[дИШШШШШИШЛШ

I

i

iI

i

II

i

1

I1

THE L1BRARIES

COLUMBIA UNIVERSITY

шйДйШШЙйЩплШшШпЗПйЗ!

EllTEKEZÉSEK

A T Ö BT É N E L M I T U D О MANY О К К Ö В К В < "> I .

KlAI>JA А МЛОУАВ TuDOUANYOS АкА!)КИ1А.

А II OSZTÁLV RENDELETÉBÔL

SZKRKKSZTI

FKAKNÓi VIUUOS.

oer.TÍ.1 VHfKÂR.

VII KÖTKT. v. S7.AM. 187«

i. RÁKÓCZY GYÖKGY

Í.S A

DIPLOMÁCZJA.

_

KKTEKEZÉa

SZiLÁGYJ SANDOIí

'.,'. TUL.

" M' T"1- A'i;i II él,

tartuU ¡i.V

BUDAPEST. I

M. Tia^AKADÍMlA KÜ.NYVKIAPÓ ÍIIYATAI.AKAX.

ERTEKEZESEK

►i'téneti tudományok korébôl.

i.

H.

ш.

Szám.

Szám

Szám.

IV. Szám

V. Szám.

VI Szám.

Vil. Szám.

vin . Szám

IX. Szám.

X. Szám

XI. Szám.

XII. Szám.

Elsö kötet. 1867—1870.

Hazánk közlekedési eszközeirö1. Hunfalvy János-

t ó 1. 1887. 55 1 . Ara 20 kr.

A perdöntö bajvivások tSrténete Magyarországon .

P e sty Frigy estö1. 1867. 190 1 60 kr.

Dunántuli levéltárak ismertetése különös tekintettel

II. RAkóczi Ferencz korára. Thaly Kálmántó1.

1867. 46 1 20 kr.

A magyar birodalom nemzetiségei és ezek száma vár-

megyék ée járások szerint F é n y e s E 1 e k t 6 1.

1867.77 1 Зв kr.

K¿y lap Erdély legujabb történelmébö1. Szilágyi

Fe r encztô1. 1867. 160 1 40 kr.

Bethlen Gábor fejedelem trónfoglaláso. Szilágyi

Sándortó1. 1867. 74 1. . . 20 kr.

A Temesi Bánság elnevezésének jogosulatlansága.

Pest y Frigy esto1. 1868. 48 1 20 kr.

Babylonia és Assyria öskori történelmének hiteles-

sége. Ri b ár y Fer enczl ö 1. 1869. 51 1. . 20 kr.

Rath Károiy m. akad. tag emlékezete. Eómer F 1 6-

ristó1. 1869.25 1 10 kr.

II. Endre szabadságlevelei. Knauz N án d or t ó 1.

1869. 79 1 30 kr.

Rendi országgyüléseínk jellemzéséhez. S a 1 a m o n

Fe ren eztííl. 1869. 36 1. ... .... 10 kr.

Zilah történelmébül. bzilágyi FerencztíW.

1870. 136 1 40 kr

MAsodik kötet. 1872.

10 kr.

20 1er.

10 kj,

10 kr.

30 kr.

30 kr.

30 kr,

10 kr.

20 kr.

I. Szám. Jelentés az Antwerpiában J871-ikévi au^usztus 13—

22-éig tartott nemzetközi geografiai congressus munká-

latairó1. Hunfalvy Jánostó1. 1872. 31 lap.

II. Szám. Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelye). W e n-

zel Gusz távtó1. 1872. 14 1. ..'...

III. Szám. Péter és Aba. Szabó Károlytól. 1872. 48 1.

IV. Szám. Henckel János, Mária királyné udv. papja. Fra nkl

Vil most 61. 1872. 31 1.""

V Szám. Nevezetes per locsei polyáiok kßzölt 1421 — 1429.

Wenzel Gnsztá v t ó 1.-1873. 34 1

VI. Ríiíiri. liévai Feren« z nádori helytartó fiainak hazai és kül-

földi iskoláztatása 1538— 1555. F ra n k 1 Vilmos-

tó1. 1873. 94 1. . .

VII. Szám. Diósgyör egykori történelmi jelentoeége. Wenzel

G usztáv tó 1. 1878. 82 1

VIII. Szám. Adalékok Bethlen Gábcir szövetkezéseinek turténetéhez.

Szilágyi Sándortó1. 1873. 96 1. Egy táblával.

IX. Szám. Emlékbeszéd Érdy Jánoe felett. Nag y Ivántó1.

1873. 26 1

X. Szám. A székelyek alapszerzôdése. Baláse y Fereucz-

t 0 1. 1873. 57 !

10 kr.

l.M

i. RÁKÓCZY GYÖRGY

ES A

DlPLOMÁCZlA.

SZKKFUULAIA) ККТКККШ

SZ1LAÜYI SANDOli

M. AKAD. RENDES ТЛОТОЬ. .

(Olvastatott a M. Tnrl. Akadémia 187Л. decz. 9-én ея 1878. jan. 11-én

tartott ülésfin.)

BUDAPEST, 1878.

A M. TUI). AKADÉMIA KÜNYVKIADí') HÍVATALA.

(Az Akrdcinîa ¿pUletében.)

, A_.' -^ ,»

-/yj.9/

ní

lîudafieat, 1878. Nynmatolt яг Athenaeum г, társ nyomdájában

Midön о széket, melybe a Tekintetes Akadémia nagybe-

csil bízalma ültetett, az alapszabályok értelmében elfoglalui

szerencsés vagyok, elsö kötelességemnek ismerem bálás köszö-

netemet kifejezni. Es mintán bizonynyal a történelmi kutatás

terén tanusított igyekezetemet érte leginkább az Akadémia

méltánylata : engedtessék meg nekem ez úttal közelebbi bfi-

várlataim cgyik eredményét mutatni be : egy kötet okmány-

tárt, mely Erdély részvételét a harmincz éves háború második

felében, nemcsak új adatokkal illustrálja, hanem némely pont-

jainál új világításban is tünteti fel. ')

Schiller óta, kinek тa már sokkal inkább élvezik és

roéltányolják nagy drámai trilogéját, mint e háborúról irt tör-

ténetét, és Katona óta, ki mindent kimerített mit korában ná-

lunk e tárgyról tudni lehetett, sem nálunk, sem az európai

sajtóban nem sok történt, mi I. Rákóczy Györgynek részvéto-

lét e nagy világtörténeti eseménybeu tisztázni, felderíteni tii-

rekedett volna. Külföldi munkákból egész könyvtárat állít-

hatni össze, mely annak legföbb részleteit tisztázza : de Rá

kóczy interventióját ma is oly elfogultan birálják, mint Schil

ler. A történetnyomozás nálunk is messze túlszárnyalta Ka-

tonát igen sok kérdésben : de ebben a mi történet-tudásunk

sem ment sokkal többre mint a Katonáé. Körülbelöl oda megy

ki mind két fél történetiróinak itélete, bogy az öreg Rákóczy

egy vén zsugori volt, ki e beavatkozást leginkább a maga

hasznára zsákmányolta ki.

Hogy a közel két évig tartó, megfeszített, lankadatlan és

sok anyagi áldozatba került küzdelmet maga és családja ja-

vára is igyekezett érvényesítni, azt nem vehetni rosz néven

') Okmánytúr I. Rákóczy Gyiirgy svM c'-g franczia szövetkezései-

nek történetéhez. Budapest, 1873.

M. TIÏD. AKAI). ¿ПГЕК. A TÖRT. TÜD. KÜR¿BOL. 1878. 1

attól, ki a linczi békét kötötte, melyröl önérzettel és méltán

mondhatá : »nekünk úgy tetszik. többet és nagyobbat vittünk

ki, mint az elöttünk tlt becsületes fejedelmek.« De bogy inter-

ventiojával szövetségesei ügyét is jobb karba helyezte, söt

bizonyos tekintetben igen kényes helyzettöl megmentette, azt

kortársai is elismerik. Nem magyar kortársa, nem magyar

torténetiró, banem a Münsterben székelö franczia békekövetek :

Avanx és Servien mondják arról : »elle est venue si a propos

ponr occuper les forces de l'empereur, an tems que les Sue

dois ont comme abandonné l'Allemagne, pour leur guerre de

Denemark qu'on pent dire que sans cela tons leurs succès se

fussent peut-être evonnonis cette campagne.«

Ez okmánytár, melyet most bemutatni szerencsés va-

gyok s melyet a t. Akadémia történelmi bizottságának rende-

letéböl bocsátottam sajtó alá, a münsteri alkudozóknak igazat

szolgáltat. Oly tisztán és világosan állítja elénk e fontos kér-

désuek majd minden részletét, bogy Rákóczyt az önzés és tel-

hetetlenség vádja aló], azok fonalán indulva, bátran fölment-

hetjük. A hazáját, vallását és családját forróu szeretö férfiu

mellett ismerni tanuljuk belöle az államférfit is, kiben óvatos-

ság és erély, kitartás és vasakarat, elszántság, bol szükségét

látta, s a körülményekkel alkudni tudás egyesültek.

Sikerülend-e nekem összeállítni és kimutatni azt, mit ez

okmányokból oly tisztán Шok, nem tudom. De sikerüljön vagy

nem, oly fontos kérdése az történetünknek, bogy itt még : et

voluisse sat est.

Budapest, 1873. decz. 6.

Szilágyi Sandot. »)

') Számot kell még arról adnom, hogy ezen értekezés miért hagyt.a

el azután hogy fölolvastam, 5 éwel a sajtót ? Лппaк oka egyedííl az, inert

akkor még a Rákóczy Györgyre vonatkozó kutatásaimat nem fejeztem

be, s hogy különösen a nagy-szombati egyezkedésre vonatkozó irományo-

kat még nem használhattam fe1. Mieltftt tehát sajtó alá adtam volna ér-

(ekczésemet, szükségesnek láttam bevárni az arra vonatkozó kutatásaim

hefejezését s igy történt, hogy székfoglalóm második részét újra dolgoz-

ván, azt csak 6t éwel késübb 187S. jan. 11-én mutathattam be az Aka-

démiának.

Budapest, 1878. jan. .15.

I. A GYULA-FEHÉRVÁRI SZERZÔDËS.

I. Eákóczy György fejedelem, attól fogva, bogy uralko-

dói székében, Esterházy mcgverésével s a török portától az

athnamé megnyerésével, biztosította magát, soba sem laukadó

törekvéssel munkált azon. bogy a protestaus batalmak con-

foederatiojába felvétessék s részesc legyen a háborúnak, me-

lyet ezek az ansztriai ház ellen folytattak. »Magunkra, ja-

vainkra s gyeimekinkre rég meglették a törvényt az ansztriai

ház tanácsában« : mondá cgy bivatalos iratban. *) Meg volt

gyözödve, bogy a magyar királyt cgyedül csak háborúja gá-

tolja, bogy cgész erejét ne fordítsa az ö országa ellen, és az

ö vallása kiírtására. A rakamazi vereség csak addig nem

marad boszúlatlan, mig a nádor a német császár erejét másutt

látja elfoglalva. Ha az imperinm háborúja bevégzödnék, a csá

szár a barczból olvont badaknak Magyaroiszágon s Erdély-

ben keresne muukát —• ha t. i. az egyetemes békébe nem

volna befoglalva o is. Ezért kell neki résztvenni a küzdelem-

ben : bogy biztosítsa családja jövöjét, szcrezzen garautiákat

Magyarorszfig vallásos és politikai szabadságának, tegye Er-

dély ügyét közössé az európai protestantismus ügyével, »és —

ugy mond — az úr Isten a mi lelkünkön ne keresse azt meg,

bogy szolgálbattuuk volna anya-szentegyházának s módot is

eleget adott, de elmúlattuk.« **)

*) Ezt ÍS több. pzen idöben kiadott levelében ismételte ; igy abban

mit Kassaihoz aug. 25-én irt, s abban, melyet Kéry 1643-iki novembcr

követségére válaszul adott, Horváth M. V. k. 440.

**) Török-magyarkori Államokmánytár III. le. 224. 1.

6 SZ1LÁGYI SANDOR

De Rákóczy óvalos ember volt Uralkodása elsö évétöl

kezdve nnmkált ugyan azon, bogy a szövetségbe fölvctessék :

de olyan garantiák mellett, melyek az ö s családja jövöjet min-

den esélyre nézve biztosítják.

S ez szorosan össze volt foiTva a háború sorsával. az

enrópai küzdelmek alakulásával, a yersengo felek diplomatiá-

jának sakkhuzásaival. A küzdelem mögött rejlö politikai esz-

mék, az államférfiak hátulsó gondolatai, s a harcztéruek elö-

tolása vagy hátravonása egyaránt befolytak a kérdésbe, bogy

Erdély bevonassék-e a küzdö felek concertjébe, vagy abból

kibagyassék-e ? Mert végre is ez és nem a fejedelmek szemé-

lyisége döntötte el Erdély interventiójának bosszan vajúdó

kérdését.

Az egyes táborban küzdö európai hatalmaknak külöu-

bözö és gyakran ellentétes érdekeik voltak. Spanyolországnál

s a római császárnál ugyan nem, mert a dynastia egysége s a

vallásos és politikai törekvések azonossága megóvta az érdek-

közösséget. De annál határozottabban áll ez ellenfeleiknél.

Midöu az edictum restitutionis Németországon a lelki-

ismeret szabadságát s az alkotmányosságot végkiírtással fe-

nyegette, bogy e keletkezö roppant hatalmat megtörje Riche

lieu — mert ö volt Fraucziaország — Anglia és Bethlen

Gábor közbenjárásával, 1629-ben egy hat éves fegyversztmet

által véget vetett a lengyel-svéd háborúnak, mely Gusztáv

Adolf kezét megkötve tartotta, s alkalmat adott e nagy ki-

rálynak, bogy megtörje a császár hatalmat, mely a keleti tsn-

gerig terjeszkedése által Svédország érdekeit fenyegette. A

biirwaldei szerzodés (1631. jan. 13-án Richelien és Guszcáv

Adolf közt) öt évre barátaik közös védelmére kötelezte ugi an

öket, de midön a svéd király váratlan és fényes sikere, lipc sei

diadala s elönyomulása a Rajnáig, Richelien azon aggoc al

mát ébreszté fel, bogy a Rajna mellett a császáré belyett « sgy

új s anuyival félelmesebb hatalmasság fog támadni, mert : m-

nak élén egy kiváló egyéniség álland : a franczia államf ¡rfi

nem találta többé a svéd szövetséget hazája érdekeivel m !g-

egyeztethetönek. A jó viszony helyét csakhamar feszült: ég

foglalta el, barátságuk hülni kezdett s most Gusztáv Ac olf

egy Rákóczyval köteudö szövetség eszméjével foglalkozott.

I. RÁKÓCZ Y GTÖRGV SZÖVKTKEZÉSE. 7

Gusztáv Adolfnak volt követe az erdélyi udvarnál :

Strassbuig Pál, kinek cddigi feladata volt királya sógorasz-

szonyának, Brandenburgi Katalinnak érdekeit védeni a feje-

delem udvarában. A követ most már más feladatot is uyert :

frigyet készítni elö ura és Rákóczy közt. *) 1632, tavaszán

midön a nagy király Bajorországnak már ura volt, a tervbe

vett szövetkezést is nagyobb erélylyel készíté elö s egyik ba-

jor városban, Hersburgban, jún. elején fogadta Bonczidait

Rákóczy postáját, ki urának feltételeit bozta magával : a fe-

jedelem maga és családja sorsát eleve biztosítni akarja,

a háború sorsát közösen kell bogy viseljék s a királynak azoïi

kell lenni, bogy hadai a Rákóczyéval egyesülhessenek.

Gusztáv Adolf természeteseknek találta e föltételeket.

Eddigi sikerei, hadai elönyomulása már is oly helyzetbe boz-

ták, bogy ez úton sokkal többet tehet érte, mint ha a saját

szükségleteitöl megvont pénzzel segítné, s ezévt sürgetve kéri

bogy minél hamarább induljon meg hadaival s igyekezzék

terhén könuyítni. O is mindenkép elömozdítandja érdekeit s

ha bármi csapás érné, kárpótolni fogja.

A többi részletek elintézése Strassburgra volt bízva. Az

alkudozás további folyamáról uincs tudomásunk, annyi bizo-

nyos, bogy Rákóczy anuak létrejöttén buzgón munkált. Az

alatt, mig Gusztáv Adolf s a császár scregei a uémet csatasi-

kokon küzdöttek, az ö és Ferdinand követei Eperjesen alku-

doztak, bogy az Erdély és Magyarország közt függöbeu levo

kérdéseket kiegyenlítsék. Rákóczy a végmegoldás elé, Gusztáv

Adolf óbajtása folytán, bogy a uémet császár erejének egy

részét a harcztérröl elvonhassa, mindig ujabb akadályokat

gördített, még mindig számítva a svéd frigy megkötésére, s

mint maga mondá egy késobbi levelében, a Gusztáv Adolffal

létrejött kiegyezés életbeléptetését csak ennek elesése gátolta

meg, mert mielött a svéd király végzetes utjára ment volna,

a lützeni csatatérre, október elején az állott tervében, bogy

*) Gnsztáv Adolf Her.slmrg 1632. jûn. 25. irt levelónek hátirata

»az svécziai király erdélyi fejedelemnek irt leveleinek massa Nro 12«

mutatja, hopy a két uralkodó közt nagyon gyakori volt a levólváltás.

Fájdalom, a 12 levélböl eddigelé csak ez egy nem lappaug.

SZILÁGYI -SÀNDOlt

Ausztriába nyomul be, s e czélból már különféle készleteket a

Dunára szállított. *)

A lützeni catastropha a helyzetet teljesen megváltoz-

tatá. A fejedelem még mindig halasztá Ferdinánddal a vég-

kiegyezést, de midön Strassburg 1633. máj. 20-áü elvált ud-

varából, **) a németországi dolgok fejlödése pedig nem olyan

volt, melyek kilátást nyujthattak volna neki sikerrel szövet-

kezni a protestans fejedelmekkel — végre szept. 28-án rneg-

köté a békét. S ettöl fogva öt éven át nein alakultak úgy a

viszonyok, bogy reménye lehetett volna országa, báza és val-

lása érdekeit ilynemü szövetkezéssel mozdítni elö ; ez idö

alatt a svédek a portán irányában ellenséges állást foglaltak

el, s megbuktatásán dolgoztak.

Ez öt év nem oltotta, hanem nevelte a háború 'lángjait.

Richelieu a király elesése után nem tartotta többé ve-

szélyesnek Francziaországra nézve a svéd szövetséget. s 1633.

ápr. 19-én megujítá a bärwaldei szerzödést, söt gr. Avanx —

egyike azon kitartó finom diplomatáknak, kikkel Francziaor-

szág ez idétt oly böven rendelkezett — ncgy havi kitartó al-

kudozással kieszközlé, bogy a Lengyelország és Svédország

közt fenforgó egyenetlenségek elmozdíttattak s e két orszâg

megbosszabbítá a már-már lejárt fegyverszünetet.

S a mint a háború esélyei folytán Svédországtól egy-

másután szakadtak el németországi szövetségesei s állottak a

császárboz, Richeheu ujabb bonyodalmakat tudott teremteni.

1634-ben ujabb két évre szóló szövetséget kötött a németal-

földi államokkal Spanyolország ellen, az olaszországi fejedcl-

meket egy ligába igyekezett bozni ismét Spanyolország ellen :

s ezek közül egypárt meg is nyert. Mert Richelieure nézve a

fokérdés Spanyolország gyengítése volt, melylyel fennállott

még a diplomatiai béke, de a melylyel már folytatta a hiva-

talosan közzé nem tett háborút, mignem 1635-ben csakugyan

megizente azi

*) Gejer Erik Gusztáv Geschichte Schwedens. Aus der schwedi

schen Handschrift des Verfassers, übersetzt von Swen P. Leffler III.

Band. Hamburg 1836. —219. 1.

**) Okmánytár Rákóczy szovetkezései Történetéhez, 17. 1.

g-MW??1'!1' M'!1..'.1"11???'ln¿

í. KÁKÓt'ZY HYÖUGY SZÖVETKEZKSi:. 9

A császárral is tényleg háborúban allot t Francziaor-

szág, de a hodizenet Oxenstierna többszörös sürgetései da-

czára is még sem kövctkezett be. Mert Ausztriát politikai és

vallásos tekintetekböl csak gyengíteni s nem tönkretenni

akarta Richelieu, s épeu ezért egész erejével soha sem támo-

gatá Svédországot. E két ország — Franczia- és Svédország

— órdekeinek e báborúban voltak agyan közös crintkezcsi

poutjaik. de nem egy alapra voltak fektetve. Ezért nem volt

frigyöknek belsö intensivitása — a vallás kérdésc miatt közös

actiojukban csak egy bizonyos pontig mcbettek együtt. Allít-

batott Richelieu a badak élére hugenotta vezéreket — poli-

tikájának csak szinezete volt hugenotta s nem lcnyege, mig a

svédeké tisztán bevallott protestans politika volt. Innen sok

félreértés, ellenkezés származott a szövetségesek közt, sot a

szövetsog épen e miatt 1637-ben ismét a felbomlás, szakadás

stndinmáig jutott, migriem gróf Avaux — a lengyel-svéd

fegyverszunet létrehozója, oly kötelezés mellett, bogy Fran-

cziaország III. Ferdinándnak is megizeni a háborút — 1(538.

márcz. 6-án Hamburgban létrebozott szerzödéssel kiegyenlité

a Svéd- és Francziaország közt lenforgó félreértéseket s

helyreállítá a kölcsöuös bízalmat. S a hadizenet meg is

törtéut.

A dolgok e fejlödése kívánatossá tette, bogy Rákóczy

ismét a combinatióba vonassék.

Il.

A helyzet következménye volt, bogy Rákóczy a Gusztáv

Adolffal mcgszakadt alkudozások fonalát ncm folytatbatta a

svéd batalom képviselöivel.

Grusztáv Adolf halála után müve Németországon miu-

den oldalon ingadozott, s a nördlingeui csatavesztés utáu

Oxenstierna már türhetö békét is elfogadott volna, ha a csá-

szár nem állit olyan követeléseket elé, melyeknél becsülete-

sebbnek tetszett fegyverrel törni útarTíémetországon át haza.

1637-ben a svédek, kik, míg Bauer át nem vetteaparancsuok-

ságot, német vezényszó alatt állottak, már Pomerániáig visz-

szanyomultak. söt ennek elörésze is a németek zsákmánya

10 SZ1LÁGYJ SÁNDOR

volt, maga a harcztcr is távolabb esett, bogysem Rákóczyval

közös müködést lehetett volna combinálni, s ki Oxensticrná-

nak felvilágosításokat adott a fejedelemröl, Strassburg Pal

ez iránt nem viseltetett jó indulattal. 1) Aztán Rákóczy hely-

zete sem volt olyan, mely támadását lehetövé tette volna : mig

ottbon függö ügyei Bethlcn Istvánnal s Brandenburgi Kata-

linnal el nem intéztettek.

Az elsö érintkezés a szövetségesek és Rákóczy közt ezcn

criticus évben 1637-ben volt. A bessern tartománygróf ez év

elején egy német loembert, Merboltt Henriket a fejedelemhez

küldé. Danczkán, Lengyelországon át jôtt s márcz. elején már

Kövárban volt, bonnan a tiszttartó »feles szabados« kisérettel

ereszté tovább. 2) Egy másik német követ is, már nem lo em

ber, banem pap, megfordult ez év nyarán Magyarországon,

bol Rákóczy bizalmasabb papjaival, s Erdélyben, bol magával

Rákóczyval érintkezett. 3)

A XVI. és XVII. századbau szokásban volt papokat és

tudós embereket követségekkel, politikai missiókkal bízni meg.

Nagyrabecsülték a tudomány es lángész batalmát, s nemesak

az államtanácsokban, banem a legkényesebb természctü követ-

ségekben is látjuk szerepelni oket. — Oly idöben, midön

Grotins Hugó Párisban Svéd- és Francziaország közt az

egyenetlenségeket sikerrel egyezteté ki, sem XIII. Lajos, sem

Richelieu uem találták különösuek, bogy, mint az erdélyi leje-

delem követe, egy gyula-febérvári profeszor mutatta be nálok

megbízó leveleit.

Ez Bisterfeld János Henrik volt, európai hirü kitünö iró

я oly nagy tudós, bogy kortársai e miatt az ordög czimborájá-

nak tartották, és a haldoklót a sátánnal vitették el. Politikai

szereplése történetünkben eddigelé meröben ismeretleu ; kor

társai, Kemény és Bethlen, elhallgatják — pedig ezek egyiké

') »Azt az embert Strassburg corruuipálta, én ugy vélekedem

feiöle«, irá Tolnai István 1637. aug. 13-án Rákóczynak a hollandi követ-

röl, kiröl ugy hallá »nem szintén miudenekben volna nagyságod jóaka-

rója.« K. kamarai levéltár.

2) Monaki, kövári tiszttartó, Rákóczynak 1637. márcz. 11.

3) Tolnai fenuidézett levele s Rákóczy válasza rá aug. 17-röl : »Az

német ember, kiBényeivel bejött, einleget valaniit, de Intel kellene hozzá,

л portan penig abban eddig mi hirünkkel senimi sem volt.«

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZOVETKEZÉSE. 11

sem volt jelentékenyebb az övénél; 1637-töl 1648-ig Rákóczy

összes diplomatiai alkudozásaiban tanácscsal, tollal, követi

missiók végrehajtásával nagy szerepe volt.

Három évben egymásután járta meg Nyugot-Európát :

elöször 1637-ben, bogy tájékozza magáta külfóldi szövetkezés

esélyeire nézve ; másodszor pedig 1638-ban. Rákóczy babo-

zott e küldetés végczéljára nézve : a svéd követekkel Gusztáv

Adolf alatt már jutott megállapodásra, már meg voltak batá-

rozva a szerzödési pontok — s ezekkel a régi pontozatokat

megújítani nem volna-e könnyebb, mint más távolabb esö

batalmasságokkal új szerzödést kötni? De a hessern tarto-

mánygróf követsége a legkeresztyénebb király tudtával kereste

fel — sö ez utóbbira batározta magát.

De Ricbelien az ö irányában sem követett más politi-

kát, mint Svédország irányában, melyet egész erejével támo-

gatott akkor, midön a háború koczkája annyira ellene fordult,

bogy egy catastrophától lehetett tartani, azonban cserben

bagyta diadalmas zászlóit, akkor, midön csatlakozás és közös

actio által végcsapást lebetett volna mérni a császár erejére.

Maga bívta fel a szövetkezésre az 1637-ki súlyos napokban. pár-

tolta az eszmét az 1638-ban Hamburgban Svédországgal tar-

tott egyezkedések folyama alatt, söt követet is küldött bozzá,

de aztán — bizonytalan igéretekben engedé feloszlani az egész

egyezkedési kisérletet. Már ekkor nem félt Németországtól,

most a svéd hatalom növekedését kelle hátráltatnia.

Bisterfeld 1638. nyarán .volt Párisban. A király és Ri

cbelieu fogadták — s alkudozási alapúl elfogadták az általa

Párisba vitt pontokat : mely kellö megsegítését, a háborúnak

közös erövel folytatását, s a háború minden esélyeire nézve az

ö és családja sorsának biztosítását foglalta magában ; és obaj-

tásáboz képest teljhatalmú követet küldtek bozzá. 1)

A követ du Bois dAvangour volt. Magával vitte Х1II.

Lajos levelét a fejdelemhez, melyben ezt rokonának szólítá ;

felbívta, bogy követének adjon teljes hitelt, mint a ki részle-

tesen közlendi vele az ö szándékát. Egy más kis czédulát is

vitt magával du Bois, egy arasznyi hosszu s alig két újj szclcs

') Okuiúnytár Rákóczy szovetkczései tôrténetéliez 23. 1.

12 SZILÁOYI SÂND0R

papirszalagot, mely bizonynyal azért volt oly kicsi, bogy a

megbízott elfogatása csetében is el tudjarejteni, s melyrc Bis-

terfeld latinul с szavakat irta : »Bizonyitom, bogy nemzetes

du Bois d'Avangoiu' úr magasságodbozkirályátólteljbatalom-

mal küldetett, s bogy méltóztassék neki bitelt adni.« ')

Du Bois öszszel érkezett meg Erdélybe, kerülö úton Ve-

lcnczéu és Tömösváron át, titokban és incognito. A fejdelem

cz idélt — October közepe volt — Beszterczén tartózkodott,

bol törvényszéket tartottak.

A törvényszékek nemcsak munka, banem ímnepélyek

napjai is voltak, melyeket az udvar s föurak jelenléte gyak-

ran uépessé s fényessé is tett. Itt kelle du Boist fogadni, az

ünnepélyek zajában, de titokban s annyira elleplezvc, hogy

sem az udvar, sem az összcgyült nép neszét se vegye ez alku-

dozásoknak. A fejdelem Kemény Jáuost, az ország hadai ge

nerálisát nézte ki közbenjárónak — s Kemény, szerencsétleu-

ségre, épen ekkor késett. Egy-két boszús szó, mit Rákóczy

önkénytelenül kiojtett, felkölté az udvar figyelmét s a tanács-

urak egyike, Serédy István, egy eszes, de csipös és élezelni

szeretö tour, már köszörülte uyelvét Kemény rovására. »Bú-

csuzz el, öcsém !« mondá ueki, midön két nap mulva megcr-

kezctt, s ugyaucsak leesett az álla, midön Kemény a fejdelem-

töl a magánkiballgatásról nem távozási engedélylyel, bauem

egy nagy arany serleggel s vörös-skárlát mentével lépett ki. 2)

Seuki sem értette, mi történt.

A mi pedig történt : az volt, bogy Kemény bizatott meg

közvetitni az egyezkedést a fejdelem és követ közt. Du Bois

Beszterczc mellett egy faluban vonta mcg magat, bova Ke

mény »mintegy sétálásképen« kijárogatott. De oly éles volt

') Ugyanott a 20. lapon mindkét levél közolve, melyek eredetije

Vörösvartt öriztetik. Az Okmánytár 445. 1. d'Avaux du Lois de Lar-

groix-nak nevezi.

s) Du Bois d'Avaugourról azt irja Kemény Emlékirataiban, hogy

1642. öszszel volt Erdélylien. Mind niegliízó levele, mind Елkосгл^пak

válasza. — Okmánytár 19-32.i1. — világosan kinmtatják, hogy Kemény

az évre nézve tévedett. Nem kell feledni, hogy tí Emlékiratait Krímben

ez eseméuy litan 30 évvel irta, tehát nem csoila, ha az évszámia nézve

emlékezete megcsalta.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZKSE. 1 3

az ellentét a franczia korona követelése s a fejdelem ffltételei

közt, bogy kiegyezésrül szó sem lehetett. D'Avaugour azt

kivánta, bogy a fejdelem táborba szállá-sa elözze meg a szo-

vetkezés feltételeinek pontokba íoglalását, — Rákóczy meg-

fordítva, a szövetkezéstöl tette függövé táborba szállását.

Kemény nehány napig lovagolgatott a falu és város

közt, mignem egyszer jelentéafejdelemuek. bogy egy »szolgá-

latot kéro officzér« kér kihallgatást. Ez volt du Bois ünne-

pélyes elfogadása és egyszersmind elbocsátása.

Nov. 15-ike volt. Rákóczy kis ember volt, de, mint fenma-

radt képei mutatják. csontos és jól megtei mett. Éles szemekkel

vizsgálta, a kivel beszélt, s magatartását, a kikkel keveset érint-

kezett, komolynak, ridegnek tarták. Dejelleménekereje, szivós-

sága modorán tükrözött s ezt néha makacsságnak vették töle.

E vonásokat olvashatta le arczáról du Bois is, midön trónja elé

lépett s megbizó levelét átadta: »Királyom külde — mondá be-

széde elején — magasságodboz e levelekkel, jelentvén, bogy a

Bisterfeld úr által vele közlöttekkel egyetért.« Ez egyetértés,

mint a beszédböl kitünt, abból állt, bogy a király elfogadja az

elébe tüzött 14 feltételt, a háború elsö évére 140,000, a többirc

100,000 tallért igér, oda hatand, bogy Banér, a svéd hadak

vezére, vele közösen müködjék, csakbogy ö tüstént támadja

meg a császárt. »Ezeken kivül — végzé a követ szavait — a

bibornok ö eminentiája csókoltatja magasságod kezeit.«

Rákóczy bosszan felelt, s mint államirataiban rendesen,

itt is igyekezett magát kimagyarázni. Eddigi buzgalmának,

törekvéseinek mondhatni egész történetét elmondá, hadd tün-

jön ki, bogy nem rajta múlt az actioban részt nem vétele, ü

nagyon méltányos feltételekkel küldötte követét a királyboz,

s nem is kételkedett, bogy ö, a követ, megerösitve magával

bozza e pontokat. Hogy nem történt meg, azt hiszi onnan van,

mert el akaiják halasztani, annyival inkább, mert már Ham-

burgban kétszer is — az 1637. és 1638-iki svéd-francziaalku-

dozások alkalmára czéloz — ventillálták. De a dolog sargos,

a húzás-halasztásból hazájára veszély háramolbat, — ha

tehát a szövetkezettek szolgálatával akarnak élni, mutasson a

követ valami szolid kézzel fogható szerzödést, mert ö kész

szolgálni az igaz ügyet elore megállapított feltételek alapján,

14 SZIIiÁGYI SÁNDOR

s még a török elöleges megkérdezése nélkül is, melynek ö nines

annyira alávetve, bogy akarata nélkül ráeröszakolhatná, 1) de

különben isten és angyalai elött tiltakozik, bogy nem tehet

róla, ha vonzalmát nem mutathatja ki tényekkel.

A mi hát tortént, az volt, bogy a Hamburgbanmárkét-

szer is ventillált pontokat most ujra formulázták. Saját szemé-

lyére vonatkozólag három pontot tüzött ki, melyet a szövetsé-

gesek a portánál tartoznak kieszközölni ; 1) adjon ez töriïk-

tatár hadakat mellé minden lehetö ellenség, még a lengyelek

ellen is ; 2) azt, kit a rendek fiai közül utódjává választanak,

erösitse meg a porta ; 3) Székely Mózes, a portán hizlalt fej-

delmi praetendens, küldessék baza, kinek ö teljes boesánatot

ad s javait is visszaereszti. A szovetségesek pedig kötelezik

magokat : bogy minden ellenség ellen védelmezik, ha e háboru-

ban elvesztené birtokait, öt és utódait évenként 120,000 tallér-

ral segítik, biztosítják Erdély es Magyarország összes politikai

és vallásos jogait, a catbolica egyházét úgy, mint a protestanso-

két, de azokboz semmi jogot sem formálnak, évi segélypénzzel

és segéd hadakkal látják el, nélküle és ellenére békét nem

kötnek, s fit és utódait a háború minden következménye ellen

védik. 2)

Kemény e tervezetet, — mely épen az ö fogalmazatában

maradt ránk — »képtelen conditiokc-nak neve/i. Ugy van.

képtelenek voltak : de Rákóczy csak kiindulási pontúl vette

ezeket, melyek a körülmények szerint lényeges módosításokon

mehetnek ¡it. Mint ilyeneket vette du Bois is, ki Konstantiná-

polyon át tért haza, bogy lehetöleg rövid és biztos uton men-

en, urának eljárása eredményéröi jelentést teendö.

Gusztáv Adolf halála óta az 1639-ik év volt legalkal-

masabb a közös actiora. 1637-ben ök még Pomeraniáért, utolsó

németországi birtokukért küzdöttek: de Gallus már 1638-ban

ott bagyta Pomerániát, nyomban üzetve Banér által. 1639-ben

') >Cum (luamvis videamur aliqua ex parte ipsis tribntarii, tamen

non ita eubjecti nt mancipes, vel vero, ut nobis tale aliqnid praeter volun-

tatem nostram velit imponere,« monda maga Bákóczy.

■) A beszédek és pontozatok az Okmánytár 20—32. 11. vannak

közölve.

'II.

I. RÁKÓCZY OYÖROY SZVÖETKEZKSE. 16

pedig a chemnitzi diadal utat nyitott ennek Csebországba s

május 19-én Prága kapui elött állott. Tábora telve volt cseh

menekülökkel — ah, mi megváltozottnak találták ezek hazá-

jokat, melybeu egy protestans pap, egy protestans templom

sem volt. Banér és Veimari Bernât ez évben a Dunánál akar-

tak találkozni — légyott, melyben Rákóczy számára is volt

szerep fentartva, de melyet Bernhard halála meghinsított.

S talán egyéb is. Nem a conditiók képtelensége volt itt a

fóok: sokkal képtelenebb conditiokból formulázott már d'Avaux

szövetkezést Svédországgal, mint milyeneket d'Avangonr

haza vitt Erdélyböl. Nem Kassai Istvuunak, Rákóczy elsö

miniszterének németessége s békeszeretete döntött itt, sokkal

elhatározottabbnak mutatják Rákóczyt levelei, bogysem e vád

érhetné. Ha kevesbbé fényes diadal- utat tesz Baпéra svéd

vezér, mint milyent tett Stettintöl Prágáig, s ha kevesbbé

magasra emeli fel hazája lobogóját, Richelieu sem tartotta

volna Francziaország s a catholicismus ügyére nézve veszé-

lyessé válhatónak egy új hugenotta szövetséget vezetni Banér

karjaiba. Az egész szövetkezési kisérlet megfeneklett, s nem

szorítkozott többre, mint meggátlani, bogy Rákóczy és a császár

közt közeledés történhessék.

1639. áprilisében Bisterfeld újra útra indúlt Párisba, 1)

útját Lengyelországon át Danczig felé vevén. Májusban már

togadta XIII. Lajos. s elhatározását de la Barde által kéz-

besítteté is neki. Maga a király is ohajtja, bogy a szövetség

minél hamarább létrejojjön. s erre fel is hívta a svéd korona

bozzájárulását, de fóként a gyalogság átküldésére vonatkozó

kivánata talált nehézségekre. Azonban d'Avanx-t utasítottn.

hogy hozza rendbe az ügyet a svéd koronával. s aztán menjc-

nek biztosok "Rrdélybe a szövetség megkötésére. Utasítoüa

Cesit is. új portai követét, hogy a török viszonyokra vonnl-

kozó három 1>ont elfogadását sürgesse, eszközölje ki. Addig is.

') Tolnay István Patakról ápril 23-ról irja Rákóczynak, hogy Bis

terfeld ott van, cle az fit Danczka felé most teljesen úgy elfogodott, hogy

csak bajjal fog átvergödni. Alumnus is ment vele ki. Eredetije a ni. kir.

kamarai levéltárban.

16 SZILÁGYI SÁNDOR

mig ezek eredményre vezetuének, tartózkodjék a fejdelem a

római császárral békére lépni. ')

Ezen három pont felett csakugyan folytak tárgyalások

a portán, hova a Bisterfeldtöl nyert értesítések alapján még

a nyár folytán nagykövetiil Tholdalagi Mihály, kit csak a leg-

fontosabb s legtitkosabb ügyekben szokott alkalmazni Rákóczy,

küldetett be. E három pont volt : török és tatár segély adása,

Bákóczy egyik megválasztandó fiáDakatrónjelöltségben meg-

erosítése s Székely Mózes hazaküldése,

Toldalagi és követtársa Korösi István jul. utolsó feléböl

leveleket kézbesítettek Césynek a franczia követnek, melyre az

aug. 21-én válaszolt. »A király is — mondá — megparan-

csolá, bogy az magasságod által sürgetett ügyben nem kell

idöt veszteni.«'-) Három nappal utóbb Toldalagi a követnek

ilynemü nyilatkozatait komolyan véve, a kapitibát (azaz :

Allandó portai ügynököt) hozzá küldte. Menjen el személye-

sen a nagyvezérbez, de csak titokban, — mert нуilván nem

teheti, mintán még nem volt szemben a szultánnal — se há

rom feltétel végrehajtásáért igérjen a batalmas császárnak

20,000, a kajmakamnak 10,000, a vezérnek 6000 tallért. Biz-

vást tebeti: Sz.-Márton napra megküldi uraa pénzt, s ha job-

ban tetszik neki, nem a franczia király, banem a fejedelem nevé-

ben kösse le az igéretet, kikötvén, bogy a segélyhadakat adják

ugy mint Betblen alatt.3)

De daczára, bogy a fejedelem a három conditio létre

') Okmánytár 32. 1. XIII. Lajos levele Bákúczyhoz, mely az

Institut könyvtárában Párisban a Godefroy gyüjtemónyben (Portefeuille

490.) öliztetik, igy bangzik : Л mon Cousin le prince de Transylvanie

George Ragozzi. Mon cousin, j'envoye vers vous ce mien député pour

vous informer bien particulièrement de mes bonnes et sincères intentions

sur*ce que le vostre a icy proposé, sur quoy je vous prie d'adjouster en

tière creance a ce que mon deputé vous fera entendre, et aux assurances

qu'il vous donnera de mon affection en vostre endroit, priant snr ce Dieu

qu'il vous ayt, mon Cousin en sa Sainte garde. Escrit a St. Germain en

Laye le IX. May 1639. Louis.

-) Cesy levele Rákóczyhoz, Török-Magyarkori Államokmánytár

III. k. 38. 1.

а) Toldalagi utasítása Eétinek. Gr. Mikn : Torténelmi adatok I. k.

244. s köv. 11.

I. KÁKÓCZY (»YÖHUY SZÖVETKEZKSE. 17

bozására szükséges fizetéseket magára vette, a dolog nem

haladt. boldalagi nehány héti ott mulatás után eredmény

nélkül tért haza, a franczia és bollandi orátorok további nóga-

tásával Rétit bízván meg.

Ez alatt Bisterfeld elhagyta Párist, s útját a németor-

szági szövetkezettek s a svédek felé vette. Banér nem volt

idegen Rákóczyt is bevonni az actióba, de midön Weimari

Beraáttal a Duna mellett tervezett találkozását ez utóbbinak

halála (jul. 8-án) meghinsítá, s Banér maga is e miatt kény-

telen volt visszavonulni Csehországból, és a harcztér Német-

ország távolabbi részeibe tétetett át : a Rákóczyval való szö-

vetkezés nem mutatkozott többé annyira szükségesnek, s az

egész tervezet elmaradt. D'Avangonr, Francziaországnak a

lengyel udvarnál követe, Junins 26-ánarról értesíté BÁkóczyt,

bogy a svéd és franczia udvarok közt folynak a tárgyalások

a vele kötendö szövetség ügyében, s két nap mulva már öröm-

mel jelenté, bogy a franczia és svéd biztosok útban is

vannak, »kik teljhatalommal vannak felruházva, tisztességes

feltétek mellett megkötni a szövetséget.« 1) De ezek a bizto

sok soba sem érkeztek meg s a szövetkezés kérdése teljesen

elejtetett ezúttal.

Bisterfeld öszszel hazaérkezett, s a fejedelem Serédyt

küldte a portára, bogy az adó beszolgáltatása alkalmával

sürgesse a három pontot. Serédy sürgette is, hanem Cesy

és de la Haye franczia oratorok folyton találtak leveleikben

mentséget, bogy miért nem juthattak még e kérdésben ered-

ményre ? 2) Nem is jutottak soha eredményre, — Rákóczy

pedig ezután elégnek tartá koronkint utasítni a portára kül-

dött követeit, bogy a bízaímas viszonyt velök fentartsák.;j)

1) Dr. Ötvös Ágoston, Rejtelmes levelek : 1 5—27 d'Avaugour fen-

érintett levelei közölve vannak. »Varias habere ве a legatis gallico et

svecico, qui Stetini modo sunt, ad С. V. literas, quae procul dubio signi-

ficent mox apud eum fore jussu Dominorum suorum certos homines plena

instructos potestate foedus tractatumque quos novit conditionibus con-

cludendi.

«) ÁUamokmáuytár III. 55. és 56. 1. de la Haynek 1640. jun. 20. s

febr. 27-én irt levelei. »Verum huic rei mox totus incumbam« — irja.

a) L. Serédynek Béthinek adott utasításait az államokmánytárban.

M. TUD. АКАП. ÉRTEK. A TöKT. TDD. KöK. 1878. 2

18 szilAgyi sándor

III.

Rákóczy eddigi törekvéseinek központját képezte elsö

sorban a franczia koronával s csak ennek garantiája mellett

szerzodni a többi szövetségesekkel. O minden lépését határo-

zott biztossággal akarta tenni, fedezni kivánván magát mindeu

eshetñség ellen : de e miatt maga a szövetkezés hinsúlt meg.

Igaz, bogy Richelieu bizonyos pontig vezette s fentartá az

operatiót a spanyol catbolicus systema ellen, — de o csak a

spanyol systemát akarta megbuktatni s helyébe a franczia

catbolicus systemát tenni, a protestantismusnak pedig, mely

abban az idöben az alkotmányosságot képviselte, túlcmelke-

dését nem akarta megengedni. Rákóczynak a svéd korona

volt természetes szövetségese.

Banér 1641. máj. 20-án meghalt. Guebriant a franczia

vezér egy maga nem tudott a helyzet urává lenni s a szövet-

ségesekre válságos napok következtek, melyet nem hárított el

az, bogy Avanx ügyessége jun. 30-án Hamburgban Franczia-

és Svédország közt új szövetséget bozott létre. A szovetséges

sereg lázongott, megtagadta az engedelmességet, kijelenté,

bogy a fövezérnek többé nem fog engedelmeskedni, s még poli-

tikai concessiokat is követelt. Ekkor a svéd korona egy beteg

embert nevezett ki fövezérré s kényszeríté,bogy e tisztet fogadja

el, de késö öszig ez sem mehetett a táborba, melytöl a leg-

idösb tábornok megvált, Wrangel távol volt, Wittemberg

hadképtelen,né lett s Guebria nt is eltávozott a franczia

csapatokkal. Midön végre a fövezér megérkezett, ez még

akkor is annyira beteg volt, bogy kezét lábát sem birta moz-

dítni, nyugágyon vitette magát s már holt hírét költötték.

Ez a fövezér Torstenson volt, Gusztáv Adolf növen-

déke, Banér harcztársa, épen oly nagy tehetség mint ez, de

ennél kitartóbb s több lélekerövel bíró és a király után két-

ségtelenül a legkiválóbb svéd tábornok. Fogság és táborozás

egészen megtörék s betegsége miatt szabadságidöt kért, me

lyet 1641. elején nyert meg, de nem soká élvezhetett, mert

fövezérré kineveztetése ez év végén már a táborboz szólítá.

I. RÁKÓCZY GYÖaGY SZÖVETKEZÉSE. 19

A meghasonlott, versenygö, csüggedt serget új élet

szállta meg — visszanyomottból támadóvá lett. Az ellenség

visszavonult Szászországba s ïorstenson már 1642. marcz.

27-én átkelt az Elbén, april 24-én beveszi Grosz-Glogant,

csakhamar megveri s elfogja a lanenburgi herczeget, a császá-

riakat Morvaországba üldözi, jul. 5-én beveszi Olmützet s

ezredesét Hellmut Wrangelt Bécs közeléig csatároztatja.

Egy félév alatt egészen urává lett a harcztérnek.

E szorongatott helyzetében a császár összeszedte erejét

s új hadakat készült a csatatérre küldeni. Torstenson ellenben

a maga részéröl új szövetséges után nézett, ki legalkalmasb

legyen ez eröfeszítést meghinsítni vagy legalább paralyzálni.

Rákóczyra gondolt.

Két ezredesét, Dörflingket és Plettenbergket Erdélybe

küldé (1642. jul. 29.) A tábornagy ez elsö levele latín nyel-

ven irva, erös vonásokkal, de a helyzet tiszta ismeretével festé

Erdély és a római császár egymás közti viszonyát, ennek ki-

tartó törekvését ez ország elnyomására s Erdély fejedelmei-

nek küzdelmeit s olykori bukásait. De mi várna ez országra,

ha a császár nagymérvü törekvései sikerre jutnának ? Közös

ügyeik, közös érdekeik kivánják, hogy ök bízalmas összekötte-

tésbe lépjenek egymással terveikre, czéljaikra nézve, s mint-

bogy ily törekvés levelek által el nem érhetö, meghatalmazot-

takat külde bozzá annak eszközlésére.1)

A meghatalmazottak megjárták Erdélyt, Febérvártt a

legszivélyesb fogadtatásra találtak, annyira, bogy Bákóczy

elözékenysége, készsége meglepte öket, velök adta a pontokat,

melyek mellett kész fegyvert fogni, de úgy ha a két korona —

a svéd és franczia — azok iránt kellö biztosítékokat nyuj-

tanak. E pontok már kevesbbé voltak követelök mint az

1638-ikiak s lényeges engedményeket tartalmaztak ; már nem

kivánta, hogy a szövetségesek eszközöljék ki fiának utódjává

erösitését a portán, azt már ö maga végrehajtá, hanem fen-

tartá, bogy a megtámadtatások ellen tartozzanak öt, családját

védeni, elüzetésök esetére évi 40,000 tallérral segítni öket,

') Ez érdekes és emelkedett hangon írt okmány közölve van az

Okmánytár 25. 1.

2*

____d«ML

20 SZILÁO.YI SÁND0R

támadása esetére svéd gyalogokat kért maga mellé, óhajtá,

bogy a portai engedély megnyerésére szükséges pénzhez e két

állam 30,000 tallérral járuljon, s bogy nélküle és ellenére

békét ne kössenek.1) Ezekre nézve kívánta o, bogy a két

korona biztosítékot nyújtson.

Torstenson, a mint ezredesei Rákóczytól visszatértek, meg-

tette a lépéseket,bogy asvéd korona megerösítse Rákóczy ponto-

zatait — de onnan a válasz a vállalat nagy kárára késett. Ez

alatt Torstenson kénytelen volt ezen és morvaországi positióját

feladni, — septemberben Lipcse alá ment, s oct. 23-án e

város alatt Leopold herczegen és Piccolominin teljes diadalt

aratott. Ez útjában, táborában Rákóczynak megbizottjai vol-

tak,2) kiket a tábornagy decz. 20-án, mintán Stockbolm-

ból a választ addig sem kapta meg, átalános biztatáaokat tar-

talmazó levéllel hazabocsátott.

A svéd királyné régens gyámjainak válasza még azután

is csak hetek mulva érkezett meg. A korona tanácsa sokat várt

ugyan Rákóczy közremüködésétöl s a stockbolmi franczia

követtel báró Rosséval egyetértve fel is hatalmazta a tábor-

nagyot, bogy a Rákóczy által kívánt pontokat a két korona

nevében megerösítse, s bogy a kért gyalogokat a fejedelenmtíil

nyerendö lovasok fejében bozzá bocsássa, de csak oly kikötés-

sel, bogy Rákóczy rögtön actióba lépjen, és a svéd és fran

czia koronákkal kötendö szövetségi pontozatok megállapítása

végett, Hamburgba biztosokat küldjön.3)

Torstenson ez értelemben nyomban a felhatalmazás

kézhez vétele után Rákóczyboz Noldet, egy svéd nemest kül-

dötte. O már akkor Sléziában volt Strehlenben, oly terwel,

bogy ismét Csebországba s onnan Ausztriába vezeti hadait,

egyesülendö a Duna mellett táborozó s ez oldalon elönyomuló

franczia-weimari haddal. Torstenson terve volt Rákóczyt

') Maguknak e pontozatoknak Rákóczy által eszközölt formulá-

zata lappang : de fel vaunak sorolva a svéd korona által 1642. nov. 23.

kiadott leiratban az Okmánytár 435. 436. 1.

») »Die Herren zu mir anhero abgeordnet gewesen« mondja Tor

stenson dec. 20-iki levelében.

3) »A svéd királyné és ország tutorainak illetöleg regensének« el-

határozása Stockholniban 1642. nov. 23-án kelt. Dkmánytár 434. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖROY SZÖVETKEZÊSE. 2Í

rögtöni támadásra birni, s e három oldalú szorongatás által oly

békére kényszerítni a császárt, melyhez a feltételeket ök

szabják meg.

De Rákóczyra vonatkozólag elhibázott lépést tettek.

Bármennyire öszintén csatlakozott is a fejedelem a szövetke-

zettekhez, bármennyire óhajtott is diadalaikban, eredményeik-

ben osztozni, buzgalma nem ment annyira, bogy maga és or-

szága sorsát hajlandó lett volna egy szó koczkájára tenni :

még akkor sem, ha e szó Torstensontól jött.

Mert a tábornagy Noldetól sem többet sem kevesebbet

nem küldött a fejedelemnek — egy levélnél. Való, bogy e

levélben »igaz szavára és lovag parolájára leghatározottab-

ban« l) biztosítá, bogy a két ezredestöl átküldött pontozatait

a két korona meg fogja erösítni, — de e nyilatkozat erejét

maga meggyengíté azzal, bogy Hamburgba biztosok küldését

s hadainak rögtön felültetését sürgeté. A porta engedélye —

mondá — nem fog késni, mert mint ö értesült, a franczia ora

tor Konstantinápolyban már kapott királyától utasítást, bogy

azt kellö helyen sürgesse. S a mint elébb nyomúlt és hadaival

ujabb diadalokat aratott, egy hó mulva ujra sürgeté táma-

dását.2)

Az elsö levelet a svéd nemes Fehérvártt 1643. ápr. 26-án

kézbesíté Rákóczynak, ugyanakkor Bisterfeldnek is adott

át egy levelet, s nem sokára rá a második levél is megérke-

zett. Az udvarnál még mindig két egymással küzdö áramlat

dolgozott: a fehérvári tanár az interventio mellett, Kassay az

öreg, beteges korlátnok pedig az ellen. De valamint az utóbbi

nem lépett fel nyiltan ellene, csak halasztani akarta a dolgot :

az elsö is csak kellö biztosítékok mellett kivánta a háborúban

részvételt kimondatni.

') Torstenson ezeu levele Strahlen 1643. febr. 25-ón kelt. »Also

thue Ew. Fürst1. Durchlaucht ich immittelst bey meinen iva hren Wor

ten und cavaliers parolle aufs kreftigste hiemit versichern, was Ew.

Fürst1. D. in dero desideriis mir im Vertrauen zu eröfnen sieh haben be-

liben lassen . . . .<i azt a két korona meg fogja erösitni. Okmánytár 40.

1. Hogy a Bákóczyhoz küldött svéd nemes Nolde volt, erre nézve lásd

Okmánytár 80. s 63. 1.

a) Kelt Mallschwitz 1643. uiarcz. 26. Okmánytár 44. 1.

S'

22 SZILÁGVI SÁND0R

S meg volt-e Torstenson leveleiben a kellö biztosíték?

Kassayt betegsége Fehérvártól távol tartá, s Rákóczy

írásban közlé vele elhatározását. Nem ilyen leveleket várt 6,

hanem szövetség-levelet, diplomát — s csalódása lehangolá. O

nincs megelégedve a tábornagy assecuratoriaformáju missilis

leveleivel, mert ö országokkal akar confoederálni, »ki nem egy

személyböl s házi cselédböl áll« s »nem fluctuáló elmével s

indulattal, banem tökéletessel s állhatatossal« akar a szövet-

ségbe lépni. De a tábornagy igéreteinek alapja hibás. O nem

vadászsza a világi dicsöséget, de a mely belyre isten öt helyezé,

azt ö nem vetheti koczkára, annak virágzó állapotját fenék-

kel fel nem fordithatja. l)

Mind ezt elmondá Rákóczy Noldenak is, s bár nem oly

élesen, megirta ö is. meg még terjedelmesebben Bisterfeld is

a tábornagynak. Sôt a dolog könnyitése végett a fejdelem egy,

saját szempontjából tekintve lényeges engedményt tett: nem

kivánta, hogy mind a két korona, hanem egyelöre bogy a

svéd korona biztositsa diploma alakjában a pontokat iigy

mint azok össze vannak irva. 2) Bisterfeld ehhez hozzá tette,

bogy küldjön a tábornok egy megbízott embertkivel ura tanäcs-

kozhassék, s ki ha szükség lesz rá, a portára is mehessen, s az

engedély kinyerésére szükséges pénzt magával vigye. Ez j*>bb

lesz annál, mint bogy Erdélyböl Hamburgba menjen a megbi-

zott, mert igy a dolog idö-nap elött kiviláglanék s a császár a

határszélek megerosítése által meghinsitná a tervezett egye-

sülést. Követeléseit — lényegében ugyanazokat, melyeket a

múlt évben a két ezredestöl megküldött Torstensonnak — 10

pontba foglalva a levelekkel együtt átadta Noldenak s maga

részéröl is küldött a tábornagyboz követet.

Mire Nolde s Rákóczy követe Hodosi elindúltak, a harez-

tér újra megváltozott. Torstenson diadalmasan és villámsebes-

séggel nyomúlt Cseh- és Morvaország szivébe, mig a követ

') Rákóczy ezen votnmot egészen sajátkezüleg irta s ugy szôlva

belsö rejtett gondolatait tarja fe1. Okmánytár 46. 1.

«) Bisterfeld levele kelt Fthérvártt 1643. máj. 3. Rákóczy levele

Fehérvár máj. 4. Ez utóbbi egészen titkos, számokkal irott. Okmánytár

48 — 51. 11. Rákóczy követelései németre forditva Nómetországon 1644.

jelentek meg.

I. RÁKÓCZY GYÜRGY SZÖVETKEZÉSE. 23

Lengyelországon és Slézián át Szászországnak vette útját sjún.

elején Zittanba érkezett. Ekkor tájban a tábornagy már Morva-

Treib alatt táborozott, onnan Littauba tette át föhadiszállását

8 az elöbbi helyröl Rákóczyt tudósítá, bogy követe levelét

kézbesíthesse, kénytelen lesz visszakerülni Slézián és Len

gyelországon át — az utóbbi helyröl pedig Bisterfeldet érte-

síté, bogy a két ezredes által küldött pontozatokat Dörfling

visszabozta Svédországból, a királyné jóváhagyásukat enge-

delyezé s ez alapon legyözve ura aggodalmait, igyekezzék öt

bevonni az actióba. 1)

Hetek multak el, s Torstenson még nem találkozhatott

scm Hodosival, Rákóczy követével, sem Noldeval. Az út Slé-

ziából Morvaországba uem volt bátorságos, s minthogy ö hadi

tervének keresztülvitelében Rákóczy közremüködését már

igénybe akarta venni, új föhadiszállásáról Dobitschanból egy

új követet küldött bozzá : Korintz Sobek Györgyöt,2) sürgetvc

bogy mintán a királyné öt a fejdelem pontozatai elfogadására,

teljhatalommal látta el, méltassa ez határozott válaszra.

Sobek az akkori viszonyok közt szokatlan gyorsasággal

utazott : .Dobitschanból 10 nap alatt Deésen volt. Innen írt

jul. 2-ról Rákóczynak Gyula-Fehérvárra, kérve, bogy a bizony-

talunságnak, melyben a tábornagy a miatt van, bogy Hodosi

küldetése czéljáról nem szerezhet tudomást, vessen véget s

igyekezzék sercgét felültetni s a tábornagyéval egyesíteni —

annyival inkább, mert ez csak a vele egyesülés kedveért tette

át a harcztért Morvaországba. 3)

Rákóczy e tudósításokat csaknem egy idöben kapta.

Válaszával hamar készen volt : kívánja, bogy pontozatait a

két korona közül legalább az egyik ratificálja. Bisterfeld bö-

vebben kifejté elötte a helyzetet, s tanácslá, bogy a svéd ko

rona teljhatalmát valamelyik svéd fóúr által küldje el, ki azt

') Az elsi'í levél kelt Miíhnsch-Treib 1644. jún. S-án. a második

Littiiu jún. 12. Ez utóbbi egészen titkos számokkal irott. »Und in allen

willfarig erbothen denselben« t. i. a pontokra nézve.

a) Torstenson levele s Sobek menedék-levele 1643. jú1. 2-àn keltek

a régi naptàr szerint, azaz jún. 22-én. () éppen 10 nap alatt órt Erdélybe.

») Sobek levele, Okmánytár 60. 1.

24 S/.ILAGVI BÁNDOR

¡c kivájt nyeregkápában elrejtheti s Lengyelországon ke-

resztül biztosicu magával bozhatja, hova a munkácsi kapitány

pár száz lovas kíséretet elibe is küldend. De e követre a fej-

ilelmi megbízott már Krakkóban fog vámi egy ottani pol-

gárnak, Tori Vilmosnak, a házánál. A fejdelem már be-

l'ejezte badi készületeit, s a követtel az egyesülés idejérol,

módozatairól végezni fog. Addig is intézkedjenek, bogy az

elsö részlet-fizetést — 50,000 tallért — tolvehesse, utasítsák

a portai franczia követet, bogy a diván beleegyezésének meg-

nyerésére tegye meg a lépéseket. ö a maga részéröl 20,000

tallérral járuland annak költségeibez. s)

Mielött Torstenson e leveleket megkapta volna, mar

értesült Hodosi küldetésének czéljáról s Nolde eljárásának

eredményéröl. A kivánat lényegének nem állván módjában

eleget tenni, mert jelenlegi morva föbadiszállásáról a diploma

megszer/.ése több havi idöt venne igénybe — új közvetitö ajáu-

latot tett Rákóczynak : ha ez a keze közt levo hitlevél bizto-

sitékát kielégítonek nem tartja, ö azonfelül még két, általa

választandó fötisztet küld bozzá kezesül, kiket a diploma meg-

érkeztéig magánál tarthat. -) De mintha maga is érezte volua,

bogy ezzel nem fogja Rákóczy aggodalmait eloszlatni, a do •

log végeldölését pedig minden áron siettetni akarván : néháiiy

nap mulva még ennél is több biztosítékot ajánlott.

A Ilákóczy által kivánt pontozatokat maga személye-

sen, mint a királyné meghatalmazottja, saját neve és pecsétje

alatt pontonként határozott nyilatkozattal megerösítette, jele-

sül : a franczia király konstantinápolyi követe a diván enge-

délye kinyerésében teljes tebetségével müködni fog, a fej-

delmet és utódait a franczia és svéd koronák a császár ellen

megvédik, s ha esetleg trónjuktól megfosztatnának, ellátá-

sukról gondoskodandnak. — Erdélyt megtartják jogaikban

') Rákóczy levele kelt júl. 6-án, Bisterfeldé jú1. 9. Ezek csak a

jún. 8. és 12-én kelt levelekre válaszok. Miután azonban a Plettenberg-

nek irt levélbcn meg van említve, hogy ennek inasát Ickriczkyt Fehér-

várott tartják, ez mutatja, bogy már akkor a ¡Sobek által hozott levél is

kezükben volt. Okmánytár 61 — 64. 11. Az e tárgyban aug. 8-án kelt vá-

lasz a 73-ik 1.

s) Torstenson Kákóczyhoz jú1. 8-án, Bisterfeldbez jíi1. 11-én írt.

Okmánytór 64— 69.

I. RÁKÓCZY GYÖIIOY SZÖVETKKZKSE. 25

kiváltságaikban s a katbolikusok, reformáltak és evangeliku-

sokra nézve — az unitaria vallást Rákóczy, mint tudva van,

nem kegyelte — a szabad vallásgyakorlatban ; jogot sem

Erdélyhez, sem Magyarországboz soba sem formálnak, a háborü

alatt Rákóczynak az elsö évben 200,000, a többiben 150,000

tallért adnak, táborában három ezer vitézt tartanak, söt, ha

kivántatnék, többet is csatolnak s számára toborzási helyeket

Jelölnek ki ; békét csak vele egyetértve fognak kötni s ha annak

létrejötte után az osztrák ház megtámadná a fejedelmet, a

szövetkezettek meg fogják védeni ; Erdély s a porta közt fenn-

álló békének megszilárdításáu fognak dolgozni, s végre mind-

két fél követei meg fognak esküdni, bogy e feltételeket meg-

tartják.1)

Ezen pontoknak Rákóczyboz vitelével egyik kiválóbb

totisztjét : Rebenstock Jakab ezredest s a svéd szolgálatbau

levo magyar születésü kapitányt Orbay Andrást bizta meg,2)

utasításul adván nekik, bogy az okiratot mindjárt az elsö ki-

ballgatáson nyuj'tsák át, tüzetesen mutassak ki, bogy meny-

nyire alkalmas idöpont ez a császár megtámadására, a keresz-

tyénség és szabadság ügyének elömozditására ; a portai

engedélyre szükséges 30,000 tallért a két korona nevében

igérjék meg, alkudozásaikban pedig egészen a tábomagynak

adott királyi teljhatalomboz tartsák magukat.3) A. Rákóczyboz

intézett megbizó levél Rebenstock elökelö állását, teljes meg-

bizhatóságát, kipróbált hüségét emeli ki, kibe is teljes bizal-

mát fektetheti.

Rebenstock ang. elején betegen érkezett Munkácsra :

bonnan jöveteléröl Balling, a munkácsi kapitány, a fejedelmet,

') Az Okmánytár 276 - 282. 11. közölve vannak Rákóczy pontoza-

tai és Torstenson elfogadása franczia nyelven, ugy, mint ezek a franczia

király követe által ratificált pzerzödéehez csatoltattak. 1644-ben né-

uietre forditva is megjelentek. Az eredeti latin ezöveg lappang : mert

Katona közlése Hist. Crit. ХХХП. 324. 1. az ö saját forditása.

2) Bebenstock meghatalmazó levele kelt a régi naptár ezerint

1643. ja1. 18-án (tehát ju1. 28.) az Orbayó jul. 21-én. Ez utóbbi Orbayt,

mint ügyes katonát dicséri, s felemliti, hogy töle, mint magyartól, rész-

letes értesülést nyerhet a háboru cddigi folyamáró1.

3) Az utasítá8 az Okmánytár 62-ik lapján. Kelt 1643. ja1. 11-én

tehát egy nappal azután, hogy a pontok ratificáltattak,

26 SZIT.ÂGYI SÁNDOR

az ezredes pedig Bisterfeldet értesiték. »Nem sokad magával

van, irá Rákóczy nejének, egy hintója, egy kolesája s hat

lovassa vagyon«, Bisterfeldet pedig ugyanakkor megbizta,

járjon végére : ha titkon, vagy nyilván akar-e elfogadtatni ? ')

IV.

A. mit Bisterfeld egy hónap elött irt Torstensonnak, igaz

volt : Rákóczy harczkészen állt, saját zászlóaljait kiegészi-

tette, a hajdu kapitányokat zsoldjába eskettette, ágyuit fel-

szereltette, az eleséget beszerezte. Már akkor, midön Nolde-

nem sokkal fija menyegzöje után udvarában megfordult,

bozzáfogott a készülödésbez. Azon erös akarattal, nem ernyedö

kitartással, mely nagyobb' müveleteit jellemzé, kezdett a mun-

kához.

Bizalmas összeköttetésbenállt amagyarországi protestan-

sokkal : Lónyay, Szemere, Klobusiczky, Úsz, Hodosi. Csernel,

Madarász, Görgei, Jancsovith, Szentpéteri megbitt emberei

voltak, kik'a megyék hangulatáról, a föurak magatartásáról pon-

tosan értesiték. Semmi sem történt a felso vidéken, mit ö biz-

tosan nem tudott volna. Osszeszerezte és összeállitotta az ada-

tokat, bogy mino sikerrel lehetne Felsö-Magyarország elLen

támadást intézni ? Tudta, bogy ki vonand mellette fegyvert ? ki

fogja lanyhán viselni magát. Dolgozatokat készittetett a protes

tons sérelmekröl, a megyei állapotokról, a függö kérdésekröl.

Osszefoglaltatta, bogy miben sértették meg ö felsége diplomáit,

tüzetesen tárgyaltatta a dolog jogi oldalát — bogy Isten és

saját lelkiismeretének foruma elött salválhassa magát.2)

Sokkal szélesb mérvii müködés volt ez, bogysem egész-

ben titokban maradhatott volna. Bethlen István, ki legköze-

lebbi szomszédja volt, márcz. végén már tudomást vett róla.

Aggódó és félénk természete az agg cmbert a kétségbeesés

határáig juttatá : »az én elmém nem elégséges ez dolognak

megegyeztetésére — mondá — mert én nem tudom mi felöl igy

') Rákóczy levele nejéhez 1643. aug. .5-¿n Monostoron kelt. Meg-

van a m. k. kamarai levéltarban.

a) Az erre vonatkozó munkálatok a kamarai s vörösvári levél-

tárakban.

I. RÁKÓCZY GYÜRGY SZÓVETKEZÉSE. 27

eskessék oda ki az embereket? más felöl ki ellen meujünk

haddal?« s egész aggodalma oda ment ki, bogy ha a császár

ügyei valóban oly roszúl állanak, ki fog békélni ellenségeivel,

— s ezek nem lesznek oly pogányok, bogy ha megbékélhet-

nek, tovább is keresztyén vért ontsanak — s akkor egész ere-

jét ellenök fogja fordítni.1)

A mit Bethlen István tudott, azt tudta Esterházy, azt

Ferdinánd is, s annál többet Eörsy se tudott meg, ki május

közepén, mint a császár követe, Erdélyben járt. Akkor, midön

Torstenson lovasai Bécstöl nyolcz órányira portyáztak s ke-

vésbe múlt, bogy a császárt fogságba nem ejték, midön Mor-

vaország már a svédek kezében volt : a nádor bosszú leve-

lekkel biztatta Komis Zsigmondot egyik kémjét Bákóczynál,

— a másik Kassay volt — bogy minö gyarló katona az a svéd

tábornok, s minö strategiai baklövéseket követ el, midön hátát

fedetlen hagyja ? 2) Pedig bizony nem Torstenson hadi tervé-

nek hiányossága, hanem a véletlen, mely miatt Nolde és Ho-

dosi hónapokon át nem találkozhattak a tábornagygyal, a

fejedelemnek mindenesetre indokolt határozata, bogy actioba

lcpni nem fog addig, míg a szövetség-levelet a svéd korona

nem ratificálja, Kassaynak ellenmñködése, az ennek kezére

játszó Geleji püspök aggályai, s az alkudozások alkalmával

felmerült nehézségek halasztották a dolgot, és mentették meg

a császárt egy nagy és válságos pillanat veszélyétöl.

Mert e veszély csakugyan létezett : sokkal nagyobb volt

az, mint a milyennek Forgách Adám kassai fokapitány kép-

zelé, a ki pedig esengve kérte Ferdinándot, bogy az elhanyagolt

végek jó karba helyezcsére adjon pénzt és katonát ; létezett

az, bármennyire kicsinylé Esterházy, írván urának, bogy a

fejedelem betörésétöl ez úttal nem tarthat.3) Ok valóban ke

l) Bethlen István levele Kassay Istvánhoz, Huszt 1643. april 1. az

erdélyi muzeum-egylet levéltárában.

•) Esterházy levelei Kornis Zsigmondhoz 1643. ju1. 6. és j'u1. 10.

az erdélyi muzeumegylet levéltárában.

3) Forgács értesítései, melyek Jancsó gyüjteményében vannak

annyira hijányosak, hogy a valót csak a leglényegtelenebb dolgokban

kozelitik meg. De az ügy lefolyásáról sem neki, sem Esterházynak nem

volt tudomása.

28 SZ1LÁGYI SÁNU0R

vés lbntosságot tulajdonítottak az egésznek, melyröl oly hiá-

nyosak voltak értesüléseik, bogy még Rebenstock elfogatására

is egy héttel azután adták ki a rendeletet, bogy ez Dézsre ér-

kezett,1) s midön Homonnai, az a büszke gögös föúr, Rákó-

czynak legelhatározottabb ellensége, ennek egyik postájától

azt kérdé: »Mit csinál kocsis György ?< — értvén Rákóczyt,

kit a hetykék egymás közt egyszerüen kocsisnak neveztek.

ennek válaszát » ostort kbt, a kikkel a jövö esztendöre a magyar-

orezági urakat össze akarja hajtanic, egyszerüen élcznek vet-

ték.2) S ez élcznél még sértöbbek voltak azok, melyeket a

hetykék, nejére faragtak silány gúnyiratokban.

Pedig az ostort csakugyan fonta, bár ôvatosan, elövi-

gyázattal. Maga ang. eleje óta Erdély felsö részében, Dézsen ,

Szamosújvártt tartózkodott, nejét — ki elött semmit se tit-

kolt el, kivéve a raja készitett gúnyíratot, azt a »mocskos

könyvet«, melynek minden példányát beszedette s megégettetto,

— Patakra küldé, hogy a felsömagyarországi hangulatról

biztos értesülést szerezzen, fiának az ifju fejedelemnek szigo-

rúan meghagyta, bogy Váradot még csak vadászat kedvéért

se hagyja el egy perczre se. Ott Dézsen fogadta Janus Radzi-

vil litván herczeg kbvetét, ki a gyöngélkedö lengyel király

halála esetére felajánlá neki közremüködését a lengyel koroпя

megszerzésében,3) ott fogadta egész titokban s a legbízalma-

sabb körben egy héttel utóbb, aug. 16 án, Rebenstockot és

Orbait, kik egy emlékiratot nyujtottak át neki: a tábornagy

s egész táborkara nagy reményekkel néznek a vállalat elé, söt

a királyné Oxenstierna Axel s az egész tanács részéröl szc-

mélye iránt nagy ragaszkodást tapasztalt akkor, midöu

a lipcsei csata után feltételeit Stockbolmba vitte, bol a legna-

gyobb készséggel kiállították a diplomát, mely Torstensont

felhatalmazta a szerzödés megkötésére. Hogy több nein

tïrtént, az volt az oka, mert többet nem kivántak. Ez ok-

') Közölve az Okminytár 83. lapján. Kelt 1643. aug. 21.

e) Gunesch Trauschnal (Chronikon Oltardinum) II. k. 22. 1.

3) Aug. 9. késo estve jött be az Hthvaniai herczeg követi. Irja Hal-

ler Gábor, Jíikó Történelmi Adatok IV. 87. 1. A követek neve : Smilz

Miklós és Otto János. Trauschenfels Fundgruben 33?. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZ0VETKEZÉSE. 29

ból sürgetöleg kérik a fejedelmet, bogy kezdje meg táma-

dását.1)

Ez elöterjesztés határozottan jó hatást tett rá: »bár —

irá a tábornagynak — követei ez elött három hónappal jöt-

tek volna, sokkal elébb volnánk mindkét részröl dolgaink-

ban !« 2) S ez alapon megkezdette az értekezödést tanácsosai-

val, föuraival, püspokével. Mert Rákóczy uralkodásának egyik

sarkalatos elve volt : tanács nélkül semmit sem tenni, s most

inkább ragaszkodott ez elvéhez mint valaha. Elegendö alap-e

az, melyet Torstenson nyújt, arra, bogy ö megkösse a szövet-

séget a svédekkel, s hadat vezessen Magyarország ellen?

nyújt-e az elég biztosítékot a jövö esélyei s foként a vállalat

szerencsétlen kimenetele esetére ?

Mindenekelött a svéd követeket Fehérvárra küldte,

bol Bisterfeld is volt, aztán nehány bizalmas kálvinista tanács-

urat Dézsre hívott sept, elejére, a más vallásuak közül csak

egyet : udvarmesterét, az unitarins Szentpálit 3) s ang. 22-én

követséget indított útnak a portára, az ottani viszonyok kipu-

hatolására.

Tanácsosai közül, ki leginkább birta bizalmát, Kassay

betegen feküdt Kolozsvártt, ehhez Kemény Jánost a beszter-

czei tárgyalások vezetöjét küldte. Egészen elképpedt a tanács-

úr, midön ez elmondá, bogy mino »két hatalmas dolog« — a

svédek és lithvánok ajánlata — forog a fejedelem elött.

Kassay »felette igen anstriacus s hadi állapotra félénk ember

volt« s mert nem remélte végkép elbonthatni a dolgot, leg-

alább »elvónytatá.« 4) Aggodalmai voltak, súlyosak és terhe-

sek, milyeket ilyen alkalommal böven találhatni — de ezek-

kel felháborítá Rákóczyt A rendes körülmények közt nyugodt

és hideg ember, ha valami lelkesíté tollát, melegen, hévvel szo-

kott irni. Most is úgy szólt Kassayboz : olyan tanácsot vál

töle, bogy a miatt se Isten dicsösége, se anyaszentegyházának

szabadsága nagyobb eluyomatást, mint a milyennel most illet-

tetik, ne szenvedjen, isten se keresse meg lelkén, bogy szol

') Kelt Dézs 1643. aug. 16-án ; közölve Okmánytár 76 з köv. 1.

-) Bákóczy Torstensonnak 1643. aug. 23. Okmánytár 81. 1.

») Mint maga irá Gelejinek 1643. sept. 13. kamarai levéltár.

«) Kemény János Emlékiratai, Szalay kiadása 298.

30 SZILÁGYI SÁNDOR

gálhatta volna egyházát, melyhez módot is adott s ö még is

elmulasztotta, nemzete seátkozhassakoporsóját, emlékét és az

ö — a Kassay — édes unokáit is a fejedelem gyermekei, a rosz

tanácsadás miatt szenvedhetö károkért ne legyenek kénytele-

nek idegen szemmel nézni. Aztán emlékezteti a Magyaror-

szágból kapott bíztatásokra, saját tanácsadására, bogy a csá-

szárral a függö dolgokat végkép ne intézze el, mert úgy elmet-

szi a lehetöségét annak, bogy Magyarországon az isten tisz-

tességének szolgálhasson. Nem sérelmeit, nem a szenvedett

bántalmat akarja megboszulni : benne nem él a megtorlás

vágya. Meggyalázták öt a szegény gazdasszonynyal, nyomta-

tott könyvben, de lám csak elszenvedé : »hanem az isten di-

csösége, anyaszentegyházának elnyomatása, s hazám szabad-

ságának drága volta izgat és kényszerít az nekik való szol-

gálatra ez jelen való alkalmatos idöben, s a magamra, gyer-

mekimre s az egy szegény vén beteges felescgemre való gond-

viselés.« Mert La az ausztriai ház a confoederatusokat lever-

heti, vagy ha békekötéssel végzi is be aháborút s ö abba nem

lesz befoglalva, ellene fognak fordulni ; s mit tehet akkor б ?

a török közé nem futhat, a lengyelt oltalomra nem hivhatja,

a császárnak hitéhez nem bizhat.1)

Geleji elött aggodalmait, óhajtásait épen ily leplezetle-

nül feltárta. Micsoda bolondság volna nyugodalmát, békéjét

megháborgatni, mikor békében van s isten földi javakkal

megáldá. De meddig tart e béke ? nem mondá-e a palatinus

csak a napokban, bogy inkább lenne törökké, mint reformá-

tussá ? »Immár ki az mi üdvösséges vallásunkat még az po-

gányénál is alább valónak tartja, mit várhat attól az evange-

licus status?« azért feleljen leplezetlenül : »jobb-e az Isten

dicsöségeért s hazám szabadságáért az akadályok hátratéte-

lével istennek szolgálni s a confoederatusokat megsegítni s

velök az isten dicsöségeért még a gonoszt is édesebbnek tar-

tani az magunk csendes lakásánál, vagy ezután is csak szem

mel nézni, bogy annak tüze reánk jöjjön, mikor az ansztriai

•) Rákóczy levele Kassayhoz 1643. aug. 25. egykorú hivatalos

másolatban a m. kamarai levéltárban. Török-magyarkori Allainokmáay-

tár III. 224. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖROY SZÖVETKEZÉSE. 31

haz kedve szerint véghez vitte dolgát?« Geleji kitéröleg

felelt : az ö tanácsa roszúl üthetne ki, s magára vonhatná fej-

delme haragját. De Rákóczy nem késett megnyugtatni — s

Geleji rögtön kész volt válaszával : ö lehetetlennek tartja, lát-

ván szilárd akaratát, bogy Kassay is ne remittált volna vala-

mit félelmében ; de ö most már nem attól fél, bogy mi követ-

keznék abból, ha e bonyodalmas háborúba elegyednék, hanem

bogy mi lenne akkor, ha ez interventio elmaradna.1)

Ez alatt Dézsen folytatta tanácskozásait bízalmasabb

embereivel s ezek mindnyájan javallák a szövetkezést a své-

dekkel, még pedig a törökök megkérdezése nélkül — mert

úgy kivék, ha a szerencse kedvez, ez ugyis beleegyezik, ha pedig

elöre kikérik megegyezését, vagy elfogadhatatlan feltételeket

szab, vagy megtagadja megegyezését, s akármelyik eshetöség-

böl nagyobb baj származhatik, mint ha elöre nem kérdik meg.2)

Ez ellen Kassay, látva, bogy a svéd-franczia szövetség

eszméjétöl nem fordíthatja el, bogy legalább a had kitörését

hátráltassa, a török beegyezésének kinyerését sürgeté, s a fej-

delem bár nem minden aggodalom nélkül, bogy két szék kö-

zött ne maradjon 3) ez utóbbit fogadta el — oly módon, bogy

idöközbcn a svéd követ, a svéd-franczia szövetség végleges

megkötésének utolsó nehézségeit is a sokat követelt diplomá-

nak bemutatása által hárítsa el.

S ez a szövetkezés történetében végzetes forduló pont volt.

V.

A magyar király 1642-ben Szönyben húsz évre békét

kötött a portával. Ez azonban komoly nehézség alapját nem

képezte, legfeljebb ürügyül szolgált a porta követeléseinek

felcsigázására. De la Haye franczia követnek a portára Rákó-

czyboz írott levelei mutatják, bogy ö utasítást vett kormányá

') Hákúczy levele Geleji Katona István püspökhöz 1643. aug. 31.

kamarai levéltár.

») Rákóczy levele Gelejihez 1643. sept. 13. Geleji levele Rákóczy-

hoz sept. 14. mindkettö a kamarai levéltárban.

3) EAkóczy levele Kassayhoz 1643. sept. 3. A kamarai levél

tárban.

ЗЙ SZILÂGY1 SÁNDOtt

tól lépéseket tenni a nagyvezérnél, bogy ez eszközöljön fer

mant Rákóczynak, melylyel a fejedelem Magyarország meg-

támadására hatalmaztassék fel.

De Rákóczy jól ismerte a portai eljárást. A nagyvezér

tolmácsai kereskedést szoktak üzni a titkos tárgyalásokkal s

ö пeга akarta, bogy idönap elött nyilvánosságra jöjjön az,

mi még csak a legbízalmasb tárgyalások alapját képezte. Mar

tavaszszal bámulatát fejezte ki de la Haye, bogy az erdélyi

residens nem bír, utasítással vele közösen müködni, 1) nehány

hóval utóbb pedig figyelmeztette a fejedelmet, bogy ha fölke-

lésre engedélyt akar, az elfoglalandó birtokért igérjen tisz-

teletdíjat. 2)

Komoly lépést ez irányban Rákóczy csak ang. végén

tett, midön Réthi Istvánt, állandó portai residensét, utasította,

bogy ez irányban tegye meg a szükséges lépéseket. Réthi

megtette s úgy találta, bogy a nagyvezér épen nem idegen

megadni a szükséges engedélyt. De panaszkodott, bogy de la

Haye részéröl semmi támogatásban sem részesült.3)

A dolog úgy volt, s most kitünt, bogy de la Haye bírt

ugyan utasítással XIII. Lajostól szóval támogatni Rákóczy

ügyét, de XIV. Lajostól, ki épen ez évben lépett a trónra.

nem kapott hasonló rendeletet, s a régi utasítás oly tág és

bizonytalan volt, bogy midön határozott cselekvésre keriílt

volna, ö tartózkodott bozzáfogni a dologboz.

Bármily komolyan tárgyalta is Torstenson a Rákóczy-

val folytatott alkudozások ügyét, bármennyire szívén hordta

is e vállalat sikerét, de két lényeges dolgot elhanyagolt : nem

tette meg elég korán a lépéseket, bogy a franczia kormány a

portát e vállalatnak megnyerje, s nem értesítette a szövetsé-

geseket Rákóczyval folytatott alkudozásairól.4) Az elsöre

') De la Haye Rákóczynak 1643. april 19. Okmánytár 46. 1.

a) De la Haye Rákóczynak ju1. 25. Török-Magyarkori Államok-

mánytár III. k. 218. 1.

») Rebenstock sept. 14. kelt levele. Okmánytár 89. 1. s Rákóczy

nak aug. 23-án irott levele Okmánytár 81. 1.

4) Avaux 1644. máj. 18-án irja a Rákóczyval folytatott alkudo-

Kásokról : »Nous avons ete un pen étonné qu'une affaire de cet importence

ait été si fort negligée par ceux qui l'ont ménagée (t. i. a

I. BÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZÉSE. 33

nézve bizonyos, bogy nem bírt a helyzet tiszta ismeretével s

valószínüleg irtózott a keresztyének küzdelmébe egy nem ke-

resztyén hatalmat vonni be, az utóbbit illetöleg pedig a fran-

cziák és svédek közt fennállott féltékenység tette kelleténél

óvatosabbá, félvén bogy azok az alkudozás folyamába akadá-

lyokat fognak gördíteni. Nem ez volt az egyetlen eset e bosz-

szú küzdelem folyamában, mi egy protestáns és egy katboli-

kus hatalomnak természetellenes szövetkezését megbénítá.

Különbözö alakban, többször megújúlt ez.

De az elsö értesülések után, melyeket Rebenstocktól és

Bisterfeldtöl nyert az alkudozások ujabb lendületéröl, sietett

hibáját helyrebozni. A királynétól neki adott teljhatalmat

nem hajlandó egy bosszas út bizonytalanságainak kitenni, any-

nyival inkább, mert uralkodónéjának megerösitö diplomáját

Rákóczy pontozataira óránként várja, hanem ha a fejedelem

valakit bizalmas emberei közül bozzá küld, annak szívesen

megmutatja. Egyszersmind ntasítá Rákóczynál levö kovetét,

bogy menjen el a portára személyesen s ott világosítsa fel a

franczia követet a dolgok állásáról ; ünnepélyes követség e

dolognál nem volna gyakorlati, mert az nagy fényt kivánna, sok

idöt venne igénybe s ok nélküli idöveszteséget okozna ; a költ-

séget pedig, melyet a fejedelem e czélra neki elölegezend,

meg fogja tériteni. ') Foglyoktúl hallja, bogy Rákóczynak

Bécsbe küldött követeit — rendes ügynökök voltak, kik ke-

vésbbé fontos dolgokkal s vásárlásokkal bízattak meg —

Bécsben most nagy kitüntetéssel fogadják : ö nem gátolhatja

meg, bogy el ne hagyja az igaz ügyet, de gondolja meg, bogy

ez csak most van, s ö és utódai a dolog végén mégis más bá-

násmódban részesülendnek. 2) S végre, bogy Rákóczy és a

rendek aggályait teljesen megszüntesse, meghatalmazó levelét

Liegniczbe küldte — bol ez idétt tartózkodott még Hódosi

svédek által) et nous n'avous ouï parlé de ce qui lui a été promis (t. i.

Kákóczynak)[que depuis sic jours.

') Torstenson levele Bisterfeldhez s egy másik Rebenstockhoz, mind

kettíi 1643. szept. 4. Okmánytár 83—87 11.

2) Torstenson Hodosinak 1643. aus. 17. Okmánytár 79.

M. TL'I). AKAD. ÉHTEK. ▲ 10ПТ. Ti: 11. KÜR. 1878. 3

34 SZILÁGYI SÁND0R

— »úgy hiszem, mondá, ez írat ér annyit. mint maga a di

ploma.« 1)

Míg Torstenson remény és várakozás közt igy leste a

dolog kimenetelét, Fehérvártt, bova Dézsröl a fejedelem az

értekezlet eloszlása után ment, egy perczig úgy látszott, hogy

a megoldás órája ütött. Akkor volt ez, midön Réthi biztatusai

a portáról megérkeztek. Szept. elején egy futár bozta meg a

hirt, mire Rebenstock Orbayt a tábornagyboz küldte jelentés-

tétel végett,2) Rákóczy pedig, bár titokban, nem akarván »ab-

ban idönap elött czégért tenni,« ujra elkezdte hadait felül-

tetni, zászlóaljait kiegészítni, a szabad legényeket zsoldjába

fogadni : ezeket, irá Forgács Adám, úgy lehet tekinteni, mint

az ö embereit. 3) Már okt. közepén táborba akart szállaui,

már szóbeli egyezéssel el volt végezve, bogy 10,000 lovast a

tábornagyboz küld, hogy fele ott maradjon. fele pedig a 3000

német gyaloggal visszajöjjön bozzá.

Hanem Réthi tudósítása ez úttal elsietett volt. A fran-

czia követ szept. közepén, midön Rákóczy határozott föllépése

a kitérö választ lehetlenné tette, végre nyilatkozott : ö ma-

gában, a nélkül, bogy Erdélyböl fokövet ne legyen ott, nem

járhat közben a portai engedély kinyerése íígyében, arról

pedig, bogy e czélra 30,000 tallért fordítson. egy betü utasí-

tása sincs.

De la Haye levelének elsö következménye volt, bogy az

október derekára tervezett kitörés elmaradt. A dolog kétség-

telenül kedvetlenül érinté Rákóczyt. ki mind a mellett ujabb

utasítást küldött Réthinek, bogy önmagára is tárgyalja az

ügyet a nagyvezérrel, s igyekezzék töle a fölkelésre engedélyt

szerezni, nagy összeg pénzt igérvén neki ; lehangolá Rebeu-

stockot, Bisterfeldet, de új tevékenységre ösztönzé Kassayt, ki

nem is késett teljes tehetsége szerint kiziákmányolni a hely

') Torstenson Rebenstocknak 1643. szept. 17. Okmánytár 90 s

köv. И.

■) Rebenstock levele Bákóczyhoz szept. 7. és 14. Okmánytár 88

és 89. 1.

') Rákóczy G-yörgy levele fiához Györgyhöz, Segesvár 1643. szept,

12.a kamarai levéltárban, és Forgács Ádám levele Horváth M. V. k.

439. 1.

I. RÄKOCZY GYÖRGY SZÖVETKEZKSE. 35

zetet. »Ez az oktalan ember — irá Rebenstock emlékiratában,

melyet a fejedelemnek benyújtott — épen úgy dolgozik. mint-

ha fogadott ansztriai residens vagy ügynök volna. Erdély ká-

rára gonoszabbúl nem is dolgozbatnék.« 1)

Pár hétig Kassay volt a helyzet ura : az, bogy a fran-

czia residens ily nyilvánságosan meghazudtolá Torstenson

állításait, az. bogy az annyiszor követelt diploma vagy leg-

alább a teljhatalom még sem jött. Rákóczyt babozóvá tette

Mind a mellett nem szakasztotta félbe az alkudozásokat, ha-

nem várta az ügynek kedvezo fordulatát, s hiven önmagáboz

»tanácsból« akarta a dolgot eldönteni.

Október utolsó napjaira Fehérvárra Rákóczy összehívta

az ország rendeit. A kérdést tette fel elöttük : várjon-e a ma

gyar király birtokainak megtámadásával addig, míg megkapja

a portai engedélyt, vagy elegendö lesz-e, ha csak arról szerez

biztosítékot, bogy a török nem fogja azt egyenesen ellenzeni ?

A rendek már együtt ültek s tanácskoztak, midön okt. 23-ika

körül Kéry János a császártól bizalmas küldetéssel Febér-

várra ért. »Addig húzta-halasztá a dolgot — irá Rebenstock

egy ápr. 24-én készített emlékiratában — az ellenség, mely

azt, mit oroszláni bátorsággal elveszteni nem tud, róka ravasz-

ságával kerüli meg, míg ama császári követ meg nem érke-

zett, ki minden sérelmek orvoslását ígéri. s most aztán bango-

san kiabálnak nehányan a rendek közül, bogy a háború oka

megszünvén, szünjék meg a háborús szándék is, bogy magas-

ságodat ismét a határozatlanság labyrinthusába bonyolítsák s

addig kinozzák, míg az egész ügy elvész.« S aztán egész me

legséggel fordúl ez emlékiratban Rebenstock Rákóczyboz, val-

lásos érzelmeire, szabadság- és hazaszeretetére hivatkozva.

bogy ne ez önzökre, neegyávákra, hanem saját szivének, nejé-

nek és legföbb reményeinek : gyermekeinek és jó tanácsosai-

nak sugallatára hallgasson s ne engedje e szent ügyet oly-

nyomorultúl elveszni. 2)

') Ut si conductus Austriacorum residens aut agens esset Austria

ca sua consilia, totius Transylvaniae judicio nec acrius nec malitiosius

conari posset. Rebenstock emlékirata a 95. 1. Az ùjabb követségre nézve

Rákóczy levele a 113. lapon.

3) Rebenstock Emlékirata 1643. okt. 24. Okmánytár 93. s köv. 11.

3*

\ll ■Jl

36 S2ILÁGYI BÁNDOR

Az napon, melyen az emlékiratot benyujtá Rebenstock,

érkezett a portáról válasz a kapitihától s fermán a nagyve-

zírtöl. Megértette, bogy a Bethlen által birt hét vármegyét a

némettol vissza akarná foglalní, de gondolja meg, bogy sz.

Demeter napja — a török badak csak azon napig táboroztak

— már itt van s a tél nem alkalmas támadó háborúra. Majd

ha követei bejönnek az adóval, ba a svédek állásáról értesül,

lesz még idö batározni. 1)

De ez napon egy más nevezetes dolog is történt : a svéd

korona által Torstensonnak adott teljhatalomnak eredeti pél-

dánya Liegnitzböl, bova a tábornagy szept. 17-én küldte, sok

veszély és hányatás után Fehérvárra bozatott.

Ez eloszlatta Rákóczynak aggodalmait, megszüntette

kételyét. S mintbogy a rendek nagy többségének votuma oda

ment ki, bogy batározott portai engedély nélkül is meglebet

a támadó háborút kezdeni, Kassay pártjának már csak egy

refuginma volt, oda magyavázni a nagyvezér fermánját, bogy

cz nem más mint tagadó válasz.

E törekvések meghinsítására Rebenstock okt. 25-én egy

második emlékiratot nyújtott be. Immár, mondá, semmi sem

akadályozza magasságodat, bogy meg ne kösse e hasznos és

szent szövetséget. »Ne kinozza tovább is kegyes tábornokun-

kat s az isten seregét e végetlen bizonytalansággal, ne tegye

ki tovább is a nyilvánságos veszélyeknek,« kéré eseugve a fe-

jedelmet s fölajánlá magát, bogy a mint a szövetség meg lesz

kötve, haladéktalanúl Konstantinápolyba menend. Es végül

figyelmezteté, bogy a török Kassán át akarván Lengyelorszá-

got megtámadni, halogatásával önmaga fog magának egy

veszélyes versenytársat támasztani. 2)

Rákóczy e perczben már el volt ugyan batározva meg-

kötni a szövetséget, de az egyes pontok magállapítása még

pár hctet vett igénybe. Ez böséges alkalmat nyújtott Kassay-

nak húzni halasztani a dolgot: »der verfluchte Kassay — irá

Rebenstock Torstensonnak egész elkeseredéssel — martert den

') A fermán közölve Török-magyarkori Államokmánytár Ш.

243. 1.

') Ez emlékirat az Okmánytár 96—101. 11.

I. RÁKÓCZV GYüRGY SZOVETKEZÉSE. 37

Fürsten Tag und Nacht und bemühet sich ans aller Macht

das Werk zu hintertreiben.« 1) De még sem tudta meggátolni,

hogy Kérynek minden fényes igéretei s biztató ajánlatai da-

czára, ki ne adja a végválaszt : »A svédek és francziák aján-

lották neki, hogy segélyére leszuek törekvésében : helyreállítni

Magyarorszügon a helvét hitvallásnak szabad vallásgyakor-

latát. Ha ez idegen vallásnak, — egyik lutheránus, másik ka-

tbolikus volt — igy gondolkodnak, mennyivel inkább köteles-

sége neki saját vallását védeni ? O magán sérelmei miatt nem

nyúl fegyverhez, még nem is kötötte meg a szövetséget, de ha

megköti, arra a haza és vallás szabadságának sérelmei fogják

bírni, mert olyan szolgaságot, mint a léleké, egyáltalábau

nem tür.« 2)

Ugyanekkor elindította a portai követséget is az évi

adóval, fényesebbet a szokottnál, förendü és megbízható embe-

reket : Serédi Istvánt és Körösy Istvánt, gazdag ajándékokkal,

tetemes pénzzel, bogy az engedélyt nyerjék ki, vagy legalább

. kedvezöleg bangolják a nagyvezért e vállalatra. 3)

Ezután az egyes pontok formulázása felett folytak inkább

a viták, mígnem azokkal is elkészültek. Kassay törekvéseit —

ki maga ez idétt Enyeden volt, de kivel Rákóczy minden egyes

pontot közlött, 4) — Bisterfeld ellensúlyozta, fáradhatatlan,

pihenni nem tudó férfiú, ki tollal és közbenjárással lankadat-

lanúl szolgálta az ügyet. Végre november 16-án Fehérvártt

aláirta Rákóczy a szovetséglevelet.

A bevezetés kiemeli, bogy a fejdelem, a svéd királyné telj-

hatalmának alapján lépett szovetségre Torstenson követei által

a svéd királynéval és franczia királylyal, valamint a többi szö-

vetségesekkel III. Ferdinánd ellen, oly kikötéssel, bogy a Plet-

tenberg és Dörffling által átvitt, a tábornagy által pontonként

megerösített s Rebenstock és Orbay által átirt pontokat a

két korona és a szövetségesek át fogják diploma alakjába

') Bebenstock levele Torstensonhoz. Okmúnytár 125. 1.

3) A kis-martoni levéltárból, kiadta Horváth Mihály. V. k. 4 10.

3) Az instructio és levelek keltek 1643. nov. 2-án. Török-magyar-

kori Államokmánytár III. 230. s kov. 11.

*) Rákóczy levelei Kassayhoz, a kamarai ltárban,

38 SZII-ÁGYI SÁNDOR

önteni. Ezekre nézve Rákóczy hét pontban kötelezte magát,

bogy:

I. az egyetemes béke megkötéséig hadat viselend Ferdi

nand ellen ; azonban ha a töröktöl nem nyerne a támadásra

engedélyt s e miatt, vagy más okból ez haddal támadná meg, ha

a szövetségesek nem fogják öt megvédeni tudni, szabadságá-

ban álland neki külön békére lépni ;

II. halála után utódai is folytatják a háborút ;

III. amint értesül, bogy a tábornagy a határszéleu van,

bogy vele egyesüljön vagy a háromezer gyalogot hozzá küldje,

rögtön megkezdi a támadó háborút Magyarország s az örö-

kös tartományok ellen ;

IV. a mint a Tiszán átlépett, 3000 lovast bocsát, egy

havi zsolddal ellátva, rendelkezése alá, kik a magyar hadszol-

gálat szabályai szerint szolgálandnak ;

V. a szövetséges gyalogok fenntartására az örökös tarto-

mányokban mutât ki helyet s ezek vezére és tisztjei a német

szabályzatot és svéd katonai törvényeket megtartják ;

VI. ha a béke megkötése után a szövetségesek újra raeg-

támadtatnának, ö is újra megkezdi a háborút ;

VIL mind e feltételeket ö és a rendek egyaránt meg fog

ják tartani. ')

A svéd követek egy ugyan e napon kiállított szerzödés-

sel kötelezték magokat, bogy ha a 3000 lovas oly gyorsan nem

érkezhetnék is el, a kikötött 100 ezer tallér s a török meg-

egyezés kinyerése esetére a 36 ezer tallér a háború megkez-

dése után három hóval ki fog fizettetni. 2)

Kebenstock a szerzödést Orbay által csak másolatban

küldé meg Torstensonnak, kimerítö jelentéssel kísérve azt A

3000 könnyü lovasnak a tábornagy sok hasznát fogja venni,

azért jó lesz ha a német gyalogok átküldésével siet s maga is

a magyar határszélre igyekszik : de a fejdelem egyesíílését vele

3 hónál elébb nem hajthatja végre. Azonban szükség, bogy a

lovasok mennél hamarább megjöjjenek s alkalmas tisztek legye-

nek velök — mert Rákóczynak nincsenek tapasztalt hadvezé-

') Az Okmánytár 104. s köv. 11. közölve.

»)U. o. ПОЛ.

I. RÁKÓCZY «YÖROY SZÖVKTKKZK6E. 39

rei, maga nem szokta meg a hadakozást s épen azért az ö

vezényletök mellett több eredménynyel fognak harczolni, habár

népe épen nem kedvelli a táborozást. Ezen katonák példája

az egészre jó hatással leend. Kiválô súlylyal sürgette a segély-

pénz megküldését is s bejelenté, hogy maga nov. 23-án fog

Konstantinápolyba utazni a franczia követhez, kieszközlendö

cunek útján a porta engedélyét. Végül pedig nagy nyoma-

tékkal sürgette, bogy haderejével lehetöleg közeledjék, mert a

fcjdelemnek aggodalmai vannak, bogy a német erö egész súlyá-

val rá fog nehezedni, bármennyire biztatta is ö, bogy a tábor-

nagy annak zömct vissza fogja tartani. 1)

Az egyesülést maga Rákóczy is sürgette : gondolja meg

a táboruagy, bogy aTiszamost is nagy akadályára van, hátha

még az szélyel kezdene folyni ? siessen tehát s határozza meg

elöre az egyesülés helyét is, Szenczet vagy Trencsént. 2)

Rebenstock csakugyan elment Konstantinápolyba —

bova ez idétt Bécsböl is ment követ —- s közbenjárása alap-

j;in a franczia követ s az erdélyi oratorok ajándékai, igéretei

bámulatos gyorsasággal kieszközlék, bogy Rákóczynak Ma-

gyarország megtámadásáia s a Betblen által birt megyék visz-

szafoglalására megadatott az engedt'ly, meg a budai basának,

bogy Kákóczy mellé hadat adjon, meg a két oláh vajdának a

parancsolat, bogy ezer-ezer emberrel csatkkozzanak bozzá. 3)

Ilyen módon Rákóczy támadásának mi sem állt útjában, s ö

meg is kezdte a háborút. De az obajtva várt egyesüléstöl épen

akkor volt legmesszcbb.

Egy nem várt esemt'uy gátolta meg azt. Morvaország-

ból az összeköttetés Torstenson sléziai erödjeivel már helyre

volt állítva, midön sept. 23-án Trönskold, a svéd kormány kül-

dötte, hírül hozá a svéd tábornagynak, bogy máj. 25-én a ko-

rona tanácsában elhatározták a háborút Dánia ellen, s hogy

ueki seregével Holsteinba kell mennie. 4)

') Rebenstock levelei Torstensonboz nov. 16. és 18-ró1. Okmánytár

111. 115. és 120, s köv. 11.

•) Rákóczy pontozatai, Okmánytár 118. 1.

3) A fermanok. Török-magyarkori államokmánytár III. 145. s köv.

4) Geijer : Geschichte Schwedens. III. 332.

ULL Л■JJl 1 '

40 SZILÁGYI SÁNDOR

II. A MUNKÁCSI SZOYETSÉG.

VI.

»Azon szín alatt, hogy Brannschweig Lüneburgbau ús

Oldenburgban téli szállást keres, siessen ön Meissenen és Hal-

berstadton át a braunschweigi tartományokba, mintha önnek

az volna feladata, hogy a herczeget s a brémai püspököt csa-

pataival a dánoktól elszakassza. Aztán üssön egész seregével

Holsteinba, s nyomuljon elö Jütlandban a meddig csak te-

beti.« Ezt az utasítást adta a svéd korlátnok Torstensonnak.1)

Tehát meglepni Dániát véletlen támadással s eltitkolni a visz-

szavonúlás valódi indokát, ez volt a svéd tábornagy feladata.

Nehéz feladat, de ö kitünöen megoldotta. A mint Tröns-

kold kézbesíté a svéd korlátnok levelét, rögtön készületeket

tett az elindulásra. Sléziába nyomult, s Gallasnak fegyverszü-

netet ajánlott. Míg ez Bécsböl az elöterjesztésre választ ka-

pott, a svéd sereg csaknem háborítlanül nyomúlt elöre, s nov.

26-án Glogannál átment az Oderán. Az egész világ azt bitte,

hogy Felsö-Bajorországban fog telelni, mert bol Torgauuál,

bol Tangermündénél látták bidakat veretni az Elbén. Soba

sem tudták, még saját katonái sem, merre megy, mit akar, míg

Havelsbergbe nem ért. Decz. 6-án itt kiadta parancsait s a

had ujjongva borította el Holsteint és Jütlandot.

Ezzel a következö hadjárat irányzata el volt dölve. A

svéd korlátnok egy késöbbi utasításában azt a kérdést vetette

fel: bogy a császár ellen vezessenek-e a nagyobb eröt s Dániát

kisebb baddal csak féken tartsák-e ? vagy megfordítva ? s meg-

felelt rá : ha Dánia ellen lanyhán folytatják a háborút, ez idöt

ós bátorságot kaр s azonkivül is, mint szomszéd minden ellen-

ségnek kezére dolgozhat. »Jobb hát, irá, a császárra csak fél-

szemet függeszteni s egész erövel azon lenni, bogy Dánia ere-

jét megtörhesse. a)« S e terv annyival kivihetöbb volt, mert a

császár erejét Rákóczy egészen igénybe vette.

') Leffler : Geschichte Schwedens Ш. k. 335. 1.

») U. o. a 346. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZESE. 41

Ürügy vagy ok neki egy ilyen háborúra mindig volt : az

1637. óta felhalmozott sérelmek: »az templomok elvétele és az

sok keresztyén tanítóknak kiüzések.« Még mielött megkaptaa

portai engedélyt, részben, s attól fogva, bogy az kezében volt,

kettozött buzgalommal látott bozzá. 1) A magyarországi me-

gyéket s legtekintélyesebb urakat igyekezett megnyerni, az

öreg Bethlen Istvánboz fiát küldé, közölni vele »indnlásának

okait s alapjait», s meginteni, bogy ez ügyben a nádornak bi-

zalmas közléseket ne tegyen 3) ; uradalmai tiszttartóit, a vár-

nagyokat, Balling Jánost, Debreczenit, Bakos Gábort, Cser-

nel Györgyöt megbízta, bogy a várakat jó karban tartsák, a

hajdúkapitányokat, hadnagyokat fogadják szolgálatába, osz-

szanak zászlókat 3) s maga is kimenvén a magyarországi ré-

szekbe, rendeletet irt Patakra Debreczeninek, bogy küld-

jön böven ónat, rezet, vasat Váradra Antoninak, ágyu-öntö

mesterének, kinél újabban is több ágyút rendelt meg. *)

Már minden el volt készitve s nem hiányzott egyeb,

mint bogy az 1644. jan, 3-ára Fehérvárra összehívott ország-

gyûléssel elvégeztesse a táborba szállást. A rendek gyü-

lekezni kezdtek, midôn jan. 5-én a király két körlevelének

mássát kapta : egyikben a felség Kákóczy ellen hadfölkelést

rendelt el ; másikban utasitja a szolgálatában levö erdélyieket,

hogy Rákóczy iránti kötelezettségeik alól oldják fel mago-

kat. 5) »Kegyelmed, — irá nyomon a nádornak — biztosított

bennünket, bogy ha sérelmeink vannak, orvosolni fogja ö fel-

sége — s íme, mégis mi egyéb ez, ha nem nyilt háboru ? ne

csodálja hát senki, ha magunk fogunk ezután magunkról gon-

dot viselni.« Mindamellett a jan. 6-án megnyitott országgyü-

lésen nem tett szándékairól nyilvános közlési Egy fillérrel

sem akarta az ország adóját emelni, mert telt kincstára böven

') »Im látom az végezések ellen való fegyvert kegyelined kezében,«

írta már 1643. decz. 6-án Esterházy Miklós Rákóczynak. Az intö levelek

1645-ikikiad. 1-sö 1.

s) Betlüen István válasza Rákóczynak, a m. k. államlevéltárban.

») Az erre vonatkozó levelek a m. k. államlevéltárban.

*) Rákóczy Gy. levele Debreczenihez, magyarországi uradalmai

igazgatójához 1643. decz. 7-én; a m. kir. államlevéltárban.

3) Eszterházy mimkái. Toldy kiad. 405. 1,

42 SZILÁGYI SÁNDOR

iedezhette a had költségeit addig, míg szövetségeseitöl meg-

kapja a kikötött összeget. S csakugyan a Rhédei Ferencz és

Kemény János által a rendek közé küldött elöterjesztésekben

csak a rendes adót kivánta, annak is a szokott 4 havi betize-

tési határidöt tüzve ki, s hadfolkelésröl szót sem tett. Az bizal-

mas közlés tárgya volt, melyen már magát mutatta be nemcsak

sértettnek, hanem megtámadottnak is, s midön január 13-án

Bethleu János nevében »elbúcsúztatta az oi'szágot« a had már

el volt határozva. 1)

S a mint a rendek eloszlottak, magukkal vitték a ren-

deletet a mustrára és fólkelésre, megelözendök — mint hivék

— »a császár támadását«. »Miigazgatása itt Magyarországon

kcgyelmednek, mint egy privatus úrnak?« kérdé a nádor a

lejedelemtdl, midön ettöl hadi készületeit számon kérte,2) de

egyultal maga is kettözött erövel bozzá látott, bogy Rákóczy

készületlen ne találja. Hogy mi köze volt? azmegtalálta meg-

oldását a linczi békében, de megtalálta a nádor is a feleletet

a tényekben : mert míg Rákóczynak elég volt három hét arra,

bogy kész hadat vessen Felsö-Magyarországra , Esterházy

auuyit sem tudott kivinni itt, bogy az, e megyékben némi

ellenállásra találjon.

Február 1-ére Rákóczy hadakészenállottazelindulásra.

Egyik vezére Kemény János, azt a tanácsot adta, bogy hadait

ne szaggassa meg, s mennél gyorsabban indítsa el azokat. 3)

Ezt megfogadta, febr. 2-án maga is útra kelt udvari hadával *)

— de az elsot nem lehetett követni. Élelmezési nehézségek s

a hegyi utak alkalmatlan volta tették azt lehetlenné. Aztán a

szomszédos helyek urai és városai s a hajduság meg levén

uyerve, a siker egyik feltétele volt, bogy egyszerre mennél

nagyobb terület nyilatkozzék mellette, s így lön, bogy míg

maga Székelybid felé vette útját, Rákóczy Zsigmondot Nagy-

Károly felé inditá s Keményt a nagy-bányai úton Szathmár

ostromára küldé. A merre csak mentek, mindenütt lelkese

') Az országgyülési articulasok. Haller Gábor Naplója 90. 1.

») Eszterházy intölevele!. 1645-ki kiadás 10-ik 1.

s) Kemény János levele Rákóczyhoz. Fogaras 1644. jan. 25. az

államlevéltárban.

<) Haller Gábor naplója 90-ik 1.

I. KÁRÓCZY GVÓRGY SZÜVETKEZÉSE. 43

dcssel fogadlák hadait : hiában inté Forgács Adám kassai ge

nerális a megyéket, hogy saját erejökkel verjék szét ezeket ;

hiában szólitá fel a hajdúkat, bogy gyüljenek táborba — ezeket

febr. 12-én Ar.-Megyesen, Rákóczy vendégelte meg, s Kornis

Zsigmond a fögenerális, továbbá Ibráuyi és Bornemisza Pál,

egyes dandárok vezérei ellenállás és ütközet nélkül haladtak

elöre. Február 15-én Kállót Barkóczy László és az örség fel-

adták : ezzel az egész Tiszáninnen — Szathmár kivételével,

melyet Kemény tartott ostromzár alatt — kezében volt. 1)

Kállóból Rákóczy kiadta körlevelét a megyékhez és vá-

rosokboz. Akárhányszor szerezte vissza 1619. óta az ország

szabadságát, mindig eluyomták azt : az ö felkelése ezeknek a

régi küzdelmeknek folytatása. Az idegen népek szívét is felé-

jök hajlította, az akadálytis — a törököt — mely eddig volt,

elforditotta az isten : tiz nap alatt csatlakozzanak bozzá.2) De

bada a hódításokat, s maga útját tovább folytatta : febr. 19-én

»szép pompával« bevonult 6sei birtokába — Sáros-Patakra. )

Ez idö alatt sok történt. A török újév elsö napján (jan.

11-én) Konstantinápolyban Kara Mustafa nagyvezért mcg-

gyilkoltatta a szultán : azt a férfiut, ki e hadjáratra megadta

az engedélyt, s Rákóczyt biztosítá megsegéllése felöl. Az utód-

jává kinevezett Mohammed pasa Damascusban volt, de Rákóczy

portai jó barátaiban bízott, bogy ez oldalról nem görditend-

nek akadályokat útjába : míg más felöl Esterházy reményt

meritett abból, s bitte, vagy legalább el akarta hitetni a me-

gyékkel, »bogy nemcsak segitséget nem várhat onnan, de még

fegyvert is visznek ellene.« 4) A kassai generális Forgách Adám

ujvári generálissá neveztetett ki s helyébe kassai generálissá

') Rákóczy György c<alád¡ levelezése 119-ik1. Haller naplója 90,

Bánffy György naplója 120. Forgách Ádám február 8. és 9-ki levelei a

ni. k. államlevéltárban.

f) Közölve Esterházy Miklós náUor Munkáinak ïoldy-féle kiadá-

sában a 407 s köv. 1.

3) Haller naplója 90-ik, Bánft'y naplója 120. 1.

«) Esterházy levela Bécs 1644. febr. 20-án, a m. k. államlevéltár

ban: »megcsalatott a töröknél is, ám agyonverték azt az fövezért, kit

megnyomott volt az sok ajándék s oda van az pénz, s oda van az favor is s

nemcsak segitséget nem várhat onnét, de meglátja kegyelmed, fegyvert

visznek ellene.«

44 SZH.ÀGYI SÁNDOE

Csáky István lett : de a hadnagy, ki az utasításokat bozta,

zászlóstól együtt elfogatott s Rákóczyboz vitetett Kassára.1)

Végre az elsö híreket a svédektöl Székelyhid febr. 12. kapta:

de ezek új nyugtalanságok forrásai voltak.

Torstenson Kiel mellöl Neudorfból jan. 2-áról írt neki

— ez volt az elsö levél, melyet a svéd tábornok már mint szö-

vetségeséhez intézett bozzá : de a dolgok állásáról ebben sem

világosítá fel, egy szóval sem említé, bogy harczolni ment

Holsteinba, bogy nyakán van a dán háború, s bogy sok idöre

lesz szükség, míg a megigért segélyt s a lekötött hadakat ren-

delkezésére bocsáthatja. Csak téli szállásra vitte badait, sot el

is helyezte azokat, s a mint ezek kipihentek, a közös ellensé-

get akkora erövel fogja megtámadni, milyennel korábban

soha. Most a tél miatt nem küldbeti a kikötött csapatot, de a

mint a tavasz eljön, akkép fog közeledni bozzá. bogy megse-

gíthesse, addig is — kéri, biztatja — támadja meg, fárassza

a császár hadait, nagy könnyebbség lesz nekik a kimerttlt erö

ellen közösen müködni.2) Rákóczy azonnal feleltneki :felszám-

lálta a már is elért eredményeket. De ugyanakkor — febr. 26.

— a franczia királynak is irt, mint a gyula-fehérvári szerzö dés

alapján szövetségesével vele is tudatta sikereit s kérte a szer-

zodésnek különös ratificatióját.3)

Hasztalan és felesleges titkolódzás volt: Rákóczynak

valószinüleg épen ezen napokban lett tudomása a dolgok va-

lódi állásáról : *) a dán svéd háborúról, mely világossá tette

elötte, bogy a svéd segélyt még bosszú idöre kellend nélkü-

löznie, s midön Torstenson elsö számbavehetöbb diadalának, a

Coldingeninek s Mortaigne egy szerencsés csatározásának hírét

') A két Rákóczy György családi levelezése 121. 1. Több ez elfo-

gott levelek közül megvan a m. k. államlevéltárban.

3) I. Rákóczy György svéd és franczia szövetkezései. Okmánytár

130 s köv. 1. Torsteneonoak Göcs Pál által küldött izenete megvan a

vörösvári Ifcvéltárban.

3) Ezen levél Konstantinápolyból Velenczén át küldetett Páiisba.

U.o. 16. 1.

«) Eezterházy is megirta Rákóczynak, intö levek-i 1645-iki kiad.

ló-ik 1.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZESE. 4/i

vette : Rákóczy már akkor még fényesebb sikereket sorolha-

tott fel.1)

Nemcsak bogy nem találkozott útjában akadályokkal,

de mindenütt tárt karokkal fogadták. Bethlen Istvánnak egy,

a nádorboz intézett lêvele 2) megismer tet e jelenség okával :

»hogy a minemü gravaminái a statusoknak minden gyíilésekben

eddig voltak«, ha ö felsége azokat orvosolta volna, uralmát

minden támadás ellen biztosította volna. Mi hasznuk most »a

nagy pap uraknak« e nagy romláson? »csak erövel ne akar-

nák — tevé bozzá — az emberl idvezítni, bíznák az Isten szent

lelkére.« Ugy van — ez erövel való idvezelés ellen, kerestek

oltalmat Felsö-Magyarország nagy részben protestáns alatt-

valói : Eperjes, Bártfa, Szeben, Löese, melyek követeik által

raárcz. 5-én Nagy-Idán jelentették be hódolatukat, 3) Kassa,

Felsö-Magyarország fövárosa, mely 4-ke óta kezdett alkudozni

Rákóczyval, mígnem ez 11-én táborával alája érkezvén, fel-

adta magát 4) s másnap befogadta Rákóczyt, s a felföldi urak,

kik egyenként kezdének hódolni.5)

Komolyabb és kitartóbb ellenállásra alig találtak vala-

hol, még azon várak is, melyekben német örségek voltak, nem

niertek az általános áramlattal daczolni : Szathmár vára, mely-

nek alsóvárosa s Németi csekély és színleges ellenállás után

febr. derekán befogadta Keményt, e) mintán a német és ma

gyar örség közt viszály ütött ki, márcz. 21-én feladta magát,

april 7-én Tokaj is követte pél dáját, melynek örsége a zászló

') Okmánytár I. Rákóczy György szövetkezéseihez 140. 1.

s) Kelt 1644. márczius 24-én. Eredetije a kismartoni levéjtárban

3) Bánffy György naplója 121-ik 1.

*) Szalárdi Siralmas Krónika 134, az erre vonatkozó levelek az

államlevéltárban.

B) Bánffy György naplója 121. 1.

«) »Mar sziote márczius eleje levén« irja Kemény önéletrajzában,

de az idóre nézve emlékezete csalta meg ; 1644. márcz. 1-én ifj. Bákóczy

Györgyhöz intézett levelében ekkép szól : »Mostan is irom nagyságodnak

mi bizony elég nyughatatlansággal vagyunk ; imkéthete miulta ez

várusban (t. i. 8zathmárban),bten engedelméböl beszállottunk, attól fogva

én is le nem vetköztem, azt hiszem az várbeliek is ébren alusznak.« Nem

csoda, hogy Kemény egykoru levelei, kivált egyes adatokra nézve,

többször ellentmondanak a krimi fogságában készült emlékiratoknak.

4fí SZILÁGYI SÁNDOR

tartón s öt muskatélyoson kívül, a fejedelem Mségére es-

küdött. »)

A fejedelem jó eredményt várt a várak bukásától — fó-

ként Kassáétól, mely a felsö megyékre nézve irányadó volt.

Már ekkor Zemplén, Abaúj, Ung, Bereg, Ugocsa, Szathmár,

Szabolcs, Borsod, Gömör, Torna, Szepes kezén voltak s tudta.

bogy a többi is csak közeledtét várja. 2) Legközelebbi czélja a

bányavárosak meghódítása volt. Meg is tette a szükséges elö-

készületeket : kiadván a hadi szabályzatokat, 3) aztán Bakos

Gábort a végekre (t. i. Fülek felé)smárcz. 20-án Kapronczait

az elöhaddal Liptó és Bornemisza Pált a bányavárosokra

küldé. *) Felrendelte Szathmár bevétele után Keményt is ha-

daival s Fülek felé inditá, bogy Bakossal egyesülve folytassa

a hódoltatás munkáját — mert eddig egész hadjárata abból

állt. »Immár — irá ápr. 8-án nejének — az bányavárosok is

mieink, az vármegyék is melyek arra vannak. 5)

Rákóczy ez eredményt nem nagy erövel vivta ki. Ugyan-

azon út volt ez, melyen Bethlen Gábor haladt diadalainál s

ugyanazon eszközökkel is élt, melyeket a nagy fejedelem hasz-

nált. Erejének jelentéktelen részét maguk a meghódolt me-

gyék állították ki, külföldi segély, oláh hadak alig ezer, török

erö alig 400 volt vele — ez is inkább annak kitüntetésóre,

bogy a porta vele tart. tehát elrettentésül volt igénybe véve :

a föerö, mintegy 25 ezer ember, Erdélyböl telt ki. °) Nem is

sok hiányzott, bogy az eredmény megfeleljen a kezdetnek ;

') Haller naplója 02. 8zalárdi 155.

2) Rákóczy márcz. 8-iki levele nejéhez. Családi levele?ése 125-ik 1.

я) Kelt Sáros-Patak 1644. febr. 20. Kiadta Nagy Iván Értekezöje

I. 459. Az akkori patriarchalis hadfotytatásra nézve igen jellemzö a 9-ik

pont : »Sas s nyúl után senki ne rivalgodjék ne futtassanak a sergek, ha-

nem az kinél agarak lesznek, tizesse az.«

4) Kemény Emlékiratai 391. Haller naplója 91.

B) Rákóczy ápr. 8- és 1 0-iki levele nejéhez, a családi levelezésben.

c) Balling János márcz. 14-iki levele Munkácsról : »az ki most ezer

fenn vagyon három pártialis generalisság alatt 25— avagy legfelebb 30

embere lebet ; azon kivül az egész lakos hajduságot mind haza bocsá-

totta. Ezek felett az mely 9 avagy 10 vármegyék az fidèle homagiumot itt

Magyarországon praestaltak. még azok is mind épen otthon helyben

vannak.«

I. RÁKÓCZY OYÖRGY SZÖVETKEZHSE. 47

ha Torstensont Morvában találja s ez onnan diversiót tehet

Felsö-Magyarország felé, az út nyitva állott volna elötte is

Pozsonyba, Ausztríába. S ó mindig remélte, bogy a svéd

segélyhadak евпek kivitelére elég jókor fognak érkezni. A svéd

tábornok Haderslebenböl febr. 10-röl irt neki 1) s egy ennek

táborába küldött futár márczius 24-ike körül jött meg a leve-

lckkel bozzá. A dán háború kitöréséröl értesíté Torstenson •

okait, mondá, egy közelebbröl kiadandó nyilatkozványból fogja

megtudni. De, tevé bozzá, legyen meggyözödve, bogy a mily

gyorsan csak teheti. sietni fog felé s addig is nem mulasztja

el megsegítni.

Valójában pedig a helyzet igen komoly volt, s rövid le-

folyású háborúra. daczára bogy Jutland és Holstein már ke-

zében volt, bogy Horn Malmöig nyomúlt, söt talán épen ezért,

nem számíthatott. Mert épen e sikerek kettözött kitartásra s

eröfeszítésre ösztÖDzék a megtámadott országot. Dánia királya

Krisztián, erélyes, kitartó és vitéz fejedelem volt, kit Gusztáv

Adolf is legtöbbre becsült uralkodó kortársai közt, s ki 70 éve

daczára maga állott hadai élére, bogy a koldingeni csatavesz-

tés csorbáját kiköszörülje, 2) úgy bogy ha Torstensonnak ja-

nuárban talán még komoly szándéka lett volna is a tavasz

megnyiltával visszatérui Morvaországba, a dán háború csak-

hamar oly nagy dimensiokat vett. bogy arra gondolnia sem

lehetett.

Febr. végén Torstenson egy tisztje, ki leveleket vitt Go-

thenburgba, a dánok kezébe esett. A töle elvett nyalábban volt

a gyula-fehérvári szerzödésnek egy példánya, mely épen ratifí

calás végett a svéd koronatanács elé lett volna terjesztendö.

Krisztián a példányt azonual Bécsbe küldte Ferdinándnak.

Hozzá mellékelt egy bizalmas levelet is Itákóczyboz, saját

példájával óva, intve, bogy a szövetségtöl álljon el s a csá-

szárral megkötendö békére nézve közbenjárását felajánl-

va. E level soha sem jutott a fejedelem kezébe: Ferdi

nánd Esterházynak küldte, de ez nem találta alkalmas esz-

köznek a béke-kisérletek kezdeményezésére, meg levén gyö

') A régi naptár szerint febr. 1-én ; a svédek még ugj' számítottak.

s) Löffler Geschichte Schwedens III. k. 344-ik 1.

•gf*C*~rr^^

48 SZILÁGYI SÁND0R

zödve, Logy annak ez idöszerint kevés hatása lenne Rákó-

czyra. 1)

Epen ebben az idöben a lengyel király is, ki III. Ferdi

nánd növérét bírta nöül, gondolt mediatióra. Rákóczynak sok

barátja volt a palatinusok közt, kik közül egyik-másik a há-

ború kitörése után, valószínüleg a király tudtával, levélben tu-

dakozódott nála annak okairól. Ezen kivül a kozák hetmán is

küldött bozzá követet, ki márcz. 2-án Munkácsra ért, s ott

megállapodott, mert az oda való parancsnok Balling Jánosból

szerette volna kivenni, ha vajjon nem volna-e hajlandó Rákó-

czy letenni a fegyvert és bogy mennyire vette a fejedelem

igénybe a török segélyt? A hetman követe Munkácsról egye-

nesen Rákóczyboz ment,'ö magától a lengyel királytól is vitt

levelet bozzá. Látszott, bogy a király sógora III. Ferdinánd

érdekében erös actiot készül kifejteni vagy legalább is fedezni

akarja a fejedelem ellen történendö fellépéseket. Rákóczy

meghitt barátja Radzivil közvetítésével akarta a fenyegetö

veszélyt elfordítni — de a királynénak márcz. 14-én bekövet-

kezett halála csakugyan halasztást idézett elö. 1)

Volt-e Ferdinándnak része a lengyel király közvetítési

kisérleteiben ? Arra nincs biztos adatunk : de tény, bogy nem

volt idegen mennél elébb befejezni a háborút. Nem azért, mert

Rákóczy öt meglepvén s a szó teljes értelmében készületlenül

találváD, mielött csak egy embert is ellene küldhetett volna, a

felsö megyék nagy része elesett ; nem mintha a törökök harez-

ba elegyedését egy nagy dimensiojú török háború elöjelének

vette volna ; hisz a nagyvezérnek és budai basának változása

igen könnyen rá nézve kedvezö fordulatot vonhatott maga

után : — ö tisztán a németországi viszonyokért kivánta Rákó

czyt visszatérésre bírni. Mióta a küzdelembe belefáradt Kö-

zép-Európa öszintén, sürgetön kivánta a békét s a tárgyalá-

sok most némi kilátás sal biztattak a sikerre, kettözött igyeke-

zettel törekedtek az uralkodók oly elönyöket nyerni a harez-

téren, melyeket a münsteri tárgyalásoknál latba lehesseu

') Diplomacziai Okmánytár 143 s köv. 11.

») Az erre vonatkozó levelek s jelentések. a m. k. állami s a vöros-

vári ltban.

i

ï. RÂKÔCSY UYÖEGY 8ZÔVETKEZÉSE. 49

vetni. Ezért állott érdekében Ferdinándnak mennél hatályo-

sabban megsegítni a dán királyt, tudván, bogy ennek levere-

tése küzdelmét nebezebbé teendi s bogy minden katonát, kit

G-allastól elhí, saját legnagyobb érdekétöl von el. Innen van,

bogy az érintkezés a két harczoló fél közt az egész küzdelem

tartása alatt teljesen meg nem szünt. Esterházy egymásra

küldte »intö leveleitc Rákóczyboz, s habár ezek egyikében

sem hivta fel az alkudozások megkezdésére, de majd minde-

nikben élénk szinekkel festette a veszélyeket, melyeket e sze-

rencsétlen küzdelem családjára boz. S maga Rákóczy is a

mint Kassára érkezett, elsö gondjavoltegylevélbenbosszú so-

rozatban közölui a királylyal a sérelmeket, melyek kénysze-

ríték öt kihúzni fegyverét hüvelyéböl. l)

De az elsö lépést nem akarta Esterházy koczkáztatni.

A könnyü diadal, gyors elöhaladás most még nagyon felcsi-

gázhatták Rákóczy követeléseit, majd ha a svédekben vetett

reménye hajótörést szenvedend, ha egy pár vesztett csata le-

lohasztja reményeit s ha ezek felett még az új nag-yvezért és

új budai basát el lehetend töle vonni — akkor fog annak ideje

eljönni. Mindenek elött tehát megkezdte a támadást : Götz és

Puchaim serege Morvaországból Magyarországba rendelte-

tett, s ez márcz. elején már Nagy-Szombatnál volt, itt akar-

ván bevárni a nádor által hirdetett hadfölkelés eredményét.

Mig a bozzászító szomszédos megyékben járt Rákóczy

addig helyén volt, bogy hadát apróbb csapatokra osztva hó-

doltatott. De mihelyt az örökös tartományokkal határos s

már helyzetoknél fogva is az Ausztriával együtt-tartásra utalt

megyékbe ért, oly hiba volt ez, mely csakhamar megboszulta

magát. Az a dandár, mely Kapronczai vezetése alatt Liptó-

c's Árvának ment, akadálytalanúl Nyitrába nyomult s egész

Galgóczig hatolt. Mintbogy e hadak könnyen elvághatták

volna a megyékböl jövö csapatok útját, a német vezérek »a

velek való hadnak szinét rájok küldék.« Ez a sereg ápr. 9-én

a Faragó Andrástól vezetett elöhaddal találkozott s azt meg-

szalasztá, de egyúttal nyomban követte is. Kapronczainak scj

') Kelt uiárczius 17-én, közölve Esterházy munkái 41 1-ik

Xoldy álta1.

MAUV. TÜD. АКШ. ¿RIKK. К TORT. Tin. KöR. 1878. -I

50 SZILÁGYI SÁNDOR

telme sem volt a dologról s csak akkor vette észre, midön

ezek föhadi szállásáig értek. Ideje semmaradtösszeszedniszét-

szórt hadait, alig 32-ed magával indúlt a szétugrasztottak

támogatására — mindjárt az elsök közt elesett s Faragó is

sebet kapott. 1)

E szerencsétlen csatározásnak komolyabb következmé-

nyei lettek. Nemcsak Galgócz esctt a németek kezébe, banem

• Wesselényi Ferencz, Fülek parancsnoka is, kit a föerö ostro-

molt, s ki, miután ápril 1 7-én az alsó város folégettetett, sem-

legességre kötelezte magát, most a német hadak közeledtének

bírére felmondá a semlegességet. 2) Kemény biztosítá ugyan,

gyorsan visszaküldött erövel, az elvonulásta vár alól, do már

ápr.21 én felvetette a kérdést, я) hogy ba a niidor /ítj ö a Gara-

mon s a svéil« kben nem bízhatni, el kell elöre határozui a visz-

szavonulás útját : a bányavárosok felé történjék az, vagy a

hódoltságba ?

A kérdést eldöntötte Esterházy és a német badak elö-

nyomulása, egy szerencsétlen elöörsi csata, mely Szentkereszt-

nél vívatott "), Petki ístván megveretése Lévánál az ott kol-

tözö ellenség által. 5) Most bár Rákóczy Zs., Bornemisza Pal,

BakosGábor s Kemény .Tános egyesültek is — de a íohadi-

szállás, bova ment egyszersmind a fejedelem is, Balassa-Gyar-

matra tétetett át.

VII.

Rákóczy meg volt gyözödve, bogy concentrált bada elég

ert">s az Esterházy-Gótz-féle egyesült serget elönyomulásá-

ban feltartóztatni : de arra nézve, bogy visszanyombatja-e,

mégis kételyei voltak. A németországi csatatéren megedzett

') Szalardi 158. Kemény 316. Bánffy 122. Haller 91. Bákóczy le-

velei 141. 1.

2) > Támadjon reá az lsten és az lelkiismeret, az ki az hitet igy

állja meg, mint Wesselényi Ferencz« irá Kemény egészen elkeseredve,

Sztregova ápr. 20-árú1.

») Kemény Jánosnak ápril 21-ki daczólami levele az államle-

véltárban.

«) Szalárdi 161.

s) Kemény 319, és Haller 92 s Bánffy 122. Ezen kivül Kemény

levelei u. o.

I. BÂKÔCZT flVÖRGY SZÖVF.TKKZfcsE. 51

had ellenébe ö csak újonczokat tudott állítni, azonkivül ezek

élelmezése is hiányos volt. ') megveretése pedig könnyen nagy

válságokba sodorhatta volna. Török had is csak kevés számú

volt mellette s még nem volt tudomása, hogy Ozmán, az új

budai basa, meg fogja-e kellöleg segítni ? A svédekrol több

mint egy hó óta mit sem tudott ; a szerzödés megkötése óta

már epy félév telt el s ö még nem látott — Rebenstockot ki-

véve, ki mindig vele járt — sem egy svéd katonát, sem egy

franczia tallért. Ily kön'ílmények közt mitsem akart koczkáz-

tatni, legjobb hadi tervnek vélvén jövésekkel menésekkel fá-

rasztani az ellenséget.

De eleinte Esterházy sem igen kereste az ütközetet,

jobban szerette volna a német hadat a svédekre küldeni. Fe-

nyegette ugyan a fejedelmet, bogy jön, fölkeresi, s azért ne is

fáradjon azzal, bogy sérelmei megmagyarázása végett hozzá

siessen, a) de mégis megsúgta bizalmasan Lónyaynak »ón

lábbal jártunk, s úgy megyünk most is, az oltalom fegyveré-

vel mi bántani senkit nem kivánunk.« 3) Azonban ö nem a

minden áron való, még a méltányos békét sem akarta — csak

olyant volt hajlandó elfogadni, mely Rákóczyt nemcsak szö-

vetségeseitöl végkép elvonja, hanem teljesen meg is alázza.

Az elsö érintkezéseknél tehát a nádor és fejedelem közt

teljesen hiányzott az alap. Máj. 1-én, midñn a fejedelem föha-

diszállása már Szécsény volt, ennek megbizásából Szentpáli

István Lévára Esterházy táborába ment mint fejedelmi kó-

vet, ennek egy levelével, mely már magában foglalta a meg-

kezdendö béketárgyalásokra vonatkozó alapkivánatait : az

inaugurale diploma 17. pontjának helyreállítását s az. evang.

status sérelmeinek orvoslását. Hallani sem akart ezekröl Es

terházy, mikor a koronázási feltételek 1 7 pontja úgy is ér-

vényben van 4) s elutasító válaszszal bocsátá vissza Szentpálit.

') A Rákóczyak Családi levelezése. A fejedelem ápr. 27-iki IcvelA-

ben panaszkodik, hogy >az éléshül is szükülni kezdettunk.«

s) Esterházy nádornak ápr. 20-¡ki intö levele.

3) Esterházy nádor levele a harsi táborból L/myayhoz ápr. 24-röl,

a m. k. államlevéltárhan.

«) Esterházy nádornak XII-ik intö levele. A 17 conditio nem a

Bethlen-féle hékére vonatkozik, hanem III. Ferdinánd hitlevelére.

4*

52 SZILÀGYI SÁNDOR

kit a fejedelem azonnal a budai pasához küldött, sürgetni a

segélyhadakat : a hét vármegyét a hatalmas császár akaratá-

ból foglalta el o, most lásson a basa bozzá, bogy megtarthassa,

s ne késleltesse tovább a segélyhadakat. 1) A válasz eléggé

kedvezöen hangzott : a hadak már gyülekeznek Boszniából,

Vrumeliából, »ne siessen az ütközettel, bizony, bizony meg

nem tréfálódik innen.« 2)

Csakugyau uem is sietett a megütközéssel, hanem annál

inkább a visszavonulással. Máj. 5-én Kemény és Bakos meg-

gátlandók az ellcnség átjövetelét az Ipolyon, Palánkuál csa-

tát kisérlettek, de nem imgy szerencsével, s ezért vissza kelle

a Hernád íolyamboz vonulniok. Máj. 18-án a fejdelem Legyes-

Bényén, az ellenség Szendrö közelében volt, melyet Wesse-

lényi Ferencz még az nap kézhez vett. 3) A nádor ezt a ked-

vezö alkalmat, midon a nagyobb török ero még távol volt, a

svédeket a dánok tartották elfoglalva, nem akarta elszalasz-

tani : megtette az intézkedést, bogy a fejdelmet véletlen meg-

lepéssel támadja meg, bozza zavarba, s egy úttal felhivta,

bogy béke alkudozások megkezdése végett küldjön követeket

bozzá. *)

Rákóczy máj. 19-én Kemény Jánost és Lónyay Zsig-

mondot küldöttc Esterházyboz az épen akkor visszafoglalt

Szendröbe. O csak idöt akart nyerni, bogy megzüllött sere-

gét kiegészítse, a szétoszlott csapatokat összehozza, remélte

bogy a töröktöl is kaр segélyt s talán a svédek is közelebb

jönek. A nádor pedig épen ezt az idöt akarta felhasználni,

bogy elöbbre tolja seregét s Rákóczyt csata-elfogadásra kény-

szerítse. Eleintc gorombáskodott Kemt'nynyel, azutáa megven-

dégelte, lcitatta, utóbb azon ürügy alatt, bogy a hadi szabályok

ellenére levelet kapott urától, letartóztatta, s végre midön

már a sereg egy része elöre ment, a többi is útra kész volt,

máj. 20-án kiadta a választ : feltételei tárgyalásába nem bo-

') Ötvös Ágoston I. Bákóczy Gy. rejtelmes levelei : Rákóczy máj.

6. ôs 8-ik¡ levelei a 38. s 39. 1.

») U. o. Szentpáli máj. 15-iki válasza.

») Hallei- naplója a 93. 1.

') Esterházy XIII. ¡utö levele. Nem kezeseket, kivánt ebben a

levélben Esterházy, hanem béketárgyalásra küldendö követeket.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY 6ZÖVETKEZESE. "53

csátkozhatik, mert ö csak szolga s különben is méltatlant nem

kivánt. 1)

De Kemény mégis talált inódot tudósítni Rákóczyt,

megelözui a támadást, még az uap útra kelvén egész táborá-

val, melynek az ellensóg csak »hült belyét találta,« 2) s nie-

lyért másnap a Hernádon átköltözvén, Rákóczy egyik ura-

dalmi föbelye : Szerencs kézbez vételével kárpótolta magát. Ez

aggasztó körülmények közt Rákóczy azzal az erélylyel, mely

nekéz perczekbcn tulajdona volt, hozzá látott a védelmi esz-

közök elkészítésébez. Bényéröl Patakra ment s azt és Tokajt

jókarban bagyva, meginditotta táborát a Tisza mellé, bol el-

sánczolta magát, bidat veretett azon elhatározással, bogy itt

a Tisza kanyarodásánál a természettöl is megerosített helyen,

t'ogja bevárni az erösítéseket^) Utközben Vajdácska alól t'elelt

Esterházynak : az általa ajánlott béke-tárgyalási alapok sok-

kal komolyabbak, hogysem o egymaga azokboz szólui mcrue :

gyülést tart a szomszédos mcgyékkel s ez elé fogja a ponto-

kat terjeszteni.4) Esterházy azzal válaszolt, bogy a király

nyilatkozatát kiadta, melybeu ez kcgyelmet igér az átállott

uraknak, ha megtérnek, ellcnkezö esctrc pedig bütlenségi

pert — lmzzá tevén maga részéröl, bogy a ki nyolcz nap alatt

el nem bagyja Rákóczy táborát, bütlenségi bftnbe fog esni.5)

Gyors elohaladásával, hadjáratának eddigi irányával,

elonyomulásával a Tisza felé Rákóczy megrettentésére szá-

mított — sejtetni cugedvén a fejdelemmel, hogy a töle bírt

részekbe s cshetöleg Erdélybe akarja áttenni a háboru szín

') Kemény J. 324 s köv. I. Intö levelek XV. Ugy látszik, hogy ez

elsö uéketárgyalások a kölcsöuös lefegyverzés körtit forgottak. »Eddig

minket a palatinus csak mód nélkül s erOvel akarna a békességre kény-

szeritni ¡« irja R. nejéuek.

a) Bánfi 123. »máj. 20. Rosz hiriiuk érkezék, hirtelen megindul

tunk Patak felé.i »Elválván azért a fejdelem táboránakfelverésére indult

ellenség seregétöl« irja Kemény Jáiios.

3) Rákóczynak uejéhez irott levelei.

«) Rákóczy levele Esterházyhoz, Vajdácska máj. 24. Esterbázy

munkái 302. 1.

s) A manifestum kiadva az Intö levelekben 41. s köv. 1. Ester-

házynak a megyékhez máj. 25-én irott levelét kiadta Toldy, Esterbáz

munkái 302. 1.

54 SZrLÁGYI SÁNDOR

helyét.1) De elcsigázott s elkedvetleuedett hadai sorát meg-

ritkították a szökések, a folytonos apróbb csatározások, a vele

való német hadak garázdálkodása elleue zádította a löld nó-

pét,2) a kisebb nemességet ; a két német vezérrel sein volt tel-

jes egyetértése, helyzete e Bákóczyboz szító megyékben miud

válságosabbá lett — végre is diadalai tetopontján Szereucs

alól megfordította badát, melylyel máj. 30-án Rákóczyuak

egy másik várát, Borsit is ellbglalta.3) Kassa alá indult, mely-

lyel már levelezést kezdett, iemélvén, bogy ez fel fogja magát

adni, ounan Eperjes ellen, majd a lengyel batárszélekre шe-

nendö. Homonnai, Csáky, a Barkóczyak mar künu voltak Len-

gyelországban, bol badakat toborzottak. A uádor eleinte ma-

gáuak a respublicanak segélyét várta : de a királyné hálála

megbinsítá ezt, s kényteleu volt annyival beérni, bogy ezeknek

megadatott a toborzási engedély lengyel földön. Ujabb támadás

intézése elött az ekkép összeszedett haddal akart egyesülni.

Esterházy visszavouulása a dolognak új fordulatot

adott. Most Rákóczy, rendezvén ügyeit, megerösítvén badát,

ajándékokat s követeket imlítván a törökböz s ismételve meg-

sürgetvén a budai basa segélyét, lépett fel támadólag. Azou

reményben, bogy végre a svéd hadak is vissza fognak for-

dulni Morvaországba, jun. 1-én csakugyau visszaindítá Ke-

ményt, Bakost, Ibrányit badaival, a Tiszán : a föhadi szállást

Körtvélyesre s onnan 9-én Kövesdre tette át.

De a nádor idöt akart nyerni, bogy a lengyelországi

csapattal egyesülhessen s épen ezért új béke-értekezlet útjat

kezdte egyengetni. A fejdelem, Esterházy egy követe, Fekctc

László elött úgy nyilatkozott ugyau, bogy nem volna semmi

tractája vele, miután azonbau levelében még sem zárta el

elötte annak útját egészen, ö is megirta, bogy ne féltse a

küldendö követ biztosságát, »legyen bár az egy trombitás,«

') Kemény J. máj. 27-röl irja : »Erdályre mégis vigyázzou nagy-

ságod, itt is moderate cselekedjék.« — Rákóczy fíahoz irott leveleiben

Várad s a többi eriidük jó karban tartását sürgeti.

3) Bsterházynak a királyhoz jun. havában irott levelei, az Aka-

démia birtokában.

») Báuffl uaplója 123. 1

;

I. RÁKÓCZY GYÖKGY SZÖVETKEZÉSE. 55

megküldi a menedéklevelet.1) Ez igyekezetének a barcztéren

elérendö újabb vivmányokkal nyomatékot akart adni s más nap,

hogy e levelet elküldé, már Kassa alatt állt, -) erösen szoron-

gatva a várost, bogy adja fel magát. Eobadiszállása Miszlokán

a város közvetlen szomszédságában volt, onnati irt Rötinek a pa-

rancsuoknak,cgyezkedésrc szólítva felazt,nyomtatott proelama-

tiokat küldött be, leveleket irogatott a városbelicknek kér-

dezvc tölük, bogy »hát már annyini rabúl vetették magokat

ezekuck az jövevényeknek, hogy ingyeu csak nem is szólhat-

nak?«3) Egyszersmind cgyengette Eperjes megadásának is

az útját, bova basonlag követeket, leveleket küldött, átállásra

birandó azt,4) valamint a megbódolni nem akaró föuraknak

is új batáridöt tüzott ki.5) De Kassa ballaui sem akart a meg-

hódolásról, épeu oly kevéssé, mintEperjcs, mint a lourak ; — a

lengyelországi badak csak nem közeledtek, Puchaim Kemény-

nyel külön kezdett érintkezni, — másfelöl Rákóczy badai mind

közelebb nyomultak hozzá, kisebb csatározásokban szerencsé-

sek is voltak; jun. 12-én Szcrencs visszafoglaltatott Kemény

eg/ sikerült robama által. Most már csakugyan nagy szük-

sége volt rá, bogy idöbaladékot nyerjen — s juu. lü-én

megküldé a fejedelmi követeknek a meucdék-levelet.6)

Azonban ba ö csak ürügynek haszuálta az értekezletet,

K.ákóczy még annyira se vette komolyan. »Ugy is kell bizony

édesem lenui — irá ncjének épen cz idöbeu — az elöttünk való

jó emlékezetü fejedelmeknél, ba lebet, többet vigyünk vég-

ben.« 7) S ezt rosz napjaiban scm tévesztette szem elöl. Hetek

') Esierházy XVII. intö levele 1644. jun. 2-áró1. A részéu levök

nagyon terjeszték a lengyelországi segély hirét : »Minket, irja Rákóczy,

a lengyelekkel ijesztenek, ugy, hogy Csáky István Erdélyre akarua

menni húszezer kozákka1.« A Bákóczy család levelezése 170. 1.

s) A Rákóczy család levelezése 169. 1. Esterházy levele Junius

2-ára teszi.

3) Esterházynak jun. 6., 8., 12-iki levelei Rötiuek, 15-iki levele

Kassának ; minutái a kismartoni levéltárban Acta Palatini.

*) Esterházynak az eperjesiekhez irott levelei u. o.

J) Esterházy levele a megyékhez jun. 13-ró1. Munkái 304-ik 1.

3) Esterházy intö levelei kOzül a XVIII.

') sEzen a héten ismég a palatinushoz mennek követeink kiván-

ságára« irja Rákóczy nejének Csa1. Lev. 177. 1. Tehát nem (Sll, hogy Rá-

56 SZILÁOYI SÁNDOH

teltek el ismét, bogy a svédröl semmi hírt sem hallott, bogy a

táboniagytól lêvele nem érkezett, s ö szorongattatása napjaiban,

midöu üldözött táborával visszavonult s az iránt is csüggedui

kezdett, bogy a töröktöl elhagyatott : egy perczig gondolt abé-

kére : szemrehányásokkal telt levelet intézett a tábornagyboz :

»protestálunk az Isten s az ö szent angyali s az világi emberek

elött, mi okai ne legyünk, ha kegyelmetek kárával is nekünk

meg kelletik békélni.« ») Ha akkor Esterházy, diadalától el

uem kábítva, méltányos békére nyújtja jobbját, talán nem lett

volna idegen elfogadni azt. De most, midöu megjött a hír a

svédeknek Hatzfeld csász. tábornok felett aratott diadaláról,2)

midön belyzete is jobbra fordult, egyszerüen ildomossági te-

kintetekböl fogadta el az alkudozási ajánlatot, s nevezte ki

biztosait.

Kemény azt tanácsolta, bogy »elsöben nem uagyrendü,

banem értelmes hü ember« által kellene végére járni anádor-

nál, ha akar-e komolyan egyezkedni, ba van-e erre felhatal-

mazása ? 3) De a fejdelem gyorsan akart végezni s kincvezte

a biztosokat (jun. 1 7.) Lónyay Zsigmondot, Serédy Istvánt és

Klobusiczky Andrást, kik nyomon el is indultak a nádor fel-

keresésére.4) Keméuy egy segély haddal már ekkor útban volt

Kassa fêlé, s a mint megérkezett jun. 18-án, a nádor azonnal

az egész táborral útra kelt Eperjes felé, útközböl felbiván az

eperjesieket, bártfaiakat, szebenieket, bogy ne vegyenek Kas-

sától példát, banem fogadják be a német örséget.5) De Eper

jes mégis csak Kassától vett példát s a nádor nem mert

alatta maradni, banem Sáros ostromára sietett, itt akarván

bevárni a Csáky-féle toborzás eredményét.

Itt találták a fejdelem követei. A nádor a város alatt ál-

kóczy kezdeményezte volna az alkudozásokat, mint Kemény János irja

Emlékirataiban, minek különben Kemény egykorú levelei is ellent-

mondanak.

') Bákóczy jun. 20-iki levele. Levelezése 189. 1.

a) Diplomacziai Okmánytár 160. 1.

',>) Kemény Jánosnak a dobszai mezön jun. 14-én irott levele, az

államlevéltárban.

*) A nekik adott utasitás a vörösvari levéltárban.

s) Kelt Somos, jun. 19-én. Minutája a kismartoni levéltárban.

w.

^

I. BÁKÓCZY GYÜRGY SZOVETKKZÉsE. 57

lapodott meg,ostromolni kezdvén avárat,melyben a fejdelcm or.

sége tanyázott : ide menekült cgy svcd futár is, k i lcvelet bozott.

s ide beszorulván, a védmüvek jó karba helyezcsén muukált.

De Esterházyt a fejdelem hadai három t'elöl szorongatták :

Gergelylakáról Bakos, Huszár és Ibrányi Sáros s Kemény

Eperjes felöl 1) ; öt nap óta folyton csatázó, pibeuni nem tudó

badainak nagy szüksége volt a uvugalomra, s bogy czt bccsü-

lettel kérhesse, az alkudozások mcgkezdése arra alkalmas ürü-

gyet szolgáltatott. Keménvnek sem volt ellenére — ö még

esapatokat akart Sárosba belopni. Igy hát három napi fegy-

verszüuet köttetett.

De mit lebetett olyan tárgyalástól várui, melyet egyik

fél sem vett komolyan? Mikor Kákóczy elhatározta magát az

alkudozásra, már értesült, bogy a uádor azt fogja kivánni, bogy

»a mi kezénél van, azt remittálja s uz erdélyi birodalomból

tractáljon« 2) s feltételeit ö is ehez képest szabta, követelcsei-

ben a legszélso batárig menvcn. A nádor uem jelenté ugyau

egyeneseu és irásban ki azt, de válasza minden pontra nézve

tagadó volt. Sem közvetitését nem tbgadja el, sem teljes am-

nestiát nem biztosithat, sem kárpótlást nem belyezbet kilá-

tásba. 3)

Azonban a három napi határidö eltelt s Kemény, a ná

dor elfogott leveleiböl ennek titkos czéljáról értesülvén, épen

nem volt bajlandó megújítni azt, s Esterházy a táborral jún.

25-én kora hajnalban megindult, magával vivén Rákóczy ko-

veteit, kiket azonbanpár napmulvavisszabocsátott, 4) irásban,

levelezésben folytatván velök a megkezdett tárgyalásokat.

Kemény mindenütt nyomában volt a hadaknak, melyet sem

') A Bákóczyak családi levelezése 187. 1.

3) U. o. 177. 1.

3) Kiadta Tokly Esterházy Munkáiban a függelékben latin for-

ditásban. A nádor válaszának eredeti magyar nyelvii szövege megvan a

kismartoni ltárban.

«) Kemény János 358—9. a Rákóczyak Levelezése 198. 1. »inert

nuha eiös hitlevelet adott volt palatinus urain, — mondja a fejdelem —

de mégis megarestáltatta Lónyay uramékat,« de téved, inert Esterházy

csak azért vitte 6ket magával, hogy folytassa velök a megkezdett alku-

dozást.

í>8 BZILÁGTI 6AXD0K

Szeben, sem Löcse (júu. 29-én) nem fogadtak be, s mely meg-

lehetös rendetlen állapotbau buzódott visszafelé. A visszatéro

Serédy mulatságos dolgokat beszélt e »rctirádáról,« melyröl

»egy melánkolia uótát« (gúnydalt) is készítcttek. l) Júl. 8-án

már Liptóújvárnál volt a sereg, nagy kétségbecsésére a Lcn-

gyelországban toborzással foglalkozó föuraknak, kiknek e

vidéken fekvö varait és uradalmait ugyancsak szorongatták a

fejdelem badai : »kimondbatatlan veszélyt boza az ármáda —

irá Homonnai a nádoruak egy szemrehányásokkal teljes leve-

lcben — nyakuukra az tölünk való birtelcn eltávozásával és

mint már ez az darab föld elbitte, elszaladásával.« ¿)

De Esterházy nem fordulhatott vissza : a fejdelem ba-

dáuak nagy részc nyomában volt, egyes csapatok pedig leg-

tapasztaltabb híveinek varait, Ungvárt, Kegéczet, Szaláuczot

ostromolták. 3) Azouban gyors visszavonulásának fö oka még

is nem a fejdelem hadaitól való félelem volt : *) ö Arva felöl

várta a lengyelországi toborzások eredményét, s még mindig

remélte, bogy a respublica is küld segélyt. Aztáu ajún. elejéu

Bécsbe bivott Puchaim újabb megbizatással tért vissza bozzá :

a török és lengyel alkudozások miben létéröl bozott hírt s

parancsot Ferdinándtól, hogy csak olyan békét kössön, mely

a magyarországi állapotokat, ba nem jobb, de legalább a régi

állapotba helyezi vissza. 5) Reményei nem teljesedtek. Ho

monnai alig egy pár száz kozákot bozott, '^lengyel csapatsem

jött több 4— 500-nál, s Rákóczynak Lcngyelországból érke-

zett hírei, oda küldött követeinek 7) jelentései aria mutattak,

bogy legalább közvetlen segély nem érkezend onnau. Ekkép

') Rákóczy levelezése 194. 1.

3) Homonnai Jánosnak Lengyelországból Lonczkajúl. 12-1-61 a na-

dorhoz irott levele, a m. k. államlevéltárban.

3) Rákóczy család levelezése 191-ik 1.

•) »Éu bizony Kemény János uram, vagy Bakos vagy mástól való

félteinben Bárosból sem jöttem volna el» irja Lónyainak jú1. 6-ról ; az

államltban.

,5) Ferdinánd 1644. jan. 20-iki leirata a nádornak, a kismartoni

levéltárban.

») A Rákóczy család levelezése a jú1. 4-iki levélben.

') Hnller István s Bethlen Ferencz voltak a követek. A nekik

adott s Sáros-Patak jun. 9. kelt utasítás megvan a m. k. államlevéltárban.

I. KÀKOCZY GYÖRGY SZÖVETKEZICSE. 59

meggyözödve, bogy döntö csatát nem merhet, elvonúlt Liptó-

Ujvár alól, hol a scgélyt be akarta várui, s Bajmócznak — bol

júl. derekán Kemény táborával szemben volt — vette útját,

de itt elválván a hadtól, fáradtan, betegen, elcsigázva vissza-

tért Scmptére. Götz a fohadiszállást Tót-Próuáról Bajmócz

alá tette, és ang. 4-éu próbált ugyan csatát Kemény ellen, de

visszaveretett s e positióban a két tábor, a Nyitra által clvá-

lasztva egymástól, napokou át farkasszemet nézett. ') Ez alatt

a Rákóczy Zsigmondtól vezetett sereg bevette Jeszenöt, a

Homonnai föerödjét s bár Regéczet és Szendröt is ostromol-

ták egyes kiküldött dandárok, de a keleti megyékben táborozó

had leginkább a leugyelországi határszélek megvédésére szo-

rítkozott.

Júl. végén Kákóczy haza bocsátotta a megyei hadakat.

Kezdett a béke helyreállításáról komolyabban gondolkozni,

mint eddig tette. Az a svéd futár, ki Sárosba szorult, nem

Torstensontól jött : Olmücz a svédek kezében volt, s ez az em

ber az ottani parancsnoknak volt küldötte. Magának Torsten-

sonnak a követe júl. elején a német hadak kezébe esett, 2) s a

fejdelem három hó óta nem hallott hírt róla. 3) »Azt bizony

tele torokkal vallják az egész keresztyén világon — irá nejének

—senki az svékusoknak s több confoederatus fejdelmeknek any-

uyit nem szolgált, mint mi.« De mikor ezek öt cserben hagyták,

»elkésének, meg nem segítének az szükség idején,« »mikor —

panaszkodék tovább — már is violálták a conditiókat, se pénze-

ket, se segítségeket, söt a koronának válaszát is nem vettük«

lehet-e szemére vetni, ha nem akarja tovább is koczkán tar-

tani a nemzet sorsát s elö fogja készíteni a béketárgyalások

újból felvételét, melyek valójában végleg megszakasztva nem

is voltak, mert attól fogva is, bogy Lónyayt, Serédyt vissza-

bocsátotta a nádor, folytonosan tárgyalt és levelezett velök,

sot biztosokról is gondoskodott, kik távolléte esetében foly

') A Rákóczy család levelezése a 205. év 209 11. Hákóczyhoz irotfc

levelek a m. k. államlevéltárban. A nádor Bajmóczon jú1. 14-én volt, mint

ezt egy, az Akadémia birtokában levö levelének kelte igazolja. Kemény

Jánosnak Hákóczyhoz irott hadi tndósításai a m. k. államlevéltárban.

•) Esterházy jún. 6-iki levele az államltban.

я) A Bákóczy család levelezése 214-ik 1.

60 SZIl.ÁGTI SÁNÜOR

tassák a tárgyalásokat. ') Aztán más okai is voltak erre : a

portának s különösen a budai basának két értelmü magavise-

lete, kitöl a nebéz napokbau épeu oly kevéssé kapott segélyt,

mint a svédektöl. 2) Most, midöu tartani kezdett attól, hogy a

bécsi udvar a portát ellcue zúdithatja, s midöu másfelöl lutta.

bogy a uémet eró nagy része elvonult Magyarországból, Gal

last, ki egész erejével AVraugelre vetette magát, támogatandó,

a kibontakozásnak ez útját uyitva akarta tartaui. Elhatározá

a tárgyalások eddigi stadinmát a felsö-magyarországi rendek

elé terjeszteni, s e czélból Kassára augusztus 1-ére gyülést

hírdetett.

VIII.

»Az tizenhárom vánnegyóben lakó torendeknek ugyan

valóban csak az java s elci vagyou itt« : irá nem titkolbató

örömmel Rákóczy György nejénck Kassáról ang. 3-ról — az

országgyülés megnyitásának elííestvéjcu. S valóban a gyüle-

kezö t'orendeknek és kóvetekiK'k jó bírekkel kedveskedbetett.

A felsö vidék mcgtisztitása a uéiuet badaktól, Kemény elö-

uyomulása Nyitráig és Privigyéig, diadalmas csatája Götz-

czel, Jcszenö bukása, bol Homonnainak, legelkesereduttebb

tíllenségének neje esett kezébc, kézzel íogható eredmények

voltak, melyekkel szemben önérzettel bivatkozhatott rá, bogy

nem kényszerüség vczcti, midön a reudektöl felhatalmazást

kér a békcalkudozások mcgkezdésére. Aztán júlins végéu len

gyel, ang. 3-án pedig portai követ érkezett bozzá, az elsö épen

cgyenes t'elbivással a béke megkötésc iránt, s ez ügyben fel-

ajánlva a király jó szolgálatait, míg az utóbbi ellenkezöleg

biztatásokat bozva a háború folytatására. 3)

') EBterházynak Lóuyayhoz s Serédyhez irott levelei, részbeu

kiadva Esterházy életrajzában Toldy által, részbeu az államltbau s КЬ-

martonban.

«) A portai levelek a Török-magyarkori államlevéltárban, s Ötvös

Agostonnak Rejtelnies leveleiberi.

3) Haller Gábor Naplója !)4-ik 1. Rákóczy család levelezóse 225. 1.

Rákóczy György iija a török követröl : »igen ajáulja magát az segítség-

ge1.c A lengyel király levele július 17-röl, az Erdélyi muz. egylet bir-

tokábau.

i. KÀKÔCZY GYÖRGY SZÖVETKEZBSE. . 61

Az elsö s egyszersmind meguyitó ülés ang. 4-én tarta -

tott, melyen felolvastattak a fejdelmi propositiók. Rövid beve-

zetéssel indokolta Bákóczy a háborút. 1636. óta — azóta,

bogy III. Ferdinánd a trónra lépett — egymást érik a szabad

vallásgyakorlaton ejtett sérelmek, melyeket hivalkodó szem-

mel tovább nem nézbetvén, bogy a naponként gerjedezö tüz

az igaz magyarság kevés számát meg ne emészsze, kénytelen

volt fegyverhez nyúlni. De a béke áldásait a diadaloknál is

többre becsülvén, »a fegyver között is« tett lépéseket a béke

helyreállítására. Azzal utasíttatott vissza, hogy ö csak egy

tagja az országnak s nem illeti meg öt a sérelmek orvoslásá-

nak kivánsága. Ez sem riasztotta öt vissza s kétszer tett aján-

latokat a béke megkötésére : im bemutatja mind az ö propo

sitión, mind az arra kapott rideg válaszokat ; bemutatja a

lengyel király levelét is, ki közbenjárását felajánlja a bá-

ború megszüntetésére. E czélból fegyverszünet kötését ajánlja.

O hát következö kérdésekre vár a rendektöl választ :

mit válaszoljon a lengyel királynak ?

folytassa-e tovább a béketárgyalásokat, s ha igen, minó

módokat javasolnak ?

ez alatt pedig magok és hazájok megmaradására minó"

gondviseléssel kivánnak lenni a rendek ?

ha pedig a rendek nem akarnák a békét, vagy pedig a

tárgyalásokat nem koszorúzná siker, mini» eszközöket ajánla-

nak maguk és a haza oltalmára. 1)

A gyülés hangulata megfelelt a fejdelem kivánságának.

»Ugy látom elméjeket, irá nejének, hogysem az német igáját

viseljék, lelki s testi szabadságokkal ne élbessenek szabadosan.

inkább úgy cselekesznek, mint Erdély cselekedett, mert tel-

jességgel mind elijedtek s idegenedtek az némettñl«2): vagy

más szavakkal mondva: a 13 vármegye kész elszakadni Fer

dinánd uralmától s Erdélyhez csatlakozni. Ez volt a békének-

legmagasabb ára — s ennek haugoztatása a rendek által azért

sem volt ellenére, mert a lengyel követ — kit aug. 12-én bo-

csátott el, — azon meggyözödést vihette haza, bogy Ho-

') Az erdólyi muzeum-egylet birtokában levö peldányró1.

a) Bákóczy György lev nejéhez Levelezése '228. 1.

62 szir.AoYi sAndoh

monnainak és Csákynak factioi nem a közvéleményt kép-

viselik.

Ily ár mellett kész volt a svéd-franczia szovetségröl is

lemondani — melynek egyetlen pontját sem látta teljesítve.

Igaz, bogy a velenczei franczia kiivet. egyik attacheját, Budé

Károlyt, Kassára küldé hozzá, ki aug. 4-én jelenté neki. hogy

a királytól egy levél és 100,000 tallér van számára letéve a

velenczei követuél, 1) de azon nehézségek miatt, melyekkel e

pénznek felvétele járt volna. a fejdelem az utalványozás e

módjába nem nyughatott be, s a fehérvári szerzödés értelmében

azt kivánta, hogy a pénz a portán tétessék le. A gyûlés alatt

Rebenstock Torstensonnak a helyzetben beállott változásokat

leplezetlenül megírta (augusztus hó 10-éröl), bogy miutan

a fejedelem és kiirnyezete a svéd hadaknak alájövetele

iránt kétségbe van esve, Kassára összelnvta a rendeket, —

kik a császárral kötendö béke esélyeit komolyan tárgyalják.

A fejdelem már kétszer küldött levelet a svéd királynénak, a

franczia királynak. de választ egyikre sem kapott, söt apr. 4. ota

Torstensontól se kapott hírt.Ehezjárúl, bogy alengyel király

sürgeti a fegyverszünetet, mely aztán békére vezessen. O, Re

benstock, egész erélylyel dolgozik e törekvések ellen s annyit

ki is vitt, bogy Rákóczy elvetette a fegyverszünetet, megigérte.

bogy a béke-tárgyalások megkezdését elhûzza okt. 1-ig s a

frigy ellen nem is fog semmit tenni, azonban csak úgy, ha a

szövetséges urak is megtartják a mit igértek. Ily körülmények

közt, midön már ö annyiszor adott szavát nem válthatá be,

elvesztette minden hitelét — s épen azért kéri, bogy hivják

vissza. 2)

De alig ment el e levél, vagy tán el se ment, midön végre

aug. 16-án este oly bosszú idö után. svéd futár érkezett Kas

sára. Magá.val bozta a svéd államtanácsnak »a királyné gyám-

jainak és kormányzóinak« a királyné nevében kiállított s ápr.

12-én (az új szerint 22-én) irt levelét, melyben a legkedvesebb

') Rákóczy György szövetkezései 177-ik 1. közölve в levé1. Az

attaché valószinüleg a török követtel jött Erdélybe.

3) Ezen igen érdekes levél egykorú magyar forditásban van kö

zölve Okmánytár, Kak6czy svéd és franczia összeköttetéseihez 174. s

köv. 11.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZESE. 63

barátját és szövetségesét értesiti, bogy Torstenson megiita az

alkudozások sikeres befejezését, meg az ö sikeres támadásait.

Mintbogy pedig az általa küldött rejtelmes levél kulcsa, Stras

burg távolléte miatt. nincs kéznél s a szerzödési pontok sem

közôltettek a koronával, nines módjában a szövetség-levél

ünnepélyes példányát azonnal kiállítani. Azonbau, nebogy

iugadozásra magyarázza e késedelmet. Legyen megnyugodva,

hogy a franczia királylyal közösen fogja a szerzödést ratifi-

calni s addig is, mit a tábornagygyal elvégeztek, a korona

mind azt megtartja. Aztán a dan háborút illetöleg kivánta

megnyugtatni, melyre a sok felgyült sérelem s nagyobb bajok

elfordításának kénysége birta a svéd koronát. De reméli. bogy

az nem sokára be lesz fejezve — s ha nem lenne is, rövid idö

alatt csatlakozandnak sergei az erdélyi hadakkal. 1)

A svéd futár Torstensontól is bozott leveleket Kristi-

anpreuss jún. 27-röl. A tábornagy érezte, hogy б sokkal adós

E.ákóczynak s sokért kell kiengesztelnie. Meg is akarta nyug-

tatui minden áron. Tudatta vele, bogy asvéd-dán viszályok ki-

egyenlítése végett franczia követ, Thuillerie, érkezett táborába,

bogy egy más franczia ügynök Lengyelországon át fog bozzá

küldetni. Neki most 136 ezer tallért kellene lefizetnie s 3000

embert rendelkezésére boesátnia, — de e perezben az lehe-

tetlen. O most a svéd és bollandi flottákat várja s reméli, bogy

rövid idö alatt dontö csapást mér az ellenségre. Addig is a

Morvában kezén levö erösségeket : Ohnüczöt és Neustadtot.

valamint Eulenburgot átengedi neki : a benne levo örségeket

rendelkezésére bocsátja. Vonja ki ezeket a várakból s rakja

meg saját hajdúival vagy tótjaival. Egyszersmind Peukult az

olmüczi s Daneratot, a neustadti parancsnokokat ez érdemben

utasítá. *)

E levelek legalább meggyözték Rákóczyt, bogy a szövet-

ségesek is hajlandók érdekében valamit tenni, s nyugodtab-

ban oszlathatá el másnap aug. 17-én az országgyülést, mely

»császárboz Fehérpatakit küldé deelarábán velünk egyútt

élni halui akarnak ; állassa helyre pedig o felsége mind lelki

a) Okmánytár 151. 1.

») ü.o. 161, 170, 172, 173. 11.

fi4 SZ1LÀGYI SÀNDOR

testi szabadságokat meimél hamarébb.c A lengyel királyhoz

pedig Perényi Imrét s Márjássy Istvánt küldék kitéro válasz-

szal a követei által tett közbenjárási ajánlatokra. l) Ugyan az

nap visszabocsátá a török követet is : de elsimitva a gyülés

határozatait. Semmi derekas végzést sem hoztak — jelenté a

portáu és a budai vezérnek — a császárboz is csak köz embert

küldtek, s a lengyel királyuál panaszt emelnek a Homouuai

ftltal bebozott hadak miatt. 2)

Kassáról a fourak és rendek jó benyomást vittek haza.

Rákóczy diadalmas volt minden poüton, csillaga fenn ragyo-

gott. Hogy e csillag — bár rövid idöre — már bomályosulni

kezdett, bogy a láthatáron sötét fellegek jelentkeztek, azt még

akkor senki sem sejté. Az elsö csapás, mi ot érte, Murány el-

esése volt ang. elsö napjaiban, melyet nem zordon katonák.

hanem a szerelem ostroma bírt feladásra.3)Muránynyalegyütt

Balog és Lipcse is elcstek 4) s ettöl fogva AYesselényi Ferencz

hátulról fenyegetheté Keményt, s ha sikeríil neki Götz német-

jeivel, Homonnai lengyeleivel egyesülni. veszélyessé is válba-

tott volna.5)

Ugy látszik, az eshetöséget Eszterházy is számitásba

vette.6) O jul. 25-iki leveleivel Ferdinándtól felmentését kérte.

E hó utolsó napján válaszolt az uralkodó fölterjesztésérc egy

bizalmas levelkével,melynek utóiratát egészen sajátkezüleg irta

Gr. Tieffeubach vitte meg ezt bozzá: semmitse mulaszszon el,

mivel egészségét visszaszerezheti — szól a levélke — de mivel.

visszavonulása mind az alkudozások, mind a háború folyamára

zavarólag hathatna, folytassa a savanyuvíz használatát Semp-

tén. A sajátkezü utóirat akkép volt szerkesztve. bogy minden

') A Rákóczy család levelezése 228. 1. A vörösvári levéltárban

öriztetik Kassainak egy e tárgyra vonatkozó fogalmazványa.

a) Ötvös Ágoston : Rejtelmes levelek, 70. 71. 11.

») Kemény Onéletleirása 369. 1. »éjjel meghágatá .i várat Wesse-

lényivel s ki tudja ha nem magát ¡s ?« Kemény aug. 6-ki lev. A Bákóczy

csa1. lev. 225-ik 1.

4) A Bákóczy család levelezése 228. 1.

») Kemény János Emlékiratai 369. 1.

e) Eszterházy ang. 19-ki levele Bévay Ferenczhez a csavnicskai

levéltárban.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZOVETKEZÉSE. 65

-W»W*4^

tagadó választ lehetlenné tett: annyira bízom a te sze-

mélyedben, bogy nem is biszem, hogy jelenléted nélkül

a serget meg lehetne tartani. Remélem maradni fogsz s

nem is mulasztandom el ezt fejedelmi kegyemmel meghálál-

ni.« 1) Szemben e fejedelmi bizalommal mit tehetett Ester-

buzy ? maradnia kellett — hanem biztosítni akará a sikert.

S ezt úgy hive, csak gyors müködéssel tebeti. Küldjék hát

azonnal az ágyúkat, a löszert, a katonákat. Küldjék a pénzt

is. Ez úton még tebet szolgálatokat o felségének, különben

mit sem fog basználni az ö jelenléte a táborban.2) S csak-

ugyan ebbez képest tette meg az intézkedéseket. Egy rövid

látogatást tett a táborban (ang. 18.) s minthogy Wesselényit

maga mellé akarta venni, felszólitá Götzöt és Puchaimot, bogy

Murányba és Balogiba küldjenek német badakat. Ekkor már

a Csáky lengyelei is megérkeztek s a Vág mellett táboroztak ;

most már sikerrel bitte a támadást megkezdbetui.3)

Kemény ezalatt szorongatott belyzetbe jutott. Messze

távol a földtöl, bonnan biztos segélyforrásokat meríthetett s

basztalan várva a svédekre, kikuek alájövetelébcu bízott, badi

tervét legalább részben a velök leendö egyesülésre épitvén,

sem elönyomulni nem merve, sem bátrálni nem akarva, tizen-

két napot töltött a privigyei táborban, több és kevesebb sze-

rcncsével, apró csatározásokkal fárasztva az ellenséget. De a

felföldi uraktól, portyázásra kiküldött csapatvezéreitöl, kémci-

töl rosz bíreket kapott: a nádor ereje növekszik, Homonnai

Nagy-Szombat felé jövend ki, Csáky Bécs felöl, az nra kkö-

rQlök gyülekeznek : ezekkel az ö badai, ha csak török vagy

svéd ero nem jön támogatásukra, nem fognak birhatni, s jó eleve

értesité Rákóczyt, bogy » a Nyitra mellett alább fog ^zállani.«4)

E levél Esterhâzy kezébe esett — ki új reményt merített bc-

löle. »Isten megrémítette ezeket az embereket s meg is

') Ezen rendkivfll érdekes legfelsöbb kézirati levelke eredetije a

kismartoni levéltárban ; Actorum Palatini IV-ik k.

ä) Esterházy aug. 4-ki fölterjesztése ugyanott.

n) Esterházy aug. 19-ki levele b. Itévay Simon levéltárában.

«) Kemény János Privigye aug. 10-lii levele Rákóczyhoz — mcly-

nek elfogott példánya eredetiben az Esterlmziak kismartoni levéltár.i-

ban van, Actorum Palatini IV-ik k.

M. TÜD. AKAD. ¿ПТЕК. A TORT. TUD. КОП. 1878. 5

66 SZILÁGYI BÁNDOH

fogja szégyenitni : irá Révaynak s egyszersmind mindenfelé

híresztelé, bogy »a budai basa bitére, szakállára esküszik,

bogy Rákóczy mellé segitséget nem a ad német ellen, söt az

mely török vitézek most mellette vannan, azokat is visszahi-

vatja s táborát eloszlatja.« l)

Kemény e hírekkel szemben ba nem is volt megret-

tenve, de aggódott. Rákóczytól azt kapta utasitásba, bogy e

baddal semmi kétes kimenetelü vállalatba ne bocsátkozzék, s

ö biven abboz szabta magát. Nem akarta bevárni, mig az el-

lenség ereje félelmetesen megszaporodik, mert úgy tudá, bogy

ezek Morvából már jönnek,2) ang. 12-én meginditá seregeit.3)

Két út állt elötte a visszajövetelre, vagy Rózsahegy felé Tú-

róczon át, s Rákóczy ezt óbajtotta volna *), vagy Fülek felé :

ö ezt tartá biztosabbnak. »Csináljon olyan hirt nagyságod —

irá a fejedelemnek pár nappal a visszavonulás megkezdése elött

— ne láttassék, bogy futunk.« Aug. 14-én már Gimesen volt,

bol egy napot pibent, onnan Bátbra (ang. 16.) s másfúl napi

pihenés után Fülek alá vezette badait, nem futva, nem meg-

verve, s több helyen — mint Tapolcsánynál — szerencsés csa-

tákat viva az ellenséggel, mely hol elötte, bol utnna, de min-

denütt nyomában járt s vele haladt.

Rákóczy rosz néven vette Keménytöl, bogy »az ellensé-

get bátán bozza«, s bogy a visszavonulásra nem a felsö utat

választá : de gyorsan gondoskodott segitségröl. Ujra szivére

köté, bogy »oltalmazza azt a badat minden alkalmatlanságtól,

igyekezzék intacte megtartani, csak defensive viselje magát

ellenek, hadd járhasson el ö is oda alá dolgaiban.« Szepesvá-

rába ötszáz gyalogot küldött, Ferenczi Istvánt kétezer ember-

rel s pénzzel hozzá s Bornemisza Pált négyezer lovassal Mu-

rány felé inditá oly utasitással, bogy ez, ba lehet, a bányavá-

rosokig nyomuljon.5) De a mint Kemény lejebbjött, az eredeti

') Torök-magyarkori államokmánytár V. k. 275. 1.

2) Kemény aug. lG-iki level« Báthrúl Ilont megyében a fejedelem-

Lcz, az állami levéltárban.

3) Kemény emlékiratai 381-ik 1. az elindulás napja leveleibOl

világlik ki.

•) A Bákúczyak családi levelezése 245-ik 1.

ъ, liáki'iczy levele Kemény Jánoshoz ang. 20-ról az államltarban.

I. RÂKOCZY GYÖRGY SZÖVETKEZESE. 67

terven változás történt. Egy Fülekböl kiütö badosztály egyik

csapatját, hadnagyának, BánházyDak vigyázatlansága követ-

keztében, megverte, s az elkedvetlenedett Kemény, a mint

Szendrönél Bornemiszával egyesült,átadta neki a föparancsnok-

ságot. 1) Azonban nem akarva türni ez alárendelt állást, más-

felöl érezve annak szükségét, hogy a fejedelmct visszavonulá-

sának okairól felvilágositsa, szept. elsö napjaiban elvált

Bornemiszától s betegség ürügye alatt a fejedelem fohadiszál-

lására ment. -) Szerencs alól azonban Bornemisza visszabuzó-

dott Tussóra 3) s az ellenség is Szerencsig nyomult. Egy hadi

tanács, mely a fejedelem elölülése alatt sept, elején Tokajban

tartatott, azon bírek benyomása alatt, bogy a svédek nem sok

idö mulva segélyt bozandnak, elbatározá, bogy a badnak egy

része maradjon túl a Tiszán, mely igyekezzék az elfoglalt ré-

szekböl a mit lebet megtartani, a más rész pedig a fejedelem

vezérlete alatt maradjon innen a Tiszán, s a másik sereggel

együtt müködve, gátolja meg annak átjövetelét e folyón. —

A túlatiszai had fövezénylete Keményre ruháztatott, s mig

Rákóczy azon innen maradt táborban, amaz Liszkáboz

szállt : 4) bogy feltartóztassa Ferdinánd elönyomuló hadait.

»Im ugyan préssel kényszerit kegyelmetek magunk oltalmára

— irá Esterbázy Bornemiszának — noha mi csak az jó bé-

kességröl való tractának continuálását várjuk vala s ezért

jöttünk oly halkan és c&endesen is fel. De im, még újabb ha-

dakat külde kegyelmetek ide fel, vissza kell öket vernünk és

im utánok is megyünk.« Б)

Mert valóbanbár Rákóczy nemcsakvárta a svédek jöve-

telét, banem abban inkább bízott is mint valaba, valószinüleg,

bogy idöt nyerjen, s a császári badak támadásait visszatartsa,

') Aug. 20-an Borsodnál volt, mint ezt levelei igazolják.

D) Kemény János Emlékiratai 402-ik 1.

3) Bornemisza Pálnak sept. 7., 8., 10. irott levelei Rákúczy Gy.

fejedelemhez ; az államlevéltárban levó eredetiekrû1.

«) Kemény János emlékiratai 403-ik 1. Bákóczynak majd mind en

cz idöbcn kelt levele kilátásba helyezi a svédek jövetelét.

5) Esterházy nádornak Bornemisza Pálhoz irott levóle, Sempte

aug. 26-tóI, melynek eredeti fogalmazvdnyát a kis-martoni ltórban (Srzik.

Actorum Palatini IV-ik kötet.

5*

68 szilÁgyi sándor

lépésekét tett a félbeszakadt béketárgyalások újra megkezdé-

sére. Kiindulási pontúl a kassai országgyíilés határozatát

vette : a rendek, irá ang. 16-áról a nádornak, elbatározták

mcgkérni ö felségét, hogy a félbeszakadt egyezkedést folytassa,

s e czélból követet is rendeltek bozzá. Ha tehát ö felségének

is úgy tetszik, küldjön mencdéklevelet a fejedelem követei

számára. A nádor nem sietett a válaszszal , ang. 31-röl küldte

meg azt : ö felsége beleegyezett az alkudozások íijból fölvéte-

lébe, helyül Nagy-Szombatot, napúl sept. 14-két tüzte ki. Rá-

kóczynak két kifogása volt : ha ö felsége komolyan akarná a

békét, nem tüzött volna ki oly rövid határidöt — biszen ba

rögtön indulnának követei, sem érhetuének bat nap alatt Nagy-

Szombathba. Még nagyobb akadály, bogy ö felsége igéri

ugyan, bogy badait kibívja az országból, de csak úgy, ha ö is

kiviszi sergeit a felsömagyarországi váimegyékböl s egész

Magyarországból, sût cgyúttal le is szállitja azokat és minden

elfoglalt várost és megyét visszaad.1)

Hancm azért ez még scm képezett akadály t, maga a nádor

sem csinált titkot belóle. Ha szept. hó végére jönek is a kövc-

tek — irá e hó 7-én Rákóczynak — só felsége követei ott is

lcsznek már, az nem fog akadályt képezni, bogy a tárgyalások

meg ne kezdessenek. Aztán — irá sept. 29-én Nagyszo.'nbat-

ból, midön Rákóczy követei még ezen határidöre sem érkez-

tek el — ö felsége nem mondta azt, bogy az alkudozás meg-

kezdésének múlhatlan feltételéül tüzte ki, bogy ö vis>zavezesse

s leülteísc badait, sot egészen szabadságában hagyta a vá-

lasztást, hogy a tárgyalások alatt folytassa-e a háborút, vagy

sem ? 2)

Rákóczynak épen ez kellett, mert a jelen körülmények

közt, midön várta ugyan a svédeket, de azok eljövetelében még

sem volt bizonyos, midön a mellette levö törökök mâr oszla-

dozni kezdettek, s nem ismerhette félre, bogy a portán kevéssé

barátságos hangulattal viseltetnek irânta, s diadalait és elö-

baladását íéltékeny szemekkel nézik, míg Budán a basa egye-

nesen meg hagyta magát vesztegettetni a nádor által —

') Esterházy nádor iminkái Toldy kiadása 262 s 444. 11.

a) Ugyanott Esterházy levelei 263. s 266, 11.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZESE. 69

egészen ura akart lenni a helyzetnek. s kezében tartani a há-

ború és béke sorsát. Enuek csak egy módja volt : ha egy idö-

ben mérköznek a két fél sergei a harcztéren, s cgyezkednek

diplomatái a zöld asztalnál. S valóban mialatt körlevélileg

hívta mcg a megyéket, bogy jelen legyenek táborában akkor,

midön követeit a béketárgyalások végett Nagyszombatba

küldi, ugyanakkor intézkedett, bogy a felsö-magyarországi

megyék mustrát tartsanak, s haladéktalanúl bozzá siessenek,

továbbá, bogy Erdélyböl ujabb segclycsapatok jöjjenek ki se-

regének megerösitésére. 1) Midön pedig e segélyhadak Bá-

kóczy Zsigmond alatt fölérkeztek, s a badi koczka rá nézvó

kcdvezobb fordulatot vett, nem késett tudatni a nádorral,

bogy »értvén azért kegyelmed irásából fegyver alatt is kész

volna ö felsége az tractatust continualni, im azköveteket3—4

uap alatt elindítjuk. 2)

Mcrt e badak folérkezése elött Rákóczy nem akart na-

gyobb csatát vivatni sergeivel. Mig a tiszai tábor inkább csak

az átjárás örzésére gondólt, Kemény kerülte a nagyobb

ütközetet, csak arra gondolt, bogy »fárasztotta , nyugta-

lankodtatta s fogyasztotta az ellenséget«, mely sept. 12. óta

több пaрon át Halmaj es Aszaló közt feküdt, s aztán elönyo-

mulva, s szept. 27-én Szerencset megostromolva és kirabolvu, s

a fejedelem családi sirboltját feldúlva, atyjának, anyjának,

testvéreinek koporsój'át felbontva, hamvaikat szélnek eresztve

— Bodrog-Keresztûrig és Zomborig nyomult.3)

') Bákóczy Györgyuek Debreczenihez Jrott sept. 1-én kelt í'emo-

rialeja az országos levéltárbau, valamint nejéhez és fiaihoz irott levelei

244., 255., '.¿66. 11. továbbá a 14 megyéhez adott körlevele aug 28-ról a

stavnyicskai levéltárban.

') Rákóczynak oct. 4-én kelt válasza a nádorhoz. Actorum Pala

tini Lib. IV. a kismartoni levéltárban.

3) Rákóczy fenn.'dé::j't levelében. Továbbá családi levelezése 264

s 266. 11. Ugy látszik ez anuak volt viszouzása, hogy az ö hadai a nádor-

uak regéczi uradalmát prédálták fe1. Haller naplója 95-ik 1. Kemóny

evele! sipt. H., 19., 20., 22., 26. ез 2Г-Г01 az álla'.nbvúltárb m.

70 SZILÁGYI SÁNDOR

IX.

A fejedelem nagy pompával fogadta sept. 26-án Raka-

maznál fiát Rákóczy Zsigmondot s az erdélyi hadakat : egész

kiséretével elibök ment az ott való halmokig. Egy másik csa-

pat, a hajduság, Ibrányi vezérlete alatt Luczboz érkezett : de

bár mennyire is sürgette Kemény ennek csatlakozását a föse-

reghez, nem engedelmeskedett, hanem bevárta Puchaim táma-

dását, ki okt. 3-án csakugyan szétverte a mit sem gyanitó ha-

dat. A dolognak — jelentéktelcn erö levén ez — nem lett

komoly következménye, s Pucbaim Rákóczy tulnyomó erejétöl

tartva, okt. 5-én visszafordult Szendro felé.1)

Ez alatt összegyültek a megyék és városok követei

Tokajban, bogy jelen legyenek a Nagyszombatba küldendo

alkudozó követség meginditásáuál. Esterházy mindent elkö-

vetett , bogy a városokat és megyéket békés hangulatra

birja: körlevelet intézett bozzájok, kiemelvén, bogy habár az,

ki egyszer már elvetette ö felsége kegyelmét, méltó volna, bogy

attól megfosztassék, az uralkudó mégis éreztetni akarta velök

nagy kegyelmcsségét, s az új badak leinditásával új manifes-

tumot adott ki : »kész levén б felsége mindeneket elöbbi ke-

gyelmébe bevenni, eddig való ellene tett cselekedeteket fele-

dékenységben és amnestiában venni.«2)S csakugyan a megyék

hangulata békés volt — egyik-másik hangsulyozá a követek-

nek adott utasitásban, bogy félretévén kedvetlenségeit, nyúljon

bozzá az egyezkedéshez.3) De maga Rákóczy is ezt akarta, s

gondja volt rá, bogy a tokaji gyülés is kimondjon ennyit. Az

utasitás aztán, mit a követeknek adott, egészen töle függött,

valamint az alkudozás folyama is. Azután bogy Fehérpataky

Márton megtette jelentését bécsi útjának eredményéröl s elé

') Kemény János Emlékiratai 411.1. Bánfl naplója 128. Haller

naplója 95.

«) A megyékhez irt körlevelet kiadta Toldy, Esterházy élete 327.

a városokUuz irott megvan a kismartoni levéltárban. Actorum Pala

tini IV.

3) A Beregmegye által követeinek adott utasitás a vörösvári le

véltárban.

I. BÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZÉSE. 71

adta a császár válaszát, a fejedelem is közölte a követek név-

sorát, — kik Lónyay Zsigmond, Nyáry Bernát, Csernel Gry.,

Körösy István, Zákány András és Klobusiczky András, mind-

nyájan a fejedelemnek magyarországi hívei voltak — s a

megyék követei azt a benyomást vitték haza, bogy a fejedelem

az ö kivánságukat teljesítette, az ö érdekeiket képviselteti s az

ö ügyeiket mozdítja elö.

Valóban teljesítette, mert e perczben ismét komolyab-

ban gondolt a békére, a láthatár borúsabbnak tünvén fel

elötte, mint valaha. »Látja az úristen — irá épen ezen napok-

ban nejének — én kész volnék mindent azt cselekedni, az mi

legjobb volna és az uristennek tetszenék, több országoknak is

basználna : de ha az svécusok ezután is igy fognának megfelelni

fogadásuknak, én nem tudom mi hasznát venném. Im bolnap-

után (oct. 16-án) leszen két egész hónapja, se leveleket, annál

inkább embereket ez tíz bolnap alatt nem láttuk, bolott mi ha

bozzájok elküldhettünk, annál inkább ök miért nem ? Mind-

eunyi szükségem idején is egy emberbeli, egy fillérnyi segitsé-

gekct nem láttuk ; sok irásinkra s kivánásinkra egy embe

reket az portára be nem küldék, abbeli igéreteknek is eleget

nem tevének; egyedül szegény fejem fott, magamét költöt-

tem, hazám pusztúlt. Meghidd édescm , vajki állhatatlan,

elvetemedett az hitet, becsületet, isten tisztességét, hazája sza-

badságát semmire becsülö emberekkel vagyon nekem bajom.

Hadunk szépen vagyon, de bizony evvel senki ellenséget, más

uemzet nélkül, szemben vívással, bizony nem ver, ki miatt csak

ezzel mi feljebb sem igen mehetünk.1)

E levél mutatja, bogy Rákóczy íllusiókat nem táplált.

De azért nem is csüggedt. Kitartással és erélylyel haladt a

megkezdett úton : s ugyanaz nap okt. 9-én, melyen követei

elindultak Nagyszombatba, hadai egy lépést tettek a bánya-

városok felé. Kemény ez napon már Gesztely alatt volt s on-

nan Putnok ellen fordúlt, melyet sikerült is ^bevennie,2) mig

Rákóczy Hernád-Németiben ütötte fel föhadiszállását. De a

') Rákóczy levelezése 269-ik 1.

s) Kemény emlékiratai 415. Gesztelyröl oct 9-röl ir a fejede

lemnek.

72 SZILÁGYI SÁNDOR

Kemény alatti daudár elöbb nyomult, nehány nap mulva be-

vette Putnokot, onnan Gömörbe ment át. ')

Követei már ekkor Nagy-Szombatban voltak. Okt.

25-ike körül értek oda, s Rákóczy tisztában volt azzal, bogy

mig derekasan bozzá kezdenek a tárgyalásboz, addig eltelik

két hét, mig némileg tisztulnak az eszmék, legalább egy hónap

és »azalatt, irá ncjének, ba akarnak a svédek, el kell jüniek.*

A következméuy megmutatta, hogy Rákóczynak igaza

yan : de két oly ellentétes követelés mellett, mint a milyet

a nagyszombati alkudozók képviseltek, ez nem is lebetett

máskép.

Ferdinánd szept. 13-án adta ki utasítását Esterházy

nádornak, Tieffenbach Rudolfnak; Csílky Lászlónak. Questen-

berg Gerardnak, Mikulich Tamásnak, Robonczy István apát-

nak és Lippay Gáspárnak. Mindenek elött megbagyta, hogy

fegyverszünctbe ne egyezzenck— ellenkczöleg fel ne hagyjanak

sergei a küzdéssel. Ezt, az igaz, Rákóczy sem sürgette, babár

gondolt is rá egy pillanatig, — miért Rebenstock a svéd követ

egy bosszu emlékiratot adott be bozzá 2) — de csakbamar

letett róla, az levén czélja, bogy a svédek jövetelc csetérc

közel legyen bada a végekbez.

Ha e pontban megegyeztek : annál jobban eltértek a

többiben.

A császár elsö követelése volt, bogy Rákúczy az elfog-

lalt megyéket bocsássa vissza, vonja ki badát belölök s a mit

elvett, adja vissza. Rákóczy nem is kezdte kevesebbel, mint bogy

a 14 felsömagyarországi megye maradjon végleg kezén.

Aztán azt kivánta a császár, bogy Rákóczy soba többet

a magyarországi ügyekbe ne elegyedjék, álljon el a svéd szö-

vetségtöl, soba külföldi frigyre ne lépjen s erre magát es-

küvel és diplomával kötelezze, söt kötelezzék magok az erdé-

lyi rendek is. Rákóczy pedig nem kivánt kevesebbet, mint bogy

a császár ötct jövöremiudcuellcnségei ellen megvédje, s a kik

a török végeken portváznak, azokat megbüntettesse.

Azt is kivánta Ferdinánd, bogy Rákóczy cgyik fia lak

') Kemény Emlékiratai 417.

8) Rákóczy Dip1. összeköttetósei 18s-ik 1.

щфГ^

I. RÁKÓCZY GYORGY SZÖVETKEZÉSK. 73

jék Magyarországon s a császár engedélye nélkül soba se me-

hessen Erdélybe, amnestia pedig ha adatnék is valakinek, zá-

rassanak ki azok, kik önként álltak a fejedelemhez. Rákóczy

pedig a legszélesebb terjedelmü amnestiát kötötte ki mindenki

számára.

Minden, a magyarországiakon ejtett kárt térítsen meg

Rákóczy: mondá a császár. Minden, a fejedelem által tett ado-

mányozásokut, legkivált a kassaiaknak adottakat, erosítse

meg a cwcszár, söt az ó' adományozásai kétségbe se vonassanak,

s meg se változtathassanak, követelé a fejedelem.

Egy szolgája se legyen llákóczynak gazdatisztjein kivül

Magyarországon s fizesscn teljes badi kárpótlást — volt a csá-

szárnak egyik fcltétele. Emeltessenek fel a pataki és munkácsi

inscriptionalis összcgck, adassék neki »es a gazdasszonynak«

Ecsed királyi joga s ezen kivül Tokaj, Tarczal, Ovár, Szatb-

már és Szádvára. melyck közül többhez joga is van : követelte

a fejedelem, ezer mázsa rezen s más badi kárpótlási összege-

ken felül.

Sem avallás ügyét, sem a választási conditiokat ne enged-

jék szóba bozatni : utasította követeit a császár. Rákóczynak

pedig elsö pontja volt, hogy a béesi békén és saját koronázási

bitlevelének 17 pontján ejtett sérelmeket azonnal orvosoltassa

a császár s büntesse meg azokat, kik azon sérelmeket ejtettek.

CVak egy követelés volt mind a kc't utasításban benn :

hogy az erdélyieken ejtett sérelmek orvosoltassanak. De itt a

sérelmet vette mindenik más értelemben —, mindenik saját

bívcinek bántódására czélozván. r)

Az ember azt binné,bogy ily ellentétes követelések mel-

lett a tárgyalást ineg se lebet kezdeni. De a követek csakba-

mar megtalálták a módját, bogy segéljenek a dolgon, mert

valószinüleg úgy voltak utasítva, bogy találják azt meg, habár

mindjárt az elsö összejövetelen, okt. 27-én, összeszólalkoztak.

Esterházy heves ember volt, nem válogatta a szókat s a své-

dek és Rákóczy ellen oly kitételt használt, mely Lónyayék irá-

sos tiltakozását vonta maga után. 2) Ez volt az ö modora, más-

') A császár utasítása szept. 27-röl, meg, van a kismartoni ltban ;

a fejedelemé a vörösvári ltban, ez utóbbi oct. 8-àn kelt.

«) Esterházy nyilatkozata oct. 28-ról a kißmartoni ltban.

^.:

74 SZILÁGYI BÁNDOR

kor is igy kezdte a tractákat, a tegtulzóbb követelések mellé

épen oly éles kifakadásokat állítván. Lónyayék nyilatkozata

azonban érezteté vele, bogy ha most félbeszakasztják a trac

tát, annale súlya ötet fogja terhelni. Válaszolt tehát s épen

oly élesen folytatván tollal, mint szóval kezdte, kijelenté, »bogy

o kegyelmeket sem directorinak sem praeceptorinak nem is-

meri el.« De e kifakadások szavainak mégis oly értelmezé-

sét tartalmazák , melylyel a fejedelmi követek meg lebettek

elégedvc, s nem kivánták, bogy nyilatkozata értelmében »ki-

álljon ebböl az tractából, mert ö felsége szabad választást

adott neki, ha az tractában akar-e marudni, avagy a táborba

menni; és így az ö kemény beszédétöl megszabadulnak.« 1)

Tudták, bogy »ha kiállana is a tractából« ö intézné azt

mégis, azon határt nem ismerö bizalomnál fogva, melylyel

királya iránta viseltetik, soba semmit, legkivált magyar ügyek-

ben. megkérdezése nélkül s tauácsa ellenére nem intézvén.

Jobb volt tehát közvetlenül érintkezni vele, mint közvetve a

többiek ált al, kik fényes állásuk daczára csak formai szem-

pontból, s a nádor fényének emelésére voltak kiküldve, vagy

talán támogatására — mert az eldöntés épen úgy az ö kezén

volt, mint az összes munka és teher.

Másként állott a dolog Rákóczy követeivel. Lónyay

Zsigmond, ki ezek élén állt, egyéles eszü, erös dialecticáju, lo-

gicai fö, higgadt és komoly férfi — mint Kemény megjegyzi

»igen anstriacus ember volt,« ki csak kénytelenségböl hódolt

meg. Ezúttal azonban, s az egész sárosi tracta óta, híven szol-

gálta a fejedelem ügyét, vallása és hazája érdekeit : 2) mert

belátta, bogy ritkán ad a véletlen oly kedvezö alkalmat, mint

most, de ha egyszer adott : mulasztás volna azt meg nem ra-

gadni. O vezette ugyan az alkudozásokat, de bizonyos tekin-

tetben a többi követek, Rákóczy legbizalmasabb és legben-

söbb emberei által ellenöriztetett. Ezek tehát tanácsból, köz-

megegyezéssel tettek minden lêpést, s nemcsak együttesen,

de leginkább Lónyay és Klobusiczky, külön is tettek jelen-

téseket.

") A nádor válaszának fogalmazványa a kismartuni ltárban.

*) Rákóczy Gy. nejéhez intézett leveleiben többször kiemeli, hogy

most már mily hasznosan szolgál Klobusiczky, Igy fia Zsigmond is.

I. RÀKOCZY GYÖRGY SZOVETKEZÈSE. 75

!»я»Я»^и^

E követek közt egyetlen erdélyi sem volt — még a tit-

kár Szalárdy is magyarországi. Ez ncm lehetett a vélctlen

müve, s Rákóczy tisztában volt azzal mit akar. Azt kivánta

kitüntetni, bogy itt nem az erdélyi birodalom érdekei forog-

nak fenn, nem annak ügye fölött döntenek, bogy tehát a tár-

gyalások is tisztán ebben a mederben maradjanak. Magyar-

ország polgári és vallásos szabadságát kivánta biztosítni, Ma-

gyarországból kivánt megyéket, onnan uradalmakat — mivcl

adbatott volna több nyomatékot követeléseinek, mint bogy

oda való emberek kezére bízta azok érvényre emelését ? Erre

mutatott az is, bogy valamint egyetértve ama felsömagyaror-

szági megyékkel s városokkal, melyek a kassai kapitányság

ala tartoztak, tette lépéseit a kassai és tokaji gyülésekböl a

béke crdekébeu, úgy velök is ktildetett követeket fel, mintegy

tanulságáúl annak, bogy ezek is crzik az érdckközösséget. S

csakugyan a nádor és követtársai okt. 30-án kiadták ama me-

gyék és városok követei számára a menedéklevelet, bogy az

ö ügyeiket velök együtt közöscn túrgyalandják.1)

Ezcn tárgyalásoknak pedig elsö természetes kiindulási

pontja volt az, bogy miután a Sárosban mcgkezdett alkudozások

folytatására jöttek össze : vegyék elé tebát az ottani pontoza-

tokat. Ezt vették tehát alapúl. De a mellett a nádor is sietett

kiadni javaslatait az erös és állandó béke megkötésére — se

kettöre együtt (ették meg nov. 7-én cgy elég bosszú munká-

latban a fejedelmi követek észrevételeiket. 2) Még az napon

kiadta a nádor válaszát egy polemicus emlékiratban. Tagad-

batlanúl mindkét fél ügyes fordulatokkal védte álláspontját,

sopbismát is basznált eleget : de mindezek a nmukálatok alig

voltak egyebek, mint tagadásai a bonczkés ala vett irat állítá-

sainak, melyek ha itt-ott magukon viselték is az erös meggyö-

zödés kinyomatát, de már egyoldalú felfogásuknál fogva sem

voltak alkalmasak az elleufélt meggyozni — az ember haj-

landó volna azt hinni, bogy saját meggyözodésük erösebbé

tételére, biztosítására készültek.

') A vörösvári ltárban.

2) A fejedelmi követek ezen hét propositiora egy iratban feleltek

nov. 7-röl. mely a nádor válaszával megvan a vöuösvári Нbaп.

76 SZILÀGYI SÁND0K

Másnap, bogy e röpiratok rendeltetésük helyére juttattak,

nov. 8-án, Rákóczy emberei egy a helyzettöl egészen elütö

catbegoricus kérdéssel állottak elö. A császár követei a felsö-

magyarországi megyék megnyugtatására országgyülést bely-

beztek kilátásba — melynek föfeladata a sérelmek orvoslása

leendett. Hogy cz valóságban halasztás akar lenni, azzal

Lónyayék tisztában voltak, de bogy erröl mindazokat, kiket e

lépés mcgtántorlthatott volna, meggyözzék, maguk is cgy igen

ügyes ellenbuzást tettek. A fejcdelem és Felsö-Magyarország

követei egy emlékiratban feleletet kcrtek arra a kcrdésre :

bajlandók-e a követ urak jelen tanácskozásuk alkalmával

velök közvctlenül s országgyülésen kivül tárgyalni a vallás és

közszabadság ügyén ejtett sérelmeket, s azokat az igazságboz

6s az ország törvéuyeihez mérten kiegyenlíteni, vagy nem ?

A nádor nem sietett a válaszszal, s ekkcp a kérdésnek a

dolgok folyamára semmi befolyása sem volt. Azután is beszél-

gettek, tanácskoztak, vitatkoztak, tárgyaltak, komolyan, tüz-

zel, a legellentétesb poutok fölött, nem törödve, bogy ég-föld

választja el öket s eredményre kilátas sincs — mintba éppeu

csak az együttmaradás volna feladatuk. »Az tractára meut

követeknek — irá a fejdelem nejének — még csak arra sera

adtunk batalmat, bogy hírünk nélkül indutiát csinálhassauak,

nem bogy derekasabbat végezbessenek.« г) Csakugyan az ö

követei mindig mindenben töle vártak uta^ítást : s ba az elsö

emlékiratok beadása után Lónyayék ismerték Esterházy elsö

szavát — ez messze volt attól, bogy a fejdelem lealkudbató

pontozatait bivatalosan tudbassa. Egy pár bét telt el, míg a

fejdelemtöl megjött a felbatalmazás, bogy Lónyay úgy mint

fogalmazta, beadbatja személyes kivánságait 2) s midön végre

beadta, úgy elszörnyülködött azon a nádor, bogy a »fejdelem

contentatiojához« bozzá sem akart szólni : 3) »ki nélkül pedig

') Kákóczy Gy. családi levelezése 274. 1.

2) »Az mi kivúnságinkat kegyelmetuk jól coucipiálta s be is ad-

hiitja ; továbbra is azokról Klobusiczky által informálni fogjuk kegyel-

meteket és egyebekröl is« — irá Lónyaynak Rákóczy nov. 18-ró1. Eredeti

minuta a vörösvari ltárban.

s) Bákúczy levele Lónyayhoz. A vörösvári ltárban. »Maga is úgy

tanácslá — íráneki — kivánnánk sokat, könnyebb elhagyni benne, hogy

sem hozzá ragasztani.«

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZÉSE. 77

— irá Rúkóczy — az békesség bizony végben nem megyen.«

Sok nehézsége volt a nádornak a rendek nevében beadott kiván-

ságokra adandó válaszszal is : úgy találta,bogy ezekkel a rendek-

kel, kikrölazt setudja, bogy kitképviselnek, nehéz dolog ö fel-

sége commissariusinak szóba állani, de mégis szóba állott. Nem

felelt pontozatonkint nekik, 1) banem egyszóval:az ország-

gyülésre kell a dolgot halasztani, ott fogja ö felsége orvo-

solni a sérelmeket. De érezve, bogy e két merev tagadás hatá-

sát enyhítnie kell, barátságos és bizalmas tárgyalásokra meg-

hívta Rákóczy követeit: »nem úgy, mint commissionaliter, ba

nem mint magyar és mediator, kész szívét mognyitni« elöttük

és felvilágositásokat adni. 2) A tanácskozás több napon át folyt

s ennek eredményeit nov. 23-án küldték el a követek urok-

nak. 3) Ilyen okoskodásokkal nem lehetett Rákóczyra hatni :

mindig volt kezénél azokra felelet. »Mind az, a mit a nádor

bcszél — irá követeinek — ellentétben van azzal, a mit a csá-

szár nyilatkozványában mond, »kiben ö felsége az ország tör-

vényeinek megtartását igéri.« Azért akarják a dolgot ország-

gyülésre halasztani, bogy azon majd magyarázatokkal »az

végzéseket kezekböl kicsigázzák, tekerjék.« O a maga részéröl

meg van a Lónyayék feleletével elégedve — de azokat kény-

telen a rendek elé terjeszteni. Minden megyéböl két követet

hivatott maga mellé. 4) Erös kifogása volt az ellen, bogy a

vallás ügye tárgyalását országgyülésre halaszszák. Вocзkaу

idejében is elsöbben bizottságok végezték el a tárgyalást s az-

tán erösítette meg az országgyülés. Miért ne lehetne most is

úgy? »úgy vagyon — irá nekik — mi itéletre, méltóságra,

okosságra kisebbnek tartjuk magunkat mind az két jóemlé-

kezetü fejedelemnél, de böcsületünk szereteti s hazánkboz való

kötelességünk annyi levén, hát mi velünk miért nem akarnak

úgy cselekedni ? 5)

') Esterházy levele Rákóczyhoz. Munkái. Toldy kiadása. 247. 1.

s) Lónyaynak nov. 23-iki levele Bákóczyhoz, melyhez van csa-

tolva a két terjedelmes irat. A mellékletek Szalardy irásai. Mindezek a

vörösvári ltban.

«) L. ezek levelét u. o.

♦) Rákóczynak levele decz. 5. követeihez. A vörösvári levéltárban.

B) Ugyanannak nov. 28-iki levele u. azokhoz, a vörösvári ltárban.

78 SZILÁGY1 SÁND0K

A tárgyalások ez egész menete mutatta, bogy még egyik

fél sem látta eljöttnek az idót, bogy komolyan tegye fel a

béke megkötésének kérdését. Mindenik leste a háború koez-

kájának fordulását, bol mindkét fél egy döntö lépés bekövet-

kezésére várt. Addig is az apróbb csaták híreivel mulattatták

egymást. Midön Gallas egyik dandárnoka Königsmarkon

némi diadalt aratott, Tieffenbach gondoskodott, hogy a jelen-

tést a követek kezébe juttassa, 1) de midön Torstenson egy

épen oly merész, mint ügyesen combinált mozdulattal átment

a szoroson Schleswig és Stapelbolm közt s Gallast az Elbe

mentében egész Bernburgig felnyomta — a svédek táborából

vett hírt Bákóczy azonnal Nagy-Szombatba küldte. »Orö-

mest megküldtük volna — irá Lónyaynak — az delineatiot is,

a mint Gallast megszoritotta volt már akkor a general, de

nem Iön képirónk, ezt messzebb kelle küldenüuk.« 2)

Ezalatt az o hadai is folytatták a küzdést. Vadászi Pál

ugyan, Esterházy egyik merészebb vezére, egész Putnokig nyo-

mult, de a várat (decz. 2.) Kemény vette kezéhez s Vadászi

kénytelen volt visszafordulni. Kemény mind elébb-elébb nyo-

múlt : Csetnekre, Krasznaborkára, Almásra. Ekkor jött Gal

las jüterborgi tönkreveretésének hire, s mintbogy Torstenson

badaival Szászországnak vette útját, a német hadak nagy ré-

szét a fenyegetett Morvába kelle kivinni. A mi ott maradt, az

téli szállásra vonúlt : Zólyom tájékára a bányavárosoktól a

Vágig. A fejdelem is elszállásolá hadait : Murány vidékén s a

Turóczságon. 3) Maga Hernád-Németiböl Onodra tette át

fohadiszállását.

Ügyeiben minden ponton kedvezö fordulat állott be.

Ozmán a budai basa, Rákóozynak ellensége, kit ez a nádorral

egyetértéssel vádolt, megbukott s utódjától Rákóczy minden

jót várt. Hadai határozott elönyben voltak a császári sergek

lelctt s oly közel a határszélhez, bogy Torstensonnal — ba

ez megérkeznék — a csatlakozást könnyünek bitte. Reben -

stocknak, a svéd residensnek udvarában, ki a svéd ügyeket oly

') Okmánytár, Rákóczy szövetkezései történetéhez 182. 1.

й) Kemény János nov. 22, 25, 26., decz. 1. 4. irt levelei Rákúczy-

hoz, az államlevéltárban.

3) Diplomacziai Okmánytár 188. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖKGY SZÖVETKEZÉSE. 79

jó karban látta a fejdelmi udvarnál, hogy visszabivatását

kérte, 1) véletlen bekövetkezett halála érzékeny veszteség volt

ugyan, de inkább csak személyes természetü, mely az ügynek

menetére nem gyakorolt befolyást, míg Torstensonnak szept.

7-én irt s okt. 29-én kapott és viszont okt. 27-én már Bern-

burgból irt, nov. 26-án kapott levelei, melyekben, mind ismé-

telten igéri, bogy hadaival lebetöleg siet végrehajtani a csat-

lakozást, egészen megnyugtaták. 1) Hallani sem akart arról,

bogy a sérelmek ne bizottságilag tárgyaltassanak — most a

halasztással csak idöt akarnak nyerni, bogy »végbevigyékdol-

gokat s azután csak karón mutatnának tar varjat. Mikor Tors

tensonnak hirét aem hallottuk, az török hadak is mellettünk

nem voltak, az portának is bozzánk való jó akaratját ily vilá-

gosan nem értettük, az franczuz, ki nekünk egyik confoe-

deratusunk az imperinmban igy nem gyözedelmeskedett, még

csak az induciára is nem vehettenek, és most mind magunk

contentatioja, mind az ország satisfactioja csak in pendenti

hagyassék ?«

Midön Eákóczy nov. 20-iki levelében egész nyomatékkal

emelte ki szövetségét a franczia koronával, sejtelme sem volt

róla, bogy e szövetség létele épen a franczia kormány által

vonatott kétségbe. Torstenson, ki 1643-ban annyi nyomaték

kal sürgette Rákóczyt e frigyre, csodálatos módon elhanya-

golta azt 1644-ben, midön az már meg volt kötve. Kétségte-

lenül nagy mértékben elfoglalta a dán háború, s lehetetlenné

tette a kikötött pénzt és hadakat a fejdelem rendelkezésére

bocsátni : annyival inkább kötelessége lett volna diplomacziai

uton kárpótolni öt ezért, s a portánál ellensúlyozni Ferdinánd

törekvéseit és a franczia udvart értesítni a dolgokról.

Egyiket sem tette meg.

A franczia koronának Münsterbe a békc-alkudozásokra

kuldött követei 1644. máj. 13-áról irják a királynénak: »Tor

stenson Avangour által megküldé az erdélyi fejdelemmel

kötött szerzödést. Báró Rorté is kiemelte, bogy mennyire fon-

•) Ugyanott 178. s 185. IL Továbbá Rákóczy levelei 276. és 294. 1.

80 SZILÁGYI BÁNDOR

tos, segélytnyujtani neki. Bizonynyal, felség, elismerjük velök,

bogy nem kell kicsinyleni egy ily kedvezö diversiot, s most

midön a császáriak inkább háborúra mint békére gondolnak,

mit sem kell elmulasztani, bogy a fej'delem a szövetségben

megtartassék. Annyira alkalmas idöben jött ez arra nézve,

hogy a császár erejét foglalkoztassa akkor, midöu a svédek a

dán háborúért elhagyták Németországot, hogy e nélkül való-

szinüleg minden elönyük e háborúban meghiusult volna. »Elbá-

multunk asszonyom, bogy egy ily fontos ügyet annyira ellia-

nyagoltak azok, kik intézték. A szerzödés mult évi szeptember-

ben köttetelt, Rákóczy novemberben ratifikálta, a báborut

januárban már megkezdte, s mi arról, bogy mire kötelezték

magukat, csak bat nap elött értesültünk, babár Francziaország

is be van a szei zodésbe foglalva. Mind ebböl világos, bogy a sc-

gély már ma kevéssé késon érkeznék a fejdelemnek, s ez nem is

lebet nagyon elégedett, látván, bogy abból a mit neki igértek,

semmi sem ment teljesedésbe, söt ellenkezöleg azt látván, bogy

a svédek egy más báború kedveért, a melybez neki semmi köze,

ott hagyták öt.« Azon sem csodálkoznak a követek, bogy

Rákóczynak küldötte van Bécsben, s bogy a császár is bajlandó

vele megbékélni. De azért teljesen elveszettuek nem látják az

ügyet, s nem is tanácsolják a szerzödés foltétlen ratificálását,

mert Francziaország nem velt benne részt, mert a svéd korona

mindenütt elöl van nevezve, mert »felséged kegyessége« nem

fogja tíími, bogy török háborúba vonassék. Elég a török-

nél annyit eszközölni ki, bogy ne elegyedjék a keresztyének

íígyeibe, ezt a nélkül, bogy valamit igérnének Rákóczynak,

lebetne a portán sürgetni. Aztán a legsürgösb pontokat végre

is lebetne a szerzödés ratificálása nélkül hajtani, tekintélyes

pénzösszeget adván s pártfogást igérvén neki. A követek aján-

latba is boztak egy nemes urat, Croissyt, a párisi parlament

tagját, »képzett és jó felfogású embert,« kit Rákóczyboz lehetne

küldeni. ')

Mire e levél Párisba ért, már ott volt Rákóczynak febr.

16-án kelt levele is. Két példányban küldte meg, Velenczén

és Konstantinápolyon át, s mind a két példány egy nap érke

') Okim'mytár, I. Rákóczy György szövetkezéseihez. 440. s köv. 11.

I. RÀKÔCZY GYÖBOY SZÔVETKEZESE. 81

zett meg. Mind a király. mind a regens anya-királyné azounal

válaszoltak: biztatással, bogy a svéd korona eleget teend

kötelezettségének. Ok is maguk részéröl követet külduek hozzá,

Croissyt, ki elhatározásukat közlendi vele. l)

De Croissy, ki Münsterben volt, késett az elutazással.

Még júl. 30-án is csak elindulandó félben volt Bregyvel Len-

gyelország felé : mert a franczia korona valóban nem tudta

mit tegyen ítákóczyval : új szerzödésre lépjen-e vele, vagy a

Torstenson által kötött szerzödés alapján haszuálja fel az

ansztriai ház hatalma növekedésének meggátlására ? *)

Végre mégis az elsöre határozta magát. A már május-

ban követté kinevezett Croissy, úgy látszik, Münsterben kapta

meg utasításait, mert a levél, melyet ö innen Avanxtól és

Servientöl vitt a fejdelemnek, már czélzott erre. Azzal van

megbízva a követ — írák, — bogy keressen módot, mikép

lehetne végrehajtani a Torstensonnal kötött szövetséget? Re-

mélik, bogy Croissy nem fog nála nehézségekkel találkozni,

mert a mivel ö meg van bízva, az épen úgy ö felségeiknek, mint

ö nagyságának javára szolgál. Ohajtván, hogy általános béké-

ben ö nagysága is elfoglalja a helyet, mely öt megilleti, kérik

tudatni velök, bogy miképen képviseljék az ñ érdekeit az egye-

temes béke-tárgyalásokon ? 3)

Avaugour Torstenson bernburgi táborából okt. dereká-

ról értesíté Rákóczyt, bogy a franczia király egy követe, kitöl

ö már levelet is kapott, útban van bozzá, s egy más kö vet, ki

hasonlag útban van a lengyel királyboz, meg van bízva ennél

közvetítni a köztök fenforgó differentiákat. 4) Ezen kí'tvet

vicomte Bregy volt, ki oct. 25-éröl a lengyel királyról meg -

nyugtató közléseket tett Rákóczynak. Szepességi érdekei meg -

') Des Hameaux velenczei franczia követnek, Velencze 1644. maj.

в-án ¡rt levele Rákóczyhoz, az államlevéltárban. E levél a lymbnsból

azután kerult elé, hogy a fennírt gyujteményt kiadtam — s igy nine»

benne. Ebböl tudjuk, hogy Rákóezy levelét XIV. Lajoshoz s Annához a

regenshez Kocsi Domokos vitte Velenczébe, hova (> ápril 30án érkezett

meg, s honnan ez azonnal Párisba kii ldetett.

•) Okmánytár 452. s 453. 11.

3) Kelt Münsterben szept. 16-án 1644. Rákóczy alkudozásai 183. 1-

*) D'Avaugour oct. 14-iki levele. U. o. 187. 1.

M. TÜD. AK4D. ¿ВТЕК. L TÜBT. TIM), KÜR. 1878. 6

82 SZ1LÀGYI 8ÀND0R

sértésével s a török provocálásával mente magát a múltra,

semlegességet ígért a jövöre nézve. De aggodalmakat fejezett

ki и követet illetöleg nézve, kinek meg kellett volna érkeznie

— tartott attól, hogy útközben beteg lett. 1) Nem lett s csak

azért késett, mert nov. eleje óta, midön Bernburgba megér-

kezett, pár hétig a svéd táborban maradt. Torstensonnal kelle

értekeznie elölegesen, mielött Rákóczyval bocsátkozott volna

alkudozásba a szerzödés ratifieálása ügyében. Tisztába kelle

bozni a differentiális pontokat : a Bákóczynak adandó segély-

pénzek, katonatartás ügyét, s a portai eljárást, mert a fran-

czia államférfiak jól tudták, bogy a magyarországi bá-

ború összefügg azon elbatározással, melyet a porta Konstan-

tinápolyban boz ; 3) aztán némely pontot egészen a svédekre

akartak bagj ni, mint ezek is az egész portai negotiation a fran-

cziák nyakába tolták. 3) S midön ezekre nézve el volt érve az

cgyetértés s ezek alapján lépéseket tett Párisban, bogy egy

forma szerinti felhatalmazást küldjenek neki, Schonbecknél

nov. 20-án el vált Croissy Torstensontól s mialatt ez Szászor-

szágnak fordúlt, amaz Lengyelországba vette útját. 4)

Utközböl, nov. 19-étöl kezdve több izben irt Erdélybe

leveleket. Bisterfeldet Küstrin decz. 4-röl kérte, bogy jan. 1-re

küldjön valakit elibe, ki öt a fejdelemhez vezethesse. Ugyan

ezt sürgette egy másik levelében is, mígnem 1645. jan. 14-én

a lengyel határszélröl magát a fejdelmet kérte, bogy indítson

lovas badakat elibe : nem magát félti az ellenség éber leseitöl,

banem a nála levö becses irományokat s ö neki magának az

érdekeit. 5) Kivánsága szerint történt s jan. 28-án minden baj

nélkül megérkezett Zboróra. e)

A közelebbi betek három fontos eseménye : Gallas ve-

resége, Torstenson közeledése s Croissy megérkezése az alku-

dozások folyamára is visszahatott. A követek deczember 21-én

beadták a felsö-magyarországi rendek válaszát s a fejdelem

') Bregy oct. 25-iki levele u. o. 191. 1.

») Bák6czy alkudozásai 447. 1.

») U. o. 444. 1.

*) Torstenson, Schönbeck nov. 18-iki levele u. o. 204.

») Diplomácziai alkudozások 210 é» 232. 1.

3) Szalárdi krónikája 187. 1.

I. RÁKÓCZY GYÖKGY SZOVETKEZÉSE. 83

kivánságait, ') melyek miatt »valoban búsúl palatinus urama

sem ehetik, sem alhatik.« 3) Rákóczy ettöl fogva mcg feltü-

nóbben hangsúlyozá követeinck, bogy ne engedjenek, söt

Onodra jan. elejére ismételteu összehivta a felsö-magyaror-

szági rendeket s a követek eddigi eljárását elibök terjesztvén,

velök is megíratta nekik, bogy »mindenekbcn instructiojukboz

tartsák magokat.« 3) Ellenben az escmények nyomasztó ba-

tása alatt Ferdinánd követei mindinkább közeledtek a fejde-

lem s a megyék kiiveteléseihez s olykor már remélték is, bogy

megtalálták azt az alapot, melyen megköttetbetik a béke. »De

— panaszkodék a követek egyike — igen váltakoznak néha a

dolgok, s mikor szinte conclusio felé volnánk, távol elveteme-

dünk.« *) A jan. 22-én kiadott resolutio sokat elejtett ngyan

a sárosi pontokból, söt a tracta kezdetén tett követelésekböl

is, s magának a »puncta accordatának« tervezete 5) is már

csakuem teljcs szakítás az instructioból kivett pontokkal, de

lényeges kérdésekben — mint az elvett templomok ügye, s a

koronázási pontok végrehajtása — uem engedtek. ».Hogyha

azokat ismertük volna finalis resolutionak lenni, visszaindul-

hattunk volna azzal nagyságodboz,« írák a követek Rákóczy-

uak, de mintbogy >tovább való reménységet is nyujtottak,«

egyenesen a nádorhoz fordultak közvetítésének igénybe vétele

végett. 6) S ezzel az alkudozások félbeszakasztásának veszélye

el volt hárítva.

Ez idö szerint Kákóczy sem akart egyebet. Onodról Pa-

takra s onnét Zboróra ment a rendek egy részével s fényes

udvarral Croissy fogadása végett. A franezia követ jan. 29-én

adta át meghatalmazását,7) melyet Lajos király a regens ki

') Klobusiczky jan. 2-iki levele 1645-ból az államlevéltárban.

a) Rákóczy György családi levelezése 298. 1.

a) A felsö-magyarországi megyék országgyülésének Onod, 1645.

jan. 6-án kelt levele a követekhez, a vörosvári ltárbau.

*) A jamiár 14-én Nagy-Szombatban kelt levél eredetije a styav-

nicskai ltárban.

') A jan. 22-én kelt pontozatok, a vörösvári ltárban.

«) A követeknek jan. 27-én Bákóczyboz irott levele u. o.

') Bákóczynak február 1-én kelt levele, (utóirat). U. o. Diplom.

Okai. 295. 1.

6*

84 SZILAGYI SÀNDOR

rálynéval, Conde, Orleans herczegekkel, Mazarin bibornokkal

s a többi urakkal egyetértve állított ki, s mely azt a szerzödés

megkotésére felhatalmazza. 1) Ez irat tisztán kimondta, bogy

Croissy meg van bízva szövetséget kötni Rákóczyval, azaz tu-

lajdonképen a fehérvári szerzödést módosítaui. Most hát vissza

volt adva Rákóczynak a szabad elhatározás, választani a svéd-

franczia szövetség, vagy a császárral kötendö béke közt — s

ö egyelöre a kêt alkudozást párbuzamosan akarta egymás mel-

lett vezetni ; remélvén, hogy a belyzetet mindkét félnél saját

elönyére zsákmányolhatja ki. S míg egyfel61 intézkedett, bogy

Bisterfeld Febérvárról feljöjjön a franczia tárgyalásokra, más

oldalról megbízta követdt, bogy tudják meg a nádortól s

társaitól, hogy teljesítik-e a rendek követeléseit, akarnak-e »az

mi contentatiónkban is, az vármegyékben valamiben cedálni,

a vagy Dem« addig míg erre választ nem kaр, felfüggeszti

Croissyval a tárgyalásokat. 2)

Febr. 12-ére pedig Bártfára országgyülést hírdetett,

mely 16-án meg is uyilt. De az ö ultimatumjára késett a vá-

lasz : a császár biztosai Bécsbe fordultak elhatáro zás végett

»talám azoknak esmét a szerencsére való vigyázások vagyon:«3)

irák Rákóczynak követei. Ez már akkor nem sokat törödött

vele. A franczia követ jelenléte felvillanyozta az országgyülést,

a rendek — kik nem rég ingadoztak s a nádor követelései

felé kezdtek hajolni — tüntetöleg nyilatkoztak Rákóczy köve

telései mellett, s már a megnyitást követ6 nap egész nyugod-

tan irta Lónyaynak : »már kegyelmetek csak az visszafordú-

láshoz készítse magát, mi ott fenn kegyelmeteket haszontalanul

nem akarjuk tartani.«4)

Klobusiczky, Lónyayék megbizottja, személyesen tett je-

lentést a nagy-szombati tárgyalásokról a¡ rendek elött, bemu-

tatván annak irományait. A rendek egy rÖvid emlékirattal

feleltek, mely pontonkint tárgyalta a biztosok követeléseit, s

pontokba foglalák a maguk ultimatumát. Egészen a Rákóczy

') Diplomácziai okmáuytár 208-ik 1.

«) A febr. 1-én kelt levél. Bisterfeld felliivásáról, Családi Lev. 305.

Ö febr/ 15-én indúlt e1.

») A követek febr. 8-iki levele, a vörösvari ltAr.

4) Bákúczynak febr. 1 7-én kelt levele a követekliez u. o.

I. RÁKÓCZY GYÖRGT SZOVETKEZÉSE. 85

akarata szerént készült az, s most ez utasitá a követeket, bogy

mindenekelött a megyék ügyét s csak azután tárgyalják az ö

privatumát, mert sem a rendek töle, sem ö ezektöl uem akar-

nak elszakadui.1)

Mái1 ekkor el volt Rákóczy határozva, visszabívni köve -

teit, habár ezért a felelösséget a császár biztosaira akarta is

hárítni. Croissy visszásnak találta az állapotot, bogy egyszerre

e két tractát foly tatja Rákóczy, s a nagy-szombati egyezke-

dé8 félbeszakasztását követelte. Febr. 26-án Bártfán — tehát

épen a gyülés folyama alatt — a lejedelem menedéklevelet

adott neki, bogy ha a gyülés által ajánlott s általa elfogadha-

tatlanoknak hitt országos pontokat a császár el is fogadná, a

maga privatumaival fogja a kiegyezést meghinsítui. Addig is

lolytatja a háborút s a hét lefolyása alatt Nagy-szombatból

visszahívja követeit2)

Mind a kettö megtörtént. Már január óta készült mind-

két fél: Puchaimnak január végén mintegy három ezer embere

volt együtt, s a fejedelmi hadak Liptó felé indultak.3) Ezek

megszaporitására meg is tette Rákóczy az intézkedéseket s a

megyékben és Erdélyben újra megtartatta a mustrákat. Ezen-

kivül Gyulay Ferenczet Szendrô s Jármy Ferenczet Regécz

ostromára küldé.4) De Puchaimnak nem volt annyi embere

együtt, bogy a támadást megkezdhesse, s a svéd hadaknak az

örökös tartományokba nyomulása következtében csapataival

hátrább vonult.5) Ezalatt pedig a követek ' is készülödtek

haza : »mi — irá Nyáry Bernát márcz. 15-én — nem abrum-

páljuk az tractát, hanem azon vagyunk, bogy mentül elébb in

') Bákóczynak márcz. 2-án kelt levele н követekbez : >az minémfl

ratiókkal és csak colorizáló iddvesztö szapora beszéddel fárasztotta ke>

gyelmeteket palatinus uram, úgy mi is szükségesnek nem látjuk, hogy

b6ven replicáljunk, mert annak sem vége, sem haszua, sem egyik, sem

másik részrOl nem leszen.« A vörösvari levéltárban.

-') Diplomácziai Okmánytár 239-ik 1.

,•) Klobusiczky Andiásnak Nagyszombat jan. 23-án irott lf vele

a fejedelemhez az atóiratban, mely rejtelmes betñkkel van Irva. Az ál-

lamlevéltárban.

«) Szalárdy Krúnikaja 189.

>) Bákúczynak családi levelezése 3Ö7.

Sr> 6ZILÂGYI SÁND0R

nét kiszabadulhassunk.« 1) Valóban nem is abrumpálták, ha-

nem ismét egy sajátságos módját találták ki az egyezkedés

folytatásának. A császár cgy megbízottat fog kinevczni, ki ve-

lök menjcn a fejedelmi táborba, s ott czzel magával folytassa

az egyezkedést: már márcz. 25-én kértek ennck számára me-

nedéklevelet, mely cgyelörc Murányba volna küldendö.2) A

császár biztosai márcz. 27-én terjesztck cío az nlümatumot,

másnap a fejedelmi követek adták be nyilatkozatukat, mely

szerint »a tracta in suspenso hagyatott« s ünnepélyesen elbu-

csúztak. Márcz. 29-én pedig elhagyták Nagy-Szombatot, 3) s

nyolcz nappal utóbb a császár Torös Jánost mint követet a

fejedelembez küldé a béketárgyalások folytatása vegett.'*)

A császár most komolyan akarta a békét, mint ezt Tö-

rösnek, egy az Esterházy iskolájában képzett s már is sok

követségben lorgott államfértinak kinevezése bizonyítja, s azt

áldozatok árán is hajlandó lett volna elfogadui — mert a svéd

báború igen válságos íbrdulatot vett. A jüterborgi diadal

után Torstenson feltartóztatlanúl nyomult Csebország fêlé, s

ezalatt a császár is kettözött erövel igyekezett egy új serget

állítni lábra. E czclból Vilmos föherczeggel Prágába ment s

midöu a sereg együtt volt, Hatzfeldet nevezte ki föparancs-

nokká. Götz tízezer bajorral csatlakozott bozzá, de a sereg

Jankaunál, Tabortól nem messze, febr. 24-én a régi szerént 5)

teljesen semmivé tétetett, Götz elesett s Hatzfeld elfogatott

Most semmi sem állott Torstenson útjában. Egyenesen Béc

ellen nyomúlt ; gyorsan, feltartóztatlanúl, mialatt a császár

esaládja Regensburgon át Styriába menekült, Gallast bízván

meg, bogy a sereg romjait Csebországbau szedje össze, s intéz-

kedvén, bogy a felso-magyarországi hadakból is, a mennyi le

bet, ennek zászlai alá menjen.

') Nyáry levele eredetiben az államlevéltárban.

2) Lónyay Zsigmondnak Nagyszombat márcz. 25-éu Rákóczyhoz

irott levele az államlevéltárban.

3) A követek Turócz-Szentmárton april 3-án irott levele Rákóczy-

hüz az államlevéltárban.

*) Perdinándnak Törös számára adott kiuevezési levele a kismar-

topi ltárban.

f) Okmánytár Kákúczy György szovetkezéseihez 242. 1.

1. RÀ.KÔCZY GYÖKGY SZOVETKEZÈSK. 87

A jankani fényes nap után Torsteuson Iglannak, onnan

Znaimnak vette útját. Márcz. 14-én már Kremsben volt, s

mind ezt, mind Steint megtámadta, mialatt Wittemberg Bécsig

portyázott. Jelen operatiója fósúlyát arra helyezvén, bogy

Magyarország szélére juthasson, egyesülendö Rákóczyval, út

ját ez irányban vette s az april 7-én (az új) vagy márcz. 28-áu

(a régi szerint) már Hammersdorf alá érkezett, a dunai

bídat akarván batalmába keiíteni. Terve volt Pozsony és

Nagy-Szombat ellen innen lépni fel támadólag s с czélból

felszólitá Rákóczyt, bogy ö is küldjön csapatokat hozzá, 1)

melylyel azián vagy a magyarországi diversiót, vagy a császár

székbelyének ostromát végrebajtbassa. Deavárt segélyhadak

helyett — Esterházytól kapott levelet. A nádor szemrebá-

nyásokat tett neki, hogy mint kcresztyén vezér, keresztyén ural-

kodó birodalmát pusztítja, és pedig a keresztyénség elöörsect

a pogányok ellen. Aztán fel akarta világosítani, bogy a Rá-

kóczyba vetett bite megcsalta: mert ezzel már meg vankötve

a béke. Végre inti, bogy vonja el seregeit Magyarország közc-

léböl, melynek fiai utolsó csepp vérükigkészekhazájukfügget-

lenségét megvédeni. 2) Torstenson nem adott hitelt neki,

nyilván kifejezvén ezt válaszában : »ha csak annyi türelembeu

részesítették volna nagyságtok a keresztyéneket, mint a zsidó-

kat, most nem voluék itt ;« s a nádor levelét s az arra adott

választ Rákóczynak is megküldte Misselbach apr. 12. (új sz.

22.) kelt sorai kiséretében. »Csak azért vagyok e belyen, bogy

nagyságodnak használbassak, mert más felé sokat tebettem

volna«, de úgy biszi, bogy akkor is szivéu találják a császárt

ha Pozsonynál zárják el a Dunát. O itt várja elhatározását,

ha jön-c hadaival a Morva és Vág közé s megtámadja-e Po-

zsonyt ? 3)

Torstenson lujába várt — Rákóczy nem jött. E criticus

percz minden veszély nélkül vonult el Ferdinand feje fölött : a

svéd tábornagy meggyözödvén, hogy basztalan tölü az idöt Bécs

alatt, melynek egy sánezát el is foglalta, Brüun ellen fordúlt.

') Okmánytár Rákóczy Gyñrgy szövetkezéseihez 244. 1.

3) U^yauolt 25:i. 1.

») Ugyauott '.'50. 1.

88 8Z1LÀGYI SÁKDOR

A múlt év eseménye ismétlödött, hanem megfordított alakban.

Akkor Torstenson távozott el Rákóczytól, most Rákóczy ment

el Torstensontól.

Rákóczy ugyanis 1645. január végétöl april végeig

egyetlen sor írást, egyetlen levelet, egyetlen tudósítást sem

kapott Torstensontól : még az ö jankani fényes diadalairól is

más uton értesült. ') Ilyen módon Torstenson terveiröl sej-

telme sem volt. Nem is gyanítá, hogy a közös müködésre min-

den elö van készítve, s a mily arányban közeledett Torsten

son a magyar határszélekhez, azon arányban távozott ö az

ország másik szélére. Most a Croissyval megindítandó tárgya-

lások ügye foglalta el. Ez idö szerint már nem a hadfolyta-

tásra, hanem erre fektette a fö súlyt, mert a közös müködés

a francziák részéröl ennek sikerétöl tétetett függövé, s az egyez-

kedés helyéül Munkácsot jelölte ki. Márczins 22-én már ott

találjuk az alkudozások folytatására fölrendelt Kemény Já-

nossal és Bisterfelddel.

Munkácsot nem rég javíttatta ki, s részben újra építtetta

Rákóczy : tágas termeivel, csinos szobáival, kényelmes lakást

nyújtott a finom ízlésü francziának. S erröl jó is volt gondos-

kodni, mert a tárgyalások egy hónapnál több idöt vettek

igénybe. »Volt sok veszödésem — mondja Kemény — ez

Croissyval, mert igen-igen ravasz, practicus, jó deák canis filius

vala, és sokakban meg akarja vala az fejedelmet csalni, csak

egy szó felett is néha nehány napigelveszekedtüuk.« 2) Kemény

igazat mondott. Nem maradt ugyanfenn semmi részletesjelen-

tés, sem napló, akár egyiktöl, akár másiktól, de a vörösvári

levéltárban együtt vannak az egyes czikkek szövegezésének

brouillonjai, s ezek valóban erös tusáról tesznek tanúságot.

Részben Keménynek, részben Bisterfeldnek irásai. Majd min-

den pont egész alakulási processuson ment át, annyiszor vál-

toznak a kitételek és szavak, mig végre a megállapított szöveg

létrejött. S maga Rákóczy is arról panaszkodik, hogy elégg é

') Ugyanott 290. 1. Torstensonuak ezen idézett levelei Bákóczyhoz

az akkori hadi еsегпвпуеkго1 igen érdekes részleteket foglalnak magok-

ban, 8 a politikal belyzetet is megvilágítják .

•) Kemény János emlákiratai 427-ik 1.

I. RÁKÓCZY GYÖRGY SZÖVETKEZÉSE. 89

alkalmatlan volt ez a tractatus, nem akarván a franczia elfo-

gadni a fehérvári pontokat, mintbogy azok a legkeresztyénibb

király megegyezése, s erre való felhatalmazása nélkül köt-

tettek. ')

Kemény röviden érinti e vonakodás okait is. Egyik a

» reputatiora« vonatkozott: t. i. a svéd korona elébb van

említve, mint a franczia. A másik a vallást illetô pontok vol-

tak. Ezek nem kötbetik a »franczuzt«, mitbogy ö nem vallási

kérdésért indított háborút; »mi pedig és a svécusok s több

confoederatusok arra is leginkább vigyázunk vala.« De végre

egy hónap mulva, mi alatt sok jó idö használatlanul elveszett,

ápr. 19-én, meglett a bizton várt siker — ez nap apontokkal

tisztába jöttek.

Az alkudozások folyama alatt Munkácsra érkezett Törös

János is a Ferdinánd követe s úgy látszik, mind végig ott

maradt Midön végre megállapították a pontozatokat, Croissy

azon méltányos követeléssel állott elö, hogy meglevén már a

szovetség a legkeresztyénibb királylyal, ne alkudozzék többet

a béke megkötése felett, s kijelenté, hogy a szövetség-levelet

csak azon esetre írja alá, s a legkeresztyénibb királyra nézve

csak azon esetben tartja kötelezönek, ha a császár követeit

elereszti s Rákóczy okiratilag kötelezte magát e pont telje-

sitésére. 2)

Az aláírás ápr. 22-én megtörtént.

A hosszas alkudozásnak sok új pont lett a következ-

ménye : mig a fehérvári szerzôdés mindössze 7 pontot, ez 16-ot

foglalt magában, melyama hetetnemcsakujakkal toldta meg,

hanem át is alakította.

A bevezetés e szovetkezés czéljáúl az elnyomott szabad-

ság helyreállítását tüzi ki, mely a keresztyén vilagnak biztos

és állandó békét adjon. Ezért küldte el a király, a regens anya

királyné, az orániai herczeg, Condé, Mazarin tanácsára öt

Croissyt a fejdelemhez, bogy tolmácsolja vonzalmát s nevében

neki és a magyar és erdélyi rendeknek pártfogását ajánlja fel,

s szövetkezési pontokról egyezkedjenek. A fejdelem hálás szív-

') Okmánytár Rákóczy György szövetkezéäeihez 291. 1.

») U. o. 255-ik 1.

■¿¿¿к.

90 SZILÁOYI BÀNDOIt

vel fogadta a segélyt, mely ekkép nyujtatott annyira sujtott

hazájának, s bogy a szövetségesekkel közremüködve, az imperi-

umnak és Magyarországnak jogait, szabadságát, alkotmányát

— melyek ezelött puszta nevek voltak — helyreállíthassa. a

következö pöntokat fogadta el :

I. A franczia király a fej dehnet, nejét, utódjait pártfogá-

sába fogadja — s ha ezek jogait, birtokait Ausztria vagy más

ellenség megtámadja, védelmökre kél.

II. Ezen szövetségböl Magyarországboz vagy Erdélybez

nem formál jogot.

III. Ha a fejdelem vagy utódjai e szövetkezés következ-

tében birtokától megfosztatnának, míg azt visszanyerik, éven-

ként 20.000 tallért fizet nekik.

IV. A háborúra most százezer tallért, azután évenként

a maga részéröl, ha csak a svéd koronával másként nem egye-

zik meg, 75,000 tallért fizet.

V. A svéd által igért 3000 harczosbôl ráesö részlet meg-

váltására 48,000 tallért ad.

VI. Békét tudta nélkül nem köt, s az átalános békébe

befoglalja.

VII. Gondoskodnak az ö és országai biztonságáról a

béke után.

VIII. Fentartja vele a barátságos érintkezést a béke után.

IX. О is igéri, bogy az egyetemes béke megkötéséig

teljes erejével fogja folytatni a háborút.

X. Sem külön békét, sem külön fegyverszünetet nem

köt. De fegyveruyugvást 3 hét tartamra csinálhat. Azonban ha a

török megtámadná, vagy meg akarná támadni, s ez nem volna

megengesztelhetö, s ha a szövetségesek e kétes helyzetben

nem segítik meg, megbékélhet a császárral.

XI. Barátságuk azonban ezen esetre is fennmarad, s ö,

családja, Magyar és Erdélyország az egyetemes békében be

fognak foglaltatni.

XII. Tökéletes vallás-szabadságot biztosít minden meg-

levö s elfoglalandó birtokaiban a catbolicusoknak ; de a magyar-

országi catbolicusok is tartoznak a protestansok szabad val-

lás-gyakorlatát fenntartani.

i. rAkóczy györgt szövetkezese. 91

XIII. A svédek által adandó 1500 harczos a fejdelem

huségére esküt tesz le. Háború végével visszabocsátja öket

tisztességesen.

XIV. E szövetség a korábbi svéd frigynek csak azon

pontjait változtatja meg, melyekröl ez batározottan ki van

mondva.

XV. E szövetség a fejdelem utódait is kötelezi.

XVI. Mind e pontokat a király és utódai is meg fogják

tartani.

Végül beiktattattak a szerzödésbe a Plettenberg-féle

pontok is (1643. szep. 16-án) Torstensonnak arra vonatkozó

ratincatiójával és leveleivel együtt. Megállapították a Rákóczy

által kiadott példány bevezetését, melyben ez kiemeli, bogy a

franczia király iránti tekintetekböl a dolgok új fordulatáboz

kivánván alkalmazkodni, fogadta el a módosításokat.

Ugyan ez nap arra is kötelezte magát Rákóczy, bogy

ö is járuland a portai engedély megnyerésére szükséges összeg

fedezéséhez.

Most már valóban szovetségese volt Rákóczy a franczia

és svéd koronának, s most egész komolyan bozzáfogott, bogy

az összeköttetést Torstensonnal fentartsa — de már késö volt.

Torstenson hadai ez idöben, Eaterházy tiltakozásai

daczára, portyáztak Magyarországon, míg ö maga Brünnt vette

ostromzár alá. Rákóczy, fiát, Zsigmondot elöre küldte bozzá,

s utóbb maga is átment derék sergével. De a két had nem

sokáig müködött együtt. A császár ajándékai által másként

hangolt porta nem nézte jó szemmel Rákóczy hatalmi nove-

kedését s nem akarta megengedni, bogy a hét megyénél töb-

bet egyesítsen birtokaival s haddal fenyegette, bogyha vissza

nem térne. Oroissy megjárta ugyan Konstantinápolyt, de üres

kézzel menvén, a portát nem bírhatta elhatározása megmásí-

tására.

Rákóczynak vissza kellett térnie. A nagy-szombati egyez-

kedés megállapodásai, Törös alkudozásai egyengették az útat

s a lampersdorfi preliminarekat a linczi béke követte. Az e

miatt boszús szövetségesek feledve Rákóczy eddig tett szolgá-

latait, tartozásaik, kötelezettségeik teljesítését megtagadták.

Rákóczynak mindössze sem adtak többet 30,000 tallérnál,

Г

92 SZILÁGYI SÁND0R

Kb

habár csaknem tizszeres összeg illette volua meg öt e másfél

évi saját költségén tett táborozásért. Hiábau küldte Szent-

pályt, Dániel Istvánt, Sárossy Ferenczet, Dalmadyt Párisba,

Stockbolmba, Müusterbe, biában mutatta fel szerzödéseiket,

bizonyította jó szolgálatait, s ajánlotta fel ezt jövöre is : egy

fillér kárpótlást vagy visszafizetést sem adtak ueki. Annyit

tudott kivinni, bogy a münsteri békébe, bova az alkudozások-

boz öt is meghívták, de bová ö elövigyázatból s tán túlságos

aggodalmak miatt nem ment el, Erdélyt is befoglalták.

Harmadik kötet. 1873.

I. Szám. Egy föbenjáró per a XYII. századbó1. Nagy I v á n-

tó1. 1873. 33 1 10 кг.

II. Szám. Adalék 1352-ból az Arany Bnlla néhány czikkének al-

kalmazásához és magyarázashoz. Venczel Gusz-

távtó1. 1873.15 1. 10 kr.

III. Szám. Àdalék az erdélyi szászok történetéhez az Andreanum

elötti idöbö1. Wenzel Gusztávtó1. 1873. 24.1. ю kr.

IV. Szám. Trentsini Chák Máté és kortársai. Botka Tiva-

dartól, 18ГЗ. 71 1 30kr.

V. Szsm. Kajzok Erdély államéletéböl a XVIII. században.

Sz ilágy i Per en cztö1. 1873. 135 1 50 kr.

VI Szám. Tanulmányok a góthok müvészetéro1. Henszlmann

Imrét 61. 1874. 24 1. egy képtáblával • 10 kr.

Vil. Szám. A magyarországi avar leletekröl. Pulszky Pe-

renczcöl. 1874.121 10 kr.

VIH. Szám. Felsöbüki Nagy Pál emlékezete. T ó t h L б r i n с z t б 1.

1874.64 1 ' 30 Ьг.

IX. Szám. Palugyay Imre emlékezete. KeletiKárolytó1.

1874. 10 1 10 kr.

X. Szám. Magyarországi tanárok és tanulók a bécei egyetemen

a XIV. és XV. században. Fraknói Vilmostó1.

1874. 92 1 30 kr.

Negyedik kötet. 1874.

I. Szám.Nápolyi történelmi kutatások. Óváry Lipóttól

1874. 17. 1. Ara

II. Szám Stibor Vajda. Életrajzi tanulmány. Wenzel Gusz-

t á v rendes tagtól .

III. Szám. Júda, Izrael és Aram. Történelmi tanulmány. В e 5 thy

lieótúl

IV. Szám. Az egri vár 1687-diki feladásának alkupontjai és a tö-

rökök maradékai Egerben. Balássy Ferencz

lev. tagtól

V. Szám. A pelasg kérdés mai állása s a jobbágyeág a bellenek-

nél és rómaiakná1. RibáryPereucztöl.

VI. аялт. Pemfflinger Márk szász gróf élete. Fabritius Ká

ro 1 y lev. tagtó1. Ara

Ötödik kötet 1875.

1. Szám. Révay Péter és a szent korona (1619— 1622.) 44 1. . . 40 kr.

II. Szám. If), báró Wesselényi Miklós. ¿leí- és korrajz. S z il á -

gyi Ferencz lev. tagtól SO kr.

III. Szám. A Szoiény vármegyei hajdani oláh kerületek. Pesty

Fr i g y e s 1. tagtól 40 kr.

IV. Szám. Nadasdy Tamns elsó követsége Erdélyben lí ">. 8 z i-

1-é g y i S á n d o r rendes tagtól 30 kr.

V. Szám. Idösb b. Wesselényi Miklós. Élet- es korrajz. Irta S z i -

lágyi Ferencz 1. tag 50 kr.

VI. Szám. Házasság-tervezés Erzsébet Anglia királynöje és Karoly

osztrák föherczeg kózött 1559— 1561. Wertheimer

E d é t Ö 1 45 kr.

Hatodik kötet. 1877.

1. Szám. Margum és Contramargum helyfekvése. Ortvay

T i v a d a r 1. tagtól 45 kr.

II. Szám. Az utolsó Árpádházi király trónra lépte. N a g y I v á n

r. tagtól • 20 kr

10 kr.

70 kr.

60 kr.

50 kr.

30 kr.

1 fît

vA9zám. Emlékbe«»éd

gyiSándor ..

IV. Szám. A germanízálás türténelmébül a két magyar hozúban.

8 z i 1 á г y i F e г e 11 f z I. tagtól

V S*zám. A Ghyczyek Erdélj ben, különös tekinte:

kormanvzási iпtézményre. Jakal) Ele к 1. tagtól.

lucsei dóuzyakka1. Wenzel G u s z t á v r. tagtó1.

Szám, Л ОЬуогyek Erdély tflrl -l a k a h F, 1 « к 1.

tagtól ....

VI. Szám. Azalsó-magyarországi bányavárosok kcizdelmci a К

lucsei Dóczyakkal 1494— 1548. Wenzel O ns z1

r. tagtól

Til. Szám. Kritikai adalekok Margum történetébez. Ortvay

Tivadar 1. tagtól .

VIII. Szám. Emlékbeszéd Czinár Mór m. akad. 1. tag felett. Ipo

Arnold rendes tagtól . . .

IX. Szám. Brankovics György rácz despota birtokviazonyai Ma-

gyarorgzagban es a rácz despota czini. Pest y F r i-

gyes lev. tagtól

X. Szám. Carrillo Alfonz diplomatiai müködése. (1594—1598.)

У z i 1 á g y i Binder m. akad. v. tagtól ....

Hctedik kötet. 1878.

10 kr

kr.

44 kr.

40 kr.

60 kr.

30 kr.

20 kr.

SO kr.

30 kr.

I. Szám. Nagy varad elvesztése 1660-bau. 1>еa k Parkas ]. tagtól

II. Száin. Adatuk a ik\ I-tvan éb • ik Farkas

lv. tagtól

III. Szám. Taniilinányiik Erdély XVIII. százaclbeli jogtörténei

Jakab Elek 1. tagtól

IV. tízáni. Lnclányl Tamaa ¡ <¿vi püspök. Il a 1 .4 s я v Fen

1. tagtól

20 kr.

>û

\

/

-

COLUMBIA UNIVERSIT

0036748

9Ь3.91

M27763

J>