106
írt:-s;% "^ <-'J^ :^-- -,. PH 3012 B596 1892 cl ROBARTS í'* V' ".-, «l^<A.

Bodnar zsigmond szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

—írt:-s;%

"^

<-'J^

:^-- -,.

PH3012B5961892clROBARTS

í'* V' ".-,

«l^<A.

Page 2: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Presented to the

LIBRARY ofthe

UNIVERSITY OF TORONTO

by

GEORGE BISZTRAY

Page 3: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

JZ5^

Page 4: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Page 5: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

liír

Szellemi Haladásunk

TRVÉNYE

IRTA

BODNAR ZSIGMOND

BUDAPEST, 1892

SINGEK ÉS WOLFNER KIADÁSA

Page 6: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Mais a ce moment mérne un autre homme révéle

Pilis lóin vers Vorient une aurore nouvelle.

Gruyau.

Hungária könyvnyomda nyomása, Budapest, váczi-körút 34.

Page 7: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

ELOSZO

Egy-két barátom ajánlatára összegyjtöttem

azt a pár czikket, melyeket két-három hónap alatt

a haladás törvényérl irtam. Fleg az indított e

gyjtemény közzétételére, hogy nem érteit megnémely olvasóm és bírálóm. Igaz, hogy a reactío

zárkózott napjaiban gylöli az új elméletet, nemlátja szívesen az új tant, mely megzavarja esz-

mekörét, bántja rendes érzése- és gondolkodása

módját s így csak oly nézetek és doctrínák ter-

terjedhetnek el, csak olyanok lehetnek népszerek,

melyek a nemzeti eszmébl folynak és azt támo-

gatják. Ehhez járul, hogy a nemzeti eszme korá-

nak második felében leszáll az erkölcsi színvonal.

Nagy az önzés, általános a servilísmus, ritka az

önálló, független meggyzdés, a mi sok tehetsé-

ges embert vagy hallgatásra bír, vagy valamely

zászló alá vezet, melyet azután árkon-bokron

keresztül, sokszor jobb meggyzdése ellen követ.

Ma a tudomány köztársaságában is lesik a kon-

czot. Sok ugyan a fóka, de még több az eszkimó.

Page 8: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Nekem tehát ezzel a bajjal is számolnom kell.

Ha csak egy-két eltér nézetem volna, mely hae-

resim sápit, még talán számithatnék elnézésre;

de most, mikor alapjáig megbolygatom világ-

nézetöket. várhatok-e elismerést azoktól a szegény

férgektl, a kik, a hol tehették, eddig is csiptek

és szúrtak. A hatalom, a tekintély, a befolyás e sajt-

kukaczai egymás közt nyüzsögve, torzsalkodva él-

nek, melyet én rendesen távolról néztem és nézek,

csak mikor az anyagi gondok hullámai csapnak

össze fejem fölött, fáj elszigetelt helyzetem, szeretnék

magamon segíteni, de kihez forduljak, mikor min-

denütt klikk, pajtáskodás, czimboraság és szolga-

had vesz körül?

Ezeknél fogva nem remélhetem, hogy csodá-

latos fölfedezésem hamar bejut a nagy közönség

elméjébe. Ezt nem is várom. De azt sem nézhe-

tem, hogy félreértenek, hogy meg nem értenek.

Az én bölcsészetem nem Hegelismus, melyet ne-

héz volt megérteni, noha az actio napjaiban a

félvilág rajongott érette. Mindig azt tartottam, hogy

az eszme világának is csak oly egyszernek, át-

látszónak kell lenni, mint a természettudományoké-

nak s a ki homályosan ír, bizonyosan nincs tisz-

tában a kérdéssel. Nem szeretnék e hibába esni.

Azért adom egy csomóban e kis czikkeket, talán

fel tudják világosítani és meg tudják gyzni azt,

a ki komolyan keresi az igazságot.

E kiadás ellen a kolozsvári egyetem bölcsé-

Page 9: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

szeti karának és bárom referensének (Hegeds

Tsl vannak, Szász Bélának és ifj. Szinnyey József-

nek) sem lesz talán kifogása, kik azért nem aján-

lottak az irodalomtörténeti tanszékre, mert nagyon

eredeties vagyok s mi történnék a derék egyletem-

mel, ha tanaim megmételyeznék az ifjúságot. Sze-

rintök a tanterem falai között nincs a ki helyre-

igazítsa szavaimat, míg a sajtó terén nem ártha-

tok annyit, mert ott terem mindjárt a tekintélyek

józanító kritikája, alapos ledorgálása. Most is meg-

várom ezt a három jeles gondolkodótól. Hegeds,

Szász és ifj. Szinney uraktól! Köszönettel fogad-

nám nagybecs, alapos és beható kritikájokat.

Idáig csak gyönge emberek bírálgattak, hadd lás-

suk már a lumeneket, a kik veszély nélkül ok-

tatják magyar hazánk lelkes ifjúságát, a kik a

tudomány nagy készletével csepegtetik belé az

örök igazságokat, melyek habár nem eredetiek és

nem is ujak, de szentesítette a hagyomány, tör-

vényesítette az id és szépeknek, jóknak s iga-

zaknak találja a réginek, az ócskának hatványo-

zása, mely a nemzeti eszme árnyékában ers

istápja a tudatlanságnak és korlátoltságnak.

Talán egy másik tanárbarátomnak sem lesz

ellene kifogása, kinek minden harmadik szava a

nemzeti szellem, a nemzeti genius, a ki mindig

kenetes és érzelmes szólamokkal áradozik, vala-

hányszor errl beszélhet ; de a ki épen azért

nem « ajánlott » a kérdéses tanszékre, mert a ko-

Page 10: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

lozsvári egyetem magyar tanárának, úgy mint a

budapestinek, hazafias phrasisok hsének kell

lenni. Idáig azt hittem, hogy én csak úgy szere-

tem hazámat, mint e hon bármely derék fia ; most

azonban magamon tapasztalom, hogy a hazafi-

ságot és szeretetet az áramlat gyöngeségeivel

együtt kell vallani, mert különben nem ismerik el.

Pedig én most is csak azt állitom, hogy fölfede-

zésemmel én emeltem tartós emléket a magyar

hazának.

Budapesten, 1892. május lö-én.

BODNÁR ZSIGMOND.

Page 11: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

I.

SZELLEMI HALADÁSUNK TÖRA^ÉNYE.*)

Évezredek óta keresik a gondolkodók az em-

beriség szellemi fejldésének, erkölcsi haladásá-

nak törvényét. Minden mythosnak van egy-két

pontja, mely megfelel erre a kérdésre. A válasz ter-

mészetesen naiv, egészen népies. Igazságot tehát

liiába keresnénk benne. Némeljdk gyönyör, igazán

költi magyarázat, melyet szívesen éneke tárgyává

tett a költ, de szépsége nem tudja meggyzni a

gondolkodót, a ki igazságot keres. Annyit azonban

megtanulunk a mythosokból, hogy az ember a leg-

sibb idben is látta a természetben uralkodó sza-

bályosságot. A természet élete könnyen meggyz-hette errl. A nap, a hold rendes megjelenése, a

négy évszak és számtalan más mutatta az ember-

nek, hogy szabályosan történik minden a természeti

világban.

Nehezebb volt ezt a szabályosságot az ember

szellemi, erkölcsi és aesthetikai világában megtalálni.

Az s ember minden tettét, egész élete folyását az

*) E kis dolg-ozat természetesen csak nagy vonásokban

adhatja az elméletet; a tömérdek részletet egyelre A magyar

irodalom története nyújtja az olvasónak. Az irodalomtörténet

elszavában szintén kifejtem és számos példával világosítom

meg e törvényt, de más rendben mutatom be. Ez új alakjában

talán átlátszóbb és világosabb lesz.

Page 12: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

8 SzoUemi haladásunk törvénye.

isteneknek tulajdonította. Mveltségének nagyobb

fokánál kifejldött a szabad akarat doctrinája. Akeresztyénség többé-kevésbbé ezen alapult. Az isteni

malaszt ugyan gyöngítette egy kevéssé, de alapjá-

ban meghagyta. A cliristianismus két ezer éves tör-

ténete azonban mutatja, hogy mindig kényes hitága-

zata volt a szabad akarat, mely a legújabb idkigdolgot adott a pápáknak. Nem akarom itt tárgyalni

e kérdést, csak annyit emhtek meg, hogy egyes gon-

dolkodók mégis sejtették, hogy a szabad akarat azon

kedves meséi közé tartozik az emberiségnek, mely-

rl le kell utóbb mondania. Voltak olyanok, a kik

nz erkölcsi világban is látták vagy legalább sejtet-

ték a szabályszerséget, a szükségszerséget. Hogya régiebbeket nem említsem, ilyen volt a XVII. szá-

zadban a zsidó Spizoza. Utóbb mindig jobban és

jobban hangoztatták e tant. A természettudományok

fejldése sokat tn erre nézve. Élettani és más kuta-

tások mind jobban meggyztek bennünket arról, hogy

az ember is állat, habár eszesebb állat. Kivált 40—50

év óta sokszor hallhattuk, olvashattuk a szabad aka-

rat dogmájának megtámadását. Az öröklés népszer

tana is nagyon megbénította, az uralkodó darvinis-

mus még többet ártott neki.

Egy kissé megingatták a történelem philoso-

phusai is. Már a múlt század közepén kezdették

egyes bölcsészek máskép magyarázni az erkölcsi

világ folyását, mint a hogy Szt. Ágoston magyarázta

az isteni gondviselésbl. Másfél ezer éven keresztül

az isteni gondviselés, bölcs vezetésének tana volt az

egyeduralkodó. A múlt században megingott ez is.

A világ folyásában természeti törvényeket kerestek

és számos jeles történetíró azt hitte, hogy talált efféle

törvényeket. Kivált a mveltség történetírói állítottak

Page 13: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szpllcnii lialadásunk türvényo. 9

fel tarkábbnál tarkábl) elméleteket, melyek nagy port

vertek fel, sokat irtak ellenök és mellettök s élvezetes

olvasmányt nyújtanak olj^anoknak, a kik szívesen

foglalkoznak az emberi mveldés kérdéseivel. Énlegalább a rajongás egy nemével kerestem az efféle

magyarázatokat s életem utóbbi húsz éve alatt az

események csak annyiban látszottak érdekelni, a

mennyiben igazolták vagy czáfolták ez elméleteket.

Kivált a hetvenes években egész szenvedélylj^el z-tem az erkölcsi világ törvényeinek hajhászását, noha

mindig kedvencz passzióim közé tartozott. Pedig azt

tapasztaltam, hogy körülbelül húsz év óta nagyon

elfordult az efféle elméletektl a közönség, sokan

csúfolgatni Szerették. A franczia jeles bölcsész Fouil- '^y

lée szintén lenézéssel szól felölök. De a mit mond,

azt Írták mások is számosan a mvelt világ minden

országában. Nagyon természetesen én is bizalmatlan

voltam irántok; de azért még sem becsültem azokat

a jámbor történetírókat, a kik a tények egyszer el-

beszél ; de magasabb kapcsot, eszmei összekötte-

tést nem találnak a tények között. Szerettem, ha a

történetíró bölcselkedett és a bölcsész lapozgatta a

történetet és a természettudományokat is. Ezzel mind-

kett csak nyerhetett. Hisz a bölcsészetnek nemcsupán az ember bels világából, hanem az élettan-

ból és különösen a történelembl kellett érveket

gyjteni.

Igaz, hogy a történetírók eíféle bölcselkedése,

a tények eszmei kaj)csolata sokszor gyarló s ha

nem éles elméj az író, bizony szánalmas is. De leg-

alább egyet-egyet eltalált és lielyesen magyarázott

;

a mi azután népszer lett és csakhamar úton-útfélen

találkoztunk vele. Sietett mindenki fölhasználni, vezér-

czikkek, jogi és politikai nu'ívek, történeti könyvek

Page 14: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

1(1 SzcUon haladásunk törví'-nyr.

stb. ezerszer ismételték, iiií.a" véorc mivel nem volt

általános, mivel nem magyarázott meg minden tüne-

ményt, az idk árjának változtával sutba dobták.

Azért én mindenekeltt ezt az idk árját akar-

tam megérteni. Miért uralkodik most ilyen vagy

olyan gondolkodás? Ezt kérdeztem számtalanszor

magamtól. Rég ismertem • a történetírók és politi-

kusok azt a nézetét, hogy ez vagy az a tünemény reae-

tiója az elbbi túlzásnak. Ezt épen úgy láttam,

mint a hogy az emberiség több ezer év óta tapasz-

talta, hogy a gz szétrobbantotta az edényeket, de

Stephensonnak kellett jönni, hogy mozdonyt teremt-

sen a gz e sajátságából. Én is azt hittem, hogy

csak tovább kell vizsgálódnom s megtalálom az er-

kölcsi tünemények nyitját. Nem sokára egy éve lesz,

hogy reá akadtam.

Kiinduló pontom többi közt a nemzetiségi kér-

dés volt. Ezzel nagyon szerettem bajlódni és a tüne-

ménj^eket magyarázgatni. Mikor a hetvenes években

mindenfelé mutatkozott az antisemitismus, természe-

tesen fölvetették azt a kérdést, mi a nemzeti. Egész

Európában kitn férfiak fejtegették. A jelesebbek

mindenütt helyet akartak benne szorítani a zsidók-

nak. A legtöbben a nyelvre szorítkoztak, mások fajt

emlegettek ; de egyik sem adott teljes magyarázatot.

A nyelv nem elég, mert él az egynyelvek között

is a gylölet, a németül beszél zsidót gylölik né-

mely németek, a faj sem találó, mert pl. a mai

magyar nemzet legkisebb része a török, tatár vagy

ugor, míg szláv és német jóval számosabb, nem em-

lítve a besenj^ket, kunokat, palóczokat stb, melyek

nem csekély helyet követelnek a magyar nemzetben.

A spanj'olok között sok a mór, az olaszok között

az arab és görög, a longobárd és keleti góth, az

Page 15: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellemi haladásunk törvénye. 11

angolok között a szász és normann, a franczik között

a gall, a latin, a frank, a normann stb. A mai nem-

zetek a legkülönfélébb népek, fajok keverékei. Anemzetinek tehát több elembl kell állania. így jutot-

tam arra a régi nézetre, liogy a nemzeti eszme a

faj, a vallás, a közös múlt, a nyelv és irodalom, a

mvészet, a társadalmi és jogi élet, a rokon szo-

kások és erkölcsök eszméjébl áll vagyis valamely

nemzetiség eszméje felöleli az illet nép egész er-

kölcsi, szellemi és aesthetikai világát. Természetes,

hogy nem minden nemzet dicsekedhetik azzal, hogy

nemzeti eszméje ennyire különálló teljes és tökéle-

tes legyen. A legtöbbnél hiányos. Egyik-másik eleme

hiányzik ; de> általában elmondhatni, hogy a nemzeti

eszmét a nép egész bels világa képezi.

II.

A történelem megtanitott reá, hogy vannak

idk, mikor a nemzeti eszme ez alkotó elemei nagy

szeretetben és tiszteletben részesülnek ; mikor min-

denki édes bensséggel, vonzó melegséggel szól fe-

llük. Minden ember rokonszenvesen emlékezik ró-

luk. Régi, Ízetlen szokások és szertartások, népies,

parasztos kifejezések, ócska malkotások, jogi tár-

sadalmi felfogások nagyon tetszenek. Nem veszszük

észre ferdeségeiket, gyarlóságaikat, hibáikat; szíve-

sen látjuk, úgy a hogy vannak. Például örömest

nézünk mindent, a mi magyar, a mi apáinkra em-

lékeztet. Aléh^ fájdalonnnal töltenek el a romok, a

régi várak omladékai, szívesen elmélázunk rajtok.

Szeretettel olvassuk a magyar történet lapjait, nemazért, liogy tanuljunk bellük, hanem, hogy gyönyör-

ködjünk bennök. A történelem egy-egy kitnbb

Page 16: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

12 Szclli'iiii luiladáriuuk tiirvriiyo.

alakja mélyoii szivünkbe vésdik. Áhítattal nózziik

a rési vallás szertartásait, mái* mcoTendlt uí^yan a

liitiink, iieiii igen tetszenek liitágazatai, nem elégítik

ki mveltségiünket mvsterinmai és dogmái, de azért

mégis egész bensnk megindul a szertartások láttára.

Vannak azonban oly idk is, melyekben más-

kép gondolkozunk. Szeretjük ugyan nemzetünket, de

a nemzeti eszme egész vonalán újítani kívánunk.

Kifogásunk van a régi vallás ellen, megtámadjukdogmáit, ostorozzuk barbár szokásait, elavult szer-

tartásait, a sötét idkl)e való tanait. Szkösnek, pa-

rasztosnak, laposnak, meddnek találjuk a nyelvet,

hosszúnak, nehézkesnek a szót, utczainak, közönsé-

gesnek, póriasnak a verset, üresnek, eszmétlennek a

költeményt. így ítélünk mvészetünk minden egyes

ágáról. Lenézzük a hazai szokásokat és erkölcsöket,

szívesen utánozzuk az idegent. Bárdolatlannak, ízet-

lennek, közönségesnek tekintjük a miénket. Elavult-

nak mondjuk közigazgatásunkat, ázsiainak igaz-

ságszolgáltatásunkat, szidjuk a régi vármegyét, a

szk magyar szabadságot stb. Mindezen változtatni,

újítani szeretnénk. Mveltség, polgárosodás, felvilá-

gosodás stb. lesz a jelszó, minden ember ezek után

indul. Reformálni a vallást, a nyelvet, az irodalmat,

a mvészetet, a közigazgatást, az igazságszolgálta-

tást, a szokásokat és erkölcsöket

!

Ez a két idszak a történelem tanúsága szerint

fölváltja egymást. Ez a fölváltás azonban nem egy-

szerre, hanem lassan áll be. A két irány összeütkö-

zésénél zavaros hangokat hallunk, itt-ott az újítást

sürgetik, másutt szidják, átkozzák, a régit magasz-

talják. Általános lesz a zrzavar, melyben csak ke-

vés ember tud eligazodni, mert nemcsak küls, ha-

nem fleg bels ez a liarcz. Minden ember bense-

Page 17: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellomi halaiiásiiiik tíirvényc. 1:5

jében dúl a csata. Ellentét vaii a keblekben. Las-sankint azonban mindinkább felszínre jut a réginek

tisztelete, a régi vallás, a régi njelv, mvészet, iro-

dalom, jogi és társadalmi élet, csakhogy az új nem-zedék annyira magába szítta az új felfogás egy részét,

hogy keblében beleolvadt a régibe és egyesit vele.

A reform idszakára következett nemzeti eszme tehát

már nem a régi, hanem újjászületett, finomabb, m-veltebb lön. Ez a regenerált nemzeti eszme ural-

kodik azután hosszabb vagy ríividebb ideig. Úgytaláltam, hogy minél nagyobb a mveltség, annál

gyorsabban váltják fel egymást a különféle idsza-

kok. Mveletlen népeknél lassan üt be a változás.

III.

Már most, ha azt kérdezzük, mi okozza e vál-

tozást, mi szüli e szabályos átalakulást, eszünkbe

jut a természettudomány törvénye a mozgás ritmu-

sáról. Spencer Herbei't, Tyndall és mások hirdetik,

hogy minden mozgás ritmusos, tehát az eszme moz-

gása is. Egy nagy lökés elre, egy kisebb vissza,

mert a haladó test ellentállásra talál, a mi vissza-

szorítja, de nem lökheti egészen vissza, úgy hogy

késbb megújíthatja támadását és így újabb vissza-

löketések árán halad elre. — Az ember szellemi,

erkölcsi és aesthetikai életében is az eszme halad

elre, de szembeszáll vele a létez érzés és gon-

dolkodásmód, a régi vallás, nyelv, irodalom, m-vészet, jogi és társadalmi élet s történet. Ezek vissza-

szorítják, csakhogy egy része mégis beleolvad a nem-

zeti eszmébe, átalakítja, újjászli ezt. A XIX. század

liberalismusa például annyira beléhatott a nemzeti

eszmébe, hogy ma lényeges részét teszi a szabadság

Page 18: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

14 Szcll(>ini lialadásiiiik törvénye

bizonyos foka, úgy hogy azonnal felháborodunk, ha

valaki megsérti még a legszegényebb póron, mun-

káson vagy házaló-zsidón is. Bizonyos fokig minden-

kinek biztos sajátja e szabadság s csak ha rosszra

használja fel, ha kárt okoz nekünk, ha veszélyt hoz

reánk, ijíarkodunk egyelre megvonni tle, vagyis

ártalmatlanná tenni.

Hu képben akarnók lerajzolni az eszme útját,

körülbelül igy tehetnok :

ab, az u) oszme,d—

e

•' '

b-da nemzeti eszme

b-ce-f a harcz kora. / a forradalom idpontja.

Az utolsó négyszáz esztendt körülbelül igy

lehetne beosztani

:

Az új eszmekora

A liarcz

kora

1570—16701770—1812

1840—1875

Az újjászületett

nemzeti eszme

1670—17301812—18231875— ?

1520—15701730—17701823—1840

E számok természetesen csak körülbelül mutat-

ják az idpontot, elször azért, mivel az eszme fej-

ldése rendesen lassú és fokozatos. Meg kell érnie.

Egyeseknél elbb akadunk nyomaira, de csak késbblép fel teljes ervel. Másodszor azért is, mert a nem-zeti eszme, egynémely részében már elbb, másikban

utóbb áll a be a változás, pl. az orthologia, csak

akkor jelentkezik egész ervel, ha már jól benne

vagyunk a nemzeti eszme harczias napjaiban. Ezek

a részletes vizsgálódás tárgyai; de nagyjából kétség-

Page 19: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellemi haladásunk törvénye. 15

telenl inegállanak. Néha egyes országok szerint is

külömbözk. Az egyikben elbb lép fel az actio egyik

ága, míg a másik ágon egyszerre látjuk megjelenni

az új eszmét egymástól messze fekv országokban,

úgy hogy épen nem tanulhatta egyik nemzet a má-siktól. Idáig a történetírók rendesen azt a csatornát,

keresték, melyen tovább folyt az új irány, persze,

hogy sokszor nem találtatik meg. Fölfedezésem után

tudjuk, hogy nem kell erltetni az ily közvetítést.

lY.

Térjünk át a nemzeti eszme egyes elemeire és

lássuk, min változást idéz el bennük az új eszme.

TegT^Tik elsnek a vallást. Úgy látszik valóban elsés legfbb is.

Minél mveletlenebb valamely nemzet, annál

érzékibb a vallása ; ismeretesek a félvad népek val-

lásos eszméi, szánni való ostobaságai, nevetséges fo-

galmai a túlvilágról, az égiekrl. A szegény ember

a legbutább hiszékenység rabja. Mindenben és min-

denütt isteneket és csodákat lát. Végtelenül szereti

a külsséget, a szertartásokat, a bálványokat, a ba-

bonákat. A mint bekövetkezik az actio, ezeket meg-támadja az új eszme. Egyet-mást eltöröl az érzéki

szokásokból, eszményibbé, eszmeibbé és erkölcsiebbé

teszi a vallást. így tn a protestantismus a XV.század katholicismusával. Megritkult, megapadt a

tömérdek csoda és legenda, a sok ördögzés. Bizo-

nyos józanság, az ember önérzete lépett az elbbivakság helyébe. Annyira, hogy bár a reactió vissza

hódította fél Európát a katholikus vallásnak, ez

megtisztult, mveltebb és eszmeibb ln. Nem támad-

tak többé a középkori szerzetesrendek embertelen

Page 20: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

IK S/cllciiii li;il;i(l;i.siitik törvriiyc.

szabál.vMikkal, iifiii látták mindeiilelr az (inlögot,

nem igen liirdctték a középkori szörny Patiieziiis

legendát stb. — A XVIII. század actiója már nemcsupán a katliolicisinust, hanem az orthodox pro-

testantismiist is megtámadta és annyira meg-gyöngi-

tette ket, hogy bár felkarolta és támogatta a szá-

zad elején a nemzeti eszme, st a mostani reactio is

rokonszenvez a katholicismnssal ; de már alig akad

egy-két katholikns világi ember, a ki ha szivére

teszi a kezét, n}áltan vallja és hiszi e vallás csodáit

és dogmáit. A sok ördögzésnek ma már a papok

között sincs hitele. Ügy, hogy a katholikns vallás

legíolebb két aetiót bir meg, azután összeesik és lassan

eltnik az eszmék világából. Még jó ideig megmaradugyan a vallásos érzés, de utóbb ez is elenyészik.

V.

A mvészet határozottan nemzeti a barbár né-

peknél. Minden nemzetnek saját mvészete van; de

mivel nagyon simuló és tanulékony, hamar kiesik a

nemzeti eszmébl. Még pár széz év eltt nem került

fáradságunkba klömbséget tenni a hollandi és fran-

czia, német és olasz vagy spanyol nemzeti mvészetközött, ma már alig vagy éj)en nem lehet megkü-lönböztetni a német, a franczia, az olasz és magyarképet egymástól. Az építészetben és szobrászatban

sem állunk másképen. Egy magyar szobrász mveés egy párisié között én nem találok nemzeti k-lömbséget, minden külömbség csak egyéni és nemnemzeti. Legjobban megrzi a zene a nemzeti szint.

Rombol ugyan rajta az új eszme. Pl. a protestan-

tismus meghonosította nálunk a franczia Goudimel

egyházi dallamait, a XVIII. század actiója az idegen

Page 21: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellemi haladásunk törvénye. 17

nótákat, a XIX. századé a legkülönösebb áriákat

;

de a diadalmas nemzeti eszme újra többé-kevésbbé

elfoglalta a tért. Annyi azonban kétségtelen, liogy

több új actio általánossá teszi a kosmopolita zenét

és kiirtja a nemzetit.

Az új eszme hatása a mvészetre abban is

nyilvánul, hogy eszményibb lesz. Az ideális alkotá-

sok az actio napjaiban születnek. A harc-z korsza-

kában találkozunk az ideal-real mvészettel, mig az

ujjászülött nemzeti eszme az egészen reális, st na-

turalista mvészetet kedveli.

VL

A költészetre sincs más szabály. Az actio köl-

tészete mindig ünnepélyes, feszes, eszmei, czélzatos,

tanító és hideg. Legfölebb érzelmes, de mindig ideális.

Idealismus az alapvonása. A kevésbbé müveit népek-

nél majdnem kizárólag verses formában jelenik meg.

Ezt nemesebbnek, méltóbbnak tartja. A régi nemzeti

verselést lenézi, banálisnak, közönségesnek tekinti.

Új idegen formákat honosít meg. Erdsi, Székely

István stb. behozzák a görög distichont, a XVIII.

században Ráday, Rajnis, Baróti Szabó, Virág, Ber-

zsenyi, Kazinczy nemesbítik, Vörösmarty és társai a

XlX-ben tökéletesítik. Az actio költészete új tár-

gyakat, új eszméket keres. Szereti az ódát, ezekben

hirdeti pohtikai, vallási, bölcsészeti ideáit. Elbeszé-

léseiben nem tud igazi alakokat, egyéneket, testbl,

vérbl álló embereket teremteni. Mer képzelt alko-

tások, a kik csupán a kor költinek agyában létez-

nek, de igazában soha sem voltak. Drámáibanugyanazon elnyökre és hibákra akadnak. Hugó és

Vörösmarty drámai hsei mind szertelen és egészség-

Bodnár Zb. : Szellemi haladásunk törvénye. a

Page 22: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

18 Szellemi haladásunk törvénye.

telén alakok, másokéi czélzatosak. Lyrájok szereti a

ofún^^t, a saucasmust. A nemzeti eszme a liarcz ko-

rában ideal-real. Ekkor alkotják a költök legreme-

kebb müveiket, virágzik Sliak(!speare, Corneille,

Racine, Calderon és mások. St fokozatosan ki lehet

tüntetni, mikép mennek át lassan a realismnsba.

Mind az elbeszélés, mind a dráma terén szemláto-

mást lépdelnek le elttünk az idealismus glóriájából

a realismus sima pallójára. Ez a leszállás már a reac-

tio elején megkezddik és lefolyik elttünk, úgyhogy hseik végre egészen reálisak, st naturalisták

és triviálisak lesznek.

Vll.

Már régóta észrevették, hogy a szokások és

erkölcsök nagyon relativok. A mi ma erény, az szá-

zadok múlva bn lehet. Számos idevágó kisebb-

nagyobb munka foglalkozott e kérdéssel. A vallások

természetesen az erkölcs örök törvényeit hirdették.

Alapítóik, az actio korának e szentjei, rendesen egy-

egy messze es ideált tztek ki, melynek keresése

pár ezer évre elég volt az emberiségnek. Utóbb a

mveltség haladásával közelebb jutottunk az esz-

ményhez, s veszített glóriájából; de az eddigi vizs-

gálódások, a bölcsészek fejtegetései épen nem tud-

tak az erkölcs kérdéseire alaposabb, meggyzbbválaszt adni. Nem tudták kielégíteni az ember két-

ked elméjét. Fölfedezett törvényünk legalább ért-

hetvé teszi az ember erkölcsi haladásának útját.

Az új eszme mindig eszményi, rendesen önzetlen és

magasztos. Az újítók, kivált a vallásújítók, az iste-

ninek e szentjei, magasztos lelkesedéssel fognak

munkájokhoz és egy eszményt tznek ki az emberi-

Page 23: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellciiii haladásunk törvénye. 19

ségnek, melyre imádattal tekintsen. Az új eszme

apostolai nem gyakorlati emberek, nem e világból

valók. Megvetéssel néznek a közelmúlt és jelen er-

kölcseire s csábitó reménynyel vannak eltelve a jöviránt. Isten országát akarják meghonosítani a földön.

De nem sokáig viszik, lengetik az új erkölcs

zászlaját. Fellázad ellenök a nemzeti eszme, a régi

erkölcs és szokás, börtönbe veti, máglyára Imrczolja

vagy keresztre feszíti ket. Mivel a nemzeti eszme

a fajfentartó idea, nem tri az újnak felforgatását,

eszményi rombolását, szabadságszeretét, vissza akarja

állítani a régi korlátokat, a hajdani erény sorompóit,

tiltakozik a szabadság kiterjesztése ellen és szívvel-

lélekkel csüng az egykori szokások és erkölcsökön.

Ezért a nemzeti eszme morálja önzbb. Gj'lölettel

néz az idegen népek szokásaira. Míg az új eszme

idején a népek ölelkeznek, szeretik egymást, elakar-

ják tanulni a jobbat, a szebbet a másiktól; addig a

nemzeti eszme legjobbnak, legszebbnek tartja a ma-gáét. Ha az új eszme philosemita, becsüli, védi, saj-

nálja a zsidókat, testvériesen megosztja velk jogait,

st — mint a XVI. században — utánozza vallási

szokásaikat (judaisantes, sabbatharii) ; addig a nem-zeti eszme üldözi, elnyomja ket. Ilyenkor zik ki

a zsidókat, öldösik vagy földönfutókká teszik ket.Az új eszme morálja fenkölt, magasztos. A jog-

talanság egész népeket, világrészeket fel tud hábo-

rítani. Ilyenkor szerepel az úgynevezett közvélemény,

mely mint a vihar zúg a keblekben. A múlt század-

ban \'()]taire egy-két fellépése az egész müveit vilá-

got magával ragadta. A nemzeti eszme morálja ön-

magával van elfoglah'^a, védi magát az új eszmetámadása ellen. Azért nem igen hallja meg másországok bajait, nem háborodik fel rajtok. Nem is-

Page 24: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

20 Szclloiii lialadásmik liirvényo.

iiiL'ii az idegen n(''|)('k szenvedéseit, vagy legalábl>

nem támad bensjében valami hatalmas közvélemény.

Csak a nemzeti eszme sérelme tudja felingerelni.

Ilyenkor hamar fellázad, nem tri az ideg'en jármot

vagy sérelmet. Különösen az új eszme elleni küz-

delmében igazán harezias hangulatú. Míg a liarcz

döszaka tart, könnyen kitörnek a nagy nemze.ti

háborúk. A híres harminczéves háború, a nagy Na-póleoni hadjáratok és az 1855 óta vívott háborúk

mind a nemzeti eszme harc-zkorába esnek. Az új

eszme idején csak a fejedelmek és tanácsosaik csi-

nálják a háborút, a népek nem kívánják. A nem-zeti eszme reactiójának els felében a népek lelke-

sednek a háborúért, második felében újra nem óhajt-

ják, hanem a béke után sóvárognak.

Míg az új eszme idején sokat tehet az egyén

mindenható az egyes ember; a reactió napjaiban a

testület, a törzs, a nemzet viszi a szerepet. Az egyén

elenyészik a tömegben. A testületi szellem az ural-

kodó. Ez maga után vonja a servilismust. Nemesönérzet, erkölcsi önállóság, eredeti gondolkodás és

érzés nincs helyén ; bizarrnak, furának tekintik. Bár-

mily nagy tehetség legyen valaki, csak a hatalma-

sabbak szolgálatában viheti valamire. Idvel, ha

megalapította tekintélyét, merhet egyet-mást, de azt

is csak módjával.

Uralkodó szerepet játszik az önzés, a gyakor-

lati felfogás, a családi érdek. Tetteink elsrend ru-

gója a magunk és családunk érdeke. Kivált a reactio

haladásával nem szoktunk megütközni a nepotismu-

son. Természetesnek találjuk, ha valaki gyennekei

jövjérl gondoskodik. Ezért könnyen hozzáférhetünk

másokhoz a vesztegetéssel is. Nagyon ritka az új

eszme fenkölt ídealismusa. A közvagyonnak vagy

Page 25: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellemi haladásunk törvénye. 21

felebarát jaink vagyonának elsikkasztása gyakran

elfordul. S míg az actio idején az újítók többnyire

szegényen élnek és halnak, a reactio vezérférfiai

gazdagodnak, jó módban élnek. Azt tartják, hogy

nem kell bekötni a nyomtató ökör száját.

De épen mivel a testületi szellem uralkodik,

hizonj'os tompa elégedetlenség, nyomott hangulat

mutatkozik, kivált a tehetségesebb emberekben. Un-

J;ík magukat, undorral for(k'ilnak el mindentl, lelki

sivárság, pusztaság gyötri ket. Némelyek a pietis-

]nus, mysticismus és quetismusra adják magukat.

Önmagukban tépeldnek és töprengenek, mint Pas-

cal és mások számtalanon. A reactio második felé-

ben, az új eszme beolvasztása és részben visszaszo-

rítása után nem harczol, nem küzd az ember belseje,

önkénytelen békére szorul, teng és elégedetlenkedik

vagy tépeldik.

VlII.

Következik a nyelv kérdése. Az új eszme sze-

reti az ünnepélyes, feszes, méltóságos nj^elvet. Anemzeti eszme els felében még szintén feszesebb a

nyelv, utóbb azonban lassankint könnyed, házias és

fesztelen lesz. Az actió újít a nyelv terén. Ekkortámad minden népnél a neohjgia. A XVI., XVIIE.

és XIX. század aetiója megszülte a neologiát, melyersen tartja magát a reactio elején is. Csak késbbkezdi a nemzeti eszme ostorozni és részben kiküszö-

bölni. A liarcz korában jelentkezik a precieux, az

aífeetáló, kényesked beszéd, a gongorisnms, a ma-rinismus, az euphuismus, a mi nem egyéb, mint a

pusztuló új eszmének szerteJeusége. Késl)b a dia-

dahnas reactio nyelve köiuiyed, pongyola lesz. Ekkor(li\ik az idegen szók használata, szívesen élünk a

Page 26: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

22 Szellemi lialadásiink tr.rvénye.

házias tájszókkal, nem vetjük meg a kt'verékn.yelvet.

Nálunk a XVII. század második felében divatba jött

a latin szók b alkalmazása, különösen történet-

Íróink, papjaink, politikusaink szerettek velk élni.

A reactio idején támadnak a nemzeti irodalmak is.

Az anyanyelv, a szüli ház nyelvének szeretete arra

bírja a költt, hogy dobja el a feszes latint és a

ma»'áén fejezze ki gondolatait, ekkor keletkezett

vag}' legalább ersebb gyökeret vert a franczia, an-

gol, olasz, spanyol stb. irodalom.

\"alószin, hogy valamint az ember egész er-

k()lcsi világa, úgy nyelve is az actio és reactio löké-

sei kzött fejldött ki. Az új eszme új alakokat,

képzket honosított meg, utóbb hihetleg aesthetikai

szempontból is elhagyott, megvetett némely formákat,

melyek egykor tetszetsek lehettek. Például nálunk

a szenved igealak, a tatik-tetíl; szabályosan fejfdött

ki az sidkben, de késbb nem találták elég szép-

nek, kellemes hangzásúnak és kezdik elejteni, any-

nyira, hogy ma már az orthologia is tiltakozik ellene,

pedig mit sem tudna felhozni magyarsága ellen. —Nekem a tatik-fetik alak mellett sokszor a eatholicis-

mus jut eszembe, "mely öt-hatszáz esztend eltt

csaknem egyedül uralkodó vallási eszme volt, s mamár annyira meggyengült, hogy két actio támadása

alighanem szétrobbantja.

A reactio idején az orthologia kezd uralkodni.

Eleinte megtri a neologia purismusát, késbb azon-

ban gylölettel fordul el tle, s ha nagyon be nemvésdött a nemzet nyelvébe az új szó, ki is irt töb-

beket bellük.

Page 27: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szellemi haladásunk törvénye. 23

IX.

Az új eszme nevezetes szerepet játszik a nem-zet jogi életének reformjában. Kegyetlenül ostorozza

az államformát, a közjogot, egész társadalmi beren-

dezésünket. Hitványnak, elavultnak, ázsiainak stb.

kereszteli. Hatása alatt honosítják meg a római jo-

got, átültetik a mveltebb néjDek jogi intézményeit.

Mivel az új eszme csak ritkán tud hatalomra jutni,

legfölebb ha maga az állam feje áll az élére, meg-jelenésekor nem mindjárt jutnak érvényre sürgetett

újításai. Hanem annál jobban a harcz idején. Ilyen-

kor a központi hatalom is centrálisai, lassankint

magához vonja a legkülönfélébb jogokat, segíti bennea fellázadó nemzeti eszme, mely a harcz idején szí-

vesen küzd a hatalom mellett, csakhogy érdekében

tegyen valamit. Úgy hogy az új eszmének és a re-

actio els felének nézetem szerint centralizáló törek-

vése van; míg az újjászülött nemzeti eszme decent-

ralisálni szeret. A helyi patriotismus jut uralomra

az országossal szemben. A tartomány, a kerület, a

megye nagyon fájlalja jogainak csorbítását s keser-

ves panaszokban tör ki az efféle kísérletek alatt. Arégi családok, összeköttetések, kiváltságok mind zú-

golódnak és tiltakoznak ellene. Ilyenkor a nemzeti-

ségi törekvések is vesztenek élükbl. Mindenki me-gyéjének, járásának, szíílövárosának akar élni. —Lanyhul, gyengül a birodalmi összetartozás érzete,

veszít erejébl az állam eszméje. Csendes, békés,

változatlan élet után eped, gylöl minden újítást

mely a szabadságot gyarapítaná és a központi hatal-

mat ersbítené. Véleményem szerint ma az újjászü-

lött nemzeti eszme napjait éljük. Ezért ment oly

Page 28: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

24 Szellonii lialaciásimk törvóiivf*.

köniiyL'u a kir. tábla decentnilisatiúja, iiií;lí,' a köz-

igazgatás államosítása a kormány óriási többsége

(la(-zára és a mai vármegye gyöngesége mellett is

megbukott. A mint lehetetlen volna napjainkban új

vallás alapítása, az eszményi festészet és költészet,

a neología, új szavak merész alkotása, époly lehetetlen

volna oly törvényeket alkotni, melyek a szabadságot, a

a polgári-, sajtó-, a vallás- stb. szabadságot kijebb

terjesztenék. A mai törvények jelleme az atyáskodó

gondoskodás, a fegyelem, a rend, az atyai tekintély

megóvása. A harez idején alkothatnak szigorú, sok-

szor kegyetlen törvényeket, az újjászülött reactiónak

nincs ily ereje, még a szigorú törvényeket sem tud-

ják végrehajtani. A mai elkeresztelési vita, a nép-

oktatási és a kisdedóvó s más törvények világosan

bizonyítják ezt. Meghoztuk e törvényeket, de nincs,

a ki végrehajtsa.

A nemzeti eszme reactiója törvényeket hoz a

maga védelmére. A mennyire a mveltség engedi,

elzárkózik az idegen hatástól. A reactio delén szok-

ták meghonosítani a védvámokat, ersítik vagy tá-

mogatják a czéhrendszert, alapítják a hitbizománj'o-

kat, oltalmazzák a jobb családokat, a nemzeti eszme

kiváló képviselit, kikre ilyenkor nagy tisztelettel

tekint az egész ország. Rendkívül emelkedik az or-

szágos és magán jóllét. Legalább jóval ersebben

törekszenek rá az államférfiak és az egyesek. Ilyen-

kor támadnak az oly férfiak, mint Colbert, Baross stb.

X.

Hátra van még a faj szerepérl szólanunk. Amint láttnk, a faj sem kizáró sajátság, mely válto-

zatlanul megy át az utókorra. A népek niauiár a leg-

Page 29: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

SzoUonii lialadnsimk töpvényo. 25

különbözbb íajok vcgyülékei. Annyit azonban megkell enilitenünk, hogy e végy-fajok rendesen nemállanak nagyon távol egymástól. Simulnak és egye-

sülnek, végre egy nemzetet alkotnak. De ha rend-

kívül eltérk, ha eredetöket egymástól nagyon messze

kell keresnünk, e sinu'ilás csak borzasztó harczok

áriin, vagy még úgy sem következik be. Az ily fa-

jok, ha másokkal kell együtt élniök, kiveszésre van-

nak kárhoztatva. A c-zigányok és más effajta törzsek,

mivel nem simulnak, utoljára kipusztulnak. A eelta

Írek sorsa sem lehet más. Az angol nemzeti eszme

kiírtja, fölemészti ket. A kis ugor népek eltnnek

a szláv eszmében ; a török-tatár fajok sorsa sem lesz

más. De azután bekövetkezik az európai és sárga

faj tahílkozása és érintkezése. Hihetleg szörnyháborúk fognak bekövetkezni a nemzeti eszme har-

czias korszakaiban, ng végre kölcsönösen belát-

ják, hogy békésen kell egymás mellett élniök. Azember gyarapodó jósága, újabb actiók útján tökéle-

tesebb erkölcsi világa szeretetre fogja az egyiket

úgy, mint a másikat taitani.

Most csupán annj-it tudunk, hogy az actio nap-

jaiban közelednek egymáshoz a fajok, ölelkeznek

egymással a szomszéd törzsek és népek; azért ez az

idszak kedvez a beolvadásnak, a sinuilásnak, az

egyesülésnek. A nemzeti eszme (íIs felében, nnkor

MZ idegen szokások és erkölcsök bántanak bennün-

ket, mikor folyton növekv gylölettel tekintünk az

idegenre, tikkor legkegyetlenebb, legsujtóljb az elüt

fajok üldözése. Akkor maga az uralkodó faj gylöli,

üldözi ket. A reactio második felében is elfordul

ez iiz üldözés, csakhogy inkább a hatalom tényezi

iiajtják végre, az uralkodó faj legföle])b segít nekik.

Ilyenkor az erkölcsök lazulása, a nagy jellemek hi-

Page 30: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

26 Szellomi haladásunk törvénye.

áiiya, ;iz általános liaziidozás, a kényelemszeretet és

fényzés, a lelki erk petyhdése, elernyedése ren-

desen tömérdek hivatalos visszaélés szülje, melye-ket az elnyomottak, az idegenebb elemek éreznek

meg legjobban. Az orosz zsidókat pl. büntetlenül

nyomorgathatják a nagy birodalam ravasz, furfangos

tisztviseli.

Ez az elmélet megfejti a nemzetiség annyira

vitatott kérdését is, melyrl némelyek azt tartják,

hogy alig száz éves és a franczia forradalom vetette

a világba mint valami Paris almáját. Nemzetiségi

kérdés volt örökké, mikor a nemzeti eszme uralko-

dott. Il3*enkor mindig versenygettek egymással a

fajok és törzsek, népek és nemzetek. Csakhogy men-tl mveletlenebb valamel}' nép, annál több eleme

van a nemzeti eszmének. A nép érzése és gondol-

kodásmódja, története, vallása, erkölcse, szokásai,

mvészete, irodalma, nyelve és társadalmi élete mindaz nemzeti eszméje. Tudjuk, mekkora a vallás sze-

repe a nemzeti élet terén; legersebb és leghajht-

hatlanabb támaszai, alkotó részei közé tartozik. Nem-csak a hazai román, szerb, szász nemzetiségek

mutatják ezt, hanem az egész mvelt világ eltt

elárulja az orosz, mely mindenkép istápolja orthodox

nemzeti vallását. Ennél jóval gyöngébbek ; hajléko-

nyabb, simább elemek a szokások, erkölcsök, a kü-

lönféle mvészetek, melyek könnyebben engednek

az új eszmének. Ebbl következik, hogy minél több

action megy keresztül a nemzeti eszme, mentl több

új eszme olvadt belé : annál szkebb határok közé

szorul, végre csak nyelve ós irodalma marad hátra.

Most úgy látszik, kiválóan a nyelv és irodalom nap-

jait éljük. Annyira gyengült a vallás, egyenlsítet-

tük szokásainkat, nivelláltuk külön jogi és társadalmi

Page 31: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Szollemi haladásunk törvényo. 27

életünket, liogy csupán a nj^elv maradt a nemzeti

eszme leg-elsö és leghatalmasabb képviseljének.

Természetes, hogy néhány ujabb actio végre ezt is

megfosztja nagy befol^'-ásától. Ekkor valószínleg a

faj marad még hátra, legalább a tlünk messzees,

nagyon idegen fajok világharcza következik be, mígez is el nem enyészik a szeretet árjában, az emberi

nem jóságában, a mitl azonban még jó távol va-

gyunk.

Page 32: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

11.

MAGYARÁZATOK.

I.

Ez nagy vonásokbíiii az einborisóg haladásának

törvónj^e. Fajunk szellemi erkölcsi és aesthetikai

élete e törvény szerint halad. A törvény maga a

történet jelenségeiben szüntelen mutatkozik s a meny-nyire tíz hónap óta sikerit átkutatnom az emberi-

ség múltját, különösen az utolsó liat századot, nemtaláltam 0I3" tüneményt, mely czáfolatául szolgál-

Jiatna. Lázasan kutattam az ellenkez tüneményeket,

kértem barátaimat és ellenfeleimet, hogy keressenek

oly tényeket, melyekkel czáfolhatnának. Aggodalmai-

kat, ellenvetéseiket játszva megoldhatóknak találtam.

Azóta néhány birálat is jelent meg munkámról, me-

lyek gyarló dolgozatok és egy tisztességes ellenve-

téssel sem tudtak meglepni. Kiáltó bizonyítékot hoz-

tak fel a mellett, hogy olvasták ugyan, de nemértették meg az elméletet. Ilyenek dr. Váczy János

bírálata a Sm^adokban, Erdélyi Pálé a Fhilologiai

kördönyhen és bizonyos —ll-é a Katholihus Szemléhen.

Mindjárt meglátszik rajtok, hogy nem bölcsel elme

írta ket. Legfelszinesebb az utolsó és annyira fele-

kezeti, hogy nehéz hozzá szólani. Rég leélt nézetek

és elavult álláspontok ellen harczolni, vagy véde-

kezni nem érdemes. Nem akarok missionarius lenui.

Page 33: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

^lagyarázatok. 2Í*

Mi, a kik komolyan keressük az igazságot, nyugod-

tan nézünk a jövbe ; k szegények a múlt penészes

morzsáiból éldegélnek. A nemzeti eszme segít rajtok,

hogy megélhetnek egy ideig. Afinek liántanók, nyug-

talanítanék ket? Mi csupán azoknak írunk, a kik

a tudomány utján keresik az igazságot.

Több dolgot adnak Váczy János és Erdélyi Pál.

Egyik sem szigorú és logikai gondolkodó f, de azok

sorába tartoznak, a kik könynyen akarnak tudni

egyet-mást s összeszedve az ellenvetések hulladé-

kait, megszaporítják a magukéval és feltálalják a

nagy közönségnek. Számos ellenmondásaik közül

mégis kibányászhatunk egy-két aggodalmat, me-lyekre talán meg tudunk felelni. Egyik legels ag-

godalmuk és kifogásuk, hogy a theoria alapján az

ember egyénisége elmerül a küzdelemben vagy másszóval : nincs egyéniség. Ha igaz, hogy nem erezhe-

tek, nem gondolkodhatom, nem létezhetem egyedül,

hanem másokkal együtt, hogyan lehetne fölismerni az

egyéniség* különös megnyilatkozásait"? kérdi Váczy.

Az egyéniség tagadását veti szememre Erdétyi. Né-zete szerint még Taine se megy ennyire. Persze nemismeri a franczia gondolkodó nézeteit, különben nembeszélne igy.

Ha az eszme mint közös er dolgozik bennünk,

van-e egyéniségünk ? Van, ha nem is akkora önálló

és ineffabile individuum, mint a külön álló lélek ta-

nával. Ezt az egyéniséget minden egyes emberbenöröklött szervezete és habitusa alkotja. Az eszme

hatása ugyan egyenl, de szervezetünk, orgánumaink

tökélye és szokásaink módosítják. Ma pl. Broca és

követinek kutatása után tudjuk, hogy agyunk me-lyik pontján van emlékez tehetségünk némely ága.

Ha ezek meg vannak támadva, az illet ember el-

Page 34: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

30 Mag'yarázatok.

veszti emlékezetének azt az ág'át. A ki többet akar

róla tudni, olvassa el az apliasiának különféle jelent-

kezését. Már most tegyük fel épen az ellenk(3Züt.

Valamely embernek épen ez a szerve van kitnenkifejldve, természetesen emlékez tehetségének emez

ágai kiválóan hatalmasak lesznek. Épen igy állunk

többi képességeinkkel is. Ezért lehet némely ember-

nek nagyobb képzel tehetsége, másiknak hatalmas

értelme, bonczoló, szétszed ereje. És igy tovább. Aközös eszme hat, irányt ad, az új eszme napjaiban

idealistává, reformerré, doctrinaireré teszi, a nemzeti

eszme uralkodása alatt lesz ideal-real, majd realista,

st naturalista. Ha azonban rendkívüli gondolkodó

ereje van, az idk árjában is meg tudja mondani,

hogy merre rohannak a hullámok, merre ragadják a

habok. Többé-kevésbbé is c-sak olj'an, mint fele-

barát] ai, c-sakhogy fel tudja ütni fejét a hullámok-

ból s meg tudja külömböztetni a múlt és jelen idkárját. Bizonnyal a fejldés oly magas foka kívánta-

tik hozzá, mely csak nagy mveltség és sok fejtörés

árán lehetséges.

Másik ellenvetés, hogy az az egész elmélet üres

analógián épül. Csak küls hasonlóság az egész.

Mellette szól ugyan a látszat; de ha szétszedjük,

mindjárt látjuk, hogy hiu haszontalanság, csalóka

ábránd, üres mese, melyet könnj-íi volt megalkotni,

hisz ..alapjalhan rég ismert elméiéi" ez.

A. mi a küls hasonlóságra, hiú látszatra való

hivatkozást illeti, nem érdemes komoly figyelemre

méltatni. Helyes-e vagy helytelen az elmélet, az em-

beriség történetének kell igazolnia. A minta termé-

szeti törvényeket a kisérletek és a mennyiségtan

igazolják, úgj kell itt a történelem tanúságának

beválnia. Ha meg tudom fejteni az egyes mvészeti,

Page 35: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Mayyarázatok. iU

irodalmi, erkölcsi, vallási, politikai, társadaliiii, nyelvi

stb. tüneményeket, ha szemmel láthatólag- be tudombizonyítani, liogy miért volt ekkor idealismus és

realismus, reform és eonservatio, centralisatio és de-

eentralisatio, szabadság és tekintély, neologia és

orthologia, felvilágosodás és orthodoxia stb. stb. nevet-

ségessé válik minden felhozakodás az analógiával.

Ellenkezleg, ha nem tudjuk mindezt könnj-en és

érthetleg belé helyezni a keretbe, hiába okoskodunk,

kinevetnek bennünket a gondolkodók. Azért kere-

sem a történeti kifogásokat és kérem barátaimat

úgy mint ellenfeleimet, hogy komolyan kutassák a

dolgok menetét és hozzanak fel alapos ellenvetéseket.

A mi Erdélyi és Yáczy azon állítására vonat-

kozik, hogy alapjaiban régi dolog ez az elmélet, a

ki csak némileg ért a tudományok és ipar fejldésé-

hez, az tudja, hogy minden elméleti alkotás a létez,

szembetn jelenségeket construálta egy rendszeres

egészszé és iparkodott belle magyarázgatni a tüne-

ményeket. Idáig nem sikerült. A sok elmélet tetszett

egy ideig, magával ragadta a müveit közönséget, a

vallások, a kíilti, ideális elméletek magukkal ra-

gadták a nagy tömeget; de csak ideiglenes igazsá-

got adtak az emberiségnek. A mit én nyújtok, ez az

örök törvény, melj^et részleteiben magam és másokis ki fognak bvíteni, egyes pontjaiban, hibás kö-

vetkeztéseiben, helytelen magyarázataiban ki fognakigazítani, de a mennyire a történet lapjairól olvasni

tudok, megczáfolni soha. És ha ily fenséges tárgy

fejtegetésében megbocsátható, vagy a nemzeti eszmeuralma alatt érthet, egy kis hiúság és nemzeti ])üsz-

keség, örülök, hogy egy magyar embernek sikeritfölfedezni az eszmei világ legcsodásabb törvényét

;

örülök, hogy végre mi magyarok járulunk hozzá az

Page 36: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

:!2 .M;i<:iyarázat()k.

t'mb(M'isé<i' luüvelödóséhc/ a legnagyobb és legion-

ségesebb ideával, a haladás törvényének fölfedezé-

sével. Ha idáig kevés önálló gondolattal gyarai)itottnk

a müveit emberiség eszmekörét, most olyat hirdetünk,

melynél nagyobbat képzelni is alig tudunk.

II.

A Századok áprilisi füzetében is találok Q^^y el-

lenvetést. B. Y. ismerteti Lavollóe gyönge munká-ját : La morale dans VHÍstoire. Bírálatában szemére

hányja a mai történetírásnak, hogy tartózkodik az

általános kérdésektl s nem tudja, hogy e kifogásra

mily találóan megfelel a mi elméletünk, hogy a nem-zeti eszme második felében a kor megállapodott, re-

generált eszmeköre nem tri az ujabb föltevéseket,

a merész általánosításokat, csak az exact kutatás

érdekli, a tények földerítése vonzza. B. V. azonban

azt hiszi, hogy a történetnek is van egysége, czélja,

van az eseményeknek törvényök, van fejldés a tör-

ténet folyamán s hogy a történetben nem maga a

tény értékes, hanem a tények kapcsolata. B. V. mégis

azt tartja, hogy a történet philosophiája csak oly

])roblema, melynek megoldására törekszünk, meg is

közelitjük, de véglegesen megoldani nem tudjuk. Oszivesen látná a megoldásra való törekvést, de most

nem törekszenek reá. Ma nem kellenek a merész

theoriák, ügyesen szerkesztett elméletek. De kellet-

tek a húszas és harminczas években, mint az új

eszme idején, st a harcz korszakában is a hetvenes

évekig találkozunk velk, habár nem voltak nép-

szerek.

Azóta csak gúnynyal találkoznak az efféle tö-

rekvések. Minket is sokan nevetnek. De legyen meg-

Page 37: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Magyarázatok. 33

gyzdve B. Y., hogy a mint hasad az új eszme

hajnala, megjelennek az új elméletek és merész

doctrinák is.

„Egy dolog azonban nem lehet a történet phi-

losophiája — nem lehet rendszer'', mondja B. Y.

Miért? mert nem ismerhetjük a történeti fejldés

törvényeit, mert meg nem határozhatjuk e törvények

kapcsolatait és játékát. És megint miért nem? Mert

ki nem mérhetjük a lehetségeket és a véletlent.

Honnét tudja ezt B. Y. ? Neki, mint történetirónak

tudnia kell, hogy bizonyos idben, bizonyos történeti

jelenségek ismétldnek, más idkben megint más,

ellenkez jelenségekkel találkozunk. Ne tépeldjünk

mi a véletlenen vagy a lehetségen, hisz a véletlen

beavatkozása úgy sem tudja megakadályozni az esz-

mék áramlatát. Az egyes kidlhet, egy nemzet is

elpusztulhat, de az idk árját nem állithatja meg.

A kidlt harczos helyét elfoglalja egy másik. A gár-

dista meghal, de a gárda halhatatlan. Hanem kérdez-

zük meg mi az oka ennek az ismétldésnek és fejt-

sük meg, ha tudjuk. Idáig nem tudtuk; de ma márnyitva áll elttünk az ajtó, le van szakítva a lepel,

csak tessék benézni és megtekinteni. Egykor az égi

testek kimérését is lehetetlennek tartották, azt hit-

ték, hogy a Józsuék megállítják a napot és nemlehet kimérni ezt a lehetséget és véletlent; ma a

legbuzgóbb jezsuita sem merne ilyes valamit tanítani.

B. Y.-t se aggaszszák a lehetségek és véletlenek.

Semmiféle véletlen se tudja kieszközölni, hog}^ föl-

felé folyjék a víz, hogy fölfelé essék a k; kitérít-

heti ugyan útjából egy kszikla a vizet, de végre is

csak lefelé folyhat. Ugy van az erkölcsi világban is.

Az idk árjának törvénye magával ragad minden

embert. Egy irányban haladunk mindnyájan, egyik

Bodnár Zs. : Szollemi halailitsank törvénye. 3

Page 38: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

;54 Magyarázatok.

rohamosabban szalad olore mint a másik, de mind-

nyájan vele megyünk.

B. V. azért sem hiszi, hogy a történeti fejldés

törvényét megtahílhassuk, mert a ., történet felfogása

alapjában mindig subjectiv. A történeti objectivitas

tiszta lehetetlenség." Ez megint csak üres aggodalom.

Mi az a subjectivitás? Az iró tehetsége. A szegény

történetíró megakarja magyarázni az események okait

s mivel nem tudja, geniális ötletekkel, képekkel

merész föltevésekkel áll el. De ha megtalálta a ha-

ladás törvényét, ha eltte állanak a tünemények okai,

nem kell fhöz-fához kapkodnia, maguktól érthetkké

válnak a tények és jellemek. Például a nemzeti esz-

me haladásával végre minden mvész realista lesz.

Ilyenkor teljes lehetetlen az idealismus. Én érthet

pragmatikus magyarázatát adom. Oka szorosan ösz-

szefügg az egész erkölcsi világ többi tüneményeivel

;

megfejtem azt is, hogy mikor tulnyomólag alanyi,

mikor tárgyias az író és miért. Tessék e fölött gon-

dolkodni és érvemi helyességét vitatni, czáfolni ; de

nem képzelt aggodalmakkal önmagát a kutatástól

és gondolkodástól visszariasztani. Nem azok találnak

fel valamit, a kik elre bebizonyítják maguknak,

hogy úgy is hiába fáradnának ; hanem a kik merész

kézzel szaggatják le a fátyolt, mely a tárgyakat ta-

karja és akadályozza a szabad kilátást és belátást.

Tessék megpróbálni

!

III.

Fölfedezésem átalakítólag hat az összes erkölcsi

tudományokra. Rövid id alatt egészen új alapon

fogom és fogják megírni az egyes tudományokat. Amagyar irodalomtörténet már is ily alapon készül.

Most azonban csak egy kiváló hasznát óhajtom ki-

Page 39: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Mao-yarázatok. Í55

emelni az irodalmi kritika szempontjából. A mai

l)íi'álatokat világszerte két csoportra lehetne osztani,

a tekintélyi és a független kritikákra. Az els kivált

a nemzeti eszme föllépte óta nagy tiszteletben ré-

szesül s végre is nem egyéb, mint a régi remekmü-

vek és hajdani aesthetikusok tekintélyére való hivat-

kozás. A világ- és hazai irodalom jelesb müvei

állanak a biráló eltt, ezek és kritikusaik tekintélj^'é-

vel fedezi saját észrevételeit. Természetes, hogy szá-

mos ellenmondás van müvében, mert a nemzeti eszme

minden actio után megújul, átalakul és az elbbi

nemzeti eszme felfogását, formai és tartalmi sajátsá-

gait csak módjával lehet felhasználni a mai nemzeti

eszme alkotásainál. St tudjuk, hogy maga a nem-

zeti eszme fokozatosan lejebb száll az idealismusból

a realismusba, azért más idpontján más az izlés

követelése. De legalább van a bírálónak zsinór-mér-

téke, tudja mihez szabni ítéletét, vannak paragra-

fusai, melyekbl kiindul. Igaz, hogy a legtöbb író

zúgolódik az ily kritika ellen. A nagy mesterek re-

mekeibl nehéz oly szabályokat szerkeszteni, melyek

az müvére alkalmazva, találók volnának, az írót

és a közönséget meg tudnák nyugtatni.

A kritikusok másik csoportja teljesen egyéni

és független bírálatokat ír. Nincs más vezérelve, mint

a mi tetszik. A mit felkap a nagy közönség, a mit

ünnepel az olvasó, az bizonyosan szép is. Ügy, hogy

minden egyes munkából külön szabályokat állít fel.

És ez az eljárás nem valami képtelenség, csakhogy

fensbb és biztosabb elv híján igazi zrzavar kelet-

kezik a kritika terén. Tarkaság boszant, ha egyes

kritikusok nézeteit szeretnk tudni errl vagy arról

az íróról. Erdiskes, de nem egyszer hóbortos néze-

tekkel, geniális, de különös ötletekkel töltik meg a

Page 40: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

;5G Magyarázatok.

papirost, kivált a hirlapok tárczáit. Xálunk iiciii kö-

zönséges szerepet játszik e tekintetben Rákosi Jen.Olvassuk el például az A. B.-ról szóló igazán áprilisi

tározáját. I^gy látszik, Ambrus Zoltán, Ötvös Adolf,

Alexander Bernát, Szana Tamás stb. birálatai is job-

badán e fajhoz tartoznak, habár több vagy kevesebb

józansággal, számítással kezelik. Némelyek képtelen

eszméket, conventionalis hazugságokat keresnek és

halásznak az egyetemes ehaosban. A tlünk idegen

földre vetdött Nordau Miksa ritka mester e munká-

ban. Mert nem levén kulcsa a tünemények megérté-

séhez a nagy zrzavarból könnyen összekapkod tar-

kábbnál tarkább jelenségeket és olcsó áron mulat-

tatja közönségét. A jámbor németek között számos

ily genialis kritikus van, de talán a leghóbortosabb

közöttük Xietsche. Nálunk Arany, Gyulai és tanítványai,

közöttük Beöthy, elismerésre tettek szert a tekintélyi

kritika terén, most azonban úgy látszik, a lapokban,

a független, a leiró, az impressionista kritika verg-

dött felszínre. S ezzel beállott az a bomlás, melyet

külföldön mindenfelé emlegetnek és sokan szidalmaz-

nak. A reactio második felében az idealismus eltn-

tével az erkölcsök köznaj)iak, alacsonyabbak lesznek.

Az emberek könnyen hazudoznak, ravaszkodnak,

pajtáskodnak, úgy, hogy nagyon ritka az erkölcsi

függetlenség, önállóság. Ha most nincs az írónak

magasabb aesthetikai és erkölcsi vezérelve, minden

hazugságra, vakmer magasztalásra és szemtelen

támadásra képes. A kor ugyan nem szereti a rikító

hangokat, szivesebben olvassa az elismer, könnyed,

szellemes ítéleteket, de azért elégszer találkozunk

mindkettvel.

Fölfedezésünk után könnyen érthetvé válik az

egyes idszakok kritikai iránya. Például Samte-Beuve

Page 41: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Man yaráziitok. ;57

kritikai iiiködését két idszakra oszthatni: 1840.

olttire és utánira. Az elbbi az új eszme napjaiban

folyt le. Ezt Brunetiere fensbl) dilettantismusnak

nevezi s mint Sainte-Beuve mondja : Cetté eritique

ne concliiait pas. A kik a liíres kritikus akkori m-ködésérl írtalv, a leg-különfelébb okoknak tulajd(j-

nitják ezt, többi közt Brnnetiere azt iiiszi, liügy sok

vizsgálódása közepett nem tudta megválasztani azt

a biztos kiindnló pontot, mely nélkül lehet elemezni,

magyarázni, eommentálni, csodálni az egyes müveket,

de megítélni nem. De liát miért nem volt Sainte-

Beuvenek biztos kiinduló pontja V Talán a sok tanu-

lás, gondolkodás miatt? Ez is hozzájárulhat; de

tudjuk azt is, hogy az elkel szellemek az új eszme

idején át akarják alakítani az egész erkölcsi világot,

megtámadják az elbbi Ízlést és Sainte-Beuve szel-

lemes munkása volt ennek az iránynak. 1840. körül

beköszöntött a nemzeti eszme tiltakozása az újítók

rombolása ellen s a simuló Sainte-Beuve, a komoly

kritikus, a nemzeti eszme hatása alatt az új zászló

alá szegdik s megtalálja azt a biztos kiinduló pon-

tot, melylyel ujitó és más .barátait nemcsak kö-

rülirta, szellemesen fejtegette, hanem bírálta is. p]löbb

független, önálló és határozatlan kritikát zött, híres

barátjainak magasztaló pajtása volt; most azután

felcsapott a tekintélyi kritika szolgálatába s jó neve,

nagy híre mindenfelé emelkedett. Mert csak az ural-

kodó eszme irányában szabad luiladnunk, ha clisnie-

lésrc óhajtunk szert tenni. Hugó Victor 1815-ben

még a reactio enfant sublime-je, 182fi után az új

eszme (Hadalmas harczosa, a kinek dicsségig folyton

emelkedik, míg a harcz korában lassankint hanyat-

lik. 1860 után már sokfelé ostorozták dagályos szó-

lamait, nauyhaimú piouunciamontóit. Ma kevesen ol-

Page 42: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

38 Mas^yarázatok.

vassák, legfeljebb egy krt balladája ós lantos költe-

ménye tetszik. Az egykor csodált Századol- legendája

]7ia alig olvasott m. így változnak az idk.

Villemain kritikai szerepe 1820-tól 1835-ig' ter-

jed, tehát az actióba esik. Ennél fogva nagyon sze-

reti az általános eszméket. Többi ls:özt megírja a

XVlll. század irodalomtörténetét, a mi nagyon ked-

vez tételének. De Bnmetiére nem tudja megfejteni,

miért foglalkozik annyit Villemain a társadalmi, er-

kölcsi és irodalmi eszmékkel. Megengedi, hogy a

XVIII. század irodalma a század eszméinek kifeje-

zése, csakhogy ezzel megsznik igazi irodalom lenni.

Senlement, n' est ce pas pour cela qn' elle est souvent

á i)eine de la litterature i Hisz néha alig mondhatni

irodalomnak, ersiti Bnmetiére. Voltaire Mahomedje,

Ahireja és Oh/mpiája is irodalom-e, müvészet-e ? Ésaz encyclopédisták, D'Alembert, Diderot gondoltak-e

mvészetre, midn az ancien régime ellen eszközül,

szerszámúi használták? Vagy Rousseau az 'Emil-

jében és Xourelle Hélo'ise-jéberí'? Brunetiére igy foly-

tatja tovább kifogásait, mert nem tudja, hogy az

actio mvészete, irodalma czélzatos, alkotásai nemcsupán regények, hanem röpiratok is, míg a reac-

tio mvészete, hogy így mondjuk, igasi mvészet,melyben háttérbe szorul a czélzatosság. Persze, hogyíizért a reactio irodalma is a kor eszméit fejezi ki,

csakhogy ezek a nemzeti eszme ideái, melyek el van-

nak tetjedve, minden kebelbe beoltva, nem kell ne-

kik propagandát csinálni. Azt is felrója Villemainnek,

hogy nem elég szabatos, nem eléggé részletez, hogysokszor túloz és nagyít, mert állítólag közel van a

korhoz. E vád többé-kevésbbé igaz, csakhogy ez ál-

talános hibája az actio minden lovagjának. Nem is

tudjuk máské]) elénk iMJzolni ket. Es lia Bnmetiére

Page 43: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Magyarázatok. 39

nem szereti, igen természetes, mert a reactio tekin-

télyes kritikusa nem rajonahat az aetio hsének hi-

báiért.

Nagyon természetes, hogy Diderot még* kevésbbé

tetszik neki. Errl mindjárt kimondja, hogy nemszereti, mert dissertatenr intrépide et intermi-

nable, declamatenr redoutable, esprit puissant et

confus, plus eonfiis que puissant, énigmatique stb.

— E kifogások kisebb-nagyobb mértékben min-

den újítóra, az új eszme szentjei- és hseire ille-

nek. Mily kevesen vannak tisztában azzal, a mit

akarnak, s ha mai józanságimkkal, eszmétlen nj^i-

galmunkkal vizsgáljuk ket, ezer hibát találunk

bennök, melyeket az napjaikban nem igen vettek

észre. Minket nagyon bánt az határozatlanságuk,

sövény nélküli általánosságuk. A nemzeti eszme tud

szabatosabb lenni, vannak neki követend példányai,

szereti a méi'sékletet, a számítást s minden gondo-

lat]ának, szándékának megvan a maga l<:orlátja, so-

rompója. A tömeg eszmevilága ugyan a reactio ide-

jén sokszor ellenmondó, zavaros; de a gyakorlat

segít a bajon; mindig tudjuk, hány adagot vegyünk

a szabadságból, az újból, mennyit a régi nemzeti

eszmébl. Nehéz volt ugyan megállapítani az elmé-

letét, legalább idáig nehéz, de ha meg kellett találni

a modus rivendit, egy kis torzsalkodás után mindig

megtalálták a regenerált nemzeti eszme napjaiban.

Brunetiére és mások ellenmondásai akkor tn-nek ki leginkább, ha a tünemények okait akarják

megmagyarázni. Nálunk CJyulaí Pál nem igen tör-

dik az effélékkel, nagyon ritkán kérdi, hogy miért

történt ez vagy amaz. Most pl. az akadémia nagy-

gylésén felolvasott egy essayt, melyben bemutatta

Széchenyit mint írót. Persze mint Íróval végezhetett

Page 44: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

40 Ma,í>-yíiráz:iti)k.

volna üt sorban, hisz i<iazán syöniic ii'ó volt, a ki

magyarul sem tudott, legalább nem úgy, a hogy egy

magyar írótól megkivánhatjuk. -Jollomezte tehát az

államférfiut, ismételte a jól ismert nézeteket, s ha

(\gy-két gyönge magyarázatot nem tekintünk, egyet-

len egyszer sem fejtegette, hogy miért volt Széchenyi

ilyen, miért hirdette ezt vagy azt, miért gondolkozott

igy és nem másképen ; miért ragadta meg Széchenyi

keblét a nemzet anyagi emelése, miért Kossuthét az

erkölcsi ? Mennyiben volt nála szinte az úgynevezett

taktika ? stb. stb. Ezekre és számtalan efféle kérdé-

sekre Gyulai nem tud válaszolni, úgy hogy felolva-

sása gondosan összehordott anyag, melyet másnak

kell feldolgoznia. És fölfedezésünk után játszva te-

heti. Beöthy néha föl meri vetni az ok kérdését, de

szerencsétlenül oldja meg. Kenetes lágysága, olvadozó

és piperés eladása gyönge az eszmék bonczolásában.

De igazságtalanok volnánk hazánk fiai iránt, ha ro-

vásukra dicsérnk a külföldet. Brunetiére mélyebb

gondolkodó és bonczoló ugyan, mint a magyar föld

mostani irodalmi jelesei, bár Ízetlen szenvelgése és

bántó parenthesisei, keresett ellentétei aligha tetsze-

nek; de azért mint gondolkodó ö sem szerencsés.

Brunetiére legalább azt tudja, hogy az irodalom mai

történetírójának a tünemények okait kell nyomozni,

e nélkül müve nem történelem, hanem krónika vagy

rajz. A mieink ezt nem tudják, nem is keresik, ha-

nem lyrai áradozásokba és hibás korképek rajzolá-

sába, a nemzeti genius és a vallásos szellem örökös

(emlegetésébe bocsátkoznak, anélkül, hogy világos

fogalmuk volna e dolgokról. Nem csoda, ha a gondol-

kodók megunták ezeket az irodalmi közhelyeket és

szónoki phrasisokat s nem kellenek nekik az iroda-

lomtörténeti monographiák. Nagyon jóllaktak a nem-

Page 45: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Miinyaráziitdk. 41

zeti szellem, nemzeti genius általános dicsöitósével,

melyet Rákosi Jen, Beöthy Zsolt és számtalan sok

más író komoly értelem nélkül hangoztat úton-útfé-

len ! De térjünk át Brunetiére magyarázatára. pél-

dául a múlt századnak azt a jelenségét, hogy míg

minden ervel rombolta a trón és oltár támaszait, a

lelkesedéssel és babonás vallásossággal bámulta a

görög-római elassieismus alkotásait, úgy hogy Cliam-

i'oi't e jellemz mondást rizte meg a feledéstl : M.

de ....,qui voyait la source de la degradation de

Tespece humaine dans Fetablissement de la secte

nazaréenne et dans la féodalité, disait que pour

valoir quelque chose, ü fallait se défranciser et se

déhcqjtíser et redevenir Grec et Romáin par Vdme;

Brunetiére ezt a jelenséget a lelki egyensúly szük-

ségének látszik tulajdonítani. Lerombolják ugyan az

oltárt és trónt, de felállították a elassieismus trónját

és oltárát. Mi tudjuk, hogy távolról sem az volt e

tünemén.y oka. Az új eszme megtámadja az elernyedt

nemzeti eszmét, különösen a vallást, mvészetet, köl-

tészetet, állami szervezetet stb., szóval az egész er-

kölcsi világot s új mintákat tz ki, új ideákat hirdet,

melyek sokszor a régi müveit népektl kölcsönözvék.

így állította fel a XVIII. század új eszméje aesthe-

tikai mintákul a elassieismus remekeit, melyeket

hazánkban is csak úgy csodáltak, mint a német föl-

dön vagy a müveit világ más országaiban ; st mivel

nyelvünkre legkönnyebb volt alkalmazni az idniér-

tékes verselést, talán sehol sem hatott annyira be a

nemzeti eszmébe a classicismusnak legalább a for-

mája mint nálunk, úgy hogy még Fazekas Ludas

Matijija is hsi hatosokban és Berzsenyi több fensé-

ges ódája antik verssorokban készült.

De hát min lesz a mi tíH'vénvüiik ismeníte

Page 46: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

42 Maa'varázatok.

után az irodalmi ós mvészeti kritika V Csak is az

illet kor szempontja lehet irányadó. Régi remekm-vek mindig érdekes tárgyai lesznek az összehason-

litásnak; de nem követeljük az Írótól, hogy kövesse

ket, mert jól tudjuk, hogy nem követheti. Eddig a

tekintélyi kritika a remekekkel állott el és azokat

magasztalta a jelen rovására, példányokul állította

fel ket.

A mint az irodalomtörténet mutatja, eddig is

hiába tette. Ezután meg túlhaladott álláspont volna.

A kritika tudni fogja, hogy ellenkez irányt nemadhat a mvésznek és Írónak, csak az uralkodót.

Legfölebb a megfelel korszak jobb mestereit hoz-

hatni fel megvilágításul, érdekes párhuzamnak. Kü-lönben, mikor az eddigi kritika például Shakespearet

.'illitotta fel mintául, maga sem tudta, hogy a nem-

zeti eszme megfelel korszakának szolgálatában áll,

hogy akkor nélküle is bámulnák az irók a britt tra-

gikus sajátságait. így láttuk, hogy 1850 eltt és

utána sokáig divott a Shakespeare-rajongás, az ötve-

nes, hatvanas években tömérdek tanulmány jelent

meg a britt óriásról ; mert a kor nagyon megfelelt

az angol költ korszakának; míg napjainkban job-

badán elhallgattak vele, mert a regenerált nemzeti

eszme szenvedélytelen kora nem igen eped a nagy

ideális alakok küzdelmét látni és hallani.

/

' I

Page 47: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

II.

LEVÉL A SZERKESZTHÖZ.*)

Tisztelt szerkeszt úr

!

Fogadja köszönetemet elismer birálatáért. Na-

oyon jól esik egy komoly tudósnak nagybecs hoz-

zászólása és méltatása. De mégis legyen szabad az

igazság érdekében hosszabb válaszszal lépnem e be-

cses folyóirat olvasói elé. A kérdést ugyanis annyira

fontosnak tartom, hogy nézetem szerint nem beszél-

hetünk róla eleget. Elméletem felöleli és megma-

gyarázza az egész erkölcsi világot, psychologiát,

aesthetikát, erkölcstant, jogot, sociologiát, nyelvtu-

dománjrt, mvészetet, mveltség- és politikai törté-

netet, érthetvé tesz sok olyat, amit nem értettnk,

csak sejtettnk és láttunk. Elttem ma már egy

csodálatos törvénynek látszik az egész, szellemi éle-

tnk törvényének, melyrl mindennap jobban meg-

bizonyosodom. Tisztelt birálóm azonban csak problé-

mának tekinti. Nem akarok itt egy csomó bölcselt

idézni a probléma fogalmára, egyszeren megoldandó

kérdésnek uevezhetjük. Talán föltevésnek, hypothe-

sisnek is mondliatnók. En nem tartok Xewton-ni\\,

*) E levél (Ír. Balla<í'i Aladárhoz, az Irodalovilörténeti

köziem ények szorkesztöjélioz és a budapesti egyotom tanárához

van intézve, a ki a nicig//ar irodalom történeteitek els kötetét

a folyóirat 1. évf. IV. füzetében bírálta me<i-.

Page 48: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

44 Lcvrl a szerkeszthöz.

nom mondom : Ni/potliesfís mm limjo. iiikább niao-amóvá

teszem Bemard Kolos {Claudc) iia,uy tudós és jeles

gondolkodó nézetét, liogj^ nem csak jog-osult a föl-

tevés, hanem föltétlenül szükséges is. A tapaszta-

lAst, a kísérletet izgatnia, ösztönöznie kell az esz-

mének és az elméletnek, liogy elbb-utóbb sikert

arathasson. A tudósnak, a gondolkodónak szembe-

tnik valameh^ tény, mely egy eszmét kelt bens-jében. L'idée neuve apparait avec la rapidité de

réelair t-omme une révélation subite, mint valami

kinyilatkoztatás villámgyorsasággal jelenik meg az

eszme, mondja Bernard. Ez azután kutatásra ingerli

az embert. Ez a föltevés módszere, melyet nagy si-

kerrel használtak századunk tudósai és fölfedezi.

Igaza van Comte Ágostonnak, mikor azt mondja

:

On ne eherche á démontrer que les théoremes qn'on

s'est posés. Szükséges tehát, hogy, ha ujat akarunk

teremteni a tudományok világában, új eszménk, új

elméletünk legyen. Ez megvan nekem is, mint t.

birálóm nagyon elismeri.

Én azonban tovább megyek és azt hirdetem,

hogy ez már nem probléma, nem hypothesis, nemtheorema, hanem az erkölcsi világ legnagyobb tör-

vénye. Lássuk, hogy lehet ezt a merész állítást be-

bizonyítani.

A természeti világban Kopernik rendszere, Ga-

lilei és Newton tana mindaddig hypothesis, míg a

számok nem igazolják, mondja Dagaid Stewart. Demit csináljunk az erkölcsi világgal, hol nem ural-

kodnak oly világosan a számok, hol nem érvényes

a méterrendszer? Hitem szerbit itt is van egy tudo-

mány, mely a mennyiségtan szerepét teljesíti az er-

kölcsi világban s ez a történelem. Ha az én elmé-

letemet a történelem érvei nélkül alkalmazhatnók a

Page 49: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Li'vél a szerkcsztliöz. 4")

mentái aspect-re, számtalan kétely támadna az olvasó-

ban. Talán pz is egyik oka, hogy mikor felolvastam

valamely bölcsésznek, ez avval állott el : Mit mon-danak hozzá a történetírók ? Igaz, hogy történetíróink

is azt kérdezték : Mit tartanak felöle a philosophu-

sok ? Én azonban mindenekeltt a historikusok-

tól várom az elismerést, a philosophusoktól nemfélek. Ok elbb-utóbb meghajolnak a történelem te-

kintélye alatt. ket rendesen a természeti tudomá-

nyok és a történelem vezetik magyarázataikban. Azén theoriám is a természettudományoknak s kivált

a történelemnek köszöni eredetét.

Legelször is ifjúkorom óta tapasztaltam, hogybármily igaznak tartottam valamely nézetet, bár-

mennyi érvvel bizonyítgattam, nem használt sem-

mit, ha el is fogadta egy-két gondolkozó, nem kellett

a legtöbbnek. Az orthologia elleni nagy vitában

napnál világosabban bebizonyítottam az orthologia

tanának helytelenségét, linguistikai és philosophiai

alapon vitattam tanának dreségét, semmit sem ér-

tem el vele ; ellenfeleim hallgattak ugyan a czáfo-

lással, de soha sem adták meg magukat; pedig én

azt szerettem volna, ha igaz a nézetem, mindjárt

hajtson fejet az ellenfél. Ebbl arra a meggyz-désre jutottam, hogy a legtöbb ember nézete nemfügg akaratától, hanem az uralkodó eszmeiránytól.

A legtöbb ember hatása alatt áll. Januárban megír-

tam Bréal hires nyelvésznek, hogy amit a Revue

cles deux mondes deezemberi füzetében szépen és ala-

posan bizonyít, azt én évek óta hirdetem ortholo-

gusaink ellen, ha nem is oly szépen és alaposan, de

csak kevesen hallgatnak rám.

Azután mintegy harmincz év óta szüntelen ke-

restem a történelemben bizonyos egyez irányokat,

Page 50: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

4() Levél a szci'kosztliöz.

melyek egyszerre léptek föl egyes országokban anél-

kül, hogy egyik a másiktól tanulhatta volna. Ezek-

rl azt vélték idáig a történetirók, hogy az egyik

nemzet a másiktól tanulta el. Néha positiv alapja

volt e nézetnek; de többször nem. így láttam a leg-

különbözbb népeknél a XVI., XVIII. és a XIX.században neologiát, míg a XVII-ikben, a XIX. elején

és második felében orthologiát. Azután a hatvanas

és hetvenes években láttam az egész mvelt világon

orthodoxiát, a liberális katholikusok kárhoztatását,

a syllabust, az infallibilitást, a vatikáni zsinatot, a

protestáns és zsidó orthodoxia gyarapodását, a véd-

vámokat, a czéhrendszer sürgetését, a tekintély ha-

talmát, az idegen szokások, erkölcsök és nyelv meg-vetését vagy üldözését, a népek kölcsönös gylöletét,

az antisemitismust, a mvészetben a realismust, a

naturalismust, a kedves, könnyed dal és hangulatos

lyra terjedését, az igazi elbeszélés és igazi dráma

kedvelését, a styl könnyed, házias, kedves folyását,

a közigazgatásban a helyi patriotismust, a decentra-

lisatiót, az agrár törekvéseket, a hitbizományokat,

az aristükratia, a klérus befolyását, a polgári házas-

ság bukását, a mindennapi életben a gyakorlati fel-

fogást, a családi érdek befolyását, a nepotismust, az

önzést, a testületi szellemet, a servilismust, a tompa

elégedetlenséget, a hatalom embereinek dölj^fét, gg-jét, az egyes nagyot akaró tehetségek elzüUését,

megbomlását stb. stb.

Ezek láttára támadt bennem a gondolat, hogykell közöttük valami rokonságnak, atyafíságnak lenni.

Ez azonban csak merész, mondjuk, vakmer fölte-

vés volt. Számtalanszor beszéltem errl Beksics

Gusztávval. Mindketten ebben az irányban halad-

Page 51: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Ijovél a szcrkesztliöz. 4 7

tunk. Éji legalább a hetvenes évek óta mindio- na-

gyobb buzo'óság-g-al törtem rajta a fejemet.

Azután szenvedélyesen kntattam az ellenkez

irányok napjai ntán. Nem volt nehéz megtalálni.

Például 1820 és 1840 között éj)en ellenkez gondol-

kodás uralkodott a mostanival. A mvészetben és

irodalomban a mostani melegség, bensség helyett

hideg, ünnepélyes ódái hang, nagy szólamok, feszes,

körmondatos irály, csips szatira, maró sarcasmus,

senkinek sincs érzéke a reálhoz, csupa idealisták, a

kik lelkesednek, humánusan gondolkoznak, minden-

kit keblökre emelnék, önzetlen rajongók, doctrinairek,

a kik saját eszök és szivök szerint óhajtanák átala-

kítani a világot, újítók ; ha drámát vagy eposzt írnak,

czélzatosak ; nem tudnak igazi alakokat, egyéneket

teremteni, alkotásaikban hiányzik az igazi test és

vér ; hölgyeik mind ideális és érzelmes teremtések

mint Jósikáé, Vörösmarty Seép Ilonkája stb. milye-

neket ma már nem ismerünk.

Sokat bajlódtam a nemzetiségi kérdéssel is.

A legkitnbb gondolkodók müveitl kértem taná-

csot. Összeolvastam angol, német, franczia, olasz

bölcsészeket, politikusokat és különösen mveltség-

történetírókat. Nem kell mondanom, hogy egy semelégített ki. Hisz még 1891. évi deczemberben is

Bréal oly gyarló fejtegetést adott a nemzetiségrl,

hogy csak ott volnánk a kérdéssel, a hol ötven év

eltt állottunk. Az actio és reactio szerepe vetett

ugyan egy kis világot a kérdésre; a dolog azonban

nagyrészt érthetetlen maradt. Kant, Hegel, Schelhng,

Comte, Schopenhauer, Hartmann, Spencer stb, mind

nagy ember volt elttem, de hiába kértem tlük fel-

világosítást. Pedig végre is Spencer adta meg. Mikor

már összekutattam az egész történelmet és láttam

Page 52: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

48 Levél a s/erkeszthöz.

a két egymás után í'eltüiiö irányt, eszembe jutott

Spencer rythmikus mozgásának tana, mely szerint

a haladó tárgy visszalöketik, mert nincs racuwn a

természetben. Ekkor azt kérdem : Mi löki vissza az

új eszmét ? És egy pillanatra mint a villám ébi-edt

bennem a gondolat, hogy a létez gondolkodás- és

érzésmod, a régi szokások, erkölcsök, a régi vallás,

mvészet, nyelv stb, vagyis más szóval a nemzeti

eszme. Ezzel meg volt magyarázva a legnagyobb

nehézség, hogy habár a XVII. század és a XIX.eleje rokon a mostanival, még sem ugyanaz, mert

félig-meddig belé olvadt az új eszme és átalakította

a nemzetit.

És mikor a történelem és a philosophia idáig

juttatott, elvettem az egyes erkölcsi tudományokat

s kezdtem oldogatni a nehéz kérdéseket. Úgy talál-

tam, hogy elég könnyen válaszolhatok a legtöbb

kérdésre. Nem untathatom itt a t. olvasót az egyes

tudományokkal, csupán GuyaimaJc egy munkáját ve-

szem el, ez a Vart mi j^oint de vue socíologique. Az

aesthetika úgyis rokon az irodalomtörténettel. Ezt

a munkát sem elemzem pontról pontra, hanem kika-

l)ok belle egyes érdekesebb helyeket.

A 28. lapon mondja, hogy a német aesthetiká-

ban az a banahs megkülönböztetés fordul el, hogy

némely genie subjectiv, a másik objectiv. Goethét

és Shakespearet az objectiv géniek közé sorolják,

pedig kell-e alanyibb mint Werther és a Vihar? Azért

haszontalannak tekinti ezt a distinctiót és a régi

ineffabUe indivídmtni-ma\ áll el. Pedig igazuk van

a németeknek. Werther a reactio hajnalán készült,

mikor még Goethe lelkében ers volt az alanyiság,

mikor nem tudott annyira tárgyias lenni, mint midna Hermann és Dorotheát irta. Werther 1774-ben jelen-

Page 53: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Levél a szerkeszthöz. 49

hetett meg", tehát a reaetio hajnalán, míg a Hermannés JJorothea 1797-ben. tehát 23 évvel késbb a reaetio

délpontján, mikor Németországban minden téren mu-tatkozott a reaetio. A Vihar Shakespearenek a müve,a ki az új és a nemzeti eszmének összeütközése ide-

jén élt, s a mint tudjuk, a lyra nagy mestere is volt.

Az 55. lapon emhti, hogy némely író bizonyos

idben nagy hatalommal lép fel, fényes sikerei van-

nak, de néhány év múlva elszigetelve áll, nem éb-

reszti fel többé rokonszenvünket. E tünemény okát

abban keresi, hogy az általa képviselt typus nemtudott megfelelni az egyszer és örök élet typusá-

nak. E homályos magyarázat nem derít föl semmit.

Elméletem azonban mindjárt megfejti a nehézséget.

Chateaubriand fmvei a reaetio merész, geniahs

alkotásai. Az munkái a XIX. század nemzeti esz-

méinek leggyöngébb részével, a vallásos elemmelfoglalkoznak, melyet már nagyon megbolygatott a

XVIII. század. 1820 körül megérkezett az új eszmeés csakhamar elszigetelte az egy ideig csodált, ün-

nepelt férfiút, a kinek már nem volt ereje szakítani

múltjával mint pl. Lamennais, Hugó Victor tette.*)

A 73. lapon kezddik nagyobb tanulmánya az

idealismus és realismusról, melynek egyik alapgon-

dolata, hogy a tudományos szellem haladásával szük-

ségképen növekedni fog az szinteség a mvészet-

*) Fölfedezésünk nemcsak a szorosan vett erkölcsi, szel-

lemi és aesthetikai tudományokra lesz átalakító hatással, ha-

nem megérzi befolyását a nemzetgazdaságtan, statisztika stb.

is, st az orvostudományok egy-két ága, különösen az elme-

kórtan, az élettan nagy gonddal fogja vizsgálni az uralkodó

eszmék befolyását az egyesekre, kivált a szereplkre. A na-

gyobb átmenetek rendesen bom.lasztólag hatnak sok emberagyára, idegeire. Érdekes Széchenyi, Lamennais, Bajza, Vörös-

marty, Kemény Zsigmond, Tóth Kálmán, Petfi, szóval mindenki.

Bodnár Zs. : Szellemi hala<lásunk törvén.\e. 4

Page 54: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

50 Levél a szoi'kos/.tliöz

ben, vagyis az igazság-, más sz(')val a roalismus. Éshogy megvigasztaljon bennünket, óva int a trivialis-

mustól, módokat nyújt, hogyan meneküljünk elle.

Mind nagyon szé]) és elismerésre méltó, de hiábavaló

törekvés. Elméletem szerint tudjuk, hogy a nemzeti

eszme mvészete objectiv, realista, utóbb naturalista

és triviális. A nemzeti eszme petj^hdésével ezen a

lépcsn halad lefelé a mvészet, hogy az új eszme

lázas és idealista forradalma után újra megkezdje

lépcszetes útját. A reactio e fokozatát mutatják né-

mileg Aeschylus, Sophokles, Euripides a drámában,

a mint egymás után következnek. Ugyanazt tárja

elénk Corneille, Racine, De la Fosse és társainak

egymásutánja, az angoloknál Marlowe, Shakespeare,

Dryden és társai. A mostani reactio els franczia

regénj'irója, Feuillet, még ersen ideal-real, Flaubert

már realisticusabb, Zola és társai naturalisták; ná-

lunk Jókai regényeiben sok idealismus van, hsei-

ben kevés az igazság, a mostaniak ersen realisták,

st naturalisták ; az ötvenes, hatvanas évek drá-

máiban sok az idealismus, Csiky Gergely már er-sen realista, st naturalista.

A 162. lapon kezdi meg nagy tanulmányát a

bölcsészeti és socialis eszmékrl a költészetben.

Guyau védi ezeket az eszméket, hisz a nagy költök,

a nagy mvészek a tömeg kezdeményezi, a dog-

mátlan vallás papjai, mondja Hugó Victor. A m-vészet nem követheti a Vart pour Vart elméletét,

hisz ez megfosztaná komolyságától, játékká alacso-

njátaná le. A mvészet hivatása sem engedi ezt.

A mai költi hanyatlás idején, mikor a forma játé-

kának tekintik a költészetet, fontosnak találja e fej-

ldés tárgyalását. Századunkban a franczia költésze-

tet a bölcsészeti, erkölcsi és socialis eszmék lelke-

Page 55: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Levél a szerkosztöliöz. 51

sítették. Lainartiiie még" közelebb áll a thuulogiálioz

mint a bölcsészethez. Ez a Racine-ok, ííousseau-k,

Chateaubriand-(Tk ködös, határozatlan vallásossága.

De Vigny és Mnsset már kilépnek a közhelyekbl

és az épületes szentbeszédekbl. Hugó szórja a vil-

lámait, nem prédikáczió, hanem látnoki enthii-

siasmus.

Ezt az érdekes aesthetikai kérdést a legköny-

nyebben megmagyarázza elméletem. A czélzatos m-vészet kora az új eszme idszaka. Az actio öleli fel

a bölcsészeti, vallási, erkölcsi, socialis eszméket és

ódái hangon zengi ket. így volt a XYI. és XVIIl.

században, továbbá 1820-tól 1850-ig. A reactio teljes

gyzelmével háttérbe szorulnak az eszmék, elha-

nyatlik az óda. A német Gottschall még azt hiszi,

hogy az óda modernizálása segit a bajon. Pedig

hiába. Hugó philosophiai, socialis ódáit a hetvenes

években dagályos declamatióknak tekintette a közön-

ség, elfordult a nagy lantostól. Ma Petfi ódáit semszavalják, pedig husz-harmincz év eltt még min-

denkit magával ragadott. Nem csoda, mert minden

vonalon gyzött a nemzeti eszme. Theoriám meg-

fejti, megmagyarázza a czélzatos mvészet annyiszor

vitatott kérdését: A reactio idején uralkodó a Vart

pour Vart tana, míg az actio napjain mindenfelé hó-

dít a czélzatos dráma, eposz és lyra.

De ne folytassuk Guyaut.

Forduljunk egy tekintélyes magyar emberhez,

G\aüai Pálhoz. Tegnap mondotta elnöki beszédét a

Kisfaludy-társaság közgylésén (febr. 7.). Nyelvnktisztaságáról beszélt. Elmondja, hogy ma sokan vé-

tenek a nyelvtisztaság ellen. ..E jelenség okát köny-

nyen feltalálhatjuk, lia keressük, s fejtegetésök nincs

minden tanulság nélkül." Els sorban hirlapirodal-

Page 56: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

rt2 Lev(''l a s/.erkosztohöz.

imiiikat tartja a nem elég-ué tiszta nyelv meleg-

ágyának. Ezt hallani az egész világon 60—70 esz-

tend óta. Nálimk is legalább ötven* éve emlegetik.

Emlegették az actio, a jDurismns, a neologia delén

és emlegetjük ma is, a reaetio napjaiban. Akkor ül-

dözték az idegen szókat, ma védik az idegen szókat^

nemcsak nálunk, hanem külföldön is.

A másik ok Gyulai szerint az ortliologusok

gylölete, a kik inkább élnek idegennel mint vala-

mely rontott neológgal. Itt azután megtámadja az

orthologiát. Támadása elég udvarias, de nem elég

tudományos. Elfogadja például a hamis analógia

tanát, melyet ortholog iránw nyelvészek karoltak

fel. Azután hozzáteszi : ..De tegyük fel, hogy az

orthologok törvényei mind helyesek. Mit bizonyit

ez? Legföljebb azt, hogy ne alkossunk többé hibás

szót, de nem azt, hogy a már meglevket ne hasz-

náljuk, ha szükségünk van rajok, másokkal pótolni

képtelenek vagyunk és legjobb Íróink is használták?"

Ha rossz, ha törvénytelen a szó, az következik be-

lle, hogy ne használjuk és csináljunk másikat, tör-

vényeset helyébe. Józan észszel csak ez követkéz-

hetik belle. Annál inkább, mert semmi sem kön}'-

nyebb, mint úgynevezett törvényes szót alkotni. —Csakhogy a mai nyelvtudomány szerint nincs tör-

vénytelen szó. Igaz, hogy még sok nyelvész védi a

régi nézetet, mint Bréal is mondja, de ez tarthatat-

lan álláspont. ,,A nyelv nemcsak természeti, törté-

nelmi termék is", mondja tovább Gyulai. Egy gon-

dolkodó fnek így nem szabad beszélni. .Történelmi

termék", ez paradoxon Gyulai álláspontján. Az egyik

kizárja a másikat. A mi termék az nem történelem,

a mi történelem az nem termék, productum. Gyulai-

nak ismernie kell a régi vitát, vájjon thesis vagy

Page 57: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Levél a szcrkosztiiz. r>^

])hysis-o ;i nyolv. Ismernie kellene az njabb ideváo'ó

vitákat.

..Az angolnak, írancziának, németnek nem Jut

eszébe, hoüv kivesse nyelvébl a iiiljás szóf, mondja

továbbá Gynlai. Látszik, bogy nem ismeri az ide-

vágó liarczokat. A reactio nemcsak nálnnk terem-

tette meg- a Nyelvrt és a Szarvas Gáborokat, ha-

nem még arra is rábirta az öreg Manzonit, hogy az

I Promessí S2)osi-hól kidobjon minden, nem toscanai

eredet szót. Itt tehát az orthologia hatása alatt a

legjobb olasz iró vállalkozott az állítólag hibás szók

kivetésére. — ..A mint a törvénytelen szülöttnek

megvan a maga létjoga a társadalomban ; úgy meg-

van az a nyelvben is'', folytatja tovább Gyulai. Ez

a logika sántít. Törvénytelen szülött nálunk, a kinek

az apját és anyját nem eskette össze a pap, de azért

épen olyan egészséges, ers magzat lehet, mint va-

lamely törvényes ágy szülötte. Társadalmilag tör-

vénytelen, természetileg egészen törvényes, azaz a

tei-mészeti törvények szerint született. A tudomány

nem ismer törvénytelen szülöttet a nyelv terén, csak

az orthologia ; s ezek oly szók lennének, melyek

nem a felekezet papja. Szarvas Gábor által megál-

dott házasságból származnak. .,Valamint az egyház,

társadalom és állam csak arra törekszik, hogy a tör-

vénytelen szülöttek száma 7ie szaporodjék, de nemarra, liogy megölje ket : úgy a nyelvészeknek sincs

joguk, szerencsére liatalmuk sincs, hogy kiirtsák a

törvénytelen szókat, ha élnek és életrevalóságuk két-

ségtelen.'" Itt nem csupán a hasonlat helytelen, ha-

nem az állitás is téves. Az orthologia igen sok szót

megölt, melyeket az ötvenes, hatvanas években hasz-

na hak, életrevalóknak találtak. Péhlánl hosszú harcz

után megölte a fanodat, rigatdáf. /)i>offiiiátti/f, er/éhjt

Page 58: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

r>4 Levél a szcrkeszthözz.

stb. Es hány szó esett el nagyobb küzdeleni nélkül V

Mert a reactio haladásával mindnyájan orthologusok

leszünk. Csnpán az a különliség, hogy az egyik to-

vább megy mint a másik. így folytathatnók és pont-

ról pontra igazithatnók Gyulai beszédét, mely nemmutat se tudományos szinvonalra, se erds gondol-

kodó fre.

Most állítsuk mellé a mi elméletünket. Az u]

eszme újít az erkölcsi világ egész terén, tehát a

nyelvén is. A francziáknál a megállapodott irodalmi

nyelv daczára újított Hugó Yictor és mások is. Persze

nagyon keveset. A mint a nemzeti eszme visszaszo-

rítja az ujat, megtámadja nyelvét, de az újítások

egy része annyira vérévé válik, hogy már nem ké-

pes kiirtani. Ez azután a régi nemzeti eszmével

összeolvadva alkotja a regenerált nemzeti eszmét.

Mikor pedig a nemzeti eszme teljesen gyzött min-

den vonalon, fokozatosan beáll a petyhüdtség id-

szaka, házias, pongyola, lapos lesz a styl, a nyelv.

Ügy szeretünk írni, a hogy társalgás közben használ-

juk a nyelvet, idegen, népies, parasztos szókkal keverve.

Stylo cuUnari, mondaná a diák. így írtak történet-

íróink, papjaink, politikusaink a XVII. század második

felében. Még a tájnyelvtl sem riadunk vissza. Ké-

nyelmesek, pongyolák vagyunk. Ekkor támadnak a

nemzeti irodalmak mint az olasz, a franezia, spa-

nyol. Egyebeken kivl a kényelem, a háziasság vol-

tak okai, hogy nem a latin, hanem a kedves táj-

nyelven szólalt meg az ír('). — Az idegen szónak

lehet pártolója az orthologia is, de igazi okát a nem-

zeti eszme petyhüdtségében kell keresnünk. Ez a

petyhüdés az oka, hogy az orthologia szemláto-

mást lianyatlík, liogy ma már egy-két írót és lapot

kivéve cserlx'ii liaiiviák Szarvas Cxáljort, hoa-v ea'v-

Page 59: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Levél a szerkeszthöz. 55

két buzgó ortliolog nyilvánosan is ellenniond neki.

Ezt mutatja pl. Szily Kálmán, Simonyi Zsigmond

magatartása, kik ma már tiszta lelkiismerettel hasz-

nálnak egyes újított szavakat.

De legyen elég elméletem igazolásáról. Csupán

annyit mondok még, hogy miheh-t bevégeztem iro-

dalmunk történetét, azonnal hozzá fogok egy aesthe-

tika, erkölcstan, sociologia stb. írásához, melyek sok

idt, tömérdek fáradságot vesznek igénybe, de min-

den kétségen felül be fogják bizonyítani elméletem

igazságát. Ezt különben már az irodalomtörténettl

is remélem. Irodahuunk épen kisebb körénél fogva

rendkívül alkalmas e czélra. Az egész annyira át-

látszó, könnyen áttekinthet, hogy bárki csekély

utánlátással meggyzdhetik theoriám helyességérl.

Page 60: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

IV.

DK VÁCZY JÁNOS BÍRÁLATÁRA.*)

A ..Századok'" márcziusi füzetében dr. VáczyJános bírálja munkámat. A mi a bölcsészeti részt

illeti, az nagyon homályos s ugy látszik, távolról

sem értetette meg. Nem csak nekem, hanem önma-gának is többször ellenmond. Ezekrl azonban nemóhajtok szólani. Lajjoki'a terjed bölcseleti fejtege-

tés talán a t. olvasónak sem tetszenék. De annál

fontosabb a kérdés történeti oldala. Ez kiválóan ér-

dekli e folyóirat t. olvasóit, azért legyen szabad rö-

viden helyreigazitnom a biráló megjegyzéseit.

Tájékozásul, mert Vácz}^ sem olvasta ki mü-vembl, pedig megtalálhatta volna, ide irom, hogy

nemzeti eszme alatt valamely népnek összes érzése

és gondolkozása módját, történetét, vallását, szoká-

sait, mvészetét, nyelvét, irodalmát értem. Ez tá-

mad fel a romboló és épit uj eszme ellen. Vácz}'

..nem tudja, hogy éppen a nemzeti eszme, a fentartó

idea lépett volna fel ellene'" (247. 1.) t. i. a refor-

matio ellen. Azt hiszi, hogy a .,reformatio a nem-

zeti eszme szolgálatába szegdött'". Ez érthetetlen

beszéd. A nemzeti eszme támadt fel a reformatio

ellen, azért tért vissza Európa nagyobb része a ka-

thohkus vallásra, visszahozta a tekintély, a rend, a

*) A „Századok" áprilisi füzetébl.

Page 61: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Dr. Váczy .János l)ir;ilat;tra. .")

közópkori vallásos eszme nagy részét. De mindet

nem teremthette njra, mert a nova idea egy része

gyökeret vert a keblekben. A XVIII. század uj esz-

méje, az illnminatismus vagy felvilágosodás után a

protestantismns már mint a nemzeti eszme második

képviselje lépett lol a felvilágosodás eszméje ellen-

A katholicismnsé volt ngyan az elsség, azért a je-

len század elején is sokan tértek a katliolikus hitre,

azonban a protestáns orthodoxia is hatalmas vala.

A mostani reaetió idején is a katholieismus viszi a

vezérszerepet, de már az nnitárinsok iránt is apadt

a régi bizalmatlanság, noha Debreczen még mindig

tiltakozik ellenük ; st akárhányan szívesen látják e

nemzeti eszmében a magyar n3^elvü zsidókat is, ha-

bár a nagy tömeg nem fogadja be ket.

A két eszme összeütközésének legvilágosabb

jele a forradalom, mint például 1789-ben és 1848-

ban. A harcz azonban jóval elbb kezddik és ké-

sbljen végzdik. A mostani reaetió ers nyomaira

1840. körül akadok, az uj eszme küzdelmét körül-

belül 1875-ljen látom megsznni. Mintegy 30—35

évig küzd egymással a két eszme, ekkor teljesen

legyzte a nemzeti s azóta minden politikai, vallási,

nyelvi, tanügyi stb. reform csak a nemzeti eszme irá-

nyában lehetséges. Ma lelietetlen volna minden neo-

logia, a ])()lgái'i házasság beliozatala, a vallás-, sajtó-

és [xjlgári szabadság gyarapítása, kitci-jcsztése, az

ideális irányú mvészet, költészet, a körmondatos

stilü elbeszélés, min a Carthausi, liáttérhc szorult

a szociális, a politikai, a hsi óda stb. Ma lehetet-

len volna kííHíSztül vinni oly reformot, mely meg-

szünteti az eddigi decentrahsatiót és helyébe centra-

lisált kormány kezébí^ adja a hatalmat. A mostani

úgynevezett iskolai rctnrniok, az egységes középis-

Page 62: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

;jH Dr. Váczy János l)ii'álatár;i.

kola sem egyéb, mint a nemzeti eszmének teendszolgálat. A XVI. században az uj eszme behozta a

me,o-javitott közoktatást. 1570-tül mintegy 167ü-ig, a

két eszme küzdelmének végéig mindenütt kiváló is-

kolákat találunk, katliolikusoknál ugy, mint protes-

tánsoknál, a XVII. század második felében a diadal-

mas nemzeti eszme alatt megsznik az iskola any-

nyira követel lenni, a tanitás józanabb, szelídebb

és észszerbb lett. Comenius helyes javításait min-

denfelé szívesen fogadják. A tanitás mesterei köny-

nyiteni akarnak tanítványaikon. A sok könnyítéssel

végre a közoktatás egészen elsatnyult, mig a XVIII.

század uj eszméje ismét újjá n(^m alakította. 1770

után a múlt századi reactio els megjelen(''sétl

kezdve teljes gyzelméig (1800 körül) ismét az uti-

litárius oktatás, a sokat és jól tanitás divik, ezután

lassankint mindenfelé elernyed az oktatás, mig a

liberalismus uj eszméje ismét át nem alakítja utili-

tái'ius szellemben. Ma újfent az ernyedés utján vau.

A két eszme küzdelmének éveiben vannak a

luigy lyrai költk, különösen akkor, midn a két

eszme a legersebb harczot vivja. Ebbe esik Ba-

lassa, Berzsenyi, Petfi szereplése. Balassa, Petfi

az actio idején születtek, Berzsenji a nemzeti eszme

hajnalán (177(1); 17—25 éves koruk a nagy össze-

ütközések idejére esik. Berzsemi tanuja a nagy nem-

zeti háborúknak, elméje azután elborul, hogy az uj

eszme hajnalán ismét magához térjen.

A reactio megjelenésével találkozunk az igazi

elbeszélk és drámaírókkal, a Tart ])Our Tart meste-

reivel, mig az actio idejének ell)eszéli és színmírói

rendesen czélzatosak és annyira idealisták, hogy e

mfajokban nem tudnak örökbecst teremteni, mert

ezek a realisnuis bizonyos fokával járnak. Ezeket

Page 63: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

|)f. \';iczy .láiius bírálatára. 59

kellett vuliia iiiegezáiulni Váczj'nak, de hogy tehette

volna, mikor ilyen bohó dolg-ot mond: „Petfi épen

az aetio kell közepébe esik"' (248. 1.) Természetes,

hogy a ki igy ismeri a történeti jelenségeket, az nemértheti meg az elméletet. Ezért mondja azután, hogy.,Arany János ugyancsak az aetio korában irja megToldi els és harmadik részét, holott B. szerint nagyepikus csak a reactio korában léphet föl." Termé-

szetes, mert 1840. után nemcsak a müveit nyugaton,

hanem nálunk is föllépett a reactio az ujitók ellen

s megindult a két eszme harcza. — Yáczy állit ja,

hogy VörösmartjTiak az aetio idején irt müveiblnem hiányzik a sziv melege. Igen 1840 körül mártud kissé melegebb is lenni, de eltte mindig ünne-

pélyes és fenséges, idealista és érzelmes. Mennyire

téved Váczy és nem ismeri a theoriát, mutatják (;

szavak is : „A versalakok változatosságát már az ac-

tióban keresi Bodnár s nem veszi észre, hogy a múlt

században Ráday a legnagyobb reactio idején kezdi

uj fomiáit s ugyancsak ekkor csatlakoznak hozzá

Rájnis, Báró ti. Szabó, Révai és mások". A t. olvasó

tudja, hogy a nemzeti eszme reactiója 1800 körül

vivta legersebb csatáját az uj eszméjével s lassan-

kint elnémította. Az öreg Ráday igazán az aetio

gyermeke. Ifjúsága és férfikora teljesen az actióba

esik, vénségében pedig tanuja lesz a két eszme ha r-

czának.

Mily felületes a birá ló, midn szememre hányja,

hogy Bodnár a keverék nyelvet „a reactio pongyo-

laságában keresi, holott az elbbi Japokon a reactio

nyelvét mesterkéltiu'k, atfectálónak, kényeskednektünteti föl," (248. 1.) Ha gondosan elolvassa munká-mat, töbl)ször megtalálja e kérdés magyarázatát, de

hisz abban a jcgNzctbcn is ni('g\an. bogA' ,,('Z a

Page 64: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

BO Dl'. Vácy.y .láiios l)irálatáia.

pet3'liüdt rciiftiu kóiiyeliiics ponoyolíisáua volt/'

(XLl. 1.) A nemzeti eszme pediu' elernyed, petyhüdt

lesz, mikor visszaszoritotta s részben mappába ol-

vasztotta az uj eszmét, mikor nincs ereje és szük-

sége többé liarezolni. Hisz ugyanazon lapon mon-dom a szövegben : „De amint vissza van szorítva az

actio és az uj egy része vérévé vált a nemzetnek,

gyöngül a reactio ellentálló képessége, mind jobban

elernyed; nyelve, mvészete ellankad és petyhüdt

lesz ; mind nagyobb uralomra jut benne a kedélyes,

a házias, a családias. Kezd lapos, pongyola, Ízetlen,

mvészietlen lenni. Ilyen idben, ilyen befolyások

alatt keletkezett a XVII. század utolsó tizedeinek

kevert zagyvalék nyelve stb." Váczy azonban neméri be ezzel a magyarázattal, hanem maga áll elegy másikkal : „Hazánk e században mindinkább

ellatinosodik, mert a nemzeti egyéniség eszméje

mindjobban háttérbe szorul.'' (248. 1.) (Nem akaromemlíteni, hogy ez rossz átirása az én magyaráza-

tomnak.) Bizony jó magyar emberek voltak Gyön-gyössy, Tököly, Zrinyi Ilona, 11. Rákóczy Ferencz,

Bethlen JVIiklós, Bercsényi és mások számosan. MégZrinyi Miklós a költ is, pedig ritkábban használja

az idegen szót, egy féllapon (Hadtudom, munkái 84.

1.) a securus, componál, beneíicium, obstringál, res-

publica, acquisitio, haereditarium, tunuiltus, impérium,

antagonista, imperiumbeli elector, sinceritas latin

szókkal él, noha a nemzeti egyéniség eszméjétl

duzzadt a kebele. És századunk elejének lelkes ma-gyarjai vagy a mostani hazafias pártok szenvedélyes

irói mily szívesen használják az idegen szóka ! Ná-luk ugyancsak nem szorult háttérbe a nemzeti egyé-

niség eszméje.

A szép próza megjelenését én a reactio ottlio-

Page 65: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

Dr. Váczy .János l)irálatára. 61

iiüs, házias természetének tulaj donitoiii. Iíít prózá-

ban Írják a XV. század legendáit, mig a XVl. szá-

zad actiója versben irja a szent és hazai széphistó-

riákat. Az actio irálya általában feszes, nnepél3''es,

méltóságos, még prózája is sokszor körmondatos és

soha sem könnyed, házias, otthonos, fesztelen. Ez-

zel találkozunk a múlt században és a mostaninak

liberális actiójában. Beöthy azt hiszi, hogy a nyomdaelterjedése volt a széppróza megjelenésének oka,

mert a sok olvasó sokat emésztett és az irók nemértek rá verseket szerzeni. Váczynak azonban másvéleménye is van. Való ugyan, hogy Beöthynek

„kétségkívül igaza van," de talán Váczy sem csaló-

dik, ha a széppróza és szép história (tehát kötetlen

és kötött eladás) elterjedését ugyanazon okra ve-

zeti vissza : „tudniillik arra, hogy a protestáns val-

lás eszméivel felszabadul az ember eddigi bilincsei-

bl, a melyek csupán a lélek jövend életét óvták,

az egyéniség természetes, eredeti nyilatkozatát elfoj-

tották." Szóval a „test is visszanyerte a maga jo-

gait" s azért szépprózában nyíltak meg ajkai. Vá-

czy eltt elhomályosul a kérdés : nem látja tisztán

a dolgot. Az a kérdés : miért irták a XVI. század

actiójakor még a száraz történeti dolgokat is vers-

ben ? Miért irták még a latin prózai históriákat,

szép regényes középkori elbeszéléseket is kötött el-

adásban ? Miért jelent meg a széppróza csak a re-

actio idején ? Poncianus a nemzeti eszme hajnalán

jelent meg. Beöthy azt mondja, azért mert sok volt

az olvasó, Váczy meg azzal áll el, hogy a test

visszanyerte jogait, de azért Beöthynek kétségkívül

igaza van, pedig nyolczvan esztendeig a kis Sala-

mon és Markaifon és az Europica varietason kivül

nincs más szépprózai elbeszélésünk. Es talán nem

Page 66: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

62 Dr. Váczy János bírálatára.

csalódik Váczy sem, mert a reformatio eltt sehol

sem volt széppróza, Boccaccio hihetleíí' Liitlior után

élt sok-sok esztendvel, mikoi' a test is visszanyerte

a maga jogait.

Ezek szólanak többé-keA^ésbbé az elmélethez.

Amint a t. olvasó látja, a biráló nem ismeri az el-

méletet, annál kevésbbé tudott beléhatni. Az a szá-

mos mvészeti, irodalmi, erkölcsi, vallási, politikai,

társadalmi s nyelvi tünemény, melyeket elméletem

igazolására felhozok, nagyrészt kikerüli figyelmét,

pedig tudnia kellene, hogy ha valamely hypothesis-

sel tiz—húsz tüneményt meg tudunk fejteni, az már

nem föltevés többé, hanem törvén3^ Pedig csekély

történeti ismerettel is láthatja mindenki, hogy mily

szépen találkozik az actio és reactio oldalán az idea-

lismus és realismus, a reform és a conservatio, a

centralisatio és a decentralisatio, a szabadság és a

tekintély, a neologia és az orthologia, a felvilágoso-

dás és az orthodoxia stb. stb.

Azután az I. kötet szövegében legalább tizen-

két olyan fejtegetés van, melyek az elméletet ma-

gyarázzák; ezeket kellett volna elvenni és czáfol-

gatni, hogy megdöntse az elméletet. Helyettük ka-

pott a t. olvasó oly megjegyzéseket és kifogásokat,

melyek a biráló értetlenségére vallanak.

Én Váczy urat szorgalmas munkásnak, de

gyönge itéletü embernek tartom ; azért nem folyta-

tom az egyes müvek- és müvecskékre vonatkozó

észrí^vételeit. A ki figyelmére és komoly tanulmányra

méltatja munkámat, az mindjárt látja, hogy az er-

kölcsi világ legnagyobb fölfedezése áll eltte, me-

lyet a haladó tudomány tovább fog fejleszteni ; de

igazságát el nem vitatja soha.

Page 67: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

V.

A PHILOLOGIAI KÖZLÖNYNEK.

E folyóirat t. olva ói nagyrészt a ta itás terén

mködnek, az eszmék világában mozognak, azért

fontos reám nézve, hogy közelebbrl ismerjék azt az

elméletet, melyet sok tördés után végre sikerit

megalkotnom. Mivel szellemi, erkölcsi és aesthetikai

életünk egész körére kiterjed, nem tartom helytelen-

nek, hogy legelször épen az irodalom történetén

(íhajtom bebizonyítani igazságát, mert tudjuk, hogyaz irodalom munkásai mindezen téren mozognak.

Van közöttük bölcsel és theologus, moralista és

politikus, lantos, elbeszél és drámakölt, nyelvész

és jogász stb. Az írónak minden pillanatban alkalma

nyílik szólani a politikai és mveltségtörténetrl, az

erkölcstan és aesthetikáról, a nyelv- és jogtudomány-

ról stb. Fájdalom, mikor az irodalomtörténet jó ré-

szét megírtam, még nem volt betetzve az elmélet.

Homálj^osan meg volt ugyan bennem, mert pár év

eltt ily szellemben írtam a nemzeti eszmérl a

Magyar S^alon-han, tizenkét év eltt kitréfáltam a

Havi Szemlé-hen egy írót, a kinek minden harmadikszava a nemzeti géniusz, a nemzeti nevelés, de nemtudta fogahnát adni, s nem (egyszer ostoroztam yirányban a Nyelvör-i. Többször fejtegettem a nemzeti

eszmét, de mindez csak az alapk lerakása volt. Mi-

Page 68: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

1)4 A IMiiloIdaJai KíJzlonynck.

óta azuiibaii mt',uvaii az ('•|)íík't, újra kell íiiioni az

iroílalünitöi'tt'Miot jó részét. Az ols füzeten már nemsegíthettem. Csupán az viuasztal, hogy irodalmunk

néhány uTönge emléke úgyis kevés alkalmat nyúj-

tott volna az elmélet kifejtésére. Egy részét a be-

vezetés foglalj a le a magyar ösvallásról, ösköltészetröl,

stb. Egyébiránt homályosan itt is megtalálja az ol-

vasó a nyelvrl szóló fejezetben. A második füzetben

már szólok az eszme erejérl, a harmadik füzet ele-

jén Telegdinél beszélek az ortlio- és neologiáról,

ugyanebben a hitvitázó irodalom végén bvebbenmagyarázom az eszme erejét. Ezután minden lépten

találkozik az olvasó az elmélettel. Úgy hogy magya-rázgatásimban eltérek az irodalomtörténetektl és se

a németeknél, se a francziák-, angolok- és olaszoknál

nem akadhatni (afféle magyarázatokra. A ki szives

lesz elolvasni, megtalálja keresés nélkül is.

A theoriát azonban nem kell e lapokon ismer-

tetnem. Erdélyi Pál e folyóirat márcziusi füzetében

(259. s köv. 1.) adta kivonatát. Van ugyan kivona-

tában néhány kiáltó hiba, min például az, hogy a

reactió „irodalma . . . hétköznapias. a középszern

alig emelkedik felül stb.", — ez áll ugyan egy kissé

az újjászülött reactióról; de els felében épen a leg-

nagyobb lantos, elbeszél és drámaköltket hozza

világra. Ezeket a hibákat azonban kiigazítja a t. ol-

vasó is, ha kezébe veszi könjrs^emet. — Csakhogy

Erdéljá nagykép, fenhéjázó bírálatot is irt, igazán

együgy ellenvetéseket tn. Ezeket már nem mellz-

hetem, mert elárulta, hogy nem értette meg a dol-

got. Mivel ez az elmélet egész erkölcsi életünkbe

vág, semmiféle orthodoxia sem fogja megérteni. Apilises, palástos, pajeszes orthodoxia eltt csak oly

érthetetlen marad, mint a vaskalapos, a chauvinista.

Page 69: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A I'hiliiloü'iai Közlönynek. 65

;i sujtásos i'S sallaiigos sötétíejek eltt. Nemünk e

becsületes fajtái nem trik a világosságot, mert nemérik föl az eszükkel. Szemroiitó, sért és erkük-stelen

(lolügnak tartják. Csak a múlt házias, kedélyes szür-

kületében érzik jól magukat. Derék, jóravaló embe-

rek lehetnek, de nem barátjai a gondolkozásnak, az

eszmék világának, enélkl pedig engem megérteni

nem lehet. Igaz, hogy az új eszme vakl)uzgó apos-

tolai sem fognak megérteni.

Erdélyi nincs tisztában a nemzeti eszmével. Anemzeti eszme a nemzet érzése és gondolkodásmódja,

története, vallása, mvészete, szokása, erkölcse, nyelve

és irodalma. Ebbe hat bele az új eszme, melyet

egyesek lassan fejtenek ki. A protestantismus las-

san érlelt új eszme, melynek nyomait megtaláljuk a

mveltebb katholikus világon mindenütt, Franczia-

országban úgy mint Angliában, Németországban

úgy mint Itáliában. A XVIII. század illuminatismusát

megtaláljuk nálunk is már Pósaházinál, hogy kár

egymást öldökölnünk a vallás különböz tekintett

miatt, a XIX. század liberalismusát szintén meg-

találjnk számos irodalmi termékben, csak egy kissé

nézzünk utána. így érleldik lassan, fokozatosan az

új eszme, mely azután megragadja a kedélyeket és

betör a békésen éldegél, kényelmesen tengd nem-

zeti eszmébe, önzetlen idealismusával felrázza a

szunnyadókat, izgat és rombol, lerontja a nemzeti

c'szme omladozó várfalait. Azért nem lehet Erdélyi-

vel mondanunk : „Annak meghatározása, hogy mely

tüneményt veszünk indító tüneménynek (actio, hatás,

elmélkedés, arsis), egészen tlünk függ s így a vizs-

gáló önkényére van hagyva. Teszem fel a protestan-

tismus, a mint veszszük, actio vagy reactio, csupán

tlem függ, protestáns vagy katholikus szemmel néz-

Bodni'ir Zs. : Szellemi haladásunk törvénye. ^

Page 70: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

(}6 A Pliiloluíi'iai Közlönynek.

zeiii-e ? . . . Kivételes rendelkezés ez, a törvény álta-

lános kedvéért, azaz önkényes suppositumra van

éi)ítvo a következtetés/"

Ha ért(íné, mi a nemzeti eszme, akkor nemmondaná, hogy ,,a modern Németország adiójának

eszméje a legnemzetibb, — képviselje, Bismarck

és a császár a legerszakosabb német szellemek."

Hisz III. Napóleon, Bismarck, Gambetta, Moltke,

Gorcsakov, Andrássy G^^iila, Cavour, I. Vümos,Viktor Emánuel stb. épen a nemzeti eszmének többé-

kevésbbé tehetséges képviseli.

Ezek a nemzeti eszmét juttatták diadalra az új

eszmével szemben, vagy megalkudtak vele. A nemzeti

eszme korszakának els felében, a mig küzd az új

eszmével, támadnak a legnagyobb államférfiak, pl.

Gusztáv Adolf, Erzsébet, II. Fülöp, Richelieu, V. Piiis,

nálunk Báthori István, Bocskai, Bethlen Gábor,

Pázmány, Eszterházy, Zrínyi Miklós. Míg a nemzeti

eszme vagyis a reactio második felében a legelke-

lbl) tehetség sem tud valami nagyot teremteni. —Zrínyirl azt mondja Erdélyi: „Míg buzgó katholikus

és az uralkodó háznak rendíthetetlen (?) híve, addig

a vallási reactionak nem barátja s minden törekvé-

sével a magyarság érdekét, a nemzeti actiot szolgálja."

Biz ez szörny homályos ! Csupa bels és küls el-

lenmondás. Hisz a nemzeti eszme érdekét szolgálni,

nem actio ; ezt istápolják a reactio emberei, minmaga Zrínyi Miklós is volt, a ki egyik legszebb és

legtiszteletreméltóbb alakja a reactio korának. Lelkes

magyar, mint a nemzeti eszme hséhez illik, a ki az

erdélyi fejedelemhez akar átpártolni, mikor a bécsi

kormány nemzetellenes törekvései felháborítják;

buzgó katholikus, a ki bnnek tartja a reformatiót,

Page 71: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A IMiiloloo-iai Közliinynok. (57

mint a XA'II. század nemzeti eszméje követelte. Hisz

e felfDíi'áson alapszik a Zrinyiász

!

Majd az(jii akad meg Elrdélyi, hogy állJiat megKatona József Berzsenyi Dániellel? Bánl-hán a re-

actio teljes virágzásáhan 1815-ben született. Ezért

annyira tárgyias, sokkal objectivebb mint Schiller,

a ki a reaetio liajnalán kezdett dolgozni, a kinek

drámáin azonnal szembe tnik a kor haladása az

idealisnnisból a realisnmsra. Katona 1792-ben szüle-

tett. Berzsenyi 177G-ban. Aíindkettö a reaetio embere,

a nemzeti eszme hse ; esakhogy ez ntóbbi mégannyira közel áll az aetióhoz, hogy lyrájában mindaz új, mind a nemzeti eszme érvénj^re jnt ; de minél

tovább megy be a reactióba, elméje annál jobban

elhomálj-osúl, csak az újabb actio hajnalán kezd új-

fent magálioz térni. Épen úgy mint Széchenyi, a

kinek ifjúsága és fiatal kora a reaetio fénykoráJ)a

(!sik és mint naplója nmtatja, bohó dolgokat mvel

;

míg az actio idején magához tér, hogy hazánk nagy

fia legyen, de a reaetio megjelentén újra bomlik,

(ilméje elhomálj^üsul. Szóval a két eszme összeütkö-

zése sok nagytehetség ember lelki bomlásával jár.

Az átmenet idején az- egész társadalom magaviselete

sok különösséget árul el. Magunktartása, társal-

gásunk, öltözködésünk annyi feltnvel volt tele,

hogv mai józanságunkból a reaetio idszakának má-s(Hlik felére következtetli etünk.

Erdélyi Arany Toldi-'yíwdl és Elveszeti aJhotmá-

nyá-xíd hozakodik el. Szerinte ezek ..ugyancsak az

actio korában élnek". Dehogy élnek! Épen a reactió

hajnalán születnek. Az európai reactiót 1840-tl szá-

míthatni. Már ekkor jelentek meg oly feltn m-vek és társadahni tünemények, melyek a reaetio

eszméit hangoztatták. A tekintély, a fegyelem, a rend

Page 72: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

()8 A riiilolof^'iai KözlöiiyiiL-k.

érdekében emeltek szót. A két eszme összeütközésí'

az 1848-iki forradalomban tört ki, a kedélyekl)en

való küzdelem mintegy 1875-ig tartott. Ezóta min(lr)i

téron. fji/özöft a readio. Alost semmiféle politikus sem

tudna oly törvényt keresztülvinni, mely a szabad-

ságot, a liberalismust terjesztené. A reactio minden

erényével és hibájával uralkodik az egész müveit

világon. A nemzetek nem szeretik, de gylölni semtudják egymást, a testületi szellem, a servilismus, a

rend, fegyelem szelleme, a nepotismiis, a esaládi ér-

dek, a gyakorlati, az önz felfogás, az anyagi gya-

rapodás, a jólét hajliászása, a vesztegetés, a sikkasz-

tás, az érzéki szerelem, a könnyed, pongyola nyelv,

az idegen szók, a kedves hangulatos lyra stb. stb.

mindenfelé mutatkozik. Az országgylésen csak oly

törvények mennek keresztül, melyek kedveznek a

nemzeti eszmének, mint a királyi táblák deeentrali-

satiója, míg a polgári házasság keresztülvihetetlen,

mert megbontaná a régi jogokat, terjesztené az

egyenlséget s a zsidóknak is megadná a szabad-

ságot; hiú remény a zsidók receptiója is, melyet

majd minden kéi)viselöjelölt megígért, de nem jut

eszébe megtartani igéretét ; a közigazgatás állauiosi-

tása megbukik, mert ellenkezik a helyi patriotis-

mussal, a százados hagyománynyal, a megyei csalá-

dok érdekével, szóval centralizálna, noha nagyon

megkívánná a magyarosítás. Mindhármat csak az

actio idején és a reactio els tizedeiben lehetett volna

végrehajtani, ilyenkor lehet központosítani ; a reactio

második hdében nem, mert az új eszme teljesen le

van gyzve, a társadalom megkapta harmonikus

alakját. Már oly nyugodt és oly lassan száll lefelé

a nemzeti eszme, hogy nem tííri az efféle átalakítá-

sokat. Ma reformot, javítást csak a nemzeti eszme

Page 73: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A Pliiii)l(ii>-i;ii Közirmynok, 69

irányában lehet keresztülvinni. — Az iüazságügyi

vet'onnok, melyeket Szilágyi Dezstl szabadelv

irányban vártak, szintén lehetetlenek. Neki távoznia

vagy engednie kell. A nemzetek és nemzetiségek

sem szeretik bolygatni egymást . . . Nincs kedvök,

sem erejük a harczra. Szapáry minden pactnm nél-

kül békét -köt a szászokkal. Az oláhok sem makacs-

kodnak sokáig. A Schulvereinok, az iskolaegyesületek,

az Emkék nemsokára hanyatlanak. Az olasz nép

elhagyja a hármas szövetséget ; néhány év mnlva

talán a német és az osztrák-magyar monarchia közt

is megbomlik. A panszlavismus sem izgatja annyi

ervel a szláv népeket, mint azeltt ; legalább ke-

vésbbé fog rajtok. Lassankint a francziában is el-

homályosul a bosz képe. — Náhmk annak idején

megbomlott a hatalmas Deák-párt, mert több volt

])enne a szabadelv és ideális elem, mint a mennyit

megtrt a kor áramlata; pár év eltt visszalépett

Bismarck, Tisza Kálmán, mert töbl) volt bennök az

er, minta mennyit elszivelhetünk. Most nagyon terjed

az anyagi téren a gyarapodás, az erkölcsin az ngy-

nevezett elposványosodás. Szóval a realismns oly ala-

csony színvonalára sülyedünk, melj'etnem nézhet egy-

kedven az elkelbb szellem és í'enköltebb gondol-

kozó s újra lobogtatja az idealismus tiszta zászlaját.

Krdélyi Vörösmarfii ('i)os.íaif sem tudja hova he-

lyezni. Vörösmarty 18(JU-ban született; iijúsága a re-

actio mélyére, teljes gyzelmébe esik. Ekkor fogam-

zik meg benne az epí)szírás terve. A nemzeti eszme

a nemzet migyságáról ál)i*ándozik, szereti a nemzet

fényes napjait emlegetni. Hozzá is fog munkájához,

de már pirkad, beköszönt az .-ictio hajnala s ime

Víirösmarty tárgyias eposzok helyett lyi-ai eposzokat

ír, melyeknek hangja, nyelve, ragyogó csillogása.

Page 74: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

70 A IMiiU)l()íiiai Kíizliiiiyiiek.

bájos iiiilnkjíii mind a lyi-a ülkotásai. Sehol eposzi

nyugaloni, tárgyias helyzet, mindenütt az aetio lyri-

kus, ideális és ünnepélyes hangulata nralkodik, mígvégre megunja és az aetio teljes gyzelmével sutba

dobja az eposzt. — Ily kifogás az is, hogy ..a XVI.századnak nagyszámú elbeszél költeménye, a kü-

lönféle tárgyú históriák, krónikák, szép énekek semillenek bele e doetrina szerint a ])rotestans aetio ke-

retébe." Pedig két helyen is megtalálhatta volna ma-gyarázatát. Az aetio elbeszélései ezélzatosak, tanitók,

nines bennük regényes, költi. De a mint 1570 kö-

rül megjelenik a reactio, megjelennek a költi elbe-

szélések is ; utóbb pedig a reactio haladásával mind-

inkább fogynak a verses elbeszélések. Ilosvai mégversben írja Nagy Sándor históriáját, de a X\'ll-ik

szí'izadban már több prózai m szól róla. Ujal)l) ac-

tiók után mindig jobban apad a verses forma, a

reactio kényelme mind jobban elfordul a verses alak-

tól s ma már oda jutottunk, hogy alig kapnak ol-

vasót a verses elbeszélések. Remek legyen az ily

munka, hogy tessék ; míg a prózai regények, mégha k()zépszerek is, sok ezer olvasóval dicseked-

hetnek.

Ennél az elméletnél nagyon fontos szerepet ját-

szik a történelem. A természettanban csak akkor

mondhatjuk el valamely föltevésrl, hogy mái- tör-

vény, ha a mennyiségtan igazolja. Az erkölcsi világ-

ban az emberiség történetének kell igazolnia. Az en

elméletemrl ma már ki merem mondani, hogy mel-

lette szól a történet. Hgy, hogy új alapra kell épí-

teni az erkölcstant, az aesthetikát, a jogot, a nyelv-

tudományt, a politikai és mveltségtörténetet, szóval

a szellemi, aesthetikai és erkölcsi tudományokat. El

lehet mondani a nagyzás hóboilja nélkül, hogy a

Page 75: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A Philologiai Közlönynek. 71

mennyire az erkölcsi felülmúlja a pliysikait, annyi-

val fontosabb e törvény. Elmondhatni, liogy ily cso-

dálatos fölfedezés szerencséje még senkit sem ért.

Meg vagyok gyzdve, liogy 10—20 év múlva a vi-

lág minden fiskoláján tanítják és számtalan köny-

vet írnak mellette és ellene. Különösen ellene, mert

soha se mértek nagyobb csapást az orthodoxiára,

mint a mint ez az elmélet csap.

Page 76: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

YI.

A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETÉNEKEL8ZAYÁBÓL.

Taino és mások (loctrinája töniérdek kérdésre

nem ad választ vagy oly homályosa ii 1)oszél i'óla,

Jiogy alig vagy épen nem értlietiii. Az ujabb i)liilo-

sophiának és természettudománynak vannak oly si-

kerei, melyek harmincz év eltt ismeretlenek valá-

nak. Ilyen mindjárt az eszmének mint ernek hatása.

A teremt eszmérl nem ma szólanak elször. Hogyaz eszme megragadja az embert, nem mai szólam.

Tainenél és másoknál is sokszor találni. Most azon-

ban határozott doctrina lett. Ma már sokan vallják,

hogy az eszme er, van intensitása, mely mozgásra

késztet; épen ugy mint a physikai er. Mindketthat, mind a kétféle ernek vannak összeütközései ; a

nagyobb, a hatalmasabb elnyomja a másikat. Termé-

szetesen az eszmék nem valami szellemi lények, ha-

nem az öntudat állapotai, melyekkel velk jár az

érzés és mozgásra indítanak. Az ujabb lélektan sok

mestere megengedi és vallja, hogy az eszmék, az ön-

tudat ez állapotjai, összeköttetésben állanak az agy

\ibratioival, küzdenek létökért, a természeti seleetió-

hoz hasonló selectió által gyznek az ersebbek.

Számos ujabb bölcsész tehát psychologiai dar\\dnis-

musf'élét tanít, mely nagyou liasoulit a biológiai dar-

Page 77: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A inau'yai' iriulaldintürlénct oloszaváliól. 7;!

winismiislioz. Ezt hirdette (xuvaii és mások, most

különösen Fouillóe, a modern gondolkodók egyik

mestere, az ö ])hilosopliiája az eszme-er bölosészete.

Amint tudjuk, az (>szme nemcsak egyeseket in-

dit mozgásra, nemcsak egy embert ragad meg, ha-

nem egész családokat, törzseket, nemzeteket. Ennekteljes, világos magyarázatával ngyan nem szolgál-

hatunk; de legalább elképzelésére tudnunk kell, hogya mai tudós lélektan nem ismeri a lelket, nem vallja

a régi sulístantiát, azt az (inálló, független egyedisé-

get, melyet azeltt tanitottak, mel}- szoros összefüg-

gésben állott a lélek halhatatlanságával. Ma márcsak a hü spiritualisták beszélnek lélekrl. Valószín,

hogy az erö, meh' a természeti világban mint fény,

h, villanyosság, delej, hang stb. mutatkozik, a szel-

lemi világban mint eszme jelentkezik és öntudatunk

nem egyél), mint az eszmék harcztere, központja.

Hihet, hogy hatalmas, fenséges, csodálatos egység

uralkodik a miudenségben, hogy semmi sincs teljesen

elszigetelve, elzárva és elkülönítve, hanem minde-

nütt összefüggés és folytonosság létezik. Ez az isteni

egység, ez a csodálatos titok az, in (pio vírivius. mo-

rém ur et siinui.s. eljben élünk, mozgunk, és vagyunk.

EblxMi a fenséges egységben mi egyesek csak kis

centrumokat ké])ezünk, melyekben az eszmék m-ködnek, hatnak, küzdenek folytonos érintkezésl)eii

másokkal, más központokkal. Megvan ugyan az egyé-

niség, még beszélhetünk saját énünkrl, st szüksé-

ges, hogy szóljunk róla, egyéniségünk nem merül el

a mindenség tengerében, azt nnndnyájan érezzük és

tudjuk; de nem erezhetek, nem gondolkodhatom,

nem létezhetem egyedül, hanem másokkal együtt.

Egyéniségem irincs u^y körülszal)va, körüliiatárolva,

miut eddiü' hittük, hanem kidcsi'Miös henx'nmással.

Page 78: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

74 A ina.ü'var ii-odalointiiiliMict elszavából.

hatással vagyunk c.uymásra. Houyaii tüitóiük ez"?

Még- nem tudjuk nicgmoiuhuii ; csak annyit Játunk,

hogy olykor egy-egy liatalmas rs uj eszme többé-

kevésbbé megragad mindnyájunkat : töj-zseket és nem-zeteket, melyeknelv vezérszellemei rajongva rohannak

elre, hogy maguk után vonják a nemzet legnagyobb

részét. Nincs szabad, önálló, másoktól teljesen füg-

getlen tevékenységünk. Vahimint a termi-szetben az

egyik mozgás szüli a másikat, ugy a szellemben is

egyik lökés hozza mozgásl)a a másikat és megy végig

a törzsek és nemzetek, birodalmak és világrészek, e

kisebb-nagyobI) központok, belvilágán.

A történet mutatja, hogy ])izonyos idszakok-

ban egyes ngynevezett uralkodó eszmék foglaltak

helyet az emberiség elméjében, melyek csodálatos

változásokat idéztek el nemünk fejldésében s ké-

pezték azokat a ]iagy áramlatokat, melyek amazidk jellemz sajátsága. Csakis az eszme erejével

lehet megmagyarázni az emberiség fejldésének nagyszázadait. Ilyenek például a X. század, mikor a

népek r(jliantak a keresztyénségbe, ilyen a XIIL,

XVI. és XVIII. század és XlX-ik els felének utóbbi

része, melyek bámulatos actio tanúi voltak. Ez id-szakokban uj eszmék termékenyítették meg az európai

népek szellemi világát. A magyai- nemzeti eszmébe,

az s fatalismusba, a X. században a középkori ka-

tholicismus actiója hatott be, a XIIL században a

renaissanceé, a XVI.-ban a protestantismusé, a

XVIII.-ban az illuminatismusé, a XlX.-l)en a libe-

ralismusé.

Ezek az eszmék a haladás eszméi. Mindig ujabb

és eddig ismeretlen irányt visznek be a nemzetek

életébe, kitágítják az illet népek szellemi és erköl-

csi, vallási, pohtikai és társadalmi szabadságát. Vagyis

Page 79: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A magyar irodalomtörténet (>ls/.avál)ól. 75

más szóval: a haladás a szabadság kérdése. A bái'-

bár nép legkevésbbé szaljad. Annyi mindoníéle szíj-

kás és törvény, vakliit és babona ral)ja, oly sok tVlöl

nyomja a természet és embertársa, hogy esak gyer-

meki fejletlensége birja ki ezt a nehéz rabságot.

Egy-egy hatalmas eszme, mely változtat sorsán, ki-

tágítja szabadságát, elenyészteti babonáinak egy ré-

szét, gyöngíti gyermeki hiszékenj^ségét, szóval támo-

gatja nagyobb értelmiségét, az ilyen eszme forradal-

mat csinál az ö társadalmi életében, bomlasztólag

hat reá, annyit rombol régi eszméi körében, hogy

teljes ervel föllépnek a eonserváló, fajfentartó esz-

mék, visszaszorítják az njnak szertelenségeit, korlá-

tozzák, s mivel ki nem irthatják, képes szavakkal

élve, egyezkednek, egj^ességre lépnek vele.

Ez megfelel az eszmék darwinismnsának és meg-

felel a mozgás ritmusának.

Sok természettudós hajhuidó azt hirdetni, hogy

a természet minden mozgása rhythmikus. Spencer,

a bölcsész, a First Frinciples huszonkét lapján bizo-

nyítgatja ezt az állítást. Szerinte a természetben

nincs egyenes és folytonos mozgás ; hanem egy lépés

elre, egy hátra. A szél rohama szüneteket tart, a: fa

szabályíjsan inog, a levél szabályosan lebeg, a villám

czikázik, a kalászos búza hullámzik mint a viz vagy

más folyadék. jMindenütt vibratio, undulatio, osciUatio.

Bármily tökéletes a vasút, a vonat mindig oscillál.

Szívünk szabályosan dobog, tüdnk váltakozva dol-

uozik és így tovább. Némelyek tagadj;ik ezen nézet

lielyességét; de a mi az izommozgást illeti, tudtomra

mindnyájan megengedik. Ez a riiythnuis pedig onnét

i'i-ed, hogy a mozgás akadályokra bukkan, mert nincs

ninitini, nincs üres téi' a természetben. Még a csilL-m'

Page 80: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

71) A niaiivai' irddalnintiirtónet clszaváliúl.

simani is akadályokon áttörve Ov liozzáiik, azért

osfillál, Sfiiitillál, csilláiiilik.

Csak mellékesen érintjük c kérdést, minket nema természeti, hanem az eszmei mozgás érdekel. Mert

az eszmék viláoában sincs egyenes, rectilinearis nujz-

gás, hanem ritmusos. Az eszme egy nagy lépést

tesz elre, egy kisebbet hátra. Ha valamely eszme

Jobban megragad ])ennünket, nagyobb lépést teszünk

elre, mozgásunk tartósai) b lesz, hogy azután szintén

nagy legyen a visszahatás. Az eszme kisebb lökése

csekélyebb mozgást idéz elo, nem fáradunk ki annyira.

E ritmusos mozgást azzal magyarázhatni meg, hogy

az eszmének minden lökéshez pihenésre van szük-

sége. Ezzel fejtlietni meg nemcsak minden ember

eljárását, hanem a né2)ek tetteit is. A legtöbb ember,

midn valamit végre akar hajtani, nem egészen úgyteljesiti, mint a hogy szándéka volt. Többé-kevésbbé

meghajlik az akadályok eltt. Az országgylés elé be-

nj'ujtanak egy törvényjavaslatot, a többség ugyan bi-

zonyos, meg lehetne szavazni ; de eláll a kisebbség,

akadályokat gördít, módosításokat nyújt be, melyeket

részben elfogadnak. Az eszme actiója tehát soha sem

határtalan, korlátlan, hanem hullámzó, rezg, hebeg.

Nézzük például a protestantismus fölléptét.

A renaissance befolyása alatt megtisztult keresz-

tyén eszme föllépett Németországban. Az új diadal-

mas eszme rögtön jelentkezett hazánkban is. Az

els apostolok Luther hívei valának. Az eszme hala-

dása azonban lassan ment, legalább 40—50 évnek

kellett volna lefolyni, míg az unitarismusig jutott.

Idáig egyedül haladt elre, most feltámadt ellene a

nemzeti eszme, a fentartó idea, a tekintély, a rend,

fegycdem, a kedély, a (^salád, a régi szokások és

erkölcsök eszméje. Tjra liatalonn-a jutott a katholi-

Page 81: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A majrvar irodiilniiitöfténrt i'ló'sznvából. 77

kus vallás, íivzütt a tekintély ; de már nem tudta

megsemmisíteni az eszme összes sikereit, csak egy

részét irtotta ki, a többivel megalkudott, egyességre

lépett. Természetes, hogy mindez sok embervérbe

került, szörnj', rémes háború folyt a mvelt vilá-

gon ; a lentai'tó eszme legszélsbb képviselje,

a katholicismus, irtó háborút viselt a i)rotestán-

sok ellen, pedig maga is igen sok változáson mentkeresztííl. Megsznt annyira érzéki és babonás lenni,

mint a min volt; tisztább, modernebb fényben

jelent meg.

De mi köze mindennek az irodalomhoz "? Sok,

nagyon sok köze van. Ha nem is mindent, de sokat

megmagyaráz.

Legelször is a mint föllépett az új eszme,

roppant lelkesedést gerjesztett, lángra gyújtotta az

emberek kebelét. A föld népének egyszer fiai az

ország legkülönfélébb tájairól Németországba siettek,

hogy elsajátítsák és hirdessék az új eszmét. Némelyrajongó nem gondolt hazájával, nem szüleivel, test-

véreivel; ment, hogy azután apostol, hittérít váljék

belle. Magyarul írt és szólott, nem mivel a nemzet

eszméje szólalt meg benne, hanem mivel a néphez

fordult, a néj) in^elvén kellett szólania. Nemcsak a

tudósok, tanultak osztályát akarta megnyerni, hanemaz egész nemzetet, azért ennek a nyelvén írt. Azországos hatás annyira szivén fekszik a szász Heltai-

nak és Dávid Ferencznek, hogy elhagyják a német

és hitin nyelvet s mag\arul a2)osto]kodnak.

Az actio tudja kifejleszteni az úgynevezett köz-

véleményt. A reactio idején a nemzeti eszmének egy-

egy megsértése gyors elégtételt von maga után. Azactio ezt nem teh(;ti, nincs kezében a hatalom. Ilyen-

kor lép fel azután a felháborodó közvélemény, mely

Page 82: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

78 A inaoyar irKclalnintürténct clüszavrából.

nólia az ogész müvolt viláo-ra kiterjed. ÍQy rajono'ott

a, közvélemény a protestáns eszméért, í,st hálxJi'Dflott

fel a múlt században Voltaire szavára az üldözött

pi'otestansok és keresztsért ifjak érdekeljen. ],»y

szólalt fel több esetben 1848 eltt.

És milyen mfajokban gj^akorolta magát V Min-

denekeltt lyrai volt, hisz a lelkesedés a lanthoz

szokott fordulni, a lantot pengeti, még pedig nem is

szelid, lágy, édesbús hangokat hallat, hanem az idii-

latok magas hangján nyilatkozik. A lágy dal, az

érzelmes elégia sem vész ugyan ki, de elnj^omja az

actio embereinek (3dai heve. Óda, liymnus, dithyramb,

rhapsodia tisztán vagy más elemekkel szerepelnek

az mveikben. Csakhogy az ily peroráló, örökké

deklamáló nemzedék nem minden tagja képes a fen-

séges hangján szólani, azért soha sem hallani annyi

nagy szólamot, Ízléstelen szinfalhasgatást, annyi

üres dietiózást, mint az actio napjaiban. Még a

jobb íróknál is hiányzik valami az ö ódáikból, tudni-

illik a szív melege, mert inkább ünnepélyesek, hide-

gek mint pl. Eötvös Bíicsúja, Bajza ódái.

A lyra mellett a tanitó és gunyköltészet van

elemében. Nemcsak az actio hseinek' felháborodása

szüli ezt; hanem az a könnység, melylyel a hal-

dokló reactio gúnyolása jár, A tehetetlen, megpos-

hadt reactio ezer alkalmat szerez a gúnynak, melyet

bven kizsákmányoltak a XVI. század reformátorai,

a classicismus korában Kazinczy és társai, a jelen

század negyvenes éveiben Petfi és mások- Ilyenkor

dívik a satyra és gúnyos epigramm, bár, fleg a

reactio elején, kijut belle majd az újítóknak is,

csakhogy ez más fajta gúny lesz.

Az új eszme új formákat is követel. A régi

nyelv, a régi vers új alakot ölt. ITjít minden áron,

Page 83: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A nuiyvíir irodalointörtéiu't clszavábnl. 7!)

sokszor az izlós rovására. Gylöli nz ódon, clamlt

formákat, mea-kovcsült esziiiéket, a haladás e bilin-

cseit, a fegyelem, a rend, a nemzeti e támaszait. Ahol tudja, a hazait módosítja; a hol nem birja, ide-

o-en nyelvet honosít meg', az ütemek helyére beiktatja

a verslábakat, átülteti a maoyar földbe a hexametert

és pentametert, szépen össz(»egyezteti az ütemet, lába-

kat és rímeket euymással, mint Arany tévé.

Érdekesen találkozik a nyngoti nn'íveltebb népek

története a miénkkel. A francziáknál Ronsard meré-

szen újít, latin és görög" kifejezéseket honosít meg,

melyeket francziásított, nj igeidket alkotott, dagályos

rhetorikát teremtett. Kortársai közül akárhányan mégtúlhaladták öt. Baif a latin középfok ragával látta

el a mellékneveket, régi óda verslábait és sorait alkal-

mazta ú^xy mint nálnnk Erdösi, Székely István stb.

Ronsai'd ngyan visszavonta doktrínáját halála eltt

(1585); de akkor már ersen dolgozott a nemzetinek

a reactioja. A hatásvadászó, keresett és dagályos stil

nálnnk is nuitatkozott a reactio els felében, bár nemannyira mint Angliá1)an Erzsébet királyné udvarában,

a mióta Lilly az ..Euphues" ezim regényében

meghonosította azt. Az olaszoknál Marini volt a mes-

tere, róla nevezték el mnnmí<nwsrial' : ilyen volt a

francziáknál a stijJ precieur. a spanyoloknál az estiJo

fiiJfo. (I f/oiit/nrisrniis.

Es mit csinál az elbeszélés meg a dráma terén ?

p]gyszerre eltnnníík a legendák, a középkor e

csodás, mesés, gyermekes alkotásai. Az új eszmerajongó hse csak felháborodva gondol rajok. Detalán a szép regényes históriák, bájos mondák, sze-

relmes kalandok még mindig tetszenek neki? Ohnem. Az actio rajongó hse is szereti az elbeszélést,

ír t()rténet(!t, d(; csak aziM't, hogy iiiin/is/rn vitae, az

Page 84: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

<S0 A iiia;:-y;ii- ii'udalöinlíiri'énrt olö.s/.av.il)i')l.

ólct mi'sU'i'c Icü'ycii, liduy ö mjta íaiiíthiissoii. Xcki

tanítani, apostolkodni kell. S ciiv Icualkainiasal)!) a

l)il)liai (''S a hazai trti'tr'iict. Ez a kett az clheszrlés

táruya. Ezekben sem szen'ti a reovnyes, Ijonj'odalnias,

kalandos és szerelmes részeket, hanem csak a mihöl

közvetlenül meríthet okulást. Néha me.uszoiúl, ma,«2a

a hibliai tíirténet is többé-kevésbbé regényes és sze-

relmes, meg'biesaklik a reformátor i^szejárása és oda

nem ill morált kapesol hozzá. Józanoknak szoktuk

nevezni, jiedig minden egyebek, csak iicm Józanok;

az új eszme mámora fogta el ket.

JJe talán valami nagyszer eposzt fognak te-

remteni. Hisz van i'rzékíik a fenségeshez, a magasz-

toshoz, a roppanthoz stb. Ez igaz; de nincs a múlt-

hoz. Ok a jövbe néznek, nem tudják méltatni a

letnt idket, A múlt csak példa nekik. Azért hoz-

zák fel, hogy meggyíílöltessék a hallgatósággal. Báró

Eötvös is megírja M(i(jij((yország történetét lol;^-/je)i,

leírja a régi vármegyét a Faln je(jtj.ij('heu^ hogy

meggyülöltesse velünk. Az újító mindig czélzatüs

ell)eszél, eladása soha sem tárgyilagos, torzít, fer-

dít, nagyít, gúnyol, csúfol és lelkesedik a szép jíiv-

ért, mely minden izében elüt a régitl.

De talán szereti az aesopusi mesét és a példa-

beszédeket "? Ezek tanító költemények mint az oktató

allegóriák. És valóban némely reformátorok nemidegenkednek a mesétl. Lessing például maga is írt

meséket. Igaz, hogy az meséi modern, kivált m-vészeti tanulságokat rejtenek magukban. Az újító

általában nem igen tud megbarátkozni a mesékkel.

A mesének, példabeszédnek, közmondásnak józan

életbölcsesége, higgadt, gyakorlati tanácsai, okos,

számító tanulságai jobbadán nem kellenek neki. Amese morálja rendesen szkkcun, kicsinyes, conser-

Page 85: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A iiiauy;ir ii'iKlalomlíirtéiict clszaváliól. SÍ

vativ ; a nemzeti, a íajíentartó eszmék szoluálatáliaii

áll. Az a kerek kis történetke, az állati életljl vett

képecske az meglep élével a végén, nem felel

meg az újító ínyének, nincs a szája íze szerint. Hamégis arra szánja magát, hogy aesopusi mesét írjon,

ez nála többnyire kiszélesedik, állatbeszélylyé válik,

hogy beléolthassa a maga lelkét, mint Heltai tévé.

Náhmk legalább a reactio idején Fáy András, Czn-

czor stb. írtak eredeti meséket.

Milyen a drámája ? Ez is ugyanazon hi1)ákban

szenved. Mindig czélzatos. Hseinek jelleme nemszokott igaz és természetes lenni. Mindig uralkodó

eszméje áll eltte s nem tud az emberi szív méljibe

látni. Az ember neki csak egy báb, melyet ide-oda

mozgat és rángat. Rendesen csekély a megfigyeltehetsége. Az emberben mindig a hívt, az eszme

lelkes confessorát keresi és látja. Csak jussanak

('szünkl)e a forradalom eltti drámálv jellemei, CzakóZsigmond, Jósika, Eötvös s mások színmüvei.

Azonban fölébred a nemzeti eszme, fölhangzik

a fentartás, a rend és fegyelem szava, szóval a nem-zeti élet ideája, föllép a reactio s kitör a két eszme

liarcza.*) Az újnak alkonyán és a réginek hajnalán,

legmagasabbra emelkedik a Ivra. Ekkor támad Ba-

*) Eddig sok fejtörést okozott a lélek és erkölcstan bú-

várainak az a vak gylölet, melylyel a harezias nemzeti eszme

megtámadja az ujitókat, fölfedezésünk után még fontosabb kér-

dése lesz a morálnak. A mit eddig a vallásos vakbuzgóság egy

nemének tartottak, ezután a fellép eszmének fogjuk tulajdo-

nítani, mely némely emliort a legnagyobb gylöletre képesit,

nemcsak a vallás, hanem a nemzeti eszme minden elemében,

így például ismertem orthologusokat, a kik a hetvenes évek-

ben és a nyolczvanas évek elején képesek lettek volna kalo-

dába tétetni a neologia minden védjét. Egy Tóth Béla ma is

érzi ezt a fanatismust. Ismei'tem antisemitákat, a kik a nem-

Bodnár Zs. : Szellemi hiil.'nlásunk tí')rvényc. b

Page 86: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

X2 A magyar irodalomtörténot ols/.avál)ól.

lassM, Bcrzsomi rs Petufi. Ido száinitjiik Vörösmar-

tyt is élte második felében. Beniiök ogyesüli Ját-

szik a két eszme. Nem hiányzik a iractio melege

és bensösége, meg-vau az újnak ódái izgatottsága,

van érzékíik a haladás eszinéj(''li(!Z, de van a nem-

zeti iránt is.

A i'eactio els felében többnyire kitör a iorra-

daloni. Kzt majd a hatalom képviselinek felbá-

torodása, majd az uj eszme iiöseinek türelemvesz-

tése idézi ^elö. Türelmöket talán nemcsak a külsokok folytán vesztik el. Lehet, hogy ennek saját

bels elégedetlenségök is szülje. Bizonyára saját

kehlökben is érzik, hogy más idk hajnala virrad

fel. Nem tudjuk megmagyarázni miért, de vakon ro-

hannak a forradalomba, melynek okvetlen buknia

kell, mert a fejld reaetio rövid id alatt leveri lá-

báról. Csak a nemzeti eszme lázadása gyzhet, de

a társadalmi forradalomé soha, mert ha nem vala-

mely idegen, akkor a saját körébl támadó zsarnok

igázza le. Minden forradalomnak megvan a magaNapóleonja. Megtörténik ugyan, hogy az uj eszme

hsei korábban is elzik a megposhadt reaetio kép-

viselit, mint pl. az 1830-iki forradalom idején, ez

azonban nem az igazi forradalom, melyet fkép a

zeti eszme hatása alatt képesek lettek volna minden zsidót

kardéh'e hányatni. És ha kéi'deztem a különben jó embert, ho-

zott ugyan fel sok erkölcsi és társadalmi okot, de mikor azok

elégtelenség'ét magyarázgattam vég're is azt mondotta : Én nemtudom, mi az oka, de gylölök minden zsidót. Az ujjászülött

nemzeti eszmének azonban fogy ez az ereje, már nem képes

igazán gylölni. — Érdekes az a tüneménj' is, hogy a gyönge

idegzet ember, a kiben ers a visszaszorított uj eszme, többé-

kevésbbé bomladozik elméjében, roppant elégedetlen kortár-

saival, bántja minden, a mivel csak érintkezik. Különösen a

forradalom után áll ez számos felebarátunkra nézve.

Page 87: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A niaii'var irodalomtörténet elszavából. <S;{

reactio crösbrxlrsc idéz vlü. — Areactiuidcjrii uy.-ik-

rabbaii elí'urdul az alsóbb, a szegény nép lázuiiíiása.

A né}) elliaoTatüttiiak, elnyomottnak érzi jnauát és

zendülésben töi' ki. Téves volna azt hinni, hogy csu-

pán a rossz közigazgatás az oka e mozgalmaknak.

Az aetio napjail)an nem egyszer rosszabb a közigaz-

gatás. De akkor az emelkedett hangulat, a nép

iránti jé)akarat, a gyöngédség a társadalom legalsóbb

osztálya iránt, a segíteni törekvés súlyos bajaiban

annyira általános, hogy inkább megvárja az óliajtott

szebb jövt; mely azonban rá nézve nagy ritkán kö-

szönt be. A reactio napjaiban zárkozottabb az em-ber, a paragraphusok közé temetkezik a szolga])iró

és más tiszt^^selö. A rend, a fegyelem ugy látszik

merevebb mint máskor. A nép sehol sem talál elég-

tételt, nem kap igazságot, kivált akkor nem, haszembeszáll elüljáróival.

A nemzetinek igazi képviseli, a reactio valódi

mesterei, az epika .és dráma terén szoktak otthon

lenni. Kiváló érzékök van a múlthoz. Visszahatás-

képen élvezik a régmúlt idket, gyönyörködnek jó

és rossz na]3Jainak emlegetésén, megbecsülik a régi

nemzeti szokásokat, a gyermekj átékaktól kezdve az

öregek babonás, mystikus nézeteiig. Ha ilyenkor egy

hatalmas tehetség támad, az vagy jeles epikus, vagykitn drámairó lesz. Ekkor támad Zrinyi Miklós,

Gyöngyösi és a nag}^ Arany. — Vörösmtirty, Czu-czor ifjúsága is e korba esik és az ébred új eszmehatása alatt szorgalmasan irják eposzaikat, csakhogyépen azért lyrai hang öndik el rajtok. A reactio nap-

jaiba esik Katona BánkhdnjdnaJc, Szigligeti, Csiky

Gergely színmüveinek, Tóth Ede FaJu rn><!<.íihud\ a

dráma és ei)ika más jobb termékeinek születéstí.

Százaíhmk els reactiója megteremtette Katona Bánk-

Page 88: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

.S4 A ni;i<ryin- ii-0(|;il(imt('>rt(''n('t ciríüzaváliól.

bánját, a magyar tragódia e jobb termékét, a máso-

dik azonban nem hozott napvilágra ily remeket.

A reactio hajnala szülte Shakspenret, a legna-

gyobb tragédia irót, ntána léptek fel a fra.ncziákn;il

Corneiüe, Kacine, Moliére, a spanyoloknál Lope de

Vega, Calderon ; mig a XVII. század lyrája egy na-

gyobb költt sem tud felmntatni. Nagy, fenséges ly-

rikiis csak az actio korában és a reactió els felé-

ben, a két áramlat liarezáljan fejldhetik ki. ycliiller

a reactio kezdetén irja drámáit, leikét azonban még-

annyira eltölti az actio fénye, hogy tragédiáiban na-

gyon sok a lyrai, a subjectiv elem. Csak a késb-biekben tud eléggé tárgyilagos lenni. Balladái szin-

tén annyira alanyiak, hogy méltán szokták lyrai

beszélyeknek tekinteni ket. A nagy Gröthe fellé-

pése a reactio hajnalán kezddik, lelkében szintén

találkozik a két áramlat, benne még oly ers a

XVIII. század szelleme, hogy utóbb a reactio idején

nem tekintek elég jó németnek. A nemzeti eszme

harczosai sokszor megrótták, kárhoztatták tet. M-vészete azonban eléggé nemzeti, csakhogy az actio

ihlete magasztosabbá, általánosabbá teszi, ugy hogyminden nép fia szent tisztelettel hajol meg igazi

nagysága eltt. S ha a világ minden nagy költjé-

vel évekig foglalkozimk, az igy támadó összbenyo-

más Göthét mutatja legnagyobbnak, legegyeteme-

sebbnek. — Az elbeszélés szintén csak a reactio

napjaiban virágozhatik igazán: Dante, Boccaccio,

Ariosto, Bojardo, Chaucer a renaissance hosszú reac-

tiójába esnek belé, Tasso ismét belékerül a reactio

kezdetébe, azért van költeményében annyi lyrai elem,

Milton már a reactio embere, Scott Valter, Manzoni,

a mnlt idk ez istenitl, a történeti regények e mes-

terei, a reactio idejéu virágzottak, ngyanakkor lépett

Page 89: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A mauyai' ii'oditlDintörténrt clszaváUóI. S5

föl ;iz iu'Mzi történeti dráma, mely az új eszme ha-

tása alatt romantikus lett. (Huo-o \"ictor, Vörösmarty

és mások.) Szóval a niii\'észet e két liatalmas faj-

tája, a dráma és ej^jika, a reactio csendesebb, nyii-

o'odtabb idejében fejldik és virágzik. A nemzeti

elem diadala hozza világra e nagy poétákat. A tisz-

tultabb, higgadtabl) világnézet az édes anyjok;

moráljuk józansága, egészséges itéletök megtalálja

az eszme és forma összhangját és oly remeket nyujt-

liatnak az emberiségnek, mely századokon keresztül

gyönyörködteti az utíklokat.

A mi a gúnyt illeti, a reactio is ért hozzá, csak-

hogy nála ritkábban fordul el az a sötét irónia és

kegyetlen csúfolódás, a mi az actio rajongó hseit

jellemzi. Az actio kérlelhetlen sarcasmusa, maró

gúnyja többé-kevésbbé ismeretlen elöttök, mert az

actio embereit lehet gylölni, de megvetni, aljasnak

tekinteni nem. A reactio idején azok, a kiket hajla-

muk az actio felé v(jnz, gúny helyett a humort al-

kabjiazzák tehetetlenségökben, s a reactio chauvi-

nistái, nagyzói alkalmas tárgyul szolgálnak nekik,

de leginkább az actio mámoros hsei. Az actio sen-

timentalismusa, érzelmessége a reactio idején az is-

teni Innnorban nyilatkozik. Ekkor örökiti meg Cer-

vantes a liires lovag történetét, a lialhatathin rajongó

keserves kabiudjait és bemutatja nekünk kés utó-

doknak a maga jánd)or kortársait, a XVII. század

derék Sanclio Tanzáit.

A reactio koi'a természetesen nagvon kedvez

mindaiHiak, a mi a nemzeti élet elny(''re válik. .V

nemzeti nyelv, ;i nemzeti szokások nji*a kedvesek:

szeretetünk azonl)an összébb szornb a tekintély, a

fegyelem, a reiul nem engedi, bogy az ideu'en szi-

vünkig jusson, elzárkózunk tle, gvülíiijük a más

Page 90: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

H(j A mau'var irddaldnitiiitr'iirt flpzavntiól.

tajta szokásokat ós orkíilcsíikct rs származik az an-

tisemitisiims, mint a X\'-, XN'II. században ós a

XIX. oJejéii s második folóbcíi, miii a XN'l-ikhaii

tisztelettel hajolnak mcu- a zsidósáu- clött, a XV'III-

ikban minden embert Ix'csüliii tannlnak, 1840-b(Mi

pediu' l)áró Eíitvös na.oy lelke batalmas szózatot in-

tóz a iiemzctbcz a szeaóny zsidók üuTÓbcn. A rc-

actio idejóii ,í>Linyoljiik, csuí'oljuk, nyomjuk az ide-

gen ncmzctisóo'et, igaz, hogy ilyenkor azok is gyü-

Irdiiek l)(Miiinket; mig az actio ragyogó napjaiban

kcbhinki'c (ilclünk mindenkit és móg sokan cnih'kcz-

nck an'a az idre, mikor számos német, tót, szerb,

riitlü'-n, oláli büszkén magyarnak vallotta magát. Areactio ellenben mindig \eszedelm('S ott a niagvar-

ságra, a bül nagy kisebbségi)en van, mert az ide-

u'en tbbbség rendesen elnyeli a kevés magyart. Ilyen-

kor tnt cl számos magyar esalád és lett belle tót,

szerb, oláli, horvát és német. Egyébiránt mindkét

idszak magyarosit, az actio kora szeretettel és lel-

kesedéssel; a reactio gylölettel, kényszerrel és fur-

fanggal ; az elbbi önkénytelenül és akaratlanul, az

utóbbi tudatosan és czélzatosan. Mindkettnek meg\an a maga sikere, csakhogy az egyiket áldás, a

másikat átok kiséri.

Az actio korának njTlve és mvészete bajbász-

sza az ujat, az njitó gyakran erszakosan i-eformál

s mikor feltámad a reactio, Ízetlen túlzásba csap,

ugy hogy sokszor édeskés att'ectáló, keresett, mes-

terkélt, precieux, kényesked, majd dagályos lesz.

Eszünkbe jutnak Kazinczy afl'cctálásai, fieltipltései,

SzcnuTc l'ál iKijriráinjal és más basonlók. Az úgy-

nevezett nyelvújítás nyaki'a-frc faragja az uj

szókat, analógia utján képzknek veszi a meghono-

sult idegen szók végtagjait és számtalan uj kifeje-

Page 91: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A majiVíU' irodalomtörténot elszavából. 87

zést teremt, melyeket rohamüsaii felka[) az ií'jii nem-

zedék, a ma csinált szó pár hó alatt divatossá lesz

az ország- legkiilöiibözóbl) tájain, bejutnak a köny-

vekbe, a költészet és szónoklat termékeibe. A re-

aetio azonban fellázad elleiuik, eltörli az izetlensé-

geket, megtámadja az ujitás vakmer analógiáit és

helyreállitja, egyöntetvé teszi a nyelvet. A Malvi-

nok, Lillyk, Ervinek, Lorándok és hasonló nevek

helyett divatba Injzza a Katákat, Böskéket, Erzsiket,

Trézsiket, Jánosokat, Istvánokat és a többieket. Atermészetes, egyszer, igénytelen kifejezések ismét

elfoglalják helyöket. Megvetjük a kifejezések kere-

sett finomságát, negélyzö választékosságát, elfordu-

lunk a liatásvadászó összetételektl. Nem óvakodunk

az oly szók kiejtésétl, melyek azeltt számzvevoltak a finom társalgóból. Az ember otthoni be-

széde kezd szalonképes lenni. Nem ütközünk megrajta, mikor Arany azt mondja, hogy ..tiszta nyál

csordult ki Tolíü szája végén." Gúny tárgyai lesz-

nek a nagy pompájú szólamok, az üres phrasisok,

az ünnepélyes körmondatok. Csu})án a tételes, rövid,

áttetsz mondatok kedvesek. Hisz csak ily monda-

tokkal lehet társalogni mint a drámában, elbeszélni

mint az eposzban. Az actio idején azért sem tudnak

jó (h'ámát és elbeszélést irni, mert nem tudják a

nyelvét használni. Klo])stock ódái hangon irja mega, Messiást, Etitvös körrnondatos irályban nCait/tKHsit.

A reactio ini.ndcii kiilrtníis szót azzal gyanúsít, hogy

uj, ennek a tíivc, a másiknak a ké[)zjc iij, vagy

idegen szái-niazásu. A visszhatás azonban nem kéjx'S

mind nyájókat kiirtani. Egy részök már beleolvadt a

nemzet eszmekíirébc, magyar lett tettl talpig. Areactio sokszoi- elég ostoba elméleteket állit fel,

hogy keresztül vigye szándékát; de nem lehet er-

Page 92: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

SS A iiiau'var ii'oilali>mtört(''ni't rlHizaváhi'il.

sebb oyüker(>t vert az iij, mint liouy ki ](3lii'tiH? ir-

tani, íme iüv harczoliiak az csziiirk. Ez az emberi-

séi? haladásának tíirxénye. — A reai-tiónak ked-

veiicze az idyll ; a családi ('let apró örömeit, a föld-

mi\'es és ])olíi'árember i.u'éiiytelen és egyszer bol-

dogságát, a jó anya, a házias no édes gyönyíiri^isé-

geit sohasem érzik annyira, mint a nemzeti eszme

idej('Mi. A poéta szívesen foglalkozik velk. Néhaelkel tehetségek müvelik, mint például napjaink-

ban Mikszátli Kálmán és mások.

Nem idegen a reactiótól a mysticisnms sem.

Belemélyedni az emberi lélek titkaiba, ott keresni,

kutatni a csodálatos tüneményeket s nagy hiszékeny-

seggel vallani a nép l)al)onás meséit a reactio sze-

reti legjobban. — Görres ekkor irja négy kötetes

Chrístiíche ^Iíjstik-jH és mások hasonló müveket.

Ilyenkor ersödik az aseetismus, a pietismus és a

i'okon tünemények.

A reactio kedveli az úgynevezett szépirodalmi

szalonokat is. A gazdagok és elkelk szép hölgyei

a szellem képviselivel találkoznak házi köreikben,

az irók felolvassák müveiket, a nk pedig bánudva

hallgatják, köteles és udvarias magasztalásokkal kö-

vetik, a no legtöbbször hátrányos lesz a hang igaz-

ságára és az irály természetességére. Mindig bizo-

nyos affectáló, galans ós érzelg hang honosait mege társaságokban, mely a szépirodahmiban is mutat-

kozott és kivetkztette egészséges szinéböl. Az egész

tünemény fleg az nri és elkel szellem megjele-

nése az irodalom terén. Ez a nemzet nagy többsé-

gétl elváló szépirodalom azután ízetlen termékeket

hoz napvilágra vagy legalább kizí'ikkenti az írót a

rendes kerék váaásból. Néha rendkivül eis a hatása

Page 93: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A inaji-yai' irodalomtörteMict elázavál>ól. S9

mint Fi';nifzinursz;'ml);in ;i XVII. században vmutNó-

metorsz;io-1)an a XÍX. század elojón.

De a mint vissza van szorítva az aetio és az

újnak (3,ay része vérévé vált a nemzetnek, gyönuiil

a reaetiü ellentálló képessége, mind jobban eler-

nyed ; nyelve, mvészete ellankad és petyhüdt lesz

;

mind naayol)b uralomra jut benne a kedélyes, a há-

zias, a családias. Kezd lapos, pongyola, Ízetlen, m-vészietlen b'uni. Ilyen id(")l)en, ilyen befolyások alatt

keletkezett a XN'Il. század utolsó tizedeinek kevert

zagyvalék nyelv(\*) Gyöngyösi lágy és kedélyes,

(U'tlen és enyelg szerelmes epikája, a lyra langy-

meleg busongása, a scnunit vagy keveset mondóhangulatos versikék, a komikum terén a kedélyes

és nevetséges izetlenkedések. Az ers szenvedély

hiányzik, vagy ha jelentkezni akar, nem tud a mü-vi''sz<'tben (''rvényi'c jutni, vagy csak oly mesterkélt

gyarlóságokl)an nyilatkozik, milyen a hires Rákóczy-

nótának nyomorusáu'os vei'se. llytMikor az uj (iszme

ujal)b actióra készül; gyönge az ellentállás, tehát

uji-a támadhat. ]\Iegjelenik, felrázza, uj életre éb-

*) Még" a jobb tolictséii'ü írók sem tudják az ily jelensé-

U'C't meg'mau'yarázni. Beöthy Zaolt a szépprózai elheszéléa törté-

i'iiébcn elmondja, hogy a XVII. század végén különösen el-

k(>lnjnk, jiolitikusaink, história-íróink stílje nagyon ellatinoso-

dik ; elmondja, hogy e nyelvkoverék eii-y .század raulva a pu-

riifmus reartioját szülte : de mindeniu-k nem tudja okát adni.

Csupán Rozsnyainál sejti, liogy a törököt utánozta, melynek

udvari nyelvében sok az arab és ])erzsa s ennek mintájára ö

latinnal keverte a magyart. Ez azonban országos tünemény

volt, igy beszéltek a vármegye tisztjei, a közéimemesség, a

diákos emberek, a jiapok, taniti')k otthon, a gyléseken, a me-

gyén, szóval mindiMiütt. Kz a petyhüdt reactio kényelmes pon-

gyolasága volt. A deákos Rozsnyai sem volt külömb társainál,

is ugyanazon befolyások alatt állott. A purismus pedig a

XVIII. század nagy actiójáMak erszakos munkája volt.

Page 94: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

'•') A Jiiaa-Viif iiodalointörfriiet ('lnszav;ilt<'il.

reszti ;i tetszhalott iiciiizetct. -hUevO vihart idrz el,

inely nii'jj'tisztitja a iiiiasiiií'is Icvcuöt, cltujja a fül-

h'dt, kábító mcleact rs ayóuyitó ózonnal tölti be a

lóö-kört.

Most az ujjásziil(')tt rcactio napjait (''Ijíik, a iiciii-

zcti eszme árasztja el a világot, uralkodik mindentéren, az állam és család, a tekintély, a rend, a í'e-

uyelem, a szabály eszméje vezet tetteinkben, tübbé-

kevésbbé ortliologusok va<^yunk m^elvünkben, ortho-

doxok a vallásban, liisz a katliolikns vallás két

dogmát csinált kurta idközükben, 1854-ben és

1870-btín, a i)rotestánsoknál tekintélyre jutott az or-

thodoxia, a zsidóknál a liitliü felekezet, lyráiik lÁ^^y

hangulatos versekben nyilatkozik, szé]) sikereket

mutat i'el epikánk és drámánk, nj'elvünk józan, igaz

és természetes, irályunk tárgysz(írü,nnmerosns, hang-

zatos és átlátszó, verselésünk könnyed, gördülékeny,

zenei, mvészetünk ersen reális és naturalista; nem-zeti eszme vezeti társadalmunkat, politikai életünket,

törvényhozásunkat; ez az eszme teszi hontalanná az

orosz zsidókat, de ez szabályozza a közegészség

ügyét, vezeti összes tanításunkat, tiltakozik a túlter-

helés ellen, emeli a testi nevelést; ez az eszme jut-

tatja l)eí'olyásra az aristokratiát, a clerust, a vagyont,

a szenteskedést; az ü pártolásával, takargatásával

grassál a nepotismus, a Ncsztegetés, a jellemtelen

törekvk és szélhámosok poUtikai szereplése; csak

az tartós uralma alatt lehetséges a demoralisatio

folytonos terjedése, tetteinkben az érdeknélküli eljá-

i-ás hiánya. Alatta nézzük el, hogy a közügyek huzgó

uiuukásai fejs teh(''imek tekintik állásukat, befolyá-

sukat, összeköttetéseikcít s töhbnyire megszc^dik ma-gukat. Mind e jó és rossz tulajdonságok, mind e fé-

nyes eredmények és gyalázatos becstelenségek elma-

Page 95: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A uiagyar ii'oihiliniilnrtrnct clöszaviíliól. Ül

radhatatlíui küvctkezmóin^'i niiudcii tartós reaetió-

nak. Mt\<>' kel] tollát n^'ugodnmik bennük. A becsü-

letes emberek azért mégis megteszik a magukét, a

jótékünyság, az emberszeretet sok bajon segít, eny-

hít; a szabadság egy része annyira vérünkbe van

már oltva, hogy csendesen megélhetünk az ái-nyé-

kában. Legalább senki sem bántja a néma kutyát,

mely nem tud, vagy nem akar ugatni. Talán ez id-

szakban a háború szörny baja sem fenyeget többé

bennünket. Már elmúlhatott a reactio els fele, mely-

ben a nemzeti eszmc^ borzasztó háborúkat idéz a vi-

lág nyakára s nem újulnak meg a XVII. század

vallásos hadviselései vagy a napóleoni és szent szö-

vetségi harczok rémes pusztításai. Elmultak a né-

met-í'ranczia és a török-orosz háborúval. Most mára l)éke után (epedünk. A nemzetek bár nem szere-

tik, de nem is tudják gylölni egymást s biztat a

remény, hogy tartós béke boldogítja a müveit világot,

íme elttünk áll szellemi életünk fejldésének

ritmusa, érthet az a szabályosság, melyet részeiben

eddig is láttunk, csakhogy nem jutott eszünkbe vi-

lágos rendszerbe szedni. Erre szükséges volt az esz-

mének mint ern(;k ismerete, mely mozgatja szellemi

világunkat, ismernünk kellé az eszme rhythmikus

mozgását, hogy megállapithassuk gondolataink szük-

ségszerségét. Taine és mások is elmondották, hogy

a szükségek egész hierarchiája kormányozza az er-

kölcsi világot épen ng\ mint a pliysikait. De mégmüve után sem láttuk \iJágosan e szükségeket. Malátjuk, hogy a ki az actio idején virágzik, ha tehet-

séges, fogékony szellem, apostol, refonnatoi-, doctri-

naire, rajongó, ujitó válik belle. Uj eszme hse lesz:

egy Krisztus, egy Savonarola, egy Giardouo ih'uno,

egv Dávid Fercncz, a kit szintiMi üldíiznek, xérpadra

Page 96: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

í^'- A iiiayyar ii'ixlalduitöi'tiMU'l clszaválx')!.

liuiTZoliiak, keresztre feszítenek, ináglyMii iiu'g-ó,a-et-

iiek vagy börtönben sony^esztcnok. ('sodálatos, ér-

dek nélküli, magasztos gondolkodású emberek ezek,

kiket egy nj ideál lelkesít, ihletök lángra gyújt és

szent tisztelettel, áhítatos bámnlattal borulunk le

magasztos emlékük eltt. Istenek k, kiket a szent

hajdan m3^thosa a mennyország lakosaivá tett volna ;

az isten fiai k, a kik egyek az atyával, az emberi-

ség fejldésének ismeretlen mysteriumával ; égi, meny-nyei álmodók k, a kik álmaik után rohannak, hogyösszetörjenek, megsennnisüljenek. Gylölet kiséri

ket sirjokba, a fajfentartú, a nemzeti idea, melyet

rajongásuk megnemesit, diesbbé, magasztosabbátesz, átkozva pusztítja el ket, szélnek ereszti po-

raikat, hogy ("gy késbbi nemzedék martyr-erekly(>

gyanánt adorálja a megmaradt néhány szemecskét

vagy más emiéköket. Századok múlva is ideáljaink

lesznek k, a kikhez áliitattal és reménynyel köze-

ledik a szegény ember, vigaszt keres bánatában,

földi gyötrelmében s ha képére vagy szobrára tekint,

a kép vagy szobor azt susogja neki: Légy jó, légy

nemes, küzdj a magasztos ideálért, szeresd mindenfelebarátodat, szeresd jobban mint önmagadat!

Kövessük tehát e szentek tanácsait és ne le-

gyünk igazságtalanok. A nemzeti eszme az korlá-

tolt érzése és gondolk(jdásával egyedüli alapja fen-

maradásunknak. Ha nem lázadna fel az újítók vak-

mersége, romboló eszmónjitése ellen, hova lenne a

család, a község, az állam, az ország? Mivé válnék

a nemzet? Mily szörny bomlást idézne el az sinyelv, a százados szokások, a hagyományos erköl-

csök, a társadalmi élet és a mvészetek terén! Fe-

nekestül felforgatná életíhiket, megsemmisítené hi-

tünket, feldúlná családi boldogságunkat s oly váltó-

Page 97: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A man'yar irodiiloiiitörtónf't clöszaválx)!. !(;>

zást s/üliic, liogT telJL'seii szútmállanék a család, a

község, az állam ós (''vezredekre, vagy századokra

volna szükség, hogy iijra ioléi)ül.j()n egy hatalmas,

(írs és egészséges társadalom. A nagy római biro-

dalom bukását talán az idézte elö, hogy a fajfen-

tartó, a nemzeti eszme sokkal gyöngébb, tehetetle-

nebb volt, mint hogy ellenállhatott volna a keresz-

tyén ideál rombolásának. Oly bomlást szült az nj

eszme, a krisztusi judaismus, a roppant birodalom

lakosainak erkölcsi, szellemi és aesthetikai világá-

ban, hogy semmiféle hatalom sem állíthatta megösszeomlását. Az emberi nem szellemi haladása csak

lassii lépésben mehet elre. Nemünk nem birja el a

nagy erkölcsi átalakulásokat. Szerencse, ha ers a

nemzeti eszme; ha nem a j)usztában hangzik el a

rend, a tekintély, a fegyelem szava; ha van mégerejök a régi szokásoknak és erkölcsöknek és hely-

reállhat az a lelki egyensúly, mely a népek szeren-

csés fejldésének nélkülözhetetlen föltétele. Meg van

tehát a reactiónak, a nemzetinek is a maga érdeme,

még pedig roppant érdeme. Midn sötét gylölettel

ostorozza az njit(3kat; midn véri)adra hurczolja az

actio szentjeit : csak agy részét tudja kürtani néze-

teiknek, a másikat öntudatlanul magáévá teszi, vérré

válik benne, egy uj nemzeti álláspont, helyzet tá-

mad, mely haladást képez az actio eltti korhoz ké-

pest. E megújuló nemzeti, ez a vérében felfrissül

reactio szüli azután a mvészet és irodalom ama re-

mekeit, melyeknek dics példáit mutatja a történet.

Benne van meg a sziv igazi melege, az az édes bon-

ssóg, az a verfényes gyöngédség, mely vonz, leköt

és csábit bennünket, mely boldoggá teszi az ott-

hont, megnyugtatóvá, kedvessé a földi létet, elvisel-

hetvé az életet. A rendnek, a fegyelemnek, a meg-

Page 98: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

94 A iiiiiLíViir Jrodalointöi'ténct i'lsznváhól.

szokottnak nieuvan a maga kedclyíss boldoíiitó ha-

tása s kivált a családi életben, a szerelem (kies oyö-

nyörében, a .gyermekek szinte ragaszkodásában, jó

nevelésében gyakorolja a reactio legfbb erényeit.

Benne igazán uralkodó hatalommá váMk a szerelem,

ez mutatkozik mindenfelé erényeivel és ballépései-

vel, ezt énekli a po(''ta, ezt elemzi a regónyiró, utána

ei)ed az ifjú s kérdzik rajta az öreg. Türelmes, el-

néz iránta az egyház és állam, hisz a fajfentartó

idea legjogosabb ké])viselje. A nemzeti eszme

idszakának második felében emelkedik a köz- és

magánjólét. Realismusunk megbecsüh a földi élet

öríimeit, szeretjük a gazdagságot s szívesen meghaj-

lunk eltte. Tisztelettel szólunk tehát a reactióról is.

Fajfentartó eszméje hálával tölti el keblünket. Kor-

látoltsága, kegyetlen és önz eljárása megmentjelesz a nemzetnek s addig teljesiti e fontos szerepét,

mig oly magasra nem emelkedik az emberiség, hogy

nem lesz tere az actiónak s igy nem jelentkezik a

reaetio sem. Ez az egy akol és Qí^y pásztor isteni

ábrándja.

Page 99: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

•vii.

A MFAJOK FEJLDÉSE ÉS EGY KISPANASZ.

Külíuldön az acstlK'tiku sokat (''S az irudaLjni

taiuilmáiiYüzóit fleg' a mfajok eredetének és fejl-

désének kérdése fouialkoztatja. Számos kitn aon-

dolkozó irt róla és ír most is.. Néha közel járnak az

iíiazságiioz, meg' is fejtettek egy-két pontot, de mégnincsenek tisztában a legtöbbel. Brnnetiére L'érolution

(les (/e)trcs (1890) czimü munkájában kis programmot

terjeszt el e tekintetln'n, n\ely érdekes és figyelenu'e

mélt(j, de nem elég világos. Kevés benne a jó. A mijámbor acstlietiknsaink és irodalomtörténetiróink nemtördnek ily kérdésekkel, örvendenek, ha elég sza-

batos meghatározását tndjuk adni az egyes fajoknak,

a töbi)i nem bántja ket. Pedig tndjnk, hogy e m-fajok történetileg fejldnek, módosulnak, átalaknlnak

s oly módon, mintha örök, változhatatlan speciesek

volnának, nem szabad róluk szólannnk. A nemzet

más-más mveltségi szhivoualán új forjnák jelemiek

meg, melyek kiváltak az elbbiekbl. Fölfedezésem

világot vet a mfajok eredetének és fejldésének

kérdésére is. Megjelöli az idpontot, mikor virágzik

az egyik vagy másik míífaj ; a reactio hosszú korá-

ban például nemcsak azt tudjuk megmondani, hogya nemzeti eszme kcdvch a haliadat, hanem azt is,-

Page 100: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

96 A üiíiraj.ik fcjlüdi's.'

ho<>y olsü í'cÍrnek melyik szakám esik ;i hsi bal-

ladii, mikor viráozik és min mveltségi viszonyok

között születhetik a lisi traL>'édia, micsoda jelensé-

séíi'ek közt jelenik meg a társadalmi szomorújáték

stb., úgy liogy biztos és ludyes ösvényen haladé)

aesthetika alapjául szolgálhat. A magyar írodalom-

förténet folyamán találkozni fog idevágó magyaráza-

tokkal a t. olvasó; most csak jelezni akartam a föl-

fedezés ebbeli fontosságát is. Persze kell csend és

magány s gondtalan anyagi helyzet kellene e nagydolgok kntatása- és tanulmányozására : de a mi er-

kölcsi viszonyaink között a megélhetés ezer meg ezer

gondjával küzködve kell e fenséges, e nagyszermunkára vállalkoznom. Csak magának az irodalom-

történetnek kiadása is tömérdek gondot okozott. —Elször is mit sem akartak tudni róla a kiadók. Azegyik azt kívánta, hogy az Akadémia, különösen

Gyulai Pál szellemi''ben legyen írva, másik soknak

találta az 5000 írt n3'omdai költség(>t, a harmadik

képes kiadást emlegetett a nagy közönség számára,

lelkes, hazafias szólamokkal, a negyedik az akadé-

miai pálj^ízattól tartott, a többinek sehogy sem kel-

lett. Ekkor elhatároztam, hogy magam adom ki.

Ersen hittem, hogy majd csak akad 4—500 elfizet.

Mikor néhány barátom leolvasta arczomról a sok

töprengést, azzal biztattak, hogy folyamodjam a

Mübarátok köréhez, de a gylésen a legbefolyásosabb

hölgy kétszer is beszélt ellenem. A^cgre abban álla-

podtak meg, liogy megvárnak egy pár füzetet s ak-

kor nyilatkoznak. Máig is várnak. Egy másik bará-

tom egy hatalpias férfiú pártfogását akarta kiesz-

közölni, de a ' különben derék ember azt felelte,

hogy ö is ír. egy irodalomtörténetet. Az V. füzet

megjelenése után kétségbeesve folyamodtam a köz-

Page 101: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

A mfajok fejldése. 97

oktatási miniszter segélyéhez; meg is kaptam a vá-

laszt, hogy «7rtjí hiányában elutasíüaük, pedig talán a

Eöllc-Sdlárd-cdapból nekem is lehetett volna juttatni

nemcsak az OttJwnnak ; egy fiatal barátom a Kis-

fahidy-társaságnál puhatolódzott, de ott egy coiyphaeus

kijelentette, hogy nem pártolhat ily irányú munkát

;

folyamodtam egy nagynev maecenáshoz, a ki mi-

után elolvasta levelemet, egyszeren visszaküldte

;

söt magas összeköttetésemnél fogva a rendelkezési

alapra is gondoltam, ennélfogva h'tam egy bizalmas

levelet, melyet nem kapott meg az illet. Csak a

magyar tudós Akadémiához nem mertem folyamodni,

mert ott évekre le van foglalva minden garas s régi

megkövesedett felfogásra, apáinktól örökölt egész-

séges nézetekre, elavult munkák (A pápák története,

Saint-Hilaire bölcsészete, Saint-Beuve arezképei stb.)

fordítására, egyszeren elsajátított vagy átdolgozott

mvekre, tömérdek okirat kiadására, melyeket i\gj

is megtalálna az az egy-két kutató, van szüksége a

magyar tudományosságnak. Ezekre kell a pénz !

Mindezek daczára tanulók, tanárok tisztviselk

s néhány más osztályú úri ember segél3''ével meg-jelenik A viafji/a.r irodalom története, utat tör magánakés talán még a lelki szegények : a Hegeds Istvánok,

Szász Bélák, ifj. Szinnj^ey Józsefek stb. elismerését

is kiérdemh. Hiu remény! mondja egy rossznyelv

barátom : I.asciate ogni speranza

!

Bodnúi- Zs. : Szollcmi luilailásunk törvónyo. ^^^/'^niC*

Page 102: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Page 103: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Page 104: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto
Page 105: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

/rf-i*^

Page 106: Bodnar zsigmond   szellemi haladasunk torvenye (1892), toronto

r''*:^^.\. .t»^--.-.'^'.

^.'tr^:

Í'-F-^J^^!

"f. jp ^yfC

W. íftf