marcedu, fragedu, gaunosu (la den ti).

Bedvesedni, v. a putredí, a mar- cedí, a se fragedi.

Bedvesség, a. pntrediune, mar- cedime.

Reg, a. deminétia, crepuscnlu, resaritu.

Bég, régen, régente, ad. de múl" tu, indelungu.

Rege, a. fabula, poveste.Regélni, v. a fabulă, a enarí

a plăsmui, a povesti.Begélés, a. fabulare, enarare de

fabule, plăsmuire.Regény, a. romanu.Regényes, a. — en, ad. roman­

tica.Regényesség, a. romanticitate, lo-

cu romantica.Regés, a. fabulosu.Reggel, a. deminétia.Reggeledni, v. a se reversă diu’u,

a se face deminétia.Reggeli, a. de deminétia.Reggelizni, v. a dejuná, a gustă.Reggelizés, a. déjunare, dejuna.Régi,-es, a. vecbiu, betranu,

anticu.Régiesen, ad. betranesce, in mó­

dú vechíu, dnpa mod’a antica.Régiség, a. anticitate, vechime.Régiségbnvár, a. anticistu, ar-

cheologu.Régiségtan, a. archeológia.Rejlő, a . secretu, ascunsa.Rejtek, a. locu ascunsu, singu­

rătate.Rejtekes, a. (v. rejlő).Rejtekezni, v. a se ascunde, a

se tiené in secretu.Rejtelem, a. misteriu, secretu,

gacitura, ciumelitvra.Rejtélyes, a. — en, ad. misteriosu,

enigmaticu.Rejtemény, a. (v. rejtelem)Rejteményes, a. (v. rejtélyes).Rejteni, v. a ascunde.Rejtett, a. ascunsu, secretu, mis­

teriosu.Rejtezni, v. (v. rejtekezni).Rejtezés, a. ascundere.Rejtvény, a. (v. rejtély).

Rejtvényes Rendetlenkedni 175-

Rejtvénye«, a (v. rejtélyes).Rekedni, v. a raguéi; a se în­

chide, a se strimtorá.Rekedés, s. ragnsire, ragnsiéla;

strimtorare.Rekedség, a. ragnsiéla; strim-

toréla.Rekedt, a. ragnsitn; strimtoratn.Rekedtség, s. (v. rekedség).Rekesz, a. ascnnsatóre, sicriasiu,

saltarin, incuietóre.Rekeszelni, v. a închide, a in-

cuié.Rekeszteni, ti. a inchide, a in-

cuié, a incarcerá.Rekettye, a. (v. rakottya).Rekkenni, ti. a stamná; a se in-

nadusí ('de caldura).Rekkenő, a. innadasitoriu, caldu.Rém, «. spaima, nalnca, nazt-

ritura, fantoma.Remegni, ti. a tremură, a se fn-

fricá, a se teme.Remegés, a. tremura, tremurare,

frica, temere.Remek, a. capu de opera, lucru

artificiosu.Remek, a. maiestrosu, artificio­

su, eleganta, férte frumosu.Remekelni, ti. a gáti, a face unu

lucru artificiosu, unu capu de opera.

Remekíró, a. clasicu.Remekül, ad. (V. remek).Remélleni, remélni, ti . a speră,

a nadesduí.Remény, a. sperantia, nadesde.Reményeim, reményleni, ti. (v.

remélleni).Reménykedni, ti. a speră, a fi

in buna sperantia.Reménykedés, a. sperare.Reménység, a. (v. remény).Reménytelen, o. — fii, ad. fara

sperantia.

Remete, a. eremitu, anacoretu.Rémítni, ti. a infricá, a spai-

mantă, a insuflă terére.Rémitö, a .— leg, ad. infricosia-

tu, terorosu, cumplita.Rémleni, ti. a i-se páré, a i-se

aretá (ceva infricosiatu).Rémlet, a. părere, aparintia.Rémletes, a. — en, ad. infrico-

siatu, plinu de spaima.Rémülés, rémület, a. infricosiare,

inspaimantare, terére, încre­menire, enormitate.

Rémületes, a. — en, ad. (v. rém­letes).

Rémületesség, ». (v. rémülés).Rémülni, ti. a se infricosiă, a

se inspaimanta, a încremeni.Rend, a. ordena, roudu, regula;

tagma; decoratiune.Rendelés, a. ordinatiune, dispu­

nere, demandare.Rendelet, rendelmény, a. ordina­

tiune, decretu, dispusetiune, regulamentu.

Rendeletien, a. — fii,' ad. neor- denatu, nedispusu, nedecre- tatu.

Rendelhetni, ti. a dispune, a. ordená.

Rendelkezés, «. dispunere, dis­pusetiune.

Rendelni, ti. a ordená, a dispu­ne, a demandá, a decretă.

Rendeltetés, a. destinatiune, me­nire, sérte, ursita.

Rendes, a. — en, ad. regulata,, acurata, punctuosu, normáin.

Rendetlen, a . —ül, ad. nere­gulata, neacurata, nepunc- tupsu.

Rendetlenkedni, v. a fi neregu­lata, nepunctuosu, neacuratu-

Rendetlenség Részegeskedni; 176

Rendetlenség, *. neregularitste, nepunctuositate.

Rendezni, v. a regulă, a ordená.Rendezés, a. regulare, ordenare.Rendhagyó, a. neregulariu, au-

silariu, anomalu.Rendithetlen, rendíthetetlen, a. —

űl, ad. neclativeru, .nemisca- veru, nestramutaveru, con­stant e.

Rendítni, v. a . sgnduí, a cutre­mură; a infricá.

Rendkívül, a d .— i, a. straordi- nariu, preste mesura.

Rendki vülies, a. fv. rendkívül).Rendkívüli esség, «. straórdina-

rietate.Rendőr, a. soldatu politianescu,

gendarmu.Rendszer, a. sistema.Rendszeres, a. — en, ad. siste*

maticu, regulata.Rendszerezni, rendszeresítni, t>.

a sistémísá.Rendszerint, ad. comunu, inda-

tenatu, de comunu.Rendületlen, a. — űl, ad-, necla-

titu, uemiscatu, nestramutatu, statornicu, constante.

Rendülni, v. a se cutremură, a se sguduí.

Rengés, s. cutremuru, sguduire; leganare.

Rengeteg, s. codru.Rengeteg, a. monsfruosu, spai-

mantatiosu, cumplitu, infrico- siatu, giganticu, maninu.

Rengetni, v. a datină, a leganá.Rengő, a. légami, clatinatorin.Rény, s. (v. erény).Renyheség. s. lene, negligentia,

trandavia.Renyhülni, v. a se trandaví, a

*e lenevi, a se face negligentu.Répa, s. napú.

Repcze, *. rapitia.Repdesni, v. a sbură, a sburatí;

a flusturá, a flustnrá.Repedék, s. crepatura, despica-

tura.Repedékeny, o. crepaveru.Repedékes, a. — en, ad. crepatu,

despieatu.Repedés, s. (v. repedék).Repedezett, a. (v. rededékesj.Repedni, repedezni, v. a crepá,

a se despică.Repedt, a. — en, ad. crepatu,

despieatu.Repeszteni, v. a crepâ, a . des­

pică.Repesztés, s. crepare, despicare.Repítni, v. a sburatí, a dă sbo-

rului.Repkény, a. iedera, efeu, la-

nru.Repülni, v. a sbură.Repülés, a. sboru, sburare.Repülő, d. sburatoriu.Rés, a. spărtură, gauna; lacu­

na, locu deschisa.Rest, a. lenesiu, negligentu,

trandayu.Restelni, restelkedni, «. a lene­

vi, a negligă, a se trandaví.Restitni, v. a lenevi, a íace trân ­

davii, a face negligentu.Restség, a. leneviră, negligentia,

trandavia.Restűlni, v. a se lenevi, a se

trandaví, a se face negligentu.Rész, a. parte, competentia.Részeg, a. beatu, beutu.Részeged», részegszeni, része -gűlni, v. a se imbetă, a se fa­

ce beatu.Részeges, a. betívu, beutoriu.Részegen, adí beatu.Részegeskedni, v. a trai in betű.

Részegitni Rezes 1 7 7

Részegitni, v. a imbetá.Részegités, a. imbetatura, imbe-

tare.í Részegség, a. betía.! Részegítő, a. imbetatoriu.

Reszelni, v. a frecá, a pilí, a [ ráde, a raspuí.

Reszelő, a. pila, ra9pa, radietóre. t Reszelés, a. frecare, pilire, radere,j Reszelt, a. — en, ad. frecatu, pi

litu, rasu.í Részeltetni, v. a impartasí, a fa-[ ce parte.I Részént, részint, ad. parte, in| parte.I Részes, a. partasiu, actionariu,! participatoriu.f Részesítni, v. (v. részeltetni).

Részesülni, v. a se impartasí, a partieipá, a luá parte.

Részesülés, a. pariicipare, îm­părtăşire.

Részesülő, a. participatoriu; s. participiu.

Reszketeg, a. tramuratiosu.Reszketegség, reszketés, a. tre­

murare, tremuru.| Reszketni, v. a tremură.

Részlet, a. porţiune, parte, de- tailu.

Részletesen, ad. specificata, in- detailu, indetailatu, impartitu.

Részletesítni, v. a specifică, a indetailá.

Részletesség, a. imparţialitate, specificare, indetailare; cer- custantialitate.

Részletezni, v. (v. részletesítni).Részvény, a. actía.Részvét, a. compătimire, partici­

pare, condolentia.Részvétlen, a. — fii, ad. necom-

patimitoriu, nepasatoriu, in- diferinte, indolentu.

Részvétlenség, a. indolentia, ne­păsare, necompatimire, indi- fere ntismu.

Részvevő, a. compatimitoriu, par- ticipatoriti.

Rét, a. livada, fenatiu, lunca, p ra tu ; indoitura, patura.

Réti, o. de fenatiu, de livada.Réteg, a. pala, patura, stratu.Réteges, a — en, ad. paturosu,

indoitu.Rétegezni, v. a indoí, a impa-

tură.Retek, a. radichia.Rételni, v. (v. rétegezni).Retesz, a. ineuietére, zavoru (la

usiaj.Rettegni, ». a se teme, a se in-

frică, a tremură (de frica).Rettegés, a. temeré, frica, tre­

muru.Rettenetes, a. — en, ad. infrico-

siatu, inspaimantatu, oribilu.Rettenetesség, a. infricosiare, in-

spaimantatiune.Rettenni, v. a se infrică, a se

înspăimântă.Rettenthetlen, a. — űl, ad. ne-

infricabilu, neinspaimantabilu.Rettentő, a. (v. rettenetes).Rettentőség, a. (v. rettenetesség)Rév, a. podu, luntre, b arca ; vă­

dii, portu, trecatória.Reves, d. (v. redves).Revesedni, v. (v. redvesedni).Révész, a. podariu, luntrariu,

luntrasiu; nautilu (animalu apatecu).

Révpart, a. limanu, desbarcatoria.Réz, a. arama.Rezeda, a. reseda, amoreta (plan­

ta).Rezegni, v. a tremură, a vibrá >

a se clatină.Rezes, a. aramosu, cu arama.

12

178 Rezssédni Rohanás

Rezesedni, t>. & se aramosiá.Rezgés, s. tremurare, vibrare,

vibratiuno.Rezgő, a. — en, ad. tremuraíoriu,

vibratoriu, clatinatoriu.Rezzenni, c. a sparié, a spai-

mantá, a deşteptă.Rezső, n. prop. Rudolfn, Ra(1u.Rézsut, a. diagonalu, piezisu.Reszenteai, «. ,(v. rezzenni)Riadni, v. a alarmá, a sbierá,

a strigá.Riadás, 3 . alarma, alarmare, stri­

gare, sbieratnra.Riadó, s. alarmu, reveliu.Riaszkodni, v. a strigá, a racni

(spre cineva).Riasztani, w. v. a sparié, a spai-

mantá, a infricä.Eibancz, a. misielu, lnmpn, va-

gabondn.Ribiszke, s. stmguraaiu, acrisia.Rideg, a. — en, ad. singuratecu,

retrasu, iaolatu; selbatecu.Ridegség, 3. singurătate, isola-

tiune, isolare; selbatacia.Rigó, s. sturzu; mierla.Rikoltani, ribeltozni, v. a sbierá,

a strigă, a chiui.Rikoltás, 3. sbieratnra, strigare,

ehinire.Rim, 3. rima, ritmu fla poesia).Rímelni, v. a rimá.Rimei és, s. rimare.Eimes, a. rimatu.Riinetlen, a. — ül, ad. nerimatu,

fara rime.Rimezni, v. (v. rímelni).Ringatni, v. a leganá, a clatíná.Ringyó, s. curva, femeia nemo­

rala.Ringyrongy, s. strentiaría, flen-

dnría.Rini, v. a plânge, a se vaietá,

a se tângui.

Rinya, s. scolopendra (animalu).Ripaos, 3. pata, gropitia de ver-

satu, strieatura de versatu.Ripacsos, a. — an, ad. stricata

de versatu.Riskása, s. urezu.Ritka, a. raru.Ritkán, ad. raru.Ritkás, a. raritu, cam raru, raríu.Ritkaság, s. raritate.Ritkítni, v. a rarí.Ritkítás, *. rărire.Riva'gani rivalkodni, v. (V. ri­

koltani).Rivalgás, rivalkodás, s. (v. r i­

koltás).Rívás, 3. plângere, vaietatura,

tânguire.Rizma, 3. risma.Robaj, s. sgomötu, fremetu, gu-

netu, vuietu.Robbanni, v. a suná, a* dá su-

netu, a faee sgomotu (sune- tulu carului).

Robogni, v. (v. robbanni).Robogás, s. sgomotu, sunetu,Robot, 3. robota.Rogya, s. sganca, strieatura de

versatu ; cangrena, strieatiune (in plante).

Rogyás, a. — an, ad. stricata de versatu; cangrenatu.

Rogyni, v, a cadé, a se ruiná, a decadé.

Roh, 3. putreditura, putredime.Rohadni, v. a putredi, a se co-

riimpe, a se stricá.Rohadt, a. — an, ad. putredu,

stricata, gaunosu.Roham, s. asalta, atacu; paro-

csrsmu (la morbosi).Rohanni, v. a asalíá, a ataoá;

a alergá, a se rapedí.Rohanás, s. asalta, asaltare, ata­

care; rapedire.

Rohanókig 179

Rohanólag, ad. asaltata, atacatu ; rapeditn.

Rojt, 3. cincuru, canafu.Rojtos, a. ciucurosu, ciucuratu;

firosu, fibrosu.Rojtozni, «. a pune ciucuri, a

omá cu ciucuri.Róka, s. vulpe.Rokka, «. furca de torsu.Rokkanni, v. a decadé; a se de-

sielá; a se ruină.Rokkant, a. — an, ad. decadiu-

tu ; desielatu; ruinatu; ma- rodu.

Rokon, a. consangénu, cumna- titu, rudenitu.

Rokonértelmű, a. sinonimu.Rokonság, s. rudenia, cnmnatía,

afinitate, consangenitate.Rokonszenvezni, v. a simpatisá.Rokonszenv, s. simpatia.Rokonszó, a. sinonima.Ról, p . depre, despre, dela.Rom, s. ruina.Románez, s. romanu.Rombolni, v. a ruină, a derimá,

a strică.Rombolás, s. derimare, ruinare,

stricare.Romlani, v. a se strici, a se

derimâ, a se ruină; a se co- rumpe.

Romlás, 3. stricatinne, ruinare, derimare, coruptiune.

Romladozni, v. a se strică, a se ruină {'mereu).

Romlatlan, o. — ni, ad. nestri- catu, neruinatu; necoruptu.

Romlékony, a. stricaveru, co- rupiveru.

Romlottság, s. stricatinne; co- ruptinne.

Romolbatlan, a. nestricaveru, ne- corupiveru.

Róna, 3. siesu, planu, desiertu.

Rónaság, s. (v. róna).Roncsolni, v. a derimá, a der-. mali (Vestmintele); a strici,

a risipi, a ruină.Ronda, a. rondán, rondául, ad.

murdariu, necuratu, spurcata.Rondaság, s. necuratía, spuroar

tiune, patare.Rongálni, v. (v. rombolni).Rongy, s. strantia, petecu.Rongyolni, v. a strantiuí, a rum­

pe in petece.Rongyos, a. — an, ad. strantio-

su, trentiurosu, destramatu.Rongyosodni, v. a se strantiosiá,

a se face destramatu.Rongyosság, s. strantiurime, des­

trămare.Róni, v. a intaié, a ingravi, a

crestă, a insemnă, a notă.Rontani, v. a strică, a ruină,

a derimá.Rontás, 3. stricare, stricatiune,

ruinare, derimare.Ropogni, v. a sună, a párái, a

pocni.Ropogás, 3. sunetu, páraitura,

pognitura.Roppant, a. — úl, ad. enormii,

imposantu, gigauticu, fórte mare.

Roskadni, roskadozni, v. (v. rok­kanni^.

Roskadt, a. (V. rokkant).Rossz, a. reu, de nemicu.Rosszabbitni, v. a inreí, a face

reu, a deteriorá.Rosszabbodni, v. a se inreí, a

se face reu, a deveni reu.Rosszalás, s. reprobare, ueeu*

viintiare.Rosszallani, rosszaiéi, «■ a repro­

bă, a desprobá, a necuviintiá.Rosszaság, 3. reutate, reintia,

maliţia.12*

180 ROSZÚI Rudalni

Bosszúi, ad. reu.Rost, *. fibra.Bosta, s. ciurn.Rostálni, ti. a ciurul, a cerne

cu ciurula.Bostálás, s. ciuruire, cernere.Bostély, s. grate, gratariu; can-

cela.Rostélyos, a. gratatu, cu grate.Rostélyzat, a. gratime, cancela,

inchisóre cu grate.■Rostélyozni, ti. a închide cu grate.Rostos, a. fibrosu.Rothadni, u, a putredí.Rothadás, 8. putredire, putre-

diune.Bothadatlan, a, — ul, ad. nepu-

treditu.Rothadt, a. putredu.Rothasztani, ti. a putredí, a d&

putrediuuei.Bothatag, a. putreditiosu, pu-

trediveru, corumpiveru.Rotyogni, ti. a clocoti, a clocaí.Rovar, 8. insectu, gandacu.Bovarászni, ti. a aduná, a prin­

de insecte.Rovarászát, 8. insectologíaRovás, 8. crestătură, tăietură,

revasiu.Rovat. 8. rubrica.Rovatolni, v. a rubrică, a crestă,Bovatozni, ti. (v. rovatolni).Rozmár, 8. ipopotamu, rozmariu.Rozzant, a. (v. rokkant).Rozs, 8. secara.Rózsa, 8. rosa, trandafiru.Rozsda, 8. rugina.Rozsdás, a. ruginosu, ruginiu.Rozsdásodni, e. a rugini, a se

rugini.Rózsi, ». prep. Rosalia.Rőf, 8. cotu (lungu).Röfögni, ti. a grobaí, a grohoti

(porculu).

Röfögés, 8. grohotire, grohoitura.Rög, 8. brusiu, asprime, grun-

zurime.Rögeszme, s. idea-ficsa.Rögös, o. grunzoru, coltiurosu,

aspru.Rögtön, ad. indata, numaideca-

tu, minteni.Rögtönész, rögtönző, 8. improvi-

satoriu.Rögtönözni, ti. a improvisá.Rögtöntörvény, s. dreptu stata-

riu, lege marţiala.Rögtönzés, rögtönzet, s. impro-

visatiune.Rögzött, a. ficsu, ficsatu; cro­

nicii.Röhögni, ti. a ride tare, a ride

sonoru.Röp, 8. sboru, sboramentu, a-

ventu.Röpdösni, ti. a sburatí, a flus-

turá, a flutură.Röpirat, 8. scrisóre volanta, íoia

sburatoria, pamfletu.Röpitni, ti. a sburatí, a dá sbo-- rului, a flusturá.Röpködni, ti. (V. röpdösni).Röppenni, ti. a sbură, a sburatí.Röppentyű, 8. racheta.Röpülni, ti. a sburá.Rost, a. (v. rest).Rövid, o. — en, ad. scurtu, abre­

viata.Röviditni, ti. a scurtă, a con­

trage, a abreviá.Rövidítés, rövidítmény, 8. scur­

tare, contragere, abreviatura, abreviatiune.

Rövidecske, rövidke, a. scurtutiu.Rövidség, 8. scurtime, abrevia­

tiune.Rövidülni, ti. a se scurtă.Rúd, 8. ruda, sulu, prajina.Rudalni, ti. a bate, a ciomagi.

Rudas 1 8 t

Rudas, a. dela ruda , ('rudasló, ca- lu dela ruda).

R ugalm as, a. elasticu .R ugalm asság, s. e lastic ita te .R uganyos, a. (v. ruga lm as).R uganyosság, s. fv. rugalmasság^).R úgni, rugdáln i, v. a b a te , a dá

cu pecioru lu .R úgás, s d e ta tu ra , lo v itu ra cu

pecioru lu .R ugaszkodni, v. a se in ie p tá ; a

tú li, a a le rgá .R ugaszkodás, s. in ie p la re ; tu li-

re , a le rg are .R ugasztani, v. a raped í, a a ru n -

cá cu t a r ía ; a pafugá.R ugékony, a . — an, ad. elasticu .R ugékonyság, s. e lastic ita te .R ugó, a. d e ta to riu cu pecioru lu .R ugó, rugony, 3. có ida , córda

de o tielu .Rugóldozni, v. a d á d in p icid re ,

a d á cu peciorulu .Rugonyos, o. (V. rugalm as^.Rugonyosság, s. (v. ru g a lm asság ).R ugós, a. (v. rugó).R uha, s. vestm entu , ha ina .R uházni, v. a investm entá , a

im b racá .

Ruházás, ruházat, «. investmen- tare, imbracare.

Ruházation, a. —úl, ad. nein* vesmentatu, neimbracatu.

Ruházkodni, v. a se investmen* tá, a se imbracá.

Rusnya, a. (v. ronda).Rút, a. uritu, hîdu, deforma,

scarnavu.Rútitni, a. a urití, a hídí, a de*

forrná.Rutitás, «. deformare, uritirá,

hídire.Rútság, «. deformitate, uritiuna,

hídienía.Rútul, ad. uritu, hîdu, scama*

vu, deformu.Rútulni, V. a se hídí, a se úri*

ti, a deveni deformu.Rügy, *. bobocu, muguru.Rügyezni, v. a muguri, a im*

boboci.Rüh, 3 . scabia, riia.Rühes, a. — en, ad. scabiosu,

riiosu.Rühesedni, v. a se inríiosiá, a

se imple de scabia.Rühesedés, s. inríiosiare.

S.Sáfár, 3. facatoriu, faptoriu, pro-

vedietoriu, procuratoriu, eco- nomu ; — ság, s. provedieto- ría, faptoría, economia.

Sáfárkodni, v. a face, a plăs­mui, a castigá, a procurá.

Sáfárkodás, s. (v. sáfárság)..Sáfrány, s. safranu.Saját, ad. propriu, seu, insusi.Sajátítni, v. a insusi.Sajátít ás, s. insusire.

Sajátító, 3. insusitoriu, genitivu.Sajátképen, sajátlag, ad. propriu,

in adeveru.Sajátság, 3. insusime, proprie­

tate, particularitate.Sajátságos, a.- propriu, seu, ade*

veratu.Sajgás, 3. usturime, dorere, ar­

dere.Sajka, 3. luntre, barca, gondo­

la, seica.

382 Sár

Sajkásai, v. a luntri, a pluti.Sajnálni, v. a compătimi, a fi

cu compătimire.Sajnálat, a. compătimire.Sajnálatos, a. — an, ad, de com­

pătimită.Sajnálkodni, sajnálkozni, v. (v.

sajnálni).Sajnos, a. (v. sajnálatos).Sajogni, sajongani, v. a nstnrá,

a dóré, a arde (ran’a).Sajt, s. casiu, branza, cascavalu.Siytár, «. cófitia, siustariu, do­

nit!«.Sajtó, s. presa, téseu, tiparito-

riu, storcatorin.Sajtolni, v. a tescní, a stóree.Sajtolás, a, tescnire, tescuitura,

storsóra.Sajtolatian, a. — ál, ad. netes-

cuitu, nestorsu.Sakál, s. siacaln, vulpe de re-

saritu.Sakk, a. siacn (jocu).■Sakkozni, v. a jocá in siacn.Salak, s. sgura; neiii3emnatate,

de pucinn pretin; scursnra, drojde.

Salakos, a. sgnrosn.Saláta, s.' salata.Salétrom, s. saletrn.Salétromos, a. saletratu cu sa-

letru.Sallang, 3. fraDgía, tiortiori, tiar-

tiamiuri ("la frânele eailoru).Sstllangos, a. tiortioratn, tiartia-

matu, frangiatu.Sámfa, s. calapodu, forma de

stible.Sámfázni, v. a trage pre calapodn.Sáncz, a. siantin, canalu.Bánczolni, v. a siantiuí, a ca-

nalisá.Bánczolás, a. siantinire, canali-

sare.

Sánczolat, s. siantiuitnra, canalu.Sanda, a. chioru, ciocusin, ochi

cruciţi.Sandán, ad. cioCusiu, corbisiu.Sandaság, s. ciocnsía, cautare

strâmba.Sándor, n. prop. Alesandru.Sánta, a. schiopu, ologu.Sántaság, s. sckiopime, ologitura.Sántitni, sántikálni, v. a sehiopá,

a şchiopată.Sántitás, 3. sciopare, schiopata-

re, ologire.Sántnlni, v. a sehiopá, a deve­

ni schiopu.Sanyar, s. miseria, ticăloşia, tor­

tura, nacasu.Sanyargás, s. tortura, tribulatiu-

ne, martiriu.Sanyargatni, v. a tortură, a na-

casí, a tribulá.Sanyargatás, s. martirizare, tor­

turare, tribulare.Sanyarkodni, sanyarodni, v. a se

tortură, a se martirisá, a se tribulá.

Sanyarú, o. miseru, miseraverú, ticalosu.

Sanyarúság, s. miseria, ticalosía, tortura, nacasu.

Sáp, s. palóre, paliditate, gal- binéla.

Sápadni, sáppadni, v. a ingalbi- ní, a deveni palidu.

Sápadás, s. ingalbinire, palidi­tate.

Sápadozni, v. ( y . sápadni).Sápadság, sápadtság, 3. ingalbi-

néla, paliditate.Sápadt, v. palida, galbinu, pe-

ritu (la fatia).Sápitni, sápitozni, v. a strigá, a

sbierá, a se vaietá.Sapka, s. caciula, cucima.Sár, 3. tina, noroiu, glodu.

i

Sáros Segétés 183

Sáros, a. tinosu, noroiosu.Sarczolni, v. a impune dare, a

fortiá contributiune fin tem- pn de resbelu).

Sárga, a. galbinu.Sárgállani, ti. a ingalbiní, a co­

loră galbinu.Sárgulni, ti. á se ingalbiní.Sarj, sarjadék, a. germiue, col-

tiu, (de iáiba); surcelu, mla- ditia, descendente.

Sarjadni, sarjazni, sarjadzni, ti. a resarí, a incoltí, a cresce.

Sarju, *. otava.Sark, s. caícáiu; tie tiua; polu

fnordicu, sudicu).Sarkas, a. calcâiatu, cu calcáiu.Sarkalni, ti. a irupintena, a urga.Sarkalat, a. falia, calcâiu de pane.Sarkalatos, <z. cardinalii, prin­

cipalii.Sarkantyú, a. pintenu.Sarkantyús, a. impintenatu, cu

pinteni.Sarkantyuzni, ti. a impintená;

a urgá.Sárkány, a. balauru, dracone,

smeu.Sarktétel, a. asioma, principiu,

propusetiune cardinale.Sarkvidék, a. tíenutu, regiune

polara.Sarló, a, secera.Sármány, a. presura galbena,

(pasere).Sarok, a. (v. sark).Sáros, a. tinosu intinatu.Sárosodni, ti. a se intiuá.Sározni, ti. a intiná.Saru, a. ciobote, opinci.Sas, a. vulturu.Sás, 8. rogozu, piperigu.Sáska, a. locusta.Sátán, a. satana.Sátáni, a. satanicu.

Satnya, a. amaritu, stricatu, mo- lesitu.

Satnyulni, ti. a se stricá, a se turburá, a se amarí, a se molesí.

Sátor, a. cortn, siatra.Sátoros, a. corturatn, cu cortu,

corturariu; principala (cele 4 serbatori principali).

Sav, savany, s. acrime, acréla, otietime.

Savanyítni, v. a acrí, a inacrí.Savanyodni, Savanyulni, v. a se

acrí, a se macrí, a se otietí.Savanyú, a. acru.Savanyús, a. acríu.Savanyúság, a. acrime, acréla.Savó, 8. zeru (din lapte).Sávos, a. zerosu.Savósodni, a. a se zerosí.Se, coj. nece, nice.Seb, a. rana.Sebes, a. ranitu, vulneratu cu ra­

na ; repede, iute, curendu.Sebesedni, sebesülni, ti. a se vul-

nerá, a se ra n í; a se iniutí.Sebesitni, ti. a vulnerá, a rani;

a iuiuti, a merge rapede.Sebesség, a. iutime, agerime.Sebész, a. ohirurgu.Sebészet, a. chirurgia.Sebészi, a. —- leg, ad. Chirurgien.Sebezni, sebzeni, ti. a raní.Sebezés, -sebzés, a. rănire.Sebbedni, ti. a se raní, a se fa­

se rana.Sebbeät, a — én, ad. ranitu.Segéd, s. ajutoriu, adjunctu, ad-

jutantu, ajutatoriu.Segedelem, a. ajutoriu, adjuto-

rintia, subsidiu.Segedelmes, a. ajutátu, ajutativu.Segélni, segélyezni, a. a ajutá, a

sucurge.Segélés, s. ajutare, ajutoriu.

Segély Serény*84

Segély, a. (v. segedelem).Segg, s. curn, siediutn.Segítni, v. (v. segélni).Segítés, a. (v. segélés). Segitgetni, v. a ajutá fdesuj. Segitő, a. ajutatoriu.Sehol, seholsem, ad. nicairi. Sehonnan sehonnét, ad. denicairi. Sehova, ad. (v. sehol),Sejditni, v. a presimţi, a pre-

sentf, a cobí.Sejt, 8. celula, (la faguri). Sejtes, a. colulosu, eelulatu. Sejtelem, s. presentire, presimţire. Sejteni, «. (v. sejditni).Sejtés, s. (v. sejtelem).Sekély, a. soundu, vedosu, ne-

afundu.Sekrestye, a sacristeu. Sekresztyés, a. sacristanu, sacris-

tariu.Selyem, a. metasa.Selymér, a. vie'rme de metasa. Selymes, a. matasosu, cn matasa. Selyp, selypegő, a bâlbaitoriu

siepelitoriu, vorbitoriu pre virfulu limbei.

Selypen, ad. (v. selyp). Selypegni, v. a bálbaí, a siepelí,

a vorbi pre virfulu limbei. Selypegés, s. bálbaire siepélitura. Sem, coj. nece, niee.Semleges, o. — en, ad. neutralu. Semlegesitni, v. a neutrálisé. Semlegesités, a. neutrálisára. Semlegesség, a. neutralitate. Semlyék, a. balta, morastina. Semlyékes, a. baltosu, morasti-

nosu, lacosu Semmi, a. nemicu.Semmikép en, ad. neeedecumu. Semmire való, semmirekellő, a. de-

nemica, nefolositoriu. Semmiség, a. pucinatate, baga­

tela nulitate.

Semmisítni, semmiteni, v. a nu- lifieá, a nemici, a strieá, a desface.

Semmisités, semmités, 8. nulifi- care, nemieire.

Semmisülni, t>. a se nemici, a se nulificá.

Senki, a. nime, neme.Senyv, i. bóla, bolitiune, nesana-

tale, langedime.Senyvedni, v. a boli, a fi ne-

sanatosu, a se uscá pe pecióre.Senyvedés, a. (v. sen jvj.Seperni, v. a maturá.Seperés, s. maturare.Sepredék, a. maturatura, gunoiu,

necuratia.Sepregetni, v. a maturá ('mereu).Seprés, a. (v. seperés).Seprő, a. matura.Seprőzni, v. a bate cu matur’a.Seprű, 8. matura; drosdia.Ser, 8. bere.Seres, ®. cu bere, de bere.Sér, 8. vatamare, vatamatura.Serdülni, v. a cresce, a resari,

a se escá.Serdülés, s. crescere, resarire.Serdületlen, a. necrescutu.Serdülő, a. cresoatoriu, resari-

toriu.Serdült, a. crescutu.Sereg, s. óste, mulţime.Seregeim, seregleni, v. a se a-

duná, a se gramsdí.Sereglés, a. adunare, gramadire.Seregély, a. grauru.Sérelem, a. vatamare, gresiala,

dauna.Sérelmes, a . vatamatu, damni-

ficatu.Serény, s. (v. sörény).Serény, a . — űl — en, ad. apri-

gu, iute, diligente, aptivu, lucratoriu.

SikkasztásSerénykedni

Serénykedni, v. a fi diligente, aptivn, iute.

Serénykedés, a. aprigime, iutié- la , diligentia.

Serénység, a. (v. serénykedés).Serét, s. alice, glontisióre.Serezni, v. a bé bere.Serke, s. lindina.Serkés, a. lindinosu.Serkedni, serkedezni, v. a rasarí,

a incoltí, a isvorí.Serkenni, v. a se desteptá, a se

treziSerkenteni, v. a desteptá, a tre­

zi, a desmetecí.Serkentés, *. deşteptare, trezire.Serkentő, a. desteptatoriu, tre­

zitorii].Serleg, s. pocalu.Serpenyő, s. tigaia.fierte, a. peru tare, (pre spina­

rea porcu'ui).Sertés, a. rimatoriu, porcu.Sérteni, v. a vatamá.Sértés, a. vatamare.Sértegetni, t>. a vatamá ("mereu).Sértetlen, o. — fii, _ ad. nevata-

matu.Sérthetetlen, o. — fii, ad. neva-

tamabilu.Sérthetlen, a. (v. sérthetetlen,).Sérthetienség, s. nevatamabilitate.Sérű, a. vatamatura.Sérülni, v. a se vatamá.Sérülés, a. vatamare.Sérült, a. vatamatu.Sérv, sérvés, a. (v. sérű).Séta, a. preamblare.Sétálni, v. a se preamblá.SétáláB, a. preamblare, pream-

blatura.Sétálgatni, v. a se preamblá

('mereu).Sétány, a. promenada, locu de

preamblare.

185Setét, a. intunecatu, intunecosu.Setétes, a. intunecíu.Sietni, v. a grăbi, a pripi.Sietés, a. grăbire, graba, pripa,

urgentia.Siető, sietős, a. grabnicu, ur­

genta, iute.Sietség, a. (v. sietés).Sietséges, a. (v. siető).Siettetni, v. a urgá, a grabí, a

pripi (pre altulu).Siettetés, a. grăbire, urgare, pri­

piră.Sietve, ad. grabnicu, urgenta,

pripita.Sik, a. luciu, netedu, planu.Sikálni, v. a netezi, a polei, a

lnci, a planá.Sik am, a. lunecusiu, ghiatia.Sikamlani, sikamodni, v. a lune-

cá, a se dá pre ghiatia.Sikamlós, sikamos, a. lunecosu.Sikámlósság, a. lunecime. ’Sikárolni, v. a netezi, a asemaná.Sikátor, a. ulitióra, ulitia, stra­

da strimta.Siker, sikerűiét, s. resultatu, suc-

cesu, efepttt, urmare.Sikeres, a. — en, ad. folositoria,

resultativu, succedatu, priin- tiosu.

Sikeretlen, a. — fii, ad. nefoló- sitoriu, nesuccedatu, fara re- sultata.

Sikerülni, v. a resultá, a succe­de, a folosi.

Siket, a. surdu.Siketítni, v. a asurdí (pre altulu).Siketség, a. asurdime.Siketülni, v. a asurdí (propre).Siketülés, a. asurdire.Sikkasztani, v. a pitulá, a furá,

a ascunde.Sikkasztás, a. pitulare, furtu.

SikoltaniISfi

Sikoltani, sikoltozni, v. a strigá, a sbierá.

Sikoltás, sikoltozás, s. strigare, sbierare.

Sikság, s. desiertu, siesn, cam- pn, planu; luneeusiu, lune- cime.

Silány, o. — úl, ad. debilu, mi- serabilu, pucinu, neinsemnatu.

Silányság, s. misería, pncinata- te ; ticalosía.

Silányitni, v. a impuciná, a sla bí, a. serací.

Silányodni, v. a se impuciná, a slabi, a serací (proprie).

Silányulni, v. (v. silányodni).Sima, a. netedu, planu, luciu.Simaság, s. netedime, lucietate.Simítani, v. a netedí, a planá,

a luci.Simítás, «. netedire; planare,

lucire.* Simitatlan, a. — úl, ad. nenete-

ditu, neplanatu, nelucitu,-Simogatni, ®. a netedí.Simogatás, 8. netedire. 'Simon, n. prop. Simeonu.Simulni, V. á se netedí; a se

alipi..Simulás, s. netedime, alipire.Simulékony, a. netediveru; ali-

piveru, plecaveru.Simulékonyság, s. alipiveritate.Sincs,-en, (verbu defectivu), ne-

ce nu estei nekem sincs, nece xo n’am.

Sing, s. cotu (mesura).Sinlődni, v. a se lángedí, a fi

morbosu, a boli, a zacarí.Sinlődés, 8. -langedime, bolitiu-

ne, zacarime, nesanatate.Sinlődő, a. bolatecu, nesanatesu.Sip, s. flisea, telinca, flueritia.Sipánkudni, v. (y. sopánkodni).Sipka, s. ',v. sapka).

Sogorosodni

Sípolni, v. a űuerá, a fliscaí, a siuerá.

Sir, 8. mormentu, grópa.Sírj, o. mormentalu.Siralom, s. lamentatiune, vaié-

tare, plângere.Siránkozni, e. a lamentá, a so

yaietá, a se plânge, a se tângui.Siránkozás, s. lamentare, lamen-

tatiune, plângere, vaietare, tânguire.

Sirás, a. plânsu, plângere.Sirni, t>. plânge.Siratni, v. a plânge, a tángúí

(pre altulu).Sirdogálni, v. a plânge (mereu).Sitkert, s. cintirimu, cemeteriU,

locu de inmormentare.Sisak, 8. coifu, casca, cupola,

capacu.Sivány, a. desiertu, selbateeu,

vastu.Sivatag, 8. desiertu, campu es­

tin sa.Sivatagság, s. vastitate, desier-

totiune, campu vastu.Sivitni, v. a tini, a siuerá, a

sbierá ('subţire cá cucuveica).Sivitás, 3. tiuitura, siuerare,

sbierare.Só, 8. aare.Sodorni, v. a intórce, a suci,

a inverti, a resucí.Sodrás, a. resucitura, invertire,

sucitura, intórcerc.Sodrat, s. firu de metalu, sirma,

telu, drotu.Sodrony, s. (v. sodrat).Sodrott, a. sucitu, resucitu, ifi-

vertitu.Sógor, a. cumnatu.Sógorság, s. cnmnatía, cumna-

time.Sogorosodni, sógorosúlni, ti. a se

cumnaţi.

Soha So rá ny 187

Soha, ad. neceodata .S ó h a jtan i1 sóhajtozni, v. a oftă

a suspiná.Sóhajtás, sohajtozás, í : su sp in a ,

susp inare , o ftare .Sok, a. m últúSoká, ad. indelungu , m iiltu tem pu.Sokadalom, s. te rg u (de tie ra j.Soka llan i, sokalni, a. a i-se p á ­

ré p re a e sag era tu , a tien é p re m últú .

Sokan, ad. m ulti.S okára , ad. (v. sokáj.Sokaság, s. m ulţim e.Sokasítni,« v. a inm ultí.Soknejűség, s. poligam ia.Sokszor, ad. de m ulteori, ad e ­

seori.Sokszoros, o. — an, ad. m u lti­

p lu , de m u lteo ri.Sokszorozni, v. a inm ultí, a m ul­

tip lică .Sokszorozás, a. în m u lţire , m u lti­

p lica re .Sókszorozmány, s. p ro d u c tu , factu.Sokszorozó, a. m ultip lica to riu .Sokszög, a. po ligonu , m ai m ulte

u n g h iu ri.Solym ászni, v. a v ená cu sioim u.Solyom, a. sioim u.Solym ászat, a. v en are cú sioim u.Som, a. córne (fructe j.Somfa, a. cornu (arborej.Som a, n. prop. C orneliu .Sonka, a. s iunca (petio ru de ri-

m ato riu j.Sonkoly, a. grosim e, re s tu , rem a-

s itia , scu rsu ra (la unsóre, u n tu j .Sopánkodni, v. a se p lânge , a

o ftá , a se va ie tá .Sopánkodó», a. p la rg e re , oftare,

v a ie ta re .Sor, a. siru , serie , rondu.Sorakozni, v. a se a ran já , a se

p u n e in s iru , a se in sirá .

Sorolni, a. a in sirá , a a ra í ij i , a pune in rondu.

Soromp, sorompó, a. b a r ie ra , în ­g răd itu ră , înch idere , incM - sa tu ra .

Sorozás, a. in s ira re , a ran ja re , c lasificare, a sen ta re , în reg is­tra re .

Sorozni, v. a in sirá , a clasifică, a asen tâ .

Sorozat, sorzat, a. c lasifica tiane ; in reg istra tiu n e .

Sors, a. sórte , destinu , u rsita , fo rtu n a , fa tu m u ; losa .

Sorsolni, v. a sorti, a t r a g e sorti.Sorsolás, a. so rtire , tra g e re de

sorti.Sorv, sorvadás, a. o ftica, ecti ca.Sorvadni, v. a se uscâ , a fi in

ectica.Sorvasztani, v. a u scâ , a slabi.Sós, o. sa ra tu , m u ra tu , sarosu .Sóska, a. m aerisiu , m acris io ru .Sósság, a. sa ra tu ra , sărim e.Sótalan, a. — 41, ad. n em u ra tu ,

n esa ra tu , nesarosu .Sótalanság, s. n e sa ra tu ra , nesa-

rim e.Sovány, a. — an, ad. m acru , sla-

bu , sterilu , negresa.Soványkodni, soványodni, sová-

nyú ln i, v. a slabi, a deveni m acru .

Soványság, a. elabim e, m aorim éiSóvár, sovárgó, a. p o ftito riu , do-

rito riu , lacom u.Sovárgani, sovárogni, v. a dóri,

a pofti, a lacom i.Sóvárgás, a. lacom ire, lacom ía,

d o rire , pofta.Sózni, v. a sa rá , a m u r i .Sózás, a. sarere, s a ra tu ra , m u­

ră tu ră .Sömör, sömöreg, a. p ic in g in a .Sörény, a. cóma.

1 8 8 Sörényes Sülyedni

S ö rén y es, a . com atu , eu cérna.Sörte, a. (v . serte).S ö rtés, *. (v. sertés).Sőt, ad. b a inca .Sötét, a. (v . setét).Sötétedni, v. a se in tu n ecá .S ö té titn i, v. a in tunecá .Sötéten , ad. in tu n eca tu .S ö té té i, a. in tunecíu , in tu n ecatu .Sövény, s. g a rdu , în g răd itu ră

(de nuiele).Sövényeim , sövényezni, v. a în ­

grăd i.S p á rg a , 8. sióra , sp ag a tu , a tia ,

sp a rg a , sp aran g a .S trucz, 8. s tru tiu .S udár, o. su legetu , de liu , svel-

tu , su b ţire .Sugaln i, v. a insuflă, a in sp ir i,

a indem ná.Sugalat, sngalás, a. insuflare , in-

sp ira tiu n e , indem nu.S u g ár, a. rad ia .S ugározn i, sngárzan i, ». a arun-

cá rad ie , a stră luci.Sngározás, sugárzás, s. s tră lu ­

c ire (de radie).Sngárzat, *. rad ia , s tră lu c ire .

■ S ú g n i, v. a siop tí, a insuflă.Súgás, s. s iop tire .Sugdosni, v. a se s io p tí a se

s io p o tí. .Súgó, s. siop tito riu , sufleru.Suhancz, a. ba ia tu , fetioru, flacau.Suhanni, v. a tu li, a fu g i (p re

fu risiu ).Suh in tan i, v. a lovi, a p lesni

(cu v érg ’a).S u h in tás , a. lov itu ra , p lesn itu ra .Suhogni, t>. a suná , a zuzuí,

a siuerá.•Suhogás, a. sune tu , zuzu itu , siue-

ra tu ra .Suholy, a. b u b a u rech é ta .S ú jtan i, v. a lovi, a p lesn i, g reu .

Sujtás, a. lov itu ra , p lesn itu ra ; sino ra re , s in o ra tu ra , g a e ta n u (pre vestm in te).

Sujtásozni, v. a iusinorá, a o r - ■ n á vestm in te cu fîru resu eitu .

Sujtásos, a . in sino ra tu .Súly, a, pondu, g reu ta te , sa rc in a .Sulyok, a. m aiu , (de spa la tu , de

b a tu tu vestm in te).Sulykolni, v. a bate , a sp a lá cn

m aiu lu (vestm in te).Súlyos, a. greu , ponderosu .Sülyosbítni, v. a ing reuná .Súlyosbítás, a. in g reu n a re .Súlyosbító, o. in g ren n a to riu .Súlyosítni, v. (v. sü lyosb ítn i).Súlyosodni, v. a se in g reu n á .Súlytalan, a . neponderosu , n e -

g reu , u sio ru .S ú ly talanság , a. n eg reu ta te , ne-

ponderosita te ., u s io rá ta te .Sunyi, a. a lénu , ren ta tio su , a s-

tu tu .Surlódni, v. a se frecá.Súrlódás, a. frecare.Súrolni, v. a frecá.Surrann i, v. (v . suhanni).Susogni, e. a sioptí.Susogás, a. siop tire , s io p titu ra .Suttogni, v. (v. susogni).Suttogás, a. (v . susogás).Sül, a. a ric iu .Süldő, a. g ra su n u ,p u rce lu m ai

m aris io ru ; iepu re ten e ru , sio l- danu.

Sülni, v. a se cóce (p a n e a ) ; a se frige (carnea).

Sületlen, o. — 41, ad. necop tu , n e c ó p ta ; nefrip tu , ne frip ta .

Sületlenség, a. n eca litu ra , secă ­tu ră , desierta tiune .

Sült, a. frip tu ra .Sülyedni, ». a se cufundá, a ca -

dé, a decadé.

S ü ly ed és

Sölyedés, a. cu fundatu ra , afun- d a tin n e ; decădere.

Sülyedő, a . a fundato riu , cufun- d a to r iu ; decad ia to riu .

Siilyeszteni, e. a afundă, a cu­fundă , a apasă.

Sümölcs, a. n igelu .S ün , a. (v. sü lj.Süppedek, a. ba lta , m orastina ,

lacu .Süppedékes, a. ba lto su , lacosu ,

m oras tinosu , m lastinosu .Sürgés, a. m işcare, activ itate .Sürgetn i, v a n rg á , a g ra b í, a

p rip i.Sürgetés, a. u rg a re , u rg in tia ,

g răb ire .Sürgető, s, sürgős, a . u rg en te ,

g rabn ic ii, zorin te .Sürgölődni, v. a se faticá, a ű

d iligen te , a se p o r tă (cu lu - eru lu).

Sürgölődés, s. (v . sü rgés).Sürgöny, a. depesia.S ürítn i, v. a in g ro siá , a îndesă.

Szabălyos 189

Sűrítés, a. ing rosiare , in g ro sim e , indesim e.

Sűrű, o. desu, com pacta .Sűrüdni, v. a se indesá.Sűrűén, ad. desu, indesu itu , com ­

pacţii.Sűrűség, s. desim e, indesu ié la ,

im bulzéla.Sűrűsödni, v. (v . sü rü d n i).Sütni, v. a cóce (p a n e ) ; a frig e

(carne).Sütés, s. cőccre ; frigere .S ü te t, a. co ca tu ra , (de p a n e ) ;

egy sü te t k en y ér, o co ca tu ra , n n u cup toriu de p ane .

Sütem ény, a. coca tu ra , co p tu raSütő, a. cocatorin .Süveg, a. (v. sapka).Süvegelni, v. a sa lu tă (cu p a la -

r i ’a ; a se um ili, a com pli­m entă.

Süvölteni, v. a siueră, a fluerá (ventulu).

Süvöltés, a. s iu iera re , s iu e ra tu - r a (d e v en tu ).

Sz.Szabad, o. — on, ad. liberu , fran

cu, deschisu .Szabadalom , s. p riv ileg iu , au to

r isa tiu n e .Szabadalm as, o. p rive leg ia tu , in

d re p ta titu , au to risa tu .Szabadalm azni, v. a p riv ileg iá

a a u to risá , a in d rep ta tí.Szabadítn i, v. a e liberă , a sca

pă , a m entuí.Szabaditő, a. eliberatorii!, m en

tu ito riu .Szabadkozni, v. a se desvinui

a se sc u sá ; a re fu sá , a n e im plení.

Szabadkozăs, a. desvinuire , scusa,, re fu ssre , ne inp len ire .

Szabadoncz, a. v o lun ta riu , l ib e r­tin a .

Szabadság, a. lib e rta te .Szabadságolni, v. a licen tiá , a

coneediá.Szabadsâgos, a. licen ţiaţii, eo n -

ced iatu .Szabadulni, a. a scapă, a se eli­

beră.Szabadulás, a. scapare, e liberare .Szabály, a. reg u la , norm a.Szabályos, o. — an, ad. re g u la -

tu , p ro p o rtio n a tu , no rm ativ ii.

*90

Szabályosság, a. re g u la r ita te , pro- po rtiune .

Szabályozni, v. a reg u lá , a ordená.Szabályozás, a. reg u la re .Szabályozó, szabályzó, o. regu-

la to riu .Szabályszerű, a . — leg , ad. r e ­

g u la tu .Szabályszerűség, a. (v. szabályos­

ság ;.Szabály talan , a . — u l, aci. n e re ­

g u la ta , n ep ro p o rtio n a tu .Szabály talanság, a. n e reg u la rita -

te , n ep roportiune .Szabályzat, a. re g u la m e n te , re-

gu la tiva , o rd in a íiu n e .Szabni, v. a ero i, a de term ină ,

a de tierm urí, a defige ; a ta téSzabás, a. c ro itu ra , d e te rm in are ,

d e tie rm u rire ; ta i e tu ra .Szabat, a. form a, p rec is iu n e , con-

stru e tiu n e .Szabatos, a . — an, ad. p reeisu ,

a c u ra te , esao tu , p u n e tu a lu .Szabatosság, a. p recisiune, egac-

tita te , a c u ra te tia .Szabadszerű, a . — leg , ad. n o r­

m ate , p reeisu .Szabatszerütlen, a. nep rec isu , n e -

escatu , ano rm alu .Szabdalni, v. a im b u ca tí, a ta ié

in b u c ă ţ i ; a cro í.S zab lya , s. sab ia , spada .Szabó, s. c re ito riu .Şzag, a. m iţosu .Szaggatn i, v. a ru p e , a sfasié.Szaggatás, «. ru p e re , sfaaiere.S zaggato tt, o. — an , ad. ru p ta ,

sfasie tu .Szag lá ln i, szagolni, v. a m icosí,

a durm eeá,Szaglás, ezagolás, s . ttfmim,

darsaeeare .SfMgflJb o ,— m , a d - eu m irosu.

Szabályosság Szál

Szagosodni, v. a se im puţi, a se faee cu m irosu.

Szagtalan , a. — ú l, ad. fa ra m i­rosu .

Szag ta lan ítn i, v. a fa ce nenriro- s ito riu .

Száguldani, száguldozni, v. a a -lergá , a ga lopá.

Száguldozás, a. a le rg are , g a lo p a te >Száj, a. gura .Szájas, a. g u ra te cu , g u ra liv u .Szájaskodni, v. a fi gu ra livu ,

a se certá .Szajkó, s. n u c a riu (p asere ;.Szak, szakasz, a. periodu, sec­

ţiu n e , p a rag ra fe .Szakács, a. b u catariu .Szakáoskodni, v. a fierbe, a face

m an cari, a faee p e b u ca ta riu .Szakadni, v. a se ru p e , a se

sfasié.Szakadás, a. ru p tu ra , sfasiere ,

frân tu ra .S zakadály , a. ru p tu ra , sciäiune,

sism a, desfacere.Szakadatlan, a . — úl, ad. nein«

tre ru p tu , n ecu rm ate , in co n ­ţinu .

Szakadozni, v. a se ru p e , a se sfasié (m ereu ;.

S zakái, szakáll, a. b a rba .Szakállas, a . barbosu .Szakállatlan , ssakállta lan , a. —

ul, ad. nebarbosu , fiúra b a rb a .Szakállosedni, v. a se face hag>

bosu.Szafiasztani, ». a rupe , a sfasié .Szakavatott» ß- p reeepato riu , c u -

n o sca to riu de lu cru ,S zak itn i, v. (v. szafiasatani). Szakm a, o, profesiune, jmssserfi»,

re so rtin , facu lta te .Szakm ány, s. toom éla, abatere ,

in y o iá la .S zál, a. f i ru ; pa iu .

Szálacska Száműzés 191

Szálacska, a. firu tin .Szaladni, v. a fugi, a a le rgă .Szaladás, a. foga , a le rg are .S zalag , a. co rdea , b ertea , p e tea .S zálas, a. — an , ad. firosu, fi-

b rosu , a tio su ; sfira tu , in a ltu ,S zalasz tan i, v. a fu g a ri; a sca-

p á ; a om ite, a trece cu v e ­derea .

S zálka , a. cén d u ra , ascia .S zá lkás, a. — an, ad. cendurosu ,

asciosu.S zá lk ásitn i, u. a se cendurí, a

ase iá .S zá lká tlan , a. necendurosu , ne-

asc iosu .Szálkásodni, ti. a se cendurí, a

Se aseiá .S zá llan i, v. a se pogorí, a des­

cinde ; a im p re so rá ; a se u rcá.S zállás, a. o o rte lu; p o g o rire d es­

c indere ; im preso ra re.Szállásolni, szállásozni, ti. a in-

co rte lá .Szálláso lás , a. inco rtela re .Szállingózni, szállongani, ti. a

fiustu rá , a sb u ra tí (om etulu).Szállitn i, ti. t ran sp o rtă , a liferá ,

a espedá.Szállítás, a. a tran sp o rta re , lifera-

re , espedare .Szállítm ány, a. tra n sp o r ta , life-

ra ţiu n e .Szállító, a. p rov isioneriu , life-

ra n tu , subm in istra to riu .Szálló , a. p o g o r ito r iu ; im preso-

ra to r iu ; óspe.Szálloda, a. o spetaría , ospelu,

o telu , b irtu .Szalm a, a. pa iu , pa ia .Szalonka, a. beca tia , (knofu).Szalonk ázni, v. a vená b eca tie .Szalonna, a. slan ina , lardu .Szalonnáé, a. cu slan ina.Szám , a. num eru .

Szám adás, a. calcu lare , com pu- ta re .

Szám adalni, ti. a ca lcu tá , a com - p u tá -

Szam ár, a. a sinu , m ag ariu .Szam arazni, ti. a m ag arí.Szam árkodni, ti. a com ite , a fa ­

ce m ăgării.Szam árság, a. m ag aría .Szam árul, ad. m ag a resce .Szám ítni, ti. a enum erá, a cal­

culă.Szám itás, a. enum erare , calcu­

la re , calcu lu .Szám kivetni, ti. a esilá . a p ro ­

sc rie .Szám kivetés, a. e s ila re , p ro ­

sc riere .Szám kivetett, a . e sila tn , p ro ­

scrişii.Számla, a. c o n ta ; ca lcu la re .Szám lálni, t>. a enum erá , a cal­

culă.Szám lálás, szám lálat, a. en u m e­

ra re , calcu la re ,Szám lálatlan , a. — ú l, ad. ne*

num era tu , n eca lcu la ta .Szám lálhatlan , szám lálhatatlan,

a. — ú l, ad. n en u m erab ilu .Szám láló, a. n u m era to riu .Számolni, ti. a calculă .Számolás, számolat, a. calcu la-

tiune , ca lcu la re .Számos, a. — an, ad. num erosn .Szám talan, a. — úl, a d . nenu-

m era tu , fa ra nu m eru .Szám talanszor, ad. de nenum e-

ra te-ori.Szám tan, a. a ritm etica .Szám tani, a. — lag , a d . a rit­

m etica .Szám tartó, a. v istie rin , derega-

to riu .Szám űzni, v. (v . szám kivetni,).Száműzés, a. (v. szám kivetés).

192 Száműzött Származott

Szám űzött, a. (v. szám kivete tt;.Szám vetés, s. calcn la tiune , c a l­

cu lare .Számvevő, s. e sa c to riu , lua to -

r iu de sum e.Szám vevöhivatal, ». esac to ra tu .Szám vivőség, 3. con to ría , a r te a

de aduce con turile.S zán , szánka, 3. san ia .Szánakodni, szánakozni, v. a se

in d u rá , a com pătim i.Szánakedás, szánakozás, s. com ­

pătim ire , in d u rare .Szánalm as, a. — an, ad. de com-

patim itu .Szánalom , szánás, s. (v. szána-

kodás).Szanaszét, ad. ris ip itu , respan -

d itu , im p rastia tu .Szándék , szándok, 3. c u g e tu scopu.Szándékozni, szándékolni, v. a

av é in cugetu , a av é in ten- tiu n e , a p ropune.

Szándékos, a— an, ad. cn sco­p u , anum e, in trad in su .

Szánkázn i, v. a se san iá .Szánkágás, 3. san ie re , sanieţu .S zánni, v. a com pătim i, a fi cn

p ă re re de reu.Szánás, s. com pătim ire , p ă re re

de reu .S zán tan i, v. a a rá .S zán tás, 3. a ra tu , a ra tu ra .S zán ta tlan , a___ul, ad. neara tu .Szántó , szántóvető, s. p lúgariu ,

a g ricu lto riu .Szán togatn i, «. a a rá (m ereu).Szánszándékos, a. — a n , ad. di-

n ad in su , p recu g e ta tu .Szapora, a. szaporán, ad. iu te ,

sp rin ten a , p ro m p tu ; produp- tiv u , spornicu .

Szaporátlan , a . — ul, ad. fa ra sporiu , nep rodup tivu .

Szaporodni, v. a se spori, a se inm ultí, a se am pleűcá .

Szaporodás, s. sporiu , în m u lţire .Szaporitni, v. a spori, a inm ultí.Szaporítás, s. sporire , înm ulţire*Szappan, 3. sapunu.Szappanos, s. sap u n ariu .Szappanozni, v. a sapuní.Szappanozás, 3. sapun ire , spa lare .Szapulni, v. a lesiá , a pune in

lesía .Szar, s. cacatu .Szarni, v. a cacá.Szár, 3. ceve, v érga , fuscelu p a -

iu , t u l e u ; flueru lu de la pe- tio ru .

S zára tlan , a. — ál, ad. fa ra ce­ve, fa ra pa iu , fa ra tu leu , ne- pa iosu , ne tu le iosu .

Száradn i, v. a se u scá , a desecá.Száradás, 3. u scare , u sca tiu n e ,

desecare.Száradt, a. — an, ad. u sca tu , de-

secatu .Szárasztani, v. a uscá , a dese­

cá, a sbiciulá.Szárász tás , s. u scare , desecare.Száras, a. — on, ad. usca tu , de-

secatu .Szárazság , 3. seceta, u sca tiu n e .S záritn i, v. (v. szá rasz tan i).S zárítás, s. (v. szárász tás).S záríto tt, a. (V. szárad t).Szarka, s. cérca, co tio fana .Szárm azni, v. a descinde, a se

derivá , a deveni, a -si lu á o ri­g inea .

Szárm azás, 3. descindere, d e ri­vare, deven ire .

Szárm azék, 3. deducere, ceduc- tiune , orig ine, deriva ţiune , des- c inden tia .

Szárm azott, a. deriva tu , descinsu* escatu .

S zárm azta tn i Szegezni 193

Szárm aztatni, v. a derivá , a des­c inde , a deduce.

S zárm azta tás, a. derivare, dedu­cere, desc indere.

Szárny, s . a r ip a .Szárnyas, a. a rip a tn , cu a rip i.Szárnyaln i, v. a sburá , a a le r­

g i (fnim’a).Szárnyasegér, a. liliacu , vesper-

tilu .Szárnyasodni, v. a se a rip á , a

. se fai e cu a r ip :.Szárnyatlan , a . — úl, ad. neari-

p a tn , fa ra a rip i.Szaros, a. cacatio su , cacatu .Szarv, sza ra , a. cornn.Szarvas, a. c o rn u ta , co rn u ra tu .Szarvas, a. cerbu.Szarvatlan, a . n eco m u tu , necor-

n u ra tu .Szarvorra , a. rinoceru .Szász, a. sasn .Szászu l, ad. sasesce.Szatócs, a. p recupe tiu , bu tica riu ,

s fa rn ariu .S zattyán , a. safianu, m arocb inu

(p iele su b ţire lu cra ta ).Szavalni, v. a declam i.Szavalás, a. d e d a m a re , decla-

m atin n e .Szavalm ány, a. declam atiune ('bu­

ca ta p iesa).S zavaló , s. declam atoriu , decla-

m an te , dech iam atoriu .Szavazni, v. a votá.Szavazás, a. vo ta re , v o tisare .Szavazat, a. v o tu .Száz, a. su ta .Század, a. secu lu , v é c u ; divi-

siune , com pania, ba ta lio n u , escad ronu f ia m iliţia).

Százados, a. cap itan u .Száza ik , a. p ro cen tu .Szeben, n. prop. Sibiiu .

Szedegélni, szedegetni, v. a cu« lege, a a d u n á (m ereu ).

Szédelegni, szédelgeni, v. a am e­ţi, a m nblá am e iitu de capu.

Szédelgés, a. am etié la , am etire»Szédelgő, szédelgős, a. am etito -

riu , im beta to riu .Szeder, a. m u ra .Szedni, v. a culege, a ad u n á .Szedés, a. cu legere, a d u n a re .Szedetlen, a. — űl, ad. necu lesu .Széditni, v. a am etí, a im betá

(de capu).Szédítő, a. am etito riu , im beta-

toriu .Szedő, a. cu legato riu , sp icu ito riu .Szédülni, v. a am etí.Szédülés, a. am etire , am etié la .Szeg, a. cu iu , unghiu .Szeges, a. cu cuiu, icu itu .Szegély, a. m arg ine, du n g a , t i-

v itu ra .Szegélyezni, v. a tiv í.Szegélyzés, a. tiv ire , tiv itu ra .Szegélyzet, a. tivéla.Szegény, a. m isem , se racu , ser-

m anu , lipsitu .Szegényedni, v. a se rac í, a calici.Szegényedés, a. se rac ire , calici-

re , m isería .Szegényes, a. se racu tiu , m ise-

rab ilu .Szegényitni, v. a se rac í, a cali­

c i (pe c iu e v a ).’Szegénység, a. ca lic ia , m isería ,

serac ía , lipsa.Szegényül, ad. se racu , lip s itu ,

m iseru .Szegényülni, v. (r. szegényednél«Szegni, v. a ta ié ; a tiv í.Szegés, a. ta ie re ; t iv i tu ra .8zegetlen, a. n e ta ie tu ; n e tiv i tu ;

fa ra cu ia .Szegezni, v. a ba te c u ia , a p i­

ron i, a icu í.13

Szelindek

Szegezés, *. pironire, icuire, ba- "'tere'de cuia.

Szegtfij garofa; cuisióre. Szeglet, *, unghiu, unghietiu,

» u l e t i n . '■ "(Szeletes, a. — en, ad. ungkiu-

’W iu , unghiulatu.Szegődni, o. a se bagä in sier-

biţiu. ,Szegülni,«. a se opupe, a .opri. Szfigj* *i bftŞţa, came. de peptu. s IÍW 8 llellb .«?• szégyenei pi).Szégyen, s. ruşine.Sz^gyenedni. v. a se rugină- Szégyeneim, v. a-i fi ruşine, Sa^gy.enjţţj, v, a rugină épre

cineva).Szénbe,nfeedni, o. a se ruşinai, a

n rusinosu.Szégyenkedés, s. rusinare, inni-

sinare.Szégyenlés, szégyenlet, t . ruşine. Szégyenlős, a. rusinosu. Szégyentelen, a. — ül, ad. nera-

sinatu, fara ruşine. Szégyenűlni, o. (v. szégyenedni). Szegzeni, v, (v. szegezni).Szék, s. scaunu.Székely, *. sécniu.Székelyság, 3. secuime.Székét, 3. cară, trasura. Szekércze, 3. bardutia, seenrice. Szekeres, 3. carausiu, carutiariu. Szekeresség, 3. carausía. Szekerezni, v. a se cafütiá, Szekerezés, 3. carutiare, caru-

tiatu.Sfékftglfy 3 . resiedintia. Siekrény^ *, armariu, scriujr. Szél, 3. maţgipp, iatpire,

v, a taie, á croí, Szeldelet, s. croitura, tăietură,

falia.Szeldeit, a. taietu, croita.

ipfa Szegez'*

Széledül, széledezni, v. a s e in»- p ra ştie , a se, fle^face.

Szeielni, v. a resuflá, a resp iră,,; a aven tură.

S íelelés, 3. re su ü are , r e s p ir a r e sv en tu rare .

Szeleié, 3. v en tila to riu , re su ä a - to riu .

Szeleaoşe, s, sca tu la , cu th ía , dósa,Szelentyű, s. (v. szeleid).Szelep, s, ven tilu .Széles, a. la tu , estinsu .Szeles, a. ven tosu .Szélesedni, szélesülni, v. a se l a ­

t i, a se estinde.Szélesedni, v. a se v eu to s iá , a

se esed, y en tu .Szélesítni, v. a la ti, a estinde,

a im prastié .Szeleskedni, v. a se sv en íu ra ,

a se sp u lb e ră ,Szeleszkedés, s. sp u lb e ra tu ra ,

sv eu tu ra tn rn .Szélesség, s. lăţim e, estindere .Szelni, v. a ta íé , a erő i.Szelet, szejevény, s. tă ie tu ră , bu ­

cata ta ié ta , fa lia, s e c ţiu n e ; cuponu.

Szeletelni, v. a im bneatí, a ta ié .Szeletke, s. bucatica .Szélhüdés, s. guta, apop lesia .Szolid, a . b laudu , dom ola, d o -

m esticu.Szelidítni, v. a im blandí, a do­

m estici, a dom oli-Szelidités, s. im blandire, dom es­

tic iră , dom olire.Szelídség, 3. b landétia , l in a ta te ,

s v a v ita te .Szelídítő , *• im b land ia to riu , a li-

n a to á u ; u siu ra to riu (la pe- dépsa),

Szelidülni, v, a se im blandí,, a , se dom oli, a se dom estici.

Szelindek, ». dogiu, cane m a re .

Szeltem 19S

Szíjlem , 8. sp ir itu, su fle tn ; m en- te , in tie tegere .

Szeli érni, a. — lég,, o á . sp iritu a la , in tie lep tu alu .

Szellemiség, s. sp iritu a lita te , in - sp ira tiim e .

Szellem ítni, e. a in sp irál a en- tu siasm á, a anim ál

Széllyel, ad. (v. szét)Szélső, a . de m arg in e , de lă tu re .Szélvész, 3. fo rtuna , tem pestate ,

v ifdsu .Szem, s. och iu ; g rău n te .SzembeáUitni, v. a eon íron tá , a

in fac iosiá .Szembetűnő, a. — en, ad. vede-

ra tu , invederatu , b a ta to riu la ochi.

Szemelni, v. a a lege, a (testinge.Személy, s. p é rső n a .Személyes; <z. personalii.Személyesen, ad. in persona.Személyesítni. szem é'yitni, t>. a

peraonifleá.Ssem élyesités, személyitéa, s. p e r­

sonificare, person ificatiune.Személyzet, s. pe rsonalu .Szem er, s. g ra n u (m esnra).Szemérem, 3. ru şin e , m odestia:Szemérmes, szemérmetes, a. ru -

s inosa , m odestu,Szem érm eskedni, c. a se ru siná ,

a i í m odestu.Szemérmesség, *. (v. szem érem .)

^Szem érm etlen , a. — ül, ad. ne- ru sinosu , fo ra ru şine , n e ru ş i­n a ţii, nem odestu .

Szemérmetlenség, s. ne rusine , ne- m odestia .

Szemez, a. — en, ad. a te n tu , dos- tep tu , lu a to riu a m in te ; cu o c h i; cn g rău n te .

Szemesedni, v. a se face cu o c h i; a se face cu g rauo te .

Szemeshedni; v. a fi destep tu , a fi a te n tu .

\ Szemész, 3. oeu lístn , doc to ru de[ ochi, •: Szemet, szemét, *. gnnoiu .

Szem etelni, szesuetezni, v. a g u ­n o i, a fa e e gunoiu .

1 Szemetes, a.— ■ en, ad. n ecu ra tu , gunoiosu .

Szemfény, s. pup ila , lum in ’a o- cbiu lu i.

Szemfényvesetés, s. n a lu c itu ra , a in ag itu ra , fan tasm agoria .

: Szemfényvesztő, 3. am ag ito ria , fe rm ecă to ri« , m agú.

; Szemle, s. ocu la tiune , vedere , p riv ire , inepectiune.

Szem lélni, t>, a p riv i, a oeu lá , a in speetioná, a ce rce tá .

; Szem lélhetni, e . a p riv i, a ö c s ­ié (m ereu).

Szemlélő, s. p riv ito riu , ocula- tariu. 1

Szemlélődni, v. (r. szem léln i).1 Szemlélődés, ». (v. szem le).1 Szemöld, 3. sp rincéna .

Szem pillantás, szem pilanat, 3. m o-; m entu , c lip ita .

Szem telen, o . — ül, ad. n e ru z i- ; n a tu , obraznied) fa ra rn s in e .

; Szem tetenhedni, o. a f i obraz-I n icu , a face n e ruşinare .: Szemtelenség) * ne rn sin are , o- ’

b razn icía .Szemzeni, v. a se m u g u ri, a se

îm boboci.Szén, 3. cărbune.

; Széna, 3. fenu.: Szénás, a. cu fenn. :: Szende, a. b landn , dom olu, n o -

destu , lin u , c lim entu, su av u .Szendén, ad. (v. szende).Szendeség, s. • m odestia , b landé- '

tia , suav ita te .13*

ä se n d e r, *. d o rm ita re , a tiep ire , so ranu uaioru .

Szenderedni, szenderegni, szen- d e rű 1 n i, v. a d o rm itá , a a tiep í.

Szenderedéa, ezendergés, *. do r­m ita re , a tiep ire .

Széneny, a. ca rb o n ica .Szenes, a . ca rb u n o su .Szenny, i . n ecu ra tía , m acula,

p a ta .Szennyes, a . — en, ad. ponositu ,

n e cu ra o , m ac u la ta , p a ta tu .Szennyesedni, o. a se p a tá , a

se m acnlá, a se p o n o si.Szennyesség, a. ponosé la , m a­

cáin , n e cu ra tia n ía .S zen t, a. san tu , sa c ra .Szenteln i, t>. a san ti.Szentelés, i. san tire .Szenteletlen , a . — d l, a d . n e sán ­

t ító , n esacra tu .Szen te lt, a . sa n tita .Szentesítés, s. san tio n a re , sanc­

ţiu n e .Szen tesitn i, v. a san tio n á , a

sanc tioná .Szenteskedni, v. a fa c e r i p ie ta ­

te , ipocrisfa .Szenteskedő, a. face rito riu de

p ie ta te , ip o critu .Szent-G yörgyhava, s. A prile.Szen t-Ivánhava, *. J a n in .Szent-Jaiiabhava, t. Ju liu .Szent-M ihá'.yhava, «. Sep tem bre.Szentség, ». sac ram en tu .Szentséges, a . sa c ru s á n ta .Szentségtelenítn i, v. a profáné,

a d esan tí.Szentzégtelenités, ». p rofanare ,

desan tire .Szen tü l, ad. sá n ta , de san tu ,

c á san tu .Szenv, t. a fec tu , pasiune .Szenvedély, ». pa terna, pasiune.

196 Szender

Szenvedélyes, a. pa tem osu , p a - siuna tu .

Szenvedélyesség, *■ (r. szenve­dély).

Szenvedélytelen, a. nepatem osu .Szenvedni, v. a pa tern i, a s u ­

feri, a rabdá.Szenvedés, ». pa tem ire , su ferin -

tia , rab d are .Szenvedhetlen, a. nesuferib ilu ,

ne to le rab ilu .Szenvedhető, a. suferib iln , de

rab d atu , to le rab ila .Szenvedő, a. suferitorii!, sufe­

r in ţe ; pasiva.Szenvedâleges, a . — en. ad. su ­

feritorii! ; p asiv a . ASzép, a. frum osu . W vuI v a ,Szépség, *. irum sétia .Szépelegni, szép elgeni, v. a cu r-

tisá , a face írum osulu .Szépelgés, a. cn rtisa re .Széfé-zet, a. e stetica .Szépészeti, a . — leg , ad. e s te tica .Szépitni, v. a frum se tiá , a d e -

cor á.Szépítés, a. frum se tiare , deco­

ra re .Szépítő, a . frum setiato riu , de-

co ra to riu .Szeplő, a. lin titia , p e te de ső re

(pe obrazu).Szeplős, a. p a ta tu , l iu t i t ia tu ;

m aculaţii,Szeplősitni, v. a p a tá , a m ac a - —

Iá (onorea). ”Szeplőtelen, a. — űl, ad. n e p a -

ta tu , inem acu latu .Szeplőtelenség, a. nepafa re , n e -

m acu latiune , cu ra tian ia .Szépnem , a. Becsű frum osu.Szeppenni, v. a se in fricá, a se

sp a rié .Széptan, a. este tica , zcien tia e s­

te tica .

Széptan

CejS,

Szépülni Szigo rla t 197

Szépülni, v. a se infrom setiá, a se face frum osu.

Szépülés, *. in frum setiare .S ser, a. m edic ina , m ateria , m a­

te r i a la ; recu isitu .S zerda, a. m ie rcu riu .Szereesen, a. n e g ru , să răceau .Szerelem , a. am orn , am óre, iu ­

b ire , d ragoste .Szerelem vallás, a. dech iara tinne

de am orn .Szerelmes, a . am o risa ta .Szerelmeskedni, t>. a se d rag o stí,

a face am oru . *Szerelmeskedés, a. d ragostire , a-

m orela .Szerelni, e. a p rov isioná, a in -

s tru m en táSzerelés, a. in stru m en tare .Szerencse, a. so ro c n , feric ire ,

fo rtuna .Szerencsés, a . — en, ad. n o ro -

cosn , fo rtu n a tu , feric itu .Szerencséitetni, v. a fe ric ită , a

noroci, a fo rtu n á .Szerencsétlen, a . — ül, ad. n e ­

n o ro c ita , neferic ita .Szerkeszteni, e. a red ig iá, a com ­

pune, a o rdená, a redactá .Szerkesztés, a. red ig iere , com ­

pu n ere , re d ac ta re .Szerkesztő, a. redac to rin .Szerkesztőség, a. red sc tiu n e .Szerkezés, szerkezet, a. o rgan i-

sa tia n e .Szerszám , a. in s tru m en ta , r e ­

cuisitu .S z e rta rtá s , a. r i tu , so lem nitate ,

cerem onia.Szertelen , o. enorm u, p reste m e­

ló ra .Szérű , ». aria .Szerv, a. o rganu .Szerves, a . o rg an ica .

Szervezés, a. o rg an isare , orga- n isa tia n e .

Szervezet, a. o rgan ism a, o rga- n isa tin n e .

Szervezni, v. a o rgan isá.Szerzés, a. (v. szerezés^.Szerzemény, a. castign , acuisi-

t in n e , com pnsetinne.Szerzet, a. ca lu g aría , tag m a m o-

nasteca .Szerzetes, a. c a ln g arn , m onaen .Szerzetesség, a. s ta tu calnga-

reseu , ca lu g aría , m onach ía.Szerző, a. an c to ria .Szerződés, a. invo ié la, conven-

tiune , co n trac tu .Szerződni, t>. a co n trac tă , a se

invoí.Szerződvény, a. (v . szerződés).Szesz, a. sp ir ta .Szeszes, a . sp irtu o sa .Szeszély, a. la a n e , cap rice .Szeszélyes, a . launosn , capri-

ciosu.Szeszélyesség, a. (v. szeszéij).Szét, ad. im p rastia tu in té té

p a rtile .Szidalmazni, t>. a i r jn r á , a de-

faim á.Szidalm azás, a. în ju ra re , defăi­

m are .Szidni, v. a in jn rá .Szidás, a. in jn ra re .Sziget, a. insn la .Sz ge te ln i, v. a insulă, a inclu ­

de, a in cung in rá .Szigeteltség, a. iso lare , Închide­

re , in cn n g in ra re .Szigony, a. a rp n n a , lan c e ea

carligu .Szigonyászni, zzigonyozni, v. a

a rp u n á.Szigor, a. r ig ó re , asprim e, stric-

té tia .Szigorlat, a. r igorosn .

ffrpgorpdni, v. a se ticăloşi, a se face miserabiln.

Szigorú, a. — an, ad. rigói osu, stricto, aspro; prăpădita, rmi- sero, ticalosa.

Szigorúság, a. rigóre, asprime, severitate; misería, ticalosía.

Szíj, a. curea; sierpatiu.Szyas, a. corelata; vaojosa, te ­

nace.Szíjgyártó, a. cnrelariu.Szik, sziksó, a. «oda (mineralu).Szikár, a, suptire, saptietecu,

pocinu.Szikáreág, a, «uptietate, paci*

natate.(Szikla, a. stanca, pótra.Sziklás, a . «táncosa, petrosu.Szikra, a. sehinteia; a . micu-

letiu, fórte pocinu.Szikrázni, t>. a sckinteiá.Szilaj, a . — «1, ad. selbuteeu,

témeda spaiiosuSzilajítni, v. a selbatecí, a in-

frieá.Szilajedoi, o. a se salbatací.Szilajság, a. selbataeía.Szilárd, a. — ól, ad. tare, ver-

tosu, solidn, constante.Szilárditni, v. a intarí, a con-

solidá, a invertosiá.Szilárdság, a. tarla, soliditate.Szilárdulni, v. a se intarí, a se

consolidá, a se invertosiá..Szilfa, a. olmu (arbore).Szilva, a. pruna..Szilvafa, a. prunu.Szilváz, a. prunetn, gradina cn

pruni.Szimatolni, v. a dnlmecá, a mi-... rosi, a simtí.Szimatolás, a. dulmecare, noiro-

sare, simţire.Szín, a. colóre, facia, fatia.Színes, a. .colorata, eu facia.

tflS Szigorodni

Színdarab, a. bncata teatrale, drama.

Szinesitni, v. a colorá, a da faeiá.Szineskedni, v. a se preface, ta

so fatiarí.Szineskedés, a. prefacatura, pre­

facere, fatiaría, stravestitura.Szinész, a. teatralistu, actoró;

színésznő, actritia.Színészet, a. arte teatrale, d ra­

maturgia.Színésztedül, v. a se oe.upá cn

artea teatrale.Szinetlen, a, necoloratu, fara fa­

c ia; palida, galbinn.Színezni, v. a colorá, a vapsí,

a dá facia.Színezés, a. coloritn, coloritura,

vapséia..Színezet, a. colóre, coloritn, facia.Színház, a. teatru.Színi, v. a sage, a trage, a sorbi.Színi, a. teatrala, dramutecu.Színjáték, a. drama, jocn m

prodoctiune teatrale.Színkedni, v. (v. szineskedni).Szinleg, ad. — es, a. parutn, la

părere, prefacotn.Színlelni, v. (v. szineskedni),Színlelés, a. (v. szineskedés).Színlés, színlet, a. (v. színes -

kedés).Szinlett, a. prefacutu, fatiaritu,

parutu.Szintáncz, a. baletu.Szintár, a. siarlatann.Színtárkodni, v. a siarlataní, a

fi siarlatano.Szinte, szintén, ad. mai, cam,

pe ací, cá la.Színtelen, (v. szinetlen).Színtelenedül, t>. a se descolorá,

a se desvapsí, a scbimbá facia.Szip, a. boto augatoriu (la So-

tnri).

Szip

Szipni Szokatlanig 199

Szipni, v. (v. színig.Szipka, s. ciutura.Szippantani, v. a trage pe hasú

(tabacnj.Szipantat, s. prisa, trasura de

tabacu.Szirmos, a. petalicu, petaloidn.Szirom, s. petala, foia de flori.Szirt, s. stânea, scopulu (in marej.Szirtes, a. stâncosu.Sziszegni, v. a siuerá, a fosai,

a sisai.Sziszegés, s. siuerare, fosaire,

sisaire.Szita, 3. sita.Szitálni, V. a cerne (cu sita).Szitás, s. sitarin, măiestru de

site.Szitatni, o. a sbe, a suge.Szitni, v. a atitiă; a duşmani,

a agită.Szitkozódni, v. a înjură, a blas-

tamâ.Szitkozódás, 3. înjurare, blastamu.Sziv, s . anima.Szivacs, 3. burete, sponghia.Szivar, 3. sugara.Szivár, szivárgás, 3. scurgere,

curgere, stracurare, picurare.Szivárogni, o. a picură, a se

scurge, a curge.Szivaros, a. cu sugara.8zivarosbolt, a. boita, práváliá,

trafica (de sugare).Szivarozni, v. a fúrná súgóra.Szivárvány, s. curcubeu; pumpa.Szivás, 3. sug ere, tragere (de

aeru).Szivatyú, s. pumpa.Szivatyús, a. pumpatu, cu pumpa.•Szivatyúzni, v. a scóte cu pum­

pa (apa).Szívelni, v. a tolerá, a suferi,

a avé cu piacere, a rabdă (pre cineva).

Szivóly 3 anima, spiritu, nmé­re, generositate.

Szívélyes, a. animosu, générosu, inclinatu.

Szívélyesség, s. generositate, ma- ranimia, inclinatiune.

Szives, a. animosu, bunu, ge- nerosu.

Szívesség, 3. animositáte, bu­nătate.

Szívesen, ad. bucurosu, cu pia­cere, cu anime buna.

Szíveskedni, v. a binevoi, a face bucurosu.

Szivetlen, a. — ül, ad. fark ani­ma, neanimosú, nesimtitóriú.

Szivetlenség, szívtelenség, ». lue- animositate nesimţire, negc- nerositate.

Szívós, o. — an, ad. venjosu, ves- cosu, vertosu.

Szivósodni, v. a se Vénjösiá, a se invertosiá.

Szívósság, s. venjdsía, vesCosi- ta te ; tenacitate.

Szívtelenség, 3. (v. szivetlenség).Szó, s. cuventu, voce, vorba,

graiu.Szoba, 3. chilia, odaie, camara,

despartiementu.Szóbeli, a. verbalu.Szobor, 3. statua, monnmentü.Szobrász, s. sculptoriu, statuariú.Szobrászat, s. sculptoria, ä'rfe

de sculptura.Szófejtegetés, *. analisa, etimo­

logia.Szokás, 3. datena, nsu, obiceiu.Szokásos, a. indá'tenátu, usnatu.Szokatlan, a. — úl, ad. neinda-

tenatU,neusuatu, neobicinuitu.Szokatlanság, 3. nedatená. ne-

usu, neobiceiu, neindatenáre, nededare.

Szokni . Szorítni200

Szokni, e. a se indatená, a se dedă.

Szoknya, s. rochia, fosta.Szoknyás, a. rochiatu, cn fosta.Szokott a. indatenato, dedata

asnato.Bzókötés, 3. sintscsa.Szoktatni, e. a indatená, a de­

dă, a inveúá.Szólalkozni, v. a se certá, a

schimbă vorbe de cérta.Szólalni, szólamlani, v. a vorbi,

a grai, a cuveiitá.Szólás, 3. vorbire, cnventare.Bzólástan, ». or'epía.Szolga, s. servo, sierbu.Szolgai, a. servila.Szolgaiság, 3. servilismu.Szolgabiró, ». jade, jade cer-

cnala.Szolgálat, 3. servitio, sierbitio.Szolgálati, a. de sierbitio.Szolgálni, o. a servi, a sierbi.Szolgáló, 3. servitoria, sierbi-

toria.Szolgaság, 3. servitute, sierbitu-

te, servía, sclavia.Szólitni, v. a agraí, a chiamá,

a strigă.Szólni, v. a vorbi, a coventá,

a grai.Szombat, a. sambata.Bzomj, 3. sete.Szomjas, a. — an, ad. seteosu,

însetata.Szomjan. ad. insetatu.Szomjazni, szomjazni, v. a insetá.Szomjúság, 3. sete, insetare.Szomorkodni, v. a se intristá, a

se superá.Szomorodni, v. (v. szomorkodni).Szomorú, a. — n, an, aci. tristo,

saperatn, machnitn, necasita.‘Szomorújáték, s. tragedia.

Szomorúság, ». tristatiune, so- perare, tristetia.

Szomszéd, «. vecina.Szomszédság, 3. vecinătate.Szónok, 3. oratoriu, retora, cu-

ventatoria.Szónoki, a . oratorica, retorica.Szónoklat, s. oratoria, vorbire,

cuventare, predica.Szónoklattan, «. retorica.Szónokolni, v. a peroră, a pre­

dică, a cnventă.Szopni, v. a suge.Szopogatni, v a suge (mereuj.Szopóka, a. pumpa, ceve, trom­

ba, sugatoria.Szopó, a. sogatorio.Szoptatni, v. a aplecă, a dă se

saga.Szoptatás, 3. aplecare la tietia.Szoptató, 3. nutriţia, mama, doica.Szóragozni, t>. a sufiseă.Szóragozás, s. sufisére.Szórakozni, o. a se risipi, a se

imprastié, a se respandi, a f t distractu.

Szórakozott, a. — an, ad. risipi­ta, respanditn, distractu.

Szórni, v. a risipi, a respandi, a imprastié.

Szórás, 3. risipire, respandire, imprastiere.

Szorgalmas, a. diliginte, silitoriu, activu.

Szorgalmazni, v. a solicită, a mişcă, a grăbi a nrgă, a stărui.

Szorgalom, 3. diligentia, silintia.Szorgos, a . — an, ad. urgenta,

presanta, grabnica.Szorgoskodni, v. a se sili, a se

ingrigi, a se purtă, a fi di­liginte.

Szoritni, szorítani, v. a stringe, a apasă, a tescui, a stórce.

Szorítkozni Szörnyűség 20Î

Szorítkozni, t>. a se restringe, a se margini, a se tiermurí, a se conteni.

Szoritkozás, a. restringere, măr­ginire, tiermurire, contenire.

Szóródni, e. a se impraatié, a se desface, a se sventurá.

Szóródás, a. imprastiere, desfa­cere, sventurare.

Szórólapát, a. venturésca, vana, lopata de venturatu.

Szorongatni, v. a stringe, a strim- torá, a indesá.

Szorongatás, a. stringere, strim- torare.

Szorosság, a. strimtória, strim- tnra, angnstime, pasa.

Szoros, a , — an, ad. strimta, an- gustu, strimtoratu.

Szorulni, v. a se strimtorá, a se angustá.

Szorulás, s. strimtorare, an gus­tare.

Szorulat, a. strimtória, strimtu- ra, angnstime.

Szorult, a. strimtoratu, lipsita, angastatu.

Szorultság, a. strimtérire, lipsa, angnstare.

Szószék, a, ca'edra.Szószóló, a. cnventatoria, orato­

riu, precuventatoriu.Szótag, a. silaba.Szótagolni, v. a silabisá.Szótagolás, s. silabisafe.Szótalan, szótlan, a. tacutn, ne-

vorbitoriu.Szótalanodni, v. a se face tacu-

tn, nevorbitoriu.Szótalanság, szótlanság, a. ne-

vorbire, mutime, afonía.Szótár, 8. dictionariu, lecsiconn.Szótlanul, ad. tacntn, mute, ta­

ra vorba.Szotyogni, ti. a picá, a cadé.

Szózat, 8. voce, tonn, suneta, glasa, prochiamatiane.

Szózatolni, v. a votá, a intoná.Szócs, 8, cojocariu, blanariu.Szöcske, 8. locuste, ealusieriu

verde, grieru.Szög, szöglet, a. unghia, coltin,

cornu.Szög, 3. ca ia ; unghia.Szögletes, a. — en, unghiulatu,, cornuratu.Szögmérő, «. goniometru, mesu-

ratoriu de unghiuri.Szökdelni, szökdécselni, szökdös-

ni, v. a sari (usioru si mereu).Szőke, a. blondu, albenetiu, ba-' lanu.

Szökés, a. blondina, albia.Szökni, v. a sári.Szökevény, «. fugariu, deşerte*

rin, retugitu.Szökött, a. fugita, deşertată.Szóló, 8. strugurii, viia.Szőni, v. a tiese.Szőnyeg, s. covoru, tapetu.Szőnyeges, s. tapetatu, inco-

voratu.Szór, a. peru.Szüretien, a. plesiu, fara peru.Szörnyedül, szörnyűim, e. a se

infiorá, a se inspaimantá, a se infricosiá.

Szörnyedés, s. înfiorare, inspai- mantare, infricosiare.

Szörnyegteg, s. monstru, me- dusa, fantoma.

Szörnyen, ad. infioratu, infrico- siatu, de inspaimantatu.

Szömyítni, v. a inspaimantá, a, infricosiá.

Szörnyű, a. fiorosu, infricosiata, inspaimantatu.

Szörnyűség, ». infricosiare, spai- mantare, îngrozire.

Szülött

■ Szörösitni, v. a imperosiá, a se imple cn pern.

' Szörp, a. sirupu.Szörpölni, v. » sorbi, a gustări.Szörpögetni, szörpö'lgetni, v. a

sorbi (mereng.Szösz, t . câlti, buci (de canepa,

de iau).Szöveg, «. testa, contesta, tie-

setura (de stiluj.Szövedék, a. tiesetura; tuachi-

natiune, intriga.Szövet, a. tiesetura, stofa, ma­

teria.Szövetkezni, «. a se confederá,

a se uní, a se aliá, a se insotí.Szövetkezés, a. confederatiune,

însoţire, coalitiune.Szövétnek, a. facla.Szövetség, a. aliautia, federaţia-

ne, coalitiune.^Szövetséges, a. alistu, confede-’ ratu.Szövevény, a. (V. szövedék,).Szövevényes, o. — en, ad. încur­

cata, tiesuta, ttiachiaatu, in­tri gatu.

Szövődni, ti. a se tiese; a se machiná, a se intrigă.

Szövőszék, szövőte, *. stativa, resboiu.

Szú, a. scarabeu de arbori, cariu.Szúnyadni, szúnyodozni, szunyó­

kálni, v. a dormită, a atiepí.Szúnyog, a. tientiariu.Szúrni, tt. a împunge, a stră­

punge, a inghimpá, a inboldí.Szúrás, a. imptlngére, străpun­

gere, inghimpare, imboldire.Szurkaim, ti. a impuuge, a îm­

boldi.-Szurok, a. resina.Szurkos, a. resinosa.Szurkosodni, ti. a se inréSiná, a

se imple de resina.

-202 Szörösitni

Szurkozni, ti. a inresiná, a im- p 'e de resina.

Szurony, a. baioneta, lancia, pica.Szusz, a. resuflare.Szuszogni, ti. a resufiá, a respiră.Szügy, *. peptu, spatá, párté

dinainte (la vita,).Szűk, a .— en, ad. strimtu, an-

gustu, pueiuu.Szűkítni, ti. a strimtă, a augus­

tă, a impuciná.Szűkítés, a. strimtare. angttstá-

re, impucinare.Szűkölködni, v. a duce lipsa, a

fi seracu.Szűkölködés, s. lipsa, defectu,

seracia.Szükség, a. lipsa, necesitate, ire-

buintia.Szükséges, a. de lipsa, necésá-

riu, intetitoriu.Szükségesség, a. necesitate, tré-

buintia, lipsa.Szükségképpen, ad. de uecesa-

riu, neconditionatu, absolutu.Szükséglet, a. trebuintia, lipsa,

necesitate.Szügségtelon, a. netrebuintiosu,

netrebaitoriu.Szűkülni, o. a se strimtă, a se

angustá, a se impuciná.Szűkülés, a. strimtare, angustá-

re, impucinare..Szűkült, o. — en, ad. strimtatn,

impucinatu, angustatu.Szülemény, a resultátu, produp-

tu, prodüptiúne.Szülni, ti. a nasce (pre altulu).Szülés, a. naseere.Születni, ti. a nasce (proprie,).Születés, a. naseere (proprie).Született, a. nascutu, fetu.Szülő, s. părinte, părinţi.Szülött, a. nascutu.

Szülöttlég, a. nascere, nasca- mentu.

Szűnni, ti. a ineetá, a se con­teni, a se aliná.

Szünés, a. încetare, contenire, alinare.

Szünet, a. încetare, pausa, o- dichna, ferie.

Szünetelni, ti. a paugá, a înce­tă, a odichuí.

Szüntelen, a. — ül, ad. necnr- matu, neincetatu, neintreruptu.

Szüntetni, ti. a oprí, a sistá, a alină, a potoli, a încetă.

Szűr, a. guba, sumanu.Szűresölni, ti. a sorbi.Szüret, 8. cnlesu de viia.Szüretelni, v. a culege la vii

Sziilöttség

Szüretelés, a. culegere, culesn de viia.

Szüreti, a. de culesnlu viialoru.Szürke, a. suru, caruntu.Szürkés, a. suriu.Szürkítni, «. a suri, a caruntí.Szürkülni, ti. a suri, a caruntí.Szürkület, a. murgu, crepuscule

de séra.Szűz, a. — en, ad. verguru, cas-

tu , curatu.Szűzeség, a. verguría, vergini-

tate, castitate, curatienia, te- cioria.

Szűzi, a. feciorescu, verguriu, virginalu.

Szűziség, 8. verginitate, fecioria, curatienia, castitate.

Tágulás 20äv

T. Ty.Tábla, 8. tabla, lespede, tribuna-

lu ; apelativa.Táblai, a. tabelariu.Táblás, a. tabelatu, cu tabla.Tábor, 8. tabara, lagaru, campu

de batalía.Tábori, a. de tabara.Táborlat, táborozás, a. Iagarire,

tabarire.Tábornagy, s. maresialu cam-

pestru.Tábornok, a. generala.Tábornokörnagy, 8 . generala mo-

ioru.Táborozni, ti. a tabarí, a ií in

Castro.Táborszernagy, a. generalu de

artileria.Tácza, tálcza, a. tasa, tava, tatia.Tag, a. membru, medulariu.

Tág, tágas, a. tágan, ad. largu, spatiosu, estinsu.

Tagadás, a. negare.Tagadni, e. a negá.Tagadó, tagadélages, a. tagadó-

lag, ad. negativa.Tagadhatatlant a. nenegabilu.Tágitni, tágasitni, ti. a largi, -a

cedá.Tágasság, a. lărgime, spaţiu, es-

tindere.Taglalni, tagolni, ti. a analiai,

a anátomisá, a dismembrá.Taglalás, taglalat, a. analisá, a-

natomisare, dismerabrare.Tagos, a. meduiaTosu, membratu.Tagositni, v. a comasá.Tagosítás, a. comasare.Tágulás, a. lărgire, estindere.

Tágulni, tágasbulni, v. a se lar­gi. a se estinde.

Táj, tájék, a. tienutu, regiune.Tájag, tályog, a. uima, buba.Tájazás, tájékozás, tájékozat, a.

orientare, îndreptare.Tájazni, tájékozni, ti. a se őrien-

tá, a se indreptá.Tájbeszéd, tájnyelv, a. dialectu,

provinciálisom.Tájirás, a. topografia.Tajkonoz, tajkos, a. brosea ces-

tósa.Tájt, tajték, a. spuma.Tajtékos, a. spumosu.Tajtékozás, tajtékzás, a. spume-

gare.TajtékOzni, tajtékzani, ti. a spu-

megá, a face spume.Takács, a. tiesetoríu.Takarni, ti. a coperí, a inveluf.Takarás, a. coperire, invelnire.Takart, a. coperitu, inveluitu.Takaratlan, a. necoperitu, nein-

veluitu.Takaratlanúl, ad. necoperitu.Takaró, a. coperitoriu, invelui-

toriu, coverta, covoru.Takarék, takarékosság, a. păstra­

re, econoraisare.Takarékos, a. pastratoriu, cru-

tiatoriu, economisatoriu.Takarékosan, ad. pastratu, cru-

tiatu.Takarékoskodni, t>. a pastrá, a

crutiá.Takargatni, o. a coperí (mereuj.Takarítani, ti. a curatí; a pastrá.Takaritatlan, a. takaritatlanúl,

ad. necuratitn, nepastratq.Takarmány, a . nutretiu.Takarodni, ti. a se departá, a se

cará, a seduce; a se curetí.Takarodás, a. depărtare, ducere;

curetire.

204 Tágulni

Takarodzni, takarózni, t>. a se coperí, a se inveluí.

Takaros, a . — an, ad. netu, ne- tedu, elegantu.

Takarosság, a. elegantia, nete- dime, curatianía.

Takony, a. muci (plur).Taknyon, a. mncosu.Taknyosság, mucositate, guta-

rariu fia cai).Taksa, a. tacsa, (taxa).Taksán, a. tacsalistu.Tál, a. blidu.Tálalni, ti. a pune in blidu.Talaj, a. pamentu; fundu; pa-

vimentu.Találni, a. a aflá, a descoperi,

a ga-í, a inventioná.Találás, a. aflare, găsire, desco­

perire, inventionr.re.Találékony, a. inventiosu, afla-

toriu.Találékonyság, a. inventiositate;Találmány, a. inventiune.Találkozni, ti. a se intalní, a

conveni.Találkozás, a. Întâlnire, conve­

nire.Találólag, ad. nimeritu.Találomra, ad. pe nimerite.Találós, talányos, a. problema-

tecu, enigmatecu, gacitoriu.Talán, ad. póte, dóra.Talány, a. enigma, gacitura.Talap, a. base, propte, pidestala.Taliga, a. tarabontia, caróie.Talizmán, a. talismanu.Tallér, a. taleru.Talp, a. talpa.Talpalni, ti. a talpúi.Talpalás, a. talpuire.Talpas, a. talposn.Táltos, a. magú, ferme catoriu;

a. magica, fermecatorescu.Tályog, *. (v. tájag).

Tályog

Tám Tanulás 205

Tám, támasz, a. propta, razimu, sprijóna.

Tám, ad. (y. talán).Támadni, r . a ofendá, a ataeá;

a rebelá; a proveni; a se escá.

Támadás, a. ofendare, atacu; re- belaro; escare, provenire.

Támadólag, ad. ofensive.Tamás, n. prop. Torna.Támaszkodni, v. a se razimá, a

se propti.Támaszkodás, a. razimare, prop-

tire.Támasztani, támogatni, ti. a ra­

zimá, a propti.Támasztás, támaszték, támoga­

tás, s. razimare, razimu, spri- ginu.

Tám-ok, 8. argumenta, motivu.Támokolni, v. a argumentă, a

motivá.Támolyogni,' ti. a se pletecí, a

amblá pleteeitu, a fi beatu de capu.

Tán, ti. (y. talán).Tan, a. invetiatura, invetiamen-

tu, doctrina.Tanács, 8. sfatu, consulta; ma­

gistrata.Tanácskozni, ti. a se sfătui, a

se consultá.Tanácskozás, tanácskozat, tanács­

kozni ány, 8. consfătuire, con­sultare, conferintia.

Tanácsiás, tanácslat, «. sfatuire, consultare.

Tanácsos, tanácslatos, a. consultu.Tanácsnok, «. consiliariu, sena-

toriu, asesoriu.Tanácsolni, ti. a sfătui, a con­

sultá (pe cineva), a dá sfatu cuiva.

Tanakodni, ti. a se consfatui, a cugetá (asupra unui lucru).

Tanakodás, ». consultatiune, con­siliu, sfatuire.

Tanár, a. profesori a.Tanárság, a. profesorime, pro-

fesoría.Táncz, a. jocu, saltu.Tánczolni, v. a saltá, a jocá.Tánczolás, s. saltare, jocare.Tánczos, s. jocausiu, saltatoriu,

jocatoriu.Tángyér, tányér, a. taieriu; discu.Tanintézet, s. institutu de inve-

tiamentu.Tanítni, v. a invetiá, a instruá

(pe altulu).Tanítás, a. invetiare, instruire,

instruare.Tanitásdij, a. didactru (bani de

invetiamentu).Tanitgatni, ti. a invetiá (mereu

pre altulu).Tanitmány, a. invetiamentu.Tanító, a. invetiatoriu, dascalu.Tanítvány, a. studinte, invetia-

celu, scolariu discipulu, elevu.Tanoda, a. scóla.Tanodái, a. scolastecu.Tanoncz, a. (y. tanítvány).Tántorogni, ti. (v. támolyogni).Tántorgás, a. (y. támolygás).Tántorithatatlan, a. tántoritha-

tatlanul, ad. constante, Sta­vern, nestramutaveru, solidu.

Tántorithataüanság, a. Constan­tia, staveritate.

Tántorítni, ti. a seduce, a desa- magi, a clatiná.

Tántorodni, ti. a se clatiná; a gresí, a ratací.

Tántorodás, a. clătinare, gresia- la, retacire.

Tanú, tanúbizonyság, a. martora, marturía.

Tanulás, «. invetiare, studiare.

Tanulatlan Tárniaas-

Tanulatlan, a. tanulatlanéi, acL neinvetiatu, nestudiatu.

Tanulatlanság, ». neinvetiare, ne- atndUre.

Tanulékony, a. döcibilu, doceru.Tanulékonyság, s. doceritate, do-

cibilitate.Tanulgatni, v. a studiá, a inve­

tiá, fmereu).Tanulmány, s, studiu, scientia,

doctrina.Tanulmányozni, v. a studiá, a

invetiá.TMWlmányozás, s. studiare, in-

vetiare.Tanulná, e. a invetiá, a studiá.Tanuló, «. studiníe, scolariu.Tanulság, t. invetiatura, doctri­

na, macsima.TannJságos, a. de invetiatu, cu

invetiatura.Tanult, a. invetiatu, studiatn.Tanúság, a. mărturisire, atestare.Tanúsítói, v. a ducumentá, a

mărturisi, a adeveri.Tanúskodni, v. fv. tanusítni).Tanya, «. locu de mânere^ lo­

canda, domiciliu.Tanyázni, v. a se adapostí, a

a manó, a petrece.Tanyásán, a. petrecere, mânere,

adapostire.Tányér, a. fv. tángyór).Táp, táplálék, a. nutrementu.Táplálni, v. a nutri.Tapadni, v. a se lipi, [a se ani­

ni* a se aeiediá.Tapadás, a. lipire, aninare, asie-

diare.Tapasztani, tapaszéin!, v. a mu­

rai, a lipi, a In tiTapasztál, a. muruire, lipire,

lutíre.Tapasztalni, v. a esperiá, a prac-

tízé,

. Tapasztalt, a. espertu, practica,: amblatn, páti tu.

Tapasztalás, tapasztaltság, tapasz­talat, a. espprintia, pracaa, páti aula.

Tapasztalatlan, a. neespertu, ne- patitu, neamblatu.

Tapasztalatlanság, a. neesperin- tia, nepiacsa.

Tapintani, v. a pipái.Tapintás, tapintat, a. pipáira.Tapintatlan, a. tapintatlanul, ad.

nepipaitu, fara tactu.Tapintatlanság, s. nepipaire, ne-

tactica.Táplálni, v. a nutri.Táplálás, táplálat, s. nutrire, nu­

trementu.Táplálék, ». nutrementu.Táplálékony, a. nutritoriu, nu-

triveru.Táplálékonyság, táplálmány, t,

nutrementu, nutritorime, nu,-. trire.

Táplálkozni, v. a se nutri.Tápláló, táplálos, a. nutritoriu.Tapló, s. iésca.Taplós, a. iescosn.Taplóidul, v. a se iescosiá.Tapodni, v. a caicá fin petióre,l.Tapogatás, *. (v. tapintás).Tapogatni, v. tv. tapintani).Tapogatózni, tapogatódról, e. a,

pipai. (íncóce si încolo); a cercă, a scrută, a investigá.

Tapogató, a. pipaitoriu, cérna pipaitorie fia insecte).

Taposni, v. a caicá, a pasi.Taposás, s. calcare, pasire.Taps, a. aplausu.Tapsolás, a. aplaudare.Tapsolni, v. a. aplaudă.Tár, o. deschisn.Tár, a. magazinu, depositu.Tárni, o. a deschide.

Tá£#j»t ». portfólia* te»a 4e scri­sori.

Tafgoncza, a. (v. taliga).Tárgy, a. obiectu, obieptu, lucru.

, Tárgyalni, v. a tracsá, a, per- tractá, a negotiá, a desbate.

Tárgyalás, s, pertractare, ne- gotiare, desbatere,

Tárgyalási, a , depertractare, de desbatere.

'f'âţgyazat, a. obiectu, substratu.Tárgyilagos, o. tárgyikig, ad.

obiectiva.Tarisznya, *. traista, desaga.Tarisznyáé, a. traistatu, cu traista.Taţka, a. tarkán, tarkásan, ad.

pestritiu, vergatu, amestecaţu.Taykás, a. pestritiu, patatu.Tarkaság, a. pestritime.Turkálni, tarkázui, tarkítni, v.

a impestritiá.Tarkúlni, v. a se impestritiá.Tálját,, a. espusetiune.Tarló, a. m irişte; tuleiste.Tarlózni, v. a spicui, a adună

(de pre mirişte,).Tárnok, tárnokmester, a. tayer-

nicu.Tárnoki, a. tavernicalu.

_ Tárogatni, v. a deschide mereu; a trimbitia.

Társ, a. sociu, sotiu, cameradu.Társadalom, a. societate.Társaság, a. însoţire, societate.Társadalmi, tarsadaimas, a. so­

cialii.Társadalmilag, ad. socialu.

{ Társolgani, társalogja, társai kod,! ni, v. a se insotí, a conversă»

Társalgás, társalkodás, a. inso- í tire, conversare.

Társas, a. insocitu.Társulat, a. asociatiune, socie­

tate, propaganda, reuniune.Tartalék, a. reserva.

Tárcza Távoztatás 20?

Tartalom, a. cuprinsu, eontie- nutu, tienóre.

Tartani, ti. a tiené.Tartás, a. tienere, cuprindere. Tartomány, a. provincia.Tartós, a. daraveru, tienatoriu. Tartozni, ti. a ií detoriu. Tartozás, a, detorintia, obliga­

ţiune, pasivitate.Tartózkodás, a, retienere, re­

serva.Tartózkodni, ti. a se retiene. Tartózkodva, ad. retienutu. Tartoztatás, a. retienere. Tartoztatni, v. a retiene Tárulni, ti. a se deschide, a se

desfaee,Táska, a. tasa, traista.Taszitni, taszigálni, ti. a impinge. Taszítás, a. împingere.Tátani, tátni, ti. a , cascá, ades-

chide gur’a.Tatár, a. tataru.Tátongani, ti. a stá gura cascata. Táv, távol, távolság, a. depăr­

tare.Tayal, tavaly, ad. anu, in anu-

lu trecutu.Tavali, a. de agu.Tavasz, a. primavéca.Tavaszelő, a. Martin.Tavaszi, a. de primavera. Távcső, a. telescopu, ochianu. Tavaszhó, a. Aprile.Tavaszutó, a. Mail?.Távirat, a. telegrami.Távolítás, a. depărtare, delatu-

rare.Távolüni, ti. a departá, a de-

latijrá.,Távoliét, távoliétel, a. absentia,

lipsire, depărtare.Távozni, ti. a se dertá. Távoztatni, ti. (v. távolitni). Távoztatás, a. fv. távolítás).

-208 Te

Te, pron. tu..Téboly, tébolyodás, a. nebunii,

neminte, deliriu.Tébolyodon, a. nebunu, strava-

gantu.Tébolyda, a. casa de nebuni.Tébolygani, tébolyogni, v, a ră­

tăci, a gresí (calcu).Tébolygás, a. rătăcire.Tébolyodni, v. a nebuni.Tébolyodon, a. nebunitu.Teendő, a. afacere, lucru, ocu-

patiune.Tégely, a. tigaitia, acafa ("de

pomada).Tegez, a. tulba ("de sageti).Tégla, «. tégla, caramida.Téglázni, v. a calcă, a destinde

("vestminte cu ferului.Tegnap, ad. ieri.Tegnapi, a. de ieri.Tehát, coj; asia, deci in urmare.Tehen, tehén, a. vaca.Teher, a. greutate, povóra,Tehetetlen, a. — ül, ad. nepo-

tentiosu, fara potere.Tehetetlenség, s. nepotentia, ne-

avere.Tehetni, v, a poté face.Tehetős, a. avutu, instaritu, in

potere.Tehetőség, s. instarire, activitate.Tehetség, a. avere, talentu, fa­

cultate.Tehetséges, a. avutu, cu avere,

talentatu.Tej, téj, a. lapte.Tejelni, v. a dá lapte..Tejes, a. laptosu, cu lapte.

^Tejesedni, v. a se face, a se imple cu lapte.

, Tejetlen, a. nelaptatu, fara lapte.Tejfel, tejföl, tejszín, a. smân­

tână.Tejfölös, a . smamánosu.

Teke, s. globu, bila, glontiu, sfera,

Tekémi, v. a dá, a jocá in biliartu.

Tekenő, teknő, tekenyő, a. co-vata, tróca.

Tekercs, a. sucitura, invertitura. colacitura, depanatura.

Tekeredni, tekerőzni, v. a se su­ci, a se in vei ti, a se colaci.

Tekeredés, tekerőzés, a. sucitu­ra, invertitura, colacitura.

Tekeregni, v. a amblá vagabondu.Tekerni, tekerítni, v. a suci, a

intórce, a invertí.Tekerés, a. invirtire, sucire, in-

tórcere.Tekervény, a. strâmbătură, cur­

bat ura, indoitura.Tekervényes, o. curbatu, indoitu,

strarabatu.Tekervényesség, a. (v. tekervény).Tekintély, a. védia, onóre, res-

pectu, áuctoritate.Tekintélyes, a. onoratu, respec­

tam, cu auctoritate.Tekinteni, o. a privi, a cau ţi

cu ochii.Tekintet, a. privire.Tekintetes, a. onoratu, inclitu.Tekintgetni, e. a privi mereu.Teknöcz, a. (v. tajkoncz^.Tékozolni, v. a risipi, a pradá

(averea).Tékozlás, a. risipire, pradare.Tél, a. iéma.Tele, teli, a. plinu, implntu.Telek, a. sesiune.Telelni, t>. a ierná.Telelés, a. iernare.Teleltetni, ti. a ierná (prin al-

tnlu).Télelő, a. Decenbre.Telep, a. colonia; asiediare.

Telep

Terelni 209

Telepedni, ti. a se asiediá, a se colonisá.

Telepedés, település, a. asiediare, colonisare.

Telepítni, ti. a asiediá, a co­lonisá.

Telepvény, s. domiciliu, locuintia.Telep vény ezni, ti. a domicilá.Televény, a. humu (humus).Telhetetlen, a. nesatiosu, nesa-

turatu, vorace.Telhetetlenkedni, v. a fi nesa­

tiosu, a mancá múltú.Telhetetlenség, a, nesaturare, vo­

racitate.Télhó, a. Januariu.Télutó, a. Februariu.Teli, a. plinu.Téli, télies, a. de ierna, ier-

natecu.Telj, teljesség, a. plinătate.Teljes, a. plinu, deplinu.Teljesedni, teljesülni, ». ase im-

plení.Teljesedés, a. implenire.Teljességgel, ad. absolutu, pres-

te totu.Teljesülés, teljesülét, s. (v. te-

lyesedés).Teljhatalom, a. potere deplina,

plenipotentía.Telkes, a. sesionatu.Telni, e. a se imple.Telve, ad. implutu, plinu.Töménytelen, töménytelen, a. ne-

numeratu, fara numero, mul­ţime.

Temérdek, tömérdek, a. enormu, preste mesura.

Temetni, temetkezni, v. a ingro- pá, a inmormentá, a astrucá.

Temetés, temetkezés, a. îngro­pare, inmormentare, astrucare.

Temetetlen, a. neingropatu, ne- astrucatu, neinmormentatu.

Telepedni

Temető, a. cemeteriu, cintirimu, locu de inmormentare.

Templom, a. beserica.Templomos, a. besericosu.Tengelicz, a. stigletiu.Tengely, a. osia.Tenger, a. mare.Tengerapály, a. reflusu, seaderea

maréi.Tengerdagály, a. flusu, cresce-

rea maréi.Tengerész, a. marinariu.Tengerészet, a. marinari a.Tengeri, a. de mare.Tengernagy, a. admiralu.Tengetni, tengődni, v. a vegetá.Tengés, tengődés, a. vegetare.Tenni, ti. a pune, a face a lucrá.Tenta, a. negréla, cernéla.’Tentás, a. cu cérnéla, de negréla.Tény, s. fapta.Tenyér, s. palma.Tenyérnyi, a. de o palma.Tenyészni, tenyészteni, ti. a eres-

ce, a cultivá, a produce.Tenyészés, tenyésztés, a. cresce-

re, producere, cultivare.Tényleg, tényleges, a. fapticu,

positivu.Tépni, v. a smulge, a ciupeli,

a trage.Tépegetni, o. a smulge fmeren).Tépelődni, v. a se smulge; a

se bate, a se incaiará.Tépelődés, a. smulgere, incaia-

ratura.Tér, a. spaţiu, locu deschisu.Térés, a. reintornare.Térd, a. genuncbiu.Térdelni, térdepelni, v. a ge-

nunchiá.Térdelés, térdepelés, a. genun-

cbiare.Terelni, v. a maná, a goní, a

fugarí.14

Terelés Térség210

Terelés, ». manare, gonire.Terem, a. salonu.Teremni, v. a eresee, a produce,

a rodí.Teremteni, v. a creá.Teremtés, teremtmény, a. crea­

tura.Teremtő, a. creatoriu.Terhelni, ®. a impovorá, a in-

greuná.Terhelés, s. impovorare, ingre-

unare.Terhes, a. greu, impovoratu.Terhesedni, ®. a se impovorá, a

se ingreuná.Terheeedés, s. impovorare, iu-

greuuare.Terhesen, ad. greu, cu greu,

impovoratu.Terítni, v, a lati, a intinde, a

aşterne ('més’a).Teríték, teritmény, s. copere-

mentu, coverta, cuvertura, (pre mesa).

Terítés, e. întindere, asternere, astemutu (de tnésa).

Téritni, v. a reintérce, a rein- torná.

Térítés, téritmény, a. reintórce- re, reintornare.

Téritő, a. reintorcatoriu ; misio- nariu.

Téritvény, a. reversu, recepisa.Térj, terjedés, terjedelem, a. în­

tindere, estensiune.Terjedni, ». a se estinde, a se

lati.Teijedékeny, a. estensivu, lati-

veru.Teijedékenység, a. întindere, es-

tensivitate.Terjedelmes, a. estinsu, intinsu,

departatu, spatiosu.Terjeszkedni, fr . terjedni).

Terjeszteni, ®. a lati, a largi, a departá, a estinde.

Terjesztés, a. lăţire, lărgire, ss- tindere.

TérjeSztmény, a. propusetinne, predare, proiectu.

Térkép, a. mapa, carta.Termék, a. produptu, rodu, fruptu.Termékeny, o. produptivu, frap-

liferu, roditoriu.Termékenyedni, termékenyűlni, v.

a se fecundă, a fi prodnpti- vu, a rodi.

Termékenyítni, ®. a fecundă, a face produptivu.

Termékenység, a. fruptilitate, pro­ductivitate, rodire.

Terméketlen, a. neproduptivu, ncfructiferu,, neroditoriu.

Terméketlenség, a. nefruptilitate, neproduptivitate, nerodire.

Termelés, termelőt, termény, a. produptiune, fruptu.

Termelni, termeszteni, ®. a pro­duce, a cultivă.

Termés, a. produptu, pradusu, fruptu.

Természet, a. natura.Természetes, a. — en, ad. na­

tural u.Természetesség, a. naturalitate,

naiviíate.Természetrajz, a. istoria naturale.Természettan, a. fisica.Termeszteni, v. fr. termelni).Termesztés, a. fr . termelés).Termesztmény, a fr. termelés).Termet, a. structura, statura.Termetes, a. oorpulentu, omn

bene facutu.Termő, a. produptivu.Térni, ®. a ae reintérce, a se

rein tőrré.Térség, s. pianu, siésu, campu,

locu deschieu.

Terű Tettetni S ít

Terű, a. greutate, povóra.Terület, a. teritoriu.Területi, o. teritorialu.Terülni, v. a se întinde, a se lati.Terv, tervezet, a. proiecta, planu.Tervezni, ti. a proiectá, a planisá.Tervezés, tervezet, s. proiectare,

planisare.Tervezgetni, v. a pruiectá, a pla­

nisá (mereu).Tervezgetés, a. planisare, pro­

iectare (mereia).Tesp, tespedés, a. stamnaíiune,

stagnare; putredinue.Tespedni, tespedezni, v. astamná,

a se ccrumpe, a se trandaví, a se stricá, a se pntredí.

Tespedtség, a. ;v. tesp).Test, a. córpu, trupu.Testes, a. corpulentu.Testesedni, v. a s'e inírupá, a

se face corpulentu.Testesítni, v. a intrupá.Testesülni, ti. (v. testesedni).Testesülés, s . întrupare, ircar-

natiune.Testesült, a. intrupatu, incarnata.Testetlen, a. necorpulentu, fara

corpu.Testgyakorlás, testgyakorlat, s.

gimnas'ica.Testi, a. trupescu, materialu,

fisicu.Testileg, ad. trupesce, materia-

licesce.Testiség, s. materialitate, cor-

porime.Testület, s. eorporatione.Testületi, a. colegialii, corporalu.Testvér, s. frate, sora.Testvéresítni, v. a in fra tí.Testvéresülni, ti. a se infratí.Testvéri, a. testvéries, ad. fra-

tiescu.Testvériesség, a. fratietate.

Testvériig, ad. fratiesce.Tészta, s. aluatu, pasta.Tésztás, a. alnatosu, pastosn.Tét, tétel, tétemény, s. fspta,

lucrare, activitate.Tetem, s. medulariu, membru,

articlu.Tetemes, a. însemnata, eonside-

raveru, importante.Tetézni, v. a gramadí, a incareá.Tetézés, s. gramadire, încărcă­

tură, incarcare.Tetézett, a. tetézve, ad. grămă­

dita, incarcatu.Tetleg, tcttleg, ad. fapticii; efep-

tivu.Tettlegesíteni, v. a efeptní, a

resultá, a dovedi (cu lapt’a).Tétlen, a. nelucratoriu, neacti-

vn, ptisivu.Tétlenség, s. nelncrare, neacti-

vitate, pasivitate.Tétlenül, ad. neactivu, fara lu­

cru, pasivu.Tétovázni, v. a se indoí, a fi

in dubietate, a fi nedetermi- uatu, a barcolá.

Tétova, tétovázás, a. neooostan- tia, sehirabatiune, bareolare.

Tető, a. culme, virfu, acoperísiu.Tetőirányos, a. verticalu.Tetőzni, v. a acoperi, a grămă­

di, a face virfu.Tetszelgés, a. cochetare, piacere.Tetszelgő, rí. cocfcetu,Tetszelkedni, v. a cochetá.Tetsieni, t>. a piacé.Tetszés, tetszet, a. plăcere.Tett, a. fapta.T ettes, a. culputu, vinovata, fa-

catoriu (de rele).Tettetés, s. prefacatnra, simu­

lare, stravestitura.Tettetni, u. a se simulá, a se

preface.14*

212 Tettleg Tisztelendő

Tettleg, ad. faptica, in fapta.Tettlegesíteni, v. a activá, a do­

vedi, a efeptuí.Tetii, c. peduche.Tetves, a. pedachiosu.Tetveseim, ti. a se imple de

peduchi.Tetvesítni, ti. a imple de peduchi.Tetvezés, ». pedachiere.Tetvezni, ti. a peduchié.Tév, tévedés, tévedtség, *. reta-

cire, erőre, pecatu.Tévedni, tévedezni, ti. a retací,

a gresí.Teve, s. camila.Tevékeny, a. activa.Tevékenység, s. activitate.Tévely, tévelygés, tévelyedés, s.

(v. tév).Tévelyegni, tévelyedni, ti. a ră­

tăci.Tevés, ». punere, facere, lucrare.Téveszteni, ti. a pierde, a retací.Tévesztés, s. pierdere, retacire.Tévesztett, a. pierduţii, retacitu.Téveteg, a. falsu, eroneu, reta­

citu.Tévkör, s. cercu vitiosu.Tevőleges, a p sitivu.Tied, pron. alu teu.Tigris, s. tigru.Tikácsolni, ti. a tusi, a se iunecá.Tikkadni, ti. a se innadusí; a

se osteni, a se íatigá.Tikkadt, a. innadusitu; ostenitu,

fatigatu.Tikkasztani, ti . a innadusí, a

fatigá.Tikkasztó, a. innadusitoriu, obo-

sitoriu.Tilalmas, a. opritu.Tilalom, s. oprire, proibitiune,

interdictu.Tilinka, a. flueru, flueritia.Tilinkázni, ti. a fluerá.

Tiló, s. melitia.Tilolás, s. melitiare.Tilolni, ti. a melitiá.Tilos, a. opritu.Tiltakozni, ti. a opri, a protestă.Tiltakozás, a. oprire, protestare,

proibitiune.Tiltani, ti. a opri.Tiltás, s. oprire.Tiltott, a. opritu.Timár, s. pelariu.Timsó, a. alaunu, pétra acra.Timsós, a. alaunosu.Tincs, s. tulsiéra, cositia, chica,

manunchiu (de peru).Tinó, 3. juncu.Tinta, 3. (v. tenta).Tintás, a. (v. tentás)Tintatartó, s. calamafiu.Tipegni, v. a tropoti (in cctuj.Tipegés, 3. tropotire.Tipodni, v. (v. tapodni).Tiprás, s. calcare (in petiórej.Tisza, n. prop. Tisa; tiszafa,

tisa (arbore).Tiszt, 3. oficialu, deregatoriu;

oficiru.Tiszta, a. tisztán, ad. curatu,

limpede.Tisztálni, ti. a limpedi, a curatí.Tisztaság, s. curetienia.Tisztátalan, a. tisztátalanul, ád.

necuratu.Tisztátalanság, s. necnratienía.Tisztátalanítni, ti. a spurcá, a

face necuratu, a profaná.Tisztátalankodni, ti. a face ne-

curatienía.Tisztázni, v. a purisá, a scrie

in curatu, a mundá.Tisztázás, tisztázat, s. puricare,

mnndare.Tisztelegni, v. a salută, a face

onóre, a complimentă.Tisztelendő, a. onoratu.

Tiszt elés Toldani 213

Tisztelés, tisztelet, a. önére.Tiszteletbeli, a. onorariu, titu-

lariu.Tiszteletes, a. onoratu.Tiszteletlen, a. tiszteletlenül, ad.

neonoratu.Tiszteletlenség’, s. neonőre.Tisztelgés, tisztelkedés, a. salu­

tare, onorare, complimentare.TiBztelkedni, v. (v. tisztelegni).Tisztelni, v. a 6timá, a cinsti,

a onoră.Tiszlelt, o. cinstitu, stimatu, o-

noratu, venerata.Tisztes, tiszteséges, a. onoratu,

veneraveru, euveniníiosu.Tiszteség, a. önére, veneratiune,

cuvenintia.Tisztítni, v. a curaţi, a lamuri.Tisztítás, s. curăţire, lămurire.Tisztitatlan, a. — ül, ad. necu-

ratitu, nelamuritu.Tisztogatni, v. a curaţi ('mereu).Tisztség, s. oficiolatu, derega-

toría. .Tiszttartó, s. jude de curte.Tisztújitás, *. restauretiune, ale­

gere de oficiali.Tisztulás, a. curăţire, limpedire,

lămurire.Tisztulni, v. a se curaţi, a se

lamuri, a se liinpedí.Tisztviselő, a. oficialu, amploia­

ta, deregatoriu.Titkár, titoknob, a. secretariu.Titkárság, titoknokság, a. secre-

tariatu.Titkolni, titkolodni, titkolódzni,

v. a tăinui, a atcunde, a tie- né in secreta.

Titkolás, titkolódás, a. tăinuire, ascundere, tienere in secretu.

Titkon, ad. insecretn.Titkos, a. ascunsu, misteriosn,

tăinuita.

Titkon, ad. in secretu, oculta. Titok, a. secretu.Titoknob, a. (v. titkár). Titoknokság, a. (v. titkárság). Titokszerű, a. misteriosu, as­

cunsu, secretu.Tivadar, n. prap. Teodoru. Tivornya, a. ospetiu, tracta, îm­

buibare.Tivomyázni, v. a se imbuibá

(in mancari si beuturi). Tivornyázás, a. îmbuibare, trac-

tare (in mancari si beuturi). Tiz, o. diece.Tized, s. diecime.Tizedelni, v. a diecimá. Tizedelés, a. diecimare.Tizedes, a. diecimalu.Tizes, a. dieceriu.Tó, *. lacu.Toborzani, v. a recrutá, a inro-

lá (la ostasime).Toborzás, s. recrutare, înrolare. Toboz, a. solzu (la pesci); cucu-

ruzu de bradu.Tobzódni, v. (V. tivomyázni). Tobzódás, a. (v. tivornyázás). Tócsa, s. laeusioru.Tódulni, v. a se imbuldí, a se

indesuí.Tódulás, a. imbuldire, indesuire Tojás. a. ou.Tojásdad, a. ovalu.Tojásos, a. cu ou.Tojni, v. a ouá.Tojó, tojÓ8, a. cu ou (gain’a). Tok, a. téca, tocu, cuthiia. Toka, a. barbia.Tokás, a. barbiatu, cu barbia. Tolakodni, v. fv. tódulni). Tolakodás, a. (v. todulás).Tolni, v. a împinge, a îmbrânci. Tolás, a. împingere, imbraneire. Toldalék, a. suplementu, adansu. Toldani, v. a adauge.

214 Toldás Tova

Toldás, a. adaugere, suplenireToldozni, v. a peteci, a adauge.Toll, *. péna.Tollas, a. pena‘u, eu pene.Tollasodni, o. a se impená, a

se face cu pene.Tollatlan, a. — ál, ad. nepenatu,

fara peue.Tollazni, «. a impená, a imple

de pene.Tolikés, s. cutietasiu, penitielu.Tollnok, s. actuariu.Tolmács, s. splicatoriu, talma-

ciu, interpretoriu.Tolmácsolni, v. a splicá, a tăl­

măci, a interpretă.Tolmácsolás, tolmácsolat, s. spli-

catiune, tălmăcire, interpre­tare.

Tolódni, v. a se impimge (de■ sinej, a re imiesá.Tolongani, v. (V. tódulnij.Tolongás, s. (v. tódulási.Tclulni, v. a se imbuldí, a se

gramadí.Tolulás, a. imbuldire, gramadire,

convulsiune.Tolvaj, s. furu, talhariu hotiu.Tolvajkodni, v. a furá, a traí

in hotii.Tolvájkodás, tolvajság, s. fura­

tura, Ijotía, furtu, talharia.Tombolni, v. a se infuriá; a ba­

te cu peciórele, a face larmaTombolás, s. furóre, pisare, ba­

tere alarmatoria (beţivii pre strate).

Tompa, a. tompán, ad. timpitu, batucitu, tocitu, tesitu.

Tompaság, s. timpire, batucire, ieşire.

Tompitni, o. a timpi, a bătuciTonna, a. tona, butoiu.Topogni, v. a tropoti.Topogás, s. tropotire.

Tor, a. trac ti, ospetiu.Torba, a. franguríu, mólé, pu-

tredu.Torbadni, v. a putredi, a se fa­

ce mólé, a se moié.Torkolat, a. gjitu, gâtlegiu, gu ­

ra, reversatura de rîu,Torkos, a. vorace, maucatiosu.Torkosság, a. voracitate.Torkoskodai, v. a fi vorace, a

m a n c â m u l tu .Torlani, torlasztani, v. a g ră­

mădi, a stringe ; a respinge ; a resbuuá.

Toriás, torlat, a. gramadire, strin- gere; resbunare, respingere.

Torlaszolni, v. a baricadá.Torlatlan, a, — ál, ad. negra -

maditu; nerespínsu; neres- bunatu.

Torma, a. hirénu.Tornácz, a. ambitu, balcomi.Tornyos, a. turnuratu, eu tu rn u .Tornyosodni, v. a se iualtiá, a

se ridicá.Tornyozni, v. a inaltiá, a ridici.Torok, a. gűtlegiu, gűtu.Torkos, a. v o ra c e , m a n c a t io s u .Torony, s, túrna.Torz, a. diforma, m o n s tru o 3 U ,

b i / .a r u .

Torzítni, v. a schimosí, a de3- fignrá.

Torzítás, s. sch’mositura, des­figurare.

Torzkép, a. caricatura, tipu de- formu.

Torzsa, a. cocéuuTorzsás, a. torzsásan, ad. eo-

cenosu.Torzsátlan, a. fara cocénu, ne-

coceuosu.Tót, a. s lo v a c u , s l a v u .Tova, ad. în c o lo , a c o lo , d e p a r t e -

Tovább Tönköly 215Tovább, ad. mai incolo, mai de.

parte.Tő, a. radecina.Több, a. mai múltú.Többnyire, a. mai de multeori,

mai adeseori.Többszög, a. poligonu.Többszörítni, többszörözni, v. a

multiplică, a inmultí.Többszörözés, s. multiplicare, in-

muitire.Tődzeni, v. a cóse după acu,

a stipuí,.Tőgy, a. ugern.Tőgyes, a. ugerosu.Tök, s. bostanu, curoubeta, tit-

va, dalmea; caro (in carti); . cóie.

Tőke, s. butucu; capitalu.Tökéletes, tökélyes, a. perfecţii,

deplinii.Tökéletesedni, tökéletesülni, tö-

kélete_3bülni, v. a se perfec- tiuná.

Tökéletesen, ad. perfecta, de­plina, intrega.

Tökéletesítni, v. a perfectiuná.Tökéletesítés, *. perfectiunare.Tökéletesség, *. perfecţiune.Tökéletlen, a. tökéletlenül, ad.

neperfectn, nedeplinu.Tökéletlenkedni, v. a face necu

venintia, a face nebunie.Tökéletlenség, a. neperfectiune,

necuvenintia.Tökélleni, tökélni, o. a se resol-

vá (spre cevaj, a se deter­mină.

Tökéit, a. tökálten, ad. resolu- tu, determinatu.

Tökéltség, a. resolutiune, resol- vare.

Tökély, a. perfecţiune.Tőkepénz, a. capitalu.Tőkepénzes, a. capitalistu.

Tökös, a. coiosu.Tökösödni, tökösűlni, v. a se coí.Tői, p . dela.Tölcsér, a. leica, (tolceriu), cra-

teriu.Tölcséréé, a. crateratu.Tölgy, tölgyfa, a. stejeru, go-

ronu.Tölgyes, a. stejeriaiu.Tölteni, v. a implé.Töltés, töltelék, a. impletura, în­

fundătură.Töltetlen, a. töltetlenül, ad. ne-

implutu.Töltött, a. implutu.Töltögetni, v. a imple (mereu).Tömeg, a. gramada, masa.Tömeges, a. tömegesen, ad. gră­

mădita, cu gramad’a.Tömény, s. céta.Töményitni, 0. a concentră.Töméntelen, a. nenumeratu, mul­

ţime, fara numern, enormu.Tömérdek, a. enormu, férte múltú.Tömni, v. a indopá, a imple.Tömés, a. îndopare, implere.Tömetlen, o. tömetlenül, ad. ne-

indopatu, neimplutu.Tömjén, a. temaia.'Tömjénezni, v. a témáié.Tömjénezés, a. temaiere.Tömlő, a. burdufu, féle (de branzaj.Tömlöez, s. temnitia, arestu.Tömlöezözni, v. a arestá, a in-

temnitiá.Tömör, a. masivu, indesatu.Tömörödés, s. indesatiüne, ma­

sivitate, consolidare.Tömörödni, ti. a se indesá, a se

consolidá.Tömött, o. indesatu, masivu.Tömöttség, s. desime, masivitate.Tönk, a. tulpina, truochiu; fa-

limentu, crida, bancrotu.Tönköiy, a. alaeu.

Történelmi

Töpörödni, e. a se sbarcí, a se contrage.

Töpörödés, a. sbarcire, contra­gere, sbaicenía.

Töpörödött, a. sbarcitu, contrasa.Töprengés, töpren kedés, a. te­

mere, îngrijire, frica, apre­hensiune.

Töprengeni, töprenkedni, «. a re îngriji, a se cnprinde de grijia.

Tőr, a. pnmnarin.Tördelni, v. a frânge, a rumpe

(mereu).Töredék, a. fragmentu, frântura.Töredékeny, o. franguríu, fran-

gibilu.Töredékeny ség, a. frangiveritate,

frangibilitate.Töredelem, s. penitentia, poca-

intia.Töredelmes, a. penitente, pocăinţe.Töredelmeshedni, v. a se pocaí,

a tiené penitentia.Töredelmesség, a. (y. töredelem).Töredelmetlen, a. töredelmetle-

nül, ad. nepocaitu, nepe- nitente.

Töredelmetlenség, s. nepeniteutia, nepoeaintia.

Töredezni, v. a se frânge, a se rumpe.

Töredezés, a. frângere, rumpere.Törekedni, törekszem, v. a na-

zuí, a sili, a staruí, a dóri.Törekedés, s. nazuintia, silire,

ştaruintia, dorintia.Törékeny, a. (v. töredékeny'.Törékenység, 8. (v. töredékeny-

ség).Törni, v. a rumpe, a frânge, a

sfarmă.Törés, a. rumpere, frângere, sfar-

rnare.

216 Töpörödni

Töretlen, a. töretlenül, ad. ne- frantu, neruptu, nesfarmatn.

Törlés, a. ştergere, anulare.Törleszteni, v. a şterge, a pla­

ţi (o detoria), a amortisá, a anulă, a refundá.

Törlesztés, a. amortisare, aboli­re, anulare, ştergere, refun- dare.

Törlő, s. stergariu, stergatoriu.Törődni, v. a se frânge, a se

rupe, a se strică; a staruí (spre ceva), a se ingrijí.

Törődés, a. stârnire, îngrijire; frângere.

Törődött, a. stricata, frânta; in . grijitu.

Török, 8. turca.Törökbuza, a. papnsoiu, cucuru-

zu, maiam.Törökös, a. turcescu.Törökül, ad. turcesce.Törölgetni, «. a steige fmereu).Törölhetetlen, a. nestersu, neui-

taveru.Törölközni, v. a se şterge.Törölköző, 8. (v. törlö).Törölni, ». a şterge.Törés, a. franguríu, franguretiu.Tört, törött, a. írantu, ruptu.Törpe, a. piticu, micu (de sta­

tura).Törpeség, a. micsiorime, ologire-,

micime.Törpítni, o. a micsiorá, a face

micu, a ologi.Törpülni, v. a se micsiorá, a se

ologi, a se mici.Törpülés, 8. micsiorare, micime.Történelem, a. istoria.Történelmész, történész, a. isto­

rie u.Történelmi, a. történelmileg, ad.

istoricu.

Történet Tudás 217

Történet, a. intemplare, casu, evenimentu, istoria.

Történetes, a. történetesen, ad. din intemplare, casualu, even- tualu. '

Történetbe, a. istorióra.Történni, v. a se intemplá.Törtszám, a. frângere, numern

frantn.Törvény, a. lege, dreptu.Törvényes, a. legalu, juridicu,

dreptu, justu.Törvényesités, a. legitimare, le-

gitimatiune, legalisare.Törvényesítni, v. a legitimá, a

legálisé.Törvényesség, a. legalitate, le­

gitimitate.Törvénykezni, v. a procedá, a

purtá procesu.Törvénykezés, a. procedura, pur­

tare de procesu.Tövénykezési, a. juridicu, pro-

cesualu.Törvényszék, a. judecata, tribu-

nalu, judecătoria.Törvényszéki, a. judicialu, jude-

catorescu.Törvényszerű, a. törvényszerü-

leg, ad. legalu, legalminte, conformii legiloru.

Törvényszerűség, a. legalitate.Törvényszerütlen, a. — ül, ad.

nelegaln, nedreptu.Törvényszerütlenség, a. nelega-

litate.Törvénytelen, a. — ül, ad. nele-

galu, nedreptu.Törvénytelenség, a. nedreptate,

nelegalitate.Törzs, törzsök, a. tulpina, trun-

cliiu; rasa, soiu.Tős, törzsökös, a. temeinicu, de

tulpina, originalu.Töstént, ad. (v. tüstént).

Tőszám, a. numeru cardinala.Tőszó, a. cuventu de radecina,

cuventu primitivu.Tövis, a. spinű, ghimpe.Tövises, o. spinosu, ghimposu.Tövisetlen, tövistelen, a. nespi-

nosu, neghimposu.Tőzsde, a. bursa.Tőzsér. a. comerciantu precupeţi».Tőzsérség, a. comercíu, precu-

petía, precupía.Tözsérkedni, v. a speculá.Tőzsérkedés, a. (V. tőzsérség).Trágár, a. necuratu, obscenu,

scandalosu, spurcatu.Trágárság, a. neeuratienía, scan-

dalu, obscenismu.Trágya, a. gunoiu (de ingrasia-

tu agrii).Trágyás, a. gunoitu.Trágyázni, trágyálni, v. a gunoúTrágyázás, a. gunoire.Tréfa, a. gluma, siaga.Tréfálni, tréfálkodni, tréfálódni,

v. a glumi.Tréfálódás, tréfálkodás, a. gluma,

glumire.Tréfás, a. tréfásan, ad. glumeţi».Tréfaság, a. gluma.Trombita, a. trimbitia.Trombitálni, v. a trimbitiá.Trombitás, a. trimbitiasiu.Tudakolni, tudakozódni, tudako-

lódni, v. a sciricí, a cercetă, a intrebá (după ceva).

Tudakolás, tudakozás, tudakozó­dás, a. sciricire, cercetare, informatiune.

Tudákos, a. tudákosan, ad. na- surosu, curiosu, sfruntatu, a- rogautu, sfatosu.

Tudákosság, a. sfrontaría, aro- gantia, sfatosía.

Tndás, tudat, a. sciintia, cune- scintia; consciintia.

218 Tudatlan Tusakodás

Tudatlan, a .— úl, ad. neinve- tiatu, nesciutu.

Tudatlanság, a. nesciintia, ne- invetiatura.

Tudni, v. a scí.Tudatni, v. a insciintiá, a trâ­

ntite cuventu.Tudniillik, ad. adeca, va se dica,Tudomány, s. sciintia, invetia­

tura.Tudományos, a. invetiatu, eruditu,

cu sciintia.Tudományosság, s. sciintia, ínve-

vetiatura, eruditiune.Tudomás, a. cunoscintia, scire,

notitia.Tudomásul, ad. spre sciintia.Tudor, s. doctoru (de filosofişetc).Tudorság, s. doctoratu.Tudós, a. invetiatu, eruditu, doe-

tu (doetus).Tudósítás, s. insciintiare, anun-

tiare.Tudósítói, V. a insciintiá, a avi-

sá, a reportá.Tudósitvány, s. avisu, avisare,

reportu, programú, anuntiu.Tudóskodni, v. a se aretá de in­

vetiatu, a afectá, a fí pedantu.Túl, p , preste, dincolo.Tulajdon, s. insusire, proprietate.Tulajdonlás, s. insusire, impu-

tatiune.Tulajdónitni, v. a insusí, a im-

putá.Tulajdonitó, a. dativu, insusitoriu.Tulajdonkép, ad. proprie, in a-

deveru.Tulajdonnév, s. nume propriu.Tulajdonos, s. posesoriu, proprie-

tariu.Tulajdonosság, s. proprietate’Tulajdonság, s insusire, calitate.Tulok, 5. j u u c a n u , v i l i e lu .

Túlság, *. esageratiune, strava- gantia.

Túlságos, a. esageratu, strava- gantu.

Tulságoskodás, s. esagerare, stra- vagantia.

Túlságoskodni, v. a esagerá, aI í stravagantu.

Túlsó, a. de dincolo, de ce’a parte, nlteriorn.

Túlsúly, a. preponderantia, su- prapondu, preeumpanire.

Túlzás, a. esagerare, stravagan- tia, fortiare.

Túlzott, a. ('túlságos^.Túlzottság, a. esagerime, stra-

vagantia.Tunya, a. lenesiu, negligenta,

trandavu.Tunyálkodni, v. a se lenevi, a

II trandavu, a negligá, a sé trandaví.

Tunyán, ad. neglesu, lenevitu, trandavu.

Tunyaság, a. lenevire, negligen­tia, trandavía.

Tunyítni, v. a lenevi, a trandaví.Tunyúlni, v. a se lenevi, a se

trandaví.Túrni, turkálni, v. a scurmá, a

sapá.Túrás, a. scurmare, sapare,.Turbékolni, v. a gugurí, a dá tó­

im (cá pornmbiij.Turbolya, a. cerfoiu ('scaudix

planta).Túró, a. branza, casiu.Túrós, o. branzosu, cu branza.Túrósodni, ®. a se face branzosu.Tus, a. tusiu, maciuca; toastu.Tusa, a. lupta, combatere, pum-

na, disputa.Tusakodni, v. a se luptá, a se

îngriji, a fierbe de grijia.Tusakodás, a. lupta, îngrijire.

Tus ázni Tűzi 219

T u sázn i, v . a c o m b a te , a lu p tá .T uskó , s . b u tu e u , tru n c h iu .T uso ln i, v . a d e s e m n á cu tu s u .T u ta j, s . p lu ta .T u ta jo s , s . p lu ta r iu .T u ta jo z ás , s. p lu t i r e .T u ta jo zn i, v . a p lu ti , a m a n á

p lu t ’a .T úzok, s. d ro p ia .T ű, 3 . a c u .T ücsök, s . g re ru , g re lu s iu .T üdő, s . p lu m a n a .Tüdős, a . cu p ln m a n i.T üdővész, 8. o f tic a , e c tic a .T ükör, s. o g lin d a , c a u ta to r ia .T ü k rö s , a . o g lin d a tu , cu o g lin d a .T ü k rö zn i, v . a o g líu d á , a lu c i ,

a s t r ă lu c i .T ükrözés , s . o g lin d a re , lu c ire ,T ü k rö d zen i, v. a se o g lin d á .T ünde , tü n é k e n y , a . t r e c a to r iu ,

s b u r a to r iu fc á v is u l iy , ■ ilu - s io r iu .

T ündér, s . íe a , u rd i tó r ia , d in a , m a g ú .

T ü n d ö k len i, v. a s t r ă lu c i , a lu c i, a iu m in á .

T ü n d ö k lé s , s, s t r ă lu c ire , lu c ire , lu m in a .

T ü n em én y , s. íe n c m e n u , f a n to ­m a , n ă lu c ire .

T ü n és , tü n e t, s. a p a re t in n e , iv é - la , in fa c io s ia re , im s iu n e .

T ű n n i, v. a a p a re , a se iv í, a d is p a re

T ü n ed ezn i, v . a a p a re , a se a re - t á (m ereu ,).

T ű n ő d n i, v. a s e în g r ij i , a se lu p tá iu c u g e tu .

T űnődés, s. g r i jia , în g r ij ire .T ü n te tn i , v. a d is t in g e , a a r e tá ,

a d e m u s trá .T ü n te té s , s. d is t in g e re , d is tin c -

t iu n e , d e m u s tra tiu n e , a r e ta r e .

T ű rn i , v . a ra b d á , a su fe r i , a to le rá .

T ű ré s , s. r a b d a re , s u fe r ire , to le - r a n t ia , p e r s e v e ra n t ia .

T ü re lem , 8. (v . tű r é s ) .T ü re lm es , a . r a b d a to r iu , to le ­

r a n ta , su fe r i to r iu .T ű r t , a . su te r i tu , r a b d a tu , to ­

le r a te .T ü re lm e tlen , a . — ü l, a d . n e s u -

f e r i to r iu , f a r a ra b d a re .T ü re lm e tlen ség , 8. n e s u fe r in tia ,

n e to le ra u t ia .T ű rh e tő , a . d e s u fe r itu , d e r a b ­

d a tu , su fe r ib ilu .T ü rk ö zn i, v . a se s u fu lc á , a se

r e s f ra u g e .T ű s , a . a c o su .T ü sk e , a. sp in ű , g h im p e .T ü sk és , a . sp in o s u , g h im p o su .T ü sk ö n cz , s . a r ic iu .T ü s té n t, a d . in d a ta , n n m a i-d e -

c a tu .T ü ssz en n i, tü sszen ten i, v . a s t r ă ­

n u tă .T ű z , s. fo cu , in c e n d iu .T ü z e s , a . — en,' a d . in fo c a tu , a -

p r in s u , a t ie t ia tu .T ü z e ln i, v. a d á focu , a fi a tie ­

t ia tu , a se a t ie t iá .T ü ze lés, a. a p r in d e re , a t í e t i a r e ;

d a re de fo cu , p u s c a tu ra .T ü z é r , s. a r t i le r is tu , tu n a r iu .T ü zé rség , s. a r t i le r ia .T ü zesed n i, v . a se in fo c á , a se

a p r in d e .T ü z e s í n i, v . a in fo cá , a a p r in ­

d e , a a t ie t iá .T ü zesk ed n i, v . (V. tü z e s e d n i) .T ü z e .k e d é s , s. a p r in d e re , a tie -

tiav e , m a n ia , în fo c a re .T ü ze te s , a . tü z e te s e n , a d . p re -

c u g e ta tu , p re m e d ita tu .T ű zh e ly , s. v a tr a .T ű z i, a . de fo cu .

220 Tűzni Ujszótan

T ű z n i , *. a in f i rá , a defige , a oóse. T ü zö g e tn i, tű zd e ln i, v . a in f irá ,

a defige , a oóse (tn e reu ) .

T ű zö l, s . s a la m a n d ra ,

u.U b o rk a , t . c r a s ta r e te .U d v a r , s . c u r te , c u r ia .U d v ari, a . d e c u r te , c u r té n u .U d v arias, a . u d v a r ia s a n , a d . g a -

la n tu , c u r te n e t iu , u rb a n u .U d v a ria sság , a. u rb a n i ta te , cn r-

te s ía , p o l i tu ra .U d v aria sk o d n i, u d v a ro ln i, v . a

c u r t is á , a c u r te n i .U d v a ria tlan , a . n e g a la n tu , n e -

p o li tu , n e c u r te u e t iu .U d v a r ia tla n sá g , s . n e g a la n te r ia ,

n e c n r te s ía .U d v a rlá s , ». c u r te n ire .U d v arn o k , a . c a v a le ru d e c u r te .U dvaroncz, a. c u r te s a n u .U g a r , a. o g o ru .U g a r iá s , a. o g o r ire .U g aro ln i, «. a o g o r í.U g a tá s , a. l a t r a ié .U g a tn i, v . a la t r á .U g o rb a , a. (v éd i U b o rk a ) .U g o m i, u g ra n i , u g rá ln i , u g rá n ­

dozn i, v . a sá r i.U g rá lá s , 3 . s a r i r e .U g rá s , s. s ă r i tu ră .U g ra sz ta n i, v. a in ie p tá , a fu ­

g a r í , (p e c in ev a ) .ü g y , a d . a s ia , a s ié .U g y an , co j. to tu ş i , d e s í, b in eca ,

in a d e v e ru .U g y an az , a . to tu a c e la .

T y ú k , s . g a in a .T y u k á sz , s . g a in a r iu .T y ú k m o n y , 3. o u d e g a in a . T yúkszem , 3. o c h iu d e g a in a . T y ú k szem es, a. cu o ch i d e g a in a .

ú.U g y an -azé rt, a d . to tu p e n t r u

ac e e a .U gyan-azonos, a . id en tic ii . U gyan-azonosság , s . id e r i tic i ta te ,

id e n ti ta te .U g y -an n y ira , a d . in t r u a ía tu . Ú gyde, coj. in se , d a ra .Ú g y m in t, a d . a d e c a , cá .Ú j, 3. d e g e tu ; a . n o n .U jan , a d . d e n o n .U jas, a . c u m â n e c i, m a n e c a tu . U ja tlan , a . f a ra m ân ec i.U jdon, a . n o u , d e to tu n o u . Ú jdondász, 3. ju r n a l is tu , sc r iito -

r iu d e n o u ta t i .U jd o n d ászn i, v . a sc r ie n o u ta t i . Ú jdonság , s . n o u ta te .U jitá s , 3. în n o ire , r e in o ire , r e ­

n o v a re .U jitg a tn i, v. a r e n n o í (m e reu ) . U jítn i, v . a re in n o í, a re n o v á . U jo n g an i, ti. a c h iu i, a s t r ig á ,

a sb ie rá .U jjn y i, a . d e u n u p o lic a r iu . Ú jólag, ú jo n n an , ú jon , a d . d e

n o u , d e in n o u .Ujoncz, s. r e c ru ta , n o v itiu . U jonezozás, s. r e c ru ta re . U jonczozni, u. a r e c r u tá .Ú jra , a d . d e in n o u , d e n o u . Ú jság , 3. n o u ta te .U jszó tan , 3. n eo lo g ía .

Ujulás Utánozhatlan 221

U ju lás , s . r e în n o ire .Ú ju ln i, v . a sa re in n o í.U nalm ask o d n i, u n a tk o zn i, v . a

se u r í , a fi d e u r i tu .U nalm as, a . u r i tio s u , n e p lă c u ta .Unalom , u n a tk o zás , un a lm asság ,

s. n r i t iu n e , u r i tu .U ndok, a . u r i tu , g re tio s u , d es-

g u s ta to r iu .U ndok ítn i, u n d o ritn i, o. a in g re -

t io s iá , a d e s g u s tá .U n dokság , s. in g re t io s ia r e , u r i-

tiu n e .

U ndoku l, a d . u r i tu , g re tio su .U ndor, s . n r i tiu n e , g ré t ia , des-

g u s tu .U ndoritó , a . g re tio s u , d e s g u s tá -

to r iu .U ndorodás, s. in g re tio s ia re , des-

g u s ta re .U ndorodni, v. a se in g re tio s iá ,

a se d e s g u s tá .U ndoros, a . g re tio su .U nn i, v . a u r í , a se d e s g u s tá .U noka, s . n e p o tu .U nszo lás, s. s ilire , c o n s tr in g e re ,

n e v o ire , s ta ru ire .U nszo u i, v . a s ili , a c o n s tr in g e .U n ta la n , u n ta la n ú l , a d . n e c u r ­

m a ţii , n e iu c e ta tu .U n ta tn i, v . a d e s g u s tá , a in -

s t r a in á .Ú r , s. d o m n u .U racs, a. d o m n u tiu .U rad a lm i, u ra lm i, a . d o m n escu .U radalom , s. d o m in ó i.U ra lkodn i, u ra lg a n i, v . a d o m n i,

a d o m in á .U ra lk o d ás , s. d o m n ire , d o m in a re .U ralkodó, a. d o m n ito riu .U ra ln i, v. a d o m n i (pe c e n e v ) ,

a n u m i d o m n u .U ralom , 8. d o m n ire , s ta p a n ire .U ra ság , s. d o m n u .

U ra sa n , a d . d o m n esce .Ú rb ér, s. u r b a r iu .Ú rb é ri, a . u rb a r ia lu .Ú rfí, 8. d o tn n is io ru .Ú rb ö lg y , s. d ó m n a , dam a*U ri, a . d o m n escu .U rilag , u r ia sa n , a d . d o m n esce .U rias , a . d o m n escu .U riaskodn i, v . a d o m n i, a d uce

r o la de d o m n u .U szá ly , 8. s le p u , t r a g a to r ia , te -

r a i tó r iaU szályos, a . c u s le p u , c u có d a .U sz ítá s , 8. a s u m u tia re , in ta r i t a -

r e , a g ita re .U sz ítn i, v. a a s u m u tiá , a in ta -

r i tá , , a a g i tá .U szk á lá s , ú sz á s , s. in n o ta r e .Ú szni, ú sz k á ln i, i>- a in n o tá .U szoda, s . sc ó la d e in n o ta re .U sz ta tá s , 8. in n o ta tu ra .Ú t, 8. d ru m u , ca le .U tá la t, u tá lá s , s . ű r i re , d e sg u s-

t a r e , d e s p re tiu .U tá la to s , a . u r i tio s u , r e p la c u tu ,

d e s p re tiu itu , u rg is i tu .U tá la to sk o d n i, v . a se u rg is i .U tá la to s ság , 8. u rg is i r e , n e p lă ­

c e re , d e s p re tiu .U tá ln i , t>. a u r i , a u r g is i .Ú ta ln i, v . a in d ru m á , a in d e re p -

tá , a a re tá .U tá lsá g , 8. u r i tiu n e , d e s g u s ta re ,

u rg is ire .U ta lv án y , s . a s ig n a t iu n e , a s ig -

n a r e .U ta lv án y o zn i, v . a a s ig n á .U ta lv án y o zo tt, a . a s ig n a tu .U tán , p . d u p a .U tán azn i, u tán o zn i, v . a im itá .U tános, s. c r a n g u ta n g u .U tán o zás , u tá n z á s , u tá n o z a t, a .

im ita re .U tán o zh a tlan , a . n e im ita b ilu .

U tá n o z l ia t la n s á g Ü g y e s sé g222

U tán o zb a tlan ság , s. n e ira ita b il i- ta te .

U tá n o zh a tlan ú l, a d . n e im ita b ilu .U tas , s . c a la to r ii! , d ru m a riu .U ta s ítá s , ú tm u ta tá s , s . în d r u m a ­

r e , în d re p ta re .

U tas ítn i, V. a in d rn m á , a în ­d re p tă .

U ta s itv á n y , s. în d ru m a re , î n ­d re p ta re .

U tazá s , s. c a la t o r ia .U tazn i, V. a calatori.U tazó, s . c a la to r iu .U tcza , 8. s t r a d a , s t r a ta , u li t ia .

Ü dités , s . r e c re a re , r e s ta u r a r e , re in v io s ia re .

Ü d ítn i, v. a r e s ta u r á , a re c re á .Ü dülés, 8. r e s ta u ra m e n tu .Ü dü ln i, v. a se r e s ta u r á , a se

re in v io s iá .Ü dv, 8. fe r ic ire , s a lu te , m â n tu ire .Üdves, üdvös, üdvösséges, a . f e ­

r ic i ta , m â n tu i ta .Ü dvesség , üdvösség , s. f e r ic ire ,

m â n tu ire .Ü dvözitn i, v. a sa lv á , a m a n tu í.Ü dvözités, s . s a lv a re , m â n tu ire .Ü dvözítő , s. s a iv a to r iu , m a n ta i-

tö r iu .Ü dvözlés, üdvözlet, s. s a lu ta re ,

g ra ta la t iu n e .Ü dvözölni, v. a s a lu tá , a g ra tu lá .Ü dvösség , üdv ö sség , s . m â n tu ire ,

s a lv a re , sa lu te .Ü dvözöln i, v . a se sa lv á , a se

m a n tu í ; a r e p o s á in d o m n u lu .

Utó, a . f in a lu , d in u rm a , d e in fine .

U tód, 8. 8 u cceso ru , u rm a s iu , d e s ­c e n d e n te .

U tói, a d . d e in d e re p tu .U tó lagos, a . u tó la g o s a n , a d . d e

c u rs iv u , la f in e .‘U tó ljá ró , (n év u tó ), s . p ro p u se -

tin n e .U tolsó, a . fin a lu , d e in u rm a .U zsora, s. c a m a ta n e lé g a la .U zso rá lkodás, u zso ráskodás, s. ca -

m a ta r ia n e le g iu ita .U zsorálkodni, u zso rásk o d n i, v . a

c a m a ta r í n e le g iu itu .U zsorás, 8. c a m a ta r iu n e le g iu itu .

Ü dvözölt, a . s a lv a ta , m â n tu i ta .Ü g, üg e tés , s. t r o p o ta , tro p o tir e .Ü g e tn i, v . a t ro p o ti , a m e rg e

in t r o p o ta .Ü gy, 8. lu c ru , t r é b a , c a u sa .Ü gyefogyo tt, a . m ise ra b ilu , se -

ra c u , p re p a d i tu .Ü gyekezés, s. s ta ru in t ia , d i l ig e n ­

tia , n a z u ir e .Ü gyekezn i, ügy ek szen i, v . a s i l i ,

a n a z u í, a s ta ru í .Ü gyelés, ü g y e le t, s. a te n ţiu n e ,

p a z a , în g r ij i r e .Ü g y eln i, v. a p ă z i , a în g r ij i , a

t i a te n tu .Ü gyes, a . in d e m a n a te c u , g l i ib i-

c iu , d e s te ru .Ü gyesitn i, v . a face d e3 te ru p e

c in e v a , a g h ib a c í.Ü gyeskedni, v . a f i in d e m a n a te c u .Ü gyesség , s . g h ib a e ía , d e s te r i-

ta te .

Ügyész Üvegészni 223

Ü gyész, 3 . a d v o c a tu , p ro c u ro ru .Ü gyészi, a . a d v o e a tia lu .Ü g y észk ed n i, v . a p o r té a d v o ­

c a tu ra .Ü g yészség , s . a d v o c a tu ra , p ro -

c u ra to r ía .Ü gyetlen , a . n e in d e m a u a te c u , n e -

d e s te ru , n e g h ib a c iu , p ro s tu .Ü g y e tlen ség , s. n e d e s te r i ta te ,

p ro s t ia .Ü gy le t, s . p ro fe s iu n e , o c u p a tiu n e . jÜ gynök , 3 . a g e n tu .Ü g y n ö k ség , •». a g e n ţia .Ü gyvéd , 3. a d v o c a tu .Ü gyvéd i, a . a d v o e a tia lu .Ü gyvédkedn i, v. (v. ü g y ész -

k e d n ij .Ü gyvédség , s. (v. ü g y é s z sé g ) .Ü ldögéln i, v. a s ie d é (m ereu ) .Ü ldözés, a. p e rs e c u ta re , p r ig o ­

n ire .Ü ldözni, v . a p e rs e c u tă , a p r ig o n i.Ü lep, s. s ie d iu tu ; d ro jd e .Ü lepedni, v . a s ie d é , a s e a s ie d iá .Ü lés, s. s ie d e re , s ie d iu tuÜ lni, u. a s ie d é .Ü lnök, a. a s e so ru .Ülő, s. s ie d ie to r iu .Ü lővas, s. ileu , in c u d in e .TOtetm éuy, ü lte tv én y , s , p la n ta -

tiu n e .Ü lte tm ényes , a . p la n ta tu .Ü lte tm én y ezn i, v . a p la n tă .Ü lte tn i, v . a p la n t ă ; a p u n é la

s ie d e re .Ü nnep, ü n n ep é ly , «. s e rb a to r ia ,

s e rb a re .Ü nnepeln i, v . a s e rb ă .Ü nnepélyes, ü n n ep i, ü n n e p ie s , a .

s e rb a to re s c u .Ü nneplés, *. s e rb a re .Ü r, ü re sség , s. g o la tiu n e , de-

s ie r ta t iu n e .Ü reg , ». c a v e rn a , p e s c e ra , v i­

z u n ia , g a u ra .

Ü reges, a . g a u n o s u .Ü res, a . g o lu , d e s ie r tu .Ü resed n i, ü re s ü ln i , v . a s e g o li,

a se d e s ie r tá .Ü resité s , ü r í té s , s. g o lire , de-

s ie r ta re .Ü resítn i, ü r i tn i , ü r i tg e tn i , v . a

g o li, a d e s ie r tá .Ü rm ös, a . p e lin o su , c u p e lin u . Ü röm , s . p e lin u .Ű rta n , s. s te re o m e tr ía .Ű rtan i, a . s te re o m e tr ic u .Ü rü , s. b e rb e c e c a s tra tu .Ü rügy , s . p r e te s tu , s té m a tu . Ü rü lés, s. d e s ie r ta re , g o l i re (de

se n e ).Ü rü ln i, a . a se g o li, a se de­

s ie r tá .Ü st, 3. c a ld a re .Ü stök , s. tu f a d e p e ru , ch ica ,

m o tiu , c iu fu .Ü stököln i, v . a t r a g e d e p e ru . Ü stököscsillag , s. co m e ta .Üsző, s. v it ie la , v it ie a .Ü szög, ü sző k , s . te c iu n e .Ü szögös, a . te c iu n o s u .Ü teg , s . b a te r ia .Ü tem , ü té n y , s . ta c tu .Ü tér, s . p u lsu .Ü tés, s . b a te re , b ă tă tu r ă . Ü tközés, ü tk ö ze t, s . a ta c u , b a -

ta l ia .

Ü tközn i, v . a se b a te , a s e a ta c ă . Ü tleg , 3. lo v itu ra .Ü tn i, v . a lo v i, a b a te .Ü tö g é tn i, v. a b a te , a lo v i (m ereu ). Ü tődés, s . lo v i tu r a ; r e s a l tu , s p a i ­

m a .Ü tödni, v . a se lö v i ; a se r e ­

g a lté , a se in f r ic o s iá .Ü veg, 3. s tic la , g la ja .Ü veges, 3. s t ic la r iu , g la ja r iu . Ü vegezni, v. a g la ja r i , a p u n e

s tic la .

224 Ü völteni V agyon ta lanság

Üvölteni, üvöltözni, v. a u rlă , a se v a ie tá ; a siuerá.

Ü vö ltés , s. u rle tu , v a ie ta tu ra .Üzemény, a. ocupatiune, p ro fe ­

siune, în d ele tn ic ire ; speeu la .Üzenet, a. in sc ien tia re , m esagiu ,

rep o rtu , anuntiu .Üzenni, üzengetni, v. a rep o rtá ,

a insc ien tiá , a schim bă vorbe.Üzér, a. specu lan tu , ag in te , co-

m isiouariu .

Üzérkedni, v. a speculă.Ü zérlet, üzérség, a. speculatiune,

profesiune.

Üzés, *. g on ire , a lu n g are , fu- ga rire .

Üzlet, a. specula , specu la tiune .

Űzni, v. a goni, a a lungă , a u rm a rí.

V.Vaczkor, a. m ere, pere, (selba-

teee , paduretie ).Taczkos, a. indesatu , in fu n d atu (la. eo rpu j, tiépann .

Vaczogni, v. a c lan tien í (in denti). Vaczogás, a. c lan tien ire , ("de

denti).Vacsora, a. c ina.Vacsorálni, v. a cină.Vad, a . seibatecu .Vád, a. incusa, p íra .Vádaskodni, v. a acasă , a peri,

a iucusá.Vadász, a. venatoriu .Vadászás, vadászat, a. venatu ,

venato ría .V adászati, a. de venatu . Vadászni, v. a vená.V adászgatni, v. a v en ă desu . V adítni, v. a selbatací.Vádlevél, a. incusa.Vádolás, a. incusare , acusare . Vádolni, v. a incusá, a acusá. V ádolgatni, ®. a incusá (m ereu). Vadon, vadul, ad. se ibatecu . Vadoncz, a. se ibatecu .Y adonság, a. locu se ibatecu , lo-

cu necu ltiva tu .

Vadság, a. se lbatac ía .V adulás, a. se lbatac ire .Vadulni, v. a selbatací.V ágás, a. ta lie tu ra , tă ie tu ră .V ágatlan , o . ne ta ie tu .Vagdalkozás, a. tă ie tu ră , (p rin

arm e seau cuvente).Vagdalni, ». a ta ié , a îm buca ţi.V ágtatás, a. ga lopare ("călăritu

rapede).V ágtatn i, v. a ga lopă, a ca larí

in galopu , a m erge rap ed e .Vágy, vágyás, vágyakodás, v á ­

gyódás, a. .po fta , doru , voia, p iacere , dorire.

Vágyni, vágyakodni, vágyakozni, vágyódni, v. a dori, a p o fti, a se p o ttí.

Vagyon, a. avere, b o g a tía .Vagyonilag, ad. aetivn. ,Vagyonos, a. avu tu , boga tu .Vagyonosodul, ®. a se in av u tí,

a se im bogati.Vagyonosság, a. avu ţia , b o g a tia .V agyontalan, a . neavutu , fa ra

avere, seracu , m eseru .V a g y o n ta la n ig , a. neavu tia , ne-

avere, serac ía .

Vaj Váasztékos 225

Vaj, s. u n tu .Vajas. a. un tosn , cu u n tu .V ájás, vájltálás, a scob itu ra , s ă ­

pă tu ră .Vajda, a. voivodu.Vajdaság, a. voivodatu .V a jh a ! int. b a re m u ! b a te ru !Vájni, vá jkáln i, v a scobi, a

sapăV ajúdás, a. despu terire , slabi-

tiu n e , d escu rag iu .Vajúdni, v. a se despu terí, a

slabi, a se chinui.V ajudság, a. descu rag iare , des-

p u teritiu n e , ch inu ire.Vak, o. orbu.Vali and, vakandok, a. sobolu,

c a rtitia .V akarás, a. rad ere , scă rp inare ,

sg a rie tu ra .V akarni, v. a scarp iná , a rade ,

a sgarié .V akarák, a. ra se tu ra .Vakarodzni, ®. a se scarp iná.Vakbuzgalom, vakbuzgóság, a.

bigo ta ría , b igotism u, íana tism u .Vakbuzgó, a . b igo tu , fanaticn .V akbit, a. superstitiune , cred in-

tia órba.V akitás, a. o rb ire.V akitn i, v. a o rb i ('pe a ltu lu).Vakmerő, a. audace, p re ind res-

ne tiu , cu ted iato riu .Vakmerőn, ad. (v. vakm erö j.Vakmerőség, a. audac ita te , in -

d re sn é la órba, cu ted iare .Vakmerősködni, v. a fi audace,

a fi p re a indresnetiu .Vakolás, vakolat, a. sm altu , ten-

ciu iéla , tiem entu . ■V akolatlan , a. nesm altatn , ne-

tiem en tatu , ne ten tiu itu .Vakolni, v. a sm altuí, a tiem entá,

a ten tin í.Vakon, ad. orbesce.

Vakoskodás, s. -o rbecare, orbire, orbia.

Vaksi, a. m iopsu, debilu la v e ­dere.

V akulás, a. o rb ire .V akulni, «. a orbi.Valaha, ad. candva, ó recandva.V alahány, a. cativa, ca ti.Valahányszor, coj. decateori.V alabára, ad. in fine.Valahogy, valahogyan, ad. cum­

va , órecum va.Valahol, ad. óreunde.Valahonnan, valahonnét, ad. de*

undeva, deóreunde.Valahová, ad. óreunde, undeva.V alaki, pron. cineva, órecineva-V álalkozni, vállalkozni, v. a in ,

trep rin d e , a se apucá (de ce­v a sp ecu la tiu n e).

Vállalkozás, a. in trep ren d e re ,V álalni, válla ln i, v. a lu á asu­

p ra -si (unu lu cru j, a în tre ­p rinde.

Valameddig, ad. p an acan d -v a , p an a-candu .

Valamely, a. ó recare, órece.Valam elyik, a. ó recare.V alam int, coj. p recum u, cá.V álás, a, d esp ărţire , desfacere,

disolvare.Válni, v. a se desparţi, a se des­

face, a se disolvá.V álhatlan, a. nedespartib ilu , ne-

disolvaveru.Válasz, a. reso lu tia , ré sp u n su .Válaszolni, v. a respunde, a r e ­

p lică .Választani, v. a a lege.V álasztás, a. a legere .V álasztási, a. de a legere .V álaszték, a. a le sa tu ra , a leg ere ,

despartiem entu .Választékos, a. a ’esu.

15

V á la s z tm á n y , a. á le s a tu r a , c o - m ite tu , c o m is iu n e .

V á la s z tm á n y i, a . c o m ite tu a lu , d e c o m ite tu .

V á ljo n ? ad. ő r e ?V á l l , g. n m er u .V á lla lá s , v á lla la t , s. în tr e p r in d e r e .V a lla n i , v. a s p u n e , a a d e v e r i ,

a m ă r tu r is i, a fa s io n á , a r e - c u n o s c e .

V a llá s , s. m ă r tu r is ir e , a d e v e r ir e , r e c u n ó s c e r e , r e l ig iu n e .

V á lla s , a. u m e r o s u .V a llá s o s , a. r e le g io s u .V a llá s o ss á g , s . r e l ig io s i t a t e .V a llá s ta la n , o . n e r e l ig io s u , fa r a

c r e d in tia .V a llá s ta la n s á g , s . n e r e l ig io s it a te .V a llá s ta la n ú l, a d . ( r . v a l lá s ta la n ) .V a llá s ta n , s. r e l ig iu n e , s c ie n t i ’a

r e l îg in n e i .V a lla tá s , « . c e r c e ta r e , a s c u lta r e ,

in c u ir a r e .V a lla tn i , v. a c e r c e tă , a in c u ir á ,

a a s c u ltá .V a llo m á n y , v a llo m á s , s. m ă r tu ­

r is ir e , f a s iu n e , fa s iu n a r e .V á ln i , v. a s e d e s p a r ţ i , a s e

a le g e .V a ló , s. a d e v e r u , a d e v e r a tu .V a ló b a n , ad. in tr u a d e v e r u .V a ló d i, a, d r e p tu , r e a lu , a d e v e ­

r a tu .V a ló d ia t la n , a. n e a d e v e r a tu , n e ­

d r e p ţii , fa ls u .y a ló d ia t ía n s á g , s. n e a d e v e r u , n e ­

d r e p ta te , n e r e a l ita te .V a ló d ila g , ad. in tr u a d e v e r u , r e ­

a lu .V a ló d is á g , a. a d e v e r u , r e a l ita te .V á lo g a tá s , 8. a le g e r e .V á lo g a tn i, v. a a le g e .V á lo g a tó s , a. a le g a to r iu .V a ló s á g , s. r e a l ita te , a d e v e r u .V a ló s á g o s , a. r e a lu , a d e v e r a tu .

226 Választmány

Valósítás, «. rea lisare .V alósithatlan, a. v a ló s ith a tlan ú l,

ad. n e rea lisav e ru .Valósitni, v. a rea lisá , a duce

in deplin ire.Valósodni, valósulni, v. a se r e ­

a lisá , a se îm plin i.Valószínű, a. verisim ilu , verase-

m enea, p robaveru .Valószínűség, g. verasem enim e,

p ro b a v e r ita te ; ap aren tia .V alószínűtlen, a. neverasem enea,

n e p ro b av e ru ; n eap a rin te .Valószínűtlenség, s. neverasem i-

nim e, nep robaverita te , n ea- p a ren tia .

V alótlanság, s. na adeveru.V álság, g. c risa , periclu .Válságos, o. c riticu , pericu losu .V áltakozat, g. sch im batiune , va-

r ie t iu n e .V áltakozni, ti. a se v a r iá / a se' schim bá.V áltás, g. schim bare.V áltani, v. a schim bá.V áltogatni, v. a schim bá (merenj.V áltig , ad. ind estu lu , p a n a la

in d estu lire .Váltó, g. po litia , c am b iu ;« . schim -

b a to riu .Változás, g. sch im bare, v a rie tiu n e .V áltozatlan, a. nesch im batu , n e -

varia tu .V áltozatlanság, g. nesch im bare ,

n evarie tiune .V áltozatlanul, ad. nesch im bata ,

n ev aria tu .Változatos, a . schim batiosu , v a -

riabilu .Változatosság, g. (v. vá ltakoza t).Változékony, a . variab ilu , schim ­

batiosu , n e s ta to rn ica .Változékonyság, g. schim bare, v a ­

rie tiu n e , n e s ta to rn ic ia .

Változákoynág

Változhatatlan Vásott 227

V áltozhatatlan, a. nescim baveru , n es tram n tav e ru .

V áltozni, v. a se schim bá, a se v a riá , a se s tram u tá .

V áltoztatás, s. schim bare, s t r ă ­m u ta re , v a rie tiu n e . •

V áltoztatni, v. a schim bá, a v a ­r iá , a s tram u tá .

V áltság, a. rescum perare .V áltva, ad. sch im bata, rescum -

p e ra tu .Válu, ». tróca .Vályog, a. lü tu .Vám, a. vam a, ca ran tin a .Vámolni, vámozni, v. a vam uí,

á lu á vam a.Vámos, a. vam esiu .Vándor, a. pe reg rin u , cala to riu .Vándorlás, a. pe reg rin are , cala-

to rire .Vándorolni, v. a p e reg rin ă , a ca ­

la to ri.Vánkos, a. pe rina .Vánszorodni, vánszorogni, v. a

se ta ra i, a se tra g e (pe p e ­riére,), a se ta r i .

V ányolní, v. a invalu í (p an u ra in vá ltó ró l.

V ar, a. lep ra , M ra , rapanu .V ár, a. cetate , caste lu , fo rta-

ré tia .V árakozni, v. a a ş te p tă . 'V árakozás, v á rá s ; a. a ş tep ta re .V aras, varancsos, a . bubosu, n e -

gelosu, riio su (la brósoej.Varasodni, a . a se im p lé de

bűbe.V ára tlan , a. n eaş tep ta ta .V ára tlan u l, ad. p e n ea step ta tu .V arázs, varázslat, s. fe rm ecatura,

in can ta tu ra , m agia, a tra g e re .V arázslás, a. in can tare , ferm e-

ca to ría , m agia.V arázsolni, v. a ferm ecá, a in -

can tá , a a tra g e .

V árda, a. fo rtu , fo rta ré tia , ci­tad e la .

V arga, a. c iobotariu , e ism ariu , ca lc iu n ariu ; a rg asito riu .

V arjú , a. cióra.Várm egye, a. com itatu .V árn i, v. a a ştep tă .V áros, a. o rasiu , c e ta te ; ('me­

zőváros, opidu).Városi, városias, a . orasienesou,

de orasiu :V árosilag, ad. o rasienesce. V ároska, a. orasielu .V arrás, a. coséla, c o se ta ra . V arrn i, o. a cose.V arogatn i, v. a cose (m ereu). V artyogás, a. ocaire ( la brósoej. V artyogni, v. a ocaí.Vas, a. d e rű , fern .V asalás, a. fe recare .V asalni, v. a ferecá.V ásár, a. tírg u , té rg u .V ásári, o. de térgu .V ásárlan i, vásárolni, v. a cum ­

p ă ră , a té rg u í, a acordá . V ásárlás, a. cum părare , té rg u ire . V asárnap, a. dum ineca.V ásáros, a. tirgove tiu , t írg a re tiu . V asas, o . fe reca ta , in fie ra tu . V äsatlan, vasalatlan , a. nefere-

ca tu , nefieratu .V asazás, vasazat, a. infierecare. V asazni, v, a fierecá, a legá

cu fieru.Vasfogó, a. c leşte (de fieru). V ásítn i, v. a róde, a to c i, a tim ­

p i ; a s trap ed i (den tii). Vaskos, a . g rosu , trunch iosn . Vasmacska, vashorgony, a. ang ira . V ásni, V. a se róde, a se toci,

a s trap ed i (den tii).V ásás, a. tocire , ródere .V ásott, a . ro şu , to c i ta ; s tia p e -

1 d itu .15*

228 Vegyesitni

V ásottság , a. sp u lb era tu ra , r e ­in ti a, co rup tiune.

V astag , a. g rosu , volum inosu.V astag ítn i, v. a ingrosiá.V astagodni, v. a se ing rosiá .V astag it ás, a. in g rosiare .V astagodás, s. in g ro sia re (p ro ­

p rie).V astagon, ad. g rosu .V astagság , s. g rosim e.V ásnlni, v. a se róde, a se tocí.Vászon, s. panza .V áz, a. scheletu .V áz la t, a. schitia.-V ázlatos, a. seh itia ta . .V ázolni, v. a schitiá .Vazul, n. prop. B asiliu .V éd, védelem, a. p ro tec tiu n e ,

ap aram en tu , seu tin tia .Védbeszéd, s. apo log ia , cuven-

ta re ap ara to ria .Védés, • védelmezés, s. ap ara re ,

scu tire , p ro tec tio n are .Védni, védelmezni, o., a ap a rá ,

a defendá, a scuti, a pro- iec tio n á .

Védelmi, a. defensiva , de ap ara re .Védencz, a. c lien tu , ap ara tu .Veddegélni, v, a cu m p ará,» Iuá

(m ereu).Veder, a. vádra, galéta.V édetten, a. védettemül, ad. ne-

ap ara tu , nescu titu , nep ro tec- tio n a tu .

V édett, a, ap ara tu , p ro tec tio n a tu , scn titu .

V edlés, a. n ep arlire .V edleni, v. a neparlí.Védőleg, ad. defensive.Védv, 8. a rgum en ta .V ég, 8. capetu , fine.V éges, o. m ărg in ită , finitu.V égetten , végtelen, o. n em ărg i­

n i ta , nefin itu , im m eosu.

Végetlenség, végtelenség, a. n e ­m ărg in ire , nefin itate, im m en- sinne.

Végezés, s. te rm in are , te rm i- n a tiu n e .

Végezet, végzés, *. conclusiune, reso lu tiune , sfarsire.

V égezet, végzés, a. conclusiune , reso lu tiu n e , o ta rire .

Végezetlen, végzetten, a . neter* m in a ta , nefinitu .

Végezetre, végzetre, ad. infine-, in sfirsitu , in urm a.

Végezni, v. a te rm ină , a fini.V éghetetlen, a. n em ărg in ita , p re s-

te m esura, im m ensu.V éghetetlenség, s. (v. végetlen ­

ség ;.V éghetetlenűI, véghetlenűl, ad.

(v. véghetetlen).V égig , ad. p an a in fine, p a n a

in sfa rsita .'V é g le g , 8. defin itiune.

Végleges, a. defin itiva.V églet, a. estrem u.V égre, ad. in urm a, in fine.V égrehajtani, v. a esecu tá , a im -

plení.V égrehajtási, a. esecutivu.V égrendelés, végrendelkezés, *.

tes tam en tu .Végső, a. finalu.V égtére, ad., (V. v ég ezetre ;.Végzem ény, «. decre ta , resolu-

tiune .Végződni, u. a se te rm iná , a

se fini.V egy, vegyiilet, vegyiték, a. a -

m esteca tu ra .Vegyboníás, a. analisa , chem ia.V egybontási, a . analiticu , che-

m icu.V egyes, a. am estecata .V egyesitni, v. a am estecá .

Vegyesülni, vegyülni, v. a se am esteca.

Vegyész, a. chem icu.Vegyészet, a. chem ía. Vegyfolyam; a. p rocesu chem icu. V egyítés; s. am estecare. V egyitetlen , o. neam estecatu . V egytan, vegytudom ány, a. ch e ­

m ía.V egytani, a . chem icu.V együlés, a. am estecare. V egyiilet, a. am estecam entu . V együlni, ti. a se am estecă. Véka, a. m e tte ta , m iertia . V éknyúlni, vékonyúlni, vékonyod­

ni, ti. a se sup tié .Vékony, o. su p tire .V ékonyitás, a. su p tire . V ékonyítni, ti. a suptié. V ékonyodás, vékonyulás, a. sup-

tiem en tu , sup tíere V ékonyság, a. sup tiem entu .Vei, p. cu. .Vélekedés, vélemény, a. op in iune ,

par'ere.V élni, vélekedni, ti. a op iná, a

crede, a fi d e păre re . Véleményezés, a. pă re re , ap ro -

b a tiu n e , opin iune . Vélem ényezni, ti. a dá p ă re re ,

a d á opin iune , a opiná. Véletlen, a. vé le tlenü l, ad. ca- . sualu , fa ra veste , é v e n tu a lu . Véletlenség, a. casu a lita te , in -

tem p lare , evem ualita te .Velő, a. m edna.Velős, o . m eduosu ; solidu. Velősség; a. so lid ita te , v a lid ita te . V előtlen, a . nem eduosu ; neva*

lidu , neso lidu .Vemhes, a . de a fetá- Vén, a . b e tran u , vechiu.Vény, a. recep tu .Vendég, a. óspe.V endégelni, ti. a ospetá .

Vegyesülni

V endégeskedés, a. o sp e ta re , os" p e tiu n e (îm prum utata).

Vendégeskedni, v. a se ospetá.Véndéglő, vendégfogadé, a. o te lu ,

o sp e ta r ía .Vendéglős, vendégfogadós, a. os-

p e ta riu .Vendégszerető, o. o sp ita lu .V endégség, a. ospetiu , b an ch e tu ,

tra tam e n tu .Venni, v. a lu á , a cu m p ará .Vénség, a. be tran e tia .V énülni, ti. a im betran í.V enyige, a. v itia (de v in ia ).V ér, a. sange.V éralkat, a. tem peram en tu .Vércse, a. u liu .V erdegélni, veregetn i, verdesni,

ti. a ba te m ereu.Veréb, a. v rab ia .V erejték , veríték , a. sudori.V erejtékez, veritékes, a. asuda-

tu , eu sudori.V erekedés, a. ba ta ia , inca iera -

tu ra .Verekedni, ti. a se b a te , a se

in ca ierá .Verem , a. g rópa .Verm es, a. g rnposu .Vérengezés, .vérengzés, *. ver-

' sa re de sange , m acelu .V érengezni, ti. a se m acelá , a

v e rsá sange.V eres, a. rosiu .V erés, a. ba ta ia , ba te re .Véres, a. sang iosu .Veresedni, ti. a se ro sí.Vereses, a. ro siu , ro s ie te cu .V eresítn i, ti. a rosí.V eretlen , a. nebatu tu .V éretlen , a. n esan g io su , fa ra

sange.Vérezni, ti. a sa n g e rá , a im plé

de sange.Vergődés, a. trép ad u , v é rg o lire .

Vergődés 229

230 Vergődni Vetekedés

V ergődni, v, a se vérgo lí, a d i d e in m an i s i pecióre.

Vérm es, a. eangerosn .V érm esség, a. p letó re , p risosin -

t ia de sange.Vérm esedni, v. a se im plá de

sange, a se sangiosi&.V erni, v. a ba te .V erődni, ti. a se ba te .V erőfény, a. ln m in a de sőre,

fa c i’a sorelu i.Verőfényes, a. so ritu , la m in a ta

de söre.V ers, a. v iersn , v e rsa .Verselés, a. versificare .V erselet, s. p o em a; poesía .V erselni, v. a v ersific i.V ersengeni, versenyezni, ti. a ri-

va lisá , a e m u li, a c o n c u r i.V ersenygés, a. riv a lisa re em ula-

tiu n e , concuren tia .V erseny , s. em nla tiune, co n cu ­

re n tia .Versenyes, a. r iv a la , em ulan te .V ersenytárs, a. concurente , r i v a l a . .

' V ersese t, s. (V. versele t).V erstan , s . prosod ia .V ért, s. p a n tie ra , zea , scu tn .V értanú , a. m artirin .V értódalás, a. congestinne de

sange.V érzeni, ti. a s â n g e r i , a cu rge

sange.Vérzés, a. san g e ra re , cu rg ere

de sange.V ese, a. ra ru n c h iu .Vésés, a. d a ltu ire .V ésni, v. a daltu í.Véső, vésű, a. da lta .Vessző, a. v é rg a , nn ie la , jő rd a .Vesszőzés, a. b a te re cu v e rg i.Vesszőzni, v. a b a te c a v erg i.V ész, a. tem pesta te , fo rtu n a , pe-

ric ln .Vészes, a. fo rtunosn , pericn losn .

Veszély, veszedelem, a. periou lu .Veszélyes, veszedelmes, a ., p e ri­

culoşii.V eszélyeztetni, veszélyezni, ve-

szedelm eztetni, ti, a p e r ic li t i .Veszekedés, a. certare .Veszekedni, veSzekszeni, ». a se

c e r t i .VeBzékelés, a. Iam en ta tiu n e , v a -

ie ta re .Veszékelni, ti. a la m e n ti, a se

v a ie ţ i .V eszélyeztetés, a. pe ric lita re .Veszélytelen, a. n ep ericu lo sn , fa ­

r a periclu .Veszett, a. p ie rd u ta ; tu rb a ta ,

fu riosu .V eszettség, a . tu rb a tiu n e , fa rő re .Veszni, ti. a se p ierde.Vesződés, vésződség, a. casna ,

trib u la tiu n e , p lag a , o stenéla .Vesződni, ti. a se casní, a. s e

t r ib a l i .V eszteg, a . dom ola , lin iso ita ,

a sied ia ta , pacifica .V esztegelni, e . a s t i lin ise itn ,

a s t i .in con tnm atía .Veszteglés, a. lin iscire, c o n tn ­

m atía .V esztegetés, a. p radare» r is ip ire

(de avere).V esztegetni, ti. a risip i, a p r a d i .Vesztegető, a. r is ip ito rin , p ra -

d a to riu .Veszteglőintézet, a. c o n tu m atía ,

caran tin a .Vészfelen, a. n e p e ricu lo su ; n e -

fo rtunosn .V eszteni, o. a p ierde.Vesztés, veszteség, a. p ierd ere .V ét, vétel, a. lu a re , c u m p ă rare .V étek, a. peca tu .Vetekedés, a. d ispu tare , com ba­

te re ; em nla tiune.

Vetekedni Vigasztalni 231

Vetekedni, v. a d ispu tă , a com ­b a te , a se c e r tă ; a se em ulá.

V etélkedés, a. (v . versenygéa).V etélkedni, ». (v. v e rsenygen i).Vetem edés, a. p ro c le tía , b las ta -

m atía . in fam ia.Vetem edett, a . b las tam atn , p ro ­

c le ta , d a tu sp re rele .V etem edettség, a. (v. ve tem edésj.Vetem edni, vetem űlni, v. a se

dá sp re b las tam atía , a se de- g ra d á fin re le ).

V etem ény, a. legnm a.Veteményes, a . cu legnm e.V etem ényezni, v. a sem aná le ­

gum e.V éteni, v. a g re si, a peca tu í.V etni, v. a a ru n că , a s e m a n á ;

a a ş te rn e fp a tu lu ).Vetés, a. a ru n ca re , semănătură;

aBcernere.Vétés, a. g resié la .V etettlen , a . nesem enatu , nea-

r u n e a tu ; n eas te rn u tu .V etett, a. se m en a tu ; a ru n c a tu ;

a s te m u tu .V étkes, a. pecatosu .V étkezni, v. a peca tu í.V etkezni, vetkeződni, v. a se des-

b racá .V etkeződés, *. desb racare.V etkeztetn i, v. a desbracá .V etkeztetés, s. desbracare.V etődni, v. a se a ru n că (dein-

t ru u n u locu in a ltu lu ).V étség , a. g re sié la , e rére .Vétséges, a. g re situ , cu e ré re .V evény, «. recep isa.Ve vés, a. p rim ire , accep ta re .Vezekelni, e. a sa tisface, a tie -

n é pen iten tia .Vezeklés, a. sa tisfacere, p en i­

ten tia .V ezényelni, v, a com andă.V ezénylet, a. com andare .

Vezér, a. com andante .V ezérelni, vezetni, v. a com an­

dă, a conduce.Vezérlés, vezérlet, a. conducere,

com andare .Vezetés, a. conducere.V ézna, a . u sio ru , debilu , s labu .V iadal, viadalom, a. lu p ta , duelu.V iaskodás, a. (v. v iada l).V iaskodni, v. a se lu p tă , a se

duelă.V iasz, a. céra .V iaszolni, viaszozni, v. a cerá,

a tra g e cu céra.Viaszos, a . cera tu .V iczkándozni, v. (v. vergődni).V icsorgatni, v icsoritn i, v. a rân ­

j i (dentii).V idám , vidor, a . v id o ran , vidá-

m úl, v idorú l, a d . vo liosu , ve- selu , vigorosu , ila riu .

V idám itni, viditni, v idoritn i, t). a veseli, a face vo lia buna.

Vidámodni, vidám úlni, vidnlni, v. a se bucură, a se veseli, a fi ila riu .

V idám ság, vidorság, vidulás, s. veselia, v ig o ro sita te , i la r ita te .

V idék , s. tien u tu , reg iu n e .V idéki, a. tien u ta lu .V idra, a. v id ra .V ig, a. v ígan , ad. (v . vidăm ).V igadás, vigadalom, vigalom , vig-

ság , s. vese lia , ila r ita te , vo­lia buna.

V ifrd n i, vigadozni, v. a se ve­se li, a se bucură .

V igasz, vigasztalás, a. m anga ié- re , conso latiune.

V igaszta la tlan , o . — ü l, ad. ne- m anga ietu , neconso la tu .

V igasztalhatatlan , a .— 41, ad. ne- m anga ib ilu , neconsolaveru .

V igasztalni, ti. a m angaié , a con­solă.

232 Vigasztalódni Virasztani

V igasztalódni,, v . a se m anga ié ,' a se consolă.V igyázás, v igyázat, a. p az ire , a-

teh tin n e , lu a re am ente.V igyázatlan , a . v igyázatlanu l,

a d . neaten tu , fa ra g rig ia , fa­r a lu are am ente.

V igyázatlanság , a. n ea ten tiu n e , n eg rig in tia .

V ihar, a. tem pesta te , v iforu, fu r­tu n a .

V iharos, a . viforosu , fo rtu n o su .V ilág , a. lum e, u n iv e rsu ; lu ­

m ina.V ilág i, a . lum escu, de lu m e ;

secu lariu .V ilág ítás , v ilágositás, a. lu m i­

n a re , s tră lu c ire .V ilág ítn i, v ilágosítni, v . a lum i­

n ă , a s tră lu c i.V ilágos, o . lum inosa , vederosu ,

s tră lu c ita .V ilágosodás, a. lu m in a re ; lăm u ­

rire , lim pedire .V ilágosodni, világosnlni, «. a se

lu m in á ; a se lam u ri a se lim pedí.

V ilágosság, a. lum ina, vedere, deslucire.

V ilág ság , a. cosm opoletism u.V ilág ta lan , a . — ul, a d . orbu,

f a r a vedere.V ilág ta lan ítn i, e. a o rb i, (pre-

a ltu lu j.V ilágtalanodni, v. a orb í. *V ilág ta lanság , a. o rb ia , nevedere .V ilág tan , a. cosm ologia, sc iin -

t ia d esp re un iversu .V ilany, a. fosforu.V illa , a. fu rcu tia .V illám , villám lás, a. fn lgeru .V illám lani, v . a fu lgeră.V illanás, v illanat, a. fu lg e ra , fu l­

g e ra re ; stră lu c ire .

V illanni, v . a fu lgeră , a s tră lu ­ci, a sclipi.

V illany , a e lectru .V illanyosság, a. e lec tric ita te .V illanyos, a . e leetricu .Villanyosodni, v . a se e lectrisá .V illanyozás, s. e lectrisare .V illanyozni, v . a e lec trisá .V illás, a . fu rcu tia tu , de fu reu -

tia , cu fu rcu tia .V illogni, v. (v. villanni,).V illongani, v . a se certá , a se

d ispu tă, a se sfăd i; a fu lg eră .V illongás, a. c érta , d isp u ta , sfada.Vincze, n. prop. V incentiu .V inczellér, a. v in ie riu , v in ice riu .V ini, v . a se lup tá , a duelá.V inni, c . a duce, a p o rtá .V innyogás, a. ch ico tire , rid e re ,

re sfa tia ta .V innyogni, v. a ch ico ti, a r id e

re sfa tia tu .Viola, a. v ió la .V iradás, v irradás, v irada t, a. re -

v e rsa tu lu dilei, fap tu lu dilei, d iori.

V iradni, viradozni, v. a se *re- v ersá diu’a.

V iradólag, a d . cu re v e rsa tu lu dilei.

V irág , s. flóré.V irágos, a . in flo ritu , cu flóré.V irágosodni, v . a se inflorí.V irág ta lan , a . — ül, a d . neinflo-

r itu , fa ra flóré.V irágozni, v irágzan i, v . a inflorí.V irágzás, v irág zat, a. în flo rire .V irány , virulm ány, a. cam pu,

siesu (cu v e rd étia ).V irány iam , v. a inverd í, a în ­

flori.V irányos, a . inverd itu , in flo ritu .V irasztani, v . a v igh ié , a p a z í

(nóptea).'

Virasztás Vitorla 233

V irasztás, a. v igh iere, v ig ília , custodia .

V irgoncz, a . sp rin ten u , sveltn , v ig o ro su .

V írgonczkodni, v. a fi sp rin ten u .V iritá s , v iru lás, v irulat, a. în ­

florire , inverd ire .V irítn i, v iru ln i, v. a inflorí, á

inverd í.V iselés, viselet, *. p u rta re , p o r­

tit, costum u, co n d u ita .V iseletlen , o. n ep o rta tu .V iselhetetlen, o. n e p o rtab ilu , ne-

su p o rtab ilu .V iselni, v. a p o rtá , a suportá^ ,Viselös, a. im po vo ra ta , in g reu n a ta .V iselt, v iseltes, a . p o rta tu , in-

vech itu , ponositu .V isitás, a. sb ie re tu , tiepe tu , s tri-

g a tu , ch iu ire.V isítn i, v. a s tr ig á , a sb ierá, a

chiu i.V iskó, a. coliba, casu tia , b o rd e iu .V issza, ad. inderep tu .Visszaélés, a. abusare , ab atere .V issazélni, v. a abusá.V isszahatás, a. reác tiu n e , re lu -

c rare .V isszahatn i, v. co n tra lu crá , a fa ­

ce reác tiu n e .V isszás, a . in to rsu , pe dosu,

suc itu .V isszatorlani, v. a re sp in g e , a

re sb u n á , a resp la tí.V isszatorlás, a. resp ingere , re s-

b u n a re , rep resa lia .Visszavonás, a. nepace, disarm o-

n ía , neun ire .V iszály , viszálkodás, a. c érta ,

sfada, neun ire , d iscordia.V iszálkodni, v. a se certá, a se

sfădi, a tra i in discordia.Viszályos, a. c e rta re tiu , de cé r­

ta , disarm oniosu .V iszhang, a. echo, resu n etu .

V iszhangos, a . re su n a to riu , cu echo.

Viszhangzani, viszhangozni, v. a resuná, a dá echo.

V iszketeg , viszketeges, a . m an- ca tio su (la. p ie le ; ; pofrito riu , p asio n a tu , av idu , cup idu .

Víszketegség, a. m ancarim e (de p ie le ); pasiune , cu p id ita te .

Viszketés, a. m ancarim e de piele .V iszketni, v. a m ancá, a furm i-

cá (p ielea s. trupu lu ).Viszongás, a. (v. v iszálkodás).Viszonozás, viszonzás, a. re in -

tó rcere, re spundere , rep lica .Viszonozni, v. a re in tó rce , a re s-

punde, a rep licá .Viszonos, a. v iszon t, ad. îm pru ­

m u ta ta , rec ip röcu .Viszontagos, a. ad v ersa riu , n e -

favorito riu , sin istru .V iszontagság, s. a d v ers ita te , n e ­

norocire , desastru .Viszony, a. re la tiu n e .V iszony lan i, viszonyulni, v. a s tá

in p roportiune .Viszonyos, a. re la tivu .Viszonyulás, a. re la tiune , ra p o r ta .V ita , a. d ispu ta , com batere .V itász, a. polem icu.V itázás, v ita tkozás, a. d ispu ta ,

d ispu tare , com batere .V itatkozni, v. a se d isp u tá , a

se com bate.V itatlan , a . n ed isp u ta tu , ned is-

cu ta tu , necom batu tu .V itatn i, v. a d ispu tá , a co m b a­

te , a d iscu tá .V itázni, v. a d ispu tá , a polem isá.Vitel, a. ducere, t ra n sp o r ta .V itéz, o. erou.V itézileg, v itézül, ad. ero icesce.V itézkedés, vitézség, *. e ro ism u.V itézkedni, v. a face ero ism u.V itorla, s. velu , v e n tré la ( la na i).

V ito rlás V örösödül

V itorlás, a. ve lariu , v en tre la riru V itorlázás, *. p lu tire , v e n tre la re . V ito rlázó i, e , a v en tre lá , a p lu ti

cu n a i’a.V ívás, a. lu p ta , duelu.Vívni, v. (v. v ín i).Vivoda, a. scó la de d u e lu , scó-

la de serim a.V ivő, a. ducato riu , p o rta to riu . Via, s. ap a .V iza, a. m oronu.V izár, 8. e sü n d are ("de ap a). Vizelés, 8. p is iare , udare.V izelet, 8. ud u , p isia tu .V izeln i, v . a pisiá.Vizenyős, a. apatosu .Vizes, a. ud u , apatosu .Vizesedés, a. u dare , inum edare . Vizesedni, vizesülni, ti. a se udá,

a se iüum edá.Vizesen, ad. u d a tu , in u m ed atu u d u V izesitni, ti. a udá , á inum edá . V izetlen, a. n eap a to su , fa ra apa. V ízhatlanba n es trab a ta to riu d e apa V izi, a. de a p a , ap atecu . Viziboijn, s. s io p á rla a p a teca

(anim alu).V izirányos, a . o rison talu .V ízkör, «. id rop ica, b ó la de ap a . V izkóros, vizkórságos, a. id rop icu . V ízm érő, s. id rom etru . V izm értan , s. id rom etría .V iz tan , 3. id ro log ia .V izsga, s. e sam en u ; se ru tin iu . V izsgálás, v izsgálat, s. esám inare ,

. c e rce ta re , sc ru ta re , se ru tin iu . V izsgálation , a. — n i, ad. neesa-

m in a tu , n ecerce ta tu , n e se ru ta tu V izsgáln i, v izsgálgatn i, ti. a esa-

m iná, a c e rce tă , a sc ru tă . V izsla, v isla , (cane de venatu). V onaglani, ti. a fi in agoni’a

m orţii, a tra g e d e m ő rte . V ónaglás, s . tra g e re d e m é r te ;

p a lp ita re .

Vonakodás, «. re tra g e re , neveţn* tia , ne im plin ire .

Vonakodni, ti. a se r e tr a g e (de- la ceva fap ta ).

Vonal, 8. lin ia , ru b rica .Vonalos, a. lin ia tu , ru b rica tu . Vonalozni, ti. a liu iá , a ru b rică . Vonalzó, 8. lin ia , lin ia lu .V onás, 8. tră s ă tu ră , lin ia , v irg u ­

la , com a.Vonásos, a . l in ia tu ,* v irg u la tu ,

accen tu a tu .V onat, 8. e s tra c tu ; trasu ra . V onatkozás, «. p riv in tia , rep o r- A tu , re la tiu n e .V onatkozni, ti. a se re p o rtá , a

se provocă, a s tă in re la tiu n e . Vonatkozólag, ad. in a s ta p ri­

v in tia , re la tiv a .Vonszolni, vonszolni, ti. (v . hú r-

czoln i).V onitni, v. a u rlă .V onítás, 8. u rle tu .V onni, ti. (v. huzn i).Vonogatás, s. trag e re , frecare

(de capu).Vonogatní, ti. a trag e , a frecă

(frun tea).V ontatni, ti. a trag e , a in tin d e .

■Vontatás, a. tra g e re , În tindere. V onnlni, v. a se re trag e . Vonzalmas, a . a tra g a to riu . Vonzalom, vonzódás, a. a tra g ere . Vonzani, v. a a tra g e .Vonzódni, ti. a se a tra g e .Vő, 8. g inere .Vőfél, a. d u ea to riu . de m irésa ,

vorn ice lu d e nunta,- paran im fu . Vőlegény, a. m ire , logodnica . V ölgy, a. siesu , va le , lu n ca . Völgyes, a . lu n co su , siesosu. V ölgyi, a . de siesu .Vörheny, ». (v . ve rheny).Vörös, a . (v . veres).Vörösödni, ti, (v . veresedn i).

Zab, a. ovesu.Zabáim, v. a se imbuibá (in

mancare si beuturaj.Zabálás, a. mancare, beutnra (îm­

buibata).Zabgyermek, a. copita nelegiui­

ta , spurin.Zabola, a. frenu, zabala, zale

(la frenu,),Zabelás, a. zabalosu; infrenatu.Zabolázni, t>. a infrená.Zabolázás, a. infrenare.Zacskó, a. tasca, punga, seculetiu.Zacskós, a. pungosu, cu secu­

letiu.Zagy, zagyválás, zagyvalék, a.

turburéla, mestecatura.Zagyva, a. confusu, turbure, mes-

tecatu.Zagyválni, v. a turburá, a mes­

teci.Zaj, zajgás, zajongás, a. sgomotu,

larma, fremetu.Zajdulni, zajVbgani, v. a ' face

sgomotu, a face fremetu.Zajos, a. sgomotosu.Zajtalan, a. nesgomotosn.Zaklatni, v. a bate, a scuturá,

a sili, a goni, a tribulá.Zaklatás, a. batere, silire, tri­

butare.Zálog, a. pemnu, ipoteca.Zálogolni, zálogositni, v. a pem-

norá, a secuestrá.Zálogolás, zálogosítás, a. pemno-

rare, secuestrare.Zálogos, a. pemnoratu, ipoteca­

ta, secuestratu.

Zálogolatlan, a. nepemnoratu, neipotecatu, nesecuestratu.

Zamat, a. gustu, aroma, sucu aromatecu (la póme).

Zamatos, a. sucosu, gustuosu, cu aroma.

Zápfog, s. masea.Zápor, a. ploia rapede, ploia ma­

re, tempestate.Zár, s. incuietóre, lacatu (zára)..Záradék, s. clausula.Zárakozni, zárkózni, t>. a se in-

chide.Zárkozás, s. închidere.Zarándok, a. peregrina, calatoriu.Zarándokolni, v. a peregrini, a

calatori.Zárándoklás, zarándokolás, a. pe­

regrinare.Zárás, a. închidere; arestare.Záratlan, a. neinchisu; neares-

tatu.Zárbeszéd, a. epilogu, silogismu.

cuventu de închidere.Zárda, a. mănăstire, claustra.Zárdái, a. manastirescu, caluga-

rescu.Zájjel, a. parentesu.Zárkozott, a. inchisu; tacutu,

retrasa.Zárkózottság, a. inchisatura, re­

tragere, tăcere.Záriás, zárlat, a. secuestrare,.

secuestru.Zárni, v. a închide, a incuié.Záródni, v. a se inchide.Zárolás, a. (v. záriás).Zárolni, v. a secuestrá.Záros, a. cu inchisóre, inchisu..

236 Zárvonal Zöldség

Zárvonal, a. cordonu.Zászló, a. stindardu, flamura.Zászpa, a. elebora, strigoie

(planta,).Zátony, a. vadu, banca de na-

sipu {'in mare).Zátonyos, a . vadosu.Závár, 8. incuietóre, zavoru.Zavar, zavarás, zavarék, a. mes-

teeatura, încurcătură, tarbu- rare.

Zavaratlan, a .— ni, ad. netnr- buratu, neincurcatu, nemes- tecatu.

Zavarni, ti. a turburá, a meste­că, a incurcá, a conturbá.

Zavarodés, s. încurcătură, mes- tecatura, confusiune, turburare.

Zavarodni, v. a se incurcá, a se mestecá, a se conturbá, a se turburá.

Zavarodott, a. con.urbatu, tur­burata, confusu, încurcata, amestecata.

Zavaros, a. turbure, confusu.Zenditni, ti. a resculá, a revoltá.Zendités, ». resculare, revoltare.Zendülni, ti. a se revoltá, a se

resculá, a rebelâ; a face stro­pita.

Zendülés, «. rescóla, revolta, re- volutiune, insurectiune.

Zene, a. musica.Zenélni, t>. a musicá.Zenebona, a. tumultu, rescóla.Zenebonád, a. tumultuosu, re­

voltata.Zenekar, «. orchestru.Zenekiséret, a. acompaniementu

de musica.Zenemű, a. piesa de musica.Zenenagy, a. măiestru de cape­

la, magistru de musica.Zenész, a. musicantu. >

Zeneszerzemény, a. compusetiu- ne de musica.

Zenészét, a. musica.Zengeni, Zengedezni, ti. a suná,

a resuná, a intoná.Zengés, zengzet, a. sunetu, re-

sunetu, tonare.Zengzetes, a. — en, ad. sonora.Zerge, a. rupicapra, capra négra.Zilálni, t>. a smulge, a velvoié,

a imprascié (perulu).Zilált,, a. smulsu, imprasciatu,

velvoietu.Zivatar, a furtuna, tempestate,

ventu mare, orcanu.Zivataros, a. furtunosu, ventosu.Zokogni, ti. a plânge tare, a

plânge cu suspinu.Zokogás, a. plânsu tare, plânsu

cu suspinu.Zokon, ad. greu, re u ; zokon

vette, a luata in nume de reu.Zománcz, a. smaltu.Zománczolni, ti. a smaltuí.Zománczolás, a. smaltuire.Zumánczos, a. smălţuita.Zongora, a. fortepianu, claviru.Zongorázni, ti. a dice in forte­

pianu.Zord, zordon, a. sspru, selbaticu,

furtunosu.Zordonítni, ti. a selbatací, a aspri.Zordonság, a. selbatacía, asprime.Zordonodni, zordonulni, ti. a se

selbatací, a se aspri (tempulu).Zökkenés, a. scuturatura, bufni­

tura (de caru).Zökkenni, ti. a se bufni, a se

scuturá (carulu).Zöld, a. verde.Zöldelés, a. inverdire.Zöldelleni, zöldülni, ti. ainverdí.Zöldes, a. verdíu.Zöldség, s. verdétia.

Zömök Zsémb 237,

Zömök, a. indesatu, tiépanu, scundu, mieu si grosu.

Zörej, zörgés, zörgetés, zörrenés, a. sunetu, bocanitura, sgo- motn, larma.

Zörgetni, zörenteni, v. a bocăni, a durduí, a bate se snne.

Zörögni, v. a snnä, a durduí.Zubony, s. roeu (de copii), scur-

teiea.Zúditni, v. fv. zenditni).Zúdulás, 3. murmuru, urle tu ; re-

voltare.Zúdulni, v. a murmurá, a u r lá ;

a revoltă.Zúg, s. unghiu, unghiuletiu, co­

titura.Zúgás, zuhogás, s. sunetu, mur­

muru, vejaitura.Zúgni, zubogni, v. a suná, a

murmurá, a vejaí.Zúgolódás, .3. murmuire, nemul-

tiamire.

Zúgolódni, v. a murmuí, a se. nemultiamí.

Zuhanás, s. cădere grea.Zuhanni, v. a cadé greu.Zuhany, «. dusia, tusn, cadie-

tura de apa,Zuhatag, s. cădere de apa, ca­

taracta.Zuvat, s. clevetitoriu, calumnia-

toriu, purtatoriu de vorbe.Zuvatolni, v. a cleveti, a purtă

vorbe.Zúzni, v. a sfarmă, a sparge,

a rupe.Zúzás, s. sfarmare, spargere,

rupere.Zúzmara, s. bura, inghiatiare fpe

arbori).Zuzmarás, s. buratu, inghiatiatu.Zűr, zűrzavar, s. chaosu, meste-

catura, confesiune.Zűrzavaros, a. incurcatu, confti*

su, mestecatu.

Zs.Zsák, s. sacu.Zsákmány, s. prada, raptu, ra-

pina.Zsákmányolás, s. răpire, furtu,

lotrire.Zsákmányolni, v. a rapí, a pra­

dă, a lotri.Zsálya, s. salbia (planta).Zsámoly, s. scaunelu, scaunasiu

(sub pecióre).Zsarnok, s. tiranu.Zsarnoki, a. zsarnobilag, ad. ti-

ranescu, tiranesce, in modu . tiranu, tiranicu.

Zsamobolni, zsarnokoskodni, v. a tiranisá.

Zsarnokság, s. tirania.Zsarolás, s. fortiare, storsatura

fortiata, răpire.Zsarolni, v. a fortiá, a rapí, a

luá cu forti’a.Zseb, 3. busunariu, seculetiu.Zsebbeli, a. de busunariu.Zsebelni, v. a imple, a puné, a

pachetá (in busunariu), a pi- tulá.

Zsebelés, s. packetare, pitulure (in busunariu).

Zsebes, a. cu busunariu.Zsellér, a. dileriu.Zsémb, a. certaretiu, nacasitiosu,

maniosu.

Zsémbelni Zsugorék"238

Zsémbelni, zsémbelődni, zsémbes­kedni, ti. a se certă, a se nacasí.

Zsémbes, a. (v. zsémb).Zsemlye, a. sírnia, fransela, pi-

tatia, panisióra.Zsemlés, s. simleriu, cocatoriu

de pane.Zsendely, a. sindila.Zsendelyes, a. sindilata, ca sin-

dile.Zsendelyezni, v. a sindilá, a a-

coperí cu síndile.Zsendelyezés, a. sindilare, sin-,

dilatúra.Zsenge, a. primitivu, debiln,

slaba.Zsib, zsibaj, s. vuietn, strepitú,

larma, murmuru, vorba multa.Zsibbadás, zsibbadság, a. amor-

tiéla.Zsibbadni, zsibbadozni, ti. a amor­

ţi (propriej.Zsibbadt, a. amortitu.Zsibbasztani, ti. a amortí.Zsibbasztás, s, amorţire. ,ZBibongani, ti. a vajai, a mur-

mní, a furmicá.Zsibongás, a. vajaire, sunetu,

murmuire.Zsidó, a. evreu, jidanu, israelitu.Zsidós, a. jidovescu, evreescu.Zsidóság, a. jidovime, jidanime.Zsiga, n, prop. Sigismundu.Zsigora, a. colica, morbu (ca-

nescuj.Zsilip, a. catarapta, canalu, ji-

lipu (la móra_).Zsinat, s. sinodu.Zsindel, a. (v. zsendely).Zsindeles, a. (v. zsendelyes).Zsindelezés, s. (v. zsendelyezés).Zsindelezni, ti. (v. zsendelyezni).

Zsineg, *• sfóra, atia, corditia.Zsinegelni, ti. a insforá, a íegá

cu sfóra, a eugrumá cu sfóra.Zsinegelés, *. insforare, legare,

sugrumare (cu sfóra).Zsinór, a. sinoru, firu sucitu.Zsinoros, a. sinoratu.Zsinorozni, ti. a sinorá, a iusi-

norá.Zsinorozás, a. sinorare, insino-

rare.Zsir, a. unsóre.Zsiradék, a. unsóre, unsorime,

grăsime.Zsirla, a. talcn, pamentu talcosu.•Zsíros, a. unsnrosu, grasu.Zsirosítni, zsírozni, ti. a imple

de unsóre, a unsoriZsirosodni, ti. a se imple, a se

unge cu unsóre; a se ingrasiá.Zsivány, a. liotiu, rapitoriu, fu-

ru, lotru.Zsiványság, zsiványkodás, a. ho­

ţia, lotría, rapitoría.ZBiványkodni, ti. a lotri, a rapí.Zsizsik, a. gargaritia.Zsizsikes, a. cu gargaritia.Zsold, a. léfa, simbria, plata,

soldu.Zsoldos, a. simbriasiu, cu léfa.Zsoltár, a. psalmu.Zsoltáros, o. de psalmu, psal-

mistu.Zsombik, a. torfa, tisicu, pamen­

tu ardietoriu.Zsombikos, o. torfosu, tisicosu.Zsúfolni, t>. a imple, a indesuí,

a astupá.Zsúfolás, a. implere, indesuire,

astupare.Zsúfolva, ad. implntu, indesuitu.Zsugorék, «. avaru, sgarcitu.

Zsugorgás

Zsugorgás, a. avaritía, sbarciré. Zsugorítni, zgugorgatni; v. a a-

duná cu avaritía; a sbarci. Zsugori, a. (v. zsugorék,). Zsugoriság, a. avaritía, sgarcenía. Zsugorkodni, v. a so sgarcí, a

fi avara.

Zsuzsok 289

Zsugorodni, v. a se stringe la . olalta.

Zsúp, a. snopu, legatara ("de paia).

Zsurló, a. cód’a calului ('planta). Zsuzsánna, Zsuzsa, n. prop. Su-

sana.Zsuzsok, a. (v, zsizsik).

Cn tipariulu colleginlui refo raatu alui Joanu Stein Clusiu 1870,